Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

ESZAKMAGYARORSZÄ6 Csütörtök, 1962, november SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ November l-én: Nyilvános főpró­ba (7). Jegyei nem válthatók. November 2-án: Hamlelnek nincs Igaza (7). Bemutató bérlet. November 3-án: Az aranyember (3). Petőfi ifj. bérlet November 3-án: Hamletnek nincs igaza (7). Bérletszünet. November 4-én: Az aranyember (3).* Bérletszünet. November 4-én; Bál a Savoyban (7). Shakespeare-bérlet. A közlekedés fejlődése Qejpi,z.e.le,k KAMARA SZÍNHÁZ l-én: zűrzavaros éj­Zürzavaros éj- éi­November szaka (7). November 2-án: szaka (7). November 3-án: Zűrzavaros szaka (7). November 4-én: Lyuk az életraj­zon (3). November 4-én: Zűrzavaros éj­szaka (7). „Az ember egészségéért“ ismeretterjesztő mozik műsora a Borsod megyei KÖJÁL rendezésében Sátoraljaújhelyen, a Kossuth La­jos Művelődési Házban, novem­ber 2-án, pénteken: 1*. Különös tár­gyalás. 2. Előzzük meg a gyermekek: hátgerlncferd ülését. Szovjet film. 3. Egészségünkre!? Az alkoholiz­mus egészségkárosító hatásáról. Kezdés: G órakor. Belépődíj: nincs! Özdon, a Liszt Ferenc Művelődési Házban, november 10-én, szomba­ton: 1. Végveszélyben! A járvá­nyos májgyulladás megelőzéséről és a beteg életmódjáról. 2. Fogadás. 3. Derült égből... Kezdés: 6 órakor. Belépődíj nincs! — A Gyorsíró Szövetség mis­kolci csoportja, november 10— 11-i jubileumi emlékversenye előtt, hetenként háromszor tart gyakorló órát: hétfőn, szerdán és pénteken du. 5 órakor, a Pa- lóczy utca 7. szám alatti Gyors­író Iskolában. Macaulay angol történetíró megállapítása szerint az em­beri szellem vívmányai közül azok a legjelentősebbek, ame­lyek megrövidítették a távol­ságokat. A távolságokat megrövidítő és nagy tömegek szállítására alkalmas találmányok között előkelő helyet foglal el a szá­razföldeket sínpárjaival behá­lózó vasút. Annak érzékeltetésére, hogy milyen volt a közlekedés a vasút megszületése előtt, ra­gadjunk ki néhány példát a közlekedés történetéből. Személyszállító kocsik már az ókori Rómában is voltak, de a középkorban, nagyobb távolságra, még Nagy Károly császár is négy ökör Toníaíía kétkerekű talyigában utazott. Angliában 1699-ben vezették be az első személyszállító postakocsikat. A „repülő” ko­csik télen naponként 45 km-t tettek meg, hetenként három­szor közlekedtek s mindössze 6 szeméivt szállítottak! Az első vasútvonalat Stock- ton—Darlington között 1825- ben nyitották meg s 1829-ben Stephenson Györgv gyorsasági versenyt nyert. Rocket nevű lokemotívja még' csupán 30 km-es óránti sebességgel köz­lekedett. Magyarországon az első vas­út a pozsony—nagyszombatf lóvasút volt, ennek első sza­kasza 1840-ben nyílt meg. Az első gőzüzemű vasútvonalat Pest és Vác között 1846-ban avatták fel. Érdekes megemlíteni, hogy a Buda és Bécs közötti utat a vasút megépülése előtt a tár­szekerek 57 óra alatt, a gyors­postakocsik pedig 30 óra alatt tették meg. A gyorsvonatok menetideje a fenti távolságon a századforduló idején körül­belül 4 óra volt. Ma a Buda­pest—Wien között közlekedő expressz menetideje, a határon való félórás tartózkodást leszá­mítva, alig több 3 és fél 'órá­nál. A jövő kétségtelenül a villa­mos-, valamint diesel-elektro­mos mozdonyoké. A baráti országok közül a Szovjetunióban folyik a legnagyobb mértékű villamosítás A Transszibériai Expressz vo­nalának, jelentős részén máris villamos mozdony vontatja a vonatokat Nagy munka folyik Csehszlovákiában is. Ennek eredményeképpen Prága és Moszkva között néhány éven belül ugyancsak villamos moz­donyok továbbítják a szerelvé­nyeket. Magyarországon Budapest— Hegyeshalom és Budaoest— Füzesabony között futnak vil­lamos mozdonyok, a vonalak November 8-án kezdődik a szovjet filmhét Az országban egy hét múlva, november 8-án kezdődik a szovjet filmművészetet köszön­tő idei eseménysorozat. Há­rom kimagasló művészi értékű' Kétéves munkájukból kiállítást rendeztek a Tiszapalkonyai Hőerőmű képzőművészeti szakkörének tagjai A Tiszapalkonyai Hőerőműben a rajzolni és festeni sze­rető dolgozók kérésére két évvel ezelőtt képzőművészeti szak­kör alakult. Azóta a kör tagjai — többségükben fizikai dol­gozók — hetenként tartanak foglalkozást. Ezeken Szalontai Károly képzőművész vezetésével művészettörténeti előadá- soicat hallgatnak, modell után rajzolnak és festenek. Szabad idejükben, munka után és vasárnaponként pedig a Tisza-parti tájakat, a környező termelőszövetkezeti dolgozók életét és üzemük munkáját örökítik meg vásznaikon. A képzőművé­szeti szakkör tagjai két évi tanulás után most tartották meg első önálló kiállításukat. Az erőmű irodaházában a legjobban sikerült munkák közül 60 képet: olajfestményt, pasztellt és grafikát mutattak be. Ezek a festmények és rajzok a Tisza- part legszebb tájain kívül megörökítették az erőmű és a környező községek dolgozóinak megváltozott életét is. A szak­kör a kiállítást Tiszaszederkény-Üjvárosban is bemutatja. újdonság jelenik meg a mozik vásznán. közülük az Iván gyermekkora című alkotás a legutóbbi velencei filmfeszti­válon nagydíjat nyert. A má­sodik világháború napjaiban játszódik és egy olyan hadiár­vát mutat be a nézőknek, aki a rendkívüli időktől koraéretten, felnötthöz illő tettekkel segíti hazája védelmét. * A filmhét második bemuta­tójának műsorán az Kimentem a Nap után című újdonság sze­repel, amely egy csendes, bé­kés hétköznapot elevenít meg, úgy. ahogyan azt az első élmé­nyeit gyűjtő kisgyermek látja. A harmadik újdonságnak, a Hátha mégis szerelcm-nek fel­sőiskolás fiúk és lányok a fő­hősei, akik a felnőtté válás időszakában, s egy nagyon tisz­ta érzés birtokában szembeke­rülnek az ósdi bizalmatlanság­gal és előítéletekkel. A szovjet filmhét alkalmából felújítanak még számos, ko­rábban bemutatott nagysikerű szovjet filmet is. Miskolcig való villamosítását' — mint ismeretes — most fe­jezik be. Nagy a fejlődés az étkező- és! hálókocsik tekintetében is. A' magyar vonalakon a MÁV ío-J lyamatosan kiselejtezi a régi, f favázas étkező- és hálókocsi- > kát; az új étkező-, büfé- ésr hálókocsik mind fémvázasak. £ Budapestről, belföldi viszony-? latban, 10 városba közlekedik £ hálókocsi, és 15 irányban ét- i kezőkocsi. Ami az országúti közlekedést 5 illeti, néhány évtizeddel ez- ( «lőtt, a szekerek és kocsik kö-J zott. az utakon és utcákon móg^ feltűnést keltett az akkor még' nagykerekű. favázas kerékpár. J Ez a típus 1880-ban jelent meg 5 London utcáin. Ma a kerék-< pár és ifjabb testvére, a motor-e kerékpár megszokott: közieke- J dési eszköz. A csepeli gvár ke- <; rékpárból 1960-ban több mint! negyedmilliót gyártott! J Az első, gyakorlatilag bevált. 1 de akkor még háromkerekű | Benz-gépkocsit 1885-ben készi-C tették. A diesel-motoros gén-J kocsikat 1924 óta gvártiák. Azt első autóbuszok közlekedése * Budapesten, 1915-ben indultc meg. Ma már világviszonylatban i is az elsők közt van autóbuszJ körtekedésünk. Az Ikarusz^ gyár farmotorosai, valamint csuklós autóbuszai külföldön is jól ismertek Autóbusz közlekedésünk fej­lődésére jellemző, hogy alig van köves úttal rendelkező községünk, melyet ne lehetne autóbuszon elérni. Az autóbusz- járatok vonalhossza Magyar- országon több mint 20 ezer ki­lométer, az Egyenlítő hosszá­nak fele! A gőzhajózás 150 éves múlt­ra tekinthet vissza. A több ezer személyt befogadó mo­dern hajó-óriások, az úgyneve­zett úszóvárosok sebessége a vonatokéval vetekszik. Az új tengeri hajók már nem gőz­hajóknak épülnek, itt Is elő­térbe került a diesel-motor s kiszorítja a gőzgépet. De talál­kozunk már atomhajtású hajó­val is. (Lenin jégtörő stb.) Blériot francia repülő 1909- ben még csak a La Manche-t repülte át, s akkor az is nagy teljesítménynek számított. Ma a sugárhajtású repülőgépek az óceánokat repülik át — órák alatt. Sebességük óránként a 900—1000 kilométert is meg­haladja. Ha pedig a rakéták sebes­ségére gondolunk, valóban el­mondhatjuk, hogv a fejlődés­ben nincs megállás! Dr. Kiss—Drégely A háziasszonyok örömére A megyei pártértekezlet beszámolója több helyen fel­hívja a figyelmet, hogy na­gyobb gondot kell fordíta­nunk a háziasszonyok, a dol­gozó nők munkájának meg- könnyítésére, a második mű­szak gondjainak enyhítésére. Ha minden háztartás ren­delkezne korszerű háztartási gépekkel, már megoldott len­ne a második műszak újból és újból visszatérő kérdése, így azonban a Belkereskedel­mi Kölcsönző Vállalat fel­adata, hogy a szükséges gé­peket olcsón bérbe adja. Miskolcon és a megyében azonban még a mai napig is csak elszigetelt gyakorlat a kölcsönzés. A peremkerüle­tekben, Hejőcsabán, Diós­győrött, a környező községek­ben helyiségek híján még nem működhet a kölcsönző szolgálat. Éppen a pártértekezlet pre­desztinálta arra a Kereskedel­mi, Pénzügyi, és Vendéglátó­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének vezetőit, valamint a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetőjét, hogy rövid úton, beruházás nélW gondoskodjanak a lakoss« ilyen irányú igényeinek elégi téséről; A Belkereskedelmi K® csönző Vállalat szívesen $ csat nagyobb mennyisé? mosógépet, centrifugát más háztartási gépet egyetlen miskolci bolt szán1* ra. E kínálkozó lehetősé? megragadva az említett sz/1 vek vezetői most olyan eW tarozásra jutottak, hogy nagyobb lakótömbökben. vezetesen a Kilián-lakótelf pékén, a Selyemréten és nagy létszámú településed valamelyik házfelügyelőt b>* zák meg — jutalék ellen! ben — a háztartási gépf kölcsönzésével. A lakóbizottságok 'ófóti mel fogadták és támogat]* a javaslatot. Elismerés íl!c' a KPVDSZ és a vár? tanács kereskedelmi oszt* lyának vezetőit az ötletén Reméljük, hamarosan a V1, gyors megvalósítását is ® vözölhetjükj (pásztory) Tanácstagi fogadóórák: Megyei tanácstagok: November 2-án: Rubint Vilmos. Szén isim on, tanácsháza, 9 órától; Papp István, Hejőbába, tanácshá- za. 13 órától; Orosz! János, Borsod- nádasd. tanácsháza, 11 órától. Városi tanácstagok: November 2-án: Berki Mihályné Petneházl utcai óvoda. 17 órától; Pásti Lajos, Bartók Béla Művelő­dési Máz, 17 órától: Tóth Mária, Komrnün *u. 2. sz., fszt. 6., 18 órá­tól: Vágó Péter, Marx K. u. 98. C. bérház, 17 órától. I. leér. tanácstagok: November 2-án: özv. Elek István­ná, Kossuth u 10. sz., 1.8 órától; Palueyay Pál Zsarnay-^elep, sajó- parti vízművek kultúrterme. 18—20 óráig: Nikházy Gyula. Major u. 4. sz., 17—19 óráig. II. kér. tanácstagok: November 2-án: Szabó István. Pa­tyolat Vállalat, Győri-kapu 48. sz., 17—18 óráig: Boda László, Bartók Béla Művelődési Ház, 17—19 órájg. — 'A JUGOSZLÁVIAI Dfa­lusa faluban él egy hetven­éves öreg paraszt a feleségével, ötven éve házasok, de már hu­szonöt éve egyetlen szót sem váltottak egymással. A belg­rádi Politika tudósítása sze­rint, senki sem tudja már a fa­luban, talán ők maguk sem, hogy eredetileg min vesztek össze. Kétségtelen azonban, hogy valahányszor mondani­valójuk van egymás számára, azt egy szomszédon keresztül közlik. IAAOZIV/Z.EMI VALLAtÁ] MŰSOR/fS Amiről beszélni kell S BÉKE. 1—7: Csak ketten játszhat. Angol. Széles! 18 éven felüliek*!' K: naponta 4, 6. 8. 4-én, vasári f. 3, f. 5. f 7. f. 9. M. 4. f. 1° f. 12: Nehéz kesztyűk. Kossuth filmszínház délelőtti műsora: 1—2: Sámson. Lengyel. Széle5., és 5: Csak kelten játszhatják. A goi. Széles! 18 éven felüljeK*^ 6—7: Igazság a hazugságról. ^ gyárul beszélő csehszlovák. IC sárnap kivételével naponta át. kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora: 1—4: Sámson. Lengyel. Szél^ —7: Igazság a hazugságról. M rul beszélő csehszlovák film. naponta f. 4, hn. 6 é« 8. M. *' és f. 12: Én és a nagyápám. FÁKLYA, 1—3: Az utolsó vacsora. Máíf Széles! 18 éven felülieknek! K Az énekesnő hazatér. Magyart szőlő színes román, fi—7: Ma meghal egy város. Lengyel. . K: naponta f. 6, 1. 8, vasárnap 4-lcor is. M. 4. 10 és hn. 12: Hattw pöke. TÁNCSICS. 7: Emberek és farkasok. francia. Széles! K: 5 és 7 óraK**' MISKOLC PETŐFI, 1—3: Kenyér, szerelem Olasz. Széles! 4—6: Rákóczi • gya. Színes magyar. 8—10: •rek és farkasok. Színes fr^V ®Széles! K: hétfő, csütörtök, nap 5, 7, kedd, péntek, szo^ [csak 7-kor. M. 4. 10-kor; Kocőu » SAGVARI. í 1: Mái lányok. Szovjet. S* >2—4: 80 nap alatt a Föld K »Színes amerikai. Széles! 5—7! myér, szerelem, és . . . Olasz, ► les! K: csütörtök 4. *fi. 8, pé1 >szombati vasárnap 4 és 7, f1 »kedd, szerda 5, 7 óra. » SZIKRA. • 1—2: Ma éjjel meghal eg? >rof>. Lengyel. Széles! 3—4: 1 jvendég. Csehszlovák. Széles! »Sámson. Lengyel. Széles! K: 1 »csütörtök, péntek, szombat, V* »nap 5, 7. hétfőn csak 7-kor. 1 »10-kor: Déryné. ► MISKOLC-TAPOLCA: ! 1—3: Bekerítve. Magyarul & »lő francia—jugoszláv. 4—6: A »,,N” úr. Magyarul beszélő »gyei. K: hétfő, kedd, csütö 9pcnlek, szombat 6, vasárnap »7. M. 4. 10-kor: Rászedett, d< »lók. I DIADAL: » 3—4: A fekete Orfeusz, •francia—olasz. fi—7: El •randevú. Szovjet. K: kedd, ^ [nap f. 5, f. 7, szerda, szombat jf. 7-kor. M. 4. f. ll-kor: Talál* »a Tigris sziklán ál. J ERKEL; 3 1: Hintónjáró szerelem. $ »magyar. 4- A lelkiisméret lá?^1 • tt. Magyarul beszélő NDK. K: •törtökön és vasárnap 7-kor, ' J 10-kor: Az ordító egór. 1 2 MtJVELOPES haza: 9 November l-én. 2-án, 3-ált'- »szelet vet. Amerikai film. J • nélkül. » November 4, 5. 6-án: Bek®1 •jugoszláv—francia film. 14 •alul nem ajanl. Kezdés: 5, 7 óf‘ J Matiné vasárnap délelőtt Jkor: Góllövő zenész; » .. 9 3 ; időjárás • Várható időjárás ma ©sti^ "hős, párás idő, eső lek el. Mérő* 'változó irányú szél. Várhaté «magasabb nappali hőmórsékl^ »leien 12—15^ nyugaton 8—11 í°l liöttí « c benn tarthatja.' 'A' gyomormo-l sás és a mentőautó igénybevé-« tele azonban nem ingyenes tú-| ra. A költség az ittas emberi nyakába szakad. Ha nem fizet,1 bírósági végrehajtás útján fog-! ják rajta behajtani. < Az alkoholizmus elleni küz-] delem Ózdon például az elmúlt1 időkben társadalmi problémá-! vá nőtt. Ennek felismerése je-i gyében például az élelmiszer! kiskereskedelmi vállalat szé-i leskörű propagandát fejt ki. a| gyümölcsszörpök forgalmának, növelése végett. , 1953-tól a mai napig mintegy, 420 személy vett részt kezelés-! ben, a teljes önkéntesség elve, alapján. | De mi is voltaképpen az al-( koholelyonó kezelés lényege?, Nem más, mint az ital iránti \ undorkeltés. A kúra 12 kezelést, foglal magában, melynek ered-' ménye az, hogy a beteg nem! kívánja többé az italt. Terme-, szetesen az orvosi beavatkozás! egymagában nem minden, mert elsősorban magának az aiko-! holistának kell felülemeiked-, nie káros szenvedélyén. Ehhez azonban erős akarat és jel­lemszilárdság szükséges. A sikertelenség oka mindig magában az ápoltban és személyi körülményeinek negatív vonásaiban keresendő. Éppen ezért nagyon lényeges az utógondozás társadalmi megszervezése. Nagy szerep hárul ebben a szakszervezetre, a népfront-bizottságra és a Vö­röskereszt aktívahálózatára. Pozitív eredmények csakis ott születnek, ahol a kúra tartós­ságát biztosító jelenségek mind együtt vannak. Dr. Kun Dezső ' járásbíró tegségbiztosítást nem élvez, az SZTK nem téríti meg a szük­ségszerűen felmerült útikölt­séget. A rendelet az olyan egyén­nel szemben, aki az orvosi bi­zottság előtt, vagy a gyógyke­zelésen nem jelenik meg, a kényszerintézkedés alkalmazá­sát helyezi kilátásba. Az ilyen személyt rendőrileg is elő le­het vezettetni. A törvény a legmesszebbme­nőkig a család érdekeit szol­gálja, amikor kimondja; „a bí­róság azzal szemben, aki iszá­kos életmódja következtében nem tesz eleget gyermekével szemben fennálló tartási köte­lezettségének, a gyermeke tar­tásának biztosítása érdekében elrendelheti, hogy az egyéb cí­men levont összegek után fenn­maradó munkabérének legfel­jebb 50 százalékát a házastárs, vagy a gyermek gondozója ke­zéhez fizessék ki.” Ilyen dön­tést csak a bíróság hozhat, ügyészi indítványra. A társa­dalmi. és államhatalmi szer­veknek kezdeményezési joguk van adott esetben is. Ki nem látott még nyilvános helyen botrányt okozó, vagy magával tehetetlen részeget, akit vagy megmoso­lyogtunk, vagy felháborodot­tan elítéltünk, vagy csak meg­szokott kézlegyintéssel ismé­teltük a bűvös szólamot: „hi­szen részeg, rá kell hagyni”. Ez az állapot és az ilyen viselke­dés nem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel. Ezentúl magára vessen az ilyen ember, mert részegségének ára sza­badságkorlátozás és fizetség lesz. A rendőrség úgynevezett „kijózanító szobára” fogja szál­lítani, s ott akár 24 óráig is jelenségek felszámolásáról, vagy legalábbis korlátozásáról. A1 közvélemény örömmel és megnyugvással fogadta a mar régóta óhajtott kényszerintéz­kedések megjelenését. A 18. sz. törvényerejű ren­delet leszögezi, hogy a túlzott alkoholfogyasztás, a részeges­kedés, s általában az iszákos életmód ártalmas az egészség­re, a társadalomra is káros, és nem egyeztethető össze a szocialista erkölccsel. Elsődle­ges módszernek tartja a társa­dalmi nevelés és ráhatás em­berformáló eszközét és csak ennek eredménytelensége ese­tén nyúl a kényszerítő módsze­rekhez. Az országban területenként műkö'Vc majd egy-egy orvosi bizottság, melynek feladata lesz az alkoholista egészség- ügyi szempontból való vizsgá­lata, és ennek eredményétől függően a javaslattétel a helyi tanács egészségügyi szakigaz­gatási szervéhez, mely utóbbi 8 napon belül határoz az etvo- nókezelés elrendeléséről. Az orvosi bizottsághoz elő­terjesztéssel élhet a házastárs, vagy tartásra jogosult hozzá­tartozója, a rendőrség, bármely államhatalmi szerv, a szak- szervezet, a KISZ, vagy éppen a nőtanács. A legközvetlenebb hozzátartozók éppen úgy, mint az állami és társadalmi szer­vek egyaránt javasolhatják az elvonókúrát. A gyógykezelés ingyenes, de csak a munkaidőn túl történ­het. Az olyan személynek, aki be­tásán kívül figyelmet érdemel az a jelenség is, hogy az ilyen emberek utódai csökkent érté­kű idegrendszerrel jönnek a vi­lágra. Az alkoholt túlzottan fo­gyasztó ember eszmetársítása tompul, s csökken az emlékező tehetsége, gyengül az ítélőké­pessége. Ilyen veszélyeket rejt magá­ban a túlzott és i’endszeres al­koholfogyasztás, s mégis sokan váltak és lesznek rabjává. Egy 1954. évi statisztikai je­lentés a hazánkban lévő alko­holisták számát 100 ezer körü­lire becsüli. Szó esett a jelentésben az al­kohol sokirányú káros hatásá­ról, s többek között a folyama­tos munkavégzést gátló követ­kezményeiről is. A gyakori hi­ányzások gazdasági szempont­ból sem közömbös tényezők. Ipari üzemeinkben gátolja a tervteljesítést, rontja a munka­morált és balesetek előidézője lehet. Különösen a fizetési na­pot követően mérhető le egyes üzemekben ennek realitása. A Szovjetunióban is nagy súlyt fektetnek a pszichi­átriai kezelésre, a személyiség átnevelésére és az utógondo­zásra. A Szovjetunióban tilos minden szeszesital melletti pro­paganda. Plazánkban is harc folyik a mértéktelen italozás ellen. Ez év júniusában az al­koholizmus elleni küzdelem új és jelentős állomáshoz érke­zett. Az Elnöki Tanács tör^ vényerejű rendelete intézke­dett a mértéktelen alkoholfo­gyasztást, kiváltó okok és károg Az alkoholizmus társa­dalmi jelenség, nem újkeletű és nem sajátosan magyar probléma. Megoldása sok em­bert érint és foglalkoztat. A mértéktelen és rendszeres ita­lozás káros kihatásai egyaránt sújtja az egyént és a társadal­mat. Amikor alkoholizmusról és ellene folyó küzdelemről beszé­lünk, felvetődik, hogy lényegé­ben mire is törekszünk. Álta­lános vélemény, hogy az alko­holfogyasztást teljesen eltiltani törekvő irányzat túlzott, és többet árt, mint használ a moz­galomnak. Tisztázni kell-tehát, hogy veszélyezteti-e társadal­munk erkölcsi alapját, vagy csak jelentéktelen módon érin­ti. Nagy veszélyről szó ■ sincs, de ha terjedésének nem sza­bunk határt, jelentős anyagi és erkölcsi károkat okozhat. Társadalmunkban az egyéni és a közösségi érdek szorosan egybeesik. Ezért természetes, hogy az emberről való gondos­kodás mindig központi kérdés. A mozgalom arra törekszik, hogy feltárja a mértéktelenség veszélyeit. Az alkoholtól jelentős mér­tékben befolyásolt ember el­veszti józan ítélőképességét, megszűnnek erkölcsi gátlásai és a szenvedélyek lesznek úrrá rajta. Az alkoholista ember szellemi élete tompul, s idővel különböző betegségek jelent­keznek. Közismert tény, hogy az alkoholisták átlagos életko­ra 26 százalékkal alacsonyabb az átlag emberi életkornál. Az alkohol demoralizáló ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom