Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

Vasárnap, 1983. február 10. ESZAKMAGYARORSZAG s Bősz öv távlatában a borsodi mezBgazdaság Megsxünik a termeié® elaprózottsága in. AZ ÖTÉVES, s a húszéves tervek során nagy mértékben fejlődik a gyümölcstermesztés. Jelenleg mintegy négyezer holdas üzemi gyümölcsössel rendelkezünk, a többi gyümöl­csöst a házak kertjeiben ta­lálni, s ennek az együttes te­rülete jelenleg, mintegy 25 000 hóid. A húszéves terv során, mintegy 50 000 hold gyümöl­csös telepítésére nyílik lehető­ség. Elképzelések szerint eb­ből 30 000 hold a lejtős terü­letekre, 20 000 hold pedig a sík vidéliekre kerülne. A gyümöl­csösök létrehozásának igen jelentős a gazdasági kihatása, főként a lejtős területek vi­szonylatában. Ha megvalósul­nak a jelenlegi tervek, a lej­tős területeken mintegy 1500— 1700 forinttal lehet növelni az egy holdra jutó bruttó terme­lési értéket. Gönc környékén telepítik a zamatos, külföldön is keresett tájjellegű sárga­barackot. A Hegyközben al­mát, az cncsi járás cserháti részén pedig szilvát telepíte­nek majd. Miskolc környékén Tapolcán, Görömbölyön talál­ni majd az őszibarackosokat, a bogyós gyümölcsöket, mál­nát, a ribizlit nagyobbrészt lejtős- területekre telepítik. Nagy fejlődés • várható a szőlőkultúra további fejleszté­sében is. Megyénkben jelen­leg 18 500 katasztfális holdon díszük a szőlő. A tokaj-hegy- aljai és a dél-borsodi rekonst­rukció folytatásával a szőlők Ahol az aszályt és 'a háromszori jégverést is legyőzték Négyes községben Öromün- ncp volt a Kossuth Tsz zár­számadása. 1901-ben 32 forin­tot osztottak munkaegységen­ként. Úgy tervezték, hogy 1962-ben elérik a 37 forintot. Nem számítottak jó időjárás­ra, do amt senki sem gondolt, bőgj' nemcsak aszály, hanem háromszori jégverés is pusz­títja a háromezer holdas né­gyest határt. És most zár­számadáskor mégis '43 forint 6'5 fillért ért minden egyes munkaegységük. egyúttal több mint félmillióval gyara­podott, a termelőszövetkezet tiszta Vagyona, s 1963-ra olyan gazdag tartalékokat gyűjtöt­tek, amire még nem volt példa Négyesen. — Az elmúlt évben megvál­tozott tagságunk munkához való viszonya — mondja Zelei Endre, az elnök. — Nagyon dolgos nép lakik itt, de az első esztendőkben nem éreztük még egészen ma­gunkénak a szövetkezetét. No, meg azt sem- láttuk akkor egé­szen világosan, hogy mire is megyünk á közös munkával. De az elmúlt évben már én is úgy gondoztam azt a több ezer csirkét, mint a sajátomat — így Szabados Jánosné. aki kö­zel 22 ezer forintot keresett a baromfi tenyésztésben. Palornai Zs-igmond két ese­tet mond el: — Összesen kilencszáz lako­sa van Négyesnek. Ebből 321 a tsz tagsága. Amikor a kuko­ricát kellett kapálni, s ugyan­akkor a répa is kapát kívánt, volt olyan nap, hogy hatszá- zan dolgoztunk a határban. A 20). holdas tiszaréti kaszáló­ról nem egészen két. nap alatt gyűjtöttük be a szénát. A fo- galosokkal, meg a zetorosok- kal együtt több mint ötszázan voltunk a réten. Máskülön­ben nyolc nap is kellett volna erre a munkára, igaz. hogy a felét sem érné ’tápértékben a réti szénánk. Hegedűs Vilmos fejőgulyás 350 nppot dolgozott a közös­ben, s pénzre átszámolva 44 713 forint volt ezért a ré­szesedése. Fíczere József nö­vénytermesztő 212 munkanap alatt 22 3Ö0 forintot, özv. Purge József né 153 napi munkával 11 600 forintot keresett. Csak úgy toláiomra választottam ki őket, s kérdeztem meg tőlük, hogy érdemes volt-e? Mindhárman mosolyogtak, mert hogy Is lehet a négyesi- ektől Ilyent kérdezni,.. (P. s.) területét 30 000 holdra növel­hetjük. Több helyen a borsző­lőkön kívül csemegeszőlőt is telepítenek, hogy ebből a ke­resett gyümölcsből is jobb le­gyen a piaci ellátás. Megyénk mezőgazdaságában a sorrakerülő szakosítás gon­dos és alapos elemző munkát, közgazdasági számításokat kí­ván. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya és a mező- gazdaság irányító szervei fel­készültek a feladatok végre­hajtására. Jelenleg ugyan még a tervek készülnek, a ter­vek azonban alaposak és kö­rültekintőek, s mint ahogy a cikkünk elején említettük, tá­maszkodnak a tudományos ku­tatások eredményeire. A sza* kosítás megvalósuláséval el­sősorban az az irányadó, hogy megyénk valamennyi részén, minden termelőszövetkezetben hatékonyabbá tudjuk tenni a mezőgazdasági termelést, hogy ki tudjuk küszöbölni azokat az aránytalanságokat, amelye­ket. a termelőszövetkezetek örököltek. Adataiban, célkitűzéseiben meghökkentőek azok a vonat­kozások, amelyek a 20 éves fejlődés, a szakosítás során végbemennek. A tervek meg­valósulásának azonban meg­varrnak az alapjai. Megyénk­ben nemcsak uralkodóvá vál­tak a szocialista termelési vi­szonyok, hanem ezek a terme­lési viszonyok egyre inkább fejlődnek, javul a közös gaz­daságok tevékenysége. Az el­sorolt célkitűzések végrehaj­tását nem máról holnapra ter­vezzük, figyelembe vesszük mind az adott körülményeket, anyagi erőforrásaikat, s más lehetőségeinket is. A megvaló­suló tervek részét képezik az országos terveknek. NAGY MÉRTÉKBEN fejlő­dik a borsodi mezőgazdaság. A megtermelt mezőgazdasági áruféleségek nagyrészét (gyü­mölcsök, bor) exportra tudjuk küldeni. A felfelé ívelő állat­tenyésztés biztosítja a zavarta­lan, s az egyre emelkedő igé­nyele kielégítését. Szépek a tervek, várjuk a megvalósulá­sát. Garami Ernő Konzultáció 1962-hesi félmillió áj biztosítást kötöttek az országban AZ ELMÚLT években emel­kedett. ft biztosítások száma, 8 ezzel párhuzamosán a védett vagyonok értéke. 1962-ben félmillió új szerződést kötöt­tek. Jelenleg Magyarországon íi,6 millió embert véd az Ál­lami Biztosító. 1962-ben 300 millió forintöt fizetett ki az. ÁS kártérítés­ként a termelőszövetkezetek­nek. A termelőszövetkezeti tagok a sokféle kockázatra ki­terjedő általános biztosítást vehetik Igénybe. Jelenleg mintegy 350 ezer ilyen szerző­dést kötött az ÁB, A t.sz-tagok önsegélyező csoportjainak 30S ezer gazda tagja. Ez elsősor­ban kis összegű életbiztosítást lehetőséget nyújt a mezőgaz­dasági lakosságnak, másrészt a szociális és kulturális igé­nyek kielégítését szolgálja. A hivatalok és üzemek dol­gozói számára is szerveznek ilyen önsegélyező csoportokat, amelyeknek körülbelül 700 tagja van. Ezeket a baleset- biztosításokat új feltételekkel egészítették ki. Lényege az, hogy nemcsak az , üzemben vagy azon kívül történő mű­vesetekre Vonatkozik, hanem S kiterjed a betegség folytán be- í következett halálra is. Az új, |kombinált biztosítást 1962 vé­lj-géig 540 ezren vették igénybe. íj Az általános gépjárműbizto- sí tás előnye, hogy a tulajdonos * autójában keletkezett károk I megtérülnek,'de segélyt ad az J így előforduló balesetekért is, T Az ilyen szerződéssel rendel­J.kező gépkocsitulajdonosok a S demokratikus országokban j előforduló kár esetén, az illető J ország állami biztosítójának * legközelebbi fiókjához fordul- i hatnak. í Az ÁB munkájúnak legfon- v tosabb része, a kárrendezés. |Az ügyfelek szempontjából { ’ legfontosabb tényező, hogy a kárt gyorsan és igazságosan megtérítsék. AZELŐTT per nélkül ne­héz volt pénzt kapni a bizto­sítótól. A szocialista biztosítás *1962. évi eredményeinek és ♦tevékenységének egyik jellem­ező adata, hogy tavaly az ese­tteknek csak 3 ezrelékében ke­Í ~rült sor perre. A vitás kér­dések ;]ó része abból adódik, hagy az ügyfelek nem ismerik * megfelelően az általuk kötött ♦szerződések feltételeit — jo- * gaikat és kötelezettségeiket. ♦ Ezért kívánatos és helyes Slenne, ha az érdekeltek figyel- ♦ inesebben olvasnák el kőivé* Jnyeiket, és az ÁB által kiadott K-. t á j ékoztatókat A szocializmus alapjainak lerakása és a szocializmus teljes felépítése hazánkban tétele a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének. Az elért eredmények alapján ö VII. pártkongresszus célul tűzte ki a mezőgazdasíig szo­cialista átszervezésének befeje­zését E feladat végrehajtása lényegesen bonyolultabb volt, mint az iparban. A mezőgazda­ságban a szocialista termelési viszonyok a parasztság önkén­tes szövetkezése útján alakul­nak ki. Bonyolultabbá tette ezt a folyamatot az is. hogy a me­zőgazdaságban a termelőerők színvonala jóval alacsonyabb, mint az iparban. A mezőgaz­daság szocialista átszervezése éppen ezért igen gondos előké­szítő munkát igényelt. Megerő­sítettük a munkás-paraszt szövetséget, s a mjinkásosztály segítségével, támogatásával a parasztság önkéntes elhatározá­sa alapján 1959-ben megkezdő­dött a tömeges szervezés. Ered­mény: pártunk politikájának óriási győzelmeként 1939—1961 között több' mint. 9(H) ezer pa­rasztosai ád lépett be a terme­lőszövetkezetekbe és ma már az ország szántóterületének 93,5 százalékán termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok dolgoznak. Mint láttuk, a szocializmus alapjainak lerakására a mező­gazdaság szocialista átszerve­zése teszi fel a koronát, de nem csupán a mezőgazdaság átszervezése jelenti egymaga a szocializmus alapjainak lera­kását. Az elmúlt években tehát a szocialista forradalom folya­matában olyan minőségi . és- tner.nyiségi Változások mentek végbe, amelyekkel lezárult egy szakasz a szocializmus építésé­ben, s így pártunk VIII. kong­resszusa célul tűzhette ki a szocializmus teljes felépítését. 2. A szocializmus Sk35£ rakásával a szocialista forrada­lom győzelmet aratott hazánk­ban mind társadalmi, mind gazdasági síkon. Osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, hatalmas lépést tettünk előre a kultúr- forradalomban is. Több hallga­tónkban felvetődik azonban a kérdés, miért nem tekinthetjük teljesnek ezek után a szocializ­mus győzelmét, s miért nem térhetünk rá közvetlenül a kommunizmusba való átmenet­re? Azért, mert mint cikkünk elején írtuk, annak ellenéve, hogy a két szakaszt nem lehet élesen elhatárolni egymástól, mégis van bizonyos különbség köztük a társadalom érettségi és fejlettségi fokát illetően. Azért, mert a gazdasági viszo­nyok forradalmi átalakítása, a társadalom szerkezetének nagy változásai, a gazdasági és tár­sadalmi élet új formáinak ki­alakulása után bizonyos időre van szükség ft z eredmények megszilárdításához, ahhoz, hogy az új formákat az élet minden területén szocialista tartalommal töltsük meg. Mit kell tenni azért, hogy ha­zánkban bekövetkezzék a szo­cializmus teljes felépítése, előbbre lépjünk a társadalom érettségi és fejlettségi fokát il­letően, az előző szakaszhoz ké­pest? Elsősorban azt. mint ahogy azt pártunk VIII. kong­resszusa is leszögezte, hogy a gazdasági tevékenységünk ve­zérlő elveként tovább fokoz­zuk a gazdaságosságot, a ter­melékenység emelését, csök­kentsük az önköltséget. Étinek eszköze a technika és techno­lógia fejlesztése, gyártmánya­ink korszerűsítése, magas mű­szaki színvonalon való előállí­tása, valamint iparunk szerke­zetének és vezetésének további javítása. Meg kell e feladato­kat oldanunk azért is, mert a társadalom. termelő erőinek fejlődése döntő szerepel játszik a szocialista termelési -viszo­nyok továbbfejlődésében és az Megyénkben ' tanul a különböző politikai ok­tatási formákon. A tananyag: ; pártunk Vili. kongresszusa. A hallgatókat ezzel kapcsolatban leél: elméleti kérdés foglalkoz­tatja leginkább. Az, első: mit értünk a szocializmus alapjai­nak lerakásán? A másik: mi szükséges a szocializmus teljes [elépítéséhez? s. A szocializmus „f!^­rakása és a szocializmus teljes [elépítése nem választható el mereven egymástól. Mindkét szakasz a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakához tartozik. A politi­kai, a gazdasági és a kulturális átalakulás, — a forradalom fő folyamatai — mindkét szakasz- ban érvényesülnek, kölcsönha­tásban valósulnak meg. De kü­lönbség- is Van a két szakasz között, elsősorban a társadalom érettségi cs fejlettségi fokában. Hazánkban, mint ahogy azt, pártunk VIII. kongresszusa ki­mondta. a szocializmus alap­jainak lerakását befejeztük, s ezzel országunk a szocializmus teljes felépítésének időszakába lépett. Egyes hallgatók úgy gondol­ják, hogy a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése jelenti a szocializmus alapjainak leraká­sát. A nagyüzemi mezőgazda­ság el vitathatatlanul nagy tett volt, s hatalmas forradalmi lé­pésként került be életünkbe, de mégsem jelenti önmagában a szocializmus alapjainak lera­kását. Nem jelenti, mert a szo­cializmus alapjainak lerakása több tényezőből tevődik össze. Miit ezek a tényezők? Az el­ső lépés az volt, hogy dolgozó népünk a munkásosztály veze­tésével megteremtette és meg­szilárdította a munkáshatnl- mat. A dolgozó nép valameny- nyi vívmányát csak a munkás­hatalom segítségével szerezhet­te és védelmezhette meg. A proletárdiktatúra megteremté­se nem volt könnyű feladat Politikai harcban kellett szét­verni a burzsoáziát, sőt a ké­sőbbiek során a proletárdikta­túrának meg kellett birkóznia az 1956-os ellenforradalommal is. A munkáshatalom kiállta a nehéz próbát, s szilárdan áll a vártán. A proletárdiktatúra ki­vívását és megszilárdítását úgy kell tekintenünk, mint nélkü­lözhetetlen féltőiéit a szocializ­mus alapjainak lerakásához. A proletárdiktatúra kivívá­sával a nagy átalakulás még közel sem fejeződött be. A munkásosx.tály számára a poli­tikai hatalom megszerzése nem cél volt, hanem eszköz a kisa­játítók kisajátítására, hogy a nép uralkodóvá váljék nemcsak a politikában, hanem a gazda­ságban is. Ennek érdekében ál­lamosítottuk a föld méhének kincseit, az üzemeket, a bányá­kat, a bankokat, a kereskedel­met. a közlekedést, s a terme­lés minden frontján létrehoz­tuk a szocialista termelési vi­szonyokat, amelyek lehetővé tették a termelőerők gyors fej­lődését., a szocialista iparosí­tást, a nehézipar megteremté­sét. Hazánk másfél évtized alatt agrár-ipari országból, ipa­ri-agrár országgá alakult át. A munkásosztály a szocializ­mus alapjainak lerakása során a hatalom birtokában hozzálá­tott, hogy a kultúrának is a nép érdekei legyenek a meghatáro­zói. Más szóval pártunk célki­tűzései nyomán elkezdtük a kill túrforradalom megvalósítá­sát. Mi a kultúrforradalom- célkitűzése? Az egész nép mű­veltség! színvonalának emelé­se, a szocialista értelmiség ki­alakítása. A kultúrforradalom során nevelődik ki többek kö­zött — a szocialista falusi ér­telmiség, s nem lebecsülendő mértékben növekszik a dolgo­zó parasztság szocialista tuda­tosságának íoka, ami egyik lei­■ V, V.- tv V. Vi .V V, <v .Vir v, vv vr vv.» w vv vr ve ve VY'.V*A* -.V -A-tv ‘/e -Ä* feVí-Ve•**‘a* *á*VY ’.V vevi ; Névadójuk egy „névtelen” matróz g\íszes keretbe foglalt fénylcép látható a sárospataki ; v víziúttörők otthonának falán. A szelíd tekintet, fía­• tál arc hamar elárulja, hogy a kép alig 21—22 éves ifjút ; ábrázol. Egy „névtelen” katonát, mártírhalált halt matrózt: • Tárnoki Győzőt. A sárospataki pajtások ugyanis őt válas?.- ; totlók vízi-úttörőcsapatuk névadójának. Tárnoki Győző egyszerű munkúsifjú volt, a fővárosban '. dolgozott. Aztán — mint a vele egykorúak — 6 is bevonult j katonának és a Honvéd Folyami Flotta matróza lett. Haza- \ fiúi kötelességét teljesítette, sorkatona volt 1956 őszén is. az ; ellenforradalom idején. Járőr szolgálatban volt az utcán, : amikor sebesült bajtársikra talált. Hozzájuk sietett, s éppen l föléjük hajolt, hogy elsősegélyben részesítse őket, amikor ! valamelyik emeletről orvul rálőttek, és a mindig mosolygó = fiatal katona, édesanyjának egyetlen gyermeke: Tárnoki :, Győző maga is holtan borult fiatal társaira. | Mindezt a budai úttörőkkel folytatott levelezés során t tudták meg a sárospataki pajtások. A többi azután már ; könnyebben ment, hiszen a budai pajtások közölték velük ! a hős matróz édesanyjának, özvegy -Tárnoki Józseínénak : címét. Tárnoki néni is egyszerű munkásass.zony, 36 éve dol- í gciZlk az egyik fővárosi nyomdában. Azt a boldogságot pedig | el sem lehet mondani, amit a pajtások éreztek, amikor Tár- : noki néni eljött Sárospatakra, a fiáról elnevezett úttörő- csapat névadó ünnepére. — Legyetek szorgalmasak — mondta felszólalásában —, 1 amilyen a fiam volt. Szeressétek hasúnkat, dolgozó népün- ! kei, ahogyan fí szerette utolsó leheletéig. S amikor az ő ; arcképét látjátok magatok előtt, gondoljatok rá é,s rám, az [ özvegy édesanyára Is olyan szeretettel, amilyennel ón — : mártírhalált halt fiam helyett — gyermekeimmé fogadlak j benneteket. Azóta gyakran visszacsengenek fülükbe' Tárnoki néni | megható, kedves szavai, S olyankor megfogadják, hogy szór- j galomban, áldozatkészségben, egész életükben méltók lesz- ; nek csapatuk névadójához, Tárnoki Győzőhöz. ! ................ .. .. .. éj ikU O e u •» »« tr >í •• V. .V. .V, M ál. .* -V. At -V. .V. A‘ > / A’, .V. .V. J’ .V. é letszínvonal növelésében, az anyagi javak bőségének megte­remtésében, valamint csak a feladatok megoldásával tudjuk elérni a világszínvonalat. A szocializmus teljes felépí­téséhez a mezőgazdaságban is Hi kell építenünk a nagyüzemi termelés korszerű, anyagi-tech­nikai bázisát. Mielőbb le kell küzdeni a mezőgazdaság fel­szabadulás előtti elmaradott­ságának nyomait, jobban fel kell zárkózni az iparhoz mind a termelést, mtnd a korszerű­séget. mind a szervezést illető­en. A gazdasági feladatokon kí­vül. a szocializmus teljes fel­építése érdekében előbbre keil lépnünk társadalmi és politikai rendünk fejlesztésében, a tár­sadalom erkölcsi és politikai egységének megerősítésében, népünk szocialista nemzeti egységének összekovácsolásá­ban is. Ennek az egységnek tartalma a békéért, a szocializ­mus teljes győzelméért folyó küzdelem, hűség' a rendszerhez, j harc a nemzeti függetlenség megvédéséért, küzdelem a bel­ső és külső oszfálycilcnség el­len. A szocializmus teljes felépí­tésének időszakában tovább kell folytatni a szocialista kul- túrforradalmat. Pártunk VIII. kongresszusa megállapította, hogy a kultúra területén leg­fontosabb feladatunk: a nép műveltségi színvonalának to­vábbi emelése, az egyre növek­vő szakemberszükséglct kielé­gítése, az emberek szocialista gondolkodásának, tudatának, erkölcsének formálása, és a következetes eszmei harc a . polgári, kispolgári ideológia megnyilvánulásai ellen. To­vább kell dolgoznunk partunk azon célkitűzéséért, bőgj' a marxizmus—leninizmust ural- | kodévá tegyük társadalmi és | kulturális életünk minden te- j rületén. A köznevelés, a tudó- j mánv, a művészetek, az iroda- \ lom, a tájékozta tás és a neve- ! lés valamennyi eszközével ezt ! a célt kell szolgálnunk. Mind- 1 ezek összességükben oda ve- * zetnek majd, hogy a szociaüz- i mus teljes felépítésének idő- j szakában kialakulnak hazánk- j • ban az emberek közötti kap- ! csolaiok új szabályai, a szocia- : t lista társadalom emberére jel- j : lemző erkölcsi normák, az cm- { ■ berek megtanulnak szocialista ; módon élni, dolgozni, gondol- [ kodni. Véoezefiil mé§ c8>' kér' regezetui dést a szocia- i í lizmus teljes felépítésével kap­, csolatban. Pártunk VIII. kong- ; í resszusát tanulmányozva, nem ! i egy szemináriumi hallgatóban, j . propagandistában ,vetődött fél • a kérdés: mikorra irányozza \ i elő a párt a szocializmus teljes 7 felépítését? Pontos választ er- ; • re nem lehet adni, mert hisz- életünk sokrétű, bonyolult je- i lenségcit a gazdasági, politikai, : társadalmi és ideológiai össze- , függéseket kell időről időre t mikroszkóp alá lenni. Nem le- i hét pontos, választ adni. mert hisz .a népi ^demokráciák életé- J . ben egyre nagyobb teret kap . például a KQST-n belüli együttműködés, amely egyik , évről a másikra óriási segítsé- . get nyújt minden egyes ország . gazdasági fejlődéséhez. Nem t lehet pontos választ adni, mert . hisz a szocializmus teljes fel- j építése különböző tényezők . összességétől, szintézisétől, . függ. amit betervezni nem . könnyű dolog. Egy azonban bi- . zonyos: hogy a szocializmus ; teljes felépítése mikör követ- . kezik be, az elsősorban főiünk, . munkásoktól, parasztoktól, ér-, . telmiségiéktől függ. Attól füg» . hogyan dolgozunk a jövőber* , . hogyan váltjuk valóra a pár* i funk VIII. kongresszusán kijei i . lölt célkitűzéseket, hogyan dől- ; i. gozunk szebb, boldogabb jő«. : vőhkért, A szocializmus teljes, c felépítésének ügye ő mi k£-i- lünkben van. ; Fodor László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom