Észak-Magyarország, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-26 / 71. szám
Világ proletariat egyesüljetek! r A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIX. évjolyam, 71. sotím Ara: 50 fillér L9ftS. móréi«* 20, hetid 971 szövetkezeti lakást adnak át az idén megyénkben (3. oldal) A Miskolci Zenei Napok előtt 14. oldal) Vasárnapi sporteredmények (5. oldal) _ V. .J Teljes odaadással! Már naSy°n nyugtalanított nar bennünket a kései kita vaszodás. A hideg a padkára szegezte a szántó-vetőt, kényszerszabadságon tartotta az építőt, kilózni kellett a szenet, amitől az utóbbi esztendőkben elszoktunk. Még nem köszöntött be az igazi meleg, de a napfény, a földetpirító szél ajtót nyitott a munkára. Ezernyi tennivalónk van! A fütőanyaghtány nagy nehézségeket okozott az iparban, a közlekedésben, a háztartásokban. A termelésben bekövetkezett kiesést most sürgősen pótolnunk kell és pótolni is tudjuk mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Van ehhez erőnk és felkészültségünk. Ha itt-ott még lassan enged is a föld fagya, a mezőgazdaságban elérkezett a nyitás ideje. Sok mindent kell pótolnunk, neki kell gyürkőznünk, hogy a naptári eltolódást helyrebillentsük. Mintegy 15 ezer hold őszi vetés került víz alá Borsodban. A gyors víztelenítés, szivattyúval és gravitációs úton lehetővé teszi, hogy az elvetett kalászos nagyobb részét meg tudjuk meríteni. Az ár elleni küzdelemben tapasztalt odaadás minden elismerést kivívott, s ha most ez a földek víztelenítésében, a tavaszi kezdésben is megmutatkozik, sokmindent pótolni tudunk. 115 ezer hold vár az ekére. Ez igen jelentős terület. A talaj még nem tudja mindenhol megtartani a gépet: vizes, vagy most enged a fagy. Arra azonban nem várhatunk, hogy majd egyszerre kezdünk hozzá a munkához. A lejtős területek déli oldalain, a déli járások számos részén már kezdődhet a szántás. A jó gazda, ha nincs is dolga nyáron, gyakran kiruccan a határba, elnézi a duzzadó kalászokat, a zöldellö sorokat, mintegy mustrálgatva, számítgatva: mire számíthat. Most állandóan járni kell a határt, hogy ahol valamennyire is megpirult a föld, oda gépet, fogatot irányíthassanak. A tisza- karádi Uj Élet Tsz-ben március eleje óta szinte „lesben állnak”, hogy a brigádtagokra kidolgozott ütemterv szerint az alkalmas órában azonnal hozzákezdhessenek a munkához. A tervek szerint a gépek két műszakban dolgoznak, ezáltal behoznak minden lemaradást. Több helyen készülődnek hasonlóképpen. Van olyan tsz, ahol vetik a borsót, a kalászost, s nagy gonddal ápolják a melegágyakat. Ahol még várni kell, nem árt újból átnézni a gépeket. Főként a tsz-ekben ajánlatos ez, mert sajnos, néhány közös gazdaságban sokszor elodázzák a karbantartásokat, s csak akkor kapkodnak, amikor a gép üzemképtelen lesz. Az alapos vizsgálat, a hibák megelőzése a legfőbb biztosítéka annak, hogy zavartalan legyen a gépek tevékenysége. Ä «rántás több hc,lyen « szántás megkezdődött. Csaknem minden község határában találni azonban a töretlen földek mellett őszi mélyszántást is, amelybe a késő ta vasziak (kukorica, cirokfélék) kerülnek. Ezeket a szántásokat nem lehet a szél, a napfény prédájára hagyni. Simítózással, a talaj lezárásával nagy mennyiségű csapadékot tárolhatunk. A mély- és mélyítő szántásoknak éppen az a jelentőségük: A talaj alapos megforgatásával jelentős csapadék tárolható. Erre azonban vigyáznunk kell, éppen azáltal, hogy gondoskodunk a lezárásról, s ezáltal csökkentjük a párolgást. Ez a munka szervesen összefügg majd a termésátlagok alakulásával, s figyelmünket egy percre sem kerülheti el. Elhúzódnak a tavaszi kalászosok vetései is. Az elmaradást azonban behozhatjuk. A régi közmondás most is áll: aki nem késlekedik a vetéssel, jó aratásra számíthat. « • _ számos területén HZ ipar js lelkes odaadást vár az ország minden dolgozótól. A közlekedésben az elmaradt szállításokat pótoljuk. Az építőipart is jelentősen hátráltatta a tél makacskodása. Jelentős a keresetkiesés, ugyanakkor építési célkitűzéseinkkel is elmaradtunk. Csak üdvözölni lehet a Borsod megyei Építőipari Vállalat vezetőinek, dolgozóinak intézkedését, mely szerint a lakásépítkezések meggyorsítására bevezetik a kettős műszakot. Olyan intézkedési terveket készítenek, amelyek biztosítják ezeknek az elhatározásoknak val óraváltását. Csakis így lehet arra számítani, hogy a Miskolcon és az Ózdon épülő 1481 lakás az idén elkészüljön. Kádár elvtárs országgyűlési beszéde során kifejezte azt a reményét, hogy pótolni tudjuk az iparban és a mezőgazdaságban keletkezett kiesést. Ehhez adva vannak a gazdasági feltételek, számíthatunk minden dolgozó becsületes, odaadó munkájára. S az odaadás, a lelkiismeretes igyekezet most a legfontosabb. Ez szülte az építőipari vállalat intézkedési tervét, a tiszakarádiak elhatározását; azt, hogy két műszakban dolgoznak. Vártuk a napfényt, a kitavaszodást, s most elérkezett. Ilyenkor új terveket szövünk, s ebbe beleképzeljük a magunk boldogulását is. Az egyén jobbléte, előrejutása azonban egy pillanatig sem választható el a nagy, az országos törekvésektől. Aki most a traktor nyergében ül, a vakolókanalat forgatja, országos feladat megoldásán fáradozik. Aki ismeri törekvéseinket, szereti szakmáját, az igazán fel tudja mérni, hogy akár a mezőgazdaságban, akár a tél miatt hátráltatott iparágakban most minden óra, minden perc számít. Hosszú munkás hétköznapok következnek, s itt az alkalom, hogy mindazt megvalósítsuk, ami a tél során mint szándék felhalmozódott. Garami Ernő Ünnepség a szakszervezeti székházban A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának elnöksége március 30-án, szombaton délután 0 órakor rendezi meg a miskolci új ' szakszervezeti székház ünnepélyes megnyitását. A színházteremben rendezendő ünnepségen a hivatalos székházavatást, műsor követi, amelyben közreműködik a misáíolci Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar, a Lenin Kohászati Művek Bartók Béla Művelődési Házának vegyeskara, a Diósgyőrvasgyári Szimfonikus Zenekar, a Zeneművészek Szál:szervezete egjre- sített népi zenekara, a Miskolci^ Nemzeti Színház több művésze, valamint a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa Művelődési Házának központi kórusa, kamarakórusa, népi tánccsoportja, valamint balett- iskolájának növendékei. Ás \ y{ÍL • Ilik r ■- ■ J i ő a költségvetés tárgyalását Az országgyűlés hétfői ülésén megkezdte az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Résztvett az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Jelen voltak az ülésen Mijalko Todorovicsnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi végrehajtó tanácsa elnökének vezetésével a jugoszláv állami küldöttség tagjai, A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést 10 órakor Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az elnök üdvözölte a Mijalko Todorovics vezetésével hazánkban tartózkodó és az ülésre ellátogatott jugoszláv állami küldöttséget. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter megtartotta költségvetési beszédét. a pénzügyminiszter beszéde Elmondotta, hogy a tervei 3,5 százalékkal túlteljesítettük. 1962-ben tovább emelkedett a termelő befektetések aránya. Növekedtek az előző évihez képest a vegyipari, az élelmi- szeripari, a termelőszövetkezeti beruházások. A közületi kiadásokra 38,5 milliárd forintot fordítottunk. Jelentős erőfeszítéseket tettünk honvédelmünk fejlesztésére. Az egészségügyi-, szociális-, kulturális kiadások 9,6 százalékkal magasabbak voltak, mint 1961- ben, az igazgatási költségek részaránya pedig csökkent az előző évihez képest. A lakosság bevételei és kiadásai — ha a tervezettnél lassúbb ütemben is — emelkedő tendenciát mutattak 1962-ben. A foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma több mint 70 000-rel emelkedett. Ennek következtében a lakosság mintegy' 1,5 milliárd forint többletbevételre tett szert. Fejlődik a lakáskultúra, ízléses és jó az öltözködés, fokozódik az érdeklődés a tartós fogyasztási cikkek iránt. A lakosság takarékbetétál- lománya az elmúlt év végén elérte a 8,8 milliárd forintot, ez év március első napjaiban pedig már meghaladta a 10 milliárd forintot. Hz 1963. évi költségvetés A miniszter ezután az 1963. évi költségvetéssel összefüggő kérdésekről beszélt. — Az 1963. évi népgazdasági terv szerint az ipari termelés mintegy 8 százalékkal, a mezőgazdasági termelés — az aszályos évvel szemben — 12—14 százalékkal emelkedik — mondotta. Az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a népgazdaság más ágazatai teljesítményének növekedése révén a nemzeti jövedelem 7.8 százalékkal gyarapodik. A tervezett nemzeti jövedelemnek megvalósulása lehetővé teszi a bérből élők és a parasztság reáljövedelmének növelését. — A pénzügyi mérlegek szoros egységben készülnek a népgazdasági tervvel. Költségvetésünk magában foglalja azokat a fő feladatokat és problémákat, amelyeket idei tervünk is tartalmaz. — Államháztartásunk szorosan összefügg az állami válla1-:', tok gazdálkodásával. A forgalmi adó, nyereségelőirúiiyzalok, a népgazdasági terv adatainak megfelelő fejlődést jeleznek és együttesen 11,3 százalékkal emelkednek. A forgóalap növekedésének üteme az előző évvel szemben — a tervezett alacsonyabb készletnövekedés miatt — mérséklődik. A vállalati befizetések emelkedését döntő részben az iparból származó nyereség 4.5 milliárd forintot meghaladó növekedése biztosítja. Az ipar tervezett nyereségének megvalósulásához a termelés költségeinek 1,2 százalékos csökkenése szükséges. Növekednek a költségvetésnek az állami gazdaságoktól, a közlekedési, a kereskedelmi és a felvásárló vállalatoktól származó bevételei is. — 1963-ban az állami vállalatok befizetései adják a költségvetés tervezett összbevételeinek 82 százalékát. Tehát vállalataink jő munkája alapvető előfeltétele annak, hogy előirányzott iparés mezőgazdaságfejlesztési, szociális, kulturális, lakás- építési. védelmi feladatainkat végrehajthassuk. Ezért uagyon fontos, hogy vállalataink javítsák a munka szervezettségét, a bér-, anyag- és rezsigazdálkodást, csökkentsék ön. költségüket. — Az ipar minden területén nagyobb figyelmet kell szentelni a külkereskedelem követelményeinek. Alapvető érdekünk, hogy a korszerű termékek, a világpiacon gazdaságosan értékesíthető cikkek gyártását gyorsan valósítsuk meg. Sajnos, ma még nem egyszer megdöbbentő huzavona, közömbösség tapasztalható új, korszerű termékek bevezetésénél, s meglepő az a kitartás, amely a régi, a gazdaságtalan cikk konzerválására irányul. A gépiparban az utóbbi három évben elfogadott nagyszámú új gyártmány prototípusainak körülbelül felét gyártják csak sorozatban. A miniszter ezután az exportcikkeink minőségének és megbízhatóságának jelentőségéről szólt, majd kitért az importtal kapcsolatos néhány kérdésre. — Költségvetésünk kiadásai között — folytatta — jelentős tétel a beruházások előirányzata. Népgazdasági tervünk beruházásra és felújításra együttesen 58 milliárd forintot irányoz elő, amiből 40.4 milliárd a beruházás. Ez az összeg 8—10 százalékkal nagyobb az 1962. évinél. — Beruházási előirányzatunk elsősorban a második ötéves terv nagy ipari létesítményeinek megvalósítását szolgálja, így: az év folyamán befejezi le az Ajkai Erőmű bővítését, az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat rekonstrukcióját, a Berentei Vegyiművek PVC-üzcmét. Az alumíniumipar számottevő fejlesztését szolgálja az ez évben átadásra kerülő Székesfehérvári Présmű és Öntöde, valamint az Almásfüzitői Tim- földgyár bővítése. Befejezik a Budapesti Hajtóműgyár fejlesztését, a Debreceni Orvosi Műszergyár, a Lábatlan! Cement- és Mészmű rekontsruk- ciójának munkálatait és elkészül a tatabányai tejüzem is. — Folytatják a Pécsi Erőmű bővítését, a Dunamenti Hőerőmű, a Dunai Vasmű hideghengerművének, a Tiszavidéki Vegyikombinát műtrágyagyárának és a Békéscsabai Konzervgyárnak építését, a Budapesti Har i sny a gyár kors zerű sítésé t. Az elmúlt napokban helyezték üzembe a Dunai Cement- és Mészmű első kemence-egységét. Beruházás — Tsz-gazdálkodás Ezután a miniszter a beruházási eszközök összpontosításának fontosságáról beszélt. — Nyilvánvaló, hogy ha valahol nagy szerepe van a központi irányításnak, úgy ez a beruházások területe, mert ez legszorosabban összefügg a jövőnkkel. A szétaprózás helyett az időbeli egymás után sorolás a helyes módszer. — A beruházások előkészítése sok tekintetben javult. Fejlődött a tervszerűség, egyre több helyen fordul elő költségmegtakarítás. Mégis nem egyszer találkozunk — gazdaságossági, telepítési, s egyéb szempontból — elő nem készített, kellően nem tisztázott programokkal. így a megvalósítás során derül ki, hogy a beruházás többe kerül, rosz- szabb eredményt hoz, mint ahogy azt a tervezés periódusában pártfogói állították. — A nemzetközi munka- megosztás és a külkereskedelem követelményeit szem előtt kell tartani a beruházásoknál is. A szocialista együttműködés, a termelés fejlesztésének koordinálása óriási tartalékokat rejt magában. Meg vagyunk győződve arról, — hangoztatta a miniszter —, hogy a KGST keretében még az eddiginél is gyorsabb előrehaladást lehet elérni. A kialakítandó közös tervező szerv legfontosabb feladata: koordinálni a beruházási, fejlesztési terveket, ami lehetőséget nyújt a szocialista országok gazdaságának gyorsabb fejlesztésére. Ezután Tímár Mátyás így folytatta: — A költségvetés számos tétele szorosan kapcsolódik termelőszövetkezeteink gazdálkodásához. A mezőgazdaságnak nyújtott állami támogatás fő Irmája 1963. évben is a hosszú- és középlejáratú hitel. Erre a költségvetésben 4,8 milliárd forintot irányoztunk elő, 1,4 milliárd forinttal többet az 1962. évinél. — E keretek lehetővé teszik, hogy a szarvasmarha férőhelyek száma 38 000-rel, a borjú férőhelyek száma 14 300-zal, a sertés férőhelyek száma csaknem százezerrel növekedjék. — A növénytermesztésben a legnagyobb erőkifejtést a szölő- és gyümölcstelepítési előirányzatok teljesítése követeli meg. 1963. évben a második ötéves tervben előirányzott program egyharmadát kell végrehajtani. Az ez évi telepítéseket zömmel Szabolcs, Bács és Pest megyék homokos területein kell elvégezni. — A második ötéves terv 650 000 hold öntözését írja elő és ebből ez év végére 500 000 hold öntözése valósul meg. 132 000 holdon tala j- javítást végzünk. — A mezőgazdasági géppark és különösen a termelőszövetkezetek gépállományának a fejlesztésére a költségvetés mintegy 1,3 milliárd forintot fordít. Az év során 3600 új traktort kapnak a szövetkezetek. Emellett tovább folyik a használt erő- és munkagépek átadása is. Ez a folyamat magával hozza a gépjavító hálózat kiépítését. A gépállomások fontos feladata a még hiányosan. vagy egyáltalán nem gépesített gazdaságok munkájának segítése. — A fejlesztés egyik legfontosabb tennivalója: felhozni a gazdaságilag még nem eléggé szilárd szövetkezeteket a jó! dolgozók színvonalára. Erre a célra a beruházáson, a gépesítésen, ár- és díjkedvezményeken túl. a költségvetés az elmúlt évhez hasonlóan, 520 millió forint támogatást irá- mroz elő. Ezzel államunk lehetőséget ad e szövetkezeteknek, hogy a szükséges termelési intézkedések megvalósításával együtt, a közös munkában résztvevő tagság részére, megfelelő. legfeljebb a járási átlag (Folytatás a 2. oldalon.) A pénzügyminiszter az elmúlt gazdasági év elemzésével kezdte beszédét. Megállapította, hogy 1962-ben népgazdaságunk jelentős eredményeket ért cl. Iparunk termelése a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, csaknem 9 százalékkal nőtt. A termelékenység emelkedése megfelelt az ötéves terv előirányzatának. Mezőgazdasági termelésünk összességében azonos volt az előző évivel, a súlyos aszály' következtében azonban elmaradt a tervtől. Az aszály ellenére is egyes termékfajtáknál magasabbak voltak az átlagok, mint a korábbi ívekben. Főként a mezőgazdasági termelés alakulása miatt a nemzeti jövedelem csak 5 százalékkal nőtt, a lakosság életszínvonala pedig, bár emelkedő irányzatát megőrizte, nem érte el a kitűzött szintet. Erőteljesen nőttek a társadalmi közös fogyasztást szolgáló alapok és a beruházások. Ezek a tendenciák tükröződnek az államháztartás, a hitel és pénzforgalom, valamint a nemzetközi fizetési hely'zet alakulásában is. Költségvetésünk bevételei és kiadásai 1961-hez képest egyaránt 6,3 milliárd forinttal emelkedtek, az államháztartás egyen- súly’ban volt. Tímár Mátyás ezután a beruházásról szólt.
