Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

2 IB ESZAKMAGYAKORSZAG Csütörtök. 1%2. december 6. Lipcse, Lumumba utca Hetven nemzet képviselői egy fedél alatt (Tudósítónktól.) Néhány hó­nappal ezelőtt még Cerensav, a fiatal mongol lány és Olupi- tán, az ugyancsak fiatal nigé­riai fiú több ezer kilométerre s nincs ruha. De mindez ha­zugság. Én mindenesetre örü­lök, hogy az NDK-ban tanul­hatok. Otto Katta a távoli Kame­A lipcsei Herder-Intézct. Elől Lumumba szobra. szülőhazájától élt egyedül — ma azonban többszáz fiatal­emberrel együtt készül egye­temi tanulmányaira a Német Demokratikus Köztársaságban, mégpedig éppen Lipcsében, a Kari Marx egyetem Herder­runból éppúgy, mint többi külföldi barátaink, olcsón la­kik a diákszálláson, ösztön­díjat kap, amely átlagban 280 márkát tesz ki. Milyen más az élet például a nyugatnémet Düsseldorfban, ahol legutóbb is 28 afrikai szakszervezeti funkcionárius;, nak, 11 afrikai országból ér­kezve oda, tiltakoznia kellett a faji megkülönböztetés ellen. Tüntetőén távolmaradtak a német nyelvóráktól. O’yas- miknek voltak kitévé például, hogy egyes vendéglátó üze­mekbe nem engedték be őket, mert „színesbőrűek számára nálunk nincs hely”, — Ehhez azt hisszük, nem kell kommentár, E P. Trog Moszkvában helyreállítják a Szabadság obelíszket Moszkva (TASZSZ) Az Izvesztyija keddi száma hírt ad arról, hogy hamarosan helyreállítják Moszkvában a Szabadság obeliszket, ezt a történelmi emlékművet, ame­lyet a személyi kultusz idején távolítottak el és zúztak szét. A szovjet alkotmányt jel­képező obeliszket Vlagyimir Iljics Lenin kezdeményezésére állították fel és 1918. november 7-én, az októberi forradalom első évfordulóján avatták fel ünnepélyesen. Kormányválság Argentínában Argentínában — mint nyu­gati hírügynökségek jelentet­ték — kiújult a kormányvál­ság. Kedden este ugyanis be­nyújtotta lemondását Also- garay gazdaságügyi, Puente munkaügyi és Julio Cesar Cri- fevelli építésügyi miniszter. Lemondtak a többi gazdasági tárca miniszterei is. Alsogaray egy sajtóértekez­leten saját és minisztertársai lemondásáért a hadsereg veze­tőit hibáztatta, akik meg­akadályozták a kormány gaz­daságpolitikájának végrehajtá­sát: az ország gazdasági éleié­nek fellendítését. A Reuter-iroda hírmagyará­zója azonban a lemondás okát másban látja.. Mint írja, Also- garayf az utóbbi időbén min­denfelől támadás érte: nadrág-; szíj-megszorító politikája miatt a munkáltatók éppúgv támad­ták, mint a munkavállalók. Mint a Reuter-iroda jelenti, Guidó élnök tárgyalásokra ma­gához kérette a hadsereg fegy­vernemeinek vezetőit A nyugati atomliaialmak folytatják msoreorycz§solien®s politikájukat a genH leszerelési értekezleten Genf (MTI) Szerdán délelőtt újabb ple­náris ülést tartott Genfben a tizenhéthatalmi leszerelési ér­tekezlet. Az ülésen folytatták a vitát az atomfegyverkísér­letek megszüntetésének kér­déséről. A nyugati atomhatal­mak képviselői szovjetellenes kirohanásoktól hemzsegő fel­szólalásaikban újabb bizonyí­tékát adták annak, hogy nem ^ellenkezések Csicserinrői a szovjet sajtóin Az Izvesztyijában Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter terjedelmes cikkben emlékezik meg Georgij Csi- cserin egykori külügyi népbiz­tos születésének 90. évforduló­járól. Ugyancsak meleghangú megemlékezést közöl Csicse­rinrői a szerdai Pravda. Gromiko a cikkben rámu­tat, hogy a lenini iskolához tartozó diplomaták között elő­kelő helyet foglal el a nagy Lenin egyik legközvetlenebb munkatársa, Csicserin. Noha a cári külügyminisztérium tiszt­viselője volt, már 1904. óta részt vett a forradalmi moz­galomban. Csicserin bátran síkra- szállt Sztálin, Rikov és Bu­harin téves nézetei ellen a nemzetközi politika sok kér­désében. Csicserint 1930-ban felmen­tették a külügyi népbiz­tos tisztsége alól, s mint az idézett okmányok megmutat­ják, felmentésének oka nem­csak a betegség volt — írja Gromiko. — A személyi kul­tusz idején Csicseyin nevél és a szovjet diplomáciában ját­szott kiváló szerepét lényegé­ben mesterségesen átadták a feledésnek. Folytatja tanácskozását a CSKP XII. kongresszusa Szerdán reggel folytatta ta­nácskozását a CSKP XII. kong­resszusa. Az ország legnagyobb léte­sítményének, a kelet-szlová­kiai vasművek igazgatója, Ja- roslav Knizka felszólalása után Antonin Krcek, a prá­gai pártbizottság első titkára hangsúlyozta . az adminisztra­tív apparátus megnövekedésé­nek káros hatását. — Prágá­ban — mondotta — némileg enyhítette a helyzetet bizo­nyos adminisztratív szerveit összevonása. De még rendkívül sok vállalati igazgatóság cs Á • folyókon . megjelentek ij az első jégtáblák. Á jelentések .ar­ról adnakj hírt, hogy á Tisza felső szakasza, már zajlik, a---------oOo--------­D ecember 22*Sn bezdödsh az isíia;ári3an a téli szünet A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint az idei tanévben az ál­talános- és a középiskolákban a téli szünet december 22-töl 1963. január 7-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap de­cember 21. Január 8-án kezdő­dik újra a tanítás. legtöbb jégtáblát azonban n©m a Tiszán „növesztette”, hanem a Szamos hozza magával. A kisvizű Bodrog, a Zagyva, a Fehér-, a Fekete- és a Kettős- Kőr.ös kisebb megszakítások kai már „beállt". A Balaton a part mentén több kilométeres szélességben befagyott, a Ve­lencei tó vizének felületét csak-a mélyebb részeken hagy­ta szabadon a két-három cen­timéteres jégkéreg. A Duna felső szakaszán be kelleti szüntetni a hajózást. Az Aldu- nán viszonylag még jók a ha­józási lehetőségek. A Balato­non megszűnt a hajózás és a Tiszán is már a téli kikötőkbe gyűjtik a hajókat. egyéb szerv összpontosul a fővárosba, E problémát külön­böző intézkedésekkel próbál­ják most enyhíteni. kívánják a mielőbbi megállt' podásl az összes atomfegf verkisérleteJi megszüntetést■ ben. Carapkin nagykövet, a szoV jel. küldöttség vezetője nö* szólalt igl a szerda délelőtti plenáris ülésen. Nyugati hit ügynökségek jelentései szerint azonban az ülés után újság' íróknak adott nyilatkozatába!1 rámutatott: Az igazság & hogy a Nyugat biztosíték akarja, magának a. lehetőségi a földalatti alomfegyverkisét' letek folytatására. Hangsúlyoz la. hogy a szovjet állás pof1' változatlan: Olyan szerződé® kell kötni, amely biztofsitja í1 összes nukleáris fegyoerkisc'' letek betiltását. A szovjet delegátus bírált Wright angol és Dean amef1' kai küldött szerda délelőtti fw szólalását. Az angol küldőt* szavaira utalva Carapkin rá' mutatott, hogy a négy altern8' tíva bármelyikének elfogadást valójában nem jelen lene mást mint belenyugvást a földalap’ robbantások folytatásába E* a Szovjetunió nem fogadhat]’ el. Dean beszéde támadás voj' a Szovjetunió ellep. Ez a nr latkozat veszélyezteti az ért® kéziét kilátásait —hangoztat!3 a szovjet küldött. A népfroiií-bizoflságok elősegítik liíbb mini 12 ezer mezőgazdasági szakmunkás képzést ,él A népfront-bizottságok új feladat megoldására készülnek. Az idén 24 mezőgazdasági szakmában indul meg a felnőt­tek mezőgazdasági szakképzése. Az előző évek ezüstkalászos tanfolyamai „átalakulnak” szakmunkásképző tanfolya­mokká. Az 1962—63. oktatási A bonni politika Achilles-sarka (Erdei Sándor rajra) időszakban a tervek szerit 1201) elsőéves, 700 másodévá és 500 harmadéves tanfoly® mat szerveznek. Ezenkívül sz® retnék elérni, hogy több mi® 12 000 felnőtt tsz-tag tégy®® mezőgazdasági szakmunkáik® pesítő vizsgát. A mozgalom vezetői és tivistái a falvakban úgyszo*' ván mindenütt segítik a tani®' lyamok szervezését; támog® lást adnak a folyamatos mu® kához, ugyanakkor azonb^ már a következő évekre ‘ gondolnak. Szorgalmazzák P®!' dául a falusi emberek által» nos iskolai tanfolyamainak W vítését, gyarapítását. Azok sZ8 mára pedig, akik nem jám®’ sem a kihelyezett technii osztályokba, sem a szakról kásképző tanfolyamokra, a dolgozók általános iskoláih*’ mezőgazdasági ismeretterje5® tő előadássorozatokat rende* nek. Ezek az előadássorozat®*1 ugyanis alkalmasak arra, h°^ felkeltsék az érdeklődést a vábbtanulás iránt. A Kőrösök több szakaszán már áll a jég Figyelik a mikroszkópot a hallgatók a lipcsei Kari .,. ...s, Marx egyetem anatómiai intézetében. mon van a fúrótorony. Add^ legyen türelemmel... . Anti zsibbadtan szédült ki ’ szobából. A hűvös folyosón» homályban nekiesett a fain®” Az overallos íialalemh® utána ment. Anti didergő5*? összehúzta magát, félig esze*® sen mondta: — Elvtárs ... Ha megtolj ják, juttassák el hozzá ezt levelet. A felesége írta. Én in® várok, amíg rátalálnak. — A, nyújtotta a gyűröttsarkú, í®'1® borítékot. . Rogyadozva botorkált tí épületből, a bányatelepről. vette magát a nyírfák, feiüT fák közé, csapásra tévedt, va málna sűrűjében bolyong®” Méhek kavarogták körbe merkedön, mókus rezzent®”, meg a fenyőt a feje fölött, p, gárküilök hasítottak utat ns8 guknak a lomb résein. öntudatlanul arra m®®. amerröl zajt hallott. Besz®®, foszlányok ütódtek át a renÄ legen. Látta, hogy az erdő ^ lében karcsú fúrótorony ma#1 sodik. Valaki észrevette, él®5®*1 rákiáltott: — Hé!... Mit keres ott?! A Nem felelt, lehajtotta a f®Jj? nézte a földet. Mór-már re ereszkedett, hogy a tíz E®. mével vájjon a mélybe, ’’A lyebbre, allot a viz fakad. a*' véget érnek a gyökerek, a P' kőinél is mélyebbre, egés'^ addig, amíg nem lel léiéig emberekre a soha nem látő**' hallgatag feketeségben. (Folytatják/}. gig a nyílegyenes, keskeny be­tonjárdán. Két fegyveres rend­őr jött vele szembe, lelépett előlük a pázsitra. Szutykosarcú, overallos fia­talember fogadta a földszint nyolcban. Bemutatkoztak, Anti itt is fölmutatta papírjait, majd szerényen magyarázta: — Maguknál dolgozik Kus- tán Dániel falumbéli. Jó hírt hoztam neki. Megengedte a párt, hogy hazajöjjön. Az overallos fiatalember ki­merültén roskadt a székre a rendetlen íróasztal mögött. Szénporos kezébe temette ar­cát, remegő ujjaival homlokát masszírozta: — Ötödik napja lent vannak a bányában. Már csak hatod­magával. A fejtésnél szorul­tak. Reméljük, hogy még él­nek ... Déli Nap fürösztötte a szo­bát. Porszemek milliárdjai ke­ringőztek a fényorgiában. Az ablak nyitva volt. Valahonnan elröppent egy láthatatlan nyíl­vessző, s finom suttyanással verte át Anti mellét. Nem halt meg, csak kicserél­ték. Más ember lett egy pilla­nat alatt. — Reméljük? ... — kérdezte iszonyodva. A bánya párttitkára, alti azo­nos korú lehetett vele, lehúny- va tartotta álmos, meggyötört szemét. Tizenkét órát segített a mentésnél, gyér világosság­ban bontotta az omlást, most túl sok volt a fény. — Talán másfél óra , még. Aztán megtaláljuk őket Nyo: tonút hosszára, hogy csak men­jen egyenesen, aztán gyorsan tovasiettek. Mintha ellene szóló titkot tudtak volna mindany- nyian, s még arra sem tartják érdemesnek, hogy a vádat a szemébe mondják. A várostól vagy három kilo­méterre, nyírfákkal vegyes fenyőerdőben talált rá a Sze­les-aknára. Drótkerítés mögött sárgállott az egyemeletes iro­daház. Bőrsisakos, gumicsiz­más emberek szaladgáltak az udvaron, sokan ácsorogtak az aknatoronynál, amelynek csú­csában két kerék forgott zajta­lanul. Anti, elbátortalnnodva a rossz tapasztalattól, félénken mondta a félkarú portásnak: — A pártirodára mennék. Hivatalos ügyben, Á portás gondterhelten bó­lintott, fél karjával az asztalra nehezedett, úgy telefonált. Iga­zolványt kért, kiállította a cé­dulát, amelynek a közepét vastag barna csík szelte át. — Nyolcas ajtó, a földszin­ten balra — igazította útba anélkül, hogy ránézett volna, Anti futólépésben haladt ve­Te csalhatatlan. — Hosszan nézte a falat borító világtérké­pet. A két félteke óriási szem­üvegként meredt vissza rá. — Adnék neked egy jó tanácsot: ezt a fenenagy atlaszt cseréld ki a megye térképére. Jobban illik hozzád. Aztán ne dönts itt a szobában. Menjünk el ab­ba a faluba, nézz az emberek arcába, hallgasd meg őket. Ne nekem adj igazat, csak azért, mert Cigié Mihály vagyok. Á másodtitkár nagyon meg­szomjazott. Délelőtt soha nem szokott vizet inni. Most fölhaj­tóit másfél pohárral. Amíg visszatette a Csiszolt üvegtál­cára a poharat, elhatározta, hogy Cigié Mihállyal együtt meglátogatja az öreg Kincsest. * Micsoda különös, kedvetlen emberek élnek itt a bányavi­déken — gondolta csalódottan Pásztor Anti és az öröm, amely egész úton türelmetlen roha­násra késztette, félénken el­halványult benne. Idegenkedve álltak vele szóba, ha kérdezős­ködött a Szeles-akna felől, kel­letlenül legyintettek rá a bed 1 Az utolsó szavakat már egé- 3 szén csendesen mondta. Taj- Hékzó indulata fokról fokra ^csillapult szomorúsággá. ) A másodtitkár most csak­ugyan szerette volna, ha meg- ) pofozzák, hogy felébredjen ^kábulatából. Megrendültén, re- )megő lábbal járkált a szobá­dban. 5 — Nagyon fölheccelték, Mi­•hály bácsi — mondta magához 5 térve. — Mit tegyék? — Elvég­ére mégis csak egy kulákról .van szó. 3 — Annak a kuláknak feb­ruárban meghalt az apja. Most •meg bányász. Amikor megnő- '. sült, kitagadták. Nem kellett a ;kulúkoknak. Aztán nekünk se (kellett, mert ostobák vagyunk. ÍTudd meg; aki dolgozik, az ve­günk van. A munka lehet az 'egyetlen bizonyíték mellettünk, j — Nem bánom. Menjen ha- : za — egyezett bele a másodtit- 3 kér. ) Cigié Mihály komótosan, ■rosszallón csóválta fejét. ) —■ Mintha isten lennél. Jó­éban, rosszban kegyesen ítélsz. intézetében. Itt, ebben az in­tézettjén tanulják először is a német nyelvet és módjukban áll pótolni tudásuknak mind­azon hiányosságait, amelyek megnehezítették eddig, hogy leérettségizzenek. Minderre ugyanis nemrégen még semmi lehetőségük sem volt hazájuk­ban, imperialista gazdáik gyarmatosító politikájának jó­voltából. Több mint 70 országból jöt­tek össze ezek a fiatalok, leg­többjük Afrika, Ázsia és Latin- Amerika államaiból. Alig né­hány hónap ' telt el és már második hazájuk lett az NDK, ahol együtt tanulnak, hogy( képzett mérnökként, orvos--' ként, vagy építészként terhes-! «ének haza. i A Herder-Intézetben tanulók' közt képezi magát Al Hakim' Mahomoud, aki orvosnak, ké­szül és Irakból érkezett előbb Nyugat-Németországba, majd az NDK-ba költözött át. j Hogy miért hagyta el Ade-, nauer birodalmát? — j „Elsősorban anyagi, okokból,; mert drága volt a tandíj, a! tankönyv és a szállás. Azután, politikai szempontok is közre-i játszottak. Hiányzott az egye-< tem szabadsága, a szabad vé-( leménynyilvánítás, a demokra-( cia — mindez csak üres szólam! ott. Aki megpróbál ezzel élni,< az veszélynek teszi ki magát.! megverik és esetleg el is íté-r lik. A nyugati propaganda élj akarta velünk hitetni — mond-; ja—, hogy az NDK a sötétség' országa. Tény és való, hogy; mi nem sokat tudtunk róla,: csúpán annyit: az NDK szociá alista ország és ez elég volt; áhhóz, hogy elhatározzuk:: Odamegyünk. Legfőbb vá-; gyünk: rendszeresen, nyuga-t lomban fejezzük be tanúimé-; nyainkat. És meg vagyunk: róla győződve, hogy az NDIC-£ ban ezt meg is tehetjük. Nyu_; gut-Németoi'Szágban azonbanc küzdelmet kellett folytatnunk^ a puszta létünkért.” ( Egy másik diák, a kameruni! Otto Katta hozzáteszi mégc ehhez: „Nekünk azt hazudták,£ hogy aki az NDK-ba megy, az? éhenhal. Azt mondták nekünk,? hogy a szocialista országok-) ban, különösen az NDK-ban,( minden rossz, nincs mit enni,?

Next

/
Oldalképek
Tartalom