Észak-Magyarország, 1962. december (18. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-06 / 285. szám

2

IB

ESZAKMAGYAKORSZAG

Csütörtök. 1%2. december 6.

Lipcse, Lumumba utca

Hetven nemzet képviselői egy fedél alatt

(Tudósítónktól.) Néhány hónappal ezelőtt még Cerensav, a fiatal mongol lány és Olupi- tán, az ugyancsak fiatal nigériai fiú több ezer kilométerre

s nincs ruha. De mindez hazugság. Én mindenesetre örülök, hogy az NDK-ban tanulhatok.

Otto Katta a távoli KameA lipcsei Herder-Intézct. Elől Lumumba szobra.

szülőhazájától élt egyedül — ma azonban többszáz fiatalemberrel együtt készül egyetemi tanulmányaira a Német Demokratikus Köztársaságban, mégpedig éppen Lipcsében, a Kari Marx egyetem Herderrunból éppúgy, mint többi külföldi barátaink, olcsón lakik a diákszálláson, ösztöndíjat kap, amely átlagban 280 márkát tesz ki.

Milyen más az élet például a nyugatnémet Düsseldorfban,

ahol legutóbb is 28 afrikai

szakszervezeti funkcionárius;, nak, 11 afrikai országból érkezve oda, tiltakoznia kellett a faji megkülönböztetés ellen. Tüntetőén távolmaradtak a német nyelvóráktól. O’yas- miknek voltak kitévé például, hogy egyes vendéglátó üzemekbe nem engedték be őket, mert „színesbőrűek számára nálunk nincs hely”, —

Ehhez azt hisszük, nem kell kommentár,

E P. Trog

Moszkvában

helyreállítják a Szabadság obelíszket

Moszkva (TASZSZ)

Az Izvesztyija keddi száma hírt ad arról, hogy hamarosan helyreállítják Moszkvában a Szabadság obeliszket, ezt a történelmi emlékművet, amelyet a személyi kultusz idején távolítottak el és zúztak szét.

A szovjet alkotmányt jelképező obeliszket Vlagyimir Iljics Lenin kezdeményezésére állították fel és 1918. november 7-én, az októberi forradalom első évfordulóján avatták fel ünnepélyesen.

Kormányválság

Argentínában

Argentínában — mint nyugati hírügynökségek jelentették — kiújult a kormányválság. Kedden este ugyanis benyújtotta lemondását Also- garay gazdaságügyi, Puente munkaügyi és Julio Cesar Cri- fevelli építésügyi miniszter. Lemondtak a többi gazdasági tárca miniszterei is.

Alsogaray egy sajtóértekezleten saját és minisztertársai lemondásáért a hadsereg vezetőit hibáztatta, akik megakadályozták a kormány gazdaságpolitikájának végrehajtását: az ország gazdasági éleiének fellendítését.

A Reuter-iroda hírmagyarázója azonban a lemondás okát másban látja.. Mint írja, Also- garayf az utóbbi időbén mindenfelől támadás érte: nadrág-; szíj-megszorító politikája miatt a munkáltatók éppúgv támadták, mint a munkavállalók.

Mint a Reuter-iroda jelenti, Guidó élnök tárgyalásokra magához kérette a hadsereg fegyvernemeinek vezetőit

A nyugati atomliaialmak folytatják

msoreorycz§solien®s politikájukat a genH leszerelési értekezleten

Genf (MTI)

Szerdán délelőtt újabb plenáris ülést tartott Genfben a tizenhéthatalmi leszerelési értekezlet. Az ülésen folytatták a vitát az atomfegyverkísérletek megszüntetésének kérdéséről. A nyugati atomhatalmak képviselői szovjetellenes kirohanásoktól hemzsegő felszólalásaikban újabb bizonyítékát adták annak, hogy nem

^ellenkezések Csicserinrői a szovjet sajtóin

Az Izvesztyijában Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter terjedelmes cikkben emlékezik meg Georgij Csi- cserin egykori külügyi népbiztos születésének 90. évfordulójáról. Ugyancsak meleghangú megemlékezést közöl Csicserinrői a szerdai Pravda.

Gromiko a cikkben rámutat, hogy a lenini iskolához tartozó diplomaták között előkelő helyet foglal el a nagy Lenin egyik legközvetlenebb munkatársa, Csicserin. Noha a cári külügyminisztérium tisztviselője volt, már 1904. óta részt vett a forradalmi mozgalomban.

Csicserin bátran síkra- szállt Sztálin, Rikov és Buharin téves nézetei ellen a nemzetközi politika sok kérdésében.

Csicserint 1930-ban felmentették a külügyi népbiztos tisztsége alól, s mint az idézett okmányok megmutatják, felmentésének oka nemcsak a betegség volt — írja Gromiko. — A személyi kultusz idején Csicseyin nevél és a szovjet diplomáciában játszott kiváló szerepét lényegében mesterségesen átadták a feledésnek.

Folytatja tanácskozását a CSKP XII. kongresszusa

Szerdán reggel folytatta tanácskozását a CSKP XII. kongresszusa.

Az ország legnagyobb létesítményének, a kelet-szlovákiai vasművek igazgatója, Ja- roslav Knizka felszólalása után Antonin Krcek, a prágai pártbizottság első titkára hangsúlyozta . az adminisztratív apparátus megnövekedésének káros hatását. — Prágában — mondotta — némileg enyhítette a helyzetet bizonyos adminisztratív szerveit összevonása. De még rendkívül sok vállalati igazgatóság cs

Á • folyókon . megjelentek ij az első jégtáblák. Á jelentések .arról adnakj hírt, hogy á Tisza felső szakasza, már zajlik, a---------oOo--------D

ecember 22*Sn bezdödsh

az isíia;ári3an a téli szünet

A Művelődésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint az idei tanévben az általános- és a középiskolákban a téli szünet december 22-töl 1963. január 7-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 21. Január 8-án kezdődik újra a tanítás.

legtöbb jégtáblát azonban n©m a Tiszán „növesztette”, hanem a Szamos hozza magával. A kisvizű Bodrog, a Zagyva, a Fehér-, a Fekete- és a Kettős- Kőr.ös kisebb megszakítások kai már „beállt". A Balaton a part mentén több kilométeres szélességben befagyott, a Velencei tó vizének felületét csak-a mélyebb részeken hagyta szabadon a két-három centiméteres jégkéreg. A Duna felső szakaszán be kelleti szüntetni a hajózást. Az Aldu- nán viszonylag még jók a hajózási lehetőségek. A Balatonon megszűnt a hajózás és a Tiszán is már a téli kikötőkbe gyűjtik a hajókat.

egyéb szerv összpontosul a fővárosba, E problémát különböző intézkedésekkel próbálják most enyhíteni.

kívánják a mielőbbi megállt'

podásl az összes atomfegf verkisérleteJi megszüntetést■ ben.

Carapkin nagykövet, a szoV jel. küldöttség vezetője nö* szólalt igl a szerda délelőtti plenáris ülésen. Nyugati hit ügynökségek jelentései szerint azonban az ülés után újság' íróknak adott nyilatkozatába!1 rámutatott: Az igazság &

hogy a Nyugat biztosíték akarja, magának a. lehetőségi a földalatti alomfegyverkisét' letek folytatására. Hangsúlyoz la. hogy a szovjet állás pof1' változatlan: Olyan szerződé® kell kötni, amely biztofsitja í1 összes nukleáris fegyoerkisc'' letek betiltását.

A szovjet delegátus bírált Wright angol és Dean amef1' kai küldött szerda délelőtti fw szólalását. Az angol küldőt* szavaira utalva Carapkin rá' mutatott, hogy a négy altern8' tíva bármelyikének elfogadást valójában nem jelen lene mást mint belenyugvást a földalap’ robbantások folytatásába E* a Szovjetunió nem fogadhat]’ el. Dean beszéde támadás voj' a Szovjetunió ellep. Ez a nr latkozat veszélyezteti az ért® kéziét kilátásait —hangoztat!3 a szovjet küldött.

A népfroiií-bizoflságok elősegítik liíbb mini

12 ezer mezőgazdasági szakmunkás képzést

,él

A népfront-bizottságok új feladat megoldására készülnek. Az idén 24 mezőgazdasági szakmában indul meg a felnőttek mezőgazdasági szakképzése. Az előző évek ezüstkalászos tanfolyamai „átalakulnak” szakmunkásképző tanfolyamokká. Az 1962—63. oktatási

A bonni politika Achilles-sarka (Erdei Sándor rajra)

időszakban a tervek szerit 1201) elsőéves, 700 másodévá és 500 harmadéves tanfoly® mat szerveznek. Ezenkívül sz® retnék elérni, hogy több mi® 12 000 felnőtt tsz-tag tégy®® mezőgazdasági szakmunkáik® pesítő vizsgát.

A mozgalom vezetői és tivistái a falvakban úgyszo*' ván mindenütt segítik a tani®' lyamok szervezését; támog® lást adnak a folyamatos mu® kához, ugyanakkor azonb^ már a következő évekre ‘ gondolnak. Szorgalmazzák P®!' dául a falusi emberek által» nos iskolai tanfolyamainak W vítését, gyarapítását. Azok sZ8 mára pedig, akik nem jám®’ sem a kihelyezett technii osztályokba, sem a szakról kásképző tanfolyamokra, a dolgozók általános iskoláih*’ mezőgazdasági ismeretterje5® tő előadássorozatokat rende* nek. Ezek az előadássorozat®*1 ugyanis alkalmasak arra, h°^ felkeltsék az érdeklődést a vábbtanulás iránt.

A Kőrösök több szakaszán már áll a jég

Figyelik a mikroszkópot a hallgatók a lipcsei Kari .,. ...s, Marx egyetem anatómiai intézetében.

mon van a fúrótorony. Add^

legyen türelemmel... .

Anti zsibbadtan szédült ki ’ szobából. A hűvös folyosón» homályban nekiesett a fain®”

Az overallos íialalemh® utána ment. Anti didergő5*? összehúzta magát, félig esze*® sen mondta:

— Elvtárs ... Ha megtolj

ják, juttassák el hozzá ezt levelet. A felesége írta. Én in® várok, amíg rátalálnak. — A, nyújtotta a gyűröttsarkú, í®'1® borítékot. .

Rogyadozva botorkált tí épületből, a bányatelepről. vette magát a nyírfák, feiüT fák közé, csapásra tévedt, va málna sűrűjében bolyong®” Méhek kavarogták körbe merkedön, mókus rezzent®”, meg a fenyőt a feje fölött, p, gárküilök hasítottak utat ns8 guknak a lomb résein.

öntudatlanul arra m®®. amerröl zajt hallott. Besz®®, foszlányok ütódtek át a renÄ legen. Látta, hogy az erdő ^ lében karcsú fúrótorony ma#1 sodik. Valaki észrevette, él®5®*1 rákiáltott:

— Hé!... Mit keres ott?! A

Nem felelt, lehajtotta a f®Jj?

nézte a földet. Mór-már re ereszkedett, hogy a tíz E®. mével vájjon a mélybe, ’’A lyebbre, allot a viz fakad. a*' véget érnek a gyökerek, a P' kőinél is mélyebbre, egés'^ addig, amíg nem lel léiéig emberekre a soha nem látő**' hallgatag feketeségben.

(Folytatják/}.

gig a nyílegyenes, keskeny betonjárdán. Két fegyveres rendőr jött vele szembe, lelépett előlük a pázsitra.

Szutykosarcú, overallos fiatalember fogadta a földszint nyolcban. Bemutatkoztak, Anti itt is fölmutatta papírjait, majd szerényen magyarázta:

— Maguknál dolgozik Kus- tán Dániel falumbéli. Jó hírt hoztam neki. Megengedte a párt, hogy hazajöjjön.

Az overallos fiatalember kimerültén roskadt a székre a rendetlen íróasztal mögött. Szénporos kezébe temette arcát, remegő ujjaival homlokát masszírozta:

— Ötödik napja lent vannak a bányában. Már csak hatodmagával. A fejtésnél szorultak. Reméljük, hogy még élnek ...

Déli Nap fürösztötte a szobát. Porszemek milliárdjai keringőztek a fényorgiában. Az ablak nyitva volt. Valahonnan elröppent egy láthatatlan nyílvessző, s finom suttyanással verte át Anti mellét.

Nem halt meg, csak kicserélték. Más ember lett egy pillanat alatt.

— Reméljük? ... — kérdezte iszonyodva.

A bánya párttitkára, alti azonos korú lehetett vele, lehúny- va tartotta álmos, meggyötört szemét. Tizenkét órát segített a mentésnél, gyér világosságban bontotta az omlást, most túl sok volt a fény.

— Talán másfél óra , még. Aztán megtaláljuk őket Nyo:

tonút hosszára, hogy csak menjen egyenesen, aztán gyorsan tovasiettek. Mintha ellene szóló titkot tudtak volna mindany- nyian, s még arra sem tartják érdemesnek, hogy a vádat a szemébe mondják.

A várostól vagy három kilométerre, nyírfákkal vegyes fenyőerdőben talált rá a Szeles-aknára. Drótkerítés mögött sárgállott az egyemeletes irodaház. Bőrsisakos, gumicsizmás emberek szaladgáltak az udvaron, sokan ácsorogtak az aknatoronynál, amelynek csúcsában két kerék forgott zajtalanul. Anti, elbátortalnnodva a rossz tapasztalattól, félénken mondta a félkarú portásnak:

— A pártirodára mennék. Hivatalos ügyben,

Á portás gondterhelten bólintott, fél karjával az asztalra nehezedett, úgy telefonált. Igazolványt kért, kiállította a cédulát, amelynek a közepét vastag barna csík szelte át.

— Nyolcas ajtó, a földszinten balra — igazította útba anélkül, hogy ránézett volna,

Anti futólépésben haladt veTe csalhatatlan. — Hosszan nézte a falat borító világtérképet. A két félteke óriási szemüvegként meredt vissza rá. — Adnék neked egy jó tanácsot: ezt a fenenagy atlaszt cseréld ki a megye térképére. Jobban illik hozzád. Aztán ne dönts itt a szobában. Menjünk el abba a faluba, nézz az emberek arcába, hallgasd meg őket. Ne nekem adj igazat, csak azért, mert Cigié Mihály vagyok.

Á másodtitkár nagyon megszomjazott. Délelőtt soha nem szokott vizet inni. Most fölhajtóit másfél pohárral. Amíg visszatette a Csiszolt üvegtálcára a poharat, elhatározta, hogy Cigié Mihállyal együtt meglátogatja az öreg Kincsest. *

Micsoda különös, kedvetlen emberek élnek itt a bányavidéken — gondolta csalódottan Pásztor Anti és az öröm, amely egész úton türelmetlen rohanásra késztette, félénken elhalványult benne. Idegenkedve álltak vele szóba, ha kérdezősködött a Szeles-akna felől, kelletlenül legyintettek rá a bed

1 Az utolsó szavakat már egé- 3 szén csendesen mondta. Taj- Hékzó indulata fokról fokra ^csillapult szomorúsággá.

) A másodtitkár most csakugyan szerette volna, ha meg- ) pofozzák, hogy felébredjen ^kábulatából. Megrendültén, re- )megő lábbal járkált a szobádban.

5 — Nagyon fölheccelték, Mi•hály bácsi — mondta magához 5 térve. — Mit tegyék? — Elvégére mégis csak egy kulákról .van szó.

3 — Annak a kuláknak februárban meghalt az apja. Most •meg bányász. Amikor megnő- '. sült, kitagadták. Nem kellett a ;kulúkoknak. Aztán nekünk se (kellett, mert ostobák vagyunk. ÍTudd meg; aki dolgozik, az vegünk van. A munka lehet az 'egyetlen bizonyíték mellettünk, j — Nem bánom. Menjen ha- : za — egyezett bele a másodtit- 3 kér.

) Cigié Mihály komótosan, ■rosszallón csóválta fejét.

) —■ Mintha isten lennél. Jóéban, rosszban kegyesen ítélsz.

intézetében. Itt, ebben az intézettjén tanulják először is a német nyelvet és módjukban áll pótolni tudásuknak mindazon hiányosságait, amelyek megnehezítették eddig, hogy leérettségizzenek. Minderre ugyanis nemrégen még semmi lehetőségük sem volt hazájukban, imperialista gazdáik gyarmatosító politikájának jóvoltából.

Több mint 70 országból jöttek össze ezek a fiatalok, legtöbbjük Afrika, Ázsia és Latin- Amerika államaiból. Alig néhány hónap ' telt el és már második hazájuk lett az NDK, ahol együtt tanulnak, hogy( képzett mérnökként, orvos--' ként, vagy építészként terhes-! «ének haza. i

A Herder-Intézetben tanulók' közt képezi magát Al Hakim' Mahomoud, aki orvosnak, készül és Irakból érkezett előbb Nyugat-Németországba, majd az NDK-ba költözött át. j

Hogy miért hagyta el Ade-, nauer birodalmát? — j

„Elsősorban anyagi, okokból,; mert drága volt a tandíj, a! tankönyv és a szállás. Azután, politikai szempontok is közre-i játszottak. Hiányzott az egye-< tem szabadsága, a szabad vé-( leménynyilvánítás, a demokra-( cia — mindez csak üres szólam! ott. Aki megpróbál ezzel élni,< az veszélynek teszi ki magát.! megverik és esetleg el is íté-r lik. A nyugati propaganda élj akarta velünk hitetni — mond-; ja—, hogy az NDK a sötétség' országa. Tény és való, hogy; mi nem sokat tudtunk róla,: csúpán annyit: az NDK szociá alista ország és ez elég volt; áhhóz, hogy elhatározzuk:: Odamegyünk. Legfőbb vá-; gyünk: rendszeresen, nyuga-t lomban fejezzük be tanúimé-; nyainkat. És meg vagyunk: róla győződve, hogy az NDIC-£ ban ezt meg is tehetjük. Nyu_; gut-Németoi'Szágban azonbanc küzdelmet kellett folytatnunk^ a puszta létünkért.” (

Egy másik diák, a kameruni! Otto Katta hozzáteszi mégc ehhez: „Nekünk azt hazudták,£ hogy aki az NDK-ba megy, az? éhenhal. Azt mondták nekünk,? hogy a szocialista országok-) ban, különösen az NDK-ban,( minden rossz, nincs mit enni,?