Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-10 / 263. szám

BSZAKIttAGYARORSZÄG

Szombat, 1962. november 1ft.

Heti külpolitikai összefoglalónk

Az elmúlt hét világpolitikai eseményeit elemezve, feltétlenül szólnunk keil a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulójának ünnepségeiről, hiszen ezen a héten ,a világíközv.élemény kétszeres érdéklődés- .sei figyelt Moszkvára. S aki válóban híve a békének, a nemzetek békés együttélésének, az ezúttal sem csalódott a kéke fővárosából érkező hírekben. A világpolitikai helyzet még ma is ellentmondásos és bizonytalan, a kubai válság még nem oldódott meg, de minden jel arra mutat, hogy a közvetlen háborús veszély elmúlt. A kapitalista sajtó természetesen a maga szájíze szerint kommentálja az eseményeket, de nem hallgathatja el a tényeket; a józanság és a felelősségtudat győzött és ebben a győzelemben oroszlánrésze van a Szovjetunió erejének és következetes hékepolítikájá- nak.

fl józan ász diadala

Teljesen helytelen volna úgy felvetni a kérdést, hogy ki nyert és ki vesztett, hiszen egészen nyilvánvaló, hogy a világpolitikában ma csak a békés együttélés, a két rendszer kompromisszumos megegyezése, a kölcsönös engedmények útja az egyedül járható út. Mást akarnak a milliók és mást a milliomosok —- ez is természetes. És hogy kik az erősebbek? Történelmi távlatban mindig a milliók győzedelmeskedtek és végső soron a jelen problémáit ma is a milliók győzelme oldja meg. Addig azonban még hosszú az út és helytelen volna, ha ez az út mindig a háború szakadéka szélén vezetne. A kubai kérdésben elfoglalt szovjet álláspont és az eddig foganatosított intézkedések azt bizonyítják, hogy a szovjet politika nerc merev. De nem is nélkülözi az erőt és a biztonságot. Találóan jegyezte meg N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a november 7-i moszkvai ünnepségek egyik eseményén, hogy „a merevség nem mindig az igazi szilárdság jele. Ismerünk merev testeket, például az üveget, ezek azonban gyakran törékenyek. Néha sokkal jobban megfelelnek a rugalmas, nem merev és nem törékeny testek, például az acél”. Mélyértelmű figyelmeztetés ez azok számára, akik rosszakarátúan, vagy elvakultan félremagyarázzák a Szovjetunió rugalmas, a népek

Igazi érdékeit mindenkor szem előtt tartó politikáját.

Kuba körül egyébként sok minden nem tisztázódott még. Úgy látszik, hogy bizonyos amerikai körök igyekeznek tovább élezni a válságot. A nyugati lapok egyre többet írnak .arról, hogy a Pentagon és a Wallstreet képviselői kész helyzet elé akarják állítani a Fehér Házat, olyan intézkedésekkel, amelyek alapjában véve ellentmondanak Kennedy megnyilatkozásainak. Az is tény, hogy Kennedy intézkedései és ígéretei eddig nem mindenben fedték egymást és még mindig fennáll a veszélye annak, hogy az amerikai elnök a legveszélyesebb kalandokra is elszánt militarista körök befolyása alá kerül,

fiz amerikai nép széles rétsgg késiét akar

Az ENSZ-ben történ t események azonban józanító hatással. lehetnek Ketmedyre és tanácsadóira. Egyre inkább nyilvánvaló, hogy a világbékével kapcsolatos kérdésekben az imperialista körök kisebbségben maradnak az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Világosan bizonyítja ezt .a nukleáris fegyyerkísérlelek megszüntetésével kapcsolatos vita. Az ENSZ tagállamainak többsége itt egyértelműen a mindenfajta kísérletek beszüntetése mellett foglalt állást és elvetette a nagyon is átlátszó amerikai kibúvókat. Kennedy alapjában véve tehát válaszúton áll és mivel most pártja az amerikai választásokból megerősödve került ki, feltehető, hogy bátrabban mer támaszkodni a józan ész politikájára.

Igaz, hogy nemcsak a szocialista országok népei, hanem a nyugati országok dolgozói is tudják, hogy semmi alapvető különbség nincs a republikánus és a demokrata párt között. Mindkettő szilárdan a kapitalista elvekre támaszkodik, tehát lényegében az a szerepe, hogy becsapja a közvéleményt. Ugyanakkor azonban mégsem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy jelenleg a legagresszivebb háborús uszítok a republikánus párt soraiban húzódnak meg és az amerikai választásokon mégis örvendetes jelenség volt, hogy azok buktak meg legjobban, akik a legreakeiósabb eszméket vallották, mint például Nixon volt alelnök. Ez lényegében csak azt bizonyítja, hogy az amerikai nép széles rétege békét akar és ezt a bé-‘

keakaraiot a vezetésben elobb- utótob tudomásul kell vennie.

fiz imperialisták jemeni mesterkedései

A kubai válság kissé elterelte a figyelmet a jemeni eseményekről, pedig a helyzet itt is változatlanul komoly. A jelentésekből kitűnik, hogy a jemeni nép a forradalom oldalán van, de a forradalom -vívmányait még mindig veszélyeztetik az imperialista mesterkedések, A szaud-arábiai és a Jordániái monarchisták továbbra ás fegyverrel segítik a volt jemeni uralkodóköröket és egyre nyilvánvalóbb., hogy titokban beavatkoznak az eseményekbe a gyarmatosító hatalmak is. Az elmúlt héten Szalal jemeni köztársasági elnök több fontos .tárgyalást folytatott, A haladó arab erők feltétlenül a jemeni forradalmat támogatják és ennek minden bizonnyal meglesznek a gyakorlati következményei is.

Ujairö iüdszésS kampány Kansóban

Nyugtalanítóan hatottak a világ közvéleményére az elmúlt napokban a kongói események is. A hatóságok itt az utóbbi időben újabb üldözési kampányt kezdtek a haladó szellemű politikai vezetők és mindazok ellen, akik az ország függetlenségét és szuverénitá- sát óhajtják. Ide tartozik Gbe- nyének, a minisztertanács alelnökinek, a Lumumba alapította párt egyik vezetőjének letartóztatása.

Adenauer iogtipró intézkedései

Az érdeklődés központjába került ezekben a napokban Adenauer kormányának jogiip- ró intézkedéseivel kapcsolatban Nyugat-Németország is. A Spiegel-ügy a Német Szövetségi Köztársaság fasizálódására mutat. Mint az Olasz Kommunista Párt lapja, az Unitá részletesen kifejtette, Adenau- emek a rendkívüli állapot bevezetéséről " szóló

.....törvénye

u

gyanolyan államcsíny előkészítését szolgálja, mint amilyet Mussolini hajtott végre 1925- ben. Az ürügy azonos. Adenauer is arra hivatkozik, hogy „tartani lehet a kommunisták erőszakos fellépésétől”. A valóság. Adenauer rendkívüli törvényei annak a külpolitikának a következményei, amely a bonni rendszert veszélyes felt éli yé változtatta Európa szivében;

John Bernal;

Ne Icfiiy.egessék tovább iiubátl

John 'Beírnál, :a Béke-Világtan ács elnöke nyilatkozatban foglalkozik a kubai válság kérdéseivel. Hangsúlyozza: erélyes intézkedéseket kell tenni a Kuba edlen foganatosított megkülönböztető akciók megszüntetésére.

— Kennedy elnök ama ígérete ellenére, hogy nem támadják meg Kubát, a válság egyáltalán nefti feklntbető -véglegesen megoldottnak — hangsúlyozta Bernal.

— Ilyen helyzetben

a világ békeniozgalmának fontos lépéseket kell tennie a béke megőrzésére, a Kuba ellen alkalmazott mindenfajta megkülönböztető intézkedés megszüntetésére.

Bernal végül követeli a Kubában Jévö külföldi támaszpont felszámolását,

amelyet a 'kubai nép akarata ellenére tartanak területén.

A háború borzalmai még elevenen éltek az emberiség emlékezetében. A fiukat elvesztett szülőkről alig került

le a gyászruha, — s ekkor,1 a szenvedéseknek, a kegyetlenségeknek e szörnyű évei után, hatvanhárom ország több mint 30 millió fiataljának képviselői esküvel fogadták meg, hogy emlékezetükbe vésik azt a lcíkovácsolt egységet, amelyről álmodtak, amelyért küzdöttek,. hogy az egész világon megteremtik a tarlós és igazságos békét, a világ népeinek őszinte barátságát.

Mindez 1945. november 10- én történt Londonban, az Albeit Hall óriási , hangversenytermében. Manchester-! munkások, Liverpool-i tengerészek, Oxford-i egyetemisták, csehszlovák partizánok, szovjet 'és amerikai küldöttek tetteit szent esküt, — s megalakították a Demokratikus Világifjúsági

Szövetségei.

A szavakat nem sokkal később tettek követték. 1916- ban már a DÍVSZ szervezett nemzetközi konferenciát a spanyol köztársasági ifjúság megsegítésére. Egy esztendővel később Kuba földjén U latin-amerikai állam fiataljainak vezetői tanácskoztak a DÍVSZ kezdeményezéséi-« Azután egymást követték a színpompás, békét óhajtói sokszor nem is annyira szórakoztató, mint inkább harcos szellemű világifjúsági találkozók.

És ezek a találkozók hi; ven tükrözték korunk ifjú, nemzedékének érdekeit, mintegy bizonyságául annak: a DIVSZ-hez csatlakozó ifjúsági mozgalmak mindenkor keresik azt a közös platformot, amely egyesíti őket, cZ pedig a béke!

Erre emlékezünk ma, a világ ifjúságának napján.

— pa —

VII. Országos Képzőművészeti Kiállítás Miskolcon

O ét éve már, hogy képző- művészeti életünk teljesen új rendezvénnyel gazdagodott: a miskolci országos képzőművészeti kiállítással. „Magyarországon ezideig természetesnek tetszett, hogy országos rendezvények csak a fővárosban legyenek, vidéki városaink csak töredékeket kaptak, olykor-olykor azok anyagából. Minden túlzottan a fővárosra koncentrálódott, a vidék szerepe a kultúra területén másodrangú volt. Kissé olyan volt a helyzet. , mintha a magyar kultúra legjavához csupán Budapest lakosságának lett volna joga vagy igénye. A szocialista kultúrforradalomnak kellett eljönnie ahhoz, hogy az évtizedes szokásból eme’t várfalat — mely mindent a főváros falain belül kívánt megrendezni — le lehessen rombolni. Szocialista kultúrforradalomnak jönni. mely a rcai karfátokon ütött új kapukon át szét akarja vinni az országba mindazt, amit az alkotó név a magyar kultúra területén eredményként tel mutat ott” Olvashatóik az első kiállítás katalógusában. E megállapításokat a fejlődés igazolta.

E kiállítás nemcsak Miskolcon és Borsodban, hanem az egész őrs zár ban is egv jelentős decentralirálási folyamat ki- indulónontia lett. Megindította a kiállítások sorát, nemcsak

Miskolcon, hanem Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Pécsett is. Megteremtette a szocialista művészetpárlolás sajátos formáját is. A megye ipari üzemei, élükön a Lenin Kohászati Művekkel díjak alapításával segítették elő és segítik ma is a kiállítások sikerét. A művészetpártolás fejlődését mutatja, hogy a most megnyíló kiállításra már 8 nagy iparüzem,alapított díjat.

Miskolc Város Tanácsa nagy áldozatok és hosszú harc árán teremtette meg az első országos kiállítás létrehozásának feltételeit. 1955 óta minden évben jelentős összegű megbízásokkal segíti a miskolci képzőművészeket. Ezen felül pedig nagy gondot fordít arra is, hogy művészeink alkotói feltételei minél kedvezőbbek legyenek. A művészek miskolci letelepítése érdekében hat új műteremlakást építtetett.

A kiállítások eredményei felhívták a figyelmet a miskolci művésziden jelentőségére és tehetséges fialal művészek kértek és kaptak otthont Miskolc falai között. A fiatal művészek mind nagyobb lendülettel kapcsolódtak be a művészeti életbe és művészi fejlődésük az országos kiállítások anvngában. de más hazai és külföldi kiállításokon is jól lemérhető.

Az országos kiállítások köAnti remegő gyomorral menekült át Kincseshez és köszönés helyett rárontott a kérdéssel:

— Megölik őket?!...

Az öreg Kincses bent gubbasztott a fazekasműhely mélyén. Béna rokkanthoz hasonlított, ahogy zömök alakjával görnyed ten üít a háziszőttessel letakart dikőn. Tenyerével a price« szélére nehezedett, így tapászkodott fel.

— Buta kérdés. Esztelen kérdés, Pláne tőled — szólt sértődötten, és mint akinek oka van a neheztelésre, kerülte, hogy a legény arcába nézzen. Gondba- esve Lénfergett a szobában, mintha hirtelen az is elkeserítette volna, hogy sánta, haragos fintorok változtatták arcán az ezernyi ráncot, Nagy, csontos tenyerével tűnődve tapogatta a kemence domború hátát. Méreggel telítődött a csend, megtámadta tüdejüket, sűrűsödni kezdett vérükben, s mindketten érezték, hogy hamarosan földre zuhannak eszméletlenül, ha nem segít rajtuk a józan ész tiszta levegője.

>— Nem vagyunk gyilkosok — mondta Kincses valószíriűtle- nül mély hangon cs nyomban *úlvos megdöbbenéssel csodálkozott rá saját szavaira, hogy

neki” Pásztort a szuronnyal akasztották le a szekérről és azóta senki se látta. Internálták, mint a tájvédelem destru- álóját, és egy idegen írta meg a hírt, hogy a nyilasok agyonlőtték a Bakonyban.

Tudta az öreg, hogy miféle kétségek rongálják a legényt. Segíteni akart neki, noha a maga baja is elég volt. Lelkiismeretét kínvallatásra fogta, ismerni akarta a pontos okot, amiért elvitték a három ku- lákot. Sok-sok érv kínálkozott nyugtatónak. Megjárta Oroszországban a nagy forradalmat, ölnie kellett, mert sok válogatni valót nem hagyott a kényszer. Látott mindenre elszánt kulákbanditákat, akik szíjat hasítottak a vöröskatonák hátából. A magyar kulákok jámborságát sem merte volna esküvel igazolni. Néha hol az öreg Kustán, hol a vastag Kulcsár szeméből kapott el egy- egy olyan pillantást, amelyben benne volt a halál ígérete. Holmi jóhiszeműség tehát nem késztette sajnálatra. Lelke mélyén mégsem ítélte becsületesnek az eljárást. Elegendőnek tartotta a hatalom erejét ahhoz, hogy az otthonok meg- bolygatása nélkül is parancsolni tudjon. Számításba vette kivételes helyzetüket is: az orré..

A viiág ifjúságának napján

zött 1961-ben egy új — szintért országos jelentőségű — kiálló tás jelent meg,' a Grafikai Biennale, mely a hazai soltszc rositó grafika első seregszer. léje és egy nemzetközi jellegűvé fejlesztendő kiállílássorcr zat kiindulópontja lett. A Grafikai Biennale másik jelentől eredménye, hogy míg az országos kiállítások létrehozását elsősorban Miskolc Város Tanácsa támogatása tette lehetővé, addig a Grafikai Bien; nale megrendezésében a dönt« részt Borsod-Abauj-Zemplért Megye Tanácsa vállalta magára.

ÍZ ülönösen nagy fontossá' got kell tulajdonitanunl annak a ténynek, hogy a mér veszeti decentralizáció Borsod‘ ban nem fejeződött be az ot‘ szágos kiállítások mislcole megrendezésével. Ez évbd már — Sátoraljaújhely váró* ilyen igénye és nem utolsó sóiban a városi tanács áldozatkézsége révén — a megyei képzőművészeti ldállílás Sátoraljaújhelyen kerülhetett megrendezésre, szép sikerrel. A ki állítás anyagát azóta Özdon é Nyíregyházán is bemutattak.

Ugyancsak a helyes decent ralizálást szolgálja a megyő ianács által a megye művész« rendelkezésre bocsátott anyagából útnak indított vándo' kiállítás is, mely a községei be is eljuttatja képzőműv széfünk alkotásait.

Mindezek az adatok egyé! telműen bizonyítják az orszí gos kiállítások jelentőségét l egészen kivételes kultúrpol fikái jelentőségét.

A most megnyíló kiállítása több mint 80 művész alkotási | szerepelnek. Festmények, gra fikák, szobrok, kisplasztikái és gobelin is bemutatásra ke rül. A 162 műtárgyból áll anyagot a zsűri mintegy 160> beküldött mű közül válást' ■tóttá lei. J

A résztvevő művészek töbfr sége a fővárosi művészek se*-, rából került ki. Köztük talál iuk Bemáth Aurél Kossuth: díjas festőművészt és még soí neves művészt. A kiállító művészek többséec a fiatalab' művészek sorából került ki Éppen ezért a kiállítás a modernebb ábrázolásra törekvés iégvéb°n áll.

Ä VII. Miskolc? Országi Kiállítás a belsőleg teljese1 megújhodott Herman Ottó Múzeum termeiben, a korszerei kiállítási technika néhánfj úiabb formájának alkalmazásával kerül bemutatásra.'

X^égigtek-mtvc az omzágri, kiállítás létrejöttén, megrendezett kiállítások éti kihatásaik során őrömmé! át? lapíthatjuk meg a jelertáy fejlődést, amely egyúttal elnraj is mutat. Folyfatmtnk kell rtj miskolci országos kiállHások és grafikai. biennale-k sorát. . Fo-jj koznunk kell a művészek aU kötői feltételeinek biztosítására irányuló törekvéseket éd végül biztosítanunk kell kiállításaink számára a nic.gfcr lelő állandó kiállítási helyiséget és a múzeum, valamint á tanácsok gazdag és érteked képanyagát bemutató állandó képtárat is. Mindezek megteremtése biztosítja Miskolc és ft megye képzőművészetének további jelentős fejlődését ' I

az igazat, ha nem kell szégyenleni. Ha félsz büntetni, akkor nem vagy kommunista. És altkor sem vagy, ha ok nélkül büntetsz. A párt arra való, hogy nálunknál okosabb légyen. Ne kételkedj az ítéletében. Újra mondom: nem vagyunk gyilkosok. Mint ahogy én, Kincses József senkit nem bántanék ártatlanul; úgy a pártról is tudom, hogy nincs a vérében kegyetlenség. Hogy miért kellett elvinni a kuláko- kat, arról a vezetők tudnának beszélni. Magam csak annyit mondhatok, hogy a dolog fej- bekólintott. De mivé jutnánk, ha kételkedésbe merülnénk? Szétfoszlana a hitünk, mint a rongy. Azt pedig nem adom. Térj magadhoz, fiam. Hiszen már felnőttél. Rádszabtak a ruhát, amit holtodig viselned kell. Ki nem bújhatsz belőle, ha csak át nem változik a lelked. Akár csalódás ér, akár utálat acsarkodik rád, viselned kell ezt a ruhát. Látod, én azt hittem, hogy csak addig volt nehéz kommunistának lenni, amíg gyaláztak, gyilkoltak bennünket. Balga voltam, fiam. Most is nehéz, Nagyon nehéz

__

S

zavai kiapadtak, de gondolatai tovább áramlottak, szakadatlanul. Körülpuhatolták a saját sorsát, a jövőben sorakozó tennivalókat, lánya életét, veje szerencsétlenségét. A gondok rendetlen halmaza láttád lemondott a reményről, hogy, valaha is elérkezik számára az idő, amikor a nyugalom lomb-, jai alól gyönyörködhet a szelíd1 rendben, amikor majd lecsatol-’ ja fegyverét az erőszak, s dol-i gát bevégezve ajándékba adja] az osztatlan békességet. i

(Folytatjuk.) i

szághatár közvetlen közelében laktak, baljós bizalmatlansággal figyeltek rájuk odaátról, magányos lövések intettek, hogy csak tetszhalott a háború. A világ kavargó bonyodalmai sokkal nagyobb terekre terjedtek, mint amekkora horizontot láthatott, s akármilyen elszánt igyekezettel kutatta az igazságot, józan gondolatai elől alig-alig hátrált a bizonytalanság.

így hát bál-mennyire szerette volna világosságra eszméltein i Antit, egyelőre nem találta meg a világító szavakat.

Álltak, hallgattak, másmásfelé néztek, mint akik nagyon várnak valakit és örülnek, hogy kínzó türelmetlensé- güket lassan elzsibbasztja az idő. Anti elcsigázottan ereszkedett le a padra, az asztalra könyökölt és tenyerébe hajtott arcát félig eltakarta ujjaival.

Kincses a kelleténél is jobban sajnálta, hisz majdnem a fia volt, ő nevelte kommunistává. De éppen ezért nem tudta és nem is akarta vigasztalni. Inkább a korholásra érzett hajlandóságot, amiért a legény ilyen hamar összeroppan, megijed, ha a szem láttára nyújtja ki á kezét a pucér erőszak. Hátát a búboskemencének vetette, arca, amely annyiszor elkomorult már a sokfajta embertelenség láttán, most a bölcsesség türelmét sugározta. Mintha mesélő kedve támadt volna, szelíd, ráérős hangon beszélni kezdett.

— Ha nem tudnád, fiam, úgy hívják a mi hatalmunkat, hogy proletárdiktatúra. Mi is ácsolunk akasztófákat, meghagytuk a hóhért a hivatalában, mert muszáj. Ne tagadjuk le

egyáltalán tiltakoznia kell valami rettenetes gyanú ellen.

Pásztor Anti a bűnhődésre szánt vétkező megilletődöttsé- gével várakozott a szoba közepén. Valami történt a nevében, amiért felelősséggel tartozik, de amit nem tudott ésszel felfogni, Keskeny arcát az ijedelem szürkesége borította, nagy fekete szeme beláthatatlan mélységekbe révedt. Gondolatai vastag füstként gomolyogtak. a haragos múltból emlékfoszlányok rémlettek elő.

Az öreg látta rajta a csendes kétségbeesést. Aggódó kíváncsisággal fordult felé:

— Apádra gondolsz?

Anti a némák sejtelmes merengésével bólintott rá a kérdésre.

És egyszerre idézték fel azt a rothadtra ázott őszi napot, amikor megjelent a faluban két csendőr és elvitte Rosenberg „urat”, a göthös szatócsot, vöröskontyos feleségével, meg három, gumicsizmás lánykájával együtt, Anti apja ku- korieaszárat szekerezett végig az egyetlen utcán, s odakiáltot- ta a csendőröknek: „Maguk is jól csinálják.' A kicsiknél kezdik, a nagyoknál meg abbahagyják. Fia megkapják a hóhérpénzt, legalább cukrot vegyenek annak a három gyerek-