Észak-Magyarország, 1962. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-01 / 256. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Csütörtök, 1962. november 1. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. november 5-én délelőtt 11 órára összehívta^ Szerdán a budapesti pártértekezlet második napján Veres Józsefnek, a fővárosi tanács vb-elnökének megnyitója után folytatták a két referátum és a határozati javaslat feletti vitát. Elsőként Készéi Károly, a szakszervezetek budapesti tanácsának vezető titkára szólalt fel. Füzesi Lajosné üzemi párttitkár az üzemi dolgozó nők problémáiról, vezetésben való részvételük arányairól szólott. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra, aki időszerű kül- és •belpolitikai kérdésekről beszélt. Zorin beszéde az ENSZ-ben a kínai kérdésről New York (TASZSZ) Kedden a közgyűlés szavazott a Szovjetunió ama javaslatáról, hogy állítsák helyre Kína törvényes jogait az ENSZ-beri. A javaslat elfogadására negyvenkelten szavaztak, ellene Ötvenhatan, tizenkét küldöttség pedig tartózkodott. A szavazás után Zorin szovjet küldött emelkedett szólásra. A szovjet küldöttség — mondotta — sajnálja, hogy a közgyűlés ezúttal sem hozott határozatot Kína törvényes ENSZ-jogainak mielőbbi helyreállításáról. Rámutatott azonban, hogy a javaslat mellett szavazók száma évről évre nő. Zorin ezután arról beszélt, hogy az ellenszavazatuk indokolására egyes küldöttségek a kínai—indiai határon végbemenő eseményekkel érveltek, „A szovjet kormányt — mondotta Zorin — az egész békészerelö világközvéle- ményhez hasonlóan, aggasztja ezeknek az eseményeknek alakulása. A szovjet kormány síkra száll azért, hogy India és Kína határvitáját békés eszközökkel, tárgyalások útján oldják meg, *s minél hamarabb, annál jobb. A kínai—indiai határon végbemenő eseményeknek nyilvánvalóan semmi közük Kína törvényes ENSZ-jogai helyreállításának kérdéséhez. Az előbbi kérdést azért ránci- gálták elő a közgyűlésen, hogy hátráltassák Kína törvényes ENSZ-jogainak érvényesítését. Az ilyen mesterkedések azonban végeredményben nem akadályozhatják meg e régen megérett probléma rendezését — fejeződik be Zorin nyilatkozata. Egy mondatban. AZ AP-RE HIVATKOZVA jelenti a TASZSZ, hogy Nehru miniszterelnök vette át az indiai hadügyminisztérium irányítását. Krisna Menőn volt hadügyminisztert a védelmi ipar miniszterévé nevezték ki: AZ AMERIKAI Atomerő Bizottság kedden bejelentette, hogy kedd estéről, technikai okok miatt, szerdára halasztották egy újabb, Csendes-óceáni magaslégköri atomkísérlet végrehajtását. Közölte egyidejűleg, hogy november 3-ra, vagy november 4-re további magaslégköri nukleáris kísérleteket terveznek. SZERDÁN felbocsátották Cape Canaveralban egy geodéziai mesterséges holdat, amelynek feladata a Föld méreteinek és formájának pontosabb meghatározása. A mesterséges holdat Thor Able-Star rakétakombinációval bocsátották pályájára. Szalal a Jemeni Arab Köztársaság ideiglenes elnöke letj hírügynökség Szanaa-ba kiküldött tudósítója. E törzsek sejkjei kötelezték magukat, hogy teljes erővei együttműködnek az államhatalommal. Közölték még, hogy készek harcbaszállni az obejdi törzs ellen, amely „támogatja a jemeni forradalom ellenségeit” és szoros kapcsolatot tart fenn Bejhani angol protektorátus emirjével, „a köztársasági rendszer esküdt ellenségével”. Akiket nem lenne szabad a volán mellé engedni kerülnek ki. Nincs ellenük más védekezés, csak könyörtelen megfékezésük. A második veszélyes kategóriába azokat sorolták, akik csak azért válnak agresszívekké, hogy ellensúlyozzák félel- mi szorongásos állapotukat, idegfeszültségüket. Magatartásuk a baleset után kiszámíthatatlan. Van, aki lémülten továbbhajt, a másik egész testében remegve roska d le az áldozat mellé és alig lehet lelket önteni belé. Ezek sem valók a volán mögé. Végül a harmadik csoportba a sebesség mámorának rabjai tartoznak. A közlekedési veszély érzete, az a tudat, hogy hatalmas gépezet engedelmeskedik akaratuknak olyan sebességgel, ami mór önmagában a halállal való játékot jelenti* furcsa, kéjes mámort ébreszt bennük. Mindenáron be akarják bizonyítani ügyességüket, bátorságukat, ég azt, hogy diadalmaskodni tudnak a halál és a halálfélelem felett. Ehhez nem kell előttük járó kocsi, nem kell senki más, ez a különös vívódás önmagukban játszódik le. „Betegségüknek” megvan a gyógyszere. Ez pedig a felvilágosító munka, meggyőzésük arról, hogy nem a gyorshaj fáshoz kell az ügyesség, hanem a közlekedési szabályoknak megfelelő, preciz vezetésben találhatják meg a bizonyítékát annak, hogy valóban urai önmaguknak és a gépnek. S7| segítőtársak A gépkocsiforgalom növekedése sajnálatosan tükröződik a közlekedési balesetek számának alakulásában. A szakemberek — köztük elsősorban a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium alkalmasságvizsgáló intézetének munkatársai — azt is tudják, milyen beállítottságú emberek okozzák a legtöbb veszélyt a gépkocsi volánja mellett. Amint az intézet vezetője, dr. Horváth László Gábor, a biológiai tudományok kandidátusa 'elmondotta, á belső alkatuknál fogva „közveszélyes” gépkocsivezetőket pontosan körülhatárolt kategóriákba sorolták. Ezekben a kategóriákban természetesen nem szerepelnek az elme- és idegbetegek, akik. vagy egyszerűen képtelenek: felismerni a kritikus közieke-: dési helyzetet, vagy — jelentő-: ségüket eltúlozva —. olyan mó-: dón próbálják megoldani, ami: balesethez vezethet. Az első kategória az úgyne-: vezett „presztizskeresőké”.: Szinte életszükségletük, hogy: naponta többször bizonyítsák: be „magasabb-rendű ember”: voltukat, pedig sokszor csupán: súlyos jellemhibáikat akarják; ezzel takargatni, vagy cseké-j lyebb értékűségi érzésüket; próbálják ellensúlyozni. Ez a; „ki vagyok én?!” komplexum,; amelyet az alkohol — sajnos —; sok, egyébként önmagán ural-j kodni tudó emberből is kivált.; A presztizskereső nem képes el-; tűrni maga előtt másik kocsit,: rendkívül agresszív, és éppen: ezért kimondhatatlan veszélye-; két jelent a közlekedésben. En-j nek a kategóriának tagjai álta-j Iában a szociális érzék nélküli,: hideg, számító emberek közüli Wa«ilíííi!f*[#onlían, i. n. 2000-ben — Adenauer kancellár úr jött meg Bonnból.. . Bceresszem? . : s (Toncz Tibor rajza) A kik az őszi napok ele“ jén Mezőkövesd felé járlak, azoknak alkalmuk volt látni a Klementinái Állami Gazdaság földjén azt a két, sárgára festett' repülőgépet is, amellyel a műtrágyát szórták. Volt is annak sok nézője! Autók stoppoltak le a műúton, s utasai órákon át nézték, fényképezték a két masinát. Még nagyobb csodálatot keltett ez Bocs községben, ahová a Haladás Termelőszövetkezet igényelte meg a két gépet. Négy nap alatt hétezer mázsa műtrágyát szórtak ki a földekre, „így vált a gép — mint akkor Kozma Lajos elnök- helyettes a szerkesztőségünknek küldött levelében írta — az ember segítő társává; repülőgépet addig csak a falu felett elszállni, magasan a levegőben láttunk, most a legnehezebb munkák egyikét vette le vállunkról.” De ahhoz; hogy a műtrágyát ma már repülőgépről is szórhatjuk, az első lépést is meg kellett tenni: magát a műtrágyát kikísérletezni, létrehozni; és a másik lépésre is szükség volt: megismertetni az emberekkel előnyét, jótékony hatását. Sok helyütt még 8—10 évvel ezelőtt is idegenkedtek tőle. Ma pedig már nem győzünk eleget gyártani. Azért van ez így, mert a gazdálkodó emberek — különösen amióta nagyüzemi viszonyok közt alkalmazzák — felismerték óriási jelentőségét. Elegendő csak arra utalnunk, hogy azokon a helyeken, ahol máskor esős esztendőben is csali 8—10 mázsa búza termett egy ka- tasztrális holdon, a rriűtrá- gyafelhasználás után, az idei aszályos esztendő ellenére is 10—12 mázsa volt az átlagtermés, A műtrágya a vegyészet vívmánya, A vegyészeié, mely sok „csodatevő” eszközt adott már a földművelő ember kezébe. Egy szovjet akadémikus szerint a vegyészeti eszközök a legújabb gépekkel együtt, már nem is a távoli jövőben, megjelennek a földeken. Akkor bizony az embereknek érdekes látványban lesz majd részük; Egyszerűen estik fogják a talaj összetételét megjavító, folyékony vegyi anyagot és hozzáadják a megfelelő ásványi műtrágyát, a gyomirtószert és a kártevők elleni mérget; Ezt a tartályokba töltött keveréket aztán tavasszal repülőgépekről, vagy helikopterekről egyszerűen a földekre permetezik. Nemsokára eljutunk ide. S így, egyetlen munkafolyamattal biztosíthatjuk magunkat a növények betegségei és kártevő^ ellen, de egyúttal megjavíthatjuk a talajban lévő tápanyagok összetételét is. Más,szóval: a növények már az első naptól kezdve a legkedvezőbb feltételek mellett fejlődhetnek; fiz sem olyan csodálatos ” már, hogy különböző vegyszerekkel közönséges és jótékony hatású esővé alakítható át a jégeső és a vegyipar megoldotta már a levegőben lévő nitrogén lekötésének módját is, a földgázalapanyagból pedig ammóniát nyernek, Mindez azért is nagyon fontos, mert évről évre többet akarunk termelni, célul tűztük ki. hogy rövid idő alatt elérjük, sőt túl is szárnyaljuk a legfejlettebb kapitalista államok termelését. Az MSZMP Központi Bizottsága a VIII. kongresszus irányelveiben leszögezi, hogy: mezőgazdaságunkban mindenütt alkalmazni kell a Z alapvető termelési eljárásokat, és ahol a fejlődés során megteremtették a feltétele-1 két, minél szélesebb körben be kell vezetni a termelés ugrásszerű növelését lehetővé tevő, fejlett .termelési eljárásokat, A városi ember azonban nem is sejti, hogy mennyi alattomos ellenség pusztítja hasznos növényeinket évről évre, mennyi féreg, rágcsálói pók, darázs, rovar tör kenyerünkre. Tulajdonképpen nert azt aratjuk, amit elvetünk* hanem amit ezek a kártevők meghagynak. Éppen ezért indítunk ellenük a vegyésze* vívmányainak alkalmazásával irtóhadjáratot. A kémiai anyagok felhasználásának ismert módszerein kívül megjelentek a tudomány újabb eredményei, az ipar úi termékei is, melyeknek szakavatott, gazdaságos alkalmazása több termést, nagyobb jövedelmet biztosít a mezőgazdasági- nagyüzemekhéki Az idei, 64. Országos Mező- gazdasági Kiállításon a bemutatók közül újszerűségében különösen kiemelkedő} a kemizáláS; A .látogatók százezrei tapasztalhatták 3 bemutatott tablók számadatai alapján, hogy az egei4 világon növekedik a műtrágya használata. De még ennél is nagyobb arányú a növekedése a szocialista országokban; Hazánkban 1961-be1} hatszor annyi mütrágyá* használtunk fel, mint 1950- ben, 1965-re pedig 190 kilogrammot tesz ki az egy Rá' tasztrális holdra jutó men)'- nyiség. A kongresszusi irányelvek is hangsúlyozzák, hogf éppen ezért a tervezettnél gyorsabban növeljük a mez°! gazdaságot szolgáló vegyipa'3 ágazatokat, mert a műtrágya' felhasználás és a vegyi gyomirtás révén nemcsak fob.1’ lesz a termés, hanem jelentősen csökken a termelésbe3 a munkaráfordítás is; A több műtrágya természetesen szakszerűbb haszná' latot követel, mert ha a} egyes növények esetében e4* nem a tudományosan mcí' alapozott szakszerűséggel alkalmazzák, felesleges pazarláshoz vezethet* Mint ahog/ a műtrágyahasználat gazda} ságosságának másik fonté* feltétele a szervestrágyázással való jó összehangolása i.51 Amíg azonban a műtrágya; zás jó módszerei már clégii3 ismertek és elterjedtek, 3 növény védősaerek alkalmazása még nem terjedt el anf' nyira, pedig köztudott, hoí?- a vegyszeres gyomirtás forradalmasítja a növényápolás*1 A' közeljövőben például mint a kiállításon is láthattuk —■ megoldható lesz 3 napraforgó, a burgonya, , sárgarépa vetések vegyszer®3 gyomirtása, és kísérlet®“ folynak a kukorica, a szól®} a hagyma, a borsó vegyszer®3 gyomtalanítására is; . J ó és biztató tapasztal®! tok vannak mögöttiÁi};| és a szakemberek szüntelen*3 újabb tervek megvalósítás®3 törik fejüket, így kétségtele®} hogy a vegyi növényvédőié®' is hamarosan tért hódít, 3 nemcsak a terméseredm® nyék lesznek magasabba® hanem az ember munkáját könnyebb lesz. Únodvári Miklós Kádár elvtárs felszólalt 4 a budapesti pártértekezleten Bajdani jemeni miniszterelnökhelyettes kedden rádióbeszédet mondott, s ebben bejelentette, hogy ha folytatódik Szaud-Ará- bia agressziója, a jemeni csapatok szükség esetén szaud-arábiai területre terjesztik ki a harcot. Bajdani közölte, hogy a kormány utasításokat ad minden jemeni katonai parancsnoknak, a nemzeti gárda erői álljanak készenlétben arra, hogy sürgősen a szaud-arábiai határra vonuljanak és megkezdjék a felszabadítási háborút. ha ez szükségesnek mutatkozik”; Az AFP hírügynökség szerint a jemeni kormány maga is ultimátumnak tekinti a szanaai rádióban a Szaud-Arábia címére elhangzott . figyelmeztetést. Szalal tábornok és Bajdani mi- niszterelnökhelyettes kedden hosszú megbeszélést folytattak. A megbeszélésen, mint közölték, „nagyfontosságú intézkedéseket” határoztak el; Szálát miniszterelnököt ideiglenesen a Jemeni Arab Köztársaság elnökévé neveztek ki. A TASZSZ írja Kairóból: Szanaa és Maarib között élő 12 jemeni törzs hűségnyilatkozatot tett a köztársasági kormánynak — jelenti a közép-keVJ , o gukat, reményeiket, a szíveO kamráiba zárta volna őket,§ hogy senki ne érhessen hozzá-O juk rossz szándékkal. § Klári lerámolta az edénye-o két, sivár lett az asztal. Föl-O jebb csavarta a lámpabelet,o sokáig nézte a mákvirág szir-O mához hasonló lángot. § — Édesapám... — kezdte^ vallomástévő hangon, minthao valamilyen vétkét akarta volnaO felfedni. — Ügy gondoljuk Da-§ nival, hogy tavaszig elme-O gyünk munkára. Mostanában§ télen is építkeznek. Meg ao pénz se jönne rosszul, hiszenQ szegények vagyunk, tudjao édesapám. O Daninak könnyebb Tett aO melle, nagyot szusszantott, a9 lámpában megrezdült a láng. o — Csak tavaszig — magya-§ rázta. — Néhány hónap azO egész. Január, február, aztán§ itt a nyár. Márciusban vissza-O jövünk, addigra meg úgyisQ szövetkezet lesz Beállunk.o Ugye, nem rosszallja így? ..; q Az öreg egyenesre hajlítottak} hátát a roskadt tartásból. Rán-§ cai éledni kezdtek, gödrös arcaO valamivel teltebb lett a mo-9 solytól. q — Legyen szerencsétek —o kapta föl kezét az asztalról.9 Legyintett, keze visszahullt azo asztalra, ujjaival vidám dobo-O lásba kezdett. — Legalább el-§ mondhatjátok, hogy nászútonO is voltatok! S Nevetgélt, s jókedvében aO fiatalok is vele tartottak. De§ különös volt ez a jókedv. Vi-O gvázni kellett rá, mert ha§ abbahagyják, azonnal sírásrao változott volna. g (Folytatjuk.) ® merészebben zakatolt benne, j Tudatni kellene apjával az elhatározást, mert egy-két nap | múlva indulni akartak, szeren- i eset próbálni. Csakhogy az 1 öreg Kincsesnek igen nagy szüksége volt rájuk, testileg- i lelkileg. Ha Klári nem főzött, i senkitől nem remélhetett egy tál meleg ételt, a tisztaságra is ; csak asszony kéz tud igazán vi- , gyázni, továbbá óvni kellett az i apa örömét, nem zúdíthatták ; szívtelenül a nyakába a ma- : gányt Ezekre gondolva, Klári vonakodott előhozakodni a szándékkal. Szebb egyetértést : már nem is kívánhatott. Né- i hány hét alatt annyira meghitté vált hármuk között a csalá- : diasság, hogy maga is ragaszkodott az együttmaradáshoz, nem is ment volna el semmi pénzért, ha a körülmények va- 1 lamivel marasztalóbbak. Kincsest meg éppen annyira bántotta a búsongás, hogy a baj tovább tetéződött. Hallgatnia kellett a baljóslatról és ettől csak jobban kínozta a té- pelődés. Megérezte, hogy a fa- : gyokkal rossz napok érkeznek 1 a falura, féltette a fiatalokat a bántódástóL Szerette boldogság lanul eszegettek. Kincses olyanformán böködte villára a csuszát, mint aki hajat látott az ételben, de titkolni igyekszik kellemetlenségét. Ritkán falt, sokáig rágta az ételt és úgy nyelt, mintha fájt volna a torka; Dani se mutatott sokkal nagyobb étvágyat. Lopva apósát fürkészte, s ehhez nem is kellett fölnéznie tányérjáról: elég volt, ha csak az öreg villával babráló kezét figyelte. Ebből is láthatta, hogy Kincses József kedve nem mondható éppen rózsásnak, ennélfogva az alkalom is rossz, szándékuk elújságolá- sára; Száraz meleg zsúfolódott a szobába és ettől kivirult a fiatalasszony, maga is meleget sugárzott. Kerek arcát almapir színesítette, lenvirág színű szemére harmat csöppent ég a parányi csillagfények élesen ragyogtak elő pillái alól. Figyelme ugyanolyan friss volt, mint máskor, biztatott a jobb étvágyra, kézügyébe adott vizet, sót, s a falatozásra is jó példát mutatott. Pedig az izgatottság egyre 15. Amióta a fiatalok egybekeltek, Kincses József kint lakott a fazekas műhelyben. Úgyis itt szeretett a legjobban. A búboskemencét mär begyújtotta, jókedvre derítő melegség járta át a vályogfalakat, a dikót, amelyet cifra háziszőttes takart, s a padlóból, lócákból is eisompolygott az alattomos hideg. A szürke agyagliszt finom hamvassággal vonta be az egész ■ szobát, még a fa:f>ennyezetet is, amely alatt papírkönnyűsé- gű, évtizedek szárította deszkapolcok hidaltak. Most egyetlen darab edény sem száradt a polcokon, a korong is elhagyatottan unatkozott az ablaknyílás előtt. Annál nagyobb rangot kapott télire a kecskelábú asztal. Itt vacsoráztak, itt beszélgettek,« gyakran megesett, hogy vendégek ülték körbe. Középütt bóbiskolt a petróleumlámpa, az emberek pedig sült tököt majszoltak, diót ropogtattak, közben tanakodtak a politikáról, leleményesen faggatva az öreg Kincsest, Klári bablevest, meg túróscsuszát főzött vacsorára. Szót-