Észak-Magyarország, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-03 / 28. szám

Vasárnap, 1963. február 3. eszakwagtarorszag s ; Társadalmi munka E szervezése falvaikban ;] Borsod megyében a község ••tanácsok egyre nagyobb szám !' ban igénylik a Hazafias Nép $ front műszaki akcióbizottság á •• nak munkáját. A bizottsai •! tagjai — mérnökök, tervezői >és műszaki szakemberek — :] ma már nemcsak műszaki ta ;• nácsadással, hanem kisebl :] falusi létesítmények építés ;.tervének elkészítésével is se -] pitilc a községek fejlődését. A. $ elmúlt év második fclébei különösen sok tanácsi vezeti £ fordult hozzájuk ilyen kérés >sel, hogy az 1963. évi község fejlesztési tervek végrehajtó sát már a tavaszi hónapokba? •]megkezdhessék. A műszak •.akcióbizottság az igényeknél jeleget tett, és társadalmi mun C kával eddig SO kisebb-nagyobl !• falusi létesítmény építési, va !. lamint költségvetési tervé :• készítette el. Így például Fü £zér községnek törpevizműve ;.terveztek. Ezzel a munkává mintegy 190 ezer forintot toka £rHoltak meg a falunak. A mű ■‘szakiak tervei alapján az iáét >— többek között — Szuhakál > lóban és Tiszalucon egészség £ házat, Tiszacsermelyben párt £ házat építenek, Felsőzsolcán !; Tar colon és Mezőkeresztesei > pedig a villanyhálózat bővítő •fSére kerül sor. A műszakial ..közül többen részt vésznél :/n szülőföldem megsegítést ;• mozgalomban. Ennek kereté. :• ben Csontos Kornél vízügy > mérnök szülőfalujának, Sajó i szentpéterneh három kilomé l tér hosszét járdát, Ba bos Ká • roly mérnök pedig Abóujszán Hónak másfél kilométer hosszt • utat tervezett. Az út létesít ;] menyek felépítéséhez a köz- ' ségi tanácsok már megkezdte1 >o társadalmi munka szerve■ • zését, és amint az idő járás . megengedi, hozzáfognak at '.alapozásokhoz. Nincs messze a tavasz Készüljük tel a vetésre! Lassan megszokottá válik, hogy a hagyományos ünnepek mellé még egy ünnep járul minden faluban, minden esz­tendőben ;.: A zárszámadás napja ez: az évi munka ered­ményeinek összegezése, meg- tanácskozása, amikor ki-ki megkapja azt a közösen szer­zett javakból, amit és ameny- nyit végzett munkája után megérdemel. Újszerű ünnep, nincsenek hagyományai, de már vannak kialakulóban lévő tormái. A farsangolás korára, báli időszakra, esik; vígsággal és koccintgatással végződik, hiszen az ezresek már ott la­puinak a kabátzsebekben. Hogy mennyi az? Mindenképpen az emberektől függ: hogyan dol­goztak, mit tettek a közösért, mennyire tartották szívügyük­nek az elöbbrejutásért végzett munkát. Ezen a napon tehát ■akaratlanul is külön Ids „egyé­ni zárszámadást” tart min­denki: átgondolja az esztendőt, keresi benne a maga helyét, szerepét, s a zsebben lapuló összeg mindenképpen arra ösz­tönzi, hogy leszűrje a megfe­jelő tanulságokat is. A fiatalság tt. tsz atr any fedezete Bizonyára sok ilyen „egyéni zárszámadásról” írhatnánk a gönci Kossuth Termelőszövet­kezet közgyűlésének kapósán is. Ahogy a zsúfolt moziheiyi- ségben ülő sok száz ember ar­cát néztem, azt olvastam le, hogy valamennyien újra fel­idézik az esztendő minden em­lékét: pontról pontra kísérik a beszámolót, amelynek meg­állapításai róluk szólnak, a közösség tevékenységét tükrö­zik, s most módjában állt a közösségen belül az egyes em­bernek is elgondolkodnia azon, hogy még szebbek lehetnének ezek az — amúgy is biztató — számadatok, ha még ponto­sabban, még fegyelmezetteb­iben dolgoztak volna ;.. Az ünnepi aktusra délelőtt került sor. Futótűzként terjedt el a hír, hogy részt vesz a közgyűlésen Rónai Síin dór elv- •táiTi, pártunk Politikai Bizott­ságának tagja, megyénk or­szággyűlési képviselőjelöltje. ■Zsúfolásig megtelt a mozi- belyiség', s bár csikorgóit a hó, népes csoportolctól volt ■ hangos a környék is. Neveze­tes, emlékezetes nap marad ez a gönciek számára sokáig. Rónai elvtársat dr. Bodnár Ferenc elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára kísérte el út­ijára, s helyet foglaltak az el­nökségben a járás vezetői is. Kedves jelenet volt, amikór az egyenruhás úttörők csapatuk zászlaja alatt felsorakozva, az <5 zárszámadásukról adtak je­lentést Hogy mi adott ennek különleges ízt, amely melen­gető érzést keltett a szívek­ben? Az eredmény, amelyről beszéltek. Ök már korábban megtartották a maguk kis, is­kolai gazdaságában a zárszáfn- adást és elégedettek az ered­ménnyel. Igen, ezek a fiatalok a tanulás mellett, egyelőre meg kicsiben, de már termelő- «Következeiben gazdálkodnak, nem is rosszul dolgoztak az esztendőben és készülnek, hogy ha majd kilépnek az életbe, átvegyék az idősebbek­től azt az életerős, nagy gazda­ságot, amelynek eredményeiről >ri. Egri András, a termelő­szövetkezet elnöke beszélt. Árra nincs mód,' hogy vala­mennyi adatot ismertessünk. Aki már volt közgyűlésen, tudja, hogy egy ilyen beszá­molóban temérdek szám van. adatok. statisztikák, össze­hasonlítások. De az is igaz, hogy valamennyi számadat mögött emberek állnak, a ko­rábbi három termelőszövetke­zet lagjai. akik 1961 távászán egyesültek a mai Kóssuth-ban. Ezzel egyszersmind meg is te­remtették a korszerű mező­gazdálkodás feltételeit. Noha az egyesülés utáni első eszten­dő a „tapogalódzás”, a tapasz­talatszerzés éve volt, az egye­sülésben rejlő erő hamar meg­mutatkozott, s ezeken lelke­sedve, nagy tervekkel indultak annak az esztendőnek, amely­nek zárszámadó közgyűlésére most sor került. A kései kitavaszodás azon­ban Göncön is éreztette hatá­sát. A munkát az idegesség, kapkodás jellemezte, hiányoz­tak a megfelelő gépek, csorbát szenvedett a tervszerűség, nem volt összhang. Őszintén, kritikusan adta ezt vissza a beszámoló, amely nem nélkü­lözte a bírálatot, a vezetőség hibáit illetően sem. Ennek kö­szönhető, hogy az összbenyo­más, amely a beszámoló végig­hallgatása után bennünk ma­radt, kielégítő és megnyugtató képet nyújt a közös gazdaság 1962. évi munkájáról. A gönci termelőszövetkezeti tagok élet­szemléletükben, a munkához és a közös gazdasághoz való viszonyukban mór megjárták a közösségi emberré válás is­koláját. Rájöttek, hogy a ter­mészeti csapásokat, az aszályt is befolyásolni, ellensúlyozni lehet, ha mindent pontosan elvégeznek, ha a torzsalkodá­sokra fordított energiát a ne­mes munkába fektetik és az egyén ügyét soha nem helye­zik a közös fölé. Hogy a fiatal­ság ma még az ipar, a város felé kacsingat — tény; hogy az idősebbek közül sem minden­ki dolgozik egyformán — ez is tény. De az is igaz,' hogy eze­ket a fiatalokat és idősebbe­ket ha eddig nem győzték meg a szavak, meggyőzik ez­után majd a tettek, a kézzel­fogható, kimutatható eredmé­nyek. A misnlsaegység értéke; 4lS,7Sl forint! Tavasszal szocialista címéit küzdő női brigád alakult. Tizenhármán fogtak össze, növényápolással foglalkozták. Nem hallgathatjuk el, hogy a termelőszövetkezet többi asz- szenyui is hasonló brigádokba tömörülhettek volna, de az el­múlt tavaszon talán még nem tulajdonítottak ennek jelentő­séget. Ez a tizenhárom asz- szony egész évben lelkesen dolgozott, s az aszályos időjá­rás ellenére is 132 mázsás burgonyatermést takarítottak be. Kukoricából hasonlóan többel termeltek a tervezett­nél, elnyerték a megyei párt­bizottság oklevelét., melyet Ró­nai Sándor elvtárs nyújtott át. Eredményeik később meg­győzték a többieket; Most négy asszonybrigád küzd a megtisztelő címért. Így fejlő­dik fokról fokra a közösségi élet, így formálódnak az em­berek fordul jobbra a közös ügye. S, hogy ez az anyagiak­ban milyen eredményt hoz, bizonyítja az adat; a február elsején tartott zárszámadó közgyűlésen a tervezett 35,60 helyett 48,78 forintot fizettek ki egy munkaegységre, Amikor az ember a mérleg- hiányos termelőszövetkezetek, vagy a gyengébben záró közös gazdaságok és a gönci Kossuth között párhuzamot von, ön­kéntelenül is felötlik a kérdés: mi ennek a titka? Hiszen Gön­cön se volt jobb az időjárás, gépesítési problémákkal is so­kat küzdöttek, tavasszal el­maradtak, idegesek voltak, kapkodlak, vetésük egy része kiszáradt. Ennek ellenére töb­bet fizettek, s juttattak ter­mészetben is, mint amennyit reméllek. A titok nyitja vilá­gos: dolgoztak. Amennyire csak módjuk volt. igyekeztek teljesíteni és túlteljesíteni a terveket. Törődtek az állat­tenyésztéssel, gazdálkodtak a rendelkezésre álló eszközökkel. Semmi különleges juttatást nem kaptak, sem ördöngőset nem csináltak, pusztán: éltek a’ lehetőségekkel, felismerték és járják a közös gazdálkodás egyenes útját. Most már ott tartanak, hogy „Az erősebb segítse a gyengébbet” — moz­galomba is bekapcsolódnak és a telkibányai termelőszövetke­zetet patronáljak. Rónai Sándor elvtárs felszólalása Ebben erősítette meig őket és ebben ad irányt megyénk más termelőszövetkezeteinek is Rónai Sándor elvtárs fel­szólalása, amelyben a követke­zőket mondta; A zokban a gazdaságokban, ahol jól használták ki a téli hónapokat, ahol elvé­gezték a trágyakihordást, idejében kijavították a gé­peket, s gondosan előkészí­tették a vetőmagvakat, nyu­godtan várják vetésre al­kalmas idő beköszöntőt. Me­gyénk területén az idén ta­vasszal közel háromszázezer holdat kell bevetni, s ennek, a területnek nagy - része, mintegy 1S6 ezer hold, a termelőszövetkezeti gazdasá­gokban van. Aránylag igen rövid idő áll a vetési mun­kák elvégzésére, mert minden növényféleségnek adva van a maga optimális vetési időszaka, s akik jó termést várnak, ebben az időben kell, hogy elvégezzék a munkát. Ezért a traktoros vetőgépek mellett, okvetle­nül fontos a fogatos veiögc- pek teljes kihasználása is. A tavaszi vetési munkák tervének elkészítésekor se- holsem hagyják ‘ figyelmén kívül a fogatos vetőgépeket. A termelőszövetkezetekben dolgozó, vagy azokat patro­náló mezőgazdasági szakem­bereknek a tavaszi vetések idején különösképpen ügyel- niök kell arra, hogy betart­sák az optimális időt, jó le­gyen a munka minősége, és biztosítva legyen a szükséges tőszám. A nagyobb termés­eredmények elérése érdeké­ben fel kell számolni az „alacsony tőszám” elméletet. Különösen vonatkozik ez a borsóra, kukoricára és bur­gonyára, de sok helyen a cukorrépára is. Számos helyi példa bizonyítja már me­gyénkben, hogy magasabb tőszómmal — különösen a jó talajerőben lévő határ- részekben — sokkal jobb term éseredmé nyék é rhetök el. A mezőgazdasági szakem­berek ezért az adottságok figyelembevételével táblán­ként állapítsák meg a leg­megfelelőbb tőszámot. És sehol se feledkezzenek meg arról, hogy csakis jó magágy­ba. vessenek. Amennyiben nem simílózták el a szántásokat, amint lóval rá lehet menni a földekre, azonnal végezzék cl ezt a munkát. Szükség eseten kultivátorral, tárcsával, disz- tillerrel is rá kell menni egyes táblákra, de csakis igen seké­lyen, mert ilyenkor káros a talaj szellőztetése. Mivel az állatállomány szá­lastakarmányszükséglete sok- gazdaságban nincsen biztosít­va, az újtclepítésü pillangós ta-' ka rm ú ny tervi l et égy részét, borsófélékkel kell l'clülvelni a nagyobbtömegíi szénahozam biztosítása végett. Ami az optimális vetési idő­ket illeti: a mákot már feb­ruár végen el kell vetni. A ta­vaszi gabonaféléknek legké­sőbb március végéig, a cukor­répának és a napraforgónak április közepéig a földbe kell kerülnie. A cukorrépa vetését mindenütt szorosan követnie kell a vöröshere és lucerna vetéseknek. A kukorica- veté­sét akkor kell megkezdeni, amikor arra a talaj hőmérsék­lete a legmegfelelőbb. Egyes gazdaságokban az esetleges kifagyások is növelni fogják a tavaszi vetési gondo­kat. A folyók hullámterein is számítani kell az esetleges tavaszi áradással, s jó ha erre is ügyelnek a termelőszövet­kezetek a tavaszi vetési mun­kák lei-vének elkészítésekor. Ahol arra lehetőség adódik, gondoljanak a köztestermelési lehetőségekre is. Elsősorban a bab és a szója köztesként való termelésére van lehetőség me­gyénkben. ki agy segítséget jelent, ha "* az évi tervjóváhagyó ter­melőszövetkezeti közgyűlése­ken nemcsak a munkák mene­tét beszélik meg alaposan, ha­nem lerögzítik a premizálási feltételeket is. mert az anyagi ösztönzés sokakat jobb. gondo­sabb munkára fog serkenteni, már a tavaszi vetés idején.-oOo----­h iemeikedó eredmények a Diósgyőri Gépgyárban r Január volt az első közös £ tervhónap az összevont Diós- [* győri Gépgyárban. Az áíszer- ívezés hasznossága ntár ennek v eredményéből is kitűnik, j] A jó eredményt nem volt [-könnyű elérni. Sok akadályt £ kellett legyőzni, sok problémát ; kellett megoldani, de ezt a ne­jhez munkát siker kísérte. Az [Iátszervezett vállalat teljesítet- te készáru és export tervícla- »] d alát. t Ez a kimagasló eredmény an- tnál jelentősebb, mert az előző £ evek során meg nem volt pél- t. da a külön-külön dolgozó, ön- :■ álló vállalatoknál arra, hogy az [teíj gazdasági év első hónapjá­éban teljesítették volna tervü­nket. A jo muukacredmény bizo­nyítja, hogy nem volt hiábava­ló a párt és a társadalmi szer­vek politikai nevelő, felvilágo­sító munkája, és a vállalatve­zetés gazdasági, műszaki, ter­melésszervező és irányító mun­kája. \ A Diósgyőri Gépgyár vezető­sége, párt-, szakszervezeti és KíSZ-bizottsága megköszöni a gyár minden dolgozójának ki­emelkedő, példamutató tervtel­jesítését. az elért eredménye­ket, s további támogatást kér­nek a politikái és gazdasági munka viteléhez az év hátra­lévő hónapjaiban is. A Diósgyőri Gépgyár ered­ményei országosan is jelentő­sek, s ezt a dolgozók az elkö­vetkezendő időben még csak fokozni fogják szorgalmas munkájukkal. Diósgyőri Gépgyár Pártbizottsága fl vuifeáníóüiréseMe! Iiif,g össze az idei rendkívüli fűdet] ? Louis D. Rubin amerikai amatőr meteorológus szakem­berek által meg nem erősített véleménye szerint az idei té­len világszerte uralkodó rend­kívüli hideg időjárás azzal hoz­ható összefüggésbe, hogy az el­múlt évben nagy vulkanikus kitörések fordultak elő. Rubin elmélete szerint a vulkánkitö­réskor felrepülő hamu az at­moszféra felső rétegeibe is el­jut. ahol óriási, földrész nagy­ságú felhőket alkotva köröz a Földünk körül és felszívja, il­letve nem engedi keresztülha­tolni a Nap melegítő sugarait, tehát lehűti maga alatt a leve­gőt. Minél több a vulkanikus kitörés, állítja Rubin, annál hidegebb időjárást eredmé­nyez. Épül az ország legnagyobb nyersolaj-lepárlója A Szönyi Kőolajipari Vállalat fejlesztési tervének megfelelően ez évben állítják üzembe a most épülő nyersolaj lepárlót. Ez. az atmoszférikus desztillációs berendezés az ország első ilyen típusú es a legnagyobb — évi 1 millió tonna — kapacitású egysége lesz. A fejlesztési tervben szereplő tber- mikus krakküzem egy részében mar megkezdték a próbaüzemeltetést. A kepém Nagy ütemben ív­tad a lepárló berendezés építése. — Az elmúlt aszályos esz-; tendő próbára tette a magyar mezőgazdaságot, sok gonddal kellett megküzdeni, de ott, ahol a tagok becsülettel dol­gozlak, nincs ok panaszra. Most az 1963-as év tervfelada­tainak megoldása következik. Ennek egyik sikere abban rej­lik, hogy mindenütt érvénye­süljön a szövetkezeti demok-! rácia. Az országos tapasztala­tok is azt bizonyítják, hogy ahol ez így van, az eredmé­nyek nem maradnak el. A cél! mindenütt az, hogy: az erő-; sebb segitse a gyengébbet, a' közepesek pedig érjék el a legjobbak színvonalát. Az a, tény, hogy a gönci Kossuth! Termelőszövetkezet rövid idő; alatt idáig fejlődött, azt iga-' zolja, hogy a közös gazdaság- jó úton jár, s ha vannak is! egyesek, akik még' nem kap-! csolódtak be a munkába, az; eredmények győzik meg őket,' hogy odaadó hűséggel szolgál-! jók az ügyet. ! Göncön, és máshol is, min-! denütt alapvető, hogy az el-1 nők, az agronómus, a könyve-! lé és a brigádvezetők megért-' sók egymást:. Az állam akciói! azért történnek, hogy a sző-, vetkezetbe tömörült paraszt-; Ságnak jómódot teremtsünk,! minden ember elégedett le-' gyen. A legjobb kezdeménye-! zés, a legjobb akció is félre-' sikerülhet azonban, ha azt! rosszul hajtják végre, ha a tö­rekvéseket meghiúsítják a' személyi ellentétek, az egyé-! nicskedés, a torzsalkodás.* Meg kell értenie mindenkinek,] a volt közép- és szegény- parasztnak egyaránt, hogy; nem a múlt hibáinak feszege-! lésére kell pazarolni a drága1 időt, hanem közös erővel mun-] kához látni mindannyiunk kö-< zös holnapjáért. Szükséges te-] hát. hogy a vezetőség egy. nyelven beszéljen — de he-] széljen is! — a tagsággal. Sem! az elnök, sem az agronómus' soha ne higgye magáról, hogy] az ő bölcsessége helyettesíte­ni tudná a tagság bölcsességét!] Egy közös gazdaság ügyéti csakis a közös összefogás, a] kollektiv akarat és a kollek-! tív erő viheti előre Göncön és' máshol is. Ez jelenti a szövet-] kezelj demokráciát, s ezert­ől van örvendetes, hogy Göncön] mar ráléptek erre az útra. j Rónai elvtárs felszólalását] nagy taps köszönte, s azt hi-] szem, ezeknél a szavaknál is.] mét elvégezhették az em-] berek a maguk Ids zárszám-1 adását. A közgyűlési beszámo­ló feletti vita, vagy még in-] kább a közbevetelt meg jegyző-’ sek azt mutatják, hogy az ed-] digi eredmények mellett isi sok mindent helyre kell még] rakni, tisztázni. Egy ilyen] nagy gazdaság esetében elő-] fordulhatnak hibapontok, tó-J védések; zavar keletkezhet va­lamely földterület, kimérései kerül. Ám ezeket, nem írhat-] juk a közös rovására. Emberi] botlások, emberi tévedések,] s mert: ilyenek, természetük-- nél fogva kijavíthatok. A me-] gyei nőtanács ajándéktárgyak-] kai leple meg az oklevéllel] jutalmazott női brigádot. Ez a] tizenhárom asszony végtelenül] boldog' volt, a többiek zúgó-] lódtak. Lám, ha tavasszal va-J lamennyien brigádba tömörül-] nek, s valamennyien ilyen-! eredményeket érnek el. hat-] szór ennyi lett volna az aján-í dék ... Egyéni sérelmek, sok-i szór az emberi önzésből falca-] dó hirtelen indulaUnegnyilvá-J nulások. Nem okoznak nagy] kárt, de nem Is használnak! j Nem szépítettem, nem tóm-] pítottam a közgyűlésről szóló] tudósításomban ezeket a je-' lonségeket sem, mert. így ke-] rek, így egész, így igaz. Hiszen ■ az eredmény, amelyet elér-] tek, amelyet a 48 forintos ré­szesedés fémjelez, a gönci Kossuth Termelőszövetkezet egyenes útját, mutatja. A- Holnapot. ] Ónod vári Miklós ­Mözg’ysiiés Göncön Rónai Sándor elvtárs látogatása a Kossuth lermelőssövetfsezetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom