Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-10 / 34. szám
6 ÉS35AKMAGYARORSZAG Vasárnap, 1963. február 18. Lillái panoráma .. - rFoto: Agotha Tibor Milyen szakmát tanuljak? Befagyott trombiták A rendkívül kemény télnek furcsa következményei vannak: az angol királyi palota ör- ségváltása állítólag még sohasem ment végbe a katonazenekar közreműködése nélkül, kivéve az elmúlt napokban, amikor az 58 tagú fúvószenekar valamennyi hangszere reménytelenül befagyott! Amikor a katonazenekar karmestere megadta a jelt, a hangszerekből csak siralmasan sipító hangok törtek elő. Hiába olvasztották fel őket, mihelyt a palota előtti térre felvonultak, az összes trombiták ismét befagytak. Q&qjjzeleh A nagyobb, földművesszövetkezeti presszóvá keresztelt cukrászdákban heti egy alkalommal bevezetik a „presszó-totót”. Aki az asztalára helyezett totó-ívnek mind a 12 kérdésére válaszolni tud, az ingyen leap kávét és süteményt. Nem csodálkoznék azon, ha Pista és Marika, akiket nem az új reklám-csoda, a „presszó-totó”, s nem is az egyhetes sütemény, hanem valami egészen más csalogatott be a cukiba, egy tizenharmadik kérdést is írnáhak a totó-ívre: szeretsz... ? Erre bizonyára tudnának válaszolni; Olvasom az egyik vállalati híradóban, hogy három boltvezetőt pénzbüntetéssel sújtottak, árdrágításért. Üjabb három ellensége támadt a pácolt halnak, azaz magyarul „ruszlinak” , i ? Ugyanis mindhárman a ruszlival és a hozzájáró ingyenes hagymával manipulál tak. Egyikük a másodosztályú narancsot is árdrágította. Tizennyolc dekáért 3,78 helyett 3,30-at számolt fel. Ki hitte volna, hogy még az a lukas kétfilléres is bajt okozhat? tv. s.) Ahol nincs íagyszünet — Milyen szakmát válaszszák? Hói tanuljak tovább? — egyre sürgetőbb kérdés ez az olyan fiatalok számára, akik most végzik az általános, vagy a középiskola utolsó osztályát. Mint lapunkban már beszámoltunk róla: az 1027/1961. XII. 30. számú kormányrendeletek alapján megalakult pályaválasztási tanácsok segítséget, felvilágosítást, tájékoztatást adnak ezeknek a fiataloknak. A Miskolc Városi Tanács pályaválasztási tanácsa nemrég, felmérés alapján megállapította, hogy ez évben a város általános iskoláiból 1976 tanuló kerül ki. (Közülük 1003 lány). Az előző év tapasztalatait figyelembe véve • megállapíthatta, hogy ezeknek mintegy 70 százaléka szeretne továbbtanulni. A továbbtanulás biztosítására az 1963/64-es tanévben 16 gimnáziumi és 7 szakközépiskolai oszlásai több lesz városunkban, mint eddig, így a gimnáziumok és szakközépiskolák első osztályainak száma 44-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy 1840 tanulót felvehetnek. A technikumokban 13 első osztály lesz, ezekben 520 a férőhely. Miskolc gimnáziumaiból ez évben 327, technikumaiból S1 tanuló kerül ki. A gimnáziu-* mi tanulók közül 591 egyetem-* re, főiskolára jelentkezett, 236* pedig dolgozni kíván. * A technikumokból kikerülő* fiatalok közül aránylag keve~* számú intézetben vájártanulók,'leendő bányászok vannak. S bár hosszadalmasnak tűnik, bizonyára sok fiatal örül, ha ismertetjük, hogy a 114. számú Iparitanuló Intézetben építőgépész, ács, szobafestő, vízvezetékszerelő, műköves, üvegező, vízszigetelő, kőfaragó, parkettás, cserépkályhás, bádogos, tetőfedő, burkoló, víz-, gázvezetékszerelő, központi fűtés-, vasbetonszerelő és kőműves szakmák között választhatnak. Kevesen tudják azt is, hogy a 116. számú intézet tanulói csaknem 30 féle szakma közül dönthetik el: melyik iránt éreznek legnagyobb kedvet, melyik szakmában érvényesíthetik tudásukat leginkább. Innen kerülnek ki például a martinászok, a címíestők, a mintakészítők, a fényező-má- zolók, a bognárok, a kádárok, az esztergályosok... Miskolc öt iparitanuló intézete az 1963/64-es tanévre csaknem 1800 tanulót vehet fel. ß iásiyoK elheifszése, továbbiansifása nem kis gondot jelent a pályaválasztási tanácsnak. A középiskolát végzők közül ugyanis 455 a leány. Ezek 25 százaléka — körülbelül 110 — kérte felvételét egyetemre, 250 pedig ipari tanulónak jelentkezett. A többiek nyilván szakma nélkül maradnak. Pedig egyre inkább fejlődő iparunk mind több szakmunkást igényel. Helyes lenne, ha a lányok nem idegenkednének az ipari szakmáktól. A miskolci pályaválasztási tanács például javasolta a városi tanács végrehajtó bizottságának: hozzon határozatot arra, hogy például órás, ékszerész, töltőtoll javító, irodagép-, híradástechnikai-, rádió-, televízióműszerész, kismotor-tekercselő, könyvkötő, fényképész, fodrász és hasonló, kevesebb fizikai erőt igénylő szakmákra a vállalatok csakis érettségizett lányokat, szerződhessenek. Az általános iskolát végzett lányok is sokféle szakma közül választhatnak. Számít iájuk a kereskedelmi tanulóiskola, az egészségügyi szakiskola. — gyermekápoló, általános ápolónő-képző — és az öt iparitanuló intézet is. . A. pályaválasztási tanács — a tömegszervezetek segítségével — segítséget, tanácsot ad a fiatalok továbbtanulásához, elhelyezkedéséhez. R. A. A szokatlan időjárás szinte kivétel nélkül minden dolgozónak problémákat okoz munka- területén. Ezek közé tartoznak a vasutasok is, akik a dermesztő hidegben végzik felelősségteljes szolgálatukat. Meg kell emlékeznünk ezekről az emberekről, akik 16-18 órás, szabadban végzett munkájukkal gondoskodnak róla, hogy embertársaik meleg kocsiban és biztonságosan utazhassanalc. Fokozottabb ellenőrzési és biztosítási munkák Jóllehet, a MÁV Miskolci Igazgatósága idejében megtette a szükséges intézkedéseket a téli forgalom lebonyolítására, de a végrehajtásnál adódhatnak váratlan problémák. Ilyen gondot okozott a kemény tél miatt előállott szénhiány a vasútnál is. A zord időjárást megelőzően a pályafenntartási szolgálat gondoskodott a vasútvonalak un. beteleltetéséről, ami lényegében abból állt, hogy az őszi időben a vonalakon az összes szükséges irányítási és szabályozási munkákat elvégezték, nehogy a pálya lefagyása után abban hibák jelentkezzenek. A hófúvásos szakaszok védelméről gondoskodtak, mely ennek a szakszolgálatnak több évtizedes tapasztalata alapján történt. A szükséges szerszámok és anyagok, biztosítása megtörtént, melyekre a jelenlegi időjárási viszonyok mellett igen nagy szükség van. A pályafenntartási dolgozók mindent elkövetnek, hogy a téli időjárás ne képezzen akadályt a vasúti közlekedésben. Fokozottan ügyelnek a legkisebb hibákra, azok kijavítására. Ugyanakkor az ellenőrzési munka is fokozódott, mert a hideg időjárás következtében a rejtett hibák is felszínre kerülnek, a sínek könnyebben törnek. Hogy síntörés következtében forgalmi akadály ne keletkezzék, a vasútvonalakat'a vonalgondozók naponta kétszer is végigjárják, megvizsgálják a pályát. A pályamunkások gondoskodnak a váltók és vágányok jégtelenítéséről, takarításáról, és homokkal vagy salakkal történő felszórásáról. Az egyik oldalon forróság, a másikon 20 fokos hideg Kevés ember akadna, áld ilyen időben helyet cserélne a vasúti váltóőrrel, váltótisztító-' val, gépkísérővel, kocsirendezővel, sarussal, a tehervonatok vonatvezetőjével és fékezőjé- vel, aki egy irányvonat fékjéről 5-6 óra hosszáig még csak le sem tud lépni. Kincs olyan meleg kabát és lábbeli, amelyben ilyenkor ne fázna az ember. Vagy nézzük meg, mit csinál a mozdonyszemélyzet. Sajnos, a jelenlegi szénhelyzet nem teszi. lehetővé, hogy gőzmozdonyaink részére szabvány szénleeveréket biztosíthassunk, amely mellett a tüzelés a leggazdaságosabb volna. Nem rendelkezünk elegendő mennyiségű és minőségű külföldi és belföldi szénnel. Részben ezért, részben pedig a szerelvény fűtése miatt ilyenkor a mozdony dupla mennyiségű' szenet „eszik” meg. Ennek következtében a mozdonyfűtőnek dupla mennyiségű szenet kell tűz- szekrénybe belapátolnia, éS' mint salakot eltávolítania, és fokozott figyelmet kell fordítania a kazán biztonságára. Ez az ember sokszor ingre vetkőzve lapátolja a szenet, testének egyik oldala majd megsül a forróságtól, másik oldalát pedig 20 fokos hideg éri. Hősies munkát végeznek, hogy az elfagyásokat megakadályozzák, ezáltal a népgazdaság vagyonát megóvják. Gyakran egészségűit veszélyeztetésével, mit sem törődve a zord időjárással, a meleg mozdonyról, a kazán mellől leszállva, szélben, hóban fagy- talanítják az elfagyásnak kitett vezetékeket, melyek a vonat biztonságos továbbítása szempontjából rendkívül fontosak.' Az ország második hadseregének elnevezésére ezek a dolgozók kétségtelenül rászolgálnak. Dicséret és elismerés illeti azokat a vasutasokat, altiki ilyen rendkívüli időben lelkiismeretesen látják el szolgálatukat. Bacsó Gyula MÁV igazgatóság. Kié a gyermek? Könyv a származásmegállapítás, a gyermekelhelyezés es a szülői felügyelet kérdéseiről A közelmúltban hagyta el a nyomdát dr. Novák István: Kié a gyermek? című könyve. A mű — a Borsodi Szemle Könyvtárának 3. számaként — a származásmegállapítás, a gyermekelhelyezés és a szülői jel-ügyelet kérdéseivel foglalkozik népszerű, tudományos feldolgozásban. Bár az emlísen tanulnak tovább, a legtöb-* ben azonnal dolgozni akarnak.* Ezekkel nincs is különösebb* probléma. * A gimnáziumokban, általa-* nos iskolákban végző fiatalok* azonban elsősorban műszaki J vagy pedagógiai pályára je-* lentkeznek.' Rendkívül keve-* sen vannak, akik szakmát* akarnak tanulni az ipari tanú-* ló intézetekben. Ügy látszik,* kevesen tudják, hogy több mint 70 szakma közűi választhatnak Miskolc öt tanintézetében A pályaválasztási tanács éppen erről tájékoztatja a fiatalokat, mérlegeli adottságaikat, figyelemmel kíséri érdeklődési körüket, s megmagyarázza nekik a népgazdaság igényeit is. Tájékoztatókat küld az iskoláknak, amelyekben ismerteti, hogy például a miskolci 100. számú Iparitanuló Intézetben esztergályos, marós, festő, lakatos, hegesztő és kovács szakmát, a 101. számú intézetben porcelánfestő, gipszminta- készítő, könyvkötő, híradás- technikai műszerész, szabó, motortekercselő, autószerelő, irodagép-műszerész, diesel-lakatos, csőszerelő, központi fűtés-, vízvezeték-, gázvezeték-, villanyszerelő, elektro-, rádió-, gépkocsi villamossági műszerész, bádogos, korongozó, ve- Syász, karosszéria-, járműlakatos, fodrász és fényképész szakmákat tanulhatnak. A 104. A fiú kiugrott az út közepére. Haránt irányban hóbuckák húzódtak az úton. Az erős hófúvás függönyéből csak hosz- szú idő múlva bukkant elő a jármű. Egy hómarógép erőlködött az úton. Az utasok reményvesztetten, még nagyobb didergéssel szánták rá magukat a - további várakozásra. Gordon Ákos. a Képzőművészeti Alap üzletszerzője erre valami ösztönszerü lélektani megfigyelésnek engedve széttárta mappáját. — Nézzenek csak ide. A két félig fagyott fiatal unottan, pa- lástolatlan érdektelenséggel nézegette a rézkarcokat. — Kellemes képek, valódi mestermunkák. Ez egy Szőnyi-rézkarc, én személy szerint nagyon szeretem. Ez egy fiatal mesteré, tiszai tájkép. Ez meg Csáki-Maronyák virágcsendélete. Kati egy pillanatra megszűnt topogni és dermedt ügyetlenséggel kézbevette a rézkarcot. Virág. — Sok virág... Érzik? Illatozik..; Az üzletszerző nevetett és azt mondta: — Csacsiság. — A kép jó, de nem illatozik. — De igenis illatozik ... I — Én is érzem — szólal meg a legény. — Pontosan olyan ez a virág, mint amit annyiszor láttam a kertünkben. A leány aztán már csapongott, akár egy pillangó. — És a hársfa illatára emlékeznek-e? Nagyot szippantott. — Mintha most is az orromba bujkálna. Erős, messziről szóló illata. — Én az akácot jobban kedvelem. Felénk van belőle bőven, még lila színű is — szól a fiú. — De az orgona az szebb virág. Micsoda friss, üde annak az illata! — kiált fel emlékezően a lány. — Mi a fodormentát is szeretjük. Nyaranta mindig bedörzsöljük vele kezünket és így illatosán fogjuk be a lányok szemét. Megmutassam? — Meg. — Milyen, szappannal mosakodott? — Nem is tudom. — Mert a kezének fodormenta illata van ... A fiú elpirult, az üzletszerző szívből kacagott. De amikor a kislány a gyöngyvirágot említette, benne is megérett ez a furcsa játék. Gondolatában elővillant a kis csilingelő gyöngyvirág, földszagával, erdőillatával együtt. Már bosszankodott és a hideg kényszerítő halluci- nálásának vélte az egészet, de ahogy ránézett a csillogó szemű fiatalokra, megértette:'ez nem más, mint a játék varázsa. Vagy egyszerűen: szuggeszció. De már ekkor a virágok és illatok tucatjával keringtek a kis váróban. — Zsálya. ■ — Kakukkfű. — Szegfű. — Szegfű, szinte itt érzem az illatát. Tudják milyen pompás a szegfűkért? Én politechnikás vagyok és virágkertészetet tanulok. Kora tavasztól nyár derekáig szegfűágyak között dolgozom. Nézzék, ilyen egy szép szegfűcsokor. Erre vékonyka kesztyűjét megsodorja, ujjait köralakban kibontja, és valóban: kész a csokor. . Halmos Gergely ámul és önkéntelenül az illatozó kesztyűcsokor után nyúl. Határba hallatszóan nevetnek ezen, kacagásuk túljut a szeleken, a barátságtalan hóbuckákon. Közben elővánszorog a vihartól meggyötört busz, de ennek már semmi jelentősége nincs... Párkány László tett kérdések iránt széleskörű, érdeklődés mutatkozik, mégisd az apaság és anyaság megállapításának, a gyermekelhelyezésnek és a szülői felügyeletnek olykor egészen elevenbe vágó problémakörével népszerűén megírt tudományos mű ez ideig még nem foglalkozott. Ezt a hiányt pótolja dr. No- ,, -k István most megjelent * könyve, amely elsősorban a %nem jogász dolgozókhoz szóld #úgy azonban, hogy mondanivalóit ugyanakkor a jogász is használhatja. A tudományos igénnyel megírt mű az egyszerű történés-keretbe illesztett párbeszédes megoldást választja. Két ember: egy vasmunkás és egy *biró beszélget és eszmecseréjük során feltárul a sokoldalti téma minden részlete, anélkül, hogy megértése bármilyen jogászi felkészültséget igényelne. Ugyanakkor a szöveghez illesztett jegyzetanyag a szakembert, a jogászt is tájékoztatja a hatályos joganyagról és a bírói gyakorlatról. A színesen, fordulatosán megírt könyvet számos, a bírói gyakorlatból vett példa teszi különösen érdekessé és olvasmányossá. A rendkívül vonzó kiállítású könyv a TIT Borsod megyei Szervezeténél (Széchenyi u. 16. I. emelet) kapható a hivatalos órák alatt (de. S-tól este 6 óráig) 12 forintos áron. [Keresik az eltűnt cári könyvtárat t M. Tihomirov és más szövőjét történészek a „ Négy élj a” [című szovjet hetilapnak adott (•interjúban kifejezték azt a 1 meggyőződésüket, hogy a f Kreml területén folytatott to. Hvábbi kutatásokkal nyomára f lehet akadni az eltűnt cári [-könyvtárnak. Moszkvában [nemrég tudományos bizottság lalakult a cári könyvtár fel. ■ kutatására. A balti-tengeri városokban lés külföldön archívumokban [kutatnak olyan dokumentumok után, amelyek felvilágo- Ksítást adhatnak az eltűnt ^könyvtár hollétéről; Meghalt a tél...--------------------------------------------------------------------------------------------------------------— A szándék hozta őket össze. Befelé igyekeztek volna a városba, de a busz egyre késett. Tombolt a szél, havas örvények táncoltak az út közepén. Menedékül ott volt a nyitott váró, de úgy látszott csak könyörületességből nem kapja fel a forgószél. Jobb, szelídebb széljárásra, harmonikusabb időjárásra épült ez a. kis, útmenti téglabódé. Mindenekelőtt eső ellen. Fázott a három ember kimondhatatlanul. Torma Kati, a kis diáklány már szipákolt, de úgy, hogy a másik kettő , észre ne vegye. Halmos Gergely tsz- fogatos szúrást érzett a veséje környékén, mert éppen felülvizsgálatra igyekezett volna a városi SZTK-ba. Gordon Ákos üzletszerző viselte legderekasab- ban a telet. Ha aranykeretes szemüvegére néha pára lobbant, megtörölgette szarvasbőrrel. Éppen, mint otthon. Vézna testén oly szorosan préselődött övvel megszorított bőrkabátja, hogy szinte láthatatlanná vált. A zivatar el- szelelt mellette, akadálytalanul. Katit jószerével, nem láthatta senki. Elveszett körgalléros kabátja prémjében. Egérszínű kucsmáját ráfésülte homlokára, s így valóban csak az orra látszott. Ebben az ítéletidőben topogott a három ember és várta a késve-késő .buszt. Kati újból szipogott és a két férfi arra figyelt fel, hogy alig hallható sírás rázza a gyereklányt — Nem tehetek róla, nagyon fázom. Halmos Gergely nem talált vigasztaló szót, mert úgy érezte: veséje jéggé dermedt. A cingár üzletszerző fújt egyet, megrugdosta a váró rozoga oldalát, s csak ennyit mondott: — Jön nemsokára. — Honnan tudja, hogy jön? — kérdezte kedvetlenül a lány. — Jön, mert maga nagyon fázik. — Ne tessék tréfálni. — Nem tréfálok. Figyeljen csak! Távolról motor zúgását hozta a szél.
