Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

Csütörtök, 19G2. november I.

BSZAKMAGYARORSZAO

A iisűszafci érteliiség részt kér Borsod iparónok

műszaki fejlesztési feiedolaiiió!

Kedden délután nagy érdeklődés mellett tartották meg Miskolcon a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Borsod megyej. intéző bizottságának választmányi ülését. Dr. Pásztor Pál elnöki megnyitója után Bíró Antal tartotta meg titkár; beszámolóját, amelyben értékelte a MTESZ-bo tömörült húsz egyesületi csoport több mint háromezer borsodi műszaki aktívájának munkáját. Elmondotta Például, hogy az egyesületi csoportok csupán 1902 első félévében 510 különböző rendezvényt tartottak, s ezeken a műszaki értelmiség igen nagy tömegeit aktivizálták. Az eredmények ismertetésén kívül rámutatott arra is, hogy míg sok vállalat, intézmény igényelte és gazdagon gyümölcsöztetle a tudományos egyesületi csoportokba tömörült műszaki értelmiség különböző munkabizottságainak társadalmi munkáját, addig a tanácsok nem mindig ismerik fel e segítség jelentőségét. Pedig például a 20 éves távlati fejlesztési tervek elkészítését társadalmi üggyé kell tenni.

Ezután Bárczi Béla elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője tartott előadást megyénk iparának soron- ievő műszaki fejlesztési feladatairól.

Bevezetőjében rámutatott, bogy a termelés műszaki kultúrájának fokozása iparunk legfontosabb feladatai közé tartozik, s ezen a területen a MTESZ-be tömörült műszaki

szakemberek kollektívája rendkívül nagy segítséget nyújthat. Ezután iparáganként ismertette a soronlévő legfontosabb műszaki fejlesztési feladatokat.

Az előadás számos konkrét problémát vetett fel, amelyek megoldásában a MTESZ tagsága nagy segítséget adhat.

Az előadást követő hozzászólásokból kitűnt, hogy a különböző tudományos csoportok eddigi munkájukkal is igyekeztek támogatni a megye iparának és mezőgazdaságának fejlődését, s a szakemberek, a műszaki értelmiség részt kér a további műszaki fejlesztési feladatokból is. A VIII. pártkongresszus irányelveivel egyetértő

műszaki értelmiségünk szívesen vállalja a rá váró fokozott feladatokat, s egyben örömmel látja a bizalom jelét abban, hogy szellemi kapacitására oly jelentős mértékben számítanak.

A választmányi ülés ezután — a munka további megjavítása és a műszaki értelmiség még szélesebb rétegeinek aktivizálása végett — több határozatot hozott. Elhatározták többek között, hogy a megye második legfontosabb ipari centrumában, Ózdon tevékenykedő műszakiakkal való szorosabb együttműködés céljából a MTESZ egyik következő választmányi ülését Özdon rendezik meg.

Hamarosan moptodi működjét a Miskolci Szpulnyik Megfigyelő Állomás

Szerdán délelőtt többezer érdeklődő előtt emelték helyére a Kilián-északi lakótelep tízemeletes toronyházára a Miskolci Szputnyik Megfigyelő Állomás kupoláját.

A kupola mintegy három tonnás szerkezetének helyére emelése nagy gondot okozott a tervezőknek, az építőknek, s a csillagászati szakembereknek. Volt olyan elképzelés, hogy helikopter segítségével emelik helyére a nagy súlyú, minden irányban mozgatható kupolát. Sajnos, Magyarországon sem a magyar, sem a szovjet hadsereg nem‘rendelkezik oly nagy teherbíró képességű helikopterPercz János Munkácsy-díjas ötvösművész kiállítása

készlet a Magyar Építőművészele Szövetségének székházában megnyílt kiállításról.

Az ipar és a tél

rel, amely képes lett volna a nagyméretű vasszerkezet felemelésére.

Többszöri statikai mérések alapján a Varga Pál által tervezett kupola beemelésére Scmsei Lajos készített mindenre kiterjedő tervet.

Az emelés közben többszörösen megkérdezték a nézelödök Jucker Fridolint, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szakoktatóját, hogy vajon sikerül-e a hatalmas méretű kupola beemelése.

*— Sikerül. Minden bizonynyal baleset és hibamentesen emelhetjük be a nagyméretű távcső tetőszerkezetét. — Tóth Lajos és Sebők László, a nagyméretű távcső készítői biztosak voltak abban, hogy rövidesen helyére kerül az új megfigyelő állomás acélszerkezete.

A több mint három és félórás emelési munka végeztével Marton Ferenc és Somodi Károly, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat két vezetője elmondotta, hogy Miskolcon, illetve Borsod megyében ez volt a legnagyszerűbb példája az építők kollektív munkájának.

A DIMÁVAG dolgozói készítették el az új Szputnyik Megfigyelő Állomás kupoláját és több építőipari vállalat, segítette a Közép-Európa-szerte hírnévre számítható új Szputnyik Megfigyelő Állomás létrehozását.

Dr. Szabó Gyula, az új Szputnyik Megfigyelő Állomás vezetője érdeklődésünkre elmondotta, hogy már a közeljövőben megkezdik a csillagászati megfigyeléseket és ismeretterjesztő előadásokat tartanak a most létesített csillagdában.

Nem sablonos — izgalmas alkotó munka

Gondolatok a műszaki fejlesztésről a megyei pártértekezleten

A műszaki, technikai színvonal növelése, az ipar- fejlesztés meggyorsítása, általában a technikai kultúra szüntelen tökéletesítése igen bonyolult, sokrétű kérdéskomplexum. Egy azonban már tökéletesen felderített igazság: műszaki fejlesztés nélkül nem teremthető meg az ipar gazdaságos munkája, a termelékenység növelése, a gyártmányok világszínvonalon történő előállítása. Szocialista iparfejlesztésünk égető kérdései ezek, s nem csoda, ha napjainkban sokat hallunk róluk.

A közelmúltban lezajlott megyei pártértekezlet beszámolója, határozata is a műszaki fejlesztést állította az ipari feladatok homlokterébe. Az iparban nincs most ennél fontosabb feladat. Ez csendült ki a felszólalók szavaiból is. A pártbizottság hangsúlyozta beszámolójában: rendkívül fontos, hogy a műszaki fejlesztésre szánt összegeket felhasználják, a műszaki fejlesztési feladatokat megvalósítsák. A beszámoló, amely az iparfejlesz-.. téssel kapcsolatos tennivaló-5 kát tudományos alapossággal jellemezte és szabta meg a bányászat, a kohászat, a gépgyártás, az építőipar és az építőanyagipar egész területére, különösen arra hírta fel a figyelmet; a műszaki fejlesztés meggyorsításához gondosabb, tudományosabb, alaposabb és felelősségteljesebb munkára van szükség. Ezt állapította meg a megyei párt- értekezlet határozata is, amely a kommunista műszaki vezetők kötelességévé teszi a műszaki fejlesztésben végzendő aktívabb, bátrabb és sokoldalúbb tevékenységet.

R

ónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke is foglalkozott felszólalásában az iparfejlesztés fontos problémáival. Elmondotta többek között, hogy: „minden feltétel biztosított ahhoz, hogy mint eddig is, ezután is teljesítsük gazdasági feladatainkat”, A párt és a kormány gazdaság- politikája az elmúlt évek során kiállta a próbát, lehetőséget teremt arra, hogy a műszaki fejlesztés növelésével növekedjék a munka intenzitása, a termelékenység emelkedése, amely végül megteremti a gazdaságos munkát. Gácsi Miklós elvtárs, a Lenin Kohászati Művek főmérnöke azt mondotta felszólalásában: A műszaki fejlesztés ma igen nagy feladat, mégis, sokszor évekig elhúzódik egy-egy műszaki intézkedés, vagy beruházás jóváhagyása. Ma már nem elég csak a tervezés, többet

kell törődni a műszaki fejlesztéssel, mert ez az iparban ma alapvető követelmény. — Idézhetnénk sok felszólalást, amelyek mind hangsúlyozták: gyorsítani kell a műszaki fejlesztést, ennek éppen itt az ideje.

Megyénk az ország legfontosabb ipari megyéje, súlyának megfelelően foglalkoztak vele a pártértekezleten. A bányászatban alacsony a termelékenység jelenlegi színvonala, tervszerűbben kell gépesíteni; a kohászatban szélesíteni kell a műszaki fejlesztési tevékenységet, összekapcsolva a gyártmányok minőségének javításával, a gépgyártásban behatóbban kell foglalkozni a gyártmányfejlesztéssel, az építőiparban szélesebb körben kell alkalmazni a korszerűbb anyagokat és technológiákat, s az építőanyagiparban legfontosabb a minőség javítása, az önköltség csökkentése.

A megyei pártértekezlet, a kommunisták e nagy jelentőségű tanácskozása alaposan és íSelelősségteljesen foglalkozott á megye iparának feladataival, problémáival. S ez azt tükrözi mindenekelőtt: a kommunista gazdasági-műszaki vezetők, a pártonkívüli gazdasági-műszaki vezetőkkel együtt felkészültek a megye ipara előtt álló nagy munkára. Ismerik az ötéves terv célkitűzéseit és jobban akarnak dolgozni. Minden területen kevesebb beszédre és nagyobb tettekre van szükség. A kor rohamos technikai fejlődése, a szocialista világgazdaság gyors előretörése, a békés gazdasági verseny követeli, hogy az ipar minden ágában jobban dolgozzunk, mint eddig. A feltételek valóban biztosítottak, élni kell a lehetőségekkel. Az üzemek, gyárak dolgozói végrehajtják a terveket, szükséges azonban, hogy jobb műszaki intézkedésekkel segítsük munkájukat. A mérnök végezzen valóban mérnöki, matematikai pontosságú műszaki munkát. Szenvedélyesen' küzdjön a műszaki intézkedési tervek valóraváltá- sáért. Merjen felelősséget, és ha kell, kockázatot is vállalni intézkedéseiért.

KA egannyi gondolat, amely

• * a megyei pártértekezleten született a beszámoló, a határozati javaslat ismertetése és a vita közben. Gondolat- ébresztő, alkotó munkára serkentő, szenvedélyes vita egészséges, nyílt légkör: ez termékenyítette meg a tanácskozás részvevőinek gondolatait. A gazdasági-műszaki problémák látszólag száraznak tűnő gazdaságpolitikai kérdések,

mégis, ezen a tanácskozáson ez volt az egyik legizgalmasabb probléma. Mert ez jelenti a jövőt, a jobb létet, a fejlődést.

Idézem még a határozat nyolc sorát: „A termelés műszaki színvonalának emelése céljából szervezettebbé, céltudatosabbá kell tenni a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, a tudományos kutató intézetek és megyénk ipari üzemeinek kapcsolatát. Kérlelhetetlen harcot kell folytatni a pazarlással, maradisággal, a felületességgel szemben. Tökéletesebbé kell tenni az üzemc-k belső szervezettségét”. Ez a pár sor nemcsak egyszerű megállapítás. Először is bizalmat sugároz, őszinte bizalmat jelent a megye értelmiségi, tudományos dolgozói iránt, és olyan lehetőséget biztosít, amellyel élni kell, élni lehet, mert a megye tudományos dolgozói a jövőben is, mint eddig, részt vállalnak az ipari termelés fokozásáért indított küzdelemből. Az egyetem, a tudományos intézetek dolgozói bekapcsolódnak a gazdasági problémák kutatásába, megoldásába, csupán igényelni kell munkájukat, s ezt mindenekelőtt jól meg kell szervezni. Lenin azt tanította, hogy a jó munka alapja a munka jó megszervezése. Ez az egész társadalmi élet legfontosabb, legalapvetőbb, legégetőbb kérdése. A megyei ’ pártértekezlet, amely a lenini tanítások szellemében tanácskozott, a munka jobb megszervezésére is felhívta a figyelmet. Pontos, tervszerű, szervezett, konkrét munka kell, mert a kibontakozó építés, a fejlődés gyorsuló tendenciája, a szocialista ipar- fejlesztés egészséges, növekvő sodrása mindenütt a műszaki fejlesztést állítja előtérbe. Ezt a szellemet, a megyei pártértekezlet egész vitájának szellemét és célkitűzéseit kell ismertetni és továbbfejleszteni a gyakorlatban is, a pártértekezlet minden résztvevőjének. A tanácskozás égjük fiatal, pártonkívüli részvevője a tanácskozás szünetében így vélekedett: — Sokat olvastam és hallottam már a műszaki fejlesztés jelentőségéről, de soha nem hittem volna, hogy ilyen tömören, világosan és izgalmasan is lehet tárgj'alni erről a témáról;

\/alóban, izgalmas és nem ” sablonos, hanem alkotó munkáról van sző. Meg kell teremtenünk a szocialista termelés egész társadalmi, gazdasági szerkezetét, a termelő erők, termelési eszközök magasabb műszaki, technikai, kulturális színvonalával. Ezt kell tudatosítani az emberek- I ben. Erre kell tanítani az üze- ■ mek, gyárak dolgozóit, ez pe- t dig nem kis feladat. Erre kell (tanítani mindenkit, aki részt ’ vállal a szocialista építő- : munkából. Ez persze sokszor i lemondást, küzdelmet, önfeláldozást jelent. A kongresszusi irányelvek szellemében erre hívta fel a figjrelmet a megyei i pártértekezlet beszámolója és határozata, sablonoktól men- ! tcsen, előremutatóan, bízva : megyénk dolgozóiban;

> Szegedi László-----o——

Ö

röklahásoV, Votoa személygépkocsi, háztartási ' géppark a pénteki loltónyeremények között

1 A pénteki lottó jutalomhúzáson a 42. játékhét szelvényei között összesen 774 értékes tárgyat sorsolnak ki. A főnyeremények között ezúttal — égy visszamaradt lakással együtt — négy öröklakás van. Most először kerül főnyereményként Volga személygépkocsi sorsolásra.

A főnyereményeken kívül számos értékes jutalomtárgyat vettek fel a jegyzékre. így többek között két teljes, jugoszláv szobaberendezést, 17 csehszlovák szobabútort, 87 televíziót, 177 rádiót, 30 motorkerékpárt sorsolnak ki. Újdonság a teljes lakás- és háztartási géppark, amelj’ben villanytűzhely, hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, porszívógép, padlókefélőgép. háztartási robotgép, kávéőrlő és főző is tartozik.

i

És így sorolhatnánk tovább azokat a példákat, amelyek mind, mind azt bizonyítják: a diósgyőri gépgyárak kollektívája lelkiismeretes munkával, a téli intézkedési tervek mara- idéktalan végrehajtásával akarja enyhíteni a zord időjárás okozta problémákat. Bizonyítják ezek az intézkedési tervek azt is, hogy a gépiparban csakúgy szükség van az alapos téli felkészülésre, mint a bányászatban, a közlekedésben, vagy a kohászatban. Hiszen ezek a látszólag apróságoknak tűnő dolgok sokszor lényegesen befolyásolják az emberek hangulatát és a munka intenzitását. Huzatos, hűvös műhelyek- ben senki sem dolgozik szívesen. Különösen akkor nem,i ba ezek a kedvezőtlen jelen-: ségek mások felelőtlenségéből,, nemtörődömségéből, vagy lel-: kiismeretlenségéből adódnak, j

GONDOLJUNK ERRE is, j

amikor a munkásvédelemről. ■ az emberek ideális munkaiéi-; tételeinek biztosításáról be-< szélünk. Ne menjünk el szó: nélkül az olj'an fogyatékossá-, gok mellett, amelyek bosszú- < ságot, kellemetlenséget okoz-j nak a szereldékben vagy a; megmunkálókban serénykedő; szakmunkásoknál. S erre ‘ ügyeljenek a párt- és a társa-: dalmi szervek vezetői is. Ki-, szén ők is többségükben ott él-( nek. azokban á műhelyekben, j üzemcsarnokokban, ahol jók; vágj7 rosszak a munkakörülmé-; njrek. Ügvis mondhatjuk, ré-j szesei a téli intézkedési tervek; végrehajtásának .

(

PaulovHs Ágoston .

(Folytatjuk.)

kát is. Esetenként megszervezik a védőital osztást. Az anyagellátás és szállítás folyamatosságára is számos intézkedést tettek mind a három gépgyárban. Beszerezték az egész fűtési idényre szükséges tüzelő anyagokat, tartalék- és pótalkatrészeket. A gépkocsi üzemanyagból három hónapi „előre- tartásulc" van. Több helyen elvégezték a vasúti pályák karbantartását, hogy a téli idő beállásával ne történjenek kivagy beszállítási zavarok. Készenlétben vannak a keskeny nyomtávú mozdonyok és a salakszállító csillék felújítása is megtörtént.

AZ ERŐMŰ zavartalan üzemeltetésére is tettek intézkedéseket. Határidőre elkészültek a portáldaruk javításával, a kapcsolóberendezések felújításával, a légtartályok karbantartásával és a különféle műszerek, berendezések ellenőrzésével. Néhány helyen a gőz- és a kábelvezetékeket is kicserélték — az igényeknek megfelelően.

A Könnyűgépgyárban — az üzemek szétszórtsága miatt — ugyancsak a fűtés okozott' a legtöbb gondot a téli felkészülés során. A szivattyú üzem hö- központjában nagyméretű javítási munkákat végeztek. A forgácsoló üzemben lecserélték a kaloriffer kapcsolókat, újra- lekercselték és az elektromotoroknál a csapágyakat is kicserélték. Kicserélték a sajtoló és az általános üzemben lévő automatákat, helyenként a káliéit is felújították. A Nehéz- szerszámgépgyárban a több kilométer hosszú gőzvezetékhá- Iézat felújítása okozott sok gondot.

csolószers zámok hűtését fa- gyásra érzékeny emulziókkal látják ed. Ezek a gépek szintén olyan folyamatokat végeznek, amelyek pontossága — a korábban említett folyadékok íagyvesz.élyén túlmenően — ugyancsak „szobahőmérsékletet” igényel. Ez fontos feltétele az alkatrészek méretpontosságának is, mert köztudott, hogy egy tengely átmérője más méretet ad nulla fokon és mást 25—30 fokos hőmérsékleten.

Ha figyelembe vesszük, hogy a DIMÁVAG-ban éppen most, a IV. negyedévben — tehát a rossz idő beálltával — kezdik el sorozatban az agregát és célgépgyártást, azonnal érthetővé válik az is, miért készítették oly nagy körültekintéssel az intézkedési terveket. Ezek a gépsorok ugyanis a csereszavatosság elvén alapulnak, ami nagv pontossággal jár. S ha egy-egy alkatrész gyártása és fontos méreteinek ellenőrzése különböző hőmérsékleten történik, akkor a szerelésnél jelentős akadályok jelentkezhetnek. Mindezzel számolt az a bizottság, amely néhány hónappal ezelőtt a DIMÁVAG-ban is papírra vetette a legsürgősebb téli tennivalókat. A szociális kérdéseken kívül számos olyan munkával találkozunk, mint a fűtőberendezések kijavítása, az üvegezések. ajtójavítások időbeni elvégzése. tetőszerkezetek karbantartása, csatornák felújítása stb.

A munkaügyi osztály már biztosította a fűtéshez szükséges személvzetet. Nagy régben beszerezték a szabadban dolgozók részére a téü munkaruhászüléséről, hogy mégis szóvá- tesszük, annak elsősorban az az oka, hogy belelapoztunk a korábban említett gyárak intézkedési terveibe s ott számos olyan tennivalóval találkoztunk, amelyek a kohászatot, az energiaszolgáltató vállalatokat csakúgy érintik, mint a közlekedés vagy a gépipar dolgozóit

Ezeknek a teli felkészülési programoknak egyik szembetűnő vonása — ez is a gépipar sajátos feladataiból adódik — a belső munkálatok zavartalanságának biztosítósa. Miért sajátos ez a gépiparban?

Az alapanyagtermelő munkafolyamatok jobban elviselik a különféle hőmérséklet ingadozásokat és a változó pára- tartalmat, mint egy-egy nagy- pontosságú szerszámgép valamely csoportjának szerelése. Nem is beszélve arról, hogy a megmunkáló üzemben is van jó néhány olyan forgácsoló és hőkezelő gép, amelyek üzemeltetése állandó hőmérsékletet és páratartalmat igényel. E gépek olyan nagj'pontosságú megmunkálást végeznek — például a sipp-gép —, amelyeket a legkisebb hőmérséklet ingadozás is érzékenjren befolyásol. Tehát olyan kondicionálásra van szükség, amely a külső hőmérséklet változást teljes mértékben közömbösíti. Persze ez nemcsak télen gond, hanem nyáron, a hőségben is.

VANNAK azután olyan eszterga, maró, fogazó és köszörű gépek is, amelyeknél a íorgáIV.

LÁTSZÓLAG úgy néz ki, "°Sy a gépipari nagyüzemeket fenyegeti a legkevésbé a téli 1<JÖ viszontagsága. Hiszen az fMpanyaggyártó vállalatoktól í'yPott termékek megmunkálta, forgácsolása és szerelése többnyire „fedél alatt” törté- ®l*5- Az anyagtárolás lehetőségi is sokrétűbbek, tökólcte>- Sebbek, mint például a kohá- s2ati, építőipari vagy bányá- ®Zati üzemeknél. Ebből adódik ?? is, hogy télen a szabadban kisebb létszámú munkaerőt °glalkoztatnak, tehát kevesebb 'olyan intézkedést kell , hni, amely erőt és energiát ’Sónyel a téli felkészülési ter- vek végrehajtása során.

.Tehát látszólag nincsenek különösebb problémák a gépkarban. Azonban, éppen az karág sajátosságait figyelem- °e véve ott is meg kell tenni ?. szükséges intézkedéseket a víji fagyos idő beállta előtt. A kHMAVAG-ban, a Nehézsz.er- Jjámgépgyárban és a KönnyűF.spgyárban évről évre elkészí- ?**■ a szokásos téli intézkedési érveket, amelyek sokrétűen áJSlalkoznak a biztonságos aiUnkafel tételek megteremtéssel, a szükséges szociális és "'Unkaügyi tennivalókkal, a tabadban tárolt anyagok fagy- yüanításával, a gépi berende- .sek konzerválásával és a, forgácsolási, valamint a szerelési ^tételek megteremtésével.

Ankétünkön ugj'an kevés **0 esett a gépipar téli felké-