Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

Vasárnap Tora. äpriüs 7i KSZAKMACÍTARORSZAÖ SÉTA SZERENCSEN Védőin,Ú- fS!rŐknak ÍS l0nnC ran »ak­hallja a íu.let> hogy ne íclé/údílnHS0San es -i°Slalanul Hányj'1,?! «Mmrohányásokat. például hoJlanyszor el°fordul valakit ’és ,cmber keres nyomoz w.e?, hhalja! Utána- lofonon’ k!?lyeSen megy. tc- kagy> már-már1* hesfájnolóra kfresGt(- értekezik, ban van készül- Vietnam: vagy leváÍtottákSdjAa l ment’ szabb, aki s A legrosz- el”. Tenné<jy?fPen most ment non elment éÍeSen ,mindor>ün­Jálja meg senkJ neUgySeT- ta' Járásnak ű?-1 . De az utana­haszna Akármí VM valami bér iái--l!, mennvi- Az Mi­dit Ja utcan. nézelö­natlanuUs ! ;at. ?karva- aka' gában, késöbh ma_ már ,1- Kes?bb megírja. Az nyíre érte ml&‘S’ hoey meny* Ki lopta el 02 ágyút? Bármenyire is ez lenne az Va?m0s' ,.de a var épületei, Sir cpiiletmaradványai ,kö- “tt jarva, a látogatót nem «apja meg történelmi levegő. Sem ihlet. „nÜ, .mae csak egy. eleink . erőnek adózó tisztességes nondat sem akar kikerekedni «n benső részekben. Ez talán ZCft Van. mert a vár nem ha­2 ■ Várrf- Itl; is- ott is egy­n szemétrakás, kapirgáló, nagyhangú tyúkok, amott egy a a a Taktaközi Állami Gaz- «asagok irodáját hirdeti, az lak 'C ! napy°bb részét meg rtT ÍOglaIjÜk cL Egy clke­u udvarrészen idős ember «szlogat. a kerítéshez jön, és e any_ kölcsönös, udvarias, r czeű5 mondat után a várról egei. Elmondja, hogy valami­kor zsindelyes volt a teteje, a a akat zöld növény borította, ogmutatja, hol tanyáztak a ^ok. merre volt az istálló, őrizte^1 várat ^ bronzagyú maradványa rdmUlat 3 íal’ lopta. dc valaki el­közötf^erekekefut TS !k mint huni közük az a ajon. nincs va- Az igazsár. i ??g ágyúhoz? kell mondanunkVtért még ?dő. múltán dr k’phogy rövid tanácselnökkru ; ,Pusztai Béla vár rende°és,1iÍaklkoztunk. A szélt- Elmondta k^61 is be­Tovúhh javult a MÉM. munká ja Egy közgyűlés nyomán területről nagyobb mennyisé­gű árut biztosítsanak. Ennek a folyamatnak várható ered­ménye az, hogy az ötéves terv­időszak végére Borsod 70—30 szövetkezete termeli meg a szükséges zöldségféléket, a burgonyát pedig 90—100 tsz. Zökkenőmentes lesz a várass ellátás 1962-ben 10 698 holdra kö­tött termelési szerződést a MÉK, 1963-ban pedig már 15 510 holdra. Elsősorban a burgonyatermő terület nő, s ezáltal szükségtelenné válik, hogy más megyékből, vagy import útján biztosítsuk az el­látás • zavartalanságát. Tovább kell még javítani a primőr termelését, s jó lenne, ha ebben a nagyobb termelő- szövetkezetek, az állami gaz­daságok is segítenének. A múlt esztendőben 13 miskolci boltot korszerűsítettek, és az idén to­vább bővítik az üzlethálózatot. Uj boltot nyitnak a Martinte­lepen, a Kilián déli részén, a Hodobay-telepen. A Nagy- váthy utcában elosztó bázis- raktár- létesül, s ezáltal lénye­gesen lerövidül a zöldségfélék útja. Előbb jut el a termelőtől a fogyasztóig. Frissebb, egész­ségesebb lesz az áru és értéke­sebb is. Elismeréssel kell szól­nunk arról is, hogy a nehéz, aszályos esztendő ellenére, a kemény téllel dacolva, a vál­lalat jól megszervezte a városi ellátást. A fokhagyma és ki­sebb mértékben a gyümölcs kivételével, valamennyi zöld­áruból van elegendő és lénye­gesen elfogadhatóbb áron jut­hat hozzá a háziasszony, mint a múlt esztendőben. Az ellá­tás javulását eredményezi majd az is, hogy a MÉK új raktárakat kíván üzemeltetni. ahol az áru megóvása végett légkondicionáló berendezése­ket alkalmaznak majd. II fölűmüvesszöveíkezeiefc feladatai Falun a kis tételű felvásár­lás a helyi fmsz-ekre tartozik. Igen jelentős tevékenységet láttak el, hiszen a gyümölcs mintegy 58 százalékát a szö­vetkezetek vásárolták fel. Most az fmsz-ek legsürgősebb dolga, hogy megszervezzék a gyümölcsfák kártevői elleni védekezést, a permetezést. En­nek szükségességét felszólalá­sában Csege Géza elvtárs, a MÉSZÖV elnöke is sürgette. Javítani kell a tojásfelvásár­lást, mert mintegy százezer darabbal csökkent a tyúkállo- mány. Itt legtöbbet a kosara­zó, mozgó felvásárlók tehet­nek. II számok tükrében 1961-ben tizenegy millió fo­rintos deficittel zárta a gaz­dasági évet a MÉK. Ez na­gyobbrészt abból az objektív körülményből adódott hogy a MÉK-nek számos kis áruter­melővel és termelőszövetkezet­tel volt kapcsolata. Az áruter­melésben még nem uralkodtak teljesen azok a szocialista vo­nások, amelyek 1962-ben. 1962-ben a tervezettnél jobb eredményeket értek el, mint­egy 900 ezer forintos ered­ményjavulás következett be. A közgyűlés részvevői kife­jezték azt a reményüket, hogy az idén még tovább javul a MÉK és a termelőszövetkezetek kapcsolata, tovább javul a vállalat gazdálkodása és mun­kájának eredményességei, hi­szen a faluban mindinkább átérzik annak jelentőségét, ami a közös gazdaságokra há­rul a városi ellátással kap­csolatban. FöMműyesszövetkezetek a falu művelődési életéért A különböző SJ1Ä nyék sorozatában gyakorta szerepel a földmű vessző vetke­zet neve, mint rendező szervé. Egy-egy kulturális szemlén, be­mutatón számos alkalommal csattan fel a taps, valamely, szövetkezeti együttes műsora után. Plakátok, meghívók hir­detnek dalostul álkozót, kultúr- csoportok vetélkedőjét. Életre- liívói között ugyancsak szere­Gondolatok az építőipar Irta: Hannos Károly, az fiM. Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat főmérnöke pel a szövetkezet. A mezőgaz­dasági szakkönyvek terjesztése, népszerűsítése érdekében szép eredménnyel záruló könyvhó­napokat. rendeznek. A megye több községében a könyvesbol­tok is a földrnűvesszövetkeze- tek irányítása alá tartoznak. Talán már az eddigiekből is ki­tűnik: a földművesszövetkeze­tek is tesznek a falu kulturális életéért annyit, amennyi ere­jükből telik. Mennyi telik a szerencsi já­rás földművesszövetkezeteinek erejéből? Erről beszélgettünk Nagy’ Ár­páddal. az FJK elnökével. Néhány községben — Tokaj­ban, Taktaharkányban, Megya- szón, Bodrogkeresztúron, Erdő- bényén — önálló kultúrcsopor- tot szerveztek. A községek együttesei részére az elmúlt évben több mint huszonkét ezer forint támogatási adtak. A szövetkezeti kultúrcsoportok a múlt évben, a tokaji szüreti bálon rendeztek nagyszabású kulturális bemutatót, egy. má­sik községben dalostalálkozót, tavasszal pedig ugyancsak To­kajban rendeznek ünnepséget, amelyen Hajdú, Heves, Nógriul és Szabolcs megye szövetkezeti egy’üttesei is résztvesznek. A művészeti munka mellett másik fontos területük a fain olvasottságának segítése. a könyvek, különösen e mezőgaz­dasági szakkönyvek népszerű­sítése. Szerencsen és Abaúj­szántón a földművesszövetke­zet könyvesboltot létesített, de a járás többi községében sincs olyan szövetkezet, ahol ne áru­sítanának könyveket. A külön­böző művek terjesztéséért, kü­lönösen a Mezőgazdasági Könyvhónap ideje alatt tesz­nek sokat. író-olvasó találkozó­kat. ankétoka t, könyvbált ren­deznek és minden lehető mó­don igyekeznek eredményes munkát végezni. Talán érde­mes megemlíteni, hogy’ a leg­utóbbi könyvhőnap alatt ebben a járásban huszonhárom ezer forint értékű szakkönyvet ad­tak el. Gondot fordítanak a fa­lusi könyvtárak anyagi támo­gatására is: ebben az évben ti­zenhét ezer forinttal segítenek. Nem nagy összegekről van szó, hiszen nem tetszés szerint, hanem az előírásnak megfelelő nagyságban Juttathatják el a kijelölt helyekre, de mégis ha­tározott támogatást adnak. A szerencsi Éaas íöld­” muvesszovet­kezetei a kulturális tevékeny­séget tekintve nem tartoznak sem az élvonalba, sem az utol­sók közé. Munkájuk ígv a me- gve többi szövetkezetéről is ké­pet ad. És minden bizonnyal más járási központokra is jel­lemző, amit itt mondtak: az ed­digieknél határozottabban, a lehetőségeket jobban kihasz­nálva próbálnak segítséget vd- ni a községek kulturális életé­hez. (pl) Aranygyűrű a zd'dség között 9 f- Egy sanghaji nagy piac 200 alkalmazottja 35 tonna zöld- őségét kutatott át egy teljes délei öttön keresztül, amíg meg- t találta egy falusi asszony elveszett aranygyűrűjét, J Im Su-csin, Sangháj környéki népi kommunában dolgozó tparasztasszony a vélemények begyűjtése közben elvesztette *ujjáról az aranygyűrűjét. Mihelyt észrevette, értesítette a tsangháji piacot, ahová teherautón szállították be a kommuna *termékeit. A piac valamennyi alkalmazottja azonnal neki- llátott a keresésnek: 3000 csomó zöldséget szedtek szét dara-' «■bonként és délre meg is találták az elveszett gyűrűt. A pa- Irasztasszony levélben fejezte ki háláját a piac alkalmazottai-' snak, köszönőlevelét az egyik sanghúji napilap is leközölte. * Ezen a piacon egyébként tavaly óta már 710 elveszett »tárgyat találtak meg és juttattak vissza jogos tulajdonosához. m kot, amelyeket csak az épüle­tek műszaki tervei tartalmaz­nak. Egyébként egy típus lakó­épület teljes műszaki doku­mentációjának megérkezése és a munka megkezdése közt az előkészítés időigénye kereken .100 nap, ami a gépipari gyár­táselőkészítéshez képest arány­lag rövid idő; Helyileg a koncentrálás végett a feladatok időbeni megismerésén sokat lehet javí­tani, különösen Miskolcon. Az ép í tkezések 1 ebony’ol ításában résztvevő állami szektorok mindegyike, beruházó, tervező, kivitelező, hatósági, finanszíro­zó, túlnyomórészt miskolci székhelyű. Nem látszik feles­legesnek esetleg egy olyan, va­lóban operatív, helyi, nem „függetlenített” szervezet lét­rehozása sem, amely, az eddigi,„ ilyen irányú, esetenkénti ki-» serietek helyett az állandó.® mondhatnék kényszerű* együttműködtetés igényével* lépne fel, végső fokon a kon-*, centráltabb. tervszerűbb épM lést eredményezné. Lehetséges, J hoígy az ilyen jellegű együtt-« működés magával hozná a fel-J sőbb szervek fokozottabb bi-* kaimét, s bizonyos kérdésben,41 a vezetés színvonalának eme-J lése, illetve az ésszerűbb de-« centralizálás jegyében, a helyij szempontok fokozottabb érvé-» nyesülését eredményezné. (Er-* re a lehetőségre egyébként már* volt előremutató példa is.) • (Folytatjuk-) » feltételeiről. S ez nem is ke­vés! Ha a feltételek közül csak egy. is hiányzik, már megáll a folyamat, s elhúzódik az épít­kezés. A megfelelő időben tör­tént gondos vállalati előkészí­tés lebonyolításáról ma már egyrészt rendelkezések intéz­kednek, másrészt a szükséges Szervezet is rendelkezésre áll. Mi az, ami ennek ellenére sok­szor „időzavarba” hozza az ipart? A feladatok ismeretének hiánya^ Az építőipari szervezetek feladataikat jelenleg az úgyne­vezett kijelöléses rendszerben évenként kapják meg, azaz kapnak egy listát, amely’on fel van tüntetve, hogy az év folya­mán milyen építkezéseket, mi­lyen értékben kell lebonyolí- taniok. Ez azonban így egy. ki­csit sok is, meg kevés is. Sok abból a szempontból, hogy a tételes listától eltérni még aránylag kis változtatások ese­tében is csak az országos fel­ügyeleti szervek, sokszor hosz- szadalmas eljárást igénylő, en­gedélyével lehet. De, épp a jó előkészítés szempontjából ke. vés is, mert a listából, az épí­tőipar egyedi jellegű termelé­sét tekintve, korántsem lehel „kikövetkeztetni” mindazokat a műszaki-gazdasági fettétele. ebben az időszakban, tehát két év alatt, 26 százalékos növeke­dést mutat. (A megyei szoci­alista ipar 1959—61 közt 18 százalékos termelés-növeke­dést és 8 százalékos termelé­kenység-növekedést ért el). Megyénk és városunk roha­mos fejlődése az építőipart igen nagy feladatok elé állí­tó! ta. amelyeket eddig sikerrel oldott meg. Mégis, a helyi fej- . lődés nagy irama, az eközben : kialakult adottságok sajátosan ; tükrözik azokat a problémákat, . amelyek közül sok országosnak is mondható, ugyanakkor azon- . ban talán az országos átlagnál nagyobb súllyal jelentkeznek, s így a megoldás, a továbbfej­lődés kontúrjait élesebben raj- ; zolják ki. Itt van mindjárt a koncent- . rálás kérdéscsoportja. Nem kétséges, hogy az építőipar • gazdaságosabb, gyorsabb mun­kát végezhet, ha azt a rendel­kezésre álló eszközök öszpon­: tosításávai végzi. Első látásra úgy tűnik, hogy ez csupán el- 1 határozás kérdése. Ezzel szem- 1 ben koncentrált munkát ez - a sokrétű ipar csak úgy' végez­het, Ka kellő előkészítéssel, • Megfelelő időben és módon tud ■ gondoskodni az épület, vagy ■ épületek létrehozásának -összes E z 'A.*- _ 1961-ben AZ építőipar 0,-szagunk­ban 18 milliárd forint értékű munkát végzett. Megyénk és Miskolc város ebből az összeg­ből mintegy 2 milliárddal ré- sesült. 1961 és 1965 között, a második ötéves tervben az épí­tőipar 80 százalékkal növeli termelését. Ez többek közöt azt jelenti, hogy 1961. és 1965. kö­zött hazánkban 300 ezer lakás épül. Látható tehát, hogy az építőipar fejlődésének üteme milyen nagy jelentőségű, hi­szen 1—2 százalék megyei szin­ten is milliókat, a lakások szá­zait, új üzemeket jelenthet. Ha ezenkívül figyelembe vesszük, hogy az építőipar zömmel azo­kat a gazdasági erőforrásokat használja fel, amelyek az egész nép munkájának eredménye­képpen állanak rendelkezésé­re, saját tevékenységét is bele­értve, és hogy a nagyipari jel­legű építőipar csak a felszaba­dulás után fejlődött ló, akkor jelenlegi magyar építőipart „oíát gyermekünknek’.’ tekint- hSiük * amelynek fejlődése, !,nkáia megérdemli, hogy néhány gondolat erejeig fog­ialkozzunk ye <rpm cl_ A •Tóárhen a népgazdaság mu,t. balhoz hasonlóan egész- egycb aga A termetesen növekedett a kívül jelentős Megyénk­termelékenység ^ építőipari ben és Miskolc az teljes termetes izaléka volt, * f Ä közelmúltban tartotta j »rendes évi közgyűlését a Sző- j g vetkezetek Borsod megyei Ér­tékesítő Központja. A múlt ? esztendő tevékenységét, a fel­ővásárlás, az értékesítés mim­ikáit Tóth József elvtárs, a vál- Jlalat igazgatója ismertette. Al- 9 talánosságban megállapítható, * hogy a MÉK apparátusának s működésében pozitív tenden- ®ciák mutatkoznak. «J “ Szarosabb kapcsolat » a tsz-ck és a MÉK bűzött 0 a A termelő tsz-ek és a ter­eméi tető, az értékesítő MÉK 1 között kétségkívül jobb a kap- Bcsolat. A tsz-ek túlnyomó 9 többségben eleget tettek szer- s ződésbeni kötelezettségeiknek. »Leszámítva az aszály okozta Ő terméskieséseket, a közös gaz- a daságolc termelvényeinek na- Jgyobb részét a vállalat útján s értékesítették. Adódott néhány »visszatetsző példa is, amikor ő egyik-másilc szövetkezet úgy 9 találta, hogy. nagyobb jövede­lemre tesz szert, ha termelvé­nyeit szabad piacon értékesíti. Sajóvelezden azért nem ad­tak át mintegy 60—70 mázsa burgonyát, mert 3—4 forintos szabadpiaci vételárra számí­tottak. Hasonló meggondolás­ból egy alkalommal az igrici Kossuth Tsz nagy’obb mennyi­ségű paprikát akart értékesíte­ni, de a piac telítettsége fol>’- tán szándékát nem tudta meg­valósítani. A példák elég egye­di jellegűek voltak, a jellemző az volt, hogy a kapcsolat egészségesen fejlődött. Jobb volt a tsz-eknél az áruelőké­szítés, az osztályozás, noha itt még vannak tennivalók. A múlt esztendőben az ede- lényi Alkotmányban megvaló­sították az áruféleségek „ön­minősítését”. Közvetlenül a tsz-ből került az áru a MÉK telephelyére, az üzetekbe. A MÉK ezt a kezdeményezést széles körben kívánja alkal­mazni, s a közös gazdaságok is nagy érdeklődést mutatnak iránta. Az önminősítés széles­körű megvalósulásához azon­ban az kell, hogy a tsz-ek mi­nősítői lelkiismeretes, felelős­ségteljes munkát végezzenek, s egy pillanatra se feledkezze­nek meg a vásárlók egyre fo­kozódó igényéről. • , Ezzel kapcsolatban a továb­bi feladat az, hogy a kertésze­tekben, a gyümölcsösökben ál­landó összetételű brigádok dolgozzanak, s a nyári munka­csúcsok idején is folyamatosan lássák el szerződésben! kötele­zettségeiket Szakosítás a termelésben A közgyűlésen szó volt arról is, hogy a termelésben egyre nagyobb mérvű szakosítás va- J losul meg. Nem az a cél, hogy i mindenütt mindent termelje- s nck, hanem az, hogy egy-egy guk, mert előbb az itt lakó csa­ládoknak kell lakást biztosí­tani, és a hely’reállítás sem ki: összegbe kerül. Minden célzás nélkül mé$ talán ennyit: a vár kapuja íe letti címer — rákot ábrázol. ( Uj lakáshoz új rádiót A rádiót, televíziót és egyél villamossági cikkeket tartalma zó kirakat előtt idősebb nén álldogál. — Fiatalember magának jobl a szeme. Mondja már meg mennyibe kerül az a sokgom bős rádió! És amelyik mellet te van? Hm. Nézze csak /ne? ezt a táskarádiót! Nagyon szói ugye? Tudja, hogy ehhez nen kell sem zsinór, sem konektor' Csak be kell kapcsolni és szól Középhullám. Van nekünk rá­diónk, de régi. Most épílkez tünk, és egy új készüléket sze­retnénk. Igaz, nincs rá sol- pénzünk, mert kellett az épít­kezésre. Mennyit is mondott < sokgombosra? Igen. Habár í táskarádió is érdekes. Magá­nak még nincs? Hm, hm. Éis lassan elballag. Előjegyzések Ä bútorüzletben itt is szép modern bútorok csábítják né­zelődésre a vásárlókat. Mos1 ugyan nem valami nagy a for­galom, de az üzlet mégse.T pang. Az asztalnál az eladó le­velezőlapokat rendezget. Sokat. * Mind előjegyzés. Bútorokra. — Nagyon sok hálószobabú­tor fogy — mondja az eladó. — Főleg a variabútorokat kere­sik. Sokszor nincs is időnk a: üzletbe hozni a mintapéldányo­kat; még a raktárban megve­szik. Gavalléria Szürke Warszawa fékez £ szódáskocsi mellett. — Adna nekünk egy üveggel papa? — így a sofőr. — Persze, hogy adnék. Var poharuk? — és már emeli is 1< az egyik tele üveget. Néhánj perc múlva a Warszawa utasa elégedetten nyugtázzák: üdítő kellemes volt a szóda. Nagyor jólesett. Közben a szódásembei kérdezget egyet, s mást. I-Ion nan jöttek, milyen az út megy-e a masina, stb. Aztán ; sofőr visszaadja az üres üvege és a pénztárcájáért nyúl. Hagyja csak — szól a szódás ember — mind a ketten kocsi sok .vagyunk. Egészségükre! Majd felül a bakra és csel tint a lovaknak. Priska Tibor Alföldi ember — j Miskolcon A Tanácsház téren négy- \ ven körüli férfi kapaszkodott ; fel az ötös autóbuszra, amo- | lyan „világgal mit sem törő- j dó” hangulatban. Lehuppant, \ egyenest a: ülSkalauz mcl- \ letti ülésre. Keservvel-kin- i nal elchalászta zsebéből a j pénzt és. múltán elintézte a j jegyváltás műveletét, azon- I nyomban rákezdta: j — Meri aszongyáhogy: i „Énmellettem elaludni nem lehet...” — És fújta, fújta volna torka szakadtából, ha a kalauznő le nem inti. •— .4 kocsiban tilos az éneklés! — Kinek ártok vele, ara­nyos kartársnö — próbálta jobb belátásra bírni a kala­uzt. — Meg, amikor olyan jó hangulatban vagyok! Tetszik tudni, drága kartársnő, ke­resztapa lettem. Háromszáz kilométert utaztam cn ezért a napért, hogy láthassam a húgom kis porontyát. — Ha nem hagyja abba, leszállítom! — crélyeskedett a kalauznő s már-már nyúlt a csengő gombjához, — Csak egy kicsikét, ara­nyos kartársnő... egészen halkan... — Nem lehet kérem! Ez a hely nem arra való! A Papírgyár környékén úgy érezte a kalauznő, hogy meg kell dicsérnie a szófo­gadó magyart. No meg. ne­hogy hírét vigye, hogy erre­felé netán udvariatlanok az emberek. Pedagógiai iapin- tattal.igy szólt: — No látja, tud. maga ren­desen is viselkedni... A férfin ekkorra már erő­sen úrrá lett a bóbiskolhat­nék. De a szavakra visszatért laposalcat pislogó szemébe az értelemsugár és helybenha­gy óla g nyugtázta: — Ho ... hogyne, aranyos kartársnő. Csakhogy így el- álmosodok, abból pedig baj lesz. ha elalszom. De ha vol­na olyan szíves, keltsen már fel, mielőtt az állomásra, ér­nénk. S a. következő pillanatban mellére bicsaklott a feje ' (—la)

Next

/
Oldalképek
Tartalom