Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

ESZAKMAGYARORSZAG Péntek, 1 9S2. október 1& 7Jőfuuú-r~m ú rzs/ik egg p áptéMeke zielen ’^l/nilUIHllIlIlltllilllllillllíllllljlllllIllllllllIIIillllllllillllllllllllllliliniIIIIIlllilllllMIIIIIIlllMlllIIIMlilllillllülIflIlllllllIlllllllllllIIIIIIIIIIIIllllllllllllllUIMIIIIllllllllllllllllllllllllKIIIillllllllHIlllliN»­Ahogyan az lenini szökött, szinte minden, jelentős tanács­kozáson akadnak szóbotlások, „elszólások”, mosolyt derítő hasonlatok, vagy megjegyzé­sek — lényegtelen epizódok. Ilyesmi még a most zajló nagyfontosságú tanácskozáso­kon, a pártértökeziletókein. is előfordul. — íme néhány hu- mormorzsa, az egyik járási párbérte&eztetről. Ki legyen az elnök? A tanácskozást rnegnyi tó üt- kár javaslatot lesz. — A pánbértekézliet elnöké­nek javaslom a járási tanács elnökét, X Y elvtársat. A küldöttek közül valaki megjegyezte: — Eddig is az volt! Vattai siker A páintértekezüeten egy ügyes, kis röplapszerű újságot osztot- lak szét a küldöttek között. Azt ismertette, hogy Vattám, a tsz-ben, hogyan sikerült 6 hónap alatt egy sertésíalkát egyedenikénit 100—105 kilo­gramm súlyúra hizlalni. Valaki megjegyezte: Múzeumi előadások Miskolcon és Mezőkövesden A miskolci Herman Ottó Múzeumban az október 12-re meghirdetett, Diósgyőrvasgyár sportjának története című elő­adás — az előadó másirányú elfoglaltsága miatt — elmarad. A további előadások változat­lanok: október 15-én, hétfőn fél 6 órakor Kalicz Nándor, Miskolc ősi népességének ki­alakulása címmel; október 17- én, szerdán Dömötör Tekla, A magyar népi színjáték cím­mel; október 24-én, szerdán Pogány Ö. Gábor, Modem épí­tészet — modern képzőművé­szet címmel tartja meg elő­adását. — Mezőkövesden a Matyó Múzeumban október 20-án, szombaton Bodgál Fe­renc, A matyó summás-dalok- ról; Dala József Mezőkövesd társadalmának kialakulásáról, október 23-án Sándor István, A matyó mese- és balladavilág- ról tart előadást. A múzeumi előadások iránt nagy az ér­deklődés. — Biztosan, szalonnával etet­ték! Konkrét kritika A jelölő bizottság elnöke, miután bejelentette, hogy 31 tagú pártbizottság megválasz­tására tesz javaslatot, ismer­tette a jelölteket, megindo­kolva, hogy kit, miiért javasol. Igen ám, csakhogy 31 he­lyett véletlenül osaik 29 javas­latot terjesztett elő, két jelölt nevén merő véletlenségből át­siklott. Az egyik — természetesen ez is vétetflieníil — éppen a já­rási pártbizottság köztisztelet­ben álló első titkára volt. Valaki tréfásan megjegyez­te. — íme, a legkonkrétabb konkrét bírálat! Kiosztottál a Germinal francia—magyar filmváltozat szerepeinek nagy részét * é. T SH * * Qegjjztí&k Bánkútit, vagy bezosztáját? A bukaresti Enescu filharmonikus zenekar hangversenye AZ IDEI hangverseny-sze­zon kiemelkedő eseményeként tarthatjuk számon a bukaresti — Enescuról elnevezett — fil­harmonikus zenekar hétfő esti hangversenyét. Méltán csatla­kozik ez az est az előző évek­ben nagy élményeket nyújtó leningrádi filharmonikus ze­nekar és a moszkvai kamara­zenekar szerepléséhez. A román művészek magyar- országi hangversenykörútja a legnemesebb módon szolgálja a. két nép barátságának erősíté­sét. Az a tomboló lelkesedés, me­leg elismerés, fergeteges taps, amellyel városunk közönsége a román filharmónia művészei­nek, kiváló karmesterüknek, Mircea Basarabnak és a szó­listának, Radu Al'dulescunak szereplését fogadta, tanúságté? tel volt az őszinte román—ma­gyar barátság mellett. A ro­mán filharmonikus zenekar vendégszereplése kiválóan szolgálja azt a célt is, hogy megismerjük a román zene­művészet legkiválóbb alkotó- művészeit és fejlett előadó mű­vészetüket. Műsorösszeállítá­suk ennek figyelembevételével történt. A román nemzeti művészet megismerését segítette az Enescti-i’apszódia előadása. Enescu a román zeneművészet egyik európai méretű, kiváló mestere. A román népzene dal­lamvilágával átitatott művei értékek. A román népzene dallamai nem ismeretlenek előttünk. Világhírű zeneszerzőnk, Bar­tók , Béla, a román népzene gyűjtésével is nagy szolgálatot tett az egyetemes zenekultúra ügyének. Román táncai és más feldolgozásai közelhozták hoz-1. zánk ezeket a sokszor pana-i szos, bánatos, másicor tüzes, pergő dallamokat. i Az Enescu-rapszódia egé­szen ismerősnek tűnt. Népi ze­nekaraink teljesen bevitték egyes részleteit a köztudatba. 1 A Dvorák-gordonkaverseny1 és a Brahms-szimfónia előadá-! sa a bukaresti filharmonikus1 zenekar és egyben a román ze-] nekari művészet legjobb eré-< nyeit csillogtatták meg. ] A zenekar hajlékonysága,' egyöntetű hangszíne, vonósai-] nak lágysága, fúvósainak pu-< hasága, érzékenysége, alkal- ] mazkodó képessége, imponáló i fegyelmezettsége, pontossága, j tagjainak lelkes játéka küiö-« nősen a Brahms-szimfóniában J mutatkoztak meg igazán. i Éreztük a muzsikálás őszinte] örömét, a szépet ajándékozási forró vágyát. Éreztük annak a] megtisztelő feladatnak átérzé-i Bét, hogy egy nemzet zenemű-1 vészeiét óhajtják magas szín-] vonalon megismertetni. Él-' ményt adó előadásukkal ezt el! fe érték, ' Mircea Basarab a zenekar­vezetés hivatott művésze. Nagy tudása, póztalansága, őszinte­sége, lényeglátása, 'a drámai csomópontokat jól megragadó vezénylése, szuggesztív egyé­nisége sűrű, forró légkört te­remtett. A tomboló lelkesedés­re adott ráadások közül a Bach; Air befogósmódjával nem mindenben értettünk egyet. Megformálását mérté­ken felül erőteljesnek találtuk. A vonósok széosége azonban itt is érvényesült. Radu Aldulescu nagy sikert aratott Dvorak csellóversenyé­nek előadásával. Nemcsak bra­vúros technikai tudása volt imponáló (ami egyáltalán nem lebecsülendő), hanem csellójá­nak bársonyos, meleg, helyen­ként szinte „beszélő” hangja. Felfogása, formálása, érzelem­gazdagsága sokáig emlékezetes marad. Az adott ráadás csak fokozta az elismerést. ‘ ROMÁN VENDÉGEINK, re­méljük, magukkal vitték hang­versenyük szép sikerének em­lékét V. Zalán Irén A p ártériek ezleten több hoz­zászóló érvelt a külföldi in­tenzív búzafajták széleskörű meghonosítása mellett, mivel ezdlc hozama jóval nagyobb a hagyományos hazai búzafaj- tákónáíl. Az egyik felszólaló így ér­velt. — Magára vessen, atd csak Bánkútit vet — mi bezosztájá- val alkarunk jövőre nagyobb darab kenyeret szelni... A tojás Hosszú előkészítés után ha­marosan megkezdik a nagysi­kerű Zola-regény, a Germinal francia—magyar filmváltoza­tának forgatását: kiosztották a szerepek nagy részét. Yves Allegret rendező és munkatár­sai úgy döntöttek, hogy Etien­ne Lantier-t Jean Soréi kelti majd életre, Cliaval szerepét Claude Brasseur alakítja. Ber­nard Blier Hennebeau maszk­ját ölti magára. Feleségének szerepében pedig Simone Va­lérét láthatjuk majd. A film­ben szereplő francia művészek közül Philipe Lemaire Nég- relt játssza. Afflyagigénjyesscg k súhesöli k en té< Szóba került a pánüérteíkez- leten többek között az is, hogy a baromfitenyésztést és a to- jástermelést néhol gátolják a konzervatív nézetek. Egyesek csaik a „nemzetisein szalagos” kendermagosra esküdnek és húzódoznak a más, szaporább fajta, jobban tojó állomány, tenyésztésétől. A pártbizottság titkára rneg- jegyezte: — A dolgozók paiprikás- csiirkét és általában több tojást várnáik. Nem baj, ha nem lesz rajta nemzetisein szalag — csak sok legyen, és főleg olcsó. Igaza volt. (psópányi) A Germinal filmváltozatá­ban sok szerepet magyar mű­vészek alakítanak, Maheu — Pécsi Sándor, Bonnemort — Makláry Zoltán, Souvarine — Koncz Gábor főiskolai hallga­tó, Mouquette — Iírencsey Marianne, Levaque — Agár­di Gábor. Szerepet kapott a filmben többek között Gyenge Árpád, Barsi Béla, Siménfalvi Sándor, Végvári Tamás, Kállai Ferenc, Basilides Zoltán és Máthé Erzsi is. ——"oOo—•• Új szovjet óramárka: a „LÓ T A moszkvai Kirov óragyar ez év első felében több mint 1250 000 órát gyártott. Itt gyártják a „Sturmanszkije” márkájú, kiváló minőségükről ismeretes órákat. Ilyen órája volt Gagarinnak is. űrrepülése idején. A gyár most megkezd­te a „LÓT” elnevezésű új gyártmány-sorozat gyártását. Ezek az órák az évet, a hóna­pot, és a napot is mutatják­ílagyar irodalom külföldön címmel kiállítás nyílik Moszkvában Érdekes — a maga nemében egyedülálló — kiállítás nyílik október 16-án Moszkvában, a Szovjet Írószövetség klubjá­ban. A Szovjet—Magyar Bará­ti Társaság, a Szovjet írószö­vetség és a magyar Kiadói Fő- igazgatóság rendezésében be­mutatják A magyar irodalom külföldön című összeállítást, amely magyar íróknak külföl­dön és hazánkban idegen nyel­ven megjelent műveit mutatja be. A tárlaton 730 könyv sze­repel, köztük 328 mű, amely a világ legkülönbözőbb álla­maiban és nyelvein látott nap­világot és több . mint három­száz olyan irodalmi alkotás, amelyet a két magyar idegen­nyelvű könyvkiadó, a Corvina és az Akadémiai Könyvkiadó jelentetett meg. A kiállítás anyaga természe­tesen nem öleli fel az összes, idegen nyelven megjelent ma­gyar művek anyagát, hiszen 1800 és 1961 között 1100 ma­gyar szerző művének 43 ezer fordítását tartják számon, 56 élő és holt nyelven. A „rang­listán” az első helyet Petőfi Sándor foglalja el, akinek 770 versét ötven nyelven, 21 ezer fordításban ismerik. párt kongresszusi irányelveiben van egy mond mely így hangzik: Fokozzuk az anyag takarékossá minden területen. Ha az ember csak úgy tallózva olvasd ezt a dokumentumot, elég általános meghatározásnak tűn Ha viszont — mint sok egyebet — a takarékosság és a daságosság fontosságát is „kiemeljük.” és egy kissé ától Babban foglalkozunk vele — máris konkrét, sajátos mindenkinek a maga munkaterületén leilelhelő tenniví kát határoz meg. Sok gépipari üzemben, így például a DIMÁVAG-*1 is örökké visszatérő probléma az anyagigényességnek gépek, berendezések súlyának csökkentése. Nemcsak a* beszélünk erről oly sokat, mert a nagyobb térfogatú, súí gépek mozgatása, szállítása vagy elhelyezése sokszor p!1 gondoltat okoz és magával vonja beruházási objektum megváltoztatását, továbbá nagyobb, vagy erősebb épük két, tágasabb munkahelyeket igényel. Ez csupán az eff és legtöbbször a kisebbik baj. A' másik — s ez a döntő a világpiaci árak alakulásánál nagy befolyással bir egy-í exportcikk anyagigényessége — más szóval a beépített , katrészek anyagának ára. Nyilvánvaló, a túlméretezett * gelyeknek, fogaskerekeknek, vagy egyéb erőátviteli tó<í zékoknak azáltal,, hogy súlyosabbak, nagyobb az anyalj lékük is. Nem is beszélve a sokszor szembetűnően vas* kapcsolókról, védőburkolatokról és alvázakról. Ide tartozik még az importanyagok csökkentése A gépiparban számos lehetőség van arra, hogy színes! csapágyakat, indító és állító karokat, sőt sok esetben iof kerekeket és burkolatokat is műanyaggal helyettesíts® A napokban Havasi Béla főmérnök és Kocsi János főtej nológus is elmondott néhány olyan példát, amelyek san összefüggnek a DIMÁVAG-ban gyártott gépek vi>! piaci versenyképességével és az anyagigényesség csökk1 lésével. Közismert, hogy a DIMÄVAG-ba.n évente több darab fogaskereket forgácsolnak le, illetve építenek & gépekbe. E fogaskerekek nagy részét korábban hangéra!8 „pogácsákból” képezték ki. Nemi-ég egy olyan süllyesz j sorozatot készítettek,' amelynek segítségével 15—20 > süllyesztőkben 3—400 fajta fogaskereket kovácsolhatnak Ezt a munkát „házon belül” megoldják, s ezzel reng8; jó minőségű anyagot és sok fölösleges forgácsolást takarj nak meg. A kábelgépeknél most kísérleteznek különféle jj anyag csapágyakkal, állítókerekekkel és csapokkal. Ugr csak itt fokozatmentes tengelykapcsolók beépítése szűk ges. Ezeket korábban nyugati országokból importáltuk gyár műszaki dolgozói kidolgoztak két alternatívát az port elkerülésére. Az egyik hidraulikus megoldás alap működik, s ezt már az export papírvágó gépeknél ff mázzák is. A másik a mágneses porkapcsoló, még kíse* stádiumban van. Több helyeti alkalmaznak hegesztett vitelű gépalkatrészeket, kovácsolt vagy öntöttvas he í Leegyszerűsítették az OLH—5 típusy lemezollók vezértó- s a konstrukció átdolgozásából mintegy 20 ezer forint ri takarítás származott. A szállító szalagok meghajtó- és ' dobjainak átdolgozásával pedig 392 ezer forintos ah" értéket takarítottak meg. ,, Ezekből a tíz- és százezrekből tevődik össze az a s® tízmillió forintos megtakarítás, melyet a DIMÁVAG ' lektívája produkált januártól napjainkig. S ezek a rf takarított forintok hozzájárulnak ahhoz, hogy a maáj ipar a világpiacok keréskedelmi forgatagában olcsóbb, j® gazdaságosabb, kisebb térfogatú és súlyú gépeket vonul*’ son fel. , Ez mind-mind összefügg a takarékossággal és a vers® képességgel. Paulovits Ágostot* éri v. .V. -v. .v- .v. .V. .v. -v.-x- -v. n ■>:- ■>:■ -x- :: ■>: A- -k- -x- -x- * -x- tv -x- ■>: -x-:■ *'■ A Miskolc! Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 óráig) Borsodi Hangos Újság. Uj lapok a brigádnaplóban, IV. Pénteken este ... Szórakoztató zene. Érdemes megnézni, elolvasni, meghallgatni. — Kulturális Jegy­zetek. Szakkönyvekről — szakemberek­nek. Táncritmusokban. A hétvége megyei sportműsora. SZÍNHÁZ •NEMZETI S -IN'HÁZ Október 12-én: Az aranyi (7). Schiller-bérlet. , Október 13-án: Bál a Savó? (7). Bérletszünet. Október 14-én’: Az arany®** (7) Déryné-bériet. « Október 14-én- Bál a Sa vor (3). Bérletszünet. KAMARASZINHÄZ Október 12-én: Lyuk az életi™* ro. - J Október 13-én; Lyuk az életi™ (V). U Október 14-őn: Lyuk az életi™ (3). ­Október 14-én: Lyuk az életi™ (7). fi tudományos ismeretteresztés ^ 18 órakor az Éjjeli Szanaté'lj, ban- — Csodaszerek-e az ai tikumok? Előadó: Tóth Kéim*1;. M't 18 órakor a sa jóparti vízrfl%­ben: Az alkohol hatása az szervezetre. Előadó: Vilimszlo tán. J 17 órakor a 116. sz. Iparig Intézetben: Az MSZMP kot® szusi irányelvei. Előadó: *** Endre. . 14.30 órakor a Famutfottod^ A nők helyzete régen és itt*» adó: dr. Tímár László. 19 órakor Mezőcsáton, a művelődési otthonban: A mosz hősei. j 19.30 órakor Dubicsánybatti rizs. Előadó: Farkas Gyula. ^ 13 órakor az ormosbány^ aknán: Az űrhajózás első állói* Tanácstag! fogadóórák* I. kér tanácstag: Október 13-án: Elek Antali ** x-olta u. 8. sz., 17—19 Aráig. m kér. tanácstagok: Oktöb r 13-án: Bányai János u. 15. sz., 17—Iff ót-áÜÍ sí»1 kói Tibor, Szinyei Merse u.íJ- 11—1B óráig. IDŐJÁRÁS . f Várható időjárás ma estig:\ rás Idő, eső nélkül. Tftb b«»,! reggeli és délelőtti ; ked, napközben mérsékelt, «óh Vtóh tó legmagasabb nappalthőmy-y. let. 16—19 fok között. A ködő» lyctom tizenöt föle alatt. A i Van egy klub Miskolcon, amelyről aránylag ,nem sokát hallunk. Talán atert, merni, a városnak elég félreeső zugában van — a Vörösmarty utca 95. számú házban —, s talán azért, mert tagjai lényegében semmi rendkívülit nem csinálnak, csak igen kellemesen töltik el itt a szabad idejüket. Prog­ramjukban többnyire szellemi torna, „kérdezz, £elelek”-játék, klub-totó. szel­lemi és ügyességi olimpia szerepel. — Átlag klub — mondhatná valaki. S talán nem is sokat téved. De nem árt néha megfigyelni egy . ilyen átlag-klub fejlődését is. Ilyenkor bizonyára eszünkbe jut egy és más arról a bizo­nyos átlag-színvonalról, amellyel a dol­gozók kulturális igényeit, érdeklődési körük növekedését szokás mérni... Alapítók: a vonatkísérő dolgozók Negyven évvel ezelőtt, 1922-ben a miskolci Tiszai Pályaudvar vasutasai elhatározták, hogy létesítenek maguk­nak egy helyet, ahol munka után össze­jöhetnek, ahol a vidékről bejáró dol­gozók, fedél alatt tölthetik szabad idejü­ket vonatjuk indulásáig. (Akkor még az állam nem sokat törődött az ilyes­mivel.) A vonatkísérők összeadták fil­léreiket. így jött létre a Vonatkísérők Otthona. (Mondják: az országban nem is volt több ilyen.) Ebben az otthonban gyakorolt a zene­kar és itt kapott helyet a dalárda is. Évek hosszú során át más kulturális te­vékenységet nem is lehetett itt felfe­dezni. De a vasutasok számára akkor ez is nagy örömet jelentett. S ezért fájlal­ták annyira, amikor 1952 júniusában egy sajnálatos kormányrendelet Mosat: (7). latta az otthont, megfosztotta helyisé­güktől a vonatkísérőket Az újjáalakulás 1957 januárjában alakulhatott meg ismét ez az otthon. Ekkor mintegy 500 vasutas dolgozó önkéntesen összegyűj­tött több mint 8000 forintot, s ebből az anyagi alapból újra berendezték a he­lyiséget, amelyet most már Vörösmarty Mihály Klubnak neveztek el. Ez a klub tehát már hatodik éve él, működik. Fennállásának erről az idejé­ről tárgyalt nemrégiben a miskolci I. kerületi tanács végrehajtó bizottsága. Megállapították, hogy az állam ez idő alatt igen jelentősen támogatta a klu­bot: például 1959-ben 10 000 forintot, 1960-ban 17100 forintot, az idén pedig már szeptemberig 14 60Ö forintot bocsá­tott a klub rendelkezésére. S mire hasz­nálták fel az összegeket? Könyvek — újságok — kuglipálya — biliárd... A klubban ma. már mindenki meg­találja az érdeklődésének megfelelő szó­rakozást. A könyvtárban a szépirodaim! és szakkönyveken kívül ifjúsági olvasmá­nyok, mesekönyvek is vannak. Igaz, 1957-ben még egy gyermek-olvasó sem járt ide, csupán 45 felnőtt tagja volt a könyvtárnak, de azófa egyre többen iratkoznak bo. 1960-ban már 98 felnőtt és 9 gyermektafiot számoltak, az idén pedig 112 felnőtt és 18 gyermek olvassa rendszeresen a könyvtár köteteit. Sok-sok újság, folyóirat is megtalál­ható itt. Ezek számát egyre növelik. 1-Iadd említsünk bizonyításként erre is néhány adatot: a klub a megalakulás esztendejében 4, a következőkben 7, 1959-ben 10. 1960-ban 12, tavaly 18, az idén pedig 20 újságnak rendszeres elő­fizetője. Két évvel ezelőtt építették a klub nyári helyiségét és a kuglipályát — a tagság 4756 órát dolgozott itt társadalmi munkában. A tavalyi vasutasnapra 600 négyszögölön parkot létesítettek ... A klubban sakk. dominó és biliárd­asztal van. Több alkalommal nemzet­közi sakkmestereket is meghívtak már ide szimultán játékra. Sokféle előadást tartanak itt. A szórakoztató előadáso­kon, műsorokon kívül a szakmai kér­déseket tárgyaló előadásokat és tanfo­lyamokat is rendszeresítették. Az elmúlt hónapban a munkásakadémiáknak már a IV. évfolyama kezdődött meg, az előző 3 évben már 225 dolgozó tanult itt. A klub gondoskodik a nők és a fiatalok foglalkoztatásáról is. A nők számára már öt kézimunkatanfolyamot tartottak (ezeken 160 klubtag felesége vett részt). A fiataloknak pedig a Tiszai pálya­udvari fűtőház és a Tejipari Vállalat KISZ-szervezete rendez ifjúsági estéket. Igen sok ember jár a klub minden rendezvényére. Nemcsak vasutasok. — Tavaly már a 757 vasutason kívül 312 „civil” tagjuk volt. S hogy a klub — ez az „átlag klub” — ilyen egyenletesem ilyen szépen, valóban felfelé iveiden fejlődik, az minden bizonnyal nyomot hagv annak a sok embernek kulturális fejlődésében is. akik rendszeresen itt töltik szabad idejüket. ßuttkay Ama ■Irpi Üsvs it Esi KM fejlődéséiül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom