Észak-Magyarország, 1963. április (19. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

Vasárnap, 1953. április Sí. ESZAKMAGYARORSZÄG Az állam és a szocialista demokrácia fejlődésének egyes kérdései Kállai, Gyula előadása as MSZMP Politikai Akadémiáján ■ Alább rövidítve közöljük Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tágjának, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének, a párt Politikai Aka­démiáján április 19-én elhang­zott előadását. Az MSZMP Vili. kongresz- szusa megállapította, hogy a magyar nép szocialista forra­dalma újabb történelmi jelen­tőségű győzelmet aratott; be­fejeztük hazánkban a szocia­lizmus alapjainak lerakását, beléptünk a szocializmus tel- j«e felépítésének időszakába. ,,A szocializmus teljés fel­építésében tz állam továbbra Is a munkásosztály, a nép leg­fontosabb, nélkülözhetetlen fegyvere. Az állam a társada­lom fejlődésének' eszköze, de a társadalmi viszonyok fej­lődése visszahat magára az államra Is; az állam maga is változik. A munkásosztály állama tehát nem független a szocialista forradalom feladataitól és a forradalom előrehaladása nyo­mán megváltozó osztályviszo- nyoktól”. Az állam jő feladatai a szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában Ezután Kállai Gyula a pro­letariátus diktatúrájáról be- • szélt, majd ezzel kapcsolatban szólt az SZKP programjáról, az MSZMP VIII. kongresszu­sának határozatáról és megál­lapította: Ma' hazánkban mindén tár­sadalmi osztály és számottevő réteg érdeke egybeesik a szo­cializmus teljes felépítésének- célkitűzésével. Társadalmunk osztályai egységbe forrnak ősszé. Ennek a mindinkább erő­södő szocialista ' nemzeti egységnek az alapja a munkásosztály és a pa­rasztság szövetsége. Ez a szövetség — amely álla­mi és társadalmi rendünk alapja — hosszú történelmi fejlődésen mént át. és rríost, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének befejeztével, a szocializmus alapjainak lera­kásával, a Szocialista munkás­osztály és a szocialista jellegű parasztosztály szövetsége lett. E minőségi változás folytán megerősödött e szövetség szo­cialista tartalma. Társadalmunk eme átalaku­lásának eredményeként fejlő­dik államunk Is. Államunk ma a proletari­átus diktatúrája, amely az egyetemes népi állam irá­nyában fejlődik, s tevé­kenységében már most je­len vannak az egyetemes népi állam bizonyos kezde­ti elemei. Államunk tevékenységé­nek homlokterébe került a gazdasági és kulturális szervező munka. Az állam legfontosabb felada­ta az ipar,'a mezőgazdaság, a kultúra erőteljes fejlesztése, a termelőerők növelésének veze­tése és irányítása. Államunk döntő feladatává vált a tömegek politikai, vi­lágnézeti és erkölcsi nevelése. Államunknak a kulturális életben mindenütt érvényt kell szereznie annak az elvnek, hogy az eszmék terén nincs békés egymás mellett élés: itt a szocia­lista és a polgári ideoló­gia küzdelme folyik, s a szocialista állam alapvető feladata, hogy a szocialista vi­lágnézetet vigye győzelemre az egész nép tudatában. A proletárdiktatúra fokozatos átalakulása egyetemes népi állammá Az egyetemes népi állam ki­alakulása természetesén hosz- SZább történelmi fejlődés eredményé, és teljes mérték­ben csak a kommunizmus épí­tésének idéjén fejeződik be. E folyamatot elősegítő ténye­zők, amelyeket — a jóslás ve­szélye nélkül — ma márlhég- jelölftétünk. a következők: 1. Pártunk vezető szerepe tovább erősödik, 6 össznemzeti méretben most jut', érvényre, amikor társa­dalmunk minden osztálya és rétege közös célok — a szo­cializmus teljes felépítésé és a kommunizmus — felé tart. 2. A közös program megva­lósításáért folytatott munká­ban, az Ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, általában társadal­mi viszonyaink szocialista fej­lesztése során, tovább erősö­dik és megszilárdul a szocialista nemzeti egy­ség. Ma a nemzeti egység — amelynek szepvezqti kerete, a Hazafias.' Népfront-mozgalom —■ átfogja a. munkásosztályt, a parasztságot, az értelmisé­get és egyre inkább a városi kispolgárságot is. ­. 3. Az egyetemes népi állam kialakulásának folyamatában, a tömegek ogyré nagyobb méri fékben. végeznek .önkéntes tár­sadalmi ‘ munkát. . A'társadalmi munka már most közéletünk fontos té­nyezőjévé vált. 4. Áz 'egyetemes- népi. állam kialakulásának folyamatában döntő jelentősége van annak, hogy a nép közvetve és köz­vetlenül, valamint . társadalmi szervezetein . keresztül foko­zódó -mértékben vegyen részt az állam ügyeinek intézésé­ben. ; Állami szerveink továbbfejlődésének ■ útja Az egyetemes ; . népi . állam fejlődési irányának,, figyelem­bevételével vizsgáljuk meg ál­lami szerveink továbbfejlődé­sének néhány kérdését. Egész államszervezetünk fel­építésének alapja a demokratikus centraliz­mus, melynek elvei az államszerve­zet minden láncszemében kö­telezőek. A továbbiakban részletesen elemezte az országgyűlés, a Minisztertanács munkáját, fel­adatát, majd rátért a tanácsok törékenységére. A legutóbbi években a he­lyi tanácsók hatásköre a fenti elveknek megfelelően növeke­dett, munkájuk tökéletesedett. A Jövőben a tanácsok jog­körét — a népgazdaság központi Irányítása elvé­nek sérelme nélkül — to­vább kell növelni a gaz­dasági, a kulturális, a szo­ciális tevékenység irányí­tásában. ­A tanácsok további fejlődé­sének alapvető követelménye a tömegek gyorsabb, még szé­lesebb körű bevonása a mun­kába. A továbbiakban így folytat­ta: államunk fejlődésében, munkájának tökéletesítésében, demokratizálásában, a töme­gek állami munkába történő bevonásában igen nagy jelen­tősége van az államappará­tusnak. Állam) szerveink a szocia­lista törvényesség szellemében dolgoznak. A szocialista tör­vényességet országunkban minden tekintetben biztosít­juk: A szocialista demokrácia erősödése a termelés közvetlen irányításában A szocialista állam fejlődé­sével együtt jár a szocialista demokrácia fejlődése, erősö­dése a termelés közvetlen irá­nyításában is. Az üzemi, vál­lalati demokrácia fejlesztését a szocialista állam megnove- kedett gazdasági szervező munkájával összhangban, an­nak alárendelten kell elvégez­ni: a népgazdaság szigorúan központosított állami irá­nyítását kell összekapcsol­ni az irányítás demokrati­kus alapjainak lehető leg­teljesebb fejlesztésével, az üzemek dolgozóinak aktivi­tásával, észrevételeik, vé­leményük, bírálatuk figye­lembe vételével. A vállalati demokrácia lesztésében szem előtt fej­kel! tartani, hogy minden vállalni nak az egész társadalom éi dekeit kell szolgálnia. Ennél fogva nélkülözhetetlenül szül séges a központi tervezés c irányítás. A vállalat, igazgatása a termelők által bármennyi­re demokratikusnak lát­szik is, lényegében revizio­nista álláspont, s voltakép­pen antidemokratikus jel­szó, mert előtérbe kerül­hetnek az egyéni és cso­portérdekek, amelyek ösztönös és anarchi­kus fejlődési folyamatokat idézhetnek elő és az esetben igen súlyos károsodást szen­vedhetnek a társadalom egé­szének érdekei és végső so­ron az egyéni és csoportkér­dések is. Megszűnt az osztály elnyomás .szükségessége, az állampolgári jogok mindenkire kiterjednek A mi társadalmi fejlődésünk alapvető vonása, hogy a volt kizsákmányoló osztályok fel­számolásával megszűnt az osz­tályelnyomás szükségessége, a demokrácia pedig terebélyese­dik, hogy a többség demokrá­ciájából az egész nép demok­ráciájává váljék. Államunknak ebből a jelle­géből adódik, hogy . minden polgára, ha törvényeinket meg­tartja, szabadon élhet. A társadalmi korlátozá­sok megszűntek, az állam- polgári jogok mindenkire egyformán kiterjednek. Azokat, akik az állam törvé­nyeit, megsértik, az állam, a társadalom bűnük arányában sújtja, de ez a büntetés a mi rendszerünkben nevelő jellegű, nem az ember, hanem annak hibái ellen irányul. Államunk, ha ez szükséges, tud büntetni; de még tud bocsátani, ha ez lehetséges. Ezt bizonyítja az idén április 4-én életbe lépte­tett széleskörű amnesztia is. A mi államunk éppen ezért humánusabb minden rendű és rangú burzsoá államnál. Szombaton volt a Borsod-Hevcs megyei Állami Gazdaságok zároéríckezlete © Szombaton délelőtt a Bor- sod-Heves megyei Állami Gaz­daságok vezetői értekezleten találkoztak az SZMT volt szék­házénak nagytermében. A már hagyományos évi tanácskozá­son arról esett szó, hogy az elmúlt, esztendőben az igazga­tóság teljesítette a múlt évi népgazdasági tervét.. Az érte­kezleten részt veti; dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ger­gely István elvlárs, a párt Központi Bizottsága mezőgaz­dasági osztályának munkatár­sa, Lada Lajos elvtárs. az ál­lami gazdaságok főigazgatója, párt- és állami szerveink több képviselője. Bállá Antal elvtárs, a Bor- sod-Heves megyei Állami Gaz­daságok igazgatója adott rö­vid áttekintést az elmúlt esz­tendőről. Elmondotta, hogy a. 21 gazdaság közül 15 zárta eredményjavulással a múlt esztendőt. Az eredményjavu­lás összege 30 millió forint.' Ennek alapján az igazgatóság 7,5 millió nyereségrészesedést és 2,5 millió prémiumot fize­tett. -ki dolgozóinak. Bállá elvtárs szavai után dr. Bodnár Ferenc elvtárs tar­tott széleskörű politikai tájé­koztatót. melynek során be­szélt az ország bel- és külpoli­tikai helyzetéről, a választások eredményeiről, a közkegyelem néhány kérdéséről és arról, milyen segítséget vár a. párt. az állami gazdaságoktól megyénk 160 .gyenge tsz-ének megszilár­dításához. Bodnár elvtára nagy figyelemmel kísért tájé­koztatója után Lada Lajos fő­igazgató az 1963. évi gazdasá­gi feladatokról szólt. ALEXAKOR MASZIBOV: ve. Emmi mát nincs. Soha többé nincs. Megajándékozta egy kislánnyal, egy ugyan­olyan kékszemű, szőke lobo- gással, mint ő maga. .. De már a kislányt is elragadta tőle a sors. Tél volt, éjszaka, mikor le­tartóztatták, a családjával együtt. Javában dúlt a máso­dik világháború, Hitler had­serege elszenvedte rettenetes vereségét Moszkva és Sztálin­grád alatt. Abban az órában rontottak rájuk a Gestapo em­berei, amikor éppen befejezte a párt illegális lapjának írt cikkét. S tíz hónap sinylődés következett egy Prága melletti lágerben. Tíz hónap, amely­nek minden napja, szinte min­den órája kínvallatással, a lassú halál gyötrelmeivel telt el. • Emmi és a kislány nem bír­ta ki. Ő pedig megszökött. Szeretett legalább hamvainak közelében maradni, de hát az ő élete a mozgalomé. S meg­szökött egy fogolycsapattal. Olyan emberekkel, akik a sok szennyben is meg tudták őriz­ni tisztaságukat, elveiket, s — ami szintén' igen fontos volt abban a helyzetben—erejüket. vagy kétszáz; méterre állt meg. A magányosan álló villaépü­letet sűrűn benőtt bokrok, magas fák takarták el az ava­tatlan szemek elől. Ebben a házban volt a helyi kémelhá­rító szervek egyik konspirativ lakása. Itt fogadták és látták el instrukciókkal az Abwehr legszigorúbban titokban tar­tott ügynökeit. Ebben a lakásban kellett ma találkoznia Bohlmnak és Bec- kernek a „Zöld” fedőnévre hallgató ügynökkel. Amint a két tiszt kiszállt a kocsiból, a sofőr azonnal a sarok mögé hajtott, s hosszú várakozásra készült fel. A kémelhárítók a ház felé indultak. Átmentek a bozótos kerten, s otthonosan mozogva léptek .fel a veranda lépcsőjé­re, Becker elővette a zsebéből a kulcsot, s kinyitotta az aj­tót. Előreengedte a főnökét, aztán maga Is bement az épü­letbe. Vagy tíz perc múlva meg­jelent a ház előtt egy másik férfi: átmeneti kabátban, fel­hajtott gallérral, szemére hú­zott ellenzős sapkában. Az aj­tó nem volt kulcsra zárva. Ki­nyitotta, s belépett a lakásba. Heinz Bohlm és Bruno Bec­ker a kis társalgóban ültek. Cigarettáztak, hanyagul el®** telték magukat a fotelekben» s beszélgettek. Becker hallotta meg elsőnek, amint nyikordult az ajtó. — Ö az — mondta Becker. Bohlm bólintott. (Folytatjuk..) 53. Schubert változatlan nyug­talansággal rótta tovább a szobát íél-alá. Ebben az ideg­tépő várakozásban szinte újra­élte egész életét, elvonult előt­te sok év izgalma, eseménye. Látta magát az iskolapadban, Hamburgban, ahol : gyermek­korát. töltötte, azután a távoli Weimárban, az egyetem falai között, ahol természettudo­mányt hállgatótt.'Micsoda kés- iégyig menő díákvitákat ren­dezték • ott az egyik kis sörö- jöbenl Az újságokban közölt írámai távirat volt a legheve­sebb viták egyikének tái-gyá: SarajevQbán. megölték.. Eerdi- íánd -trónörököst.. Leszre há­ború, vagy sem? ,J5s ha,,lesz, hogyan, mivel fejeződik, be? 3-y.őz-e. á nép?. Ledobja-e vég­re az elnyomás és a. rabság iármát?.... Aztán jött a. háború. Fllrrn szerűén peregtek előtte, az ese­mények. Durva, a testtől el­álló,. naftalín-szagú. katona- köpenyben menetel a frissen behívottak között. Kétoldalt, a járdákon őrjöngő, ovációzó tö­meg, virágokat, színes szala­gokat hajigáinak a menetbe. így kezdődött számára a Ez alig egy évvel ezelőtt tör­tént. Akkor találkozott először azzal a szőkehajú, nyílt, vilá­gos tekintetű férfivel, aki Krause Obersturmführer neve alatt dolgozat. Egyszer látta — és megszerette. Mert van az úgy, hogy csak egy rövid órát beszél az ember valakivel, s nem tudja elfelejteni egy egész életen át!.., Bátor em­ber. Bátor és nagytudású. Schubert ezt azonnal észre­vette rajta. .. — Bamm! — ismét ütött az óra. Fél tíz. Slalecker még mindig nem adott életjelt ma­gáról. Mitévő legyen? Egy vi­lágos: tovább nem szabad vár­nia! És döntött! Eloltotta a vil­lanyt, s levette az ablakról az elsötétítő függönyt. Kinézett. Fénytelen volt a környék. Az eget felhők borították. Eső szemerkélt. A legmegfelelőbb idő — gondolta. Visszatette az elsötétítő függönyt, s ismét villanyt gyújtott. Felvette az esőköpenyét, s mielőtt még el­indult volna, a köpeny külső zsebébe rakta át a pisztolyt. Kilépett az előszobába. Né­hány szót váltott g. háziasz- szonnyal, aztán becsukta ma­ga mögött a lakás ajtaját. Elindult, hogy megkeresse Aszkert Nem hagyhatja ma­gára a bajban. v Másnap késő este egy nagy csukott gépkocsi gördült ki az Abwehr épületéből. Bohlm, Standartenführer és Becker Sturmführer ült benne. Az autó átszelte csaknem az egész várost, s Ostburg keleti részén, egy kis emeleti nyaralótól háború. S egészen másként végződött. Az orosz frontról rácsos vagonban hozták visz- sza: az ellenség katonáival cimboráit, a háború ellen agi­tált. Elítélték érte. Előbb go­lyó általi halált szabtak rá, de aztán méhsékelték a bünte­tést. . Tekintetbe; vették, hogy a Vaskereszt kétszeres kitün­tetettje. Hősiességéért, kapta a „plecsniket”, annak idején. Tíz esztendőt kellett börtön­ben ülnie. Ott kötötte végle­gesen a sorsát Németország munkásosztályához, • Igen, tu­lajdonképpen mindep ott kez­dődött. ., Mintha tegnap tör­tént volna, úgy, emlékszik a napra, amelyen amnesztiát ka­pott, s szabadlábra került. Em­mi .várta a börtónépület előtt. Emmi mindenütt vele volt, még a háborúban is, bár tíz­ezer kilométerek választották el őket, s ■ a börtönben is.,. Igen, Emmi, ott állt, kedvesen mosolyog, s . nyújtja a kezét. Aranyló haja, a szeme, min­den olyan rajta, .mint, azelőtt. Semmiféle égi ragyogás nem kelhet vele versenyre... Azon a napon házasodtak össze. — Emmi! — suttogta magában Schubert, s elszorult a szí­az állampolgárok élhetnék senki által nem csorbítható jogaikkal, de nekik is tu­domásul kell venniük a törvények előírásait, telje­síteniük kell az azokban foglalt kötelezettségeket. Az állampolgári jogok megkü iönböztetés nélkül mindenkin kiterjednek, de az állampolgá ri fegyelem is mindenkire egy­aránt vonatkozik.­A szocialista törvényesség semminemű megsértése or­szágunkban nem marad­hat büntetlenül. A szocialista törvényesség ma radéktalan érvényesülésénei legfontosabb biztosítéka pár­tunk következetes lenini poli tikája. co ezt a szaKaacKot meg ma is mélyíteni akarja. A kommu­nisták az ország valamennyi haladó emberével összefogva azonban el akarják simítani az ellentéteket. Békés úton meg­oldani az ország baja.lt, s ez­ért az egyetlen ellenség: Franca diktatúrája ellen irányítják po­litikai harcukat. Ennek a poli­tikának igen nagy visszhangja van, nemcsak a néptömegek, hanem a nemzeti burzsoázia soraiban is. Huszonöt évvel a spanyol polgárháború befejezése után hazafiak ezrei szenvednek a Franco-rendszcr börtöneiben. Tízezrek állnak rendőri fel­ügyelet alatt, s nem hagyhat­ják cl lakóhelyüket, ezrek él­nek száműzetésben, közöttük munkásvezetök, politikusok, a demokrácia harcosai, s világ­szerte ismert értelmiségiek. Nem rettennek vissza semmi­lyen fenyegetéstől és Julian Grimau Gardához hasonlóan, életüket is áldozzák hazájuk szabadságáért. Velük együtt éreznek az emberiség legjobb­jai és nem sajnálják a fáradsá­got, hogy segítsenek azoknak, akik véget akarnak vetni a polgárháború még kísértő szel­lemének, a fasizmusnak. Á spa­nyol szabadságharc annakide­jén a fasisztaellcnes összefogás első fegyveres példája volt. S ezen az internacionalista ösz- szeíogáson a francoista dikta­túra negyedszázada nem töri át. S bár egy harcos ismét el­esett, tiltakozásunk nem volt hiábavaló, mert az erőt ad a helyére állóknak. Még be sem fejeződtek talán a világ egyes pontjain a til­takozó tüntetések, még valahol talán fogalmazzák a fasiszta Franco-hatóságokhoz külden­dő táviratok szövegét és ezzel : egyidőben a hírügynökségek [már meghozták a hírt, hogy [Franco spanyol diktátor sem ‘változtatta meg a fasiszta vér­itörvényszék halálos Ítéletét és ‘kivégezték Julian Grimau ÍGarcíát, a Spanyol Kommu­nista Párt Központi Bizottsá- [gának tagját. A tiltakozók ko­szolt nemcsak kommunisták [voltak. A haladó világ legneve­sebb képviselői emelték fel [szavukat az emberiesség neve­sben. Hruscsov szovjet minisz- [terdnök táviratában ezt írta •Frariconak: „Semmiféle állam- ; érdek nem indokolhatja, hogy !a polgárháború befejezése után [huszonöt évvel Spanyolország­iban háborús idők törvényei [alapján ítélhessenek el vala- ikit”. [ A fasiszta diktatúra, azonban [kíméletlen harcot folytat első­sorban a kommunisták ellen,, [inert tudja, hogy ők a nemzeti '-kibékülés és a nemzeti össze- [fogás fasiszta-ellenes harcának ‘Iegbátrabb harcosai. A kom- [munisták politikájában a nép ‘legfontosabb törekvései nyer- [tek megfogalmazást. Ennek két ‘legfontosabb pontja a nemzeti [kibékülés és a nemzeti am- ineszlia. Mit jelent ez ponto­sabban? 1936-tól 1939-ig cgy- ;mil!ió ember halt meg a pol­gárháborúban, többszázezer (Spanyol emigráns lett. A hábo- [rú óriási szakadékot vágott (Spanyol és spanyol közé. Fran­Nem volt hiábavaló

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom