Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-06 / 260. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek!

■MHÍ

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Will, évfolyam, 260. szám

Ára: 50 fillér

1962. november 6, kedd

Az országgyűlés elfogadta a villamosenergia fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot

Két Borsod megyei szónoka volt az ülésnek

Héttőn délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés.

Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Mürfnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy Józseíné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trautmann Rezső miniszterek, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke.

A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.

Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg.

A napirend a következő volt:

1. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvény- javaslat tárgyalása;

2. A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és eloszlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása;

3. A tanácstagok választásával összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása;

4. A legfőbb ügyész beszámolója.

A külügyminiszteré a szó

Az oi'szággyűlés ezután megkezdte a tárgysorozat megvitatását. Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra, majd Péter János külügyminiszter szólalt fel.

— A magyar—indonéz barátsági szerződés — mondotta — nemcsak a Magyar Népköz- társaság nemzetközi kapcsolataiban jelent kiemelkedő eseményt, hanem

jelentős esemény általában is a különböző rendszerű országok együttműködésének fejlődésében.

A volt gyarmatokat nem múltbeli gyarmati sorsuk, hanem jelenlegi és jövendő nemzetközi szerepük tükrében kell szemlélnünk. Indonéziára nekünk ma nem úgy kell tekintenünk, mint Hollandia egykori gyarmatára, hanem mint a földkerekség egyik legnagyobb országára. Indonézia,

arányait tekintve, a földkerekség ötödik országa.

— Indonézia nagy sikerének, Nyugat-Irián felszabadulásának világosak a magyarázatai. Sukarno elnök felhívására az indonéz nép kész volt arra, hogy a fegyverrel betolakodókat fegyverrel verje ki.

A Szovjetuniónak, a szocialista tábornak a békés egymás mellett élésre irányuló politikája, a felszabadult népek életét minden támadás ellen védő hatalmas katonai ereje biztos védelmet nyújtott Indonézia és Nyugat-Irián népe igaz harcához.

Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartában, 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta.

Gácsi Miklós elvtárs előadói készedé

Ekkor következett a villamosencrgia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czott- ncr Sándor nehézipari miniszter ismertette a javaslatot.

*

Ezután Gácsi Miklós, az országgyűlés ipari és közlekedési bizottságának tagja, a villa- hxosenergia fejlesztéséről, áttételéről és. elosztásáról szóló törvényjavaslat előadója emel- * kedett szólásra: éjé

1948-ban államosítottuk a* téllamosműveket. Az államosí-jjj fásokkal új tulajdonviszonyok * alakultak, amelyek meg te-éji temtették a nagyarányú fej-* Vesztés lehetőségeit. A régi kis-* kapacitású, jobbára kisüzemi* bxódszcrrel dolgozó villanyié-* lepek helyett éjj

villamosenergia ipar fejlő- * dőlt ki hazánkban. *

Ezt a szocialista iparosítás* Programja az egész ipar terű- * leién szükségessé tette. Még-* inkább szükségessé vált ez a* •Mezőgazdaságban végbement* foltozások és a nagyüzemi* szocialista mezőgazdaság ki-éjé fakulásával. *

Érdemes röviden visszate-* k>nleni az eddig megtett útra.jjj Míg 1930-ban hazánk villa-^ btosenergia termelése 700 mii-* Hó kWó volt, 1938-ban 1399 íj: •billió kWó, addig 1950-ben* •bár elérte a 3200 millió kWó-t,í tehát a 38-as év 2,3-szei-esét. * 1950 óta II erőművet épí- * tettünk és már kivitelezés * alatt áll a 12., a Duna- * menti Hőerőmű, mely ma- * Kában többet termel majd, £

mint 1945 előtt az össztermelés volt.

Fejlődésünknek ebben a második szakaszában, Tisztelt Országgyűlés, villamosenergia termelésünk 1960-ra elérte az 1938. évinek 5,7-szeresét.

A párt helyes iparpolitikája révén ma már az 1950. és 1960. év közötti 10 év alatt 7,5-szeresére

növeltük villamosencrgia termelésünket.

A villamosenergia tex'melés szocialista tulajdonbavételével egyidőben fejlődött hálózatunk is, létrejött az új elosztási rendszer és mindjobban kielégítettük a lakosság igényeit, megteremtettük a falu villamosításának alapjait is. Alig több mint fél év múlva kigyullad minden magyar faluban a villany.

Ez év elején megkezdte működését a Szovjetuniót Magyarországgal összekötő Béke magasfeszültségű távvezeték, a Borsod megyei Sajó- szögeden bekapcsolták a magyarországi hálózatba a határon túlról érkező villamosenergiát. Nyugat- Ukrajna és Magyarország energetikai rendszerének egyesítésével, 300 km-es ukrajnai vczclélivonal megépítésével energiahálózatunkba jutott az ukrajnai, dobrolvori hő- crőműben termelt áram. Tehát alapjaiban megváltozott helyzet van ma, és ezt tükrözi az új töi-vénytervezet. Amikor a mj országgyűlésünk törvényt alkot, akkor eredményeik megállapítása mellett a távlatba nézünk, biztosítanunk kell törvényhozással a fejlődést. Ez választó polgáraink megbízásából elsőrendű kötelességünk.

Az országgyűlés ipáid és közlekedési bizottsága ilyen vonatkozásban is vitatta a törvényjavaslatot.

Fejlődésünk azon szakaszában vagyunk, hogy nem tartható tovább fenn az 1931. évi törvény, szükséges az új törvény megalkotása.

Ezt az újat szolgálja, Tisztelt Országgyűlés, a törvényjavaslat.

Biztosítja a törvényjavaslat, hogy az 1960. évi 1 főre cső 740 kWó villamos- energia felhasználást 1980- (Folytatás a 2. oldalon.)

Á külügyminiszter nyilatkozata a kubai

**************************************************************

kérdésről és a kínai — indiai konfliktusról

**********4Hf************-)éK*^*4:-*******«-******4HHHMHMÍ-*4HHt*******- Beszélgetés a téli ellátásról - Á Magyar

it*************************************************************

\

Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége

4Hfr***"*********-***4í*******-K******tt*í!-**«-***«-* *********************

tárgysorsjátékának nyereményjegyzéke

is délben ünnepi munftásgyűSés Miskolcon a Has? Oütíéüers Szecialrsfa Forradalom

45. évfordulója alkalmából

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából ma, november 6-án, kedden délután fél 2 órai kezdettel ünnepi munkásgyűlést rendeznek Miskolcon, a 100. sz. Iparitanuló Intézetben. Az ünnepség előadója: dr. Orbán

László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs. és propaganda osztályának vezetője.

A IV. Diósgyőri Vasas Kulturális Napok mai megnyitó ünnepségén a Bartók Béla Művelődési Házban ugyancsak megemlékeznek a történelmi évfordulóról. Az

itt rendezendő ünnepség szónoka Nemeskéri János elvtárs, a Lenin Kohászati Müvek pártbizottságának titkára.

Az Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről megye- szerte, üzemekben, községekben, pártalapszervezetckbcn, iskolákban ünnepélyes keretek között emlékeznek xncg.

Miskolc egészségügyi és közbiztonsági helyzetéről s a jövő évi költségvetéséről tárgyalt a városi tanács

Tegnap délelőtt ülést tartott a Miskolc városi Tanács. Az ülésen — amelyen a városi tanács vezetőin, a miskolci tanácstagokon és a nagyüzemek meghívottain kívül résztvett Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára és Faluvégi Lajos, a Pénzügyminisztérium államháztartási és költségvetési főosztályának

vezetője — Fekete László, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, s rövid megemlékezést mondott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából. Az ülés első napirendi pontjaként

az egészségügyi állandó bizottság elnökének

bcszá mólója

hangzott el. Dr. Grigássy. Pál, az egészségügyi állandó bizottság elnöke ismertette a bizottság elmúlt 4 éyf munkáját. Jelentésében hangsúlyozta:

— Sokat foglalkozott állandó bizottságunk a város közegészségügyi-járványügyi helyzetével. Ellenőrzéseket végeztünk a fűszerüzletekben, a húsboltokban. valamint a Sétány utcai húzüzemben. Az ellenőrzés alkalmával talált hiányosságok felszámolása megtörtént.

Minden évben megtárgyaltuk az egészségügyi hálózat költségvetését, annak felhasználását és a következő évi költségvetés összeállítását.

A beszárnolót élénk vita követte. amelyen különösen a miskolci cigányhelyzetről és a tapolcai gyógyszertár szükségességéről

Ülést tart a megyei tanács

November 9-én ülést tart a megyei tanács. Első napirendi pont az 1963, évi tanácsi ipari, szolgáltatási, beruházási,

mezőgazdasági, költségvetési, községfejlesztési tervjavaslatok jóváhagyása. Előadó: dr. Tóth István, a végrehajtó bizottság elnöke; Második napirendi

pontként szervezeti kérdések szerepelnek, dr. Kardos Sándornak, a végrehajtó bizottság titkárának előterjesztése alapján;

Az ülés délelőtt 9 órakor kezdődik a megyei tanács nagytermében;

esett szó. Érdekes javaslatokat is felvetettek a tanácstagok. Például:

— Hasznos lenne Miskolcon egy gycrmeklélektani állomás létesítése.

Nem gyógypedagógiai iskolára gondolunk, hanem olyan kisebb intézetre, ahol a nehezebben nevelhető gyermekeket tanítanák. Ez a miskolci nevelők és orvosok munkáját is segítené. Van-e erre lehetőség városunkban?

Az egészségügyi állandó bizottság javaslatait a tanácsülés megvitatta és határozattá emelte.

Következő napirendi pontként Cseszár Vilmos, a városi és járási rendőrkapitányság vezetője mondott tájékoztató jelentést Miskolc közbiztonsági helyzetéről. Cseszár elvtárs elmondotta, hogy 1957-től gyors és erős fejlődés van a rendőrség munkájában. Ismertette, hogy ma már a bűnözés fő okai nem objektív, nem társadalmi eredetűek, hanem szubjektív okok — irigység, önzés, könnyű pénzkereset, ha- rácsolás.

Egyre csökken városunkban a súlyos bűncselekmények száma. 1958-ban 401, az idén pedig 124 ilyen bűncselekményt tartottunk

A FÉNY ÜNNEPE

Megyénk falvainak villamosítása befejeződött. Mint már * lapunk vasárnapi számában erről beszámoltunk, utolsóként * Háromhuta községbe vezették be az áramot. A nagy ese- * ményre a környék lakói is eljöttek, együtt ünnepelni a három- í hutaiakkal. *

Az átadáson megjelent dr. Lévay András elvtárs, a nehéz- * ipari miniszter helyettese, aki a megye villamosításában élen- * járó dolgozóknak kitüntetéseket adott át. Baloldali képünkön: * Boros István, az EMÁSZ miskolci üzletigazgatóságának épí- íjé tési osztályvezetője átveszi a kormánykitüntetést, az alsón * pedig a pácini általános iskola táncegyüttese népi táncokkal ij; szórakoztatta a közönséget. *

*

nyilván

— hallottuk. ^

Kiss József, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője tartott összefoglaló, elemző ismertetőt. Közölte, hogy a Pénzügyminisztérium — ismerve. városunk problémáit, figye- lembevéve a helyi adottságokat —

1963. évi előzetes bevételi tervünket (kiadási tervezésünk alapját) 168 millió 673 ezer forintban állapi- , tolta meg!

Ez közel 15 millió forinttal több kiadást tesz lehetővé, mint 1962. évben.

— Tanácsunk 1963. évi költségvetési javaslatának alapját pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikája, dolgozó népünk odaadó munkája, valamint eddig elért eredményeink képezik. Költségvetésünk fő számai pedig a második ötéves terv 1963. évre eső városj előírásait (mutatóit.) tükrözik. — a továbbiakban megállapította:

— Városunk lakosságát közvetlenül érintő főbb területeket tekintve: a kommunális ellátottság javítására 4,4 millió forinttal, az egészségügyi szolgáltatások javítására 4 millió forinttal, a kulturális igények kielégítésére 11 millió forinttal, vagyis

összesen közel 20 millió

* forinttal többet fordítunk,

* mint az előbbi esztendője ben.

^Tervezésünk azonban csak akikor lesz megvalósítható, ha a ^fejlődés alapját képező anyagi termelés vonalán is elérjük a ^kívánt szintet.

jj Kiss József elvtárs beszélt a jé költségvetési bevételekről, a t kiadásokról, a felújításokról, a jé beruházásokról és a községeiéi lesztésről.

jj Több hozzászóló után Falu- :végi Lajos kért szót. A Pénzügyminisztérium képviseletéiben üdvözölte az ülést, el- < mondta véleményét a költségvetési tervezettel kapcsolatiban.

Í — A miskolci jövő évi 6 költségvetés nagyobb fejjé lődest irányoz elő, mint j: bármelyik más megyei jöjj gű város költségvetése. — i Faluvégi elvtárs szerint: jj — Fő feladat: a miskolci cdolgozók erőiket a jövő évi l;költségvetési terv megvalósítására fordítsák, hogs’- Miskolc [.-valóban Észak-Magvarország jj kulturális, gazdasági és politikai központtá legyen, jj A tanácsülés a költségvetési tervezetet egyhangúlag elfo- ígadta és határozattá emejwi