Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-10 / 263. szám

Szombat, 1962. november 10. ESZ ARM AG Y ARORSZÄG 3 Kerekedik a berzéki káposzta Öt holdon termelnek az idén téli káposztát a berzéki Egyetértés Termelőszövetkezet kertészetében. Az öt holdas tábla rekordter­mést ígér. Még csak most kezdenek kerekedni a hatalmas káposz­ta lejek, de már így is akad köztük öt-liat kilós is. Elkészült az Alsózsolcai Épületelemgyár lakótelepe Hogyan haladnak a szerződéskötések Az Alsózsolca határában ta­lált nagy mennyiségű kavics gazdaságos hasznosítására épületelemgyárat építenek — amelyben 1963 végén kezdik meg a termelést. Az új létesít­ményben automata gépsor és korszerű berendezések segít­ségével évente — többek kö­zött — 8 ezer lakás felépítésé­hez elegendő előfeszített fö­démpanelt, 400 kilométer hosz- szú távvezeték építéséhez szükséges villanyoszlopot és 390 kilométer hosszú vágány- hálózat lefektetéséhez elegendő vasúti aljat készítenek majd. Az új gyár közelében a más vidékekről Borsodba helyezett műszaki szakemberek elhelye­zésére korszerű lakótelepet építettek. A 22. sz. Építőipari Vállalat dolgozói a munkákat tavasszal kezdték meg és a 10 egyemeletes épületet, amely­ben 64 lakást alakítottak ki, a napokban adták át. Ezenkí­vül elkészítették a lakótelep 500 méter hosszú körjáratú bekötőútját és parkosítják a házak közötti részeket. Az új lakótelep lakásaiba már megkezdték a beköltözést. Üzembe helyezték az első kísérleti hidraulikus szénszállító berendezést A bányászat műszaki fejlesz­tésének egyik állandó napi­rendi kérdése a szénszáLlítás gépesítése. Külföldön a legkü­lönbözőbb szállítási rendszerek között mind nagyobb helyet kap a hidraulikus szénszállítás. A bánya mélyén kitermelt sze­net zárt csőrendszerben, szi­vattyúk segítségével vízzel nyomják a felszínre, s ott ugyanilyen módon továbbítják az osztályozóműbe vagy a fel­használási helyre, sokszor több kilométer távolságra. Nálunk néhány éve Dorogon kísérleteztek már kisebb hid­raulikus szénszállító berende­zéssel. Tatabányán pedig per­nyeszállítást kíséreltek meg vele. a próbálkozás azonban el­akadt. Tavaly a Bányagép- gyártási Tröszt fejlesztési és Kultűrház épül Bodroghalászon Egy hete kezdték el Bodrog- halászon egy új művelődési ház építését. A sárospataki Kossuth Tsz annak idején meg­ígérte, hogy építőanyaggal, szakmunkásokkal segíti az építkezést Eddig ismeretlen ©kok miatt a termelőszövetke­zet nem teljesítette ígéretét. A bodroghalászi fiatalok most összefogtak, s felajánlották, hogy társadalmi munkában felépítik a művelődési házat A kötelező húsz óra társadalmi munka helyett fejenként 60 órát vállaltak. A Szabolcs- Szatmár megyei Magasépítke­zési Vállalat sátoraljaújhelyi üzemegységében dolgozó KISZ- tagok is nagy segítséget nyúj­tanak a művelődési ház felépí­téséhez. Már eddig is több ezer forint értékű társadalmi mán­iát végeztek. A bodroghalászi fiatalok úgy tervezik, hogy a szilveszteri mulatságot már az új létesít­ményben tartják meg. Tizenhét előadásból álló mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyam a televízióban A televízióban november 14-én kezdődik a mezőgazda- sági szakmunkásképző előadás- sorozat. A hetenként megis­métlődő egyórás adásban egye­temi tanárok, kutatóit, mező- gazdasági szakembereit ismer­tetik a legújabb kísérletek, ku­tatások eredményeit, az orszá­gos tapasztalatokat, a nagy­üzemi gazdálkodásban alkal­mazott új módszereket A 17 előadásból álló témakörben a mezőgazdaságban dolgozók út­mutatót kapnak a legfontosabb növények ápolásáról, a kár­tevők elleni védekezésről, az öntözés lehetőségeinek kihasz­nálásáról és a legelők javításá­ról. Mérnökök és gépész szakem­berek az új gépek helyes ke­zeléséről, használatáról és kar­bantartásáról, valamint a bal­esetek megelőzéséről adnak szakszerű ismertetőt. Élve a televízió adta lehetőséggel, az előadásokat oktatófilmekkel, fényképfelvételekkel, tábláza­tokkal és egyéb szemléltető eszközökkel egészítik ki. A televízió ezzel az adásával a technikumi hallgatókon kí­vül a falusi mezőgazdasági tan­folyamok oktatóinak és rész­vevőinek igyekszik segítséget nyújtani a továbbképzésben. Az első, november 14-i elő­adáson Losonczi Pál földműve­lésügyi miniszter köszönti a tanfolyam „nézőit”. kísérleti részlege fogott hozzá a probléma megoldásához. A sikeres laboratóriumi kísérle­tek utón az idén a Pilisi Szén­bánya Vállalat pilisszentiváni bányájának területén felépí­tették a hidraulikus szénszál­lító berendezés üzemi kísérleti modelljét; a kísérlethez a kö­zeli tó vizét használják. A berendezést október máso­dik felében helyezték üzembe, azóta biztatón működik. Két kilométernyi távolságra szál­lítja az 50—80 milliméter szem­nagyságé szenet. Valószínűleg már a jövő év­ben megkezdik az első végle­ges üzemi hidraulikus szállító- berendezés tervezését és építé­sét. A fejlesztési és kísérleti rész­leg munkatársai előkészítik ogy másik merész elgondolá­suk terveit is. A terv szerint Komló és Dunaújváros között építik ki az első hosszabb távú hidraulikus szénszállító beren­dezést, hogy a jelenleginél ol­csóbban és gyorsabban, csőve­zetékben, víznyomással vihes­sék a kokszolható komlói feke­teszenet a Dunai Vasműbe. A szállító berendezés megépítése 235 millió forintba kerül, de a beruházási összeg a megtakarí­tások révén négv és egynegyed év alatt megtérül. szállítás 10 kilométernél nagyobb távolságra történik, akkor a 10 kilométert meg­haladó útszakasz után — kilométerenként és mázsán­ként 35 fillér fuvarátalányt térítünk meg a tsz-nek. A vasúti kocsiba rakva átadott termény után a tsz mázsán­ként 1.05 forintot kap be- rakási költség címén. — Említette Zoltán elv­társ, hogy az egyöntetű minőségben, nagy tétel­ben történő átadás esetén 20 forint felárat fizetnek. Számokban kifejezve: mennyi ez? — Legalább 150 mázsa kenyérgabonát kell egy té­telben átadni. — Kaphatnak-e a szer­ződő termelőszövetkeze­tek rövidlejáratú hitelt? — Ha azt az MNB illeté­kes fiókjánál igénylik, a le­szerződött. kenyérgabona után mázsánként 60 forint kamat­mentes, szerződéses előleg- juttatásban részesülnek, rö­vidlejáratú hitel formájában. A rövidlejáratú hitel előleg­része után — a szerződés- kötés és a teljesítés közötti időre — a vállalat mázsán­ként havi 15 fillér kamat- térítést számol el a termelő- szövetkezet javára. A teljes vételár kiegyenlítése pedig az átvételi elismervény, illet­ve a vasúti fuvarlevél át­adását követő 48 órán be­lül történik. — Milyen előirányzata van jelenleg a vállalat­nak? — A nagy termőképességű intenzív búzavetésterület emelkedésére való tekintet­tel az 1963. évi termésű kenyérgabonából 4 ezer 680 vagon búza szerződéses lekö­tését irányozták elő. Erre a mennyiségre már két és fél­ezer vagonnyit leszerződtünk. Általában az a tapasztalat, hogy a megye termelőszövet­kezetei élnek a szerződés- kötés által nyújtott kedvez­ményekkel és a jelentős mennyiségű kenyérgabona felesleget szívesen kötik le értékesítési szerződéssel. Je­lentős mennyiséget lekötöttek már eddig is Tiszakarádon, Karcsán, Mezőkeresztesen, Szentistvánban, Kesznyéten- ben és Tiszaiúcon. Kilátása­ink azt mutatják, hogy az előirányzott szerződéskötést teljesíteni tudjuk. Önodvári Miklós Nőtt az utazási kedvünk A statisztika is azt mutatja, hogy rendkívül nagy az ország­ban az utazási kedv. A buda­pesti MÁVAUT összegezte az első tíz hónap adatait, s az eredmények valóban megle­pőek. Január elejétől október végéig a budapesti MÁVAXJT összesen 30 705 különjáratot in­dított, amelyek 4 163 000 kilo­métert tettek meg, s összesen 1 176 122 utast szállítottak. Kül­földön 427 kocsi járt, így Bul­gáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban. Romániában és szép számmal Ausztriában is. Sikert, aratott az idén az első MÁV AU T-mikrobusz, amely a nyári évadban Balatonfürcd— Tihany között járt, a szezon befejezte óta pedig Veszprém­ben közlekedik. A második mikrobusz Székesfehérvárra került. 1963-ban a MÁVAUT 10 új mikrobuszt állít forga­lomba. ebből kettőt Sopron, kettőt Szeged, kettőt Debrecen kap, további egyet-egyet Szé­kesfehérvár és Veszprém, kettő pedig tartalékban marad, vá­ratlanul jelentkező igények ki­elégítésére. *****ÍHfr#**#****-**tt*tt**********-!r**-X*****#.**** Ilraszotó-veszede'em fenyeget Megyénk egyes területein — főleg gyümölcstermelő tájain — a napokban kezdődött meg a téli nagyaraszoló rajzása. Az idei rajzás azt mutatja, hogy a jövő év tavaszán nagymérvű fertözöttségre számíthatunk a gyümölcsösökben, különösen akkor, ha a termelők nem ha jt­ják végre a mechanikai és ve­gyi védekezést. Szomolyán és más gyümölcstermelő helyen az araszoló időnként súlyos ká­rokat okoz. Csak a hímlepkék repülnek, a nőstények szárnyatlanok. A szárnyas hímek alapszíne bar­nássárga, két sötét, hullámos sávval. A nőstények világos­sárgák, fekete pontokkal tar- kázottak, a fák törzsén élnek és párcsodás után a fatörzsek mélyedéseibe, az elágazások tö­vébe vagy a rügypikkelyek közé rakják tojásaikat. A tojások öt­leteinek, melyekből a követ­kező év tavaszán kibújó her­nyók befurakodnak a kipattant rügyekbe és azokat belülről teljes egészében kirágják. Ké­sőbb a leveleket fogyasztják, majd a megkötődött apró ter­mésekre vetik magukat. Az ,őszibarack kivételével minden gyümölcsfát megtámadnak. A védekezést még ősszel •meg kell kezdeni. .4z őszt ré- dekezés megelőző jellegű, En- •nnk legegyszerűbb módja az, hogy a fák törzsére hernyó- enyves öveket erősítünk fel. A védőöv — az enyvréteget időn­kként a szükséghez képest meg­újítva — akár a téli végéig is a fákon maradhat Az alatta lévő törzsrészt 5—6 százalékos töménységű gyümölcsfaolajba mártott drótkefével kell le­tisztogatni. hogy az ott lerakott tojásokat idejében elpusztítsuk. Ha a fentieket valamiUien ok­nál fogva vem. végeztük volna el, tavasszal vegyszerekkel is védekezhetünk a kártevő ellen, a vény: védekezés a rttgntnlca- dás és a fehérbimbós állapot, közötti időben esedékes. A használandó védekezőszerek'. Holló 10 0.8—1 százalékos tö­ménységben (1001 víz 4- 0.8—1 i-rt 1-lnVó 101 vagy srarmnuns nir l-ofSyrslögl (100 1 víz -1- S ~ mmrsnikotin -f- 1 kg káliszap­pan). Növényvédő Állomás Miskolc Kinek van igaza — Itt a bizonyíték — mutat­ja a „corpus delictit” Bellérné, a tanács elnökasszonya. — Ilyesmi se fordulna elő, ha egyetértés volna a KISZ-bén. Torzsalkodnak, civakodnak, nem tanulnak. Én már ott tar­tok, hogy únom az egészet! __ A papír, amit a kezembe nyomott az elnöknő, egyszerű, kockás füzet lapja. Három van kelőle. Egyet a tanácsház, má­sikat a pártház, a harmadikat a tsz-iroda ajtajára tűzte két fiatal. „Ez a kérésünk: — ír­ták — Le a KISZ-vezetőséggel! Uj vezetőségválasztást! Hama­rosan KISZ-taggyűlést ké­nünk!” A kívánság közlésének eme módja eléggé furcsa. Hi­szen van arra alkalom is, hely is, ahol elmondhatják pana­szukat, észrevételeiket. 1— Úgy a’ — bólint az el­nöknő. — De igazuk van. A forma nem jó, de a szó helyt­álló! Hangonyi Zoltán, a KISZ helybeli titkára komoran néz maga elé. Vékony, beteges em­ber. Mondja is, hogy: — Én egyedül hiába ideges­kedem ... Mert sajnos, az a helyzet, hogy nincsenek rend­ben az idegeim. Tizenként éve hagyok ifjúsági vezető. Sokat tloigoztam. Nem bírom cgyc- Uül. Az elnökasszony felcsattan. — Hát miért csinálod egye­dül! Az igaz, hogy ideges vagy és ebből éppen elég baj szár­mazik. Panaszolják is a fiata­lok. Mit mondjak, a múltkor nézték a meccset a tv-ben. Te elúntad a dolgot, aztán min­denkit ki parancsoltál a KISZ- helyiségből. Azt hiszed, a fiata­lok nem veszik zokon az ilyes­mit?! Panaszolják, hogy veled nem lehel beszélni, te csak fú­jod a magadét, ők egy szót se szólhatnak. Hát ez így nem jó! Csakugyan visszatetsző az a helyzet, amely Hangonyban uralkodik. Annál inkább, mi­vel az ifjúság szervezeti élete évek óta vajúdó kérdés. Húz- zák-halasztják az ügyet, de senki nem lép közbe erélyesen. Pedig kellene. Túlságosan el­szigetelten él ez a határmenti kis község. Sokszor az a lát­szat, hogy nem is 1962-őt írunk. A múltkoriban kérdezgették a bevonulólcat egy és más dol­gokról. Némelyik azt se tudta, kinek a lapja a Népszabadság, mások Kubát összecserélték Kongóval. Szinte elképesztő! Kérdezem a titkártól, a ve­zetőségben tanul-e valaki? — Senki.­— Maga se? — Én se... Vitatkozunk. A titkár azt. mondja, őt piszkálják. Pedig ma az a jelszó, hogy nem az embert, hanem a hibát kell üt­ni. De így, ahogy ez most hang­zik — kissé demagógia. Frázis. A KISZ-titkár önmagát cáfolja meg. — Azt mondta nekem az egyik lány: rendes fiú volnál te, Zoli, csak miért nőm jársz a templomba, mint a többiek? — És az elvtárs erre mit fe­lelt? — kérdezem. — Hát mit! Hogy az az én dolgom... Ez aztán megindokolás! A KISZ-ben nincs vita, sem tu­dományos ismeretterjesztés — vagy csak ritkán — s a titkár, az első számú propagandista még a kínálkozó alkalmat is elszalasztja, hogy a materializ­must, az ő hitét hirdesse! — Tulajdonképpen mit csi­nál a KISZ? — faggatom a titkárt, de az elnökasszony ad­ja meg a választ. — Jóformán semmit, Még annyit se, hogy a tagbélyege­ket időben kiossza. Igaz? — néz kérdőleg az egyik fiatal- asszonyra, Debreceni Sándor- néra. — Igaz — feleli. — Tizen­négy havi tagdíjjal voltam el­maradva. Senki nem kérte... Megdöbbentő csend követke­zik. És a kifogás is, ami ezután jön: — Nem lehet itt semmit se csinálni — legyint a titkár. — Nem lehet összefogni a fiatal­ságot ... Érthetetlen. És megmagyaráz­hatatlan akkor, amikor a hely­beli plébános fiatalokból álló huszonöt tagú énekkara szinte mindennap összejön. Ott miért nincs széthúzás? Ez a helyzet szegénységi bizonyítványt ál­lít ki az ifjúsági vezetőkről! Civakodás és panaszkodás he­lyett cselekedni kellene. Mit sem érünk azzal, ha csak tudo­másul veszünk mindent, de semmit sem teszünk a jobb ügyért. Tud a vezetőség arról is, hogy azért nincs zenekara az ifjúsági háznak, mert a töb­biek kinézik maguk közül azt a két cigányfiút, akik önként jelentkeztek közéjük. Micsoda szégyenítő példája ez a faji megkülönböztetésnek! Nem tudják a hangonyi fiatalok, hogy a szocialista rendben nincs különbség ember és em­ber között?! Tudják bizonyára, csak nem eléggé. És ez is a KISZ-vezetők számlájára íran­dó! Hangonyi elvtárs arra hi­vatkozik, hogy a pártszervezet se sokat törődik velük. Öt nem számoltatják be, nem hívják vezetőségi ülésre. Nem tudom. Erről nem győződtem meg. De ha úgy is volna, ahogy mond­ja, akkor is: kétoldalú a kap­csolat. Amit elmulaszt az egyik fél, szorgalmazza a másik! Az a baj gyökere, hogy mindenki a másikat okolja ezért a tűrhe­tetlen állapotért. De ettől még nem lesz jobb semmi. Ki hiszi azt, hogy a hangonyi fiatalsággal „nem lehet kezde­ni semmit!” Lehet, ha megke­ressük a módját. Áz elmara­dottság 1962-ben már nem tör­vényszerű, az viszont nagyon is logikus, hogy ahol nem jó a vezetés, ott megáll az idő és az ember, aid a lüktető életből ilyen helyre toppan, megtor­pan: hát valóban lehetséges? Lehetséges ez a szellemi tes- pedtség, ez a közöny? Ez a kri­tikátlanság. Mert arról is szó van. — Ha mindezt most megírja az elvtárs, még rosszabb lesz a helyzetünk — mondja végül a titkár. Miért? És kinek? A hangonyi fiatalok helyze­tének ügye a nyilvánosság elé tartozik. Mert társadalmi ügy. A kérdés, hogy kinek van iga­za Hangonyban, túlnő a falu határán. Nem személyekhez kötött, hanem közüggyé nőtt. Mert ebben az esetben kizáró­lag annak van igaza, aki azt mondja: olyan szervezett éle­tet teremtsenek a hangonyi fiatalok számára, amely meg­felel a társadalom képének és követelményeinek. Jóllehet, ne­héz a ICISZ-vezetőség dolga. De ez nem lehet ok arra, hogy Hangonyban holtpontra jusson a törekvés, amely az ifjúság szocialista szellemű nevelését szorgalmazza! Csala László Az elmúlt hetekben több termelőszövetkezet le­vélben kérte tőlünk; közöl­jünk tájékoztatást az 1963. évi kenyérgabona értékesítési szerződéskötésekkel kapcso­latban. E levelek alapján kerestük fel most Zoltán Jó­zsef elvtársat, a Borsod me­gyei Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat igazgatóját, s tőle kértünk * tájékoztatást a szerződéskötéseket illetően. Zoltán elv társ beszélgeté­sünk elején hangsúlyozta, hogy a terményértékesítési rendszer az elmúlt években jól , bevált. Az értékesítési szerződéssel lekötött ter­mény-mennyiség a mező- gazdaság szocialista átszerve­zésével évről évre növeke­dett. Természetesen a legje­lentősebb mennyiséget a kenyérgabona képviseli. Az 1960/61-es évben — mondta Zoltán elvtárs — nem egészen 1000 vagon kenyérgabonát kötöttünk le, míg a követke­ző gazdasági évben a mező­gazdaság szocialista átszerve­zésének befejezése után ez a mennyiség már meghaladta a három és félezer vagont. — Mi a szerződéskötések alapja? — A termelőszövetkezetek­nek a járási tanács mező- gazdasági osztálya által felül­vizsgált termelési tex-ve. E szerint a termelőszövetkeze­tek szerződéses kötelezettsé­get vállalhatnak meghatáro­zott mennyiségű, 1963. évi termésű búza és rozs átadá­: sára. — Szeretnénk felvilágosí­tást kapni az árat és az úgynevezett „felárat” il­letően is. : — A vállalat a szerződés­: sei lekötött kenyérgabonáért a helyileg érvényes alapára­kon kívül mázsánként 10 fo- | rint szerződéses felárat, vala­mint az egy tételben, egy- : öntetü minőségben történő átadás esetép további 20 fo­rint mázsánkénti nagyüzemi felárat fizet a termelöszövet- ; kezeteknek. A lekötött ke_ : nyél-gabona szállítási határ- : idejében a termelőszövetke- : zet a vállalattal közösen • megállapodhat, de a szállítás- : nak 1963. szeptember 30-ig : mindenképpen meg kell tör- ■ ténnie. — Hogyan bonyolítják le a szállítást? — Ha azt a termelőszövet- I kezet vállalja magára és a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom