Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-17 / 243. szám

Szerda, 1962. október 17. ESZAKMAGYARORSZAG 3 A Diósgyőri Papírgyár dolgozói a világszasivoiial eléréséért Ha a Diósgyőri Papírgyár híréről és jó munkájáról esik szó, nem kell különösebb bi­zonyítékokat, érveket felsora­koztatni ennek igazolására, eléggé dokumentálják ezt az oklevelek és elismerések, me­lyeket a gyár hosszú évek so­rán kapott. A 180 éves üzem minőségi szempontból mindig megőrizte hírnevét, s azt a színvonalat, amelyre nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy — szakmai tekintetből — egyezik a világszínvonallal. De mi a helyset « mennyiséggel? íkre voltunk kíváncsiak, mikor bekopogtattunk Bcllei Imre elvtárshoz, a gyár igazgatójá­hoz. — Sajnos, a termelés mony- hyiségét illetően valóban nem dicsekedhetünk világszínvonal­lal, s ennek több oka is van. Elsősorban azért, mert régi, közel 80 éves gépeink vannak. Ezekkel, bármennyire is igye­kezünk, nem tudunk már töb­bet termelni. így is észrevehe­tő azonban a fejlődés, mert az államosításkor évenként 2300 tonna papírt termeltünk, s je­lenleg már 3000 tonnánál tar­tunk, pedig ugyanazokkal a gépekkel dolgozunk most is. Ennél jobban azonban nem tudjuk kapacitásunkat növel­ni. — Hogy érték el ezt az emel­kedést? <t — Nyilvánvaló, hogy figye­lembe kell vennünk; 1956—57- ben rekonstrukciót hajtottunk Végre, továbbá ez év április 1- töl áttértünk a folyamatos üze­meltetésre. Ez azt jelenti, hogy most állandóan, vasárnap is üzemel a gyár, s munkásaink nem három, hanem négy müssuhhun dolgosnak így elérjük a 3100 tonna évi termelést is. A munkaverse­nyek és az újítások szintén hozzájárultak a termelékeny­ség emeléséhez. — Hány százalékra teljesí­tették a félévi és a harmadik negyedévi tervüket? — Az eltérés egészen mini­mális a két időszak eredmé­nye között: 101,5 és 101,1 szá­zalékra. Azt nem mondhatom, hogy nem teljesítettük volna még jobban a tervet, ha erre mód és lehetőség van. De így is feszített tervvel dolgozunk, s — nem elbizakodottságból mondom — ez is nagyon szép eredmény. — Hogyan dolgozik az újitó „gárda”? — Az újítások száma az idén jelentősen megnövekedett a múlt évhez viszonyítva. Ez a beadott és megvalósított újítá­sokra egyaránt vonatkozik, bár káros jelenségekkel itt is ta­lálkozunk, mert például sok as erőltetett újítás, amit csak azért nyújtott be az illető, hogy újítási díjat kap­jon érte. De a megvalósítás gazdaságilag nem lenne kifize­tő. A másik dolog , pedig az, hogy egyesek szándékosan nem alkalmazzák társuk újí­tását. Ezt nem is tudom ho­gyan megmagyarázni; — Milyen a kongresszusi verseny szelleme? — A kongresszus jegyében indított versenyben mind a 11 brigádunk részt vesz. Közülük hat teljesítette a kitűzött szin­tet, s ha továbbra is ilyen jól fognak dolgozni, év végén megkapják a szocialista címet. — A jó munkaszellem külön­ben az egész üzemre jellemző. — Mikor gazdagodik az üzem új gépekkel? — A harmadik ötéves terv beruházásai alapján egy új üsemréss épül, s ekkor valószínűleg újabb re­konstrukcióra is sor kerül a gépparkunkat illetően. Az új üzemrész építéséhez négy alapfeltétel szükséges, amiből három a rendelkezésünkre áll: gőz (új kazánházunk van), áram (ebben segít nekünk az ÉMÁSZ, és mi is üzembe ál­lítanánk egy új áramtermelő brendezést), hely (kiegyenesíte­nénk a Szinva kanyargóit — ez városrendezési szempontból is jelentős lenne, és itt építe­nénk, ennek a helyén az új üzemegységet. A negyedik fel­tétel a víz, ami nincs bizto­sítva, pedig nekünk sok vízre van szükségünk. Ha ezt az épületet elkészít­jük, akkor minden lehetősé­günk meg van arra, hogy ter­melékenység szempontjából is elérjük a világszintet. Mellé­kesen megjegyzem még, hogy az új létesítmény lehetővé te­szi több papírfajta gyártását is. Épp ezért szeretnénk, ha vala­milyen módon sikerülne ha­marabb megvalósítani ezt a dolgot, mint ahogy tervben szerepel. Ezzel nemcsak agyár hírnevét öregbitenénk, hanem sokat jelentene népgazdasá­gunknak is. , , Forgó Edit Uj tetőt kapott az ózdi gvár legrégibb üzemct&rnoka Az Űzdi Kohászati Üzemek egyik legrégibb üzemrésze, a durvahengerműi lemezkikészí- tö csarnok már csaknem hat­van éves. Tetőszerkezete még fából készült, s így az már nem felel meg a követelmé­nyeknek. Ezért megkezdték az elavult tetőszerkezet lebontá­sát. Helyette a 3000 négyzet­méter alapterületű üzemcsar­nokot vasból készült szerke­zettel építik fel és tetőzetét hullámlemezzel borítják. Az üzemcsarnok' világítását is hi­ganygőzlámpákkal korszerűsí­tik. A jövő évben befejeződő korszerűsítési munkára több mint hét millió forintot költe­nek. A Jászapáti benzinkútnál, ha nem Is mindennapos eset, de gyak­ran előfordul, hogy tanyasi asszonyok tankolják kis motorkerék­párjukat. Pataki Júzsefné. a Jászlciséri Kossuth Tsz tagja az ör­dögháti tanyáról „ugrott” be jászapátiba bevásárolni. A képen: a benzinkútnál. Száraz a föld, törik az eke vas... Bármerre jártunk eddig a megyében, mindenütt ezért Panaszkodtak az emberek: eső kellene! Annyira törik a* ekevas, hogy szinte már nem győzzük tÜczni. Bizony, sok helyen azért maradnak cl az őszi munkák­kal, mert kevés ckevas áll rendelkezésükre, s azt is ál­landóan éleztetni kell. Pedig mindenki igyekezne, hogy minél előbb befejezzék a szántást, de mit tegyenek, ha az eke egy, másfél órai mun­ka után tönkremegy, s négy­öt élezés után már el is dob­hatják. Nincs olyan probléma, amit meg nem lehetne olda­ni — mondták a mező csati gépállomás dolgozói, — Segí­tünk a bajon! És segítettek is. Eddig a napi tízórás műszak alatt 100—110 ekevasat éleztek meg a kovácsolok. Összeüli a vezetőség, s elhatározták, hogy 180 darab fölött min­den minőségileg kifogástalan, élezett ekevas után darabon­ként egy forint prémiumot kapnak a dolgozók. A kovácsok nagy lelkese­déssel vetették bele magukat a munkába. Ez szükséges is volt, mert a föld kemény, mint a beton, s egy nap mintegy 7—800 ekevasra van szükség. Csak egy. kis dop­pingolás kellett, s most már az sem ritka a gépállomás kovácsműhclyében, hogy egy ember naponta 3—400 éke- vasat .élez meg. Az újfajta premizálási módszert szeptember 2-tol vezették be, s ennek köszön­hető, hogy a gépállomás most is tudja tartani a megszokott munkalcndiiletet. Száraz a föld, törik az eke- vas ... A kovácsműhelyben zeng a kalapács. Szorgos ke­zek munkálkodnak az üllő körül, pattog a szikra. — Nem fognak lemaradni! <fe) Alig néhány méterre a mező­kövesdi feneketlen tó, a kavi­csos mellett, régi épület emel­kedik. Valamikor raktárnak használták. Az alagsorban nem hallatszik gépzúgás, a messze- ihúzódó udvaron is csak kézi 5 döngető halk puffanása resz- ( kedteti piánóban a környék I csendjét. Az udvaron kútgyűrük, be­tonkádak, járdalapok, kábel­csövek hevernek katonás rend­ben. Az előkészítő udvaron a l munkások Ádám Istvánhoz, a i brigádvezetőhöz utasítanak. > Ádám elvtársat keressük. S A tükörsimára simított jár- Sdalapok mögül egy robosztus < férfi emelkedik ki. I — Tessék, én vagyok.' > Ügy hittük, a brigádvezető (csak a munkát irányítja. ( — Nálunk nem ez a gyakor­lat. A brigádvezető is dolgozik. (Talán többet, mint mások. (Mert példát kell mutatni. A (brigád tagjai: Tóth László, (Beller István. Panyi András (helyeslőén bólintanak. ! Évek óta együtt dolgoznak ?már, szinte lesik, féltik egy- > más mozdulatát. Az egyik (munkás a másik segítségét (kéri, igényli. Itt nincs jobb, I vagy rosszabb munka. Minden­ki egyformán dolgozik — így egyformán keres. A pontos be­osztás szerint az egyik munkás egyik nap a betongyűrűt ké­szíti, a másik nap a járdalapok készítésén fáradozik. Például Füzér Károly' és a többiek Ä Népszabadság október 4-i száma vezér­cikket szentelt egy olyan új jelenségnek, amely pártunk szervezeti életében úgymond már gyakorlattá lett; hogy tudniillik fontos, nagyjelentőségű kérdések eldöntése előtt a párt vezető szervei — a Központi Bizottság­tól az alapszervi vezetőségekig — behatóan tanácskoznak pártonkívüliekkcl. De a párton- kívüliekkel a folyamatos munkg hétköznap­jain is gyakran találkozunk a párthelyiségek­ben — írja a vezércikk. — Rendszeresen tevé­kenykednek a pártbizottságok különböző szak- bizottságaiban, segítenek a munkatervek el­készítésében, ^örömmel fejtik ki elgondolásai­kat, véleményüket az üzemet, a termelőszö­vetkezetet, a községet közelről érintő kérdé­sekben a pár talapszervezetek vezetőségi ülésein. E hasznos, gyümölcsöző gyakorlatnak va­gyunk szemtanúi most, a Vili. kongresszusra való felkészülés időszakában is. Kommunisták és pártonkívüliek sok helyen közösen vitatták meg a Központi Bizottság kongresszusi irány­elveit. Számos pártonkívüli dolgozó vett részt a küldöttválasztó taggyűléseken és sok meg­hívott pártonkívüli részvételével tanácskoztak és tanácskoznak a párt értekezletek is — álla­pítja meg a Népszabadság vezércikke. A meghívottak tudatában vannak: azért hív­ták meg őket, hogy véleményükkel, őszinte bíráló szóval vigyék előbbre a pártértekezlet munkáját, elgondolásaikkal tegyék tartalma­sabbá, gazdagabbá a határozatot. A mezőkövesdi kommunisták tanácskozásán például Füzér Károly pártonkívüli agronómus, dr. Szűcs Géza pártonkívüli orvos, dr. Garlati István pártonkívüli állatorvos és mások fel­szólalása önmagáért beszél. Füzér Károly pél­dául, a nagy tapasztalattal rendelkező mező- gazdasági szakember a következőket mon­dotta: i Kedves Elvtársak! Az 1961. évi 11-ik törvény a Magyar Nép- köztársaság második ötéves népgazdasági ter­vének törvénye. Első paragrafusának b) pontja a következőképpen rendelkezik: „Egész nép­gazdaságunk és társadalmi életünk továbbfej­lesztésének a legközelebbi években kulcskér­dése a mezőgazdaság termelő erőinek fej­lesztése”. Második ötéves népgazdaságfejlesztési ter­vünk a tervidőszak végén országos viszonylat­ban 13,5, járási viszonylatbdn 14 métermázsa Uatasztrális holdanként! búzatermés elérését írja elő. Kedves Elvtársak! Járásunk katasztrális holdankénti búza-hozama az utóbbi 7 év átla­gában a következőképpen alakult: 1956-ban 6.8 métermázsa, 1957-ben 8,2. 1958-ban 6,8, 1959-ben 9,4, 1960-ban 8,4, Í961-ben 11,0 mé­termázsa (mikor is elértük az országos átlagot). 19.62-ben a kedvezőtlen (száraz), 1961, évi őszi, igen szeszélyes, 1961—62. téli (száraz) és 1962. évi tavaszi, elemi csapásokkal sújtott (aszályos) nyári időjárás ellenére is' elérte a 9,1 métermázsát. Ebből a 10 329 katasztrális holdon termelt magyar búzafajták átlaga 8,3 métermázsa és a 4451 katasztrális holdon ter­melt külföldi fajták átlaga 10,9 métermázsa volt katasztrális holdanként. A borsodivánkai Kossuth Tsz 15,7 mázsás, az egerlövői Aranycsillag Tsz 15,5 mázsás, a mezönagymihályi Üj Élet Tsz 14,2 mázsás, a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz 13,8 mázsás, a mezőkeresztesi Vörös Csillag Tsz 13,6 má­zsás, a négyesi Kossuth Tsz 13,2 mázsás ka­tasztrális holdankénti hozamai igazolják, hogy a megfelelő búzafajták kiválasztása mint ob­jektív tényező — kedvezően befolyásolja cé­lunk elérését. Kedves Elvtársak! Az Önök segítségével folytatni fogjuk a fel­világosító tevékenységet, hogy minél szélesebb fronton verhessük vissza a „rétestészta liszt­jének elméletével” akadékoskodók táborát. [.k ívánatos, hogy a bogácsi Üj Élet, a bor­** sedivánkai Petőfi, az egerlövői Arany- csillag és Május 1, a kácsi Üj Barázda, a me­zőkövesdi Búzakaiász, a mezönagymihályi egyesült ts£-ek és a tiszavalki Béke Tsz pél­dáját kövessék a mezőkeresztesi Aranyka­lász, a mezőkövesdi Kossuth, Matyóföld és Üj Élet, a sályi Szabad Föld, a szpntistváni VII. Pártkongresszus, a szomolyai Sarló és Kala­pács, a tárói Béke és a vattai Szemere Ber­talan tsz-ck is és akkor a külföldi intenzív búzafajták vetésterülete cl fogja érni a kívánt szintet. Ez a tényező önmagában is emelni fogja termésünk átlagát. Kedves Elvtársaim! Tisztában vagyok azzal, hogy az évszázad legszárazabb nyárvégi és őszeleji -Időjárása nagy megpróbáltatás elé állít embert és gépet egyaránt. Tisztában va­gyok azzal is, hogy gépparkunk ilyen körül- mé.nyt'k között még nem kielégítő, mégis arra kell kérnem önöket, hogy a vetőágy készítéssel kapcsolatos szabályokat tartsák be, nehogy a ritka vetés megismétlődjék. Merészebben nyúljanak a dixtillerhez és ez évben kiterjed­tebben használják a szántás nélküli, tárcsa- kultúrás talajelökészítést. Használjanak az el­múlt évinél több műtrágyát a javasolt szaka­szos adagolással, melynek adatai szépen iga­zolják a műtrágya használat eredményességét. Az egy mázsás többletműtrágyával — ami­nek ára körülbelül 100 forint, 2,6 métermázsa katasztrális holdankénti terméstöbbletet ér­tünk el, minek 440 forintos egységáron való számításával 1144, vagyis a költség levonásá­val 1044 forint tiszta hozamot produkáltunk. Kedves Elvtársak! Vitathatatlan, hogy van­nak tényezők, melyekkel még nem tudunk megküzdeni (gondolok itt az elemi csapá­sokra), de tény az, hogy sok tényező alkalma­zása, vagy elhanyagolása tőlünk függ. ígérjük meg, hogy e tényezőkből minél többet fogunk alkalmazni, hogy mezőgazdaságunk méltókép­pen tudja viszonozni népgazdaságunk többi ágának, különösen gépiparunknak és kémiai iparunknak óriási segítségét Nem állítom, hogy ma már minden objektív tényező megvan, de a hiányok 1965-re pótol­hatók. Nincs ok aggodalomra, de kifogásokra sincs szükség! — A szubjektív tényezőkre he­lyezzük a hangsúlyt és akkor megerősödik az a megállapítás, hogy a siker rendes, becsületes hozzáálláson, lelkiismeretes munkán múlik. Ha a kenyérgabona ellátás ügyét sikerül társadalmi üggyé tenni, akkor biztos a siker! — Ehhez kívánok kedves mindnyájuknak erőt és egészséget * Idézhetnénk dr. Szűcs Gyula fejtegetéseit arról, miként lehet és kell tovább javítani a járás közegészségügyi helyzetét; vagy a fiatal állatorvosnak, ár. Garlati Istvánnak, a mes­terséges megtermékenyítő állomás vezetőjé­nek tanácsait, hogyan lehet olcsóbbá tenni a borjúnevelést — sorolhatnánk tucatnyi más példát megyénkből, amelyek mind-mind bizo­nyítják: helytállóak a Népszabadság vezércik­kének megállapításai. Füzér Károly okos, szakszerű érvelése önmagában véve is érzé­kelteti: a pártértekezletekre meghívott, párton- kivüliek nem díszvendégként foglaltak helyet a tárgyaló asztaloknál. A pártonkívüliek részvétele a pártgyűlé- seken és általában a pártmunkában nem egyszerűen színfoltja a kongresszusi előkészü­leteknek, hanem jártunk politikájának része, a párt új munkastílusának szerves tartozéka, egyre szilárdabb tömegkapcsolatának ki­fejezője. Csépányi Lajos A betanított brigád Kútgyűrük, betonkádak készülnek a mezőkövesdi betonclcm üzemben. megrendeléssel a mezőkövesdi községi tanács betonelem üze­mét. A legkelendőbb? A kút- gyűrű. A járdalap. De a postai telefonkábel építéséhez sem galmasan. A brigádvezető, s a brigádtagok segítenek egymás­nak. Közös az érdekük. Min­den fillér, minden forint, min­den elkészített darab a válla­egyik eldugott zugában nap mint nap a falvak felemelke­déséért dolgoznak. (pásztory) Bőven van munkájuk, hiszen a különböző községi tanácsok szinte óránként árasztják el tudják kielégíteni mindenkor az igényeket a kábelcsövekből. Dolgoznak becsülettel, szor­Iat, s személy szerint a bri­gádtagok jövedelmét növeli. Ha egyszer valamelyik köz­ségben az új betonjárda lapok­ra lépsz Vándor, gondolj Ádám Istvánra, s szorgalmas brigádjára, kik Mezőkövesd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom