Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

Elfen a szocializmus utján járó magyar parasztság! Április 18-án, csütörtökön kibővített ülést tartott a Borsod megyei Pártbizottság. Napirenden, mint ezt előzetes híradá­sunkban közöltük, megyénk mezőgazdaságának 1962. évi ered­ményei és az 1963. évi feladatok szerepeltek. Az egész megyét átfogó helyzetről, szocialista mezőgazdaságunk szerteágazó munkájáról, egész évi eredményeiről dr. Papp Lajos elvtárs, a megyei tanács elnöke tájékoztatta a pártbizottság tagjait, valamint a meghívott vendégeket. A referátum mindenekelőtt a következőket állapította meg: 1962-ben az .aszályos időjárás ellenére gazdaságilag, szerve­zetileg és politikailag is erősöd­tek, fejlődtek termelőszövetke­zeteink, állami gazdaságaink. Átfogó képet kaptunk a ter­melőszövetkezetek gazdálkodá­si módszereiről, jó kezdemé­nyezéseiről, valamint A hala­dást gátló negatívumokról. Ami az 1963-as évet illeti — hangsúlyozta a referátum — politikai és gazdasági mun­kánk minden területén az 1962. évj tapasztalatokból kell meg­határozni teendőinket. E ta­pasztalatok pedig gazdag kin­csesbányái lehetnek minden, a mezőgazdasággal foglalkozó embernek. Figyelemre méltó tapasztalat például: a kedvezőtlen időjá­rás a növénytermelésre volt a legnagyobb kihatással. Ennek ellenére ..éppen az aszályos idő­járás bizonyította be a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét. A magyarázat ez: a, nagyüzem adta lehető­ség, a gépesítés magasabb foka, a javuló agrotechni­kai szakismeret és nem utolsó sorban a kollektiv munka sok növénytermelé­si ágazatnál ellensúlyozta a mostoha időjárás kedve­zőtlen hatását. # » K -megyei pártbizottság nemrég tartott ülé­* ” sén, a beszámolót hallgatva jutott •eszembe egy kis párbeszéd, ami januárban, a sválasztások előtt zajlott le köztem'és egyik r ismerősöm között. Jelölő gyűlésről mentünk J hazafelé. j Ismerősöm a gyűlésen fclszóldlt. Okos észre- ? vételei voltak a tanács munkájával kapcsolat- i ban és néhány közérdekű javaslata is. Többek 1 között az állami lakások tervszerű karbantar- i tását sürgette és lakókörzetében az utak el­hanyagolt állapotára hívta tel a tanács, az új Jjelölt figyelmét. Megtapsolták, amikor felszó­lalását befejezte. I Mégis, a gyűlés után, hazafelé menet fásult • iróniával jegyezte meg: ! — Lehet, hogy nem volt érdemes felszólalni .— úgyse lesz ebből semmi. Egyszer a tanáps- Jtagi beszámolón is elmondtam már — nem is «válaszoltak rá. Aztán elfelejtették... — ' mondta — azért szólaltam fel, hátha most [másképpen lesz. > — Most válaszoltak rá, frissen, melegében — [mondtam, és emlékszem rá, még azzal is meg- »toldottam, hogy biztos vagyok benne, most [másképpen lesz ... Különösen, ami az utat .illeti, ha az utca lakói is segítenek,... [ ö legyintett. Aztán más témára terelődött a 'SZÓ. A jelölő gyűlésről és a választásról beszél­gettünk általában, meg az új jelöltről. Mondta, .rendes ember, művezető a gyárban, meg hogy [minden érdekli és fáradhatatlan, ha valahol, valamiben segíteni kell, ha el kell intézni va- 'lamit. Azt mondják róla: az utca esze, meg [hogy élő lelkiismeret... [ — No látod — mondtam —, ez is garancia rá. — Ű pedig folytatta, ahol az imént abba­hagyta. — Pedig, ha komolyan vennék azokat az észrevételeket, javaslatokat, amelyek a mos­tani jelölő gyűléseken elhangzottak, akkor... — ... akkor -— vettem át tőle a szót — jelölő gyűléseink és általában a választási előkészü­letek, a jelöltek személyének demokratikus megválasztásán túl is, a szocialista demokrácia fejlődésének nagy fórumai és nevelőiskolái lennének. Egyetértettünk. Ismerősöm korábbi fenntartásai és őszinte törekvései nemrég, a pártbizottsági ülésen és néhány nappal később a megyei tanács vb- ülésén szereplő egyik napirendi pont előadmá- nyának olvasgatása közben is eszembe jutot­tak. A pártbizottság beszámolóját hallgatva ” akkor, amikor az előadó a választások eredményeit értékelve ezt mondta: — ... Gondoskodni kell róla, hogy a jelölő gyűléseken elhangzott észrevételek, ésszerű javaslatok sehol se maradjanak megválaszo­latlanul. Az összes elhangzott észrevételre, ja­vaslatra válaszolnunk kell, jobban végzett munkánkkal, párt-, állami- cs tanácsszerveink munkájának állandó javításával, a gyorsabb és lelkiismeretesebb ügyintézéssel, figyelmes­séggel, a lakosság jogos igényeinek fokozottabb kielégítésével. Az elhangzott javaslatok gondos mérlegelése alapján helyes, ha élő szóval vagy levélben konkrétan is válaszolnak tanács- szerveink, a. tanácstagok, vagy a képviselők választóik észrevételeire, javaslataira. Azt hiszem, ez világos, nyílt, őszinte beszéd. Megnyugtatásul szolgálhat ismerősöm számára is, és mindazok számára, akik észrevételeiket, javaslataikat annak idején, a jelölő gyűléseken Egy kis fenntartással és bizonyos várakozással mondták el. A megyei pártbizottság törekvése, elvi útmutatása arra vall, hogy érdemes volt és érdemes a jövőben is minden fórumon nyíltan, őszintén beszélni közös gondjainkról, köz­érdekű problémáinkról. így a termelőszövetkezetek az őszi árpa és a pillangósok ki­vételével minden fő növényből kedvezőbb termésátlagokat ér­tek el, mint az előző évben. Ebből azonban nem lenne " szabad elbizakodolt következ­tetéseket levonni. Hiszen a nö­vénytermesztés kedvező ered­ményei csali az előző évihez viszonyítva mutatnak ilyen képet. Sajnos, a takarmányfé­leségek, a kapásnövények, va­lamint a zöldség-, gyümölcsfé­leségek tervét nem tudtuk tel­jesíteni. így a bevételkiesés mintegy 111 millió forint volt. Nos, miután ezt a tervet 1961- ben sem sikerült teljesítenünk és így már két év terméskiesé­se hiányzik, ezek pótlása az el­következő időben elsőrendű feladatunk lesz. Ami az állattenyésztést ille­ti, annak kedvezőtlen alakulá­sa három fő okra vezethető vissza. j A takarmányhiány, G“ amely érzékenyen érin­tette a háztáji tehén-, koca- és baromfiállományt. 2 Az a helytelen -szenilé­“* let, hogy a közös és a háztáji gazdaságokat sokan még mindig nem tekintik a népgazdaság áruellátása, vala­mint a tsz-tagság jövedelme szempontjából egységes egész­nek. '! A tenyésztési kedv hiá­’ * nya. Más szóval, az anyagi érdekeltség elvét még mindig nem sikerült az állat- tenyésztésre is kiterjeszteni. Az 1962. évi gazdálkodás eredménye összességében po­zitív képet mutat. A termelési tervek teljesítése megfelelően alakult. Javult a pénzügyi- és a hitelfegyelem. Természetesen, a közös vagyon és a tagok jö­vedelmének növelésében je­lentős részt képvisel az állami támogatás. így elértük, hogy a mérleghiányos termelőszövet­kezetek száma,’ valamint a mérleghiány is csökkent. A referátum felhívta a párt­bizottsági ülés résztvevőinek figyelmét néhány kedvezőtlen , gazdálkodási tapasztalatra is. Idézzük: ..A mezőgazdaságban is a bővített újratermeléshez 3. a termelőeszközök, termelési alapok növelése szükséges. E: az igény általában is szükség- szerű, de vonatkozik elsősor­ban a jól gazdálkodó, nagy jö­■ védelmét osztó termelőszövet­kezetekre. A közös munkában részt­vevő egy tagra jutó gaz­dálkodási eredmény 1982- ben az előző évihez viszo­nyítva X8.S százalékkal nőtt. Ez örvendetes jelenség, az vi­szont már nem a jó gazda gon­dosságára mutat, hogy a gaz-i dálkodási eredményből a me­gye termelőszövetkezetei a személyes jövedelem növelésé­re az előző évinél 43 százalék­kal többet, ugyanakkor a fel­halmozásra 23.8 százalékkal kevesebbet fordítottak.” Ez a bruttójövedelem elosztási arány a „mának élésre” mutat. A jövőben nem engedhető meg, hogy az állami támogatással már megfelelő szintű, jövedel­met biztosítani tudó termelő- szövetkezetek ne gondoljanak felhalmozásra. Terjedelmes részben foglal­kozik a referátum második ré­sze az 1963. évi feladatokkal. A cél: a mezőgazdasági összter­melést 12—14 százalékkal nö­velni, ez$n belül is a növény- termesztés és az állattenyész­tés hozamát emelni. Milyen módon érhető ez el? A pártbi­zottsági ülés referátuma az alábbiak szerint csoportosítot­ta: — A szövetkezeti parasztság szocialista nevelése, egységé­nek összekovácsolása; a politi­kai felvilágosító munka; a nagyüzem-adta lehetőségek pá­rosulva a tagság szorgalmával, lelkesedésével; a szövetkezeti pártszervezetek megerősítése; olyan közszellem kialakítása, amely előtérbe állítja magát az embert; a fiatalok nevelése, a közös munkába való bevoná­sa; a vezetés megjavítása, végső soron pedig: megyénk egész mezőgazdasága előreha­ladásának kulcskérdése: a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítása. Természetesen, ez így eléggé summázott rövidítése a nagyon tartalmas referátumnak, amely részletesen foglalkozott a kihe­lyezett agronómusok, terme­lőszövetkezeti elnökök helyze­tével, lakásproblémáival stb., s amely nagy figyelmet szentelt az „Erősebb segítse a gyengét” mozgalomnak is. Ami a tavaszi mezőgazdasá­gi munkákat illeti: legfonto­sabb feladatunk most azok jó és időben történő elvégzése. Általában az idei tavaszon az átlagosnál több lesz a tenni­való. A tél miatti mulasztásokat ■ most kell pótolni. A siker tit­ka az idén is az alapvető és fejlett agrotechnikai eljárások alkalmazásának biztosítása. Nem kevésbé fontos pártunk mezőgazdasági politikájának nz a sarkalatos tétele, hogy szün­telenül támogassuk a háztáji gazdaságokat is, amelyeknek szintén nagy a népgazda­sági jelentőségük. Sajnos, itt még nagy problémák mutat­koznak; némely helyütt lebe­csülik, másutt túlbecsülik a háztáji gazdaságokat. Miközben idei terveink vég­rehajtásán fáradozunk, gon­doljunk jövő évi munkánkra is és bátrabban előre kell lép­nünk a megyénk sajátosságai­nak megfelelő termelési szer­kezet kialakítása érdekében. E tudósításba nem fér el va­lamennyi felszólaló véleménye, ■ okos javaslata. Viszont az sem célunk, hogy a szűkre szabott hely kedvéért lerövidítsük azo­kat. Sok gondolat ragadta meg figyelmünket, ezeket pontosan feljegyeztük és e lap hasábjain hamarosan napvilágot látnak. A kibővített pártbizottsági ülés munkálkodásáról hadd jegyez­zük ide azt az általános észre­vételt. hogy nagyon eredmé­nyes tanácskozás volt, s nünt ahogy azt az egyik felszólaló, Szemes István elvtárs, a mező­kövesdi járási pártbizottság tit­kára mondta: ha az itt meg­nyilvánult aktivitás a követ­kező hónapok munkájára is jellemző lesz, 1963-at gazdagon, jó eredményekkel zárjuk. Mintegy mottóként is hasz­nálhatnánk ezt a mondást. Va­lamennyi pártbizottsági tag, s meghívott vendég felszólalásá­ból kicsendült a felelősségér­zet, a tenniakarás, a küzdő szándék az előrehaladásért, a boldogulásért. Sorban, sorban, ahogy felálltak, az élet ezer-i színű jelensége, gondja, öröme,! baja csendült ki szavaikból. De[ kicsendült a hit és a bizalom[ is! 1962-őt, mint az az előbb is-1 mertetett referátumból is kö-i vetkeztethető, sok küzdelem-! mel, de pozitívan zártuk! [ I Erről beszélt dr. Bodnár Fe-i renc elvtárs, a megyei pártbi-J zotlság titkára is. Idézzük sza-i vait: ‘ • — 1962 a mezőgazdaságban] minden negatívum ellenére,« eredményes év volt és pozití-J van kell értékelni; ez az év« volt az első olyan esztendő,4 amikor a tsz-ek valóban nagy-] üzemileg gazdálkodtak, mun-' kájuk sikerrel zárult, és még] nagyobb sikereket ígér! < < — 1862 megteremtette a fel-« tételt ahhoz, hogy elmondhas-« suk: 1963. a megszilárdítás éve] lesz! Adva van minden lehető-] ség, hogy elérjük az országos] átlagszintet, hogy 1963-ban« nagy léptekkel haladjunk előre. ] Jelenleg még az említett átlag-] szint alatt vagyunk, de csupán] rajtunk múlik, hogy azt elér-] jük-e. Nagy munka vár ránk,« ti am, hogj' milyen lesz a termés, 5 az tőlünk függ. ] Amit a hosszú tél elvett, [’ azt most kell bepótolni, s « hogy mit ad ez az észten- ] dö, abba a tsz-tagságnak is • van beleszólása! ] Feladatainkat ezzel kapcso-] latosan így szabhatjuk meg: « | Emelni a falusi párt- J munka színvonalát. <i 2 A szövetkezetekben ma-# gasabb szintre kell emel- J ni a termelést és a munkaszer-,, vezést. « « 5 Differenciáltan foglal-® ’’’ kozzunk a gyenge tsz-ek® ügyeivel, hogy azok többsége« az év végére elérje a közepesJ szintet. • o Mindez sokrétű, nagyon szer-® teágazó munka. Vaskó Mihály* elvtárs, a megyei pártbizottság® osztályvezetője úgy summázta, J hogy a falusi pártmunka szín-* vonalának emelésében feltétté-J nül figyelembe kell vennünk* az összetételt és arra kell tő-® rekedni, hogy a tsz-pártszerve- * zetek valóban azok is legyenek • és úgy is dolgozzanak, ahogy J egy tsz-pártszervezetnek dói- ^ goznia kell. Pillanatra sem sza-* bad szem elől tévesztenünk aj kihelyezett káderek ügyét és* nagyon sok gondot kell fordí-J tani a szakemberek továbbkép-* zésére, új káderek kinevelésé-• re. Nem kevésbé fontos feladati a háztáji gazdaságok felülvizs-í gálása, s ennek a problémakör-* nek elrendezése. Nem véletlen * — mondta —, hogy a párt, és aj kormány olyan intenzíven l’og-X lalkozik ezzel a kérdéssel, hi-f szén a háztáji gazdaságok je-J lentős szerepet játszanak af népgazdaság vérkeringésében. 2 V alamit még el kell itt mondani. Hogy tudniillik a jelölő gyűléseken elhangzott egyetlen közérdekű észrevétel, probléma sem sikkadt el. Jegyzőkönyvezték és tanácsaink számon tartják, megvizsgálják azokat... Sőt, felsőbb tanácsszerveink összegezték a járás- szerte, megyeszerte elhangzott problémákat Pontosan tudják például, hogy megyénkben a jelölő gyűléseken 21 559 közérdekű probléma, javaslat hangzott el. Ezek döntő többségére az illetékes járási, városi és községi tanácsszervek részben már válaszoltak, megtették a szüksé­ges intézkedéseket, másrészt a javaslatok mér­legelése alapján a jövőben válaszolnak, intéz­kednek. Azokban a kérdésekben, amelyek meg­haladják a helyi tanácsok erőforrásait, vagy jogkörét, a járási, illetve a megyei tanácsszer­vek intézkednek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága szak- igazgatási ágazatonként összegezte és a minap tárgyalta meg a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű problémákat. A vb ugyancsak szak­területenként elrendelte, hogy június 30-ig mindenütt, az érdekelt és a helyi tanács'ster- vek bevonásával meg kell vizsgálni az elhang­zott javaslc-tokat, rögzíteni kell, hogy — mely javaslatok megvalósítása célszerű, — a javaslatok közül mit lehet még ez év­ben megvalósítani, — és melyek azok a konkrét javaslatok, amelyek a következő években kerülhetnek megvalósításra. Az előadmányt böngészgetve, és ismerve a megyei tanács végrehajtó bizottságának hatá­rozatát, ismét egykori vitapartneremre, isme­rősömre gondoltam. Egyre biztosabb vagyok benne, hogy a jelölő gyűléseken neki is, má­soknak is érdemes volt felszólalni __ D e az igazsághoz tartozik az is, hogy min­den javaslat realizálásával, a közérdekű prob­lémák megoldásával nem lenne helyes csak tanácsainkra, lanácsszerveink intézkedésére várni. Sok probléma előbb oldódik meg, ha azok sorsát mi magunk is számon tartjuk, ha öntevékeny közreműködésünkkel, egymást se­gítő összefogásunkkal azokat, amelyeket helyi­leg, helyi erőforrásokból, a társadalmi össze­fogás nagy erejével meg lehet oldani — meg is oldjuk. Kétségtelen, hogy bizonyos problémák megoldásához felsőbb szervek segítségére is szükség lesz (pl. a Hangácson, a Szinpetriben, az Ongán működő tsz-ek gépesítése, egyes köz­ségek majorhelyeinek villamosítása, számos község villanyhálózatának bővítése, az állami lakások felújítása, új lakások építése, törpe- vízművek létesítése, újabb fodrász-, szabó-, cipész ktsz-ek létesítése, a kereskedelmi háló­zat bővítése, művelődést házak, iskolák, óvo­dái: építése stb.), de az is biztos, hogy számos probléma megoldásában helyi erőforrásokból is sokat tehetünk. (Pl.: utak, kisebb hidak, járdák építése, javítása, belvizek levezetése, kutak fúrása, a piaci és üzleti áruválaszték bővítése és növelése stb.) A legutóbbi például kifejezetten rajtunk, az üzemek, termelőszö­vetkezetek és a kereskedelmi dolgozókon, múlik, azon, hogy mit és mennyit termelünk, s hogyan juttatjuk el azt a lakosság legszéle­sebb köreihez. Abból ítélve, ami eddig történt a jelölő ” gyűléseken elhangzott közérdekű problé­mák megoldása érdekében, és beleszámítva mindannyiunk törekvését, azokét is, akik a ja­vaslatokat elmondották, a megoldható problé­mák sorsát illetően optimisták lehetünk. Abban pedig máris bizonyosak, hogy jelölő gyűléseink és általában a választási előkészü­letek a szocialista demokrácia fejlődésének.' jó fórumai és iskolái voltak. Cscpányi Hajo« Korszerű tanműhely A nagyon eredményes tanácskozás a délutáni órákban* ért véget és az ott feljegyzett, gondolatok, javaslatok tárgya-* Iákára, mint jeleztük, hamarosan visszatérünk. ♦ Onodvári Miklós í A Miskolci Kuházati Ktsz vezetősége gondoskodik « szakmai utánpótlásról. Sóvári László tanrotl- taélyvezető és Bobák Lajos oktató irányítása mellett itt tanulják meg a jövő szakemberei mestersé­gük fortélyait. Foto: Sz. Gy. 31 egyemk mesőgazdasagának helyzetéről és feladatairól | Válaszolní, megvalósítani... ifi hfisártirhií. nrnlilómn Mtirxnl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom