Észak-Magyarország, 1963. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-03 / 1. szám

eszakmagyarorszä® Csütörtök, T«6.>. .lármát . Az új esztendő alkalmából a magyar állami és pártveze- tök' a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és kormánya veze­tőihez a kővetkező "táviratot intéztél;: N. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, r,. 1. Brezsnyev clytársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének, Moszkva. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a: Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány és az egész magyar nép, valamint a - magunk nevében forró, testvéri üdvözletünket és Jókívánságainkat küldjük Önöknek és a Szovjetunió, né­peinek az új esztendő bekö­szöntése alkalmából. Az elmúlt év során a béke, • a szocializmus és a haladás erői újabb nagy győzelmeket arattak, s ebben döntő része van a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának, kormányának és népé­nek. A béke ügyének nagy győzelmeiből új biztatást és ■lendületet nyertek a szocializ­mus, a haladás és a béke erői szerte az egész világon. Együtt örülünk Önökkel azoknak a világraszóló ered­ményeknek, amelyeket a test­véri szovjet nép a kommu­nizmus építésében, a nemzet­közi béke és biztonság védel­mében élért. A Magyar Népköztársaság­ban is a szocializmus építésé­nek kiemelkedő éve volt az óesztendő: A szocialista társa­dalom alapjainak lerakása befejeződött, népünk a szo­cialista társadalom teljes felépítésének időszakába lépett. Jó reménnyel készülünk az új év feladataira. ' Az új esztendő alkalmából további sok sikert és jó egész­séget kívánunk Önöknek. Szívből kívánjuk, hogy a Szovjetunió népei további nagy eredményeket érjenek el a kommunizmus építésében, Szovjet és Miisi fezei ők üzenő! váltássí Moszkva (MTI) Kyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev, illetve Mao Ce- tung, Líu Sao-csi, Csu Te és Csou En-laj között újévi üze­netváltásra került sor, A Szovjetunió vezetői meg­alapítják, hogy az 1962-es év nejbéke és a szocializmus erőí- helyzetét megerősítő év ' ^ , L majd a következőket ír- va, YivAíéginkább nyilvánvaló- móo.iU j.- jj^ygy a béke erőinek mönuKkban áll elhárítani a ter- yieáris háborút, + *ívéi:zene^ megállapítja, hogy lS'II iet nép őszintén örül a •1’®,® t kínai nép sikereinek, ajnáljuk erői eszí tésein- . szovjet vezetők K a Szovjetunió és s fest' Népköztársaság közötti t^/éri barátság népeInk ja­Kemény tél Ésxah-Európá ban Az új év még több jeget és havat hozott egész Európának, főleg Angliának. A kitartó ha­vazás és a jeges szél Anglia jó­részét sarkvidék tájhoz tette hasonlóvá. Száz év óta csak egy eset­ben, 1881-ben volt hasonló kemény tél. lálesetet jelentettek a jeges idő okozta szerencsétlenségek kö­vetkeztében. Svédországban tovább tart a nagy hideg, a hőmérő mínusz 35 fok Celsius alá süllyedt. Keddre virradóra mínusz 36 fokot mértek Berlin körzeté­ben, Moszkvából mínusz 23 fo­kot, Varsóból minusz 20 fokot jelentettek. Az 1962 »es esztendő a világpolitika. egen A skóciai hegyekből több ha >♦*♦»*»* X'XXXX-XX-X'XXXXXXX-XX»«"»»* X jt'»»***»**-»*********^ »**-X*X"íí"»'X*****«-X******-}:-*'5t-X*-»*-ÍHt*'5Hf**-*0( 0C-*-»*** íXXXXXXXXXXXX SIPOS GVULA: 3 fiSJU lit és beköltözött a szőllősi ro­konságba! A magánosság az ember iga­zi próbája. Úgy is, hogy ki tud-e törni belőle az ember. Mert nem szabad magánosnak maradni. Ezért vállalta a művelődési otthont is. Kulturális előadó. De ott van a fiatalok között, ezek már mégsem általános is­kolás kis mulyák, megszeppent, vagy csintalankodó palánták, nagylányok és kislegények, akik botladoznak a táncparket­ten, csuromvizesen dobbantják a népi táncokat, vagy hajla­doznak a ping-pongasztalok körül és küszködnek egy-egy verssel, szereppel a színpadon is, igazi szerepükkel, a szüne­tekben is. övé a legszabadabb megkö­töttség a községben. Csak ami körülötte van, az sivár puszta­ság. A férj, aki szerette és már másfél év múlva ugyan­olyan mániákusan gyűlölte öt. Miért? Pali soha nem tudott leszámolni önmagával, nem tudta végiggondolni azt, amit tesz, hívő volt, a máglyárame- nők fajtájából. A szerelembe, a házasságba is úgy vonult be, mint aki máglyára megy. Sári­ka nagyon szerette férjét, még akkor is talált mentséget szá­mára, amikor már minden megromlott köztük, mikor Pali csak ült mogorván, estéken át és piszkolta, marta a fiatalasz- szonyt: — ne haragudj, ked­ves, tudom, hogy neked is ne­héz, de olyan jó itt melletted, emlékszel a gellérthegyi sétára, amikor csak mentünk fölfelé a kanyargós úton és fogtad a kezemet és talán nem is szól­tunk félórákon át? Akkor Pali megsimogatta a mellé bújó 'asszony haját, sóhajtott, de még komorabbá vált. Es fél óra múlva már üvöltötte, hogy: te tetted tönkre az életemet.! Hr', volt már az a gellérthegyi szent, hol volt a varázslat, amely akkor kettőjüket c ■ zr fűzte? Nagyon, véglegesen megromlott köztük minden. Pedig talán csak egy szó kellett volna, egy szó kellene... Meg most is... De nincs az a szó sehol. Meghalt. Ma érezte elő­ször, megdöbbentő világo.v - gal, bizonysággal a jóbarát te­kintetéből, aki Pestiül jött és prédának nézte őt, mint a:i •>’ a kés élét érzi az ember, mikor az ujját elvágja: nem kell szó hozzá. Ez a mai nap! Iszonyatos. Nem meghalni volna jó: el­múlni. A halál valami v< T ges, elcsúfító és erőszakos mint amikor a virágot letépik, a bogarat agyontapossák. Só i még a mezőn se szedett soha virágot, csak megsimogat ű 1 • hajolt illatáért. Elmúlni volt*, jó, csendben és erőszak nélkül, mint a fölbukó hal gyűrűi a vizen, mint a betűk, .mélyekül a fecske ír szárnyával az yc: ott cikáznak még szemedben, aztán nem lesznek soha tőbe-- Mint a rög. amely szétomli'- ■> vízben és nincs tragédia, ív s halál, csak valami mer--, zott, elmúlt, soha-vissza térőn. Kiértek már a városbi szóltak egymáshoz, csal patájának kppoy. a szott, mélyvízből, jaltai a borzongató hú kve a ritkás holdfény még gébbé tette a tájai. (Folytai vik.)- ■ a-Ux n elegének • ric-g.unr oldala in. Ide tartós: a (met és a nyugat-beriiur 1 l pro: lemetikája. ■ van ugyanis szó, hogy bár az ezzel kapcsolatos szovjet— t . . r:kr táráváiáso!ton volt. nén i előrehaladás a kompromsszu- mo.. rondt . lelá, mégis éppen az ©esztendő utolsó napjait sú- mi pro\ 1 z NDK illan “ t irain ’ helj rel. annj ira el mérgesedett, hegy a szovjet 11 1 ülőn ere 1 yc ■., ■:, | eanéíletést kel­t. ■ in:--/ ■ ebben az ügyben j \J.Tny«r ' 'kancellári ■ ■■■ 1 p *■ " ’ r ' olt ki c hn'tnr>!ii yv-cj kis ű:y e se ni. Azok a? új , . ji ny k ■ :nt! --eket a \ -e • ••••k a idén p irch; . : ri’ilt IS halaim gon: 1 :; lesi értekezlethez tüzíc ' nos nem váltak valóra, csov javaslata, hogy a értekezlet, vitáján yegyt >• ■> > részt, a kormányfők és aa n>-' Íves erőfeszítéseikkel vezesíu ki a tárgyalásokat a zsákutrr bői, nemcsak, hogy nem táluk V Nyugaton meghallgatásra, >•- nem ráadásul az Egyesit1". 1- 1 lamok éppen a genfi értc’-.arii'i 1 előestéjén újította fel légkc-' atomfegyverkísérleteit. Lialu i figyelmeztette a szovjet ke: ■ many, hogy atombombák dőri je közép -tie m n lehet eredmi •yesen tárgyalni a leszerelt.• Nyugad. vezető köti”, nerc. iHgatts:-. - intő szóra 'P* zutá i szovjet kormányos' ■jrra kényszerült, hogy felújít,- saját nukleáris fegyvimkirri.-',‘ ieteit. S a helyzet a Karib-tei [;eri válság rendezése- utat L .nr változott sokat. *Bár Ken ■! neáy kijelentette, hogy üdvő* I n i: és lehetségesnek tartaná - ..itomcsend” megegyezést, :vnv:kai mer bízottak a me-, " lien mindent rr.ogi = • ne 'jöjjön 1 megállapodás. ILY FEST tehát az 1 világpolitika evezve a ,dt "tjük, hogy i: n együtték le ck se.1 kedett ■ ' ’ íz: <i ciz. új esztc-'•■--jó I cnn évtáron ki’- ii nemekben ■ l nász fiókköny-, , i- (ónözhetnek ki az lőíii.k Ezenkívül csaknem félé — jelentős • ben külföldi — folyóirat, új­ság, szaklap között is válogat- j v könyvtár munka könyvkölcsönzcson kívül ti bbféle módon is érté- xosen t:knógatják a dolgozói; szakiam- -eleinek gyaraph ■ ! sál, az izemek műszaki ú- ie.'ztéi.i leiadatait. Az útra égy óv alatt például mint hétszáz tárgyköre minUr.y tizenkétezer gél oldal terjedelemben készu h lek orosz, angol, német, iré\, cin. cseh, olasz szakiroda!, m- ból fordítást. A kéthavonkér.l mögi lenő könyvtári 1/<jcl:c.z- latóban pedig kereken ezer szakcikk, új eljárás kivonat )., ismerietí sét adták közre. A jövő évben . még tevékenyei'- bor akarnak a gyár műszaki fejlesztési célkitűzéseinek megvalósításába bekapcsolói i - ni. Így például a tor ': fontosabb fejlesztési ft tokhoz előre összeáll, fj témával kapcsolatos szakirodalmat. _<--------oOo------— j-> ember enészséqáert terjesztő mozik műsora. i Borsod megyei KÖJÁL ren­dezésében. .Sn • or«-; 11a\íjhelyen a Koí - Tvjúve.lŐdési Házban, J " •n. p nicken: 1. Mit eg?*ank^ i*■ v ' . ótrendről. 12* -í^érenA a I. ■ 3. K.ÍU,!/(■- Kezelt ■ I :. ■ Belépődíj jii.jtcfi! C /dói., i Liszt Ferenc Művel' .-1;!•.- i.muár -'5-én, szombatot [ly a 1, bőröd. Színes, ma^yarm lő is.xgot film. 2. Néni gyu^lr- it k. ,v Sorompó. Kezdés: óia- riödij nincs! ■.in obarcikán, a Bólce Film szín- r> január 9-én, szerdán: í. A • roío\n is Lábon jár. .Cseb: ztóval;: Nem fontos... X Nincs* csodák. Kezdés: 6 órakor. 1.- : ’ . nincs! Kövesden, a járási niuvt/nV- . . őan január ll-éu. pínit.-- : i Kietünk ritmusa. (Hogya ' ■ n ; szívbeteg ember.) S mc*8 A) átonfüredről. 2. Hői HÍ'." !• Taszta ügy. Iskolások t r. , ne veléséről. Kezdd ;» ő itju ágnak, 7 órakc r ó | vi;3k. . .oiépődij nincs! ,! .2 eviam szerzoaessei megszid- letett a független Algéria, s emellett egy olyan veszélyes há­borús tűzfészek lángja aludt ki, amely bármikor kiterjedéssel fenyegethette Afrikát is. S bár ezután a fiatal algériai állam első hónapjait testvérviszály mérgezte meg, végül mégiscsak sikerült elérni a megegyezést és így a sokat szenvedett algé- ria' n®p hozzáláthatott a fran­ciák által rombadöntött országa ú j j ú ópi tcséhez. 1962-BEN egyébként Algéri­án kívül, további nyolc ország vált függetlenné. íme, ez volt a -függetlenségi naptár”. 1962- ben: január 1. Nyugat-Sanroa, március 1. Uganda, március 3. Malta, július 1. Ruanda és Bu­rundi, augusztus 6. Jamaica, augusztus 3i. Trinidad és To­bago, az év végére az újonnan függetlenné vált országokkal az ENSZ taglétszáma már száz­tízre emelkedett. Az év első felének második kompromisszumos megoldása a laoszi ügy rendezése volt. A laoszi^ súlyos nemzetközi vál- .ág úgy keletkezett, hogy az Egyesült Államok kormányza­ta az elmúlt években mindent "negtelt, hogy az országot lelé- :ítse a semlegesség útjáról és aoszi híveiből olyan kormányt lakói jón össze, amely Laoszt készségesen bevonta volna a iélkelet-ázsiai amerikai kato- i iái szövetségbe. Éppen ezert iVashington már korábban vé-. ■es polgárháborút robbantott « és fokozta beavatkozását 'egwe.rszállítmánvok, katonai j tanácsadók küldésével. Az idén tavasszal azután, imikor az Egyesült Államok; aoszi híveinek helyzete teljé­ién kilátástalanná vált a had­színtereken, amerikai tenge- 'észgyalogságot tettek partra a : -aosszal határos Thaiföldön. S : >ár ezek a tengerészgyalogosok í nár csupán a parancsra vár- j ak, hogy ineoskoadiék.előrenyo-. nulásukat Lac:.zban júniusi íözepén ,az araei it a' V.i-vm-í :atban felülkerekedett a kri tág, visszariadtak a vészé! calandtól és 1> ki oromisszumos rendezés,'ah- ege? Laosz s-a! •;r- .r ink megálakí.. - .vai. ■ SAJNOS AZONEá se? 21ÖOÖ líöíet liöny: 1 A Lenin Kohászati Mi műszaki könyvtárát 19G2- :saknem kétezer új köny < !, gyarapították. Ezzel hus:,r.-j jgyezer kötet hazai és V:iii- ) földi szakkönyv álí a diós- ; győri kohászat dolgozóink rendelkezésére, amelyekei, A.V..V-r.T «.JAJAJAAR.AÄ.JAA5.JAJLV..V..V AZ 1962-ES EV kétségtelenül; valaha majd úgy kerül be a történelemkönyvekbe, mint az az esztendő, amelyben az em­beriség a második világháború után a legközelebb állt egy minden eddiginél pusztítóbb atomkataklízmához, de egyút­tal azt is odajegyzi a történe­lemkönyvek lapjaira, hogy eb­ben az évben győzött a józan ész és a súlyos, már-már atom­háborúval fenyegető Kari'o- tengeri válságot sikerült végül- is békésen, kölcsönös enged­mények útján rendezni. S az október végi Karib-tengeri ese­ménysorozat így nemcsak az év legjelentősebb világpolitikai történése volt, hanem bebizo­nyította, hogy a kompromisszu­mok politikája nélkülözhetet­len velejárója a békés egymás mellett élésnek. A sz'ovjet kor­mány, miután az Egyesült Ál­lamok elnöke kötelezettséget vállalt, hogy nem támadja meg Kubát, kivonta a forradal­mi szigetország területéről azo­kat a középhatósugarú rakéta- fegyvereket, melyeket azért szállított kubai földre, mert amerikai támadás közvetlen veszélye fenyegetett. Így vált tehát a Karib-tengeri válság rendezése a józan esz, a békés egymás mellett élés fényes győ­zelmévé. De már a Karib-tengeri ren­dezés előtt is, az 1962-es év el­ső felében két ízben jött létre kompromisszumos megoldás Márciusban aláírták az eviani szerződést, amely véget vetett a francia gyarmatosítók csak­nem nyolc esztendőn át tartott réres háborújának Algéria hős népe ellen. Az eviani szerződés compromisszum volt. Tükrözte, nogy a francia gyarmatosítók, nár a számbeli túlerő és a ha- lítechnikai fölény az ő oldalu- ton volt, képtelenek voltak a :satamezőkön leverni. az ,algé­riai nép szabadságharcát. Ez- irt az eviani tárgyalóasztal- íál kénytelenek voltak enged­ményt tenni és elismerni a füg­getlen Algériát. De az algériai szabadságharcosok, akik hősi­ssen ellenálltak a francia csa­patok gyarmatqsítási törekvé­;eír)—v. grrp rr- - ■ , k0r-tr.lr.-i.--k /oltak, högji csatatereken le-' tyőzzék á franciá haderőt. Ez- :rt ők is egyezményeket tettek \z eviani tárgyalóteremben: ?ele kellett egyezniök, hogy a ranciáknak még jóidéig tá­maszpontjaik legyenek a füg- tetlen Algériában és ahhoz is íozzá kellett járulniok, hogy a rancia atomfegyverkísérleti te- epek területenkívüliséget él- ’ezzenek Algériában. Méeis, e kölcsönös engedmények ellené- ■e az algériai szabadságharc igye győzelmet aratott, hiszen még tovább erősödjék a ma­gyar és a szovjet nép meg­bonthatatlan barátsága együttműködése a szocializ­mus győzelméért, a világ bé­kéjének megszilárdításáért vívott közös harcunkban. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke A szovjet állami és párlve- zetők a következő táviratot küldték: Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökének, Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnökének. Kedves Elvtársak! ' A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének, a Minisztertanácsnak és az egész szovjet népnek a ne­vében üdvözöljük önöket és a Magyar Népköztársaság összes dolgozóit az új év alkalmából. Az elmúlt esztendő folyamán a szocializmus az egész világ előtt ismét meggyőzően bebi­zonyította vitathatatlan fölé­nyét a kapitalizmus fölött. Ez az esztendő a szocialista orszá­gok számára újabb sikereket hozott a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden te­rületén: A béke és a haladás erőinek a reakció és a háború erői felett kivívott győzelmei esztendeje volt. A szovjet nép őszintén örül a testvéri magyar nép sikerei­nek, amelyeket a Magyar Szo­cialista Ií|unkáspárt vezetésé­vel elért a szocializmus alap- iainák építésében. Nem kétsé­ges, hogy a szocialista társa­dalom teljes felépítésének >agyszerű feindata’t -. partnak a közelmúltban 'meg­irtott, VIII. kongresszusa-jelölt ■"lég, szintén sikeresen megold- iák. Kívánunk Önöknek, ked­ves barátaink és a Magyar Népköztársaság minden dolgo­sójának az új esztendőben is további sikereket a szocialista építésben, a békeharcban. Erő­södjék és fejlődjék az örök, megbonthatatlan barátság né­peink és valamennyi szocialista ország népei között. N. Hruscsov L. Brezsnyev szer javara erősödjek és fej­lődjék.” , A Kínai Népköztársaság ve­zetőinek üzenete megállapítja: „Pártjaink és országaink ösz- Ezeíorrottsága, a szocialista tá­bor és a nemzetközi kommu­nista mozgalom összeforrott- sága gyökeres érdeke Kína és a Szovjetunió népeinek, a szo­cialista tábor valamennyi or­szága és az egész világ népei­nek. „A kínai nép a jövőben, mint a múltban is — jegyzik meg a Kínai Népköztársaság vezetői — minden erejét Kína és a Szovjetunió népei egybeforrott- ságának erősítésére, a szocia­lista tábornak, a nemzetközi Vomvnunista mozgalomnak a marxizmus—lenínizrmis ' ér a proletárt n téri i ácíona 1 i zrnus alapján való egybeforróttsága erősítésére fogja fordítani.” S fjj»*' ■ M * * _ * m m * Ujsws taviratvaltas magyar és szovjet álksmférfiak között mégis, akkor is, a tudat,, hogy van az öreg, hogy bármikor odaszaladhat hozzá* olyan biz­tonságot ad, mintha valakinek pénze Van á takarékban. S milyen jó az, hogy titokza­tos arccal- bekopog néha: — Gyere csak kislányom, muta­tok valamit.És ő értetlenül for­gatja kezében a penészes 'pénz­darabot, melyen már a felirat is kibetűzhetetlen, s az alakok olyan rejtelmesek, akár a Hol­don hegedűlő szent Dávid ké­pe. És akkor Ernő bácsi ma­gyarázza a császárokat, meg a római telep történetét. Vagy beül néha a művelődési ott­honba, amikor Sárika próbál a színjátszó csoporttal, és nem szól semmit, csak ül az üres nézőtér első sorában és moso­lyog: — Jól van, kislányom, így kell ezt! Rajta kívül? Se rokona, se jóbarátja ebben a községben. Édesapja még an­nak idején elszakadt a Komá­rom megyei rokonoktól. Sári már alig ismeri őket. Idegenek. Az itteniek még távolabb van­nak. Mi az az egy-két év, ami rokonilag egymáshoz köti őket? Vagy Vargha-mama .szemével nézik őt, vagy a félig-meddig űrilányt látják benne, aki Pes­ten élt, mi mindent láthatott ott, míg elcsábította, kiugratta a szemináriumból Vargha Pa­dozta édesanyja rózsáfüzéres, szép öregségét, amikor úgy mehetett, volna a templomba, mintha haza menne a fiához, s még életében otthona lett vol­na isten országában. Tudja ezt Sárika, nagyon jól tudja, pedig anyósa soha nem korholta, nem ■ vádolta őt, ha valami pletyka jutott a fülébe, hiszen mégis ez a nő volt az egyetlen reménység, az egyetlen szál, amely még fiához vezethet. így laktak együtt, összekötve, s mégis idegenül, ha Sári reggel kisírt szemmel kelt föl, az öreg­asszony akkor se kérdezte meg soha: miért sírtál, lányom? Ki kérdezi meg őt? Ernő bá­csi igen, az öreg tanító, aki már édesapjának is jó barátja volt, a bogaras régész, aki napokig elpiszmog, míg megtisztogat egy kelta bronz-csattot, vagy cserepeiből összeállít egy ró­mai mécsest. Ez az ember, aki a múltba temetkezett bele, rég megholt emberek eszközei és emlékei közé és talán onnan meríti bölcsességét, hogy meg­értse az élőket. Ernő bácsihoz mindig mehet örömével és pa­naszaival is,, az öreg csak .dör- mög nagy bajusza alatt, de olyan szeretettel, hogy az már maga vigasztalás. Nem tudna megmaradni Szőllősön Ernő bácsi nélkül, pedig, van úgy, hogy hetekig sem találkoznak. 16. Magányos asszony Az állomás előtt már égett a villany, ő föllépett a kocsira, derékig pokrócba bugyolálták magukat, mert a mező felől, a rétekről, talán még a magas­ságból is hűvös, nagy légtöme­gek úsztak, hogy elárasszanak mindent. Mint mikor nyárvégi napokon tóban úszkál az em­ber, meleg foltok vannak még a vizen, de már egy mélyebb mozdulatával föltör a borzonga­tó hűvösség. Úgy szeretett volna akkor panaszkodni, de kinek panasz­kodhat ő? Sárika, Szenthe Sá­rika, olyan egyedül vagy a vi­lágban! Otthon vár a derékfá­jós öregasszony, biztosan most is imádkozik eltűnt fiáért és az első kíváncsiskodás után majd kimondottan gyanakvással néz rád: hol jártál ilyen későig. Anyósa mái- soha nem tud neki megbocsátani. Nemcsak Pali eltűnéséért, a rossz házassá­gért, hanem azért, mert ez az egész a sátán műve, s a szeren­csétlenségben Sárika volt a sá­tán eszköze. Pap lett volna Pa­liból, most itt misézne, talán éppen Szőllősön és mindenki aiőre köszöntene az utcán. És e miatt a, nő miatt otthagyta a • zent hr a jövőjét, ittál-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom