Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

ESZAKMAGYÄKORSZÄG Vasárnap, 1353. április 21. as3sa?! Gyorsabb előrejutási! — Egy értekezlet nyomán — előtt álló — zenetanár jelölttel külön foglalkozzék, gokat ta­nultak tőle a zenészek. Hiszen Angelo Ephrikian nemcsak karmester, de zenetudós is, no­ha ezt a címzést nem szívesen veszi, Milánóban él, az Archo-* pon Lemezgyár művészeti ve­zetője, a Vivaldi Intézet igaz­gatója és műveinek gondozója. Működésének igazi területe a barokk zene. Érdekes, energi­kus, nagy igényű és nagy tu­dású ember, ez a származására nézve örmény művész. Foglal­kozásából ered a hangkultúra iránti, felfokozott igénye. Felíogásmódjáról a hangver­seny után néhányan azt mond. ták, hogy nagyon „olaszos”. El­tér például Beethoven inter­pretálása a megszokott képtől, Véleményünk szerint minden oka -és alapja meg van ahhoz, hogy a Pásztorai szimfóniát, ennek vidámságát, derűjét, ol­dott muzsikáját, idillikus hang­vételét „olaszosan” a dallamot szem előtt tartva fogalmazza meg. Jól érvényesült tempera­mentuma, az igazán frissen és kellemesen előadott „Figaro házassága” nyitányában. A dal­lamnak mindenekelőtt tartása viszont elmosta a Mozart szim­fónia első tételének karakterét és így ez kicsit vontatottá vált, A hangverseny fénypontjaj amit Angelo Ephrikian is an­nak szánt, a Pásztoréi szimfó­nia volt. Erre sok energiát ál­dozott, sokat csiszolta, formál­ta. S ha a befektetett fáradtság nem is térült meg teljes mér­tékben, sok szép részeredményt hozott. Szép volt az első tétele, a harmadik és az ötödik. Leg­kevésbé volt sikeres a második, amelynek bensőséges jellege nem érte el a szükséges hőfo­kot, ANGELO EPHRIKIAN töb­bét tett, mint ami művészi munkájában megtérült. A kö­zönség megérezte a nagy tu­dást és melegen ünnepelte. Ne- velőmunkéja hosszú időre szóló segítséget jelent a zene­karnak. A zenekar tagjai szí­vesen vállalták a vele való, számukra sokszor fáradságos munkát. Közös munkájuk ered­ménye volt a zenei napok ke­reteibe jól beilleszkedő hang­verseny, V. Zalán Irén nyel: nem kell-e ezen a hely­zeten feltétlen változtatni. Hi­szen ebből az is következhet, hogy más külföldi karmester esetleg nem vállal hasonló be­tanító munkát. Már csütörtökön folyt a ke­mény munka, igényes és fe­gyelmezett próbák sorozata a vendégkarmesterrel, oly annyi­ra, hogy a közönség a hang­verseny első perceiben, ennek hatását jólesően észrevehette. A MŰSORON szereplő mű­vek szabta igény kívánta is az Angelo Ephrikian által nyúj­tott alaposságot. A jól ismert sokszor és jó előadásban hall­ható klaszikus művek, mint a Mozart szimfónia, Beethoven Pastoral szimfónia, rögtön fel­fedik a gyenge pontokat, a hangzás kultúra hiányait. Ezért csiszolta olyan nagy gonddal a zenekart a vendég- karmester, ezért igyekezett a hosszú hónapok alatt, a vég­eredményben rendszeres veze­tés nélkül álló zenekart a dur­va zörejektől és pontatlansá­goktól megszabadítani. Eleve játszódott rajta, hogy négy nap alatt nem hozhat döntő fordu­latot a munkája. Döntő fordu­latot nem is hozott, de észreve­hetőt igen. Több volt ez a vendégszerep­lés. mint amennyire ..kötelezve volt” Angelo Enhrikian. Még arra is talált időt a zenekarral való foglalkozáson kívül, hogy két fiatal — diploma-koncert HANGVERSENYRŐL, hang­versenyre egyre jobban kiala­kult tapasztalatunk, hogy ze­nekarunk teljesítménye az át­lagosnál jobban függ a vendég­szereplő karmester személyé­től. Ezt hallottuk a hétfő esti színházi hangversenyen is. Köztudott, hogy egy dirigens „kezenyomát” általában meg­mutatja az általa vezetett zene­kar. Nálunk ez. még fokozot­tabban érezhető. Azt lehet megállapítani, hogy szinte csak ilyenkor van, aki törődjék ve­le. hangszíne kialakításával, a vonósok technikai készségének javításával, a szólamok össze- csiszolásával. Ilyenkor látszik a zenekar előtt igazán igény, cél, elképzelés, eredményre tö­rekvés. A vendégkarmesterek általá­ban nem tekintik és nem is te­kinthetik feladatuknak, hogy szerepléseiket egyúttal zenei nevelésre használják fel. Ezt próbáik száma sem teszi lehe­tővé. Egyébként is másutt a vendégkarmesterek, általában előkészítve kapják az általuk vezénylendő műveket. Rájuk „csak” az a feladat vér, hogy nagyobbrészt technikai részle­tezés nélkül váltsák valóra művészi elképzelésüket. Be kel! vallanunk, hogy ná­lunk. nem ezt találta Angelo Ephrikian. és ezért vállalta, vagy inkább vállalnia kellett a betanító karmester munkáját is. Alapos meggondolást igé­8Í éves a világ legöregebb tornásza Maglódon él. de évenként sportegyesületébe, a Debreceni többször hónavokra ellátogat Torna Egyletbe. Debrecenben élő fiához dr. Dr. Varga Jenő nemrég 35 Varga Jenő, a világ legöregebb kilométert gyalogolt és 1000 tornásza. A közelmúltban ép- métert futott. A hosszú élet pen Debrecenben adott bizony- titkát abban látja, hogy rend- ságot kivételes tudásáról a 81 szeresen kall sportolni. Ehhez éves nyugdíjas tanár: Fiatal még pluszként a következő ét­versenyzőknek gyűrűn hátsó rendet ajánlja: Kevés húsfo- mérleget, korláton pedig sas- gyasztás, jó adag reszelt sárga­lengést mutatott be. s elmesél- réva, vaj, kávé, napközben ré­té, hogyan őrizte meg magas tek, a.lma, citrom. Este 20—30 korára is frissességét. perces séta biztosítja a jó al­— A sport, a torna a szép vast. Kijelentette, hogy a bc- öregséghez vezető út — hang- fenséget csak hírből ismeri, s súlyozta. Minden nap — falusi mindössze akkor járt orvos- kisiskolás koromtól kezdve — vál, amikor szemüveget kért. sportolok. Hatvankét évvel ez- Olyan jó erőben érzi magát, előtt léptem be Debrecen első hogy 120 évig akar élni. A Miskolci Zenei Napok filharmonikus zenekari hangversenye Vezényelt: Angelo Ephrikian megoldása során elkövetett szervezési fogyatékosságok is (alapos körültekintés és mérle­gelés hiánya, a nem kielégítő feltételek olienére is megszer­vezett 5-1-1-es osztályok belső problémái stb.). A Művelődés- ügyi Minisztérium az elmúlt év őszén ebben a tárgyban ki­adott utasítása tisztázta ezen a téren, csupán a vállalatok jó­indulatán és az iskolaigazga­tók leleményességén alapuló kapcsolat helytelenségét és á szaktárcákkal egyetértésben meghatározta az iskola és az együttműködő üzem kötelessé­geit, jogait és felelősségét. Körültekintően kell tehát a jövőben végezni az 5+1-es ok­tatásba bevonandó osztályok szervezését. Nem szabad ott erőltetni, ahol nem teremthe­tők meg a szakmai előképzés feltételei. Az alapos mérlegelés ugyanakkor nem vezethet a szakmai előképzés szervezésé­nek, irányításának elhanyago­lásához. Sőt, a kialakult állás­pontok és elvek szellemében a szakmai előképzés új formáit kell kialakítani és kifejleszte­ni. A minisztérium által ki­adott keret-taníerveket a helyi sajátosságoknak megfelelően lehet felhasználni. A mezőgaz­dasági jellegű szakmai előkép­rés sajátosságait figyelembe réve a heti egv nap helyett — i munkák időszakos jellegét figyelembe véve — összevont ryakorlatok is szervezhetők. Rendkívül fontos probléma a szakmai előképzés szervezeti ;s tartalmi színvonalának to- :ábbi javítása mellett, illetve izzal összefüggésben a poli- echnikai elv fokozott érvé- lyesítése is. A tantervi vita negerősítette a minisztérium­iak azt az álláspontját is, hogy : rokonszakmák közös alapjai­nak tanítása segíti a politech- likai elv érvényesülését és negkönnyíti a tanulók pálya- rélasztását. Lehetne s®roIni tovább az új gimnázium zervezeti és tartalmi vonásait, ovábbá azokat a feladatokat, ímelyeket. még meg kell olda­lunk a közeljövőben. Ügygon- lolom azonban, hogy az itt le- rtak is mutatják a megrefor- nálü gimnázium belső tartalmi :s külső formai jegyei közül a egjellemzőbbeket. Károly István l, sok egyaránt megkövetelik a. í oktatás céljainak, szervezet i formáinak és tanterveinek gyö- keres módosítását.”- Sok évszázados tapasztala : általánosítása alakította kt az- a tényt, hogy az oktatás tártál : mi vohcitkozásban mindig visz ) szatükrözi a fejlődő társadat ■ mi termelés, a kultúra, a tudo­mány, a technika, valamint a; ■ iskola objektív szükségleteit ■ ami együtt módosul a társada­lom fejlődésével és átalakuld ■ savai. Iskoláinkat azért kell meg- : reformálnunk, mert amit ne­■ ház harcok és áldozatok árán 1 létrehoztunk, betöltötte hiva­tását. Tehát olyan új közakta. tási rendszert kell megalkot­nunk, amely a ma és a holnap igényeit is kielégíti. Az .első kérdésre. — a mi­értre —, úgy' gondolom meg­adtam a választ. Arra a kérdésre, hogy mivel nyújt többet gyermekeinknek a megreformált új iskola, már nem ilyen egyszerű a felelet. Ügy gondolom, nem vétek a 12 évben -való gondolkodás ellen, — ami az utóbbi időben örven­detesen tért hódít —. ha a kér­dés eredményes megoldása cél­jából külön veszem az általá­nos és középiskolai problémá­kat. Az általános iskola megújí­tása viszonylag könnyebb fo­lyamat. Iskolatörvényünk hár­mas alapelve. — az iskola és az élet szoros kapcsolatának megvalósítása: az általános és szakmai műveltség színvonalá­nak emelése, a szocialista vi­lágnézet és erkölcs alakítása — elemeiben már évekkel ezelőtt kialakult, élt, hatott és fejlő­dött az általános iskolákban; ezek ma mint a politechnikai oktatás-képzés, a gyakorlati foglalkozás meggyökeresedése, az ú.i tanterv és nevelési' terv közeli bevezetése, jelzik a megreformált, alapozó jellegű új általános iskolát. Az új gimnáziumi tantervi viták tapasztalatai . azt mutat­ták, hogy a gimnáziumok vo­natkozásában nem ilyen egy­szerű a megújítás folyamata. Az új gimnáziumi tantervi ja­vaslatot, amely szerint két ta­gozatot — természet- és társa­dalomtudományit — terveztek, a vitákban elvetette a hozzá­szólók többsége, helyette más­fajta differenciálás és egységes gimnáziumi tanterv mellett foglaltak állást. Hasonlóképpen döntött leg­utóbb a Művelődésügyi Minisz­térium kollégiuma is. Milyen lesz tehát az újtípusú gimnázium? A gimnázium egy­séges tantervre, egységes óra­tervre épül, de lehetőség lesz a differenciálás ésszerű, s az adott körülmények között le­hetséges változatainak érvé­nyesítésére. Elsősorban a speciális osztá­lyok válfajainak és számának szaporítása, továbbá a szak­köri rendszer tartalmi és szer­vezeti kiépítésére gondol a mi­nisztérium. Ezek, szerint van jövőjük, sőt fejlődés előtt állnak a meglevő és bevált nyelvi tago­zatú és a kísérleti,, stádiumon túljutott ének-zenetagozatú gimnáziumok. Azokból a tárgyakból, amelyeknél a jó képességű, érdeklődők nem lesznek ki egy tagozatra valót, szakkörökben vagy speciális osztályokban lehet kielégíteni az igényeket. A már ma műkö­dő matematikai tagozatú osz­tályok mellett lehet majd szer­vezni fizika-kémiai, biológiai, vagy más speciális osztályokat is. .Vigyázni kell azonban arra, hogy csak a ténylegesen je­lentkező igények kielégítésére szervezzenek iskoláink ilyen osztályokat. A tagozatokhoz hasonlóan, a gyakorlati foglalkozásokról is sok szó esett a vitában, és ma is napirenden van ez a kérdés a,pedagógusok és a szülők kö­rében. A szakmai előképzés bevezetése a gimnáziumban kezdettől fogva a szülők, neve­lők és a tanulók nagy többsé­gének helyeslésével találkozott. Azt azonban sokan még ma sem látják világosan, hogy a munkára nevelésnek a szakmai előképzés csak az egyik — igaz. hogy a legértékesebb — formája. A munkára nevelés fogalmának nem eléggé tiszta megértéséből származnak a szakmai előképzés gyakorlati • ne n szeptember 4. óta, 1/OU. arn;[cor jjzéles körben ismertté váltak az oktatási rendszerünk továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos irányelvek, so­kat tették fel az illetékeseknek ezt a kérdést: miért vált szük­ségessé iskolarendszerünk megreformálása, helyes-e új utakra térnünk a már jól be­vált helyett? Az érdeklődésnek, kérdezés­nek újabb lendületet adott 19G1. évj III. törvényünk meg­alkotása, ismertetése, az álta­lános és középiskolai ú.i tan- tervek vitái. Művelődésügyünk irányítói, vezetői sok nyilatko­zatot, kommentárt tettek köz­zé e kérdések megválaszolásá­ra. Ezek azonban nem jutot­tak el mindenkihez, s most,, amikor csupán hónapok vá­lasztanak el 1963. szeptember 1-től —- az új tantervek és ne­velési tervek bevezetésétől — újból megélénkült az iskoláink jövőjét tudakolok érdeklődése. A napokban több szülővel beszélgettem, akik a fentiekhez hasonló kérdésekkel fordultak hozzám. Egyszerű emberek vol­tak és kérdéseiket is egyszerű­en fogalmazták, Mire jó az is­kolareform? Mivel nyújt többet gyermekeinknek a megrefor­mált általános és középiskola a jelenleginél? A kérdést első hallásra nem értettem meg, majd amikor felfogtam, megdöbbentett és meglepett a kérdés ilyen fel­tevése. A. beszélgetés további menete azonban eloszlatta ké­telyeimet. A kérdések kellő tá­jékozottságét mutattak és igen pozitívan értékelték közokta­tásunk fejlődését. Szavukból kiérezhető volt társadalmunk "elelőssége, az ifjúság nevelé­séért. A társadalom megnőve- cedett igénye az iskolákkal izemben azonban nem fogal- nazódott még meg tisztán ben­nük. Pedig ez az alapvető rao- ívuma iskoláink megújításá­nak, Éppen ezért szükségesnek ártom, hogy a feltett kérde- ;ekre ezúton is válaszoljak, y i/L sok az, amit 1945 vasopan óta közneveié­in k területén tettünk, Ered- nényeinket az analfabétizmus íyakorlati felszámolása, a /III. osztályos általános isko- a mgteremtése, az iskolák ál- amosítása, középiskoláink, sgyetemeink fejlődése, a íel- íőttoklatás kiszélesítése, a'mü- 'elődés demokratizálása jelzi. ‘ képünk elismerése mellett, je- entős nemzetközi fórum — az . JNESCO —, az ENSZ kulturá- . is és nevelési kérdésekkel fog- alkozó szerve is méltányolta íredményeinket. Társadalmi fejlődésünk ! neggyorsult üteme azonban | gyre magasabb követelménye- { ■et támaszt a dolgozó ember- , el szemben. A szocializmus pítése megnövekedett gazda­ági, kulturális és politikai fel- . dalokat állít egész népünk, ; izon belül felnövekvő ifjúsá- ‘ ;unk elé. Iskoláink mai formájukban , lem képesek, lépést tartani azdasági és kulturális életünk . lyorsan növekvő igényeivel. ] )lyan iskolarendszert kell lét- ; ehoznunk, amely ko.rszerű j nűvelödési anyagával és mód- ( zereivel olyan ifjúságot nevel, mely nemcsak a ma, hanem holnap gazdasági és kulturá- , is életében Is megállja a he- • yét. _ ; Olyan ifjúságot igényel társa- f almunk, amely felnövekedve , nind magasabb szintre emeli , termelést, a. tudományt, a ( olgozó nép életkörülményeit, , zabad idejét okosan, kultu- , áltan fogja felhasználni és ez- j Ital boldogan él majd a szó- j ializrpusban. 1 Az iskola korszerűsítésének í ondolala nemcsak a szociális- ( a, hanem a kapitalista orszá- okban is napirenden szerepel, t ’ermészetesen; ez a gondolat, s z azonos okok mellett, a két i ársadalmi rendszer lényegé- t ól fakadóan alapvető különb- r égeket mutat. Az UNESCO- 1 zervezet 1953-ban Sévresben- 1 ártott konferenciáján a követ- 1 ezeket állapították meg: „A i eérkezett jelentések egyönie- - úen megegyeznek abban, hogy 1 modern vi’ág rohamos fejlő- * ése folytán a tudományok és < technika terén, valamint az > gész életünkben bekövetkezett 1 nélyreható változások, továb- * á a gazdasági, társadalmi., po- t Uikai és kulturális átalakuld- £ másutt is azért gyenge a «ese­tés, mert sok szakképzetlen ember dolgozik a kereskede­lemben, s a vezetők sem törek­szenek arra, hogy továbbtanul lásra ösztökéljék a beosztotta­kat. Ennek híján nem átgon­dolt és tervszerű a vezetés. Az értekezleten több felszólaló , tette szóvá azt,. hogy kevés a szakember. Ez valóban tény. Nem is lehet azonban azt vár­ni, hogy a SZÖVOSZ segítsé­gével más megyéből kerülje­nek Borsodba vezetők. Tanu­lással, neveléssel helyben kell megoldani a szakgárda után­pótlását. Az a jó falusi boltos, amelyik nemcsak a közvetlen eladással foglalkozik, hanem megismeri a község lakosait, azok igényeit. Ha így járnak el a falusi boltosok, altkor köny- nyebben tudnak áruválaszté­kot biztosítani. Helytelen’ az a szemlélet is, hogy az cgy-két személyes boltok vezetőivel szemben magas mércét állíta­nak fel. Elsősorban az a mérv­adó, hogy az ilyen boltok al­kalmazottjai erkölcsileg íed- hetellenek legyenek, s ha ez adva van, könnyebb elérni azt is, hogy képezzék magukat. Az fmsz-ek nem egyszerűen kereskedelmi tevékenységet folytatnak, hanem tömegmun­kát is. Ennek elősegítője első­sorban az, hogy ha jó a kiszol­gálás, eredményes a minden­napi tevékenység és az fmsz- tagság gazda' módjaként törő-" dik a kereskedelemmel, a a alacsony színvonalú boltok korszerűsítésével, fejlesztésé­vel. — garami — leltározás, a boltos-bizottságok vizsgálódó tevékenysége. Nem az a cél, hogy adminisztratív eszközökkel, szankciók alkal­mazásával kell vagyonbizton­ságot teremteni, hanem a dol­gozók nevelésével, erkölcsi, jellembeli ráhatással. Sokszor azért következnek hibák, mert az fmsz vezetői nem ismerik a vagyonvédelmet szolgáló jog­szabályokat. Nem lehet elfo­gadni azt, ami több helyen elég gyakori eset volt, hogy a bolt­vezetők egyszerűen befizették leltárhiányukat.' Meg kell vizs­gálni az okokat, szigorítani kell az ellenőrzést. Ezt szolgál­ja a könyvelés is. Az áru for­gási sebességének csökkenése gyakran összefügg a leltárhi­ánnyal és erre elsősorban a könyvelőknek kell felfigyel­niük. A leltárhiányok gyakori oka a szakképzetlenség is. a szakmai bizottságoknak ezért arra kellene törekedniük, hogy lehetőleg szakképzett emberek kerüljenek a boltokba, olyanok, akiknek munkakönyvét nem csúfítja a gyakori munkahely­változás. Felelősebb munkakö­rök betöltéséhez erkölcsi bizo­nyítványt kell kérni. Igen ta­nácsos az italboltok gyakori ellenőrzése. Az fmsz-ek vezetői akkor járnak el helyesen, ha ismerik az italboltok vezetői­nek életkörülményeit s azok­ból kellő következtetést von­nak le. Hogyan javulhat a vezetés színvonala? Elsősorban arra kell töreked­ni, hogyimind az eladók, mind a vezetők tanuljanak. A Színi Körzeti Fmsz. körzetében és sod a sereghajtók sorába tar­tozik. Meg kell előzni a visszaéléseket! Csak akkor javulhat tovább a vagyonvédelem, csökkenhet a leltárhiány, ha gondosság előzi meg a boltvezetők és eladók kiválasztását. 1962-ben kevesebb volt a leltárhiányból adódó kár, mégis több millió veszteséggel kell számolni. Az okaikat keresve gyakran lehet azt tapasztalni, hogy nem elő­zi meg hádermunka, kellő mértékű informálódás az új dolgozók munkábaállítását. Egyik-másik boltban alkalmaz­tak olyan dolgozókat, akik rö­vid idő alatt sorozatosan cse­rélték munkahelyeiket. Több­nyire ezeknél a dolgozóknál fordul elő gyakori leltárhiány. Az új dolgozók munkáját gyakran kell ellen őrizni, s en­nek legalkalmasabb módja a jezéseket úgy tartalmazza, hogy betű és szám,jelzésekkel meg lehessen találni a megfe­lelő román szót valamint a többi ötnyelvű kifejezés más nyelvű megfelelőjét. Pl., egy orosz szakkifejezés német, vagy magyar megfelelőjét, vagy valamely magyar műsza­ki szó angol, francia, vagy ro­mán megfelelőjét. A most készülő műszaki szó­tár 30 kétnyelvű szótárat pó- toL Hatnyelvű műszaki szótár készül a bukaresti Műszaki Ki-- adó gondozásában. A szótár ,46 szakma szókincsét öleli fel és mintegy 26 000 eredeti román műszaki kifejezést, összesen 32 000 műszaki megjelölést tartalmaz. A szótár első része ábécé sorrendben közli a román mű­szaki kifejezéseket, utána azok orosz, angol, német, francia és . magyar megfelelőit. A szótár második része kiilön-külön a többi ötnyelvű műszaki kije- , Hírt adtunk arról, hogy a napokban Szirmai Jenő elv­társnak, a SZÖVOSZ elnöké­nek részvételével feladataikról tanácskoztak Borsod megye földművesszövetkezeleinek ve­zetői. A tanácskozáson ott vol­tak a megye irányító szervei­nek képviselői is. Bódi István­nak, a SZÖVOSZ főkönyvelő­jének előadása, Szirmai elvtárs értékes előadói szavai, a tar­talmas vita behatóan foglalko­zott a földművesszövetkezet néhány problémájával. Megál­lapítás^ nyert, hogy az utóbbi egy-két esztendőben fejlődött a vidéki kereskedelem, javult a MÉSZÖV irányító tevékeny­sége. Mindamellett azonban gyorsabban kell előrehaladni, mert a vagyonvédelem s a ve­zetés színvonalát illetően Bor­Hafcnyeívu műszaki szótár készül Romániában Gondolatok iskolatöirényiink megvalósításának problémáiról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom