Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-04 / 259. szám
Elmúlt századok emlékei Bevált a szénkénegczés és a nafatox , *■'!" ^‘^'KíiiuanaeiiuiMaiíitíiiiumjtirtii.uiiínoTTtm'cirLaiu.-ctDu^ti Fatói lehet tőlük V zomjas vagy? Ott a vízLJ csap. Egy mozdulat ós tele a pohár, s ha kell „lei is j ereszted a csapot”, hogy a S víz friss legyen. A gönciek Ftitokban 'irigyelték is ezt a | városiaktól. A féltékenység 1 azonban nem takarta el szemük elől a kínálkozó lehetőségeket. Először 1956-ban dr. Csema László, ■ tanácstitkár pendítette meg a dolgot Szalóczi Jánosnak meg Meskó Pista bácsinak. Tudta, hogy ott buzogott a víz a hegyen, ami a fürdőt táplálta. Le kell vezetnünk! í —- De honnan vesszük a |. pénzt? — kapott a szón a két | idősebb tanácstag. I — Összefogunk mi, s az egész község — így a tanács- titkár. S á két idős ember nem sajnálva a fáradságot, ceruzával, papírral elindult Göncön. Felírták mindazok nevét, akik segítséget ígértek. Mikor visszafelé tartottak a tanácsházára, rájöttek, hogy a titkár nem mondott hiábavalóságot. S a kezdeményezés nyomán 1956 óta sokat változott a község. A helyi Rákóczi I Tsz és a leánynevelő intézet I is meghallotta a kezdemé- I nyezést és úgy intézték, hogy j egy kis pénz is kerüljön a j. munkához. Ugyanígy a ta- I nács, sőt a megye is segített. | Ebben az évben vízgazdálko- j dásra 157 ezer forintot költe- 1 nek. Elvezetik a vizet az új- I telepre, valamennyi iskolát 1 ellátnak vízzel, sőt ma már I mind több lakásba is beve- l zetik. A régi két egészségte- j len kút már a múlté, 28 köz- ! kút szolgálja a község vízel- | látását, sőt a tsz-be sem kell 1 már lajttal hordani a vizet § az itatáshoz, mert csőveze- í t ék kel oda is eljuttatták. És nemcsak a vízvezeték L szerelésében mutat jó példát a község lakossága, hanem mind több utcán építenek új járdát, közlekedésre alkalmas utakat. Szalóczi János és Meskó István nem indult el hiába. Kezdeményezésükből községi mozgalom lett. így ismerték meg jobban a községbeliek a helyi népfront-bizottság titkárát, Nagy Istvánt, Bercsényi Józsefét, dr. Zsoltvay Gyula körzeti orvost, s több olyan embert, aki lelkesen szervezi, szakmai hozzáértésével irányítja a társadalmi munkát. Tanulni lehet a gönciektől, akik tudják, hogyan lehet a község fejlesztésére szánt forintokat megtetézni. Garami Ernő Tavasszal megyénkben hatalmas hörcsöginvázió kezdődött. A Hernád völgyében és a szerencsi járás területén, 29 község határában mintegy 46 ezer holdon annyira elszaporodott ez a falánk kártevő, hogy 100 négyzetméterenként 8—12 lakott hörcsöglyukat is találtak. Különösen Hernádnémeti, Legyesbénye, Abáújszántó környékén szaporodott el olyan nagy tömegben, hogy a vetőmagot is kiette a földből. A termelőszövetkezetek saját erőből, vízzel történő kiöntéssel, csapdák felállításával is irtották a kártevőket, de például csak Monok község határában a 66 ezer darabra becsült hörcsöggel saját erejükből nem bírtak. A Borsod megyei Tanács az államtól kapott segítséggel másfél millió forintért 35 vagon szénkéneget szerzett be, s a növényvédelmi gépállomás, valamint a járási és megyei tanács szakembereinek irányításával megkezdődött az irtás. A tsz-tagok munkaegységben öntözték a szénkéneget a lyukakba, s többmillió hörcsögöt pusztítottak el. Máshol a levéltet- vek ellen használt, nafatox. nevű vegyszert fecskendezték a lyukakba, s így pusztították a hörcsögöt. Kik lömnek Moszkváiról a szovjet filmhétre. Mint Moszkvában közölték, a szovjet filmhétre Budapestre induló szovjet filmküldöttség élén Fjodor Belov, a művelődésügyi minisztérium film- forgalmazási főigazgatósága nak vezetője áll. A küldöttség tagjai: Zsanna Prohorenko a Ballada a katonáról című film női főszerepének emléke zetes alakítója és Fjodor Zub kőv színművész, aki az Iván gyermekkora című film egyik férfiszerepét játssza, Megnyitották a munkásakadémiákat a D&MÁVAG-ban Pénteken délután ünnepélyes keretek kőzett tartották meg a DIMÁVAG kultúrtermében a munkásakadémiának és a nők akadémiájának megnyitó előadását. Hütter László a szervező bizottság nevében üdvözölte Vietnami szobrásznövendékek tanulnak a Képzőművészeti Főiskolán A Képzőművészeti Főiskola szobrászati tanszékének in. éves növendékei között tanul Lám Hong Khánk és Fu Oanh viet'nami növendék Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművésznél. Képünkön: Fu Oanü munkáját figyeli Pátzay Pál, „Homo aquations" a jövő „haiemfoere"? Védelmet kérnek az agglegényeit az EHSZ-töl \ Frank Sunner amerikai agglegény beadványt intézett az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó bizottságához. Beadványában kijelenti: Mindenütt bántanak minket, agglegényeket, üldöznek az asszonyok, a hatóságok, az adóhivatalok. Minden eszközzel rá akarnak bírni, hogy házasodjunk meg. Mi azonban nem óhajtunk házasodni, és azért az ENSZ védelmét kérjük. Jacques-Yves Cousteau ka» pitány, a híres francia mélytengeri kutató, a Londonban megtartott második „Élet a víz alatt” témájú kongi-esszuson kifejtette azt a nézetét, hogy rövidesen megszületik az új embertípus, a „Homo aquati- cus” vagy „halember”, akinek természetes lakóhelye a tenger mélye lesz. Cousteau már a jövő év elején meg akarja tenni az első lépéseket az új embertípus kialakítására. Munkatársaival megépíti az első „víz alatti falut”, amelyben egy-két tucat ember élhet majd állandóan. A tengeralatti lakótelepet kis mértékű atomenergia teleppel szerelik fel, ez fogja a tenger vizéből fejleszteni a lélegzéshez szükséges anyagokat. Cousteau meggyőződése szerint egy fél évszázadon belül lesznek olyan emberek, akik már a víz alatt jöttek a világra, és a tenger mélyén létesített kórház jelentéktelen sebészi beavatkozása nyomán alkalmasak lesznek arra, hogy ugyanolyan természetesen mozogjanak a víz alatt, mint a szárazföldön. A modern, színes bútorok hódítanak..." ## A színék hangulatos kaval- kádja, a székek, a heverők, az asztalok modem vonala — ez lepi meg legjobban a nézelő- döt, ha a miskolci bútorüzlet — a Kiskereskedelmi Vállalat 50. számú boltja — helyiségeiben sétálgat. S ha az árak után érdeklődik, újabb kellemes meglepetés éri: a modem bútorok — különösen az újszerű, kényelmes ülőbútorok — sokkal olcsóbbak a régi, sok faanyagot igénylő, nehézkes bútoroknál. A nagyon ízléses, laticel-pámás lengyel fotelok például 600 forintért, az öblösebb, elegáns „Párizs”, „Ámor”, „Balaton” fotelok — piros, sárga, kék, grafitszürke, csao, zöld, finoman mintázott huzatokkal — ezer, ezerkétszáz forintért kaphatók. — Nagyon népszerűek és keresettek az OTP-hitellevélre vásárolható garnitúrák: a modern kecskeméti és a variálható „Hangulat”. Reméljük, hasonlóan kedvelt lesz az új, NDK-ból importált, 3 darabból álló garnitúra is — hallottuk Valkányi Jénőnétől, az üzlet helyettes vezetőjétől. — Egyébként már sokan darabonként, különféle színű bútorokat vásárolnak. A modem lak- berendezési elvek szerint ugyanis egy szoba garnitúrájában különféle színű bútorok is lehetnek. Természetesen ezeket harmonikusan kell össze-: válogatni. Mi az üzlet forgalmából megállapítottuk és így nyugodtan állíthatjuk: ma már a bűtorvásárlók körében a modern, színes bútorok hódítanak. a hallgatókat, majd Kerekes József elvtárs a TIT megyei elnöksége képviseletében megnyitotta a munkásakadémiák 1962—63-as évfolyamát. Azután Lipovszki Gyula vállalati igazgató tartotta meg az első előadást „ A gépgyártás fontossága a kongresszusi irányelvek alapján” címmel, készletesen foglalkozott a több, jobb és gazdaságosabb termelés fontosságával, valamint azzal, az intézkedési tervvel,. amelyben az irányelvek le vannak bontva meghatározott feladatokra és időpontokra. automatikusan vezérelt hajó A Dnyeper folyó hullámain nemrégiben megjelent a világ első, teljesen automatikus dieselhajója. A hajón nincs kormányos, a fedélzeten nincsenek matrózok, a hajó gépterme üres. A hajót teljes egészében műszerek irányítják a partról. A szovjet konstruktőrök „laboratóriumnak’’ nevezik az érdekes, új vízijárművet, amely kitűnően manőverezik a folyó kanyargó vizén, kikerüli a zátonyokat, időben csökkenti, illetve növeli a sebességét. A XVIII. század második felétől a XIX. század végéig több üvegbuta működött a Blikkben. Ezekben, a legkülönfélébb üvegtárgyakat készítették. Vázák, poharak, dísztárgyak Cs üvegvasaló, löpo- ros szaru került ki az akkori mesterek keze alól. A vitrin alsó sarkában az utolsó bükki üveg hutás képe látható. A miskolci Herman Ottó Múzeum látogatói elismeréssel nyilatkoznak a régi mesterek finom munkájáról. Elkészült a jövő évi kiállítások programja Több úrubemin Hatót rendezünk a temgeren4nE®n Külkereskedelmünk ez évben 23 nemzetközi vásár hivatalos részvevője volt. Vállalataink kollektív kiállításait — ezeket a Magyar Kereskedelmi Kamara szervezte meg és tavaly több mint ötmillió külföldi érdeklődő, ipari, kereskedelmi szakértő tekintette meg. A helyszíni üzletkötéseken kívül a kereskedelmi eredmények abban is kifejezésre jutnak, hogy vállalataink újabb cégekkel léptek összeköttetésbe, vagy a meglévő kapcsolatokat is elmélyítették. A Magyar Kereskedelmi Kamarában most készült el a jövő évi külföldi kiállítások menetrendje”. Külkereskedelmünk megjelenik mindazokon a nemzetközi vásárokon, amelyeknek már a hagyományos kiállítói közé tartozik, így többek között a lipcsei, a brnói, a bécsi, a milánói, a zágrábi, a szaloniki, az izmíri, a damaszkuszi és az utrechti nemzetközi, vásár látogatói szemlélhetik meg ismét a magyar ipar legújabb termékeit. A tavaszi kiállítások sora a szokásostól eltérően, a tripoli- szival kezdődik. Nagyobb kiállításon ezúttal először tárják a líbiai érdeklődők elé a magyar exportcikkek egy részét. Ezt követően „ellátogatnak” majd iparunk gyártmányai áprilisban Tokióba, Casablancába, Grazba, májusban a friedrichshafeni nemzetközi vásárra és részt veszünk 1963 első felében a párizsi, páduai, utrechti nemzetközi vásáron is. A külkereskedelmi vállalatok önálló árubemutatóinak száma is gyarapszik. Előreláthatólag 222 külföldi szakmai, kereskedelmi találkozón lesznek jelen a különböző vállalatok. A tengerentúlon háromszor annyi kiállításuk lesz, mint az idén volt. Kubában a Medimpex tervez gyógyszerbemutatót. Több vállalat kíván részt venni a bogotai, kolumbiai és az addis-ababai nemzetközi vásáron. A helytörténeti anyag gyűjtése és feltárása a Miskolci II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban Ä szocializmus anyagi és technikai bázisának megteremtése, és a sokoldalúan képzett embereknek — a kommunista társadalom építőinek — nevelése szükségessé teszi az ország termelőerőinek széleskörű tanulmányozását és felhasználását. Ugyanakkor a dolgozók kommunista öntudatának, aktivitásának és öntevékenységének fokozását is. A megyék, a gazdaságföldrajzi körzetek gazdaságának komplex fejlesztése azt Kívánja a helyi dolgozóktól, hogy alaposan és átfogóan foglalkozzanak saját vidékük természeti, gazdasági és történeti sajátosságaival, anyagi erőforrásaival, a nép tapasztalataival. A helyismereti irodalommal kapcsolatosan tehát a megyei könyvtár fő feladatai között olyan fontos célkitűzések szerepelnek, mint: a vidék (Borsod-Abauj-Zemplén megye) szocialista építésének aktív segítése, gazdasági és kulturális fejlődésének előmozdítása; a hazafisAx és a szocialista haza iránti Szeretet érzésének kifejlesztése, továbbá a szülőföld megbecsülése, természeti kincseinek és műemlékei védelmének segítése; a természeti kincsek feltárásával és felhasználásával, a vidék történetének és kultúrájának tanulmányozásával foglalkozó intézmények, szervezetek és kutatók támogatása; az iparban, a mező- gazdaságban és a tudományban szerzett jó tapasztalatok terjesztése. A helyismereti irodalom fogalmába tartoznak mindazok a sajtótermékek, tehát könyvek — helyismereti jellegű időszaki kiadványok — a helyi és a központi időszaki és folyamatosan megjelenő kiadványokból származó cikkek, térképek* plakátok* röplapok — amelyek teljes egészükben, vagy részben Borsod- Abauj-Zemplén megye vidékével — annak kiváló személyeivel foglalkoznak, tekintet nélkül megjelenési helyükre. Az utóbbi években szerte az országban fellendült a könyvtárak helyismereti tevékenysége A helyismereti irodalom gyűjtésére és feltárására nálunk is történtek már lépések korábban is, de aktívan, tehát úgy, hogy embernek a könyvtárban ez legyen a munkaköre — csak most, 1962. év utolsó negyedében került sor. Könyvtárunk könyvanyagából mintegy 5 ezer kötet a hely- történeti anyag, amelyek egy része a megye természeti világára, gazdasági életére, földrajzi és társadalmi viszonyaira, történetére, forradalmi hagyományaira, népszokásaira és egyéb emlékeire vonatkoznak. Másrészt helyi szerzők művei ezek, illetve helyi kiadványok, nyomdatermékek. Miután nemcsak a könyvek fontosak a helyismeret szempontjából, hanem az egyéb dokumentumok, így a periodikák — az újságok, folyóiratok — is, ezekből 1956 óta figyelést végzünk, és úgynevezett tájcikk katalógusban tárjuk fel folyamatosan a megyei, illetve országos lapokban megjelent jelentősebb cikkeket, az olyanokat, amelyek a megye gazdasági életére, történetére, forradalmi hagyományaira, népszokásaira és természeti világára vonatkoznak. Ebben a táj cikk-katalógusban nemcsak a Borsod-Abauj- Zemplén megyére, hanem a Heves és Nógrád megyére vonatkozó cikkek is megtalálhatók. Szeretnénk megkezdeni az egyéb dokumentumok feltárását is. Ezek a kisnyomtatványok, a prospektusok, a nyomtatott meghívók, a gyász- ] jelentések, a röpiratok, a plakátok, a színlapok és a fényképek, amelyek eseményekről, tájakról, épületekről, nevezetes személyekről készültek. Ezek gyűjtését részben már régebben megkezdtük. (Az előbbieket kötelespéldányként megkapjuk a nyomdától.) Ugyancsak a helyismereti tájékoztatás segítését szolgálja a megye és Miskolc város repertóriuma, mely a XVIII—XIX. és a XX. századi megyei vonatkozású cikkleírásait tartalmazza. Szeretnénk felhívni mindazok figyelmét, akiknek birtokában bármilyen helyismereti vonatkozású dokumentum van, hogy ajánlja föl könyvtárunknak, akár megvételre is. Ankét az anyaggyűjtésről November végén a Sárospataki Múzeummal, a miskolci Hazafias Népfronttal és megyei levéltárral közösen szervezünk egy ankétot Sárospatakon. Erre meghívjuk a megyénkben élő helytörténeti kutatókat és az illetékes szervek képviselőit — velük beszéljük meg: mi az igényük. A könyvtár a továbbiakban az igényeknek megfelelően irányítja majd a helyismereti anyagának gyűjtését és feltárását. Kluger Lászlóné könyvtáros ESZAKM AGY ARORSZAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lap)» Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc, Tanácsház tőr 2. Kiadja: Az Eszakmagyarországl tapkiadő Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal: Széchenyi u. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta. Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél. Készült a Borsodi Nyomdába« Felelős vezetői Kárpáti oyorgy
