Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-24 / 70. szám

Korszerű, kevés kokszot fogyasztó öntödei kemencetipust kísérleteztek ki Hőíeehnikai Kutató Állomás szakemberei A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen működő Hő­technikai Kutató Állomás szak­emberei, Csontos István, Sem- perger Mihály, Tamáskovics Nándor és Tauffer Béla dr, Péntek István tudományos osz­tályvezető irányításával több mint egy évig foglalkoztak ke­vés tüzelőanyagot fogyasztó öntödei, forrószeles kupoló ke­mencetípus kialakításával. A jelenlegi kupoló kemencékbe ugyanis a vas olvasztásához, il­letve a koksz elégetéséhez hi­deg levegőt fúvatnak be. Így a koksz-fogyasztás a IV—19 szá­zalékot, vagyis egy tonna vas­nál a 170—190 kg-ot is megha­ladja. A kutató csoportnak kitartó munkával sikerült a megfelelő Hé, Jani fiam: A téli karbantartási idő már letelt! kemencefajtát kikísérleteznie. Ebbe a kemencébe különleges berendezés, úgynevezett HÖKÄ rendszerű hőhasznosító segítsé­gével 400—500 fok melegségű levegőt juttatnak. A levegő előmelegítésére valójában in­gyen energiát, a kemence ko­rábban hasznosítatlanul sza­badba távozott füstgázát, hul­ladékhőjét használják fel. így a kemence koksz-fogyasztása tíz százalékra, egy tonna vas­nál száz kg-ra csökken, telje­sítménye viszont harminc— harmincöt százalékkal növek­szik. További előnye egyebek között. Jv'P'v a vas az eddiginél magasabb hőmérsékletre hevít­hető, ezáltal jobb a forma ki­töltő képessége, s ennek ered­ményeként lényegesen csök­kenthető az öntési selejt is. Az első forrószeles kupoló ke­mencét, amelv felveszi a ver­senyt a fejlett ioari országok hasonló berendezéseivel, a Le­nin Kohászati Művek vasöntö­déjében már megénítették és a napokban üzembe helyezték. A gyakorlat igazolta a hozzá­fűzött várakozásokat. A ke­mence építésére fordított mint­egy nyolcszázezer forint költ­ség tíz—tizenkét hónap alatt megtérül. Az új, teljesen hazai anyagokból megépíthető ke­mencetípus alkalmazható az ország más öntödéiben is, így a miskolci kutatók megoldása országos jelentőségű. wmmuBií Iléíeiűszalcos termelés a miskolci és ózdi laSistsépátkezésekem A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az idén egyéb létesítmények mellett — na­gyobbrészt Miskolcon és Özdon — 1481 lakást építenek. A meg­növekedett feladatok sikeres elvégzését azonban már a munkák kezdetén megnehezí­tette a hosszúra nyúló hideg téli időjárás. Emiatt meglas­sult a termelés és az első ne­gyedévre tervezett 175 lakásból március végére mindössze 4íi-at sikerült csak átadni. Az elma­radás pótlására és a lakásépít­kezések ütemének meggyorsí- í tására a műszaki vezetők most részletes intézkedési tervet ké­szítettek. Így — többek között — elhatározták, hogy a diós­győri Kilián-déli lakótelep 300 lakásában megszervezik a víz-, gáz- és fűtőcsőhálózat előre- gyártását, a vállalat központi anyagtelepén pedig bevezetik a gépi mészoltást és az oltott mésznek gépi erővel történő kiemelését. Ezenkívül a külön­böző építkezéseken növelik a gépek számát. Eddig egy nagy­teljesítményű betonkeverőt, két toronydarut, rakodógépet és a szakiparosok munkájának meg­gyorsítására számos kisgépet állítottak üzembe. A tervek szerint áprilistól mintegy 600 Gyilkosság egy nemlétező gépkocsiéit Az már gyakran előfordult, hogy ha valaki nagyobb ősz- szeget nyert, különböző meg­gondolásokkal elhallgatta. An­nál ritkább, hogy olyan nyere­ménnyel dicsekedjék, ami va­lójában nincs is. Frigyik Ber­talan diósgyőri cipészmester életével fizetett egy ártatlan­nak látszó hazugságért. A lottózás, a mindenheti szerencsevárás nem egy em­bernek vált már rögeszméjé­vé. Ez a szerencsétlen, súlyos lestiíogyatékos, beteges em­ber, aki hiába várta folyton a nyereményt, amely kiemelte volna íényesreült suszterszé- kéből, s megszabadította volna a ferdére taposott, szakadt cipő társaságától, abban lelte örömét, hogy legalább szeren­csét hazudott magának. Hányszor dicsekedett, hogy négyes találata van. Csakhogy a szomszédai, s közeli ismerő­sei már régen rájöttek, hogy mindez üres nagyzolás, hiszen a pénz jelenléte nem látszott meg sem rajta, sem környeze­tén. De egyszér régi ismerős, Budai János 23 éves fiatal cipészsegéd előtt is kihúzta beteg derekát a mester, s je­lentőségteljesen közölte, hogy gépkocsit nyert a tárgynyere­mény sorsoláson. Budai alig néhány hete hagyta el a börtönt, csak fel­tételesen helyezték szabadláb­ra. Sorozatos betörésért kisza­bott; nyolc hónapjából ötöt már leült. Rendesen viselke­dett a börtönben, megbíztak benne, kiengedték. Amikor meghallotta Frigyik dicsekvését, nem tudott többé nyugodni. A gépkocsi, a nem­létező, bevonult az ő álmai közé is. Meg kell szerezni a lottó- szelvényt. Ettől kezdve gyakori ven­dég volt a cipészmesternél. Néha dolgozgatott neki 10—20 forintokért, ’ s míg táncoltat­ták a kalapácsot, Budai igye­kezett mindent megtudni „a szerencsés nyertestől.” Egy délelőtt aztán végleg határozott. Beállított a cipész­mesterhez. Frigyik megkérte vendégét, állítsa ki neki. a szavazáshoz szükséges össze­írólapot. Budai tudta, hogy arra már nemigen lesz szük­sége az öregnek, de azért készségesen asztalhoz ült és kitöltötte az ívet. Még a kály­hát is megrakta. Várta az al­kalmat. Miután Frigyik elkészült egy pár cipővel, felállt, a kály­ha melletti polcra tette. Itt a pillanat. Budai felkapta az ottlévő baltát, s hátulról tarkón vágta áldozatát. Az első ütést még több követte, de mivel még mindég nem halt meg a mes­ter, elővette a zsebkését és kétszer a nyakába szúrt. Most már könnyű volt meg­találni a bekecs alatt gondo­san, nylonzacskóban őrzött, közel 120 darab lottószelvényt. Pénzt csak 220 forintot talált, s ezért még összeszedett né­hány apróságot, többek között egy fényképezőgépet, amellyel délben már nyugodtan fotózta az avasi templomot. Ügy gondolta, ráér megnéz­ni a lottószelvényeket, ha már elcsitul a gyilkosság okozta hullámverés. Addig dsupán azon töprengett, hogy eladja-e az autót, vagy megtanuljon vezetni. Inkább maga fogja vezetni — gondolta. Megtartja. Most itt ül a . bíróság előtt. Olyan kicsiny termetű, hogy le sem ér a lába a vádlottak padjáról. Sima, gyerekes arcá­ról semmit sem lehet leolvas­ni. Nem törik össze a vád sú­lya alatt, egyszerűen, halkan, rnindent-mindent beismer. Ta­lán csak akkor sápad el kissé, amikor a véres baltát kezébe nyomják; — Ez volt az? — Igen. Olyan sután, gyengén tartja a kezében, hogy szinte hihetet­len, hogyan tudott egy embert megölni vele. Az igen részletes, minden apró tényre kiterjedő tárgya­lás során, szánalmas kép ala­kul ki erről a gyerekember­ről. A sok tanú szinte egy­hangúlag vallja: — Tisztelettudó, rendes gyerek volt... Jól bántak vele a nevelőszülei. Talán nem is lehet kisiklott életéért senkit okolni saját magán kívül, hiszen becsület­re, munkára nevelték. Szigo­rúan fogták, de valahol, va­lamit kifelejtettek a számí­tásból. Nem ismerve közelről a vád­lottat, csak a gyilkosság tény­állását, könnyen kiszalad az ember száján a jóslat: kötél. Igen, Budait hajszál válasz­totta el, hogy szerencsétlen sorsú áldozata után menjen. Nálunk azonban bíznak az elrontott életek helyrehozata­lának lehetőségében, bíznak a legutolsó percig. Budai még fiatal, kapott még egy alkal­mat a javulásra. A zsúfolásig telt tárgyalóte­rem közönsége megnyugvással hallhatta a Miskolci Megyei Bíróság ítéletét: tizenötév sza­badságvesztés. Adamovics Ilona Nem fontos, de talán érdekes Ugyanaz az utolsó szász király, akinek lemondásáról legutóbb írtunk, 1922 körül egyszer átutazott Drezdán. A német burzsoázia ekkor már túlesett a forradalom első izgal­mán és Kosa Luxemburg,'valamint Karl Liebknecht meg­gyilkolása után — felbátorodott. így történt azután, hogy ugyanazok, akik 1918-ban a fenyegető nép nyomására csat­lakoztak a forradalomhoz és teli szájjal követelték a király távozását, 1922-ben hangot mertek adni királypártiságuknalc az engedékeny polgári demokrácia biztosította szabadság- jogok birtokában. Nos, ezek a polgárok testületileg vonultak ki a pálya­udvarra' hogy köszöntsék az átutazó volt uralkodót, noha lemondását négy évvel ezelőtt ők is követelték a köztársaság nevében. A vonat be is futott, a király kidugta fejét az ablakon, végignézett a híveken és csak ennyit mondott: — Szép kis republikánusok vagytok! Máté Iván lem jelent veszélyt a Sajé és a Sietnéd árfan’láma dolgozót vesznek fel és fokoza­tosan 20 munkahelyen vezetik be a kétműszakos termelést. Ezenkívül elhatározták azt is, hogy a törzsgárda legjobb dol­gozóiból úgynevezett vándor- brigádokat szerveznek. Ezek egyik épületről a másikra „vándorolnak” és a legsürgő­sebb feladatokat, így például jelenleg az új házak alapjai­nak lerakását végzik el, hogy mielőbb elegendő munkaterü­letet alakítsanak ki a most fel­vételre kerülő új dolgozóknak. A bevezetésre kerülő intézke­désekkel elmaradásukat pótol­va, egy-egy lakóházat kereken 9 hónap alatt kívánnak felépí­teni a borsodi építők. Egymillió kétszázezer melegágyi ablak A Földművelésügyi Miníszté- ; rium, hosszabb idő után az ' idén először, ki tudja elégíteni i a termelőszövetkezeti kertésze- I tek melegágyi ablakigényét. A 5 múlt esztendőben 250 000 ab- J lakkeretet osztottak szét aa 1 igénylő kertészetek között, az í idén már 1 200 000 keret áll ! rendelkezésre. Valószínű, hogy j ez a szokásost csaknem ötszö- ! rösen felülmúló beruházás már j a jövő tavasszal érezteti hatá- > sát; nemcsak a palántanevelés- ’ ben, hanem lemérhető lesz a ! zöldségfélék korábbi piacra kerülésén, esetleg az olcsóbb fogyasztói árakon is. Szombati számunkban kö­zöltük, hogy a Sajón és a Her- nádon újabb árhullám érkezett. Az ismét hidegebbre fordult időjárás következtében a két folyón végigvonuló kisebb ár­hullám már a szombatra vir­radó éjszaka tetőzött, s így pillanatnyilag sem a Sajó, sem a Hernád völgyében nem kell újabb árvízveszélytől tartani. A Sajó Sajópüspökinél ma reggelre már hét centimétert apadt. A Hernádon 152 centi- méteres vízállással tetőzött az Két műszakban végzik a tavaszi szántást-vetést Tiszakarádon A tiszakarádi Üj Élet Terme­lőszövetkezetben március else­je óta készenlétben állnak, hogy alkalmas időben azonnal hozzákezdhessenek a tavaszi szántás-vetéshez. Minden bri­gád és munkacsapat részére pontos ütemtervet készítettek, s amint az időjárás engedi, egyetlen órányi kiesésük sem lesz a tavaszi munkákban. Bár szántanivaló alig akad a terme­lőszövetkezet tábláin, mégis erőgépeiket kettős műszakban fogják üzemeltetni. Csakis így tudják elérni, hogy a késve érkező tavasz ellenére minden növényféleséget idejében elves­senek. A jövő hét elején meg­kezdik a mák, a borsó, a ta­vaszi kalászosok, majd az apró­magvak vetését. A több mini — Hogyan keletkezett a Föld? — Mi a Bartók-zene varázsa? — Hány verset írt Petőfi? Ilyen és ehhez hasonló kér­dések hangzottak el a napok­ban a miskolci Üttörőházban a Kíváncsiak klubjának alakuló ülésén. Harmincöt-negyven pajtás jelent meg a klub első találkozóján. Többek között a Ságvári Endre, a Szabó Lajos, a Miklós és a Nagyváthy utcai általános iskola úttörőcsapata képviseltette magát. Tulajdonképpen mi a klub célja, miért is hívták életre? Sok olyan dologról, fogalom ­ul hallanak a gyerekek, ami­ről iskolában még nem tanul­tak, könyvben, sem olvastak, de felkelti fantáziájukat, ér­deklődésüket. Aki havonta egyszer eljön a Kíváncsiak klubjába, az tudományos, tech­nikai, irodalmi és a különböző művészeteket érintő problé­mákról kérdezhet, s a követ­kező alkalommal megkapja rá a helyes választ. Az Ü ttörőház vezetősége azért választotta az ismeretter­jesztésnek ezt, a rádióból is jól ismert, népszerű formáját, mert a gyerekek így szinte játszva, érdekes, könnyű for­mában szerezhetnek különféle ismereteket. Az első összejövetelen 32 kérdést adtak be írásban a pajtások. Biróczy Éva pedagó­gus, az Űttörőház tömegneve-; lési felelőse gyűjti össze, s dol­gozza fel ezeket a nem egyszer elég bonyolult és „fogós” kí­váncsi kérdéseket. A következő gyűlésre nemcsak pontos ma­gyarázattal készül, hanem fel­sorolja azokat a forrásmunká­kat is, amelyekben az érdek­lődő úttörők bővebben, részle­tesebben is utánanézhetnek egyes dolgoknak. Hasznos és máris népszerű új szakkör az Üttörőházban a Kíváncsiak klubja. Minden jel arra mutat, hogy az elkövet­kező időben újabb pajtások kapcsolódnak majd be munká­jába. Sok sikert és eredményes „kíváncsiskodást” kívánunk, pajtások! Gy. K. 120 hold különböző aprómag és a 150 hold borsó vetésével né­hány napon belül végezni akar­nak. A termelőszövetkezet kerté­szetében 225 hold beültetéséhez több millió palántát nevelnek. A nagyrészt saját erőből készí­tett száz melegágyban sok pa­lánta már kikelt. Nagv hasznát vette a termelőszövetkezet jól felszerelt saját műhelyének, mert itt elkészíthették a szük­séges melegágyi ablakkerete­ket. A tiszakarádi határt részben elárasztó belvizekkel is ered­ményesen vették fel a harcot. Ahol lehetett, kis csatornák ásásával, gravitációval, a mé­lyebb táblákról pedig a terme­lőszövetkezet két öntőzőszi- vattyújának segítségével vezet­ték le a belvizeket. ESZAKMAGVARORSZAG A Mapyar Szocialista Murilaispíic 'torsod menyei bizottságának lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc. Tanácsház tér z. Telefonszá mok: ntkárság: 16-886 knjtőrrovat 16-067 ipari rovat: 16-033. aértro- zat: 83-687. sportrovat: 16-049. me­zőgazdasági rovat: 16-078. belpoli­tikai rovat, Danaszügyek: 16-046 Kiadja: Az Eszakmagyarországi Lapkiadó vállalat Felelős kiadd: Bird Pétét Kiadóhivatal: Széchenyi u 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta, kapható minden Borsod megyei ooqfahh'atnlbnn Zo kézbesítőnél, fr.desszá m: 25:055 Kószáit a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: Kárpáti György, árhullám, de a felső szakaszon már apad a folyó. A Tisza me­gyénket érintő felső szakaszán is megszüntették az árvédelmi készültséget, a dél-borsodi és a hevesi részen pedig csökken­tették a készültség fokát. A Bodrogon még elsőfokú ké­szültséget tartanak, mert a nagy hullámterekről csak las­san húzódik vissza a víz a fel- duzzasztott folyó medrébe. A belvizes öblözetekben to­vább folyik a káros elöntések szivattyúzása. A Felsőberecki- ben lévő szivattyútelep nem­csak a Bodrogköz jelentős ré­széről emeli át a belvizeket, a Bodrogba, hanem a szomszé­dos csehszlovákiai területeken keletkezett elöntések gyors megszüntetésében is részt vesz. Alagút a Pireneusokban A forgalom meggyorsítása végett Franciaország és Spa­nyolország között két új alag­utat akarnak fúrni a Pireneu­sokban. Az egyik 2,5 kilométer hosszú alagút a francia Luc- honból a spanyol Benasqueba vezet majd, és jelentősen meg­rövidíti a Toulouse—Saragos­sa útvonalat. Egy kisebb alagút épül a francia Aragouet helységből kiindulva a Pire- neusokon keresztül a spanyol oldalra. Ma kezdődik a Tiszámén!! Művelődési Napok rendezvény-sorozata Mint már korábban hírt ad­tunk róla, március 24. és ápri­lis 4. között rendezik meg Ti- szakesziben a Tiszamenti Mű­velődési Napok rendezvényso­rozatát. Az ünnepség-sorozat ma délelőtt ünnepi tanácsülés­sel kezdődik, majd Lukovszky László festőművész kiállításá­nak megnyitására kerül sor, este pedig a Diósgyőri Vasas Művészeti Együttes csoportjai vendégszerepeinek a község­ben. Az általunk már korábban részletesen ismertetett prog­ramból lei kell emelnünk a 28-án, csütörtökön megrende­zendő lengyel—magyar barát­sági estet, amelyen dr. Stanis­law A. Sochacki, a budapesti Lengyel Olvasóterem helyettes vezetője tart előadást a népi Lengyelország életéről. A to­vábbi gazdag programból kü­lön megemlítjük még a 31-i Tiszamenti dalostalálkozót, az április 1-i ifjúsági vitát, a 2-i irodalmi színpad-műsort. sS Érdekes, hasznos, újszerű kezdeményezés ez a rendez­vény-sorozat a dél-borsodi Tisza-mentén. A mai megnyi­tás alkalmából köszöntjük a Tiszamenti Művelődési Napo­kat, azok szervezőit és közre­működőit. Tavasz a határban Kiváncsiak klubja

Next

/
Oldalképek
Tartalom