Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-24 / 94. szám
II # * Parkosít a Ilf. C. \ MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEG VEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA « ___________________________ ___ ______________________________o X IX. évfolyam, 94. szám Ara: 50 fillér 1963. április 24. szerda $ Hrascsov elwtérs válaszai B* Pietrának, as IS ©i®rsn® eimű ©lass lap igazgatójának kérdéseire Moszkva (TASZSZ) Moszkvában nyilvánosságra hozták azokat a válaszokat, amelyeket N. Sz. Hruscsov adott I. Pietra, az II Giomo című olasz lap igazgatója kérdéseire. Kérdés: Néhány hónappal ezelőtt a. kubai kérdésben bekövetkezett fordulat után a világ — amely valóban retteg a háborútól — nagy reményekkel figyelte Kennedy ás Hruscsov politikáját, úgy látszott ugyanis, hogy ez a legmegfelelőbb mind a nyugati, mind a kommunista világ számára a béke megőrzése és a békés együttélés szempontjából. Ezért élénk visszhangot kelteitek nemrégiben azoíc a híresztelések, amelyek szerint bizonyos új tényezők jelentkeztek és határozott nehézségek támadtak, amelyek akadályozzák a két vezetőt tevékenységében. Mi az ön véleménye az ilyen természetű aggodalmakról. amelyek különösen érzékelhetők ennrfi reménykedés után, és mennyire látja reálisnak azokat a nehézségeket, amelyekkel Hruscsov és Kennedy találja magát szemben a saját világában? Melyek a nehézségek? Válasz: A Karib-t enger térségében keletkezett válság felszámolása valóban nagy reményeket ébresztett az emberiségben a tekintetben, hogy a nemzetközi kapcsolatokban fordulat következik, be és a súlyos robbanási veszélyt magában rejtő „hidegháborúról” rá lehet térni a vitás nemzetközi problémák tárgyalások útján történő rendezésének politikájára. Sajnos nem váltak valóra ezek a remények, ön azt mondja, hogy a köz véleményt nyugtalanítják _ a rheg nem oldott problémák rendezésénél mutatkozó nehézségek. Ezzel egyet kell érteni. De természetesen nem a „vezetők útjában támadt nehézségekről” hangoztatott híresztelésekről van szó. ahogyan Ön felteszi a kérdést, hanem arról, hogy az Egyesült Államokban olyan erők működnek, amelyek a régi erőpolitikát folytatják. Mintegy ki akarják tapasztalni „ellenálló képességünket”, nyomást akarnak gyakorolni ránk és erővel akarják kikényszeríteni a Nyugatra előnyös döntéseket. Nyíltan meg kell mondani, hogy az ilyen irányvonal nem vezethet a feszültség csökkenéséhez és a nemzetközi helyzet megjavításához. hiszen éppen ennek a politikának a megnyilvánulása az amerikai „veszettek” ama féktelen hadjárata, amelyet a szuverén Kubai Köztársaság ellen indítottak, s az a támogatás, amelyben az Egyesült Állmok bizonyos körei a Karib-tengeri banditizmust és kalózkodást részesítik. Vagy itt van a másik kérdés — a leszerelés. Ha nyíltan beszélünk, akkor ki kell jelenteni, hogy az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségeseinek fő erőfeszítései nem az általános és teljes leszerelésre vonatkozó megállapodás aláírására, hanem a fegyverkezési hajsza további fokozására és a NATO agresz- szív nukleáris erőinek megteremtésére irányulnak. Csalt ezzel lehet magyarázni, hogy a genfi 18 hatalmi bizottság lényegében egyhelyben topog és eddig egyetlen olyan határozatot sem hozott, amely az általános és teljes leszerelés programjának megvalósításához vezetne. Vajon nem jellemző-© az Egyesült Államok és Anglia álláspontjára az a tény, hogy az Egyesült Államok kormánya az ENSZ-közgyűlés- nek a nukleáris kísérletek 1903. január l-től történő beszüntetéséről szóló határozata ellenére folytatja ezeket a kísérleteket. Folytatja a kísérleteket az Egyesült Államok NATO-szö- vetségese — Franciaország is. Ha a „Kennedy-vonal”* amelyről ön beszél, ebben határozható meg, akkor őszintén be kell vallanom, hogy ez a vonal nem enyhíti, hanem fokozza a nemzetközi feszültséget. Következtetésemet igazolja az a helyzet is, amely a német békeszerződés megkötésének kérdésében alakult ki. Hiszen itt is az Egyesült Államok és Anglia kormánya gátolja valójában a kérdés megoldását, és mesterkedik azon, hogy fennmaradjon a nemzetközi feszültség tűzfészke Európában. Ezek tehát azok a nehézségek, amelyek a nemzetközi problémák megoldásának útjában állnak. közök birtokában, nincs középút a háború és a béke között; a kérdés így vetődik fel: vagy keressük azt a kölcsönösen elfogadható megoldásokat és a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének olyan irányát, amely a béke igazi megszilárdulásához vezet, vagy pedig engedjük, mind jobban kiéleződni a. nemzetközi feszültséget, ami viszont végső soron nukleáris világháborúba torkollik. Éhtől a választástól függ a népek jövője. Külpolitikánk — a béke politikája, és,mi. szovjet emberek, nem sajnáljuk a munkát és a fáradságot, ama nagy cél elérésére, hogy megszabadítsuk az emberiséget egy termonukleáris háború szöi'- nyűségeitől. f. Pietra, következő kérdése így hangzott: Ügy tűnik, most jogosan lehetne levonni azt a következtetést, ha a világ fenn akar maradni, akkor politikáját az atomkor követelményeihez, tehát a béke szükségességéhez kell szabnia. Meg lehet ezt valósítani anépdil.. hogy, megteremtik a két tömb közti teljes bizalom légkörét? Meg lehet-e teremteni a. bizalom légkörét, ha a. mindenekfölötti ..államérdekek”. a mind enekfölötti párt. a mindenekfölöiti haza, a kettős erkölcs, az eszközöket és az abszolút fegyelmet meghatározó cél, atomkorszak előtti régi formulája szerint folytatnak nemzetközi politikát? Ügy gondolja-e Ön, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a testvérpártok tettek-e, vagy A sátoraljaújhelyi Kossuth Gimnázium KJSZ-fiaialjai valamennyi cm rései Kérlek a város parkosításából. Ä képen a ni. C. osztály .tanulói'*parkosítanak! A munkánál a politechnikai oktatás során tanultakat is gyümölcsöztéthetik. (Foto: Sz. Gy.) 12 ezer fiatal fáklyás felvonulással köszönti május elsejét Mintegy 80 ezer dsSgozót várnak a Miskolc környéki vidám népünnepélyekre A miskolciak az idén a régi május 1-i szokásokat felelevenítve a város legszebb tájain: a bükki erdőkben, Lillafüreden, Tapolcán és a Hernád partján vidám ünnepélyeken köszöntik a nemzetközi munkásosztály nagy napját. A gyárak, bányák és vállalatok már elkészítették az ünnep gazdag programját. Eszerint a majálisokon egésznapos vidámság, sok-sok szórakozási lehetőség várja az erdőket és tisztásokat felkereső dolgozókat. Az ünnepség már május előestéjén kezdődik. Miskolc munkásai gyűlést tartanak, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának új székhazában és az előtte lévő téren. A. nagygyűlést 12 ezer KISZ-fia- tal zenés, fáklyás menete vezeti be, akik a térre érkezve köszöntik a munkásokat. Ez után a szakszervezetek vezetői űdvözlik a fiatalokat, majd Vnlkó Márton, a Lenin Kohászati Művek Kossuth-díjas igazgatója mond ünnepi beszédet. A gyűlés után a székház előtti téren vidám május estére kerül a sor, amelyen zenekarok, kórusok és öntevékeny művészeti csoportok adnak színes műsort. Másnap, a munkásosztály nagy ünnepén a város környékén mintegy tizenöt helyen rendeznek tavaszi majálisokat. Sok vállalat, így például a Lenin Kohászati Művek, a miskolci bányászok, a borsodi építők az erdők tisztásain szabadtéri színpadokat építenek, amelyeken fellépnek a különböző bábcsoportok, színjátszó- és táncegyüttesek. valamint a Miskolci Nemzeti Színház művészei. A Diósgyőri Gépgyár a perecesi Erenyő-völgyben rendezi meg a népünnepélyt. A Szinvayölgyi • Művelődési Otthon népek baráti köre a majálisra meghívja a rátkai német, és a répáshutai szlovák nemzetiségű községek művészeti csoportjait. A vasutasok az Avas-tetőn, az AKÖV dolgozói á bükki Lófő-tisztáson, a diósgyőri kohászok a Király-tetőn, a borsodi építők pedig a Köpüs- völgyben ünnepelnek. A gyárak és üzemek a vidám majálisokra mintegy 80 ezer dolgozót várnak. Az ünneplőket napközben felkeresik a megye és a város vezetői, akik beszélgetnek a dolgozókkal és együtt szórakoznak velük. Hasonló népünnepélyekre kerül sor a megye többi városában és nagyobb községében is. Ózdon például május előestéjén a fiatalok tábortüzet gyújtanak a Meggy esi-tetőn, a Kispadoson és a Drótos-tetőn, majd színpompás tűzijátékban gyönyörködhetnek a város lakói. Másnap ezeken a helyeken vidám majálisokra. kerül sor, amely .sqk ezer kohásznak és bányásznak nyújt majd feledhetetlen élményt szándékukban áll-e as, hogy hatalmas lépéseket tegyenek az atomkorszak eme új útján? A Szovjetunió mindent megtesx a béke biztosítására Csak a tárgyalások resethetnek eredményre ön e nehézségek eltávolításának reális perspektívái felől érdeklődik. Ilyen perspektívák vannak. Nevezetesen: tárgyalások útján rendezni a legfontosabb kérdéseket, amelyek megoldásától a fennálló feszültség megszüntetése függ. Tárgyalni azonban — kétoldalú folyamatot jelent. A tárgyalások számára a kiinduló pont a Földünkön jelenleg kialakult erőviszony. Ezt egy- szersmindenkorra meg kell jegyezniük nyugati tárgyaló partnereinknek is. amikor a német békeszerződés, a leszerelés problémájához és más megoldatlan kérdéshez közelítenek. Európa központjából a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini helyzet ennek megfelelő rendezése nélkül nem távolíthatjuk cl a feszültséget. Az európai nyugalom nélkül pedig nem lesz nyugalom a világon. Ellenkezőleg, béke megszilárdítása Európában, beleértve a NATO-orszagok és a Varsói Szerződés tagállamai közötti megnemtámadási szerződést, lehetővé tenné a megegyezést az általános békével kapcsolatos más alapvető kérdésekben — mindenekelőtt a leszerelésben. Ebben az esetben az emberiségnek a tart ós békébe vetett bizalma nem maradna puszta remény. Hiszen napjainkban, a szörnyű erejű háborús pusztító eszN. Sz. Hruscsov válaszában hangsúlyozta; Minden állam külpolitikájának, sokkal inkább, mint bármikor, a béke megőrzésének és megszilárdításának érdekeiből kell kiindulnia. A szovjet kormány nemcsak több ízben hangoztatta annak szükségességét, hogy az ilyen politika sikeres' megvalósítása céljából ki kell alakítani a bizalom nemzetközi légkörét, hanem gyakorlati intézkedéseket is tett és a jövőben is tesz. A Szovjetunió Kommunista Pártja, ugyanúgy, mint minden egyes kommuríista párt, teljes egészében a nép érdekeiből indul ki. Éppen ezért a kommunista pártok a békéért folyó hatalmas harc élvonalában haladnak. Ismeretes, hogy az SZKP és a szovjet kormány kezdeményezésére napirendre tűzték az általános és teljes leszerelés kérdését, mint a szilárd béke biztosítása radikális útjának kérdését. A Szovjetunió következetesen harcol a német kérdés megoldásáért, kezdeményezője több más olyan nagyjelentőségű javaslatnak, amely a nemzetközi feszültség csökkentését és a háború elhárítását célozza. Mint ahogyan Önök is láthatják, a Szovjetunió Kommunista Pártja és az összes testvérpárt minden tőle telhetőt megtesz a tartós béke biztosítására. Az Önök kifejezésmódjával élve, már eddig is „hatalmas lépéseket tettek az atomkorszak új útján” és tesznek a jövőben is. A szovjet—kínai vita a kommunista pártok beliigye l. Pietra soronkövetkező kérdése így szólt: Melyek a Moszkva és Peking közötti vita alapelvi pontjai? A taktika körébe tartozó különböző értékelésekről, vagy ideológiai síkon mozgó nézet- eltérésekről van szó, elsősorban azért, mert az atomkorszaknak megfelelő politikát kell folytatni? Hruscsov válaszában a többi közölt hangoztatta: Az, amit ön „Moszkva és Peking közötti vitának” nevez, fontos kérdéseknek a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban jelenleg folyó megvitatására vonatkozik. A kommunista- és munkáspártok képviselőinek részvételével 1957-ben és 1960-ban megtartott tanácskozásokról kiadott ismert dokumentumok általános értékelést adnak a világ jelenlegi helyzetéről és megmutatják, milyen feladatok várnak korunkban az egész kommunista mozgalomra. Ezek a dokumentumok alkotják a kommunista- és munkáspártok tevékenységének alapját. Az a körülmény, hogy a pártok különböző körülmények között végzik munkájukat, a gazdasági és a politikai helyzet fejlődése, a világban végbemenő változások új problémák elé állítják a kommunista pártokat, amelyekre vonatkozólag, egészen természetesen, az-egyes pártok kifejezésre juttatják nézeteiket. Ami a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Kínai Kommunista Párt közötti viszony kérdését illeti, ezt eléggé teljesen megvilágította a két párt közötti levélváltás, a leveleket pedig mind a szovjet, mind a kínai sajtó, továbbá a többi ország testvérpártjainak sajtója is nyilvánosságra hozta. Mint e közleményekből kitűnik, az SZKP és a Kínai Kommunista Párt kapcsolatainak kérdése a kommunista pártok belső ügye. A kommunisták számára mindennél drágább a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom egysége. A kommunisták kötelességüknek tartják, hogy továbbra is erősítsék ezt az egységet a marxizmus— leninizmus nagy zászlaja alatt. Abból azonban, ahogy ön kérdését feltette, nem nehéz megállapítani, hogy a kommunisták nemzetközi egységének erősítése mindennél jobban aggasztja az imperialista köröket. E körök alig várják az alkalmat, hogy valami rést fedezzenek fel a nemzetközi kommunista mozgalomban és ezen keresztül éket verhessenek e mozgalomba. Mindjárt meg szeretném mondani: ez nem fog sikerülni! Már sokszor megmondtuk és újra megmondjuk: ha az imperialisták merényletre vetemednek a szocialista országok békéje és biztonsága ellen, akkor a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, az új életet építő összes népek egyesült erejével találják szembe magukat. I. Pietra következő kérdése így hangzott: Azt mondják, hogy a háborút követő időszakban Sztálin politikája szakadásokat, válságokat, visszavonulásokat idézett elő a nyugati baloldali pártokban. Hogyan értékeli ön ezeket a problémákat és ezeket a következményeket? Nem gondolja-e. hogy a jelenleg Moszkva és Peking között folyó vitának különöseit komoly következményei lesznek a tömbökön kívül álló világ és a nyugati világ kommunista pártjaiban? Az a benyomásom, hogy ön arra akar rávenni, mondjak véleményt más kommunista és munkáspártok belső ügyei- ről. Ám, mint ön is tudja., az ilyen dolgok magukra a pártokra tartoznak — mondotta N. Sz. Hruscsov válaszában. Senki előtt nem titok, hogy Sztálin tevékenységében két oldalt látunk. Határozottan bíráljuk e tevékenységnek azt az oldalát, amely „a sztálini személyi kultusz” elnevezést kapta. Nálunk, a Szovjetunióban már leküzdöttük ennek, a szocialista rendszer természetétől teljesen idegen jelenségnek a következményeit. Ami az ön kérdésének má(Folytatós 2. oldalon) Éljen a népek barátsága!
