Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

Vasárnap, 1932. november 11. 'BMaKmBÉsamxjasstam^mmmmMUMmaMKaBBKsa ESZAKMAGTARORSZAG Az aflapszearvezettől — sa ]kcDMg|l”©»SZ!!@Íg Minden bizonnyal a párt- kongresszus után dolgozatot írnak majd az iskolás gye­rekek a kongresszusról, mint népünk jövőjét meg­határozó és kialakító ta­nácskozásról. Az általános iskolák tanulói közül a leg­könnyebb lesz e feladat tel­jesítése a felsőtelekesi ál­talános iskola kisdiákjai­nak. November 20-án néhány napra búcsút vesznek sze­retett tanítónénijüktől: Juszkó Istvánnátói. Most is dolgozatírásra ké­szül a második osztály. A dolgozatírás előtt pedig a lelkiismeretes pedagógus, Juszlcó Istvánná még egy­szer áttanulmányozza a tan­anyagot, elkészíti a dolgo­zatírás vázlatát. Pedig ebben az órában Is sok egyéb tennivaló várna rá: A három gyerek, a nagy­takarítás, a főzés, a nőta­nács. A rutinból, a hosszú évek munkában eltöltött tapasz­talataiból bizonyára futná erre u dolgozatírásra is. De Juszkóné elvtárs mégis felkészül. Egy jottányit sem mulaszt..el abból, ami a pe­dagógusnak elengedhetet­len kötelessége. — A pedagógus röviden, tömören, magyar szabatos­sággal kell, hogy válaszol­jon a kérdésekre — mondja juszkó Istvánná. — De higy- jék el, az örömtől még most sem tudom megfogalmazni mondanivalómat. —■ Egyszerű, vidéki peda­gógus vagyok, s mégis a párt nagyfontosságú tanács­kozására — kongresszusra — küld pártszervezetem, s a megye kommunistái. Mi­ért is ért c kitüntetés, még ma sem értem. Hiszen nem tettem többet, csak annyit, mint amennyit egy kommu­nista pedagógusnak köte­lessége. Tanítok az iskolá­ban nappal, s az esti fel­nőtt tagozaton. Ha isme­retterjesztő előadást kérnek tőlem a' falum lakói, ma- gátólértetődően, szívesen vállalkozom rá. Számomra az is természetes, hogy ösz- szefogjam a községbeli asz- szonyokat, hogy mint a nő­tanács elnöke segítsek gond­jaik, problémáik megoldásá­ban. Az is természetes szerin­tem, hogy '« 'nyáron a nőta­nács segített a tsz munká­jában. Hiszen ma minden­kinek kötelessége' a ter­melőszövetkezetek segítése. — A nyáron például 20 katasztrális holdon vállal­ták a nőtanács tagjai, hogy a termelőszövetkezetnél el­végzik a növényápolási munkákat. Szabad időm­ben megfogtam a kapa nye­lét. Ez csak természetes, hi­szen példát kell mutatnom. De vajon visszautasít­hatom-e a művelődési ott­hon kérését, amikor egy antifasiszta színmű rende­zésére kérnek fel? Ezt is vállaltam. Hiszen köteles­ségem. Pedagógus vagyok. Szere­tem a gyerekeket. Szívesen vállaltam tehát, hogy éve­ken keresztül vezessem az úttörő csapatot, szervezzem mind sokoldalúbb megmoz­dulásait. — Mégegyszer hangsúlyo­zom, nem tettem semmi olyat, ami felülmúlná egy pedagógus asszony teljesítő­képességét. Nevelnem, taní­tanom kell a gyerekeket, s a felnőtteket. Ez minden, amit önmagámról mondha­tok. Juszkó Istvánná a felső­telekesi általános iskola ta­nítónője minden munkát, minden társadalmi tevé­kenységet természetesnek tart. Ezek után már csak azt mondhatjuk, természe­tes, hogy éppen őreá esett a választás, amikor a megyei pártértekezlet küldöttként a kongresszus tagjai sorába delegálta. Pásztory Alajos Patronálok n szocialista brigád okba n A Borsodnádasdi Lemez­gyárban a pártbizottság és a szakszervezet kezdeményezésé­re a gyár műszaki dolgozói vállalták egy-egy szocialista brigád patronálésát, Elhatá­roztak, hogy szervező és agitá- ciós munkájukkal, s szakmai tanácsaikkal segítik elvtársai­kat. A patronálók mint tagok vesznek részt a szocialista bri­gádok munkájában. Lakásépítkezés — OTP kölcsönnel Az Országos Takarékpénz­tár Borsod megyei fiókja, ko­rábbi évekhez hasonlóan, eb­ben az esztendőben is több mint 2 ezer esetben engedélye­zett építési kölcsönt. Megyénkben tavaly 1070 ház épült kölcsönnel, az idén pe­dig 1900 készül el. A takarék- pénztár további kölcsönöket engedélyezhet, Azok a dolgo­zók, akik jövőre akarnak épít­kezni. helyesen teszik, ha ké­relmüket még ebben az évben benyújtják. A takarékpénztár tetszetős típustervekkel áll az építtetők rendelkezésére. Ha az építtet­ni szándékozó még nem ren­delkezik telekkel, a takarék- pénztár ezt az igényét is ki tudja elégíteni, Mindezzel kap­csolatosan a dolgozók az OTP megyei fiókjánál, vagy a te­rületileg illetékes takarék- pénztári fióknál kaphatnak részletes felvilágosítást. ———'OQO .....— L evegőhűtésű traktormotor A minszki traktorgyár kon­struktőrei elkészítetlek, a „DV —50” típusú levegőhűtésű új motor prototípusát. Az új mo­tor konstrukciója egyszerűbb és üzemeltetése biztonságo­sabb, mint a vízhűtéses radiá- toros motoré. Ugyanis ez utób­bi motorfajla gyártásához drá­ga színesfém szükséges, Az új motor négyhengeres, 55 lóerős, percenkénti 1600 for­dulatszámú diesel-motor, A motort „IJ'fTZ—50” ffrm.rtí traktorra szerelik amelynek új márkája: „MTZ—S0 V”. A tanulás népmozgaiommá válik A mit az oktatással, általá- ban az ismeretkörök bő­vítésének szükségességével kapcsolatban nap mint nap hangoztatunk, tömören így fo­galmazhatnék meg: nagyobb feladatok elvégzéséhez nagyobb tudásra van szükség. Felada­taink pedig óriásiak, nagyob­bak, mint eddig bármikor is voltak. Erre a következtetésre kell jutnunk akkor is, ha az ipar különböző ágaiban végbe­menő hatalmas fejlődést, vagy n mezőgazdaság területén előt­tünk álló feladatokat vizsgál­juk. A régi technológiát, a ré­gi termelési módszert újak, ha­tásosabbak cserélik fel. Sok "helyütt a kézi erő helyett auto­mata gépek, gépsorok dolgoz­nak, új termelési módszereket kísérleteznek ki a „hagyomá­nyosak” helyébe. Az új tör elő­re mindenütt, és kiszorítja az ósdit, az avultat. Természetes, hogy a tudo­mány és a technika világmére­tű forradalma, a szocializmus teljes felépítése hazánkban mindenki kötetességévé teszi az általános műveltség állandó gyarapítását, a szakemberkép­zés erőteljes fejlesztését, az eszmei-politikai színvonal eme­lését. A magunk elé szabott, feladatok megvalósításához mind annyiunk munkájára szükség van. Ha sikerrel akar­juk megvalósítani ezeket a fel­adatokat — márpedig így* akar­juk — akkor magától értetődő­en következik a tudás növelé­sének igénye. Mindenkire vo­natkozóan! A „mindennap egy kicsit jobban" is csak így kép­zelhető el. Hol tart Borsod me­gye ezekben a kérdésekben? A megyei pártértekezleten is elhangzott az a mondat, hogy a tanulás megyénkben is kezd népmozgalommá válni. Széles körben emelkedik a műveltsé­gi színvonal, erősödik az em­berek szocialista gondolkodá­sa, tudata, erkölcse. A szocia­lista meggyőzés mindinkább befolyásolja, formálja a cse­lein’ést, a termelést, az alkotó munkák Igen, mindehhez az szüksé­ges, hogy a tanulás, az isme­retkörök bővítése népmozga- lommá váljék.- Ügy, mint aho­gyan válik is. A dolgozók is­kolájába például soha nem je­lentkeztek annyian, mint eb­ben az évben. Az ózdi járásban hatszáz körül jár a beiratko­zottak száma. Rekord jelentke­zés — mondták az ózdi járási tanácson. De ilyen rekordje­lentkezésről számol be a többi járás is. Érdemes megemlíteni, hogy ezek a számok évről évre emelkednek, mintegy bizonyí­tékaképpen annak a helyes meggyőződésnek, amit a tanu­lás szükségességéről évről év­re több ember vall magáénak. Jellemző, hogy a dolgozók is­kolájába sokan beiratkoznak olyanok is, akiknek a munka­köre nem követelné meg a ma­gasabb. iskolai végzettséget. Es­ténként. azonban mégis időt szakítanak maguknak a tanu­lásra, mert „tudni” akarnak, Szégyenük tudatlanságukat. Pontosan ezt a szót használták az egyik járás vezetői is, akik részt vettek a dolgozók iskolá­jának szervezésében. Fölösle­ges lenne bizonygatni, hogy mennyire egészséges az ilyen szégyenérzet. A tanulás általánossá válá- sának folyamatát jelzi az a tény is, hogy az általános is­kolások 03 százaléka tanul to­vább technikumokban, gimná ziumokban. iparitanuló intéze­tekben. Kétségkívül sokat­mondó szám. Tény azonban az is, hogy még mindig akadnak olyan fiatalok, akik nem vég zik el az általános iskola nyolc osztályát sem. A KISZ, az út­törő szervezet erélyesebben léphetne fel ezeknek a fiata­loknak a hanyagsága ellen. Mert ma már nagyobbrészt csak erről lehet szó, Ma már senkit sem akadályozhat az ál­talános iskola nyolc osztályá­nak megszerzésében például a cipőhiány, senkinek sem kell kimaradnia az iskolából azért, mert nincs pénze megvenni a könyveket, vagy azért, mert el kell mennie a gyárba dolgozni. Mindenkinek a saját érdeke követeli az iskola pontos el­végzését. Az iskolareform alaptételé­nek — közelebb az élethez — megvalósításában a középisko­lák igen szép eredményt értek el. A miskolci gimnáziumok osztályainak BO százalékában 5 plusz l-es formában tanítanak. Az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél, álla­mi gazdaságoknál dolgozó kö­zépiskolás diákoknál új nevelő tényező jelentkezett; a mun­kásosztály, a> tsz-parasztság. A mindennapok munkája, küz­A kisvasút - nagy munkában A brigíic] munka közben. A kisvasút mentén haladunk, a megyeszerte híres távközlé­si-fenntartási brigádot keres­sük. A négytagú szocialista bri­gád, amply Dézsy Béla szakasz­szerelő mester vezetésével ke­reken 104 és fél kilométer hosszú vonalszakaszon javítja és ellenőrzi a távközlési be­rendezéseket. most is kint dol­gozik, hiába süvít: a szőj a ha­tárban. A légvezetű vonalat ja­vítják. Az ő jó munkájuk, teszi lehetővé, hogy zökkenőmente­sen dolgozik a rendkívül nagy fontosságú kjsvasút, amelyen a nagykiterjedésű Bodrogköz mezőgazdasági termékeit szál­lítják Sárospatakra, az átrakó állomásra. A kis brigádot a Clgánd fe lé vezető gyönyörű fasor mel­lett találjuk meg. Egyik tagja éppen az oszlop tetején szór­Miért? Mert erre nincs elő­írás a MÁV ruházati utasításá­ban. Er. igaz, de az is igaz, hogy ezen lehetne változtatni. Hogyan? Be kellene venni a ruházati utasításba, hogy téli­re meleg sapka és gumicsizma is jár a nehéz fizikai munkát végző átrakóknak. Van ugyan 8 pár csizma, de ezt nem hoi-dhatja 43 ember. Segíteni kell ezen, ez jelenti a legna­gyobb problémát a kisvasút dolgozóinak. A MÁV Miskolci Igazgatósága, amely jól segíti á bodrogközi kisvasút dolgozó­it, pontos és jó munkával tá­mogatja a kisvasút vezetőit, minden bizonnyal megoldja ezt a megoldható kérdést. Más gondok is vannak. Nincs még oktató terem az állomáson. É célra egy földbeásott régi ko­csiszekrényt használnak, amely bizony groteszk képet mutat a modern technika korszakában. Télen nagyon hideg ez az „ok­tató-terem”. A vonatkísérők­nek sincs még melegedő helyi­ségük. Azlán n jövőre is gon­dolni kell a felsőbb hatósá­goknak: a megnövekedett for­galom követeli, hogy bővítsék a ricseí és a pálházi állomást. És bejárati jelzőket kell elhe­lyezni, több fontos helyen. Megannyi gond a sok szép eredmény mellett! Ez termé­szetes is. De nem elég csak fel­ismerni ezt. Tenni kell s minél hamarabb, hogy később ne kelljen majd kapkodni a fel­gyülemlett problémák miatt. A kisvasút dolgozói nem pa­naszkodnak, becsülettel helyt állnak, a kongresszusi verseny­ben is igen sok dicséretes munkasiker fémjelzi tevékeny­ségüket. Éppen ezért segíteni kell őket A MÁV Miskolci . Igazgatósága, amely sokkal ne­hezebb kérdéseket is megol­dott már, bizonyára most is gyakorlati intézkedésekkel vá­laszol. Mert egyre jobb mun­kát csak úgy várhatunk joggal az emberektől, ha megteremt­jük hozzá a jó feltételeket. Szegedi László dclme az eredményekért két­ségtelen egészségesen hat a fia­talok tudatára, életszemléleté­nek egészére. A 4 plusz 2-es oktatás az újtípusú középisko­lák, a szakközépiskolák előké­szítését szolgálja. Néhány he­lyen már ezzel az oktatási for­mával is szép eredményeket értünk el. Az eddiginél magasabb szín­vonalon gondoskodunk a szak­emberképzésről is. A Sárospa­taki Felsőfokú Tanítóképző eb­ben az évben bocsátotta ki első diplomásait. Megkezdték a munkát a Kazincbarcikai Ve­gyi, a Miskolci Gépipari, vala­mint a Putnoki Mezőgazdasági Technikum felső tagozatán is. Mindenütt várják a szakembe­reket. Különösen várják a tsz- ekben. Mégis: a putnoki tech­nikum felső tagozatát nem tud­tuk borsodi fiatalokkal benépe­síteni. Jellemző, hogy az or­szág más vidékeiről, távoli vá­rosaiból sok fiatal jelentkezett, míg a Borsod megyeiek némi idegenkedést mutattak. Pedig a megye fiataljainak jövőjét ez ipari üzemek mellett n szocia­lista mezőgazdaság biztosítja. Jó lenne, ha tsz-ek is többet tennének a szakemberképzés előmozdításáért:.. Esetleg tár­sadalmi ösztöndíjak alapításá­val is. A Miskolci Nehézipari Egyetem igen sokat tesz a mérnökképzésért, a tudomá­nyos munkáért. Érdemes meg­említeni, hogy a borsodi fiata­lok még erre az egyetemre sem jelentkeznek annyian, mint ahogyan azt az egyetem oktatói kara és bárki is elvárná. Kormányunk nagy gondot fordít az. egyetem fejlesztésére: a második ötéves terv követ­kező éveiben évente 50 millió forinttal gyarapítják. Az egye­tem fejlesztése azonban „nem meg}’" a kívánt ütemben. A tervezést végző szervek általá­ban késve biztosítják a kivite­lezési terveket, A Borsod me­gyei Építőipari Vállalat kapa­citáshiányra hivatkozva 1963- ban 10 millió forint értékű munkát nem tud elvégezni. Helyes lenne, ha az egyetem építését népgazdasági jelentő­ségénél fogva kiemelt beruhá­zásnak nyilvánítanák. Az egyetem kétségkívül ha­talmas eredményei mellett azonban még számos tennivaló vár mind az oktatás, mind a nevelés terén a tanári karra. Az egészséges légkör, elvtársi- as vitaszellem, az egyetemért, az ifjúságért érzett felelősség biztosíték a nagyobb feladatok elvégzéséhez is. | gen, a nagy feladatok nagy tudást követelnek. Hogy a tanulás a mi megyénk­ben is kezd népmozgalommá válni ez azt bizonyítja, hogy a dolgozók legszélesebb tömegei is magukévá teszik az előttünk álló nagy feladatok gondját, küzdelmét, és igyekeznek mi­nél eredményesebb munkával gyorsítani megvalósításukat, Priska Tibor Hi a szeméttel! Tiszaszederkény-Ujváros igen szép fejlődésnek indult. Sorra épülnek új, modern bér- házai. A régiek előtt azonban ott fekszik a sok szemét, a tar­tályok megteltek, és nincs, aki elszállításukról intézkedjék. A város lakói azt. kérdezik: Mi­ért nem vonják felelősségre azokat, akik felelősek a város tisztaságáért? Ennek éppen itt lenne áss ideje! rogköz fatvafból egyre többen utaznak be vásárolni Sárospa­takra és Sátoraljaújhelyre. A főnök — miközben ismer­teti az állomás tevékenysé­gét, elismerően nyilatkozik a cig'ándi állomás dolgozói­ról, akik nagy célt tűznek ma­git k elé: elnyerik a Szocialista állomás címet. Ehhez meg is vannak a feltételek. Aztán Sa­si Ferenc vonatkísérő brigádjá­ról és Tabodi Zoltán átrakó csapatáról mond dicsérő szava­kat Nádnál János, majd így folytatja. — Vannak problémáink is. És várjuk a megoldást. Az átrakó munkások — va­lamennyien rekord telj ékítmé­nyeket érnek el — bizonyos ás­ványi anyagok átrakásához munkaruhát kapnak, de gumi­csizmát ős melegsapkát nem. három irányba ágazó vasútvo­nal 15 községet érint, 232 kü­lönféle teherkocsit és 3B sze­mélykocsit közlekedtet: és mindezt nem akárhogyan; él- üzem szinten. S mit mond a vonalfőnök, Nádasi János, a sárospataki kisállomás vezető­je: — Három év alatt körülbelül 100 millió forintot költöttünk a kisvasút fejlesztésére. Megnőt­tek a feladatok, fejlesztenünk kellett tehát a Bodrogköz vas­útvonalait is. Korszerű sze­mélykocsit. nyitott: és fedett te­hervagonokat és 12 diesel­mozdonyt kaptunk. Igen sok árut szállítanak el a Bodrogközből, havonta 27— goskodik. Az oszlop alatt ket­ten segédkeznek. A negyedik ember távolabb dolgozik. Ez te­hát a híres Dézsy-brigád. Be­szélgetünk velük- A brigadé- ros zömök, de fürgemozgású ember. Harmincöt éve dolgo­zik a MÁV-nál, vasúti dinasz­tia tagja, ap.ia is vasutas volt, a fia is az lett. A brigád két éve dolgozik együtt, tagjai szerények, hiva- tásszerető, egymást megértő emberok: egy kis család. A párt VIII, kongresszusára is ér­tékes felajánlásokat tetteit, eze­ket szépen teljesítik. Nemrég például egy közel 2Ö ezer fo­rint értékű garázst építettek hulladékanyagból. A zemplén- agárdi és füzérkomlóst szaka­szon mindenki ismeri őket. Ke­vés beszédű, cselekvő emberek, és eddig a bodrogközi kisvas­úitól együtt kevés szó esett ró­luk. Pedig munkájuk igen fon­tos. a kisvasút pedig igen fe­lelősségteljes munkát végez a megye e távoli vidékén. A négytagú brigádnak, amely sokszor egy 8—10 tagú csoport helyett dolgozik, igen sokat köszönhet a MÁV. A bri­gádvezető csak ennyit mond: — ürülök, hogy olyan em­berekkel dolgozhatom, mint Bihari József lakatos, Bosnyák Géza műszerész és Tóth Géza távközlési segédmunkás. Ilyen emberekkel nem nehéz leküz­deni a nehézségeket. Pedig van bővan, különösen ősszel és télen, amikor a vezetékhez ra­gad az ember keze. De nézzük csak a bodrogközi kisvasút „önéletrajzát”. Gaz­dag és érdekes adatokat tartal­maz. A kisvasút jövőre lesz 50 év, , 450 mberrel dolgozik, a A keskeny nyomtávú vagouokbfll a nagy kocsikba rakják az árut. 28 ezer tonnát, fát, burgonyát, parketta anyagot és uj tudná felsorolni, ml mindent. És em­bereket is természetesen. Ok­tóberben például 200 000 ember utazott a kisvonaton. Ez igen nagy forgalmat jelent A Bod­A Bodrogközben is bekö­szöntött a hideg, ködös idő. Sá­rospataktól Cigánclig csak egy­két szekérrel, meg az iskolák­ból hazaigyekvő tanyasi gyere­kekkel találkokunju

Next

/
Oldalképek
Tartalom