Észak-Magyarország, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-05 / 103. szám

ESZAKMAGYAKORSZAG Vasárnap, 1963. május 5. Május: Hernádmenti Kulturális Hónap Az ez évi Hernádnémeti Kulturális Hónap több hely­séget érint, nagyobb területet ölel fel a tavalyinál. A gaz­dag rendezvények színhelye­ként Encs, Szikszó, Fancsal, Fulókércs, Gönc, Göncruszka, Hal máj, Méra szerepel a pla­kátokon. A különböző műso­rok zömét Encsen és Szikszón tartják. A színes, sokrétű program­ban Encsen Ki mit tud? ver­seny, színjátszók, irodalmi színpadok bemutatója, béke­nap, hangverseny, kerekasztal konferencia az ifjúság prob­lémáiról, járási tanácsülés a népművelési munka eredmé­nyeiről, feladatairól, író—ol­vasó találkozó szerepel. Szikszón az ünnepélyes megnyitóra május ötödikén kerül sor. A program szerint később ankétot rendeznek a népművelés korszerű formái­ról, Zöldövezet a Heroád men­tén címmel- az öntözéses gaz dálkodás távlatairól tartanak előadást, majd tsz-nap, kiállí­tás a takarékosság történeté­ről és különböző kulturális rendezvények színesítik a kul­turális hónap eseményeit. Göncön csehszlovák—.magyar barátsági estet, szellemi vetél­kedőt rendeznek, Göncruszkán a járás termelőszövetkezetei­nek brigádvezetői találkoznak egymással — a találkozón Gál László, a mezőgazdasági tudo­mányok kandidátusa tart elő­adást. Halmajon az encsi, cso- bádi irodalmi színpad tart bemutatót, Mórán gyümölcs­termesztési ankétot rendez­nek, Fulókércsen az encsi irodalmi színpad szereplői lépnek színpadra, Fancsalon A lejtős terület talajvédelme címmel hallhatnak előadást a járás termelőszövetkezeteinek agronómusai, elnökei. Festményekkel indultunk el.. „ Tatjána levele — általános iskolában Alem azzal a céllal men­tem el az egyik miskolci általános iskola nagyszabású kultúrműsorára, hogy kriti­kát írjak róla. Ne is tekint­sék ezt másnak, csupán jutó megjegyzésnek. Ha valaki — mégha tíz forintos belépőjeggyel is — elmegy egy ilyen iskolai mű­soros délutánra, csupán olyan igényeket támaszt, amilyet 13—14 éves gyerme­kekkel szemben támasztani lehet. A magyar és a külföl­di irodalom igen gazdag vá­lasztékot nyújt ilyenkorú gyermekek műsorának ösz- szeállításához. József Attila költészetében is számos, ked­ves, könnyed, gyermekek számára — a szavaló számá­ra is — közérthető vers van. Nem hiszem, hogy feltétlen a Levegőt című vers volt az egyedül szavalásra alkalmas. S hogy tovább menjek, azt pedig egyenesen rossz vá­lasztásnak tartom, hogy egy általános iskolás kislány Puskin Anyegin-jéből a Tat­jána levelét mondja el.. Azt egy pillanatig sem vi­tatom, hogy képesek megta­nulni. El is tudják mondani, de hogyan? Értve szavalhatja-e egy gyermcklány , a következő részt: „Ki hozzám berepülve éjjel, Lehajtott vánkosom fölé, S e szívet földöntúli kéjjel, Boldog reménnyel ihleté?" Hogy mindkét verset hangsúlytalanul elkiabálták szegények, nem ők tehetnek róla. Majd ha középiskolai szavalóversenyen veszik isr mát elő, nagyobb sikerük lesz vele. Ne kívánjunk a gyerme­kektől többet, mint ami ko­ruknak megfelel. a. r. 1. NDK modell. Fiatal lányok részére készült tengerészkék, shantung szövésű szintetikus anyagból való kosztüm, fehér piké blúzzal. S. Szovjet modell. Egboltkék vászonból készült mellény és szoknya, szürke—fehér csikós blúzzal. 6 Lengyel modell. Tlsztaselyem imprlmé ruha, hosszított derékvonaltól pllsszé berakásos szoknyával. 7. Magyar modell. Alpaga jellegű szürke—fehér selyemből ké­szült bárom részes ruha, amely erősebb termetű nőkre Is megfelelő. Ezer diósgyőri kohászfiatal vett részt KISZ politikai oktatáson A Lenin Kohászati Müvek­ben ezen a héten zárult a KISZ politikai oktatás. A vál­tozatos tárgykörű, a különböző társadalmi rendszerű országok fejlődését, jellegzetességeit, valamint a VIII. pártkongresz- szus anyagát ismertető előadá­sok népszerűeknek bizonyul­tak. Azokat kereken ezer ko­hászfiatal látogatta rendszere­sen. De ezenkívül más formák­ban is gyarapították és gyara­pítják tudásukat a fiatalok. Ál­lami oktatásban és a különböző szakmai tanfolyamokon to­vábbi ezerötszázan, pártokta­tásban több mint ezren vesz­nek részt. Vagyis a diósgyőri kohászfiatalok mintegy 90 százaléka tanul valamilyen formában. Tavaszi pompájába öltözött Bükk a Hazánk kirándulóktól egyik leginkább látogatott hegy­vidéke, a Bükk-hegység május elejére teljes tavaszi pompájá­ban zöldell. A hegyvidék több mint 40 fa- és cserjefajtája mind kihajtott. Noha a szik­lás, karsztos hegyvidék északi fekvésű lejtőin néhány napja még tartotta magát a téli hó utolsó maradványa, az utóbbi napok napos, meleg időjárásá­nak hatására, valamennyi fa- és cserjefajta kizöídellt. A Bükk-hegység legmagasabban fekvő részein, Létrástető és Jávorkút környékén is csak­nem ujjnyi hosszú világoszöld hajtások élénkítik a fenyőer­dők haragos zöldjét és májusi zöld lombozatban pompázik a juhar, a bükk, a tölgyesek, valamint a gyertyánok is. A zöld lombsátorba borult Bükkben a tisztásokat valósá­gos virágszőnyeg borítja. Az északibb fekvésű hegyoldala­kon még csak most nyílik a hóvirág, a déli napsütötte völ­gyekben — mint többek között ■— Latorut környékén, a Tar- dona-patak völgyében azonban már a május kedvenc virága, a gyöngyvirág is kinyitotta kelyhét. Több bükki ritkaság is kibontotta szirmát: így pél­dául a piros lóhunyor, vala­mint töbrös, mésztuíás szik­lákkal szabdalt fennsíkokon a tavaszi és az erdei szellőrózsa.' A Miskolc-Tapolca fölötti ré­szeken és a Kékmezőn pedig valóságos virágerdőt alkot a színpompás nőszirom. A ki­rándulók már a tavasz több mint húsz fajta bükki virágai­ból köthetnek csokrot. * * Of nap osztrák földön remben a nézők az asztalt ver­ték, s kiabáltak, így fejezték ki tetszésüket. Linzben a Stichstoffwerke munkásai fogadták meleg sze­retettel, barátsággal a magyar táncosokat. A gyár hatalmas kultúrtermében, bár színpad itt sem volt, ismét forró sikert arattak. Ajándékokkal, virá­gokkal halmozták el őket., s egy emlékezetes vacsorán ba­rátkoztak az osztrák elvtár­sakkal. Ezután egy olyan nap kö­vetkezett. amely talán a leg­szebb volt az öt közül: Salz­burg. Itt nem léptek föl, az egész időt városnézéssel töltöt­ték. A várból gyönyörködlek a csodálatos panorámában, megcsodálták a felhőbe bur­kolt, hatalmas hegyeket, meg- illetődve nézték meg Mozart szülőházát, kóboroltak a régi kereskedő- és céhes negyed ódon házai és üzletei között, s délután fájó szívvel búcsúz­tak a várostól. A végső búcsú előtt egy na­pot Becsben is töltöttek. Itt egy kedves élményben volt ré­szük. Két konflis álldogált az utcán, s mint érdekességet, meg akarták örökíteni. Egyi­kük már éppen el akarta kat­tintani a gépet, amikor meg­szólalt az, egyik öreg kocsis, aki eddig csendben szemlélte a dolgot: — No, ülj fel te is öcsém, majd én lefényképezlek ben­neteket! Magyar volt. Túl a hetvene­dik évén, s ötven éve él Bécs- ben, de azért melegen érdek­lődött Magyarországról. Az ötödik nap délutánján, a búcsúztatáskor az egyik oszt­rák elvtárs azt mondta: — Nemcsak kulturális szem­pontból volt nagy jelentőségű a látogatásotok, hanem poli­tikai szempontból is. Bebizo­nyítottátok, hogy a magyar nép vidáman él. s Arcotokról mosoly, derű sugárzik, s nem szomorúság, bánat — ahogy azt egyesek nálunk állítják. S most itthon vannak ismét. Üj feladatok, új sikerek vár­ják őket. Gyárfás Katalin vettek. Szemmellathatolag elégedettek a választással. ilyen is van — Már megint itt vannak? Úgyszólván havonként ez a „megtisztelő” látogatás! Most nem veszek festményt. De mondják csak, milyen van a kocsin? Elsoroljuk. Kicsinylően le­gyint. — Sohasem hallott világ­nagyságok, Engem egyikük sem érdekelj — Mit vásárolna mégis? — Mondjuk Szinyeit, esetleg Glatzot. De jöhet Csontvári is. Hangsúlyozott udvariasság­gal búcsúzunk. Ilyen vásárló is álcád. A sznob, aki dicseked­ni szeret márkáival. Havi fizetése kilencszáz Kis tüdőszanatóriumban kö­tünk ki. A főorvos figyelmes, előre tessékel a személyzeti ebédlő felé. Itt is kirakodunk. Irodai dolgozók, ápolónők és fizikaiak csoportosulnak a Eestmények előtt. Apróléko­san megvizsgálnak mindent. \ lelki feszültség, a varázslat, melyet elindítanak ezek a ké­sek, itt van a levegőben. Ezt csalhatatlanul megérezzük. Sgyik konyhai alkalmazott rá- ; nutat egy fehérszegfűs csend- ; iletre. — Ez a köp nagyon tetszik, j —- Mi lehet az ára? — Ezerkilencszáz forint. Tíz j íavi részletre is megkaphatja, j — Mennyi esik ebből egy [ lónapra? Tessék nekem kiszá- j nolni. Közöljük vele az összeget. — Megveszem a képet. | Dlyan szép, hogy nem állhatok | llent. Pedig nem lesz könnyű § lifizetni.. A szokásos kérdőlap kiállí- § ásánál megtudjuk, hogy havi | álencszáz forint a fizetése, j áégis vállalja. * Ilyen volt találkozásunk a j aa képvásárlóival. Hunyadi István | • 1 1 . 1 S haza apát. Névnapjára szán­tuk. Remélem, neki is tetszeni fog — búcsúzik tőlünk Julika, A giccs néha kapósabb A következő látogatásunk nehezebb feladat elé állít. Szövetkezeti boltvezető laká­sán vagyunk. Beesődül a szomszédság is, amint hírét veszi a képekkel teli autó­nak. A boltvezető régebben is vett a Képcsarnoktól, de megbánta a vásárt. — Ménkű drágák ezek a ké­pek! — mondja, Mi az arcokat vizsgálhatjuk. Az érdeklődés „hőfokából” nem sok jót olvasunk ki. A házigazda fületövét vakargat- ja. — Hogy őszinte legyek, én nem ilyesmire gondoltam. — Hanem? — Láttam egy képet Üjhe- lyen, a keretezőnél. Azt ven­ném meg’ legszívesebben. Ke­rül, amibe kerül. — Mit ábrázol az a kép? — kockáztatjuk meg a kérdést. — Rózsa-csendélet. Ezüstö­sen csillogó váza, tele vérvörös labdarózsával. Az asztalkán sziromeső. Körülpillantunk. Az érdek­lődők észrevétlenül kisomfor- dálnak a szobából. A házigaz­da is nehéz helyzetben van. Nem akar üres kézzel elen­gedni. Két rézkarcot vesz, be­csületből. A méhek és a képvásárlás Elhaladunk a füzéri várrom alatt. Igaz, időrágta sasfészek. Megállunk Hollóházán. A ke- rámie-üzem egyik fizikai dol­gozójánál vagyunk. A fiatal családapa számol: — Van még kiadásom a mé­nekre. Tavasszal új családo- cat telepítek. De májustól már 'izethetem a részleteket. — ranácskérően pislog felesé­gre. ' — Vegyünk: egyet, Gábor. Két 'olajfestmény marad, ■sinosan berendezett, de iires- alú szobájukban. Egy Rozs ános és egy Lukovszky-képet Hogyan fogadja a közönség a mai műalkotásokat? Erre a kérdésre vártunk választ, amikor felültünk az Állami Képcsarnok Vállalat gépko­csijára. Egy szép csendélet Az első megálló Széphalom. A gépállomás üzemi lakásai­hoz megyünk. Nyájasbeszédü, takaros asszonyka nyit aj­tót. — Bizony elkelne már ná­lunk egy igazi festmény. Mit szólsz hozzá, Julika? Julika utolsó éves tanítónő­képzős, — Én nagyon szeretném, Régi vágyam egy szép csend­élet — mondja. A festmények lassanként megtöltik a lakást, Valóságos képkiállítás tárulkozik az ér­deklődők elé. Anya és lánya feszült várakozással nézik az itt még újdonságként ható képfelvonulást. Végül is kivá­lasztanak egy Vati-képet. Fa­janszcsészék, vakító, fehér terítés asztalon, — Türelmetlenül várom Varsói divatparádé Varsóban a Kultúra és Ju- domány Palotájában forró volt a hangulat, mintegy 4000 asz- szony, leány, de sok férfi is tapsolt a divatbemutatón. A ruhák felvonultatásának cél­ja: dokumentálni, hogy a kor­szerű divat is számol a nem­igen csinos, bármilyen anyag­ból is van, A különböző célokra hasz­nálható kötött anyagból való ruhák, pulóverek és kabátkák, gazdag változatban szerepel­tek. A sportpulóverek élénk színezéssel, mintás kötéssel, sü kelmékből készülnek, köny- nyű a tisztításuk. A könnyű, porőz szövetek­ből és kevert selyemből, pa­mutból készült fiatal fiúk és férfiak öltönyei főleg 2—3 gombosak, kis reverrel, enyhe karcsűsításúak. A kabátot ele­jén lekerekítve tervezték meg A nadrágok egyenesek, szúkek, csak a spoi-töltözék nadrág­jainak van trapéz vonaluk. A réteges öltözködést több modellnél igen szépen oldot­ták meg. Mellény, pulóver, a felső kabátba begombolható bélés, a praktikus öltözködési forma, aszerint, ahogy az idő­járás kívánja. A hagyományos színeket felfrissítették. Nem volt ritka a barnás, bordós ár­nyalatú esti öltözék sera, a férfiruhák között Nngy jelentőséget tulajdoní­tottak az egyes országok terve­zői a modelleket kiegészítő kellékek alkalmazásának. A szép ruha ugyanis akkor hat igazán jól, ha megfelelő cipőt,' kalapot, táskát, ékszert, kesz­tyűt alkalmazunk hozzá. A női cipőknél továbbra is leginkább pömsz formát hoz­nak, a sarokmagasság nappal­ra 4—6 cm és csak estére ma­gasabb. Nyárra divatos lesz a' hátsó vékony pánttal (lábhoz erősített) készült pömsz, vagy a lapos sarkú saru, A férfi ci­pők továbbra is nyújtottak, kissé kerekített orral. A kalapok közül a girardi forma, a cikkelyes forma, a férfi kemény kalap formát utánzó női kalap, a boleró L Bolgár modell. Tízéves kislány résiére készült, három részes nyári összeállítás, szövött pamutanyagból. 2. Román modell. Kétrészes jersey ruha, a díszítő pánt a hal­vány vizzold ruhán kissé sötétebb tónusú. 3. Csehszlovák modell. Elegáns, modern vonalú öltöny anró Denita ervaniú szövetből. * ^ sapkával és kesztyűvel kerül­tek bemutatásra. -A nappali ruhák közül a kétrészes „sweler” vonalú, még a gya­kori. A kiskosztüm elütő min­tázatú pulóverrel, főleg jacquard kötéssel gyapjú anyagból készült. A fémmel zeti sajátosságokkal. Szovjet, német, bolgár, román, magyar, lengyel és csehszlovák manö­kenek vonultak fel és mutat­ták be országaik legújabb di­vatkreációit. A bemutatón különböző, meghatározott célra való ruha- modell szerepelt. A Varsóban kialakított divat, közel egy évre előre határozza meg a követendő irányt- a nők, fér­fiak és gyermekek ruházkodá­sában. A női ruhák vonala kétféle­képpen alakul: Egyenes ing­ruha karakter és derékban öves, bő szoknyás, alsósfolc- nyák nélkül. A női ruhák ál­talában nem sokat változnak a tervek szerint. A hossza 3—4 cm-rel fedik a térdet, vonaluk természetes, nőies. Divatszinek: pasztel-rózsa- szin, kék, almazöld, türkiz, narancs, citrom és fekete­fehér. A felhasznált alapanyagok zöme szintetikus, vagy műszál keverésű természetes anyag, amely jóval tartósabb, mintha tiszta gyapjú, pamut, vagy selyem. Kikészítésük korszerű, vízlepergető, gyúród ésmentes, mosásálló stb. tulajdonsággal rendelkeznek. A felhaszná­lásra kerülő anyagok ezer­féle színben és mintában pom­páznak. A nappali női és férfi ru­hákhoz a selymek főleg alpa­ga, shantung és burett szövés­sel készültek, míg esti alkal­makra nőnek organza, nylon keverésű muszlin, düsesz anyagból készültek a ruhák és kabátok. A nők legkorszerűbb öltözé­keként a kosztüm, különböző hosszúságú kabátkával, főleg egyenes szoknyával készül. A ruha és a saját anyagából való kiskabát, úgynevezett Kompié bővülő szoknyával, Alig néhány napja tértek haza az SZMT Művelődési Otthonának népi táncosai ausztriai vendégszereplésük színhelyéről. Az emlékek még frissek, a feledés még nem szőtt irigy hálót köréjük. Kő- rössy Sándor, aki jóformán megalakulása óta tagja az együttesnek, így emlékezik. Hogy is volt csak? Kimondhatatlanul örültek, amikor megtudták: őket érte a megtiszteltetés, ellátogathat­nak Ausztria néhány városá­ba, bemutatni művészetüket. Az utazás előtti néhány nap izgalmai, a szinte megállás nélküli próbák, s aztán az in­dulás percei és az utazás, so­káig feledhetetlen maradj Szombaton délben érkeztek meg Bécsbe. Rövid pihenő, s máris az első fellépés követ­kezett. — Ilyen sikerünk még nem volt — mondja Kőrössy Sán­dor — bár nem színpadon, ha­nem csak egy szónoki emelvé­nyen táncoltunk. Az utolsó szám után a kongresszusi te­formájú fiatalos karimás ka­lap a divat. Ékszereknek a kovácsolt bronz, vagy ó-ezüst színű füg­gő, díszes lánc, valamint esté­re a sokszoros üveg-trasszal kombinált gyöngysor lesz a divatos. A bőrkesztyű mellett nyá­ron a pamutból és selyemből készült jersey kesztyű teljesen kiszorította az egészségtelén nylon kesztyű viseletét. JM. Nádor. Vera átszőtt jersey kelméből készült ruhák igen praktikusak, szín­házi öltözéknek Is beválnak. A gyermekruhák modelljei visszatükrözték azt a törek­vést, hogy a gyermekeket ne öl­töztessük kis felnőtteknek. A „bläzer” jellegű kis kabátka, 10 éves lányoknak és fiúknak egyaránt jó viselet, jól öltöz­teti őket. A trapéz formájú ka­bát és ugyanazt a formát kö­vető ruha, igen csinos. A gyermekruhák anyagai igen színesek, de praktikus keverő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom