Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-29 / 303. szám
I M»/- ,»*' wr»' lesf inla" vrf , aV :ny* öslr 'HJf •sail ér,' l ci< inrác (din1 . s> A»l' me? It l> dr»' .-as on» Ujel' le bal' Szombat, 1062. december 20. eSZAKMAGTAitORSZAO 3 Jó kis kollektíva... A KiSZ-titkár és az előrajzoló — Uj gépek hatvanmillióért Rőderer-eljárással készül a tengely fall» Kohászat.! Müvek — tftesel-forgattyústengely megmunkáló üzem. A tágas csarnokokban modern, nagyteljesítményű forgácsoló gépek sorakoznak. Közöttük fényesen csillogó forgattyústengelyek. Négy-hat és nyolc „lökéinek”. Többségükben exportra készülforinlot költött a gyár a műhely gépparkjára — felkészülve a korszerű tengelygyártásra —, de ez a pénz hamarosan megtérül, hiszen a régi forgácsoló megmunkálást felváltotta a gazdaságosabb, a tökéletesebb, az új forgácsolás. Azt mondja a főművezető: gácsoló gépekről, amelyek az utóbbi esztendők során kerültek a műhelybe. De ha egyetlen szót sem szóltak volna, akkor is könnyű lenne kitalálni. hogy mennyire becsülik az új masinákat. Ezek a gépek gondozottak, tiszták, látszik, olyan emberek őrködnek felet:bef ily1’ izrf •cell Vrät ie6' b$\ tjit* zle síi' .bsf' Mil osr zitl mi' u>r «fű ■sf» rät tä % \etf iV Itfti w Id1 ‘SÍI 1* áS‘ zs' elf sä aft Of :ltt yii' I# difIV>‘ tífi if* id' f« a> oV Ül' ti' 1Ö1 >fc' it’ sl' ó ti* jt'l \i sfi 3)' 3J< !6 0 * Oláh Péter, az üzem egyik esztergályosa, forgattyústengelyt rögzít. •nefc, hajókhoz, diesel-mozdo- áyokhoz. A műhely közepén, nem messze az ablaktól, hárman beszélgetnek. Egy idősebb áttevő, Leskó János és két fiatal. Holtai Sándor, az üzem KISZ- titkára azt mondja Nagy Miklós lakatosnak: •— Idei felajánlásainkat már teljesítettük, jó lesz gondolkozni a jövő évi tennivalókon. Most készítjük az üzem KISZ- szer vezetőnek programját, remélem te is „beszállsz” a társadalmi munkába. — Azután jegyzetfüzetet vesz elő, s máris ttja a lakatos újabb vállalásait, amelyekben sok szó van a minőségről. Lesl^ó elvtárs nem Szól közbe, de az arcán látszik: d is meg van elégedve Nagy Miklós vállalásaival. Az elörajzoló asztal hatalmas lapján négylöketű for- Sattyústengely van. Hidasi Ká- Toly elörajzoló éppen most állította be a vízszintest. Azután beméri a távolságokat és kirajzolja az egyik „sonkát”, majd íelém fordul: 1— Láttam, - beszélgettek a KISZ-titkárral? — Igen. — Nagyon rendes fiú. Nemrégen került az üzembe, de mindnyájan szeretjük. Tiszte- lottudó, önzetlen és szorgalmas. Erre neveli a többieket is* —-/És azok? —• Nincs különösebb baj védik1. Jó kis kollektíva ez az c0ész műhely. Pedig ki innen, ki onnan jött. Még csak nem is * kohászatban dolgoztunk. Én a Nehézszerszámból jöttem, az Zz esztergályos meg — mutat ?gy nagy zöld masina mellett, álló kékköpenyes fiatalemberei _ a DIMÁVAG-ból jött. Mégis úgy vagyunk, mintha Együtt nőttünk volna fel, vagy legalábbis évtizedek óta együtt dolgoznánk. Hidasi Károly véleményét Minte megismételte Bujalos József főművezető. . Közben átfutok a gépparkon. 4 gyűrűsesztergánál Nagy Zsigmond forgattyústengely beállításával van elfoglalva. Arrébb Debreceni József ugyaniak egy új masina munkáját dfzi. Szembetűnik: sok az új 9ép, s többségük drága, speciális munkafolyamatok elvégzésére alkalmas. Hatvan millió Amerikai kölcsönnel hőerőmű épül az Egyesült Arab Köztársaságban Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési tanácsa bejelentette, hogy 30,600 000 dollár összegű kölcsönt nyújt az Egyesült Arab Köztársaságnak. Az összeget egy hőerőmű felépítésére használják fel. Az feőmű 1064-ben készül el. Az amerikai kölcsön 40 év Matt. fizetendő vissza, — Azelőtt 3100 kilogrammos anyagból készítettük a nyolc- hengeres tengelyeket, most a Röderer-eljárás bevezetése óta csak 1700 kilóra van szükség. Hasonló mértékben csökkent a négy- és a hathengeres tengelyek anyagigényessége is. Ha figyelembe vesszük, hogy évente több mint 600 darab tengely kerül ki az üzemből, szembetűnő az a hatalmas megtakarítás, amely az új technológiai eljárás egyik eredménye. A másik előny: ezzel a gépparkkal pontosabban és gazdaságosabban is dolgozunk. Erre egyébként az üzem szakmunkásai is utaltak. Szinte kivétel nélkül megelégedéssel beszéltek azokról a félautomatákról, nagyteljesítményű forFoto: Szabados tűk, akik a holnapra is gondolnak. És most ismét, az előrajzoló szavai jutnak eszembe: „Jó kis kollektíva ...” — mondta. Valóban az. Nemcsak azért, mert a fiatal KISZ-titkár tiszteli az idősebb átvevőt, s a gyűrűsesztergán dolgozó Zsiga bácsi meg szereti a műhely fiataljait. Ebben az üzemben helyesen értelmezik a kollektíva szócskát. Nem formálisan használják. Tartalma van, amely mindenkit megragad. S ezt a tartalmat éppoly féltő gonddal, nagy óvatossággal formálják, akár a tengelyek legpontosabb csapjait. Vagy még attól is gondosabban ... Paulovits Ágoston Uj automata gépek a levegő tisztítására A Miskolci Pamutfonó üzemben fonás közben sok finom pihe keletkezik, amely lerakódik a fonógépekre, belekerül a fonálba, s ezen kívül szennyezi a levegőt is. Ezért, a levegő tisztítására, illetve a pille-lerakódás megakadályozására egyelőre két, automata fúvó-elszívó gépet szereltek fel. Az automatikusan működő gépek körpályán mozogva, tizenkét gyü- rüsfonó gépnél fújják le és szívják el a pilléket. Az úgynevezett vándorpihe lefúvó és elszívó gépek, amelyeket néhány hete már rendszeresen használnak, a gyakorlatban igen jól beváltak. Az új év első felében további három lefúvó, illetve elszívó berendezést szerelnek fel, amelyek hatvan gyürüsfonógépnél tisztítják majd a levegőt. Kegyven „kiváló iíjíi mérnök“ és „kiváló ifjú technikus“ a Lenin Kohászati Müvekben Értékes etjfírást dolgoztak ki A Lenin Kohászati Müvekben az idén hatvannégy fiatal műszaki dolgozó jelentkezett a kiváló ifjú mérnök és kiváló ifjú technikus cím megszerzéséért megkezdett versenybe. Közülük, a napokban megtartott értékelés alapján, negyvenet. érdemesítettek a kitüntető cím elnyerésére. A verseny követelményének eleget tett diósgyőri fiatal műszakiak értékes ú.i eljárásokat dolgoztak ki. illetve olyan tanulmányokat állítottak össze, amelyek jól fel- használhatók az üzemek munkájának elősegítésére, a dolgozók feladatainak korszerűbb megoldására. A kidolgozott eljárások egyrészét máris alkalmazzák, a többieket pedig a Határidő előtt túlteljesítette idei exporttervét a Hegyaljai Ásványbánya cs Orlőmíí Vállalat A Hegyaljai Ásványbánya és örlőmű Vállalat termékei iránt évről évre nő a külföldi kereslet. Az idén is több mint 10 országba szállítottak elsősorban az olajfúrásoknál és az öntödékben használatos bentonitot, az építőiparban egyre nagyobb felhasználásnak örvendő perli- let, valamint a folyékony műtrágya • felitatására szolgáló kovaföldet. A külföldi keresletnek megfelelően az idén mintegy 6000 tonnával többet terveztek exportra, mint tavaly. Az évközben „terven felül” jelentkező exportigények kielégítésére azonban még a tervezettnél többet termeltek, s így mintegy 30 000 tonna ásványt szállítottak külföldi megrendelőknek, és mintegy 4000 tonnával túlteljesítették exporttervüket. A Hegyaljai Ásványbánya és Örlőmű Vállalat üzemeiben exportra termelt ásványok utolsó szállítmányát csütörtökön indították útnak, s ezzel határidő előtt teljesítették exporttervüket. megvalósításra kerülő műszaki fejlesztési tervbe állítják be. Letek János például a hegesztett acélöntőüstök használatára, Kovács Jenő a süllyeszték- acélok élettartamának növelésére, Mészáros István — mindhárman mérnökök — az import beszerzésű krómmagnezit formázó anyagnak olcsóbbal, könnyebben beszerezhető anyaggal történő helyettesítésére javasolt új megoldást. Mócz Tibor technikus — több társával együtt — olyan új mészégető kemence tervét készítette el, amelynek megépítésével előzetes számítás szerint egy évben több mint hatszázezer forint takarítható meg. Dulic- ház Béla és Adamcsik Béla technikusok azacélöntésű hengerek kokillában történő gyártására hívta fel tanulmányában a figyelmet, illetve az egyes mérőműszerek átalakításával olyan módszert valósított meg, amellyel műszerenként 05—1,5 kilogrammal csökkenthető a higanyfelhasználás. Drótos László technikusnak az érc- előkészítőmü megépítésének gazdaságos megoldására vonatkozó javaslata népgazdasági szempontból is fontos kérdési vetett fel, amelynek megvalósításával a vállalat vezetősége tovább foglalkozik. A jó munkát végzett fiatal műszakiaknak a kitüntetést, illetve pénzjutalmat a napokban adják át. Egy falu — egy mérnök KÖTETEKRE való iratot tesz elénk Sátoraljaújhelyen Kiss József, a járási tanács műszála csoportjának vezetője. S ahogy belelapozunk, elénk tárul 58 község fejlődésének képe, jövő arculata. A műszaki csoport ugyanis elkészítette a járás községeinek távlati fejlesztési tervét, ami azt jelenti, hogy mostantól kezdve csakis ezeknek a terveknek a figyelembevételével lehet bármiféle építkezést, községfejlesztést végezni. Szabálytalan riport egy újítóról Az ózdi gyár kürtje még nem bődült el. A délutános műszak kezdetéig meg van néhány perc. A villanyszerelők a műhelyben hosszan elnyúló asztal mellett ücsörögve már „bevetésre” készen állnak. A művezető, Galik János elvtárs a kis iroda ablakánál futó pillantást vet rájuk, s felém fordul. — Magával beszéltem telefonon? — Igen. — Szóval az újításaim érdeklik ... Még mondana valamit. Egy szemüveges férfi lép hozzá, bocsánatkérően rám mosolyog és mindketten a sarokban lévő kicsi asztalhoz ülnek. A szemüveges férfi valamilyen írásokat szed elő, s mindketten föléje hajolnak figyelmesen. Csak félmondatok csapódnak ide. — Holnap reggelig..', a javítást. — Át kellene alakítani... — Javasol valamit Galik. A helyiség előtt léptek dobognak, emberek jönnek be és mennek ki az irodából, halkan, vagy hangosan beszélgetnek, vitáznak. 15 év - 150 újítás — Brr — csendül fel élesen a telefon. — Itt a durvahengermű villamos karbantartás — mondja a hallgatót felemelő fiatalember. Galik közben visszatér. — Azt mondják, maga a gyár legjobb újítója. Mennyi újítást készített el eddig? — Most 150 körül van, 15 éve csinálom. És hogy lettem újító? Mindig érdekelt az üzem problémája és szeretek töprengeni a jó megoldásokon. Az első újításom nagyon érdekes volt... Bocsánat. Valamit megint el kell intéznem. Egy pillanat. Az interjú megszakad. Nem tudom miért, figyelni kezdem a jövő-menő embereket, a párbeszédeket. Egy fekete melegítés fiatal nő ezt mondja: — Jöjjenek már a pénzért. A szavak ügy peregnek, hogy nem tudom megjegyezni, ki mondja. — Szaniszló Gergely cédulája. — Szóval holnap reggel 8-ig. — Itt hogyhatom a cetlit? — Évvége van. 4 Újból a női hangöl. hallom. — Itt. vannak az ebédjegyek. Felnézek. A művezető áll mellettem és derűsen figyeli, mit jegyezgetek. — Amint látja, itt aligha jut idő újításokkal való töprengésre. Hol tartottunk? Félmilliós megtakarítás — Az első újításnál. Azt mondja, nagyon érdekes volt-.. — Abban az időben a darukon vizesinditólc voltak. Letes- telt az ív, gyakori volt a robbanás. — Brr. Megint türelmetlenkedik a telefon az asztalon. A túlsó oldalon álló fiatalember felveszi a hallgatót. — Galikot. Szervusz, adom... A művezető valamit válaszol, s a hallgató tompán kattanva kerül vissza a készülék villájára. — Látja — mosolyog Galik —, képtelen vagyok befejezni egy mondatot... Ott tartottam, hogy 15 évé csináltam egy újítást. Tulajdonképpen én nem is tudtam, hogy amit csináltam, az nem a mindennapi munkám. Én csak azt akartam, hogy a vizesindítónál ne legyen hiba. Csak akkor jöttem rá, hogy újítottam, amikor ezért — a legnagyobb meglepetésemre — jutalmat kaptam. Hát Ua ez ilyen egyszerű, akkor én csinálom ezt sorozatban. — Melyik újítását tartja a legjelentősebbnek ? — A jelenlegit. Félmilliós megtakarítás. Módosítottam a mélykemencedaru fogócsúcsát. Régen a fogócsúcsokat pár fogás után ki kellett cserélni. A cunderosoknak meg furikszám- ra kellett elhordani az elégett csúcsokat. Most van, amikor 6 műszak után kell egyszer cserélni. Hét hónapja használjuk. — Nem lennék őszinte, ha azt mondanám, a pénzjutalom nem okoz örömet. Dehogynem. Eddig közel 70 ezer forintot kaptam az újításokért. Lehet,,, hogy autó lesz belőle... És* tudja mégis mi nekem a leg- jj nagyobb öröm? A múltkor be-s széliem az együk cunderossal. jj Nem tudta, hogy' én vagyok azí újító, ezt. mondta: áldott kezű] ember, aki újított. Nagyon] megkönnyebbült a munkánk. ] És ez minden elismerésnél] nagyobb nekem. I — Zumzumzum. — Az ablak] alatt nagy zúgással húz el egyjj daru. Galik utána int. jj — A darukkal foglalkozom] a legszívesebben. A darukon] már 14 újítást készítettem. ] Kétszázig akarok elmenni ij — Milyen tervei vannak? * — Most dolgozom egy’ mély-] kemence! újításon, de erről] még korai beszélni. Egyébként,í amint mondtam, a 150-ik újí-] tásnál tartok. Kétszázig akarok] elmenni. Van, akinek a kártya,] van, akinek az ital a szenved é-j lye. Nekem nincs «zenvedé-] lyem, vagy talán az újítás az?] Azt hiszem, nincs olyan kár-] tyás, akinek nagyobb örömet, okozna a nyerés, mint nekem] egy sikeres újítás. ] (Csorba) j Ugyanakkor a Hazafias Népfront járási bizottsága Bodrog- halmi János titkár irányításával „Egy falu, egy mérnök” címen mozgalmat indított, hogy a műszaki tervek elkészítésében és kivitelezésében gyakorlati segítséget nyújtsanak a tanácsoknak a községrendezési munkálatoknál. Most készítik a tanácsok is a maguk költség- vetési és fejlesztési terveit az új esztendőre. így különösen ezekben a hetekben veszik igénybe fokozottabban a népfrontbizottság műszaki segítségét, társadalmi munkáját. A mozgalomban a járási tanácson, valamint az egyes üzemekben, vállalatoknál, állami gazdaságokban, különböző intézményeknél dolgozó mérnökök, technikusok több mint húszán csatlakoztak, s Józsa Miklós mérnök vezetésével tervezői munkaközösséget alakítottak. Minden falunak van egy felelős mérnöke, technikusa, és szabad idejükben ki-kiszállnak a Bodrogközbe, Hegyközbe, Hegyaljára, és nemcsak a távlati tervek megszerkesztésében segítenek a tanácsoknak, hanem teljesen társadalmi munkában elkészítik a községfejlesztési alapból éppen kivitelezésre kerülő létesítmények terveit. Ezzel jelentősen meggyorsítják a sátoraljaújhelyi járás területén az építkezéseket. A megyei Tervező Iroda ugyanis a megyénkben folyó nagyarányú építkezések miatt annyira túl van zsúfolva munkával, hogy hosszú hónapokba telne, míg egy-egy község a Tervező Iroda útján kész tervekhez juthatna, így a népfrontbizottság „Egy falu, egy mérnök” mozgalma segítségével egymás után készülhetnek el az utak. járdák, épülhetnek a kultúrházak, orvosi rendelők, mozik, iskolák, óvodák és más középületek a járás falvaiban. Tarr Zoltán például Tolcsva, Alsóberecki. Sárazsadány; Pásztor Tibor Györgytarló; Józsa Miklós és Szén drei István Sárospatak; Szabó Béla Karos, Karcsa, Kis- rozvágy, Cigánd; Csombók Imre Füzérkomlós, Hercegkút, Tiszacsermely. Bodrogolaszi; Kenderes Béla Nyíri, Nagy- bózsva, Füzérkajata számára készített eddig terveket, úgy, hogy ezek alapján az építkezéseket be is fejezhették. A KÖZSÉGEK általában 15 —20 ezer forintot nyernek egy- egy terv díjának megtakarításával a mozgalom révén a sátoraljaújhelyi járásban, s az így felszabaduló összegeket további terveik megvalósítására fordíthatják. (h. j4 „Lotto Ottó“ mór kijavította! * * 4' mellől. Érdekes, még egy kicsit hiányzott is már a szüntelenül vidor Lottó Ottóval, s azzal a bosszantó kis „i” betűjével ... Karácsony előtt aztán valósággal meglepetésként éri: újra ott láttuk a táblát! Régi, megkopott színei eltűntek, helyüket élénk, friss színek uralták — s mintha az ünnepek tiszteletére új ruhát öltött volna Lottó Ottó is! És a legnagyobb meglepetés? A táblán a szövetett mondat: „1 szelvényt í-szer t öli ki” ... így. Ma már így olvasható. Kijavítva. „Lottó Ottó" kijavította. Kedves „Lottó Ottó”, nem tudnád valahogy elintézni, hogy mindenki ilyen hamar helyrehozza édes anyanyelvűnk ellen elkövetett vétségeit?... 4HKHt*******íHB;*$Mr*4Mi-*******4»^ Lapunk november 3-i számában felhívtuk „Lottó Ottó” figyelmét egy nyelvtani hibára. A hiba csupán egyetlen betű volt „Lottó Ottó” egyik hatalmas hirdetőtábláján (azon, amely a miskolci Ady-hid mellett reklámozza a lottószelvények előnyeit). De ez az egyetlen betű szinte bántotta szemünket, valahányszor a hatalmas hirdetőtáblára néztünk „1 szelvényt 1-szer tölt i ki...” — olvashattuk és nem állhattuk, szó nélkül. Megírtuk — „édes anyanyelvűnk” védelmében —, hogy ez a mondat helyesen így hangzana: 1 szelvényt 1-szcr tölt ki! Nem sok idővel észrevételünk megjelenése után eltűnt a hatalmas tábla az Ady-hid
