Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-11 / 264. szám
4 ESZAKMAGTARORSZAO Vasárnap, 1962. november 11. A VII. Országos Képzőművészeti Kiállítás anyagából Bernáth Aurél: Svájci tó. Az év végére valamennyi borsodi községnek lesz mozija JUHASZ JÖZSEF: Borsod megyének számos olyan községe volt, ahová villany hiányában — két vagy három hetenként egyszer — vándormozi járt vetíteni. A falvak villamosításával egy időben nagy gondot fordítottak a mozihálózat fejlesztésére is. Jelenleg a megye lakói 365 állami és 96 társadalmi kezelésben lévő filmszínházban szórakozhatnak. Most pedig a községek villamosításának befejeztével lehetővé vált, hogy az év végéig minden faluban működjék mozi. Ezért az idén már 26 község kapott normál-, vala- \ mint keskenyfilm-vetítő be rendezést és ezeken a helyeken! rendszeresen tartanak előadá-J sokat. így a megyének márt csak hét olyan községe maradt, < amelynek még nincs mozija. AÍ tanács művelődésügyi osztálya/ és a Moziüzemi Vállalat veze-S tői most úgy döntöttek, hogy az\ év végéig ezeket a hegyi falva- j kát is — mint például Basköt, s Mogyoróskát, Pusztaradványt, Simát és Lénárddarócot — fel- > szerelik mozival. Ä program Czlnke Ferenc: Cigánybegy (Salgótarján). Nemrég alakult meg a Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szervezete. Néhány sorban már beszámoltunk róla, hogy a csoport milyen tevékenységet szeretne, kifejteni megyénk közlekedésének, személy- és áruforgalmának javításában. Most arról a programról szeretnénk írni, amely meghatározza a Közlekedéstudományi Egyesület miskolci szervezetének legfontosabb tennivalóit. Az egyesület munkatervében húsz bizottság megalakítása szerepel, s 59 előadás, 31 belföldi és külföldi tanulmányút, valamint technikus továbbképző és néhány egyéb szaktanfolyam. » A program összeállításánál elsősorban azokat a szempontokat vették figyelembe az egyesület miskolci csoportjának vezetői, amelyek megyénk és néhány nagyobb városunk hétköznapjait érinti, így például elhatározták a talajcsúszások megakadályozásának vizsgálatát, néhány nagyközlekedésű útvonalon. A Lenin Kohászati Műveknél, a vegyesáru szállítását vasút helyett közutakon akarják megoldani. Ezzel elsősorban a Miskolc—Diósgyőr vasúthálózatot szeretnék tehermentesíteni. Gondosan tanulmányozzák a Hatvan—Miskolc közötti villamos vontatásból adódó forgalmi és vontatási problémákat, továbbá a Tiszai Pályaudvar bővítési munkálatainál jelent-> kezd nehézségek felszámolását > is napirendre tűzte az egyesü- < let miskolci szervezete. < A programban szereplő el- í méleti és tudományos kérdé- ( sekkel foglalkozó előadások- í kai elsősorban a közlekedésben > dolgozó szakemberek kép- í zettségét szeretnék növelni.í Hasonló célzattal tervezték a í külföldi és hazai tanulmány- > utalcat is, í Bacsó Gyula szervező í ÚJRA TEREMT Újra teremt téged a képzelet — bogáncs szívóssággal — Éhes disznó álmodik így, melyet pusztulni jelölt az aszály. Föltámaszt immár, mit biztos tudok: az egészséges, hűvös eszmélés Megfogalmaz szabatosan és szépnek hisznek az esztétikusok. Egész életem harcbahállás volt a szívvel és az értelemmel De már lehűtöttem holt anyagát gondolataimnak És így talán megformálhatom élményeim forróságát az ész katlanjaiban, hol megbékült a tényleges való. De jaj! — Az agy hidegsége megfagyassza az élet virágait, melyek csak a szívből nőhetnek ki. A higgadtság megdermeszti a mozgást, melyből az élet fakad Kifeszíti nyilallásokká a lelket és a hősugarakat S jégpáncélba dermed a világ. Menekülj szívem valahová el! Hol mégis az érzés dominál s szabadságod nem .rácsozza el a kegyetlen mértani szabály. Mert az csak szívünk lüktetésében gyönyörködtető, ha íveiben hintázik a tollas cifraság: gyűlölet és a szerelem. A műhely dolgozói Frontszerelések a ll-es aknában - Téli felkészülés - Mi okozza a géphibákat? AMIKOR A SZÉNRŐL, a bányászkodásról írunk, vagy beszélgetünk, legtöbbször csak azokról az emberekről esik szó, akik a frontokon, elővájásokon, vagy kamraíejtűseken vágják a szenet. Egyszóval a szó legszorosabb értelmében vett „bányászokról” — noha egy-egy aknánál, bányaüzemnél sok olyan dolgozó is van, akik ugyan nem fejtik a fekete gyémántot, mégis mindennapi munkájuk szinte elengedhetetlen velejárója a bányászkodásnak. Ilyenek például a javítóműhelyek dolgozói, a bányák „vasasai”. Néha megsértődnek, ha valamelyik akna termelésének propagálása közben megfeledkezünk róluk. Ilyenkor azt szokták mondani; könnyű a bányászoknak, hiszen jól karbantartott üzembiztos masinákat kapnak a műhely dolgozóitól. S ha mégis valamelyik gép „megbetegszik” a föld gyomrában, tüstént ott vagyunk. Ez volt az egyik oka annak, hogy a minap Ormosbányán járva, nemcsak a vájárok munkájáról érdeklődtem, hanem a műhelyben is körülnéztem. A másik — és egyúttal ez a legfontosabb — sok jót hallottam az ormosi vájárokról. A bányászok szeretik és becsülik őket — mert megbízhatóan, lelkiismeretesen elvégzik munkájukat. A műhelyben is, meg a frontokon is. Pedig néha féllábszárig érő vízben kell beszerelni egy-egy frontot. S az anyagbeszállítás is sok nehézséggel jár. Télen meg a külszínen nyújtózkodó kötélpályákra kell nagyon ügyelni. De a legfontosabb mégis a frontok üzembiztos beszerelése. Azt mondja Ülkei István üzemvezető: ■ — A Il-es aknában elkészítettünk egy olyan fejtést, ahol jóformán az egész szállítási munkát gépek végzik. Ez olyan igazi tömegtermelésű munka..hely:' -Három' mezőben kétpa-" jj dósán haladunk. ú !• Jegyzetfüzetet vesz elő, azután folytatja: i: — Bevittünk két darab 300 H méteres gumiszalagot. PZP és jj csehszlovák kaparok is üzemeltnek. Nem kell csillézni a szű- Ikös vágatokban. Ugyanezt takarjuk megcsinálni a III. ak- gnában. Igaz, ott csak két mezőt [[fejtenek, egy pados előrehala- jjdással. Vékonyabb a szénmező. [•A Il-es aknában 5—6 méter az jj átlagos vastagság, a III-asban jj meg csak 2,20—2,50, — így az Íj üzemvezető. jí A téli felkészülési terv már |: valóság. Hónapokon át ez- jjzel foglalkozott a műhely kollektívája. Járták az aknákat s [ja külszínen is sokat serénykedik tek. Különösen a függőkötél- jj pályák karbantartására ügyelitek, hiszen ezek üzembiztonsággá alapvető feltétele a terme- Ílésnek. Gondoljuk csak el, na- jiponta 4000 csille szén „utazik” Ca magasban a két „pályán”. Ha is csak egyik „befagy” — az egész ;; bánya tervteljesítése bajba ke- jerüi. A gépek karbantartására, jj olajcseréjére és fagytalanításá- jjra is nagy gondot fordítottak !;az ormosi műhely dolgozói. — Milyen természetűek az ^üzemzavarok? — kérdezem Ül- íjkei elvtárstól. > — Egyre jobban csökken a jgondatlanság, nemtörődömség i okozta üzemzavar. Legtöbb jsesetben természetes elhaszná- jjlódásról van szó. Néhány éve jj még sok baj volt a szakszerűt- jlen kezelésből adódó géphibák- íkal is. Manapság csak elvétve j találkozunk ilyen esettel, í Jó érzés az, hogy lassan kishal az olyan „nézet”: a terme- •lésnek, a terv mennyiségi ^teljesítésének mindent alá kell j rendelni. Napjainkban egyre Itöbbet foglalkozunk a gazdasá- jgossággal, a szakszerű, gondos : termeléssel. Hiszen a felüle- • tesség okozta géphibák javítási [költsége — a szén órában is :benne van. S ma aligha hallani :olyan véleményt; kerül, amibe kerül, ERRŐL AZ UTÓBB említett kérdésről sokat beszélgetnek egymásközt a bányászok és a javítósok. Valahogy nevelik egymást a jóra, — a közös gond enyhítésére. Ilyen vállalást egyébként a kongresszusra is tettek. Pauiovits Ágoston A bélyeggyűjtők országos küldött közgyűlésen | & A Magyar Bélyeggyűjtők Or-* szágos Szövetsége október 21-jj: én tartotta meg Budapesten, a * Ganz-MÁVAG művelődési há-* zának nagytermében VI. kül-* döttközgyülését, mely egybe- * esett az egységes magyar bé-* lyeggyűjtő szervezet rriegalakí-* tásának 10. évfordulójával. jjj A közgyűlés elnökségének,* jelölő és szavazatszedő bízott-jjj ságának megválasztása után a* szövetség elnökének beszámo-* lója következett. A beszámoló* foglalkozott az elmúlt tíz esz-* tendő eseményeivel, az elért* eredményekkel, majd ismer-* tette a további fejlődés lehe-* tőségeit és a következő évek* feladatait. jjj A főtitkári, ellenőrző bízott-* sági és mandátumvizsgáló bi-* zottsági beszámolók után a* tízéves tagsággal rendelkezők* kitüntetésére került sor, majd!| a hozzászólások következtek. A* 60 ezer tagot számláló orszá-jjj gos szövetség közel 800 taggal* képviseltette magát a küldött-* közgyűlésen. jjj A miskolci és Borsod me-| gyei bélyeggyűjtők mintegy há-* romezer tagja nevében Varró* Gyula, a Miskolci Bélyeggyűj-* tő Kör elnöke szólalt, fel. Is-jij mertette a miskolci és Borsod* megyei bélyeggyűjtők életét ésjjj munkáját, valamint, javasolta,* hogy a szövetség minél széle-* sebb körben fejtsen ki propa-j gandát jjj A hozzászólások megválaszd-jjj lása után került sor a jelölő* bizottság javaslatára, és meg-jjj választották az új vezetőséget.* —---o------ :j* K iállításod Borsodnádssdon * A Nagy Októberi Szocialista* Forradalom évfordulójának* tiszteletére Borsodnádasdon* a* Csehszlovákiai zenészek között: Zenészekkel, zenészek között Zenészekkel indultam útnak. A Miskolci Bartók Bála Zeneművészeti Szakiskola KISZ-szervezete baráti kapcsolatokat teremtett már korábban a Brno-i és a Katowice-i konzervatórium ifjúsági szervezeteivel. Ennek eredményeként járt itt tavasszal a lengyel zenei külmunkaközösség fáradhatatlan elnöke, Ladislav Saniczky. A Brno-i vasútállomáson Jozef To- mastikkal az élén a Leos Janacek nevét viselő konzervatórium sok tanára, növendéke, szülői munkaközösségi tagja várt, megtörtént a hivatalos üdvözlés, az elszállásolás és megkezdődött né- hánynapos, de kellemes emlékekben igen gazdag Brno-i életünk. * Ne tűnjék szerénytelenségnek, ha az emlékek között elsőként a miskolci szakiskola kamarazenekarának koncertjét említem. Csehszlovák barátaink nagyon szépen előkészítették a vendégszereplést, s amikor a koncert előtt szétnéztünk a Bmo-j Állami Filharmónia nagy koncerttermében, a Besedni Dum-ban, több szakmai megbeszélés volt a Leos Janacek konzervatóriumban. A miskolci és Brno-i tanárok kölcsönösen megvitatták a középfokú zeneoktatás és az alsófokú tanárképzés közös eredményeit, gondjait, aztán később nem volt szükség tolmácsra: minden miskolci tanár felkereste az érdeklődésének, illetve tanszakának megfelelő tanárt és tanórát és ahol örök dallamok szárnyaltak, vagy akár még meg-megbotladozva bátortalan kodtak elő egy-egy növendék hangszerén, ott már nem számított az anyanyelvi különbözőség, a muzsika nyelve közös. Egyöntetű volt a megállapítás, hogy a hasonló tapasztalat- csere hasznos a baráti országok zene- oktatási intézményei között. Brno-i barátaink egyébként azóta már Miskolcon és Egerben is számot adtak a magyar közönségnek a náluk folyó zenei nevelőmunka eredményességéről. * A fiatalok között gyorsan ment a barátkozás. Ott is segített a muzsika, segített az iskolai orosz nyelvoktatás. Barátságok szövődtek a rövid néhány nap alatt, amit aztán tovább ápolgatott három kiállítás nyílt. A műszaki klubban a műszaki* könyvtár legújabb kiadványa-* ft és a fotoszakkör képkiállí-í tását rendezték meg, a KISE-jj: btthonban pedig érdekes pia-* kátkiáliítás szemlélői lehetnekjjj kz érdeklődők. % A Szabadság tér Ernő üzleti központjában. dcltség és indult útnak a miskolci szakiskola kamarazenekara, néhány szólistája és több tanára, hogy megismerkedjék a csehszlovák és lengyel zenei oktatással, annak napi kérdéseivel, egy-két hangversenyen számot adjon a mi zeneoktatásunk helyzetéről, a növendékek felkészültségéről. A tapasztalatszerzés, a barátság ápolása és egy kicsit a világlátás vágya, új barátok szerzése volt a célja a szakiskola küldöttsége utazásának és ehhez a küldöttséghez csatlakoztam magam is. Az alábbiakban és néhány következő írásomban ennek az útnak egy-két mozzanatát szeretném felvillantani. * Rövid bratislavai tartózkodás, egy nagysikerű hangverseny és igen emlékezetes városnéző séta után utaztunk Csehszlovákia második nagyvárosába, Morvaország fővárosába, Brno-ba. Utunkon elkísért egész csehszlovákiai tartózkodásunk fáradhatatlan segítője, a mindenkor szolgálatkész, utolérhetetlen udvariasságé dr. Jaromir Láska, aki már Sturovónál, a . határ átlépésekor várt minket, s velünk jött a bratislavai tanárok közül Krizsán Imre, meg a szülői Magyarázó igyekezet a szőke cseh balettnövendék arcán, töprengés a miskolcién. bizony nem találtunk üres helyet. Büszkén hallgattam a tapsokat, a dicsérő megnyilatkozásokat. Mind á Gombás Ferenc vezényelte zenekar, mind pedig a szólisták a legmagasabb fokú elismerést érdemelték és váltották ki az igényes közönségből. A legnagyobb sikert talán Popper magyar rapszódiája, Yvonne Desportes ütősökre és zongorára írt műve és Bartók—Gertler szonatinája aratta a szólószámok közül, míg á zenekari számokból Weiner Divertimento- ja és Csajkovszkij Szerenád-ja ért el osztatlanul kimagasló sikert. * Brno-i tartózkodásunk első délelőttjén hivatalos fogadtatás és azt követően Végre! Megértették egymást. Szent a barátság. a Bmo-i növendékek októberi, miskolci látogatása ós napjainkban is ápol a Brno és Miskolc között azóta erősen megnövekedett levélforgalom. Igaz, eleinte mutogatással, orosz, cseh, magyar, német szavak keverékével próbálták egymást megérteni és a megértés — mint azt képeink is mutatják — hamar megszületett, Benedek Miklós
