Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-19 / 90. szám

rénttft, 1963. április 19, r ESZAB3WÄGYÄRORSZÄÖ s Túl a kétharmadon Arról a bizonyos kétharmadról van szó, "■ amelyet a termelés növelésénél a ter­melékenységgel és nem a létszám emelésével ßzpktunk biztosítani. Ez afféle általános „tör­vény" az összes iparon belül. Van, ahol eleve túlteljesíthető, másutt objektív okok miatt meg kell állni a kétharmad alatt. Szerencsére, az_ utóbbi eseteit egyre ritkulnak, míg az előbbiek szaporodnak. Erről a kérdésről napjainkban sok szó esik. Néha olyan vesszőparipának tűnik a termelés felfutásának ilyetén biztosítása. Azonban ez a i, vesszőparipa”, szabad legyen így neveznem, Eok egyéb kérdésnek alfája és ómegája. Hiszen ahhoz, hogy nemzeti jövedelmünk a második ötéves tervben megfelelően növekedjék, ipar- fejlődésünk üteme elérje a többi szocialista országét, elsősorban a termelékenységet kell fokoznunk, minden területen. A párt VIII. kongresszusának határozatá- osn is az áll: „Jó munkával el kell érnünk, hogy a második ötéves tervben az ipari ter­melést legalább kétharmad részben a munka- tepnclékenység fokozása útján növeljük. A jö­vőben a szabad munlmerő-larlalék viszonyla­ta csökkenésével ezt az arányt tovább kell emelni." Ezért lett sokat emlegetett kérdés a térni e- fékenység, s ezért foglalkoznak az üzemek és banyák műszaki vezetői, közgazdászai oly sokat azokkal a témakörökkel, amelyek nél- "H1 elképzelhetetlen haladásunk meggyorsí­tása. A napokban, aránylag kis üzemben, a Ce­mentipari Gépjavító Vállalatnál jártam. Az osszlétszám alig haladja meg a négyszázat. Kiváncsi voltam, egy ilyen gyárban milyen szerepet töltenek be a mindennapi munká­ja?11 a termelékenységgel kapcsolatos össze­függések. Meg azután korábban, amikor •"közérdekű" dolgokról beszéltünk, legtöbb- valamelyik nagyüzem vagy bánya vizs­gálatából indultunk ki, gondolván: olt érde- esebb jelenségek, izgalmasabb adatok, sók- e ubb problémák akadnak. Ezekre, a sokszor szubjektív érzésekből akadó feltevésekre azonban alaposan rácáfol- J~í a gépjavítósok. Az a néhány kimutatás és nuszaM intézkedési terv, amely Szepessy Pál J= 2gató elvtárs asztalán hevert, sok mindent aru.lt, sok mindent bizonyított. hík SZarn°k birodalma, ez a különleges világ, tolüf - v'lágosabban beszél a cifra körmonda- p al- Csak érteni kell nyelvükön ... Észtének- eredményei és fogyatékosságai .„''hoznak ki pillanatok alatt. »59-ben a Cementipari Gépjavító Vállalat t71 termelése 16 milliós értéknek felelt meg. nfy evvel később már 33,7 milliót, tavaly rwr 57 milliós tervet teljesítettek, az idén a 65 millió forintos tervüket szeretnék ári tu százalékkal túlteljesíteni. E néhány 'ttbfí 1 .kitűnik: a gyár kollektívája 4 esztendő szó * szeresére növelte a termelést. A lét- ni Pedig, ugyanezen idő alatt alig 60—70-el K^tepodott. A felfutást tehát nem „kapun j. .- . ” tényezőkkel (új emberek, nagy beru- K7.‘rs°k stb.), hanem belső szervezési és nlű­Vv' intézkedésekkel produkálták. , Jjlelyek voltak ezek az intézkedések? Váia**6 a. kérdésre egyetlen mondattal lehet ^/aszóink a gyártás magasabb szintű meg- npu ez®sének, szervezésének és kivitelezésé- ^ megvalósítása és a jól megalapozott, tu- manyos normakarbantartás. J^gesz sor olyan intézkedést sorolt fel Sze­déssel Pessy «Ívtárs, amely összefügg a gépesf- ljon tejlettebb gyártási folyamatok meg- Val ^tesávpl, a minőségi munkával, egyszó- ezekh<SV<*r Ot&daságos termelésével. Hiszen ejev.Pfn az években rekonstruálták az összes helve?1-11015 átviteli berendezéseket. Üzembe íyek 2' - az á.i hidraulikus sajtolókat, ame- tnénveVl 2500 normaóra megtakarítást, cred- yeziek. a lemezhengerlés gépesítésénél 5000 órát, a 25 milliméter vastagságú lemezek hideg hengerlésével pedig 6—7000 normaórát talcarítottak meg évente. Időközben tökéletesí­tették az idomvas hajlítást, lecseréltek néhány anyagilag és „erkölcsileg” elkopott forgácsoló­gépet, új excenterprést és idomvas hajlítót helyeztek üzembe. S ezeknek a „kapun belüli" intézkedések­nek nyomában ismét érdélces adatok találha­tói-;. Az egy munkásra jutó termelési érték például 1959-ben 100 ezer forint volt. 1960-ban 121, 1962-ben pedig 170 ezer forint lett. Ez, a terveket figyelembe véve évente 12—13 szá­zalékos túlteljesítésnek felel meg. Időközben sok jó újítást is bevezettek a gyárban, továbbá a számszerűség is kedvezően alakult. Ugyanis három esztendő alatt a be­adott 212 újításból 128-at kidolgoztak, illetve üzemszerűen alkalmaznak. (Ez a hányad a legjobb megyénkben.) Az anyagi ösztönzést figyelembe véve új alapokra helyezték a szocialista munkaver­seny formákat is. Szinte minden dolgozó íeöz- vctlenül is érdekelt abban, hogy a rábízott eleven és holt eszközökkel a leggazdaságosab­ban, a legcéltudatosabban sáfárkodjon. Ki-ki munkájának, figyelmességének megfelelően részesül a megtakarított szerszám és regie anyag értékből — jutalom formájában. Ez is oka annak, hogy a 65 milliós 1963-as tervet a 33 milliós tervhez felhasznált szerszám­hányaddal akarják teljesíteni. Érdekes „sajátosság” a gyárban a norma­órák visszaadása. Előfordul, hogy valamelyik forgácsolási vagy szerelési műveletre a szük­ségestől több időt állapítanak meg. A beren­dezés elkészültekor a brigádok szó nélkül visszaadják a „fölösleget". Tavaly például egyetlen esztendő alatt 50 erer (!!) normaórát takarítottak meg ily módon. S ezekből a per­cekből, órákból cgy-egy gép szállítási határ­ideje néha napokkal, hetekkel kerül előbbre a tervezettnél. Nem is beszélve arról, hogy késedelmes szállítás miatt a gépjavítóban három esztendeje nem fizettek kötbért. Ha­sonló a helyzet a minőséget illetően, noha évente 1250—1300 darab különféle megrende­lést kell kielégíteniük, hiszen az ország vala­mennyi cementipari vállalatát itt, e szűkös kis gyáracskában elégítik lei. Ezek a tényezők mind hozzájárultak ahhoz, hogy a termelés felfutásnak a 72 százalékát a termelékenység fokozásával, s 2S százalékát pedig létszám növekedéssel terem­tik meg. Hozzájárultak ahhoz, hogy a Cement­ipari Gépjavító Vállalatnál, már esztendők óta túljutottak a „bűvös” kétharmadon. E fá­radozásuk aligha tekinthető holmi fellángo­lásnak, ahogy mondani szokták „kiugrásnak",* sokkal inkább a megfontolt, korszerű, jól át­gondolt munka gyümölcsének, négyszáz ember egy célért való fáradozásának. Nehéz volna megállapítani, az eredmények ismeretében is, ki tett többet a kétharmadért, a műszakiak vagy a fizikai dolgozók? Amikor az üzemben jártam, sok emberrel beszélget­tem. A termelési főnök éppoly .lelkesedéssel szólt egy-egy feladat sikeres megoldásáról, mint a Harangozó-brigád bármelyik tagja, vagy a külszerelések vezetője, esetleg a fő­könyvelő. És ilyen önfeláldozóan fáradoznak azért is, hogy öregbítsék a gyár jóhímevét, becsületét. S zinte mindenki tervez és számol — a maga módján. S mindenki napra kész programmal dolgozik, saját asztalánál, figyelve a közös gondokat. Szeretik előre tudni, hogy valamely művelet mit hoz az üzemnek. Egy kicsit közgazdász módra gondolkodnak — s ez nem baj. Sőt!... Most tartanak harmadszor élüzem ünnep­séget. Paulovits Ágoston Összeírják a szilikózis-veszélyes munkahelyekéi, harcot indítanak a por ellen a kohó- és gépipari üzemekben A kohó- és gépipari minisz­ter rendelkezést adott ki a por által okozott betegségek meg­előzésére, a munkakörülmények javítására. Ezentúl minden ko­hó- és gépipari üzemben gon­doskodni kell a műhelyek le­vegőjének tisztaságáról, s fo­kozatosan meg kell szüntetni az egészségre ártalmas gyártási technológiákat. A por és a szi­likózis elhárítására szolgáló új gyártási előírásokat mindenütt beiktatják a gyárak műszaki fejlesztési tervébe. A légző­szervekre veszélyes szennyező­dések 1965-re sehol sem ha­ladhatják meg a kritikus ha­tárt. Egy-egy köbcentiméter levegőben legfeljebb 200 por­szemet szabad megtűrni, de ázt is csak abban az esetben, ha a por kovasav tartalma nem több 20 százaléknál. A levegő tiszta­ságának mérésére különleges műszereket szerelnek fel, ugyanakkor a porelszívó-be­rendezéseket hetenként leg­alább egyszer felül kell vizs-. gálni. Ezentúl rendszeresen nagytakarításokat tartanak a műhelyekben, s a legkisebb nyílásokat is megtisztítják a portól. Az öntvénytisztításra használt és az egészségre ártal­Ibolyántúli sugarak adagoló műszere NDK-tudósok olyan újszerű műszert dolgoztak ki, amely el­ső ízben teszi lehetővé, hogy pontosan lehessen adagolni a Nap ibolyántúli sugarait. Áz úgynevezett „ibolyántúli dozi­méter” alkalmazásának külö­nösen az orvostudományban van nagy jelentősége. más homokíúvó-berendezése- ket 1965-ig leszerelik, s helyet­tük acélszemcsés, vagy nagy­nyomású vízzel működő tisztí­tóberendezéseket helyeznek üzembe. A szilikózis-veszélyes mun­kahelyeket ez év végéig össze­írják, s műszaki intézkedéseket tesznek a veszély elhárítására. A dolgozókat rendszeres orvosi vizsgálatnak vetik alá, s azt a munkást, aki hajlamos a szili­kózisra, vagy a betegséget ki- sebb-nagyobb mértékben már meg is kapta, más munkakör­be helyezik. Az ilyen dolgozót a vállalat köteles hozzásegíteni új szakmai ismeretek megszer­zéséhez. Eov é? alatt meolízszerezodöít az (Mózesi szakemberei száma A második ötéves terv nagy­szabású öntözési programjának végrehajtásában az idei a dön­tő év: az öntözött terület a ta­valyi 330 000-ről 450 000 holdra nő. Az idei esztendő fordulatot hoz az öntözéses gazdálkodás szakemberellátásában is. Az öntözési szakemberek képzése 1954-ben kezdődött, s nyolc év alatt összesen mintegy 2000 szakmunkást, technikust és mérnököt képezlek ki, közülük hatszázat tavaly. Az öntözési szakember-képzés volumene az idén megtízszereződött: az el­múlt hetekben 6000 termelőszö­vetkezeti tag és állami gazda­sági dolgozó kapott szakmun­kás-bizonyítványt. Nagy több­ségük öntözéses növényter­mesztő. néhányszázan pedig öntözőgép-kezelők. Tizennyolcezer négyzetkilométernyi új legelő Az Uj-Kína hírügynökség jelenti, hogy Belső-Mongólia területén mintegy 18 ezer négy­zetkilométernyi terméketlen sík területet dús legelővé vará­zsoltak artézi kutak, csatornák, ciszternák stb. építésével. Ez a terület közel akkora, mint Bel­gium. Belső-Mongóliában hid­rológiai és geológiai szakembe­rek, kútfúrók és az állatte­nyésztő kommunák pásztorai további sikeres erőfeszítéseket tesznek a hatalmas Gobi-térség termékennyé tételére. Tavasz Tokaj-Hegyalján A világhírű borokat termő tokaj-hegyaljai dombok északi völgyeiben néhány napja még hófoltok emlékeztettek a hosz- szúra nyúlt télre. A rügyeket bontó, szeplöket előcsalogató tavaszi napsugár azonban elűzte a tél emlékeit, s ha kissé megkésve is, de végre megelevenedett a több évszázados szőlő- vidék. Bár egyes helyeken tetemes fagykárok mutatkoznak, s éppen ezért kétszer is kell majd metszeni a szőlőket, a jó szüret reményében láttak munkához a vincellérek, az aranyló fürtöket termő domboldalak szorgos munkásai. A Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság egyik telepére megérkeztek a hajtatéból a fűrészporos ládák ban zéldcllö. zsenge szőlőoltvá­nyok. Itt vannak a lányok is, akik majd elültetik a traktoroké nyomán az új telepítések szőlővé sszeit. Háromezer méter mélységig »lat” az új magyar geoelektromos mérőműszer Háromezer méteres mélység­be „látó” műszert terveztek az Eötvös Lóránd Geofizikai H1' tűzet mérnökei-, Erkel András, Király Ernő, Szabadváry Lász­ló Ádám Antallal, a Magy*}’ tudományos Akadémia geon­zikai kutató laboratóriumának osztályvezetőjével együttmű­ködve. Ez a műszer a legfiatalabb, immár ötödik sarja annak a műszercsaládnak, amelynek rendeltetése, hogy a két pon­ton át a talajba bocsátott elek­tromos áram hatására az ott kialakuló áramtér változásai­ból következtessen a felszín alatti kőzetek elektromos el­lenállására, és ezen keresztül az egyes rétegek anyagára és elhelyezkedésére. — Boűrogkcresztúrban egy tégi épület átalakításával egy $00 személyes szociális ott­hont építtet az Egészségügy» Minisztérium. Az otthonban négyágyas szobák lesznek, kö­zös étteremmel, társalgóval, melegvizes mosdó- és fürdő­helyiségekkel látják majd el. Az otthont körülvevő pai'K , egy részét sétahelynek, másik felét pedig veteményeskert­nek alakítják át, A család „idősebb tagjai”, akárcsak a hasonló külföldi berendezések túlnyomó több­sége, 400—500 méteres mély­ségig használhatók. Az új mű­szer azonban , jóval túltesz „bátyjain”; háromezer méterig terjedő „látótávolsága” bősé­gesen elegendő ahhoz, hogy ér­tékes segítője legyen a hazai kőolaj-, földgáz- és egyéb nyersanyag-kutatásnak. Vízvédelmi bizottság alakul öt folyó társadalmi felügyeletére A Sajó halállományát már teljesen kipusztította az ipar­telepek szennyvize, s hasonló veszedelem fenyegeti az or­szág többi folyóját is. Koráb­ban a Duna volt a legtisztább folyó Közép-Európában, de rpost már Budapesten is érez­hető az ivóvíz minőségének romlása. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szigorú ellenőr­zéssel védi a folyókat. A víz­minőségi felügyelet segítségé­vel 800 helyen figyelik rend­Fchcrrc kcrgczcít bükkfát exportálnak a Bükkiből papírkészítésre A Keletbükki Állami Erdő- gazdaság mintegy 120 ezer hek­tárnyi kiterjedésű erdőségeiben a tölgy- és a bükkfa őshonos. Ez utóbbi elsősorban a róla el­nevezett hegységben alkot nagykiterjedésű, összefüggő er­dőségeket. Az értékes fafajták­ból eddig is-jelentős mennyisé­get termeltek ipari célokra, így többek között szállított az erdőgazdaság bányafát, a fű­részüzemeknek bútorfát, vala­mint szerszámfát is. Az idén nagyüzemi méretekben rátér­tek az úgynevezett papírfa ké­szítésére. A Bükk-hegységben kiter­melt bükkfát eddig nagyobb­részt mint tüzelőfát értékesí­tették, noha erre a célra ke­vésbé értékes fafajták is meg­felelnek. A tavalyi kísérletek után az idén kezdték meg Lét- rástetőn, a dorongósi részen és Jávorkút környékén a kiter­melt bükkfa kérgének lehántá- sát. Az úgynevezett „fehérre kérgezett” bükkfát aztán mint papírfát értékesítik. Az idén mintegy 5 ezer köb­méter, fehérre kérgezett bükk­fát exportálnak a nyugati or­szágokba, elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol papírgyárakban dolgozzák fel. Az export papírfa szállítást megkezdték.. szeresen a folyók szennyezett­ségét, s a főigazgatóság egy év alatt másfélmillió forint bírsággal kényszerítette az üzemeket a szennyvízkezelés megjavítására. A szennyeződés csökkentésé­re az idén mintegy 160 millió forintot ruháznak be az üze­mek és a gyárak új szennyvíz­tisztító telepek építésére. A csatornázási munkákkal együtt pedig a második ötéves terv­ben összesen kétmilliárd forin­tot költ az ország a szennyvíz elvezetésére és káros hatásá­nak megsemmisítésére. A tár­sadalmi erők segítségével most jelentősen kiterjesztik és to­vább szigorítják a folyók tisz­taságának ellenőrzését is. Az Észak-Magyarországi, a Közép- Dunavölgyi és a Közép-Dunán- túli Vízügyi Igazgatóság a ha­lászok, a gátőrök, a horgászok, a rendőrök és egészségügyi ak­tivisták bevonásával vízvédel­mi bizottságokat alakított. Ezek a társadalmi bizottságok megszervezték öt folyó, a Zagy­va, a Sajó, a Hernád, a Bodrog és a Marcal ellenőrzését. Az év végéig már minden jelentő­sebb folyónál megalakítják a vízvédelmi bizottságokat, ame­lyek a szennyvíz-tisztítás ha­nyagságainak leleplezésében és a szennyeződés megelőzésében egyaránt sok segítséget adnak .majd az országnak. A régi szőlő iskolában „vizsgáznak” a másodéves vesszők. A szorgos lányok munkája nyomán csak az életképes, megfogamzott alanyok maradnak a sorban. Es nemcsak a nagyüzemi táblákra csalogatta ki n tavasz a dolgos munkásokat. A régi telepítésű, kis parcellákon is metszi már a szőlőt a család ápraja-na >-,yjs. , fcSz, Gjk ~E. Sá

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom