Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Vasárnap, 1963. február & Szovjet-amerikai közös ebéd Mew Yorkban A Reuter hírügynökség je­lentése szerint William. C. Foster, az amerikai leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési hiva­tal vezetője pénteken résztvett a Szovjetunió ENSZ-küldöttsé- genek székhelyén adott ebéden s ott a nukleáris kísérletek be­szüntetéséről tartott háromha­talmi tárgyalások szovjet rész­vevőivel találkozott. Az ebéd baráti légkörben zajlott le. A Reuter olyan értesülést is közöl, hogy Fedorenko és Ca- rapkin, a Szovjetunió képvise­lői rövid tájékoztatót tartottak az él nem kötelezett országok ENSZ-küldötteinek, s beszá- ■ rr.oltsk nekik a háromhatalmi 1 tárgyalásokról. Fanfani és Macmillan (Folytatás az 1. oldalról.) Piac ügyeivel foglalkozó brüsszeli tárgyalásokon. A Die Welt Marguerita Hig­gins, az ismert nevű amerikai újságírónő cikkét közli, aki „a legjobb washingtoni források­ra” hivatkozva beszámol ar­ról, hogy Kennedy mit akar értésére adni Adenauer kancel­lárnak a most kirobbant nyugat-európai válsággal kap­csolatban. Isméi mélyponton a három hete tartó hsdeglmtlám A kemény hidegg tovább tart — Mit mond a „medve-prognóssis?“ - A Madártani Intését a hatsz nos madarak fokozott védelmére hívja fel a lakosságot A már több mint három hete tartó új hideghullám először január 18-án, másodszor pedig ■most, a szombatra virradó éj­szaka érte el a mélypontját. Hajnalban a Dunántúlon, továbbá az északi-hegyvi­dék egyes területein mí­nusz 21—24 foltig süllyedt a hőmérő higanyszála. A -havazás az egész országban megszűnt, a pénteki havazások csapadékértéke már sehol sem haladta meg az egymillimétert. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán tájé­koztatásul közölték, hogy a hóréteg vastagsága jelen­leg országos átlagban 20— 30 centiméter között inga­dozik, a déli megyékben azonban elérte a 30—10 centimétert, s a magasabb hegyekben nem ritka az egyméteres vastagság. Európa-szerte erős „hadállá­»eeeeeeee s«» ea> ®0eoeoeo®»®©9«o#«»®#e*® »«eitle Minden terror és üldöztetés ellenére: Nyugat-Németország Kommunista Pártja él : Tudósítónktól.) JTT A NÉMET szabadság adó 904...!” Minden este elhangzik ez az éteren keresztül és sok nyugatnémet rádióhallgató hallgatja. A hang a betiltott Nemet Kommunista Pártnak a hangja. Azé, amelyet Nyu- gat-Németországban betiltot­tak. 1956 augusztusában Ádenauer kancellár azt hit­te, hogy a kommunista párt betiltásával megakadályoz­hatja a szocializmus és a kommunizmus győzelmes, előrehaladását. Mlyen nevetséges elképze­lés! A kommunisták szava be­hatol Nyugat-Németország házaiba, behatol sok család­hoz. Szervezetei, amelyeket Adenauer és társai szét akar­tak tömi, megerősödtek, nap- ról-napra erősebbek. 1961 végére a Német Kommunista Párt Központi Bizottsága el­határozta, hogy 3000 új tagot toboroz és száz új üzemi la­pot ad ki. Ma már régen túl­jutottak ezen, kézről-kézre mennek ezek az újságok. Mindenütt új és új üzemi csoportokat hoz létre az ille­gális párt és sok fiatal csat­lakozik hozzá. Pedig nem könnyű a mo­nopóliumok és militaristák nyugatnémet államában kommunistának lenni. De a kommunisták töretlenül har­colnak a terror és üldöztetés ellenére a párt legalitásának visszaszerzéséért, a demok­ratikus szabadságjogok visz- szaállításáért és a bonni ult­rák atomfegyverkezési poli­tikája ellen. A német kommunistákat nem lehet . elhallgattatni. Mindenkit túlharsogva kiált­ják a népnek, hogy az impe­rialisták és militaristák majd 65 éves uralma idején Né­metországban 37 év telt el háborúra való készülődéssel, tíz éven át vezettek háborút az imperialisták és 12 éven át kellett a népnek a háborús károkat nyögnie. nyugat-németorszAg kommunistái bátran harcol­nak, mellettük áll az NDK és a világ valamennyi kom­munistája. A szocializmus legélenhaladóbb élcsapatát képviselik ők Európa legre- akciósabb államában. Erich Peter Trog sai” vannak még a télnek, de Angliában és Olaszországban már csak éjszaka száll fagy­pont alá a hőmérséklet. A meteorológusok borúlátóan ítélik meg a helyzetet: egyelőre semmi jel nem mutat a nagy hideg jelen­tős csökkenésére. A gyertyaszentelővel kapcsola­tos népi megfigyelésekről szólva hangsúlyozzák, hogy egy nap meteorológiai viszo­nyaiból természetszerűleg nem lehet messzemenő következte- ütéseket levonni. Valóban igaz, ahogy február elején — gyakran “éppen az alapul vett gyertya- © szentelő napján — enyhülési • folyamat szokott kezdődni, ;iz "ideiglenesen visszahúzódó tél J azon ban az esetek többségében «még február folyamán, vagy •márciusban kemény vissza- oütésekkel „bosszulja meg” a • korai engedményeket. Mivel Jrnost makacsul tartja magát a • tél, valószínűnek látszik, hogy "február első felében nagyobb o arányú enyhülés következik • be. Ezt a „medveprognózist” »azonban tudományos felmére­ssek adataival egyelőre nem le­aflet megerősíteni. 2 Az újabb erős hideghullám ®és az országos havazás nehéz •helyzetbe sodorta az erdők, 2 mezők vadállományát.. Az er­• dőgazdaságok vezetői és a me- 2gyei vadászati felügyelők újabb «intézkedéseket tettek az érté- Jkes vad védelmére. Pusztulás « fenyegeti-'hasznos madarainkat •is. A Madártani Intézet ezért 2 felhívással fordul az ország • lakosságához: a tegyenek meg minden le- 2 hető intézkedést a hasznos © madarak megmentése ér- 2 / dekében. a Különösen fontos, hogy a bok­• rok, sövények oltalmában, te- 2 r as zokon, párkányokon etetö- »helyeket létesítsenek. Igen 2 haszno^ szolgálatot tehetnek a «madarak átteleltetésénél, ha 2 kertekben fészekodúkat helyez- «nek el éjszakai menedékhe­lyül. A megújult költészet Mai orosz Ura ] A SZTÁLINI kábulatból [magához tért szovjet iroda­lom legfiatalabb költői közül [négynek, Jevtusenkonak, Vino- ikurovnak, Voznyeszenszkij­!fnek és Rozsgyesztvcnszkijnek riválogatott verseivel találko­zzunk ebben a kis kötetben. A [XX. és főleg a XXII. kong­resszus sok mindent megtisz- [tító munkája nyomán támadt <új légkörben születtek ezek a [versek. Friss hangjuk, érces t zengésük betölti lassan az [egész művelt világot, és he- llyenkint Majakovszkijhoz ka­nyarodva vissza, támasztják fel |a forradalom irodalmának ^egykor mindenütt csodálatot [keltő merész szárnyalását, t „Nem, ne legyen közepes, [vacak, átlag sem a sárcipő, isem a ház. Bűn a középszerű­ség, akárcsak a hazug szó: el­• fajulás.” így kiáltja világgá ; kissé rpondanivalójáriak lénye- ‘gét Naggyá lenni című versé­ben Jevtusenko, mert „Nagy­[gyá nem lenni — gyalázat.” c „De jó, hogy sokfélék va- [gyunk” — sóhajt fel boldogan c Vinokurov, mintegy végleg ;hadattizenve a személyi kul- [tusz minden sematizáló uni­• formizált világának — „Ar- rcok, ruhák, szokások, hajszí­nnek sokfélesége, tarka szertc- clenség! Hiába nincs kedvére [senkinek, hogy egyformák le- t gyünk, akár az ikraszemecs- ckék.” [ „Jövő; te jövő! Mikor érsz tide enyhíteni a szív sebét? [íme látod: a legkülönbjeink cserégéivé sietnek eléd!” — [énekli csodálatos Rekviem cí- [mú versében Rozsgyesztvensz- t kij és Voznyeszenszkij , a. ne- [gyedik közülük kamaszos lá­zadással, hányavetiséggel írja [a villamosban a leányról, aki­dnek blúzán „malahovkai fiúk : ujjlenyomatával” találkozik, [hogy „bámulunk utánad: bi- :zony Beatrice sem volt tisz­tább tenálad.” ; A FELSZABADULT, kárté­kony kötöttségtől mentes em­ber lírája tör fel ezekből :a versekből valahogy úgy, Ahogy Ady, Kosztolányi kiál­tott lázadva a Nyugat hősko­rában, vagy József Attila fia­tal korában. Ám ez a lázadás a sztálini kor mindent prok- ruszteszágyba. törő világával szemben a kommunista em- : bér lázadása, azé, aki Jevtu­senko hangjával figyelmezteti a leningrádi „Atomiram cipő­gyárban — ez is a vers címe ;— dolgozó, magát csinosító ; Verácskát: „Csinosítsd magad. Táncolj. Szabad! De soha ne .felejtsd el azt, hogy halálos : harcban mentették meg szi­<*********************< gorú nővéreid saját ifjúságuk­kal — a te szép ifjúságo­dat!,..” És Voznyeszenszkij - jel együtt utasítja el az At Iqiític bár című költeményé­ben Jevtusenko, Egy emigráns vendéglőben , cíművel a má­sik, a nyugati világ macska jajos menekülését a mulatók világába. Mindkét vers Majakovszkij amerikai verseire emlékeztet. ahogy ez az egész költészet kissé viszakanyarodás a fórra dalom nagy költője felé, aki­től ihletet merítve harcolnak, az igazságért a felszabadult légkörben. Mert az a József Attila által versbeszedett sor Thomas Mannhoz, ,hogy „az igazat mondd, ne csak a va lódit”, ezeknél a költökne! program és hitvallás. Amikor Jevtusenko Moszkváról írva vallja, hogy „Emlékezetében halhatatlan marad a tizenhe tes év és benne soha nem les,; többé ezerkilencszázharminc hét”, vagy amikor szinte Vil- lon-os hangon kiáltja, bog;' „Cárok, császárok, fejedelmek, urai földnek, tengereknek, pa rancsukra masírozott a sere gek sora, de, a humor - soha!” — akkor hitet tes: az ember igazsága, a bíráiv szellemi lény , igazsága mel lett. Amikor "Vinokurov a nr Kosztolányinkra emlékeztető hangvételű plasztikus versei egyikében azt írja, hogy „a szívekben megfogant szava' kitartóan végbevisznek bármi dolgot (vagyis az „elmélet is anyagi erővé válik, ha maga val ragadja a tömegeket” — ahogy Mar^ megfogalmazta) akkor nem feledkezik meg arról sem, hogy „van szó, melyet a szemünk is un t- • akár a száraz héj. Magot nem lelni benne.” Mi más ez, mint hadüzenet minden hazug, üresen kongó szólamnak. És t\ kendőzetlen igazság valósága az az önfeledt Ids kép, ami' Voznyeszenszkij ír meg $zi bénái gőzfürdő című vesse ben, négy fürdőből kiszaladó meztelen lány és néhány fiú játékáról. Nincs benne semmi dekadens erotika, csak a mez­telen testek egészséges világa. pogány öröm, a költészet első­rendű éltetője. AZ ÜJ, a felszabadult, kom­munizmust építő, ólő ember világa árad a versekből. Az a világ, amelytől nem idegen semmi emberi — mint ezt a,: emberről a régi latinok vallot­ták—, mert mindezzel együtt épül a jövő szabad világa. (Európa Könyvkiadó kiadása.) Máté Iván ********************** ták **************************************** 9. A RAJNAI VÁRKASTÉLY TI Áz ESTI ÓRÁKBAN NEPTE- LEN A KÜLÖNLEGES ENER­GETIKAI ÍNTÉZET MOSZK­VAI SZÉKHAZA. A KÉT JÖ­VEVÉNY MÉfi SOHA NEM JÁRT AZ ÉPÜLETBEN. NINCS AKITŐL ÚTBAIGAZÍTÁST KÉRJENEK. MÉGIS HA­TÁROZOTT LÉPTEKKEL KÖZELEDNEK Po DAR JÓM AKADÉMIKUS_ SZOBA'JA FELE. /Imikor nyílik az ajtó. a tudós épp a Krasznosztavszkból érkezett jelentése­ket TANULMÁNYOZZA. MINDEN ENERG/AFOR- RA'ST IGÉNYBE VÉVE MŰKÖDÉSBE HELYEZTÉK A »PAJZSOT«. MÉGIS KÉRDÉSES. SIKERÜL-E VISSZAVERNI A HOLD IRÁNYÁBÓL ÉRKEZŐ TI­TOKZATOS ROMBOLÓ SUGARAKAT? faíenfyfn Ivanov tudományos-fan­tasztikus regénye nyomán irta: Cs. Horváth Tibor Seblk tere i— Kennedy elnök értésre adta — írja az amerikai pub-; licista —, hogy ! az Egyesült Államok nem • tarthat 400 000 katonát Nyugat-Németországban, ha kiderülne, hogy Bonn szemében nem fontosak az amerikai érdekek. Nem titok, hogy az elnök meg­próbálta rávenni Adenauert: halassza el a De Gaulle-lal kö­tendő szerződés aláírását. Ken­nedy nézete szerint ez a ha­lasztás alkalmas lett volpa ar­ra, hogy a franciákat értelme­sebb álláspontra bírják Angli­ának a Közös Piachoz való csatlakozása kérdésében. Most azonban, miután a szerződést már aláírták, a Fehér Ház ezt a kérdést intézi az NSZK-! hoz: „Hol biztosítják jobban érdekeiteket? Abban az or-; szágban-e, amely 50, vagy ab­ban, amely 50 000 bombával rendelkezik?” Gazdasági területen azt je­lenti ez a kérdés, vajon Bonn egész befolyását arra fogja-e felhasználni, hogy a Közös Piacot egyre növekvő mérték­ben megnyissák az amerikai behozatal előtt? Vajon az Egyesült Álla­mok számíthat-e arra, hogy az NSZK képviselni fogja jogos érdekeit Európában, ­még azzal a veszéllyel szem­ben is, hogy ennek következ­tében némileg megromlanak kapcsolatai Franciaországgal?- Ez az a kérdés, amelyre Washington a következő hat! hónapban választ vár. Lantlonhan már - vas új „hatokról“ ■ he&sséinek Angol sajtókörök szerint. Macmillan római útja annak- az angol stratégiának a része,! hogy ; az „ötökkel” való tüntető kacérkodással De Gaulle . elszigeteltctésánek benyo­mását keltsék. ! Londonban ezért,már új „ha-; tokról” beszélnek: a brüsszeli­öt és Anglia, Franciaország; nélkül. A Times római tudósítója] azt írja: Egyes hírek szerint ­javaslatról van szó Anglia ] és az „ötök” haderőinek J szorosabb Integrálásáról is, ; az európai védelmi közösséghez] hasonlóan, amely közösséget a-! francia támogatás hiánya ku-í darcra Ítélt. ­A Daily Express római tudó-] sitója szerint viszont, aki a he­lyi viszonyokat jobban ismeri.] Rómában nem várják, hogy- Macmillan többet, kapna, mint] részvétnyilvánítást Anglia- írányában, Európából való ki-] üzetése alkalmából. -i ►VI -Y- -Y- 4L •» -V- .V. A*. JA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom