Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-15 / 267. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAO Csütörtök, 1362. november 15. Munkásmozgalmi érdekességek egy pályázaton A Legújabbkori Történeti Múzeum „Munkás életmód és hagyományok” című pályázatának beküldési határideje december végén jár le. A múzeumba máris számos érdekes tanulmány érkezett. Különösen figyelemre méltóak a magyar munkásosztály hazafias és internacionalista hagyományairól szóló írások, továbbá a szakszervezetek életével kapcsolatban készített alkotások. Jólsvai Vilmos nyugdíjas „Föld alatt és föld felett” című munkájában például a bányász szakszervezet életével, múltjával foglalkozik. Csépányi Árpád a járdánházi bányászok életéről készített rajzokkal illusztrált pályázatot. A múzeum a tervek szerint a pályázatra beérkező anyagokból könyvet állít össze. Magyar-bolgár árucsereforgalmi megállapodás «. November 14-én Szófiában aláírásra került a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti 1963. évi árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv értelmében a két ország közötti árucsereforgalom az 1962. évi megállapodáshoz viszonyítva 15 százalékkal, a .hosszúlejáratú megállapodás 1963. évre előirányzott forgalmával szemben pedig 37 százalékkal növekszik. A megállapodás szerint Bulgária szerszámgépeket, elektromos targoncákat, autóalkatrészeket. vasúti tehervagont. ólmot, horganyt és más .árucikkeket. Magyarország viszont gépi berendezéseket, tehergépkocsit, autóbusz alvá- .■zat, alumíniumot, hengereltárut, tv-készüléket és más árucikkeket szállít. A két- ország közötti tárgyalások a kölcsönös megértés szellemében folytak le. Nemcsak a csizma, a direktor is a régi.. Egy Párizs-környéki gépipari üzem, a St-Ouen-i Lavalette gyár, amely a háború alatt a német Bosch tröszt érdekeltségévé lett, majd a felszabadulás után visszakerült jranbia tulajdonba, néhány napja ismét német vezetés alatt áll. A francia és a nyugatnémet tőkéscsoportok közötti megállapodás értelmében a Bosch cég felújította érdekeltségét. A vállalat élére ugyanazt az igazgatót nevezték ki, aki a fasiszta megszállás alatt irányította a gyárat. A hatodik gépkocsi nyereménybetétkönyvek sorsolásának eredménye 10 000 forintos betétkönyvekre kihúzott nyeremények: 5830 Zastawa 5930 Wartburg Limousine 6070 Moszkvics 6314 Trabant Limousine 660 Skoda Octavia 2150 Zastawa 1062 Wartburg Limousine 5399 Trabant Limousine 5508 Moszkvics Előre megmondták Már szinte közhely számba megy szidni az útépítő vállalatokat. Építenek, bontanak — megint építenek, megint bontanak. Ez az egyik téma. A másik az, hogy ha egyszer elkerítenek egy szakaszt, hogy ott járdát, vagy közutat javítsanak, ember legyen, aki a végét kivárja. Egy szó mint száz, szidjuk az útépítőket, pedig ők a legfigyelmesebb emberek. Ók azok, akik önkritikusan dolgoznak. ök azok, akik nem rejtik véka alá munkájuk fogyatékosságait. Dehát miért is szidjuk őket? Csak tessék megfigyelni. Ha utat kezdenek valahol építeni, első az, hogy kiteszik a nagy táblát, amelyről mindenki elolvashatja: „Útépítés. Lassan”. A. I. 3422 Wartburg de Luxe 3287 Moszkvics 1599 Wartburg Limousine 2026 Wartburg de Luxe 3145 Moszkvicg 3330 Trabant Combi 4507 Moszkvics 4556 Moszkvics 1648 Skoda Octavia 2278 Moszkvicg 3140 Wartburg Limousine 3306 Skoda Octavia 170 Moszkvicg 555 Wartburg Limousine 1603 Moszkvicg 3956 Trabant .Limousine 2621 Skoda Octavia 3555 Trabant Limousine 678 Trabant Combi 1490 Moszkvics 3181 Skoda Octavia 3847 Wartburg Limousine 4266 Skoda Felicia 4877 Trabant Limousine 5661 Wartburg de Luxe 6813 Moszkvics 7002 Moszkvics 7078 Skoda Octavia 7208 Trabant Combi 8042 Skoda Octavia 9795 Skoda Octavia 20 15076 Wartburg Limousine 20 17022 Skoda Octavia 20 21986 Moszkvics 20 25779 Moszkvics 20 30686 Trabant Combi 20 31131 Trabant Combi 20 31424 Skoda Octavia 20 33917 Trabant Limousine 20 34159 Trabant Limousine 20 34770 Skoda Octavia 20 38450 Wartburg Limousine 20 40003 Trabant Combi 20 40264 Renault 20 40420 Moszkvics 20 41108 Moszkvics 20 42177 Trabant Limousine 20 42703 Moszkvics 20 42922 Skoda Octavia 20 43343 Moszkvics 20 50048 Simca Ariane 20 50471 Wartburg Limousine 5000 forintos betétkönyvekre kihúzott nyeremények: 1 502075 Skoda Octavia 4 501967 Skoda Octavia 4 503326 Moszkvics 4 509799 Moszkvics 7 501619 Trabant Limousine 10 501319 Skoda Octavia 10 504142 Trabant Comb: 20 501782 Moszkvics 20 503043 Trabant Combi 20 506101 Trabant Combi 20 507820 Moszkvics 20 511174 Moszkvics 20 511298 Wartburg Limous. 20 513522 Wartburg de Luxe 20 515872 Trabant Combi 20 519240 Zastawa 20 526834 Skoda Octavia 20 530021 Moszkvics 20 530821 Moszkvics 20 532129 Wartburg Limous. 20 532287 Trabant Limousine 20 532960 Wartburg Limous. 20 535927 Renault R4L 20 536033 Trabant Limousine 20 539305 Hillman 20 540831 Skoda Octavia 20 548157 Skoda Octavia Amit a Marsról tudhatunh A szovjet űrkutatók november 2-án rakétát engedtek útnak, hogy egyik bolygószomszédunkról, a Marsról közvetítsen hírt számunkra. Az égi országúton a bolygók a csillagok között látszólagos pályán nyugat felé vonulnak. Az esti órákban a fénylő Jupiter látszik magasan. A keleti égbolton utána egy újabb bolygó emelkedik a látóhatár fölé, mely egész éjjel megfigyelhető. Vörös színével annyira elüt a többi égitesttől, hogy felismerése nem nehéz, ez a Mars. Feltűnő színe miatt sokat foglalkoztatta a laikus ember képzeletét, közelsége miatt jjedig a szakembereket. Szerepet kapott a mitológiában is. A háború, a pusztulás mindenható istene lett, mert vörös színében a vér szimbólumát látták. Bíbor- palástos trónjáról a kopernikuszi világkép taszította le, mert nem egyéb, mint a Nap körül keringő bolygók egyike, de az is kiderült róla, hogy a Földnél is kisebb. Közelségéből tudományos haszon is származott. A távcső tökéletesítése idejében megkezdődött a rendszeres megfigyelése. Miért most lett időszerű a marsrakéta felbocsátása? Tycho Brahe dán csillagász a XVI. században a Mars pályájáról, mozgásáról hatalmas mennyiségű adatot gyűjtött össze. Ezek alapján tudta Kepler kimutatni, hogy a Mars, természetesen a többi bolygó is nem kör, hanem ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül. A Mars közepes naptávolsága kereken 228 millió kilométer. (Nap—Föld távolság 150 millió kilométer.) A bolygó mozgásának törvényei szerint minél távolabb van egy bolygó a Naptól, annál kisebb a keringési sebessége. A Föld 30, a Mars csupán 24 kilométeres másodpercnyi sebességgel halad. így a Mars napkörüli pályáját részben ezért több idő alatt teszi meg. A Mars egy éve 687 földi nap. Ha a Föld és a JVlars a Napról nézve egyirányból indulnak el, a következő helyzet alakul ki. 365 nap múlva a Föld a kiinduló helyére ér vissza. Ugyanakkor a Mars a pályájának a felét tette meg. A kiinduló állásról az ellentétes oldalra került, legtávolabb a Földtől. Még majdnem egy teljes évet kell várni, hogy a kiinduló helyére jusson vissza. A Föld másodszor is megkerüli a Napot és úgy kerülnek egymás közelébe. A soronlévő találkozás 1963 januárjában esedékes. A két bolygó ismét egymás mellett halad. Ezért időzítették a marsrakéta felbocsátását napjainkban. Milyen tulajdonságú ugyanis a Mars? Térfogata a Föld térfogatának egyhatodával, tömege csupán tizedrészével egyenlő. Ezen értékek összehasonlításából megérthető, hogy a Marson a nehézségi gyorsulás csak valamivel több, mintha földi hasonló mozgásviszony egyharmada. A Földön a mesterséges bolygót legalább 11,2 km/mp-es kezdősebességgel kell útnak indítani. A Marson ennek elérésére már 5 km/mp-es sebességű felbocsátás is elegendő lenne. A Mars-probléma nem mai keletű. 1877-ben Schiaparelli érdekes hírt röpített világgá. Vizsgálatai kapcsán a . Mars felszínén vonalakból álló hálózatot vélt felfedezni. A vonalak a felszín sötét és vörös foltjait kötik össze. A sötét foltokat tengereknek gondolták, ahonnan a Mars értelmes lényei csatornán vezetik a vizet a száraz területekre. Foglalkoztak azzal a gondolattal is, hogy a Szaharán nagyméretű ábrákat rajzolnak ki, melyeket fényjelekkel megvilágítanának, így szerettek volna üzenetet küldeni a marslakóknak. Mi igaz a rejtélyes csatornákból? Utána sokan vizsgálták, egyesek tényleg felfedezték a csatornákat, mások optikai csalódásnak minősítették; Legutóbb 1956- ban igen közel kerültünk a Marshoz, de az alaposabb megfigyelést az ott dühöngő homokvihar megakadályozta. A vonalszerű képződmények nem kétségesek, csak azok eredete szorul magyarázatra. Ennek a kiderítése is a most fellőtt marsrakéta feladatai közé tartozik. Annyit kikövetkeztettek a csillagász-fizikusok, a Marson oly kevés a víz, hogy egy nagyobb tavat sem töltene ki teljesen. Ha például 300 m átmérőjű vízfelületek lennének, a bennük tükröződő napfényt a Földről látni kellene) Amit már eddig is tudunk i I * A földi megfigyelések azt igazolják, hogy a Marsnak van légköre. Előfordul ritkán, hogy e bolygó távoli csillagot takar el szemünk elől. Ilyenkor a csillag fénye nem hirtelen tűnik el, hanem fokozatosan halványodik, fényét a Mars légköre tompítja el. A felszínén a nappalok és éjszakák között az átmenet fokozatos, a légköri fényszóródás következtében a szürkület is felismerhető. De konkrét bizonyítékot szolgáltatnak az alacsonyabban lebegő sárga porfelhők, s a magasabb légkörben cirkáló ibolyaszínű fellegek. Már ki' sebb erősségű távcsővel )3 szembetűnik, hogy a Mars felszínén sötétebb és világosabb színű területek váltakoznak. A világos foltok vöröses színt vernek vissza, a porral, homokkal fedett rétegek színe a vaS oxidjájól eredhet. A Mars légkörében azonban nem tudí ják kimutatni a szabad oxigént, de az oxidokban kötött állapotban bőségesen megtalálható. A sötétebb foltok mibenléte még nincs pontosan kiderítve. . Legszembetűnőbb felszíni képződményei az ún. hósapkák, vagy sarki jégtakarók. Ennek megértéséhez azt is tudnunk kell, hogy a Marson is éppen úgy váltakoznak az évszakok, mint a Földön. Mikor a Mars déli sarka fordul a Nap felé, akkor az északi területen tél van. Ilyenkor a kis páratartalom zúzmara vagy jég alakjában a felszínre rakódik; W beköszönt a melegebb nyár, a hó vagy jégsapka eltűnik, állítólag a jégből azonnal vízpára képződik, anélkül, hogy folyékony víz lett volna belőle. Hogy pedig a víz mind szilárd, mind légnemű állapotban előfordul, a hőmérsékletnek ^ 0 fok mindkét oldali felé ingadoznia kell. Ilyen fizikai körülmények között rni a felfogás a marsbeli életről? Sokan kerestek az élet megnyilvánulásait a Marson Tyi' hov szovjet csillagász' 1951.’ évi beszámolójában leszögezte, hogy a Marson élhetnek olyan szervezetek, melyek kevesebb vízzel, alacsonyabb hőfokon, nagyobb kozmikus sugárzás mellett is megmaradhatnak. A kutató a Mars felszínének a ^színváltozásaiból, a különböző ^növényzetű felületek fényvisZ- Dszaverő képességének föld; hasonlóságaiból következtetett 3 A vitát Tyi hov javára a kő-' jzelmúlt megfigyelése döntötte Del; 1958-ban a Palomár-hegy' ^ötméteres távcsővel V: IVl- DSzintonnak sikerült kimutatnia yi szerves anyagra, a növényi jklorofilra jellemző ún. elnyelési sávokat, az onnan’ érkező jfény szétbontott színképébe^ 3 A legragyogóbb logikai éri' jai-ra a tárgyilagos álláspont«1 Djuthatott eddig, hogy lehetséges élet más bolygón, (így a DMarson is), a műszeres megfigyelés azt bizonyítja, hog>' Dvan élet a Marson. ^ A marsbóli lakók (?) magaó Dértelmi színvonaláról, techni' ?kai felsőbbrendűségéről akkek lesett sok szóbeszéd, amikor 8 'Mars két holdjának a pályáztoméit tüzetesen kezdték vizsgálni. A két kisérő holdacska a jPhobos és Deimos („félelem & Uszonyát”); Parányiak ezek, jmás égitestek méreteihez ké- jpest, mert átmérőjük csupán jl 5—20 km lehet. Kis távcsövek- )kel meg sem figyelhetők. Mostanában azért kerültek az érdeklődés előterébe, mert pályájuk szűkül, és a keringési sebességük gyorsul. Olyan fantasztikus hír is napvilágot Iá' )1ott, hogy nem állhatnak S®' >lárd anyagból, belül üresek: jazért közelednek bolygójukhoz >Üres égitest pedig csak mesterséges készítmény lehet, amit ja marsbeli lények bocsátottak jfel. Ezt az elképzelést azonban jsemmi bizonyíték nem támasz!' >ja alá. E két mellékbolygó •mozgáskörülményeire csak ak' jkor adhatunk magyarázatot, ha 'megismerjük a Marsot övete )Csi!lagközi anyagok sűrűségéi- > Mennyi feltevés, mennyi két- >dés! , • Bizonyára a jövő évben, 3M [szovjet marsrakéta adataira!®1 •segítségével valószínűbben kiJr [ielenthetik, hogy a marslakók •létezéséről szóló állítás csupán [a képzelet, világába tartozik, I. n Dr, Zátonyi Endre getve könyörgő embert; Ocs- mány gyávaságnak tartotta volna, ha a hatalmat hívja segítségül, ha azzal szalad a párthoz, hogy megfenyegette a fiatal Kustán. Nem kételkedett abban, hogy magamagáért is állja a sarat, ha mindenképpen marakodni kell. De ezt ő sem akarta. Bánatáért senkit nem okolhatott. Gyűlölete megfeküdte a mellét, mégis türelmet parancsolt magának. — Nem állhatlak. elismerem. Azt se mondom hogy nem lesz rossz vége ennek a türelemjá- tóknak. De tévedsz, ha arra gondolsz, hogy a hivatallal ártsak neked. Ha nem utálnálak, akkor se jöhetnél a szövetkezetbe. Hogy miért, azt nálam- nál okosabb emberek döntötték el. Ehhez kell tartani magam.. Meglóbálta a hajtószárat, os-, torával a lovak farára pöccintett. A két muraközi lépéseitől egészen parányit rugózott a föld. Halkan harangoztak aj vetőgép csövei és a sárga mag-i vak csíkokat hímeztek a földre. J Az öreg Kincses zavartan ha-, jolt le a mogyoróbotért. Antij szavai meggyőzték, hogy a vő, ügye nem is olyan egyszerű. Csakugyan kitiltotta a párt a, kulákokat a szövetkezetből és1 bármiképp is alakult a. hely-i zet P7. öreg Kusián, meg a fia-1 tál Kustán között, a politikai szempontjából ez teljesen mel-i lékes volt. A származás számí-j tott, az anyakönyvi adatokból i Ítéltek, ezen meg nem lehe-j tett változtatni. ' < Roskadtan, bocsánatikérnn j nézett a fiatalokra. Hiába volti elnök, mégsem segíthetett, j — Menjetek haza. Erre még< alszunk egyet — mondta vi-j gasztalón. de az aggódás hatá-( rozatlanná tette szavait. Le-J hajtott fejjel indult a vetőgép: után. egyszer visszanézett, mo-< solyeott ég a izeméről élesen < verődött vissza a fény, ahogy! az üvegcserepekről szokott, < (Folytatjuk) • netbe kövülten, hitetlenül meredtek egymásra, mint akik váratlanul észrevették, hogy valamelyiküket kicserélték; — Hova lett az ép eszed, fiam? — szólt az öreg, szelid megbotránkozással — Ki itt a kulik? Hiszen egy mar-ék föld nélkül jött hozzánk. Taszítsuk ki mi is? Legyen földönfutó? ; : . Klári gyorsan lélegzett, mellén viharosan hullámzott a blúz, mint a vajúdó asszonynak. Üde szája egy perc alatt ráncosra hervadt. — Nem is tudtam, hogy gazember- lettél, Anti.:: — mondta, s hitetlenkedve ingatta a fejét. j A legény megvonaglott, mintha hátbaszúrték volna. — Korán mondod. Klári ;:. Később több alkalmad lesz rá. Különben csak azt teszem, amit fölül kívánnak; Dani sötéten, ráérősen mérlegelte: embert öljön itt a májusi verőfényben, vagy fogja magát és menjen világgá? Nem tudta elhinni, hogy nincs számára hely a szülőföld oltalmában, hogy megtagadják jogát a föld szeretetéhez. Tudta, miért gyűlöli Anti, a gyűlöletet iogos- nak tartotta, ő sem érzett volna különbül a másik helyében. Belátta, a vesztesre nincg oka rátámadni, örülnie kell szerelmének, bármekkora árat is kell érte fizetnie. Elhatározta, hogy a faluban marad, nőm sompolyog el többé a gyűlölet elől, kivárja a végét ennek a keserű virtuskodásnak. — Nézd. Anti — szólt száraz torokkal, balsejtelemmel a hangjában. — Tudom, hogy veled szemben nem lehet igazam a hatalom előtt. Te vagy az édesgyerek, én a fattyú Mégis kár feszíteni a húrt. Hiába segítenek neked, azon már nem változtathatsz, ami megtörtént. Nem félek tőled. Csak'-‘magamtól félek. Ne lázítsd föl bennem a veszett kutyát. Anti. borúsan nézte a fényéhogy/ tenyerét a nadrágjához törölje. Rövid, kemény pillantással, nézett Dani szemébe. Látta, hogy a másiknak nehéz a kedve. Azt is tudta, miért. Nem érzett bűntudatot, hiába olvasta le a vádat Dani bizalmatlan szeméről, örült a ku- lákgyerek keservének. Nem örült sem előtte, sem utána, az öreg Kustán esete miatt örökké nyugtalanságot érzett, lelki ismerete valamelyik homályos zugában, de most jól esett neki, hogy nincsen benne könyörü- let. Ifjabb Kustán értett a fogadtatásból. Belátta, hogy gyűlölik, s hogy ez ellen egyelőre nincsen orvosság. De mintha minden a legnagyobb rendben lenne, indulat nélkül mondta: — Dolgozni akarunk; Mikor állhatunk munkába? Az öreg Kincses lelkendezve biztatta: — Akár most! A legjobbkor jöttetek, fiam! Anti rosszallóan sandított az öregre. — Nem úgy megy az, Józsi bátyám. Másnak is szava van ehhez. — A tagságra gondolsz? — ütődött meg az öreg. — Hiszen boldogan fogadnak minden munkáskezet. — Nem a tagságra — ridegült el végképp Anti hangja. — Éppen Józsi bácsi ne tudná, hogy a kuláknak kívül tágasabb? Mintha, malomkő pottyant volna közéjük, Álltak döbbeElhajitotta a mogyoróbotot ég billegve futott Kláriék elé. Karjait széttárva tartotta, hogy minél hamarabb ölelhessen; Anti ki mérten húzta feszesre a gyeplőt. — Hőő .:. — sóhajtotta hosz- szan, halkan, amíg csak levegő volt a mellében. A lovak megálltak. Nem mozdult a gép mellől. Az ostomyelet a vállá- nak támasztotta, nyurga alakja meghajlott, a gyeplő vége leért a szántásra. Merev arccal nézte végig az üdvözlést. Akkor ráj)dult néhányat a szája sarka, amikor Klári feléje indult. Piros, bő kartonszoknya, ujjatlan fehér blúz volt a fiatal- asszonyon, haja kontyba tűzve, lába harisnyában; élénk, ruhája, világító bőre tündökletesen vált ki a szántóföld fakóságá- ból. Idegenül tiszta szagot hozott magával, g Anti érezte, hogy borostája megszúrja a lány száját, amikor az arcon- csókolta. — Szervusz — nevetett rá Klári testvériesen és nézte, nézte örömmel. Anti márványarcán szórakozott tétovaság látszott, csak a sápadtsága árulta el, hogy valami torkonragadta: — Szervusz — mondta 5 is, vonagló mosollyal. A csókot nem merte viszonozni. ' Dani lépett hozzá, nyújtotta a kezét. Elfogadta. Meg is szorította. ahogy a szokás kívánja, de utána ingere támadt, 26. Kukoricát vetett a szövetkezet. Olyan időben, amilyen éppen kellett. Porhanyósra érlelte a hantot a májusi napfény, süppedő szőnyeggé változott a termőföld, hangtalanná oldódott rajta a munka, s a meleg ragyogás először pirította barnára a parasztok bőrét. Harminc holdas táblán, négy vetőgéppel dolgoztak az újsütetű szövetkezet emberei. Jobbról-balról dombok, azokon a gabonavetések bársonytakarói, feljebb szőlők, cserjések. A falu nem látszott ide. mintha a nyugalom búvóhelye lett volna ez a völgy. Pásztor Anti lazára engedte a két muraközi gyeplőjét, a vetőgép kormányrúd j át is lazán fogta — még félerő sem kellett a munkához, mégis teljes volt. Kincses József a gép után lépkedett, ügyelte az aranycsöppöket, hogy rendjén potyognak-e a vetőcsőbe. Kopasz fejebúbján fénytócsa csúszkált, s mintha azért mozdította volna néha a fejét, hogy el ne veszejtse koponyájáról ezt a fénysipkát. Jobb kezében hosszú mogyoró- botot tartott, sorra lepiszkálta vele a gazt a vetőcsövekről. Nem beszélgettek, nagyobb volt köztük az egyetértés, mint hogy szóval is bizonygassák. Hanem az öreg egyszercsak elmaradt a géptől, sánta lábában csiklandó remegés" futott végig. — Anti! Nézd, kik jönnek ott! — kiáltotta boldogan!
