Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-14 / 61. szám

4 ESZAKMAGYAF,ORSZÁG Csütörtök, 1963. március 11. Mornivíteitiiőtariókeményeíemek készítését kezdik meg Miskoicon Előnyös feltételekkel újabb kocakihelyezési akció Az építkezéseknél jelenleg használatos betonból készült hőtartó, úgynevezett termo for kémény-elemek hamar meg­rongálódtak, szállítás közben könnyen eltörtek. Ezért az Épí­téstudományi Intézetben meg­felelőbb összetételű . elemek előállításán fáradoztak. Ennek során bebizonyosodott, hogy a bodrogkeresztúri tufa-mészkő felhasználásával az eddiginél könnyebb és megfelelőbb ké­ményelemek készíthetők. A kí­sérlet eredménye alapján a Miskolci Cementáruipari Vál­lalatnál tufa-mészkő alap­anyagból az év első felében megkezdik a kéményelemek rendszeres gyártását. Erre a célra szovjet gyártmányú auto­matagépet helyeznek üzembe, amellyel nyolcórás műszakon­ként mintegy ezer kéményelem állítható elő. A külföldi és hazái cirkuszegy ült esek produkciói Az Országos Cirkusz és Va­rieté Vállalat gazdag, változa­tos progi'amot állított össze. A nyári hónapokban a vidéki városokba és falvakba is ellá­togatnak a külföldi cirkusz­együttesek. A szovjet, a román és a magyar utazó cirkuszok mintegy 50—60 városban, illet­ve községben lépnek fel. A nyáron vidéken mutatkozik be a tavaly nálunk járt és nagy sikert aratott Clémendore, az indiai fakir. Nagy sikerre számíthat vi­déki kőrútján a guineai állami együttes. Júliusban és augusz­tusban Miskolcra, Szegedre, Győrbe. Pécsre és Székesfehér­várra látogatnak. A nagy együtteseken kívül még számos kisebb cirkuszcsoport is járja majd a falvakat. A Földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztérium legutóbbi rendelkezésében igen előnyös feltételek mellett ko­cakihelyezési akciót kezdemé­nyezett. ■Bárki kaphat hitelbe kocát, aki megfelelő tartási feltéte­lekkel rendelkezik, vállalja, hogy lefiaztatja és legalább 3 darab, 30—60 kg közötti, hiz­lalásra alkalmas süldőt ad, amelynek vételárából fizeti ki a koca ellenértékét. A kocát '•""'’A termelő háromnál több süldő beadását is vállalhatja. A süldőkért kg-onként 17,50— 18 forintot fizet átvétel alkal­mával az Állatforgalmi Vál­lalat. A termelő minden, hitelbe kihelyezett koca után 400 kg abraktakarmány kiváltására jogosító utalványt , kap, amit állami felvásárlási áron a Malomipari és Ter­ményforgalmi Vállalat körze­ti raktárából vehet igénybe. A beadásra lekötött süldők után 400 kg-on felül darabon­ként további 50—50 kg takar­mány jár, ugyancsak állami felvásárlási áron. így össze­vetve, minden hitelbe kihelye­zett koca után 550 kg abrak­takarmányhoz jut a termelő és a koca ellenértékét a minimá­lisan három darab süldővel törlesztheti. A kocát az Állat- forgalmi Vállalat járási ki- rendeltségétől, vagy a körzeti felvásárlótól kell igényelni, ahol megfelelő, továbbtartás- ra alkalmas állomány áll ren­delkezésre. Erre a célra a szer­ződött állatállományból meg­felelő mennyiséget előre elő­készít a vállalat és ezzel lehe­tővé teszi, hogy a tartási idő lerövidüljön és a koca lefiaz- tatásáig is kevesebb takar­mány kerüljön felhasználásra. Megyénkben az elmúlt két évben is volt ilyen akció, amelynek során 5543 darab kocát helyezett ki az Állalfor- galmi Vállalat, de ez esetben a kocák után csak 150 kg takar­mány járt, illetve legutóbb két­szeres fiaztatásra 300 kg. Az eddig kihelyezett kocák zöme alkalmas volt a továbbszapo- rftásra. Abban az esetben, ha mégsem váltak be, az Állatfor­galmi Vállalat — a termelő kívánsága szerint — vagy át­szerződte a hizlalást akció­ba, vagy pedig visszavette a kiadási súly erejéig, 16,50 fo­rintos áron és ha azon felül is jelentkezett ráhizlalt súiv, azért a többletért szerződéses árat fizetett. Igen fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy ez a ko­íljszeru középiskolák Borsodban Messze van még a tanév vége, de a Művelődésügyi Mi­nisztériumban és a megyei ta­nács művelődésügyi oszátályán nár a következő tanév előké­szítésén fáradoznak. Az új tan­év egyik érdekessége „szak­mai” szempontból az lesz. hogy szocialista mezőgazdaságunk Országos szimfonikus zenekari találkozó Miskolcon A műkedvelő művészeti moz­galom új színfolttal gazdago­dik, amikor az . évek óla ren­dezett dalostalálkozók és fú­vószenekari • fesztiválok után a szimfonikus zenekarok is ta­lálkoznak, hogy problémáikat megvi. lassúk, tapasztalataikat kicseréljék és természetesen számot adjanak eddigi munká­jukról. Miskolc Város Tanácsa vb művelődésügyi osztálya 1963. július 6-án és 7-én Lillafüre­den és Miskolcon rendezi meg a műkedvelő szimfonikus zene­karok találkozóját. A találkozót előkészítő bi­zottság a napokban megtar­totta alakuló ülését, melyen megvitatták'a kétnapos prog­ramot. A találkozóra két bu­dapesti és öt, az ország külön­böző • részéből meghívott zene­kart várnak. A találkozón mis­kolci zenekarok is résztvesz- nek. A programban egy szak­mai vitaindító előadás szere­pel, továbbá egy hangverseny Lillafüreden, a Palota-szálló parkjában és egy Miskolcon, a Népkerti Szabadtéri Színpa­don. A miskolci zenekarok a zeneművészeti szakiskola hang­versenytermében tartanak be­mutatót. A meghívott együttesek je­lentkezését a napokban várják. Az előkészítő bizottság — melynek titkára Kalmár Péter, tagjai Erdélyi Lászlóné, Neveli József, dr. Bánhegyi László és Mentén,yi Ernő, művészeti ve­zetője Gombás Ferenc — meg­kezdte munkáját. — flach — fejlesztése céljából növelik a mezőgazdasági, szakközépisko­lai jellegű tanulás lehetőségeit. Egyik legcélravezetőbb útja ennek az, hogy a nagyobb köz­ségekben a mostani általános iskolákat kibővítve, tizenkét osztályos iskolákat létesítenek, s ezek utolsó négy évfolyamán szervezik meg a szakközépis­kolai képzést. A diákok tanul­mányaik befejezésével érett­ségit tesznek és valamilyen mezőgazdasági szakmunkás- képzéshez is jutnak. Már megjelent a Művelődés- ügyi Minisztérium tájékozta­tója a jövő tanévi iskoláztatási lehetőségekről. Eszerint Borsod megyében már 1963 szeptembe­rében négy községben nyílik tizenkét évfolyamos iskola, és­pedig Ormosbányán. Putnokon, Göncön és Mezőcsáton. Ugyan­csak szeptemberben Encsen, Edelényben, Kazincbarcikán és Tiszaszederkényben újabb osz­tályok nyitásával bővítik a már most is működő gimnáziumo­kat. néhány borsodi gimnázium pedig 4.-{-2-es szakközépiskolai osztályt nyit szeptemberben: Tokajban szőlészeti. Sárospata­kon kertészeti, Kazincbarcikán és Tiszaszederkényben pedig műszer észeti szakközépiskolai osztály kezdi, meg működését a jelenlegi gimnáziumok kereté­ben. cakiheiyezési akció sikeres le­gyen. Ez azért is lényeges, mert a fentebb felsorolt elő­nyös feltételekkel csak 1963. május 31-ig lehet hocasüldőt igényelni. 1963. VI. 1. után, az igényelt kocák után már csak 300 kg abraktakarmány utal­ható ki a kocát igénylő ter­melő részére. A rendelkezés számításba veszi azt az esetet is. amikor a termelőnek nincs szüksége kihelyezettre, mert saját nevelésű kocával ren­delkezik. Ebben az esetben is előnyösek, a feltételek. Az Ál- latforgalmi Vállalat az ilyen, saját tulajdonban lévő kocát leszerződi a kocatartási és sül- dőnévelési akcióban, minden koca után 600 forint kamat­mentes előleget utal ki, ame­lyet a leadott, legalább három darab süldő vételárából von le. A koca után a vállalat 300 kg abraktakarmányt utál ki és a lefialás után a leadásra le­kötött süldők után darabon­ként 50—50 kg-ot. amelyeket a' Malomipari és Terménj'for- galmi Vállalat' körzeti raktá­rából lehet igénybe venni, ál­lami felvásárlási áron. A Földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztérium együttes rendelkezése rámu­tat néhány olyan rendellenes­ségre és fogyatékosságra, amelyeket párt- és tanácsszer­veinknek, de a tsz-ek vezetői­nek is figyelembe kell venni­ük. Az egyik ilyen észrevétel, hogy több községben azért csökkent az anyakocaállo­mány, mert nem biztosítanák sem legelőt, sem pásztort. Má­sutt az korlátozza a tenyészté­si kedv kialakulását, hogy a községben nincs megfelelő tenyészállat, s ezért a kocát a szomszédos községekbe kell elszállítani, igen költséges bérfuvarral Előfordul olyan eset is, hogy egyes termelőszövetkezeti ve­zetők ellenzik' a háztáji állat­tartást, azt, hogy a tagok anya­kocát tartsanak. Nem biztosí­tanak a kocák részére zöldta- karmányt és semmilyen mó­don nem segítik a háztáji ko­catartást és süldőnevelést. Noha a Földművelésügyi és az Élelmezésügyi Minisztéri­um együttes utasítása intézke­dik, arról, hogy a községi ta­nácsok legelőt és pásztort biz­tosítsanak, továbbá javasolja a termelőszövetkezeti vezetők­nek; a kocatartók számára zöldtakarmány nyerésére terü­letet jelöljenek ki, az akció sikere mégis azon múlik, hogy a helyi szervek mennyire érzik át ennek az akciónak népgaz­dasági fontosságát és milyen intézkedéseket tesznek a koca­tartás megkönnyítésére. Ä közömbösségről és a cinizmusról ív. Líu Sao-csi egyik írásában így közelíti meg a kérdést: „Miért vannak még ilyen rossz dolgok a mi pártunk ki­tűnő szervezetében ? Az ok, úgy gondolom, nagyon egysze­rű. Nem egyéb, mint az, hogy pártunk nem az égből hullott alá, hanem a fennálló kínai társadalomból nőtt ki. Jólle­het, általában párttagjaink vi­szonylag a legjobb kínai fér­fiak és nők, a kínai prolelá- riátus élcsapata, mégis, ezek az emberek a kínai társadalom legkülönbözőbb rétegeiből jöt­tek, és ma is még ebben a tár­sadalomban élnek, amely tele van a kizsákmányolok befolyá­saival: önzéssel, cselszövések­kel, bürokráciával és minden­féle szennyes dolgokkal. Leg­jobb párttagjaink többsége nem hajlamos e hatások, befo­gadására, de vajon olyan fur­csa-e, hogy vannak viszont más párttagok, akik a társada­lom szennyes dolgai közül egyetmást kisebb vagy na­gyobb mértékben behoznak pártunkba, vagy visszatükrö­zik ezeket pártunkban? Külö­nös-e, hogy sárfoltok vannak egy emberen, aki éppen a sár­ból mászik kifelé és aki állan­dóan a sárban mozog? Egyál­talán nem különös. Ez termé­szetes dolog. Válójában az lenne nagyon különös, ha egv- c italán nem lennének ilyen szennyes dolgok a kommunista pártban. Hogyan lehetséges, hogy egy ilyen szennyes tár­sadalomból olyan kommunis­ta párt szülessen meg. junely tökéletesen mentes a szenny­től? Ez teljesen elképzelhe­tetlen. Nyugodtan elmondhat­juk. hogy amíg a társadalom­ban érvényesül a kizsákmá­nyoló osztályok befolyása, mindaddig bizonyos mérték­ben feltétlenül lesznek ilyen szennyes dolgok a kommunis­ta pártban is.” Véleményem szerint az ilyen vélemények megítélésénél a következő mozzanatokat kell figyelembe venni, amelyek ob­jektív gyökerei, forrásai ennek a szemléletnek. (Ezzel azt is hangsúlyozni akarom, hogy nagyon káros dolog, ha sum- mágan reakciósnak tekintjük azokat, akik esetleges kételye­iknek adnak hangot.) A szocializmus építésének nehézségei A kommunizmus felépítése olyan történelmi feladat, amelyhez foghatót nem ismer az emberi társadalom. Ez az építő szakasz nem sima, zök­kenőmentes fejlődés, hanem torzulások, átmeneti vissza­esések stb. is előadódhatnak. Lenin így hasonlította össze a polgári és a szocialista forra­dalom előtt álló feladatokat: „A polgári forradalom előtt csak egy feladat áll: elsöpör­ni. félredobni, összetörni a ré­gi társadalom minden béklyó­ját. Minden polgári forrada­lom, amely ezt a feladatot tel­jesíti, ezzel teljesíti mindazt, amit elvárnak tőle: elősegíti a kapitalizmus növekedését. Egészen más helyzetben van a szocialista forradalom. Minél elmaradottabb az az ország, amelynek a történelem zeg­zugos vonala folytán meg kel­lett kezdenie a szocialista for­radalmat, annál nehezebb az áttérés a régi kapitalista vi­szonyokról a szocialista viszo­nyokra. Itt a rombolás felada­taihoz új, hallatlanul nehéz feladatok, . szervezési fel­adatok járulnak”. De éppen azért, mert a kommunizmus ügye ilyen páratlanul nehéz erőfeszítéseket jelent, előfor­dulhat — és itt olyan becsüle­tes emberekről van szó, akik keresik az igazságot —, hogy egyesek kételkedni kezdenek a kommunizmus ügyében, visszahúzódnak a társadalom feladataitól, bezárkóznak ma­gánéletük kuckójába, elvesztik a hitüket abban, hogy a kom­munizmust fel lehet építeni, nem bíznak benne, hogy az emberiség kommunista embe­riséggé tud átalakulni, fejlőd­ni, tehát ilyen, vagy olyan mértékben kételkednek, vagy kiábrándulnak a kommuniz­mus eszményeiből. Miért kell erre a problémá­ra ilyen erősen felhívni a fi­gyelmet? Azért, mert a sze­mélyi kultusz időszakában ta­gadták e probléma felmerülé­sének lehetőségéi, Sztálin sze­mélyi kultuszának légkörében fel se lehetett vetni olyan problémái, hogy a népen belül létezhetnek bizonyos ellent­mondások, hogy a párt és a tömegek kapcsolata meglazul­hat, hogy a párt egysége gyen­gülhet stb. Ez a káros, az ob­jektív valóság. tényezőit szub- jektivista-voluntarista módon eltorzító „struccpolitika” meg­rendítette sokak hi Lét a kom­munista eszményekben. Nyil­vánvaló, hogy a szavak és tet­tek közötti szakadás sorokban szülte a cinizmust, a szkepti­cizmust. Pedig Sztálin látta ezt, a problémát. A harmincas évek elején, még a koncepciós perek megkezdése előtt így írt egy levelében Gorkijnak: „A mi ifjaink nem egyformák. Van­nak sopánkodó, fáradt', két­ségbeesett ifjak (olyanok, mint Zényin). Vannak bátrak, élet­vidámabbak, olyanok, akik akaratukban és törhetetlen győzniakarásukban erősek. Le­hetetlen, hogy most, amikor az életben szétszaggatjuk a régi kapcsolatokat és újakat terem­tünk, amikor a megszokott utakat ? járhatatlanná tesszük és új, szokatlan utakat épí­tünk, amikor a lakosság egész csoportjai, amelyek jómódban éltek, kizökkennek életük megszokott medréből és kidől­nek a sorból, megtisztítva az utat a régebben elgyötört és meghajszolt emberek milliói számára — lehetetlen, hogy ilyen helyzetben' az ifjúság ve-* lünk rokonszenvező emberek Kubai vendég látogatása Sátoraljaújhelyen A Hazafias Népfront sátor­aljaújhelyi városi bizottsága és a Kossuth Lajos Művelődési Ház meghívására a napokban Sátoraljaújhelyen járt Oscar Mas Bringuez, a kubai nagy- követség ügyvivője. Találko­zott a város és a járás vezetői­vel, s a városi művelődési ott­honban előadást tartott a hős kubai nép felszabadító harcai­ról, s a szabadság kivívása utáni időszakról. Oscar Mas Bringuez elláto­gatott üzemekbe, iskolákba. Az Esze Tamás Általános Iskola kis úttörői tiszteletbeli úttörővé avatták a kedves vendéget, s vörös nyakkendővel ajándé­kozták meg. A kubai vendég figyelmesen járta végig a Fém­lemezipari Művek s a szabó szövetkezet munkahelyeit, ér­deklődéssel hallgatta a vezetők s a dolgozók tájékoztatását munkájukról, eredményeikről. Részt vett a Sátoraljaújhelyi Kertészeti Technikum két. osz­tályának gyakorlati foglalkozá­sán, s elismeréssel nyilatkozott az iskolában folyó szakember­képzésről. Este a sátoraljaújhelyi Kos­suth Lajos Gimnázium KISZ- szervezete adott fogadást Oscar Mas Bringuez tiszteletére. Dr. Németh Pál, a városi tanács elnöke, valamint Zilahi Ferenc igazgató mondott pohárköszön­tőt. s éltette a két nép barát­ságát. Az ügyvivő megelégedését fejezte ki a látottak felett, s azzal a reménnyel búcsúzott, hogy hamarosan viszontlátja ezt a kedves kis várost s szor­galmas lakóit. Fülöp László Sátoraljaújhely Mi újság a mezőcsáti járási művelődési otthonban? A mezőcsáli járási művelő­dési otthon öntevékeny művé­szeti csoportjai készülnek a Ság vári Endre Kulturális Szemle járási bemutatójára. A színjátszó csoport Gárdonyi Géza színművéből, a Lámpás­ból ad majd elő részleteket. A háromfelvonásos színdarabot különben már több alkalommal — a Dózsa Termelőszövetke­zet zárszámadásán, s a nőna­pon is — nagy sikerrel adták elő. Az irodalmi színpad nép­balladákkal, a láncosok a. Ka­locsai párossal és az Ajaki leánytánccal készülnek a szem­lére. A gyermektánccsoport most tanul egy négyrészes mesejáté­kot. amelyet szintén szeretné­nek bemutatni a tavaszi szem­lén. Március '23-án csehszlovák barátsági napol, rendeznek rt> művelődési otthonban. Erre az eseményre meghívták a. szom- szedos ország egyik énekesnő- fjét, s a Kultúrkapcsolatok In­tézetének munkatársát is. Dél­után csehszlovák rajzfilmeket vetítenek, maid a. vendégaiü- vésznö fellépése után hangle­mezparádéval fejezik be a ba­rátsági napol. Felszabadulásunk IS. évfor­dulóján kiállítás nyílik a mű­velődési otthonban. A kézi­munka- és a szabás-varrás szakkör tagjai mutatják ba féléves munkájuk eredményúti kiállítják legszebb hímzései­ket, térítőikét, a legjobban si­került ruhákat. SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ Március 14: Szent Johanna (7). Goldoni-bérlct. Március 15: Az ablakmosó. A Kí­sérleti Színpad ősbemutatója (7). Bérletszünet. Március Ifi: Az ablakmosó. Éjjel lél 11 órakor. Bérletszünet. Március 17: Denevér (3).‘ Bérlet­szünet. Március 17: Szent Johanna (7). Bérletszünet. kamaraszinhaz Március 11, 12, 13, 14: Nincs elő­adás. Március 15: A szabin nők elrab­lása (7). Március 16: A szabin nők elrab­lása (7). Március 17: A szabin nők elrab­lása (3). Március 17: A szabin nők elrab­lása (7). . ETB _ ImüZIV/ZEMI VÁLLALAT] O'*? rsiütfái*^\ MŰSOR« 1 egynemű tömege legyen, hogy] az. ifjúságban ne legyen réte-i geződés. szakadás. Először is] az ifjúság soraiban ott van-( nak a gazdag szülők gyerme-] kei. Másodszor, még ha a (tár-, sadalmi helyzetet tekintve) sa-* 1 ját ifjúságunknak nézzük is,, nincs mindegyik Ifjúnak idege,1 .ereje, jelleme és megértése ah-] hoz, hogy úgy fogadja el a ré-i gi nagyszabású megdöntésé-] nek és az új lázas építésének! képét, mint szükséges, tehát] kívánatos képet — annál ke-, vésbé, mert ez a kép nem is] nagyon hasonlít az általános, üdvösség mennyei idilliére,1 amelytől „elvárják, hogy lebe-] tővé tegye a pihenést”, a .,bol-< dogság szürcsölését”. Érthető,] hogy ilyen szédítő rohanásban! feltétlenül akadnak olyanok,] akik elfáradnak, idegesked­nek, megviselődnek, kétségbe­esnek, eltávolodnak és végül átszöknek az ellenség táborá­ba. Ezek a forradalom elkerül­hetetlen költségei”. Annál tragikusabb, hogy későb.b 'ép­pen az ő szellemi vezérlete alatt hamisították meg az élet tényeit, s ahelyett, hogy fel­vértezték volna a tömegeket a kommunista építés nehézsége­ire és ezzel is erősítették vol­na bennük a meggyőződést a kommunista eszmények iránt, ehelyett „lakkoztak”, s ezzel a cinizmust, a szkepticizmust erősítették. (Ez a jelenség kü­lönösen a rtépi demokratikus országokban éreztette károsan a hatását.) Nemes Frigyes (Folytatjuk.) ■ BE KE. 14—17: Cartouche. Színes francia* Széles! 18—20: . . , és a Te szerelmed is. Magyarul beszélő NDK. Ki'na' ponla 4. fi. 8. M. 17. f. 10 és í. V±: A kolostor titka, KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora: 14—16: Cartouche. Színes franci;* ■ Szeles! 18—19: ... és a Te szerek med is. Magyarul beszélő NDK. 20* Felmegyek a miniszterhez. Magyar* K: vasárnap kivételével naponts de. 11-kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora: 14—20: Cartouche. Színes* franci?- Széles! K: naponta f. 4, hn. 6 é*1 8. M. 17. 10 és f. 12: Azon az ejsz;»' kán. FAKLYA 14—ifi: Randevú Koppenhágába’1, Színes dán. Széles! 17—ifi: ni. Rí' chárd. Színes angol. 19—20: Pk nocchio. Magyarul beszélő, színe* amerikai. K: naponta f. 6, C. 8. va' sárnap f. 4-kor is. M. 17. 10 és hn- 12: Hülot úr nyaral. SAGVARl 14—15: A harmadik fiú. Szírig szovjet, lfi—17: Pinocchio. Magyart*1, beszélő, színes ’amerikai. 18—1" Sámson. Lengyel. Széles! K: n*k ponta 5. 7, vasárnap 3-Kor is. SZIKRA. i 14—15: Rendkívüli kiadós. Fratf 1 cio. Széles! 16: Vörös tinta. Magya* 117—19: Egyiptomi történet. Színf 'magyar-egyiptomi. Széles! K: kecio |csütörtök, péntek, szombat, vasát ,nap 5. 7, hétfőn csak 7-kor. M. 1' rlO-kor: Liliomfi. TÁNCSICS. | 14—16: Kertes házak utcája. M/* i gyár. Széles! . 17: Súlyos doniéi i Magyarul beszélő lengyel. 18—t*' 'Hófehérke és a 7 törpe. Magyal"-1 'beszélő, színes amerikai. K: -napot1 1 ta 5. 7. M. 17. f. 10 és 11: Hüvely1 | Matyi. ! PETŐFI. 1 14—15: Aki szelet vet; . . . Magyj 'rul beszélő amerikai. Széles! 16—k 'a harmadik fiú. Színes szovjet. ,—19: Fagyosszentek. Magyar. Süc( lies! K: hétfő, csütörtök, vasam?; i 5, 7, kedd. péntek, szombat csak ' 'kor. M. 17. 10-kor: A szép LifT^t*1 | MISKOLC-T APOLCAs 1 14—15: Bolondos halászfalu. NDíj 116: Házasságból elégséges. Magya 1 ív—19: Ez is szerelem. Magyar1 'beszélő angol. 18 éven felüliek nej , K: hétfő, kedd, csütörtök, pent*?; .szombat 6, vasárnap 5, 7. M. 1 110-kor: Áprilisi riadó. | DIADAL: , K5—17: Zsuzsanna és a fiúk. Le'j igyel. 39—20: Feltámadás. TI. Magr. • rul beszélő szovjet. K: kedd, vas**1 • nap f. 5, f. 7, szerda, szombat cfi? >f. 7-kor. M. 17. f. ll-kor: A 1* | kutyája. | ERKEL; ' 14: Eltűnt egy asszony. Magya**1 'beszélő csehszlovák. 17: Felfelé lejtőn. Magyar. K: csütörtök 7. ^ Lgárnap du. 5-kor. M. 17. lO-k.0 fCsutak és a szürke ló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom