Észak-Magyarország, 1962. október (18. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-11 / 238. szám

GSZAKMAGYARORSZÄQ Tárgy: birtokhá EGY ASSZONYT kizártak lakásából. A férje egyszerűen megunta, elzavarta, s úgy gon­dolta, hogy a lakással egyedül ő, a férfi rendelkezik, mert tanácson valaha az ő nevét ír­ták a lakáskiutaló „iőbérlir rubrikájába. Az asszony két­ségbeesve kószált napokig a városban. Kihez forduljon, ki segít rajta? S egyszeresak va­laki megfogta a kezét: hol la­kik? Miskolcon? Az első kerü­letben? Hát akkor sürgősen menjen el az igazgatási osz­tályra! Ott majd segítenek rendbehozni a maga életét.. S a tanács valóban felelős­ségre vonta a törvénysértőt és az asszonyt hatósági jogsegély- lyel visszahelyezte otthonába. Ez csak egy eset a sok közül. — A szocialista együttélés szabályait sajnos még sokan nem tartják be — hallottuk a miskolci I. kerületi tanácson, az igazgatási osztály vezetőjé­től. — Ezért történhet meg olyasmi, hogy például a férj kizárja a feleségét, szülő a gyermekét, felnőtt ember az öreg szüleit, házigazda a lakóit., főbérlő az albérlőit stb. . . Ez mind törvénysérő, jogtalan cselekedet. Magánlaksértés, birtokháborítás. Sajnos, az utóbbi időben sok ilyen ügy­gyei kell foglalkoznunk .:. AZ ELMÚLT EVBEN vezet­ték be azt a rendelkezést amely szerint a bíróság csak abban az esetben foglalkozik birtokháborítási ügyekkel, ha a panaszt a tanács továbbítja hozzá. — Ezzel lényegében a tanács segíti a bíróság munkáját — mint az első kerület birtok­háborítási előadójától megtud­tuk: így a panaszoknak csak mintegy 10 százaléka kerül a bírósághoz. Ezek a legsúlyo­sabb ügyek, amelyeket a ta­nács már nem tud elintézni. — A birtokháborításhoz tar­toznak és különösen sok mun­kát adnak nekünk a társbér­lők és az albérlők különféle, kisebb-nagyobb panaszai is, — a tanácson ezt példák sokasá­gával bizonyítják: Az egyik albérlőről megtud­ta a főbérlője, hogy gyermeket vár. Erre „enyém a lakás, én pedig utálom a gyereksírást” — elgondolással egyik napról a másikra kipakolta az albérlő holmiját, a szó szoros értelmé­ben: az ég alá, az utcára. Ez­A Múzeumi Hónap eseményei Mezőkövesden Az októberi Múzeumi Hó­nap egyik jelentős eseménye a Matyó Múzeum kibővített ki­állításának megnyitása. Mező­kövesd, Tárd, Szentistván sa­játos színezetű népművészetét, gazdag népviseletét bemutató kiállítás iránt az iskolák, egyé­ni látogatók között máris nagy az érdeklődés. A Múzeumi Hó­nap programjába illeszkedik be a gimnázium Győrffy Ist­ván néprajzi szakkörének te­vékenysége is. A szakkör ez évben országos első díjtit nyert, s ezt az előkelő helyezést a kö­vetkező évben is szeretnék megtartani. A diákok elhatá­rozták, hogy feldolgozzák a lapátüzem történetét, valamint felkészülnek egy, Szentistván- ban tartandó néprajzi téma- és tárgy-gyűjtő útra. Az egyik foglalkozáson levetítik, s szak­mailag elemzik a miskolci Földes Gimnázium Istvánffy Gyula néprajzi szakköre által Tiszalúcon készített néprajzi dokumentumfilmet, s ennek tapasztalatai alapján hasonló jellegű filmet szándékoznak készíteni. A szakkör októberi foglalkozásában szerepel még Zupkó Béla szakkörvezető ta­nár beszámolója a Magyar Néprajzi Társaság nyíregyházi vándorgyűléséről, valamint a' szentistváni gyűjtőút kiértéke­lése. A Matyó Múzeum és a járá­si művelődési ház közös prog­ramjában a matyóságra vonat­kozó előadások szerepelnek. Október 20-án dr. Bodgál Fe­renc múzeológus A summás- múlt emlékei címen, 23-án dr. Sándor István, a Néprajzi Mú­zeum osztályvezetője A matyó mese- és balladavilág, s a hó­nap végén Dala József, a Ma­tyó Múzeum igazgatója A ma­tyó társadalom kialakulása címmel tart előadást. Az elő­adásokat vetítettképekkel, s magnetofon-felvételekkel il­lusztrálják. után mint aki élete legjobb,, legmegnyugtatóbb cselekedetét; elvégezte — elutazott üdülni aj Balaton mellé. : ILYEN ESETBEN a tárnics-j nak természetesen azonnal in-! tézkednie kell. Mint ahogy ál-; tálában azonnal intézkednie: kell minden birtokháborítás-: sál kapcsolatos bejelentés után.: Mert ha például valakinek aj társbérlője elvágja a villany-! vezetékét, elvezeti, vagy elzár-2 ja az ivóvizét, eltörni a szenny­vízlefolyót, akkor a tanács nerr halogathatja napokig az ügy­intézést. Ezeknek a panaszoknak s gyors kivizsgálása pedig nen: kis munkát igényel. Az else kerületi tanácson most is 30C birtokháborítási üggyel foglal­kozik — egy dolgozó. — Abban, hogy ne sokasod­jon ezeknek az ügyeknek a száma, csakis a lakosság se­gíthet — s igazat kell adnunk az igazgatási osztály vezetőjé­nek: az embereknek meg kell érteniök, hogy sajátmagának senki nem szabhat törvényt! Ha valaki megvesz egy házat, azt úgy veszi meg, ahogy van, ha lakó van benne, akkor la­kóval, és nem teheti ki az ut­cára — a kilakoltatáshoz csak a tanácsnak van joga. Ha va­laki 200 forintért kiad albér­letbe egy szobát egy személy­nek, akkor másnap nem tehet be abba a szobába még egy ágyat, még egyszer 200 forin­tért — egy másik személynek... S HOGY ILYEN és hasonló esetek egyre ritkábban fordul­janak elő, ahhoz nem is kelle­ne olyan nagyon sok fáradság, csak éppen egyes embereknek egy kicsit jobban meg kellene ismemiök a törvényes rende­leteket, és sokszor nem ártana arra gondolniok: mi is az a szocialista együttélés, egymás megbecsülése, s az embersé-; gesség. így talán mind keye-; sebbszer olvashatnánk a mis-i kolci I. kerületi tanács aktáin! i§: „Tárgy; birtokháborítás.” i Ruttkay Anna ; A csuklós villamosnak is meg van a maga átka. A diósgyőri piac melletti megállóban egy nénike a sor végére szorult és utolsónak lépett fel a villamosra. Hátán fehér kendervászon batyu, amúgy, lötyögősen, benne csu­pán kendő s miegymás, mivel a portéka elkelt a piacon. — Vigyázat az ajtóknál, in­dul a kocsi! — rendelkezett a kalauz. — Fáradjunk a kocsi belsejébe! Az önműködő ajtók becsu­kódtak, a szerelvény megin­dult, a kalauz még egyszer körbenézett, nincs-e valami rendellenesség s hirtelen ész­revette a nénit, áld hátát az ajtónak vetve állt a lépcsőn. — Ne álljon ott, néni! — — csóválta a fejét a kalauz. — Kinyílik az ajtó, maga kiesik, kész a baleset és ki a hibás? — Persze a kalauz! Tessék beljebb jönni! A néni megszeppent. Bűn­tudattal nézett a kalauzra s miközben hüvelykjével hátra­felé böködölt, panaszosan mo­tyogta: — Mennék én, lelkem, ha engedne ez a fránya masina. A kalauz ekkor vette észre, hogy az önműködő ajtó oda­csípte a batyu csücskét. Iparítamilő iskola nyilt Tiszapalkonyán A diósgyőri 116. sz. Ipari- tanuló Intézetben, ahol a me­gye 22 üzeme, vállalata ré­szére gondoskodnak a szak­munkás utánpótlásról, az idén minden eddiginél többen, csaknem ezren tanulnak. Az intézetben ismerkednek a szakma fogásaival, itt sajátít­ják el a szükséges tudniva­lókat a tiszapalkonyai üzemek — -a TVK, a Hőerőmű, ■— le­endő szakmunkásai is. Eddig a3 tanulóknak Diósgyőrbe kellett 1 járniuk oktatásra s ez sok idő-jj veszteséggel és fáradsággal* járt. Az új tanévben az inté­zet Tiszapalkonyán úgyneve­zett fiókiskolát nyitott. Az is­kola létrehozásával 192 ipari tanulónak biztosítják az eddi­ginél sokkal kényelmesebb kö­rülmények között a tanulási lehetőségeti Mivel nem hiszek a kísértetekben, azt hittem, vasárnap délután, hogy hallucinálok. Kop-kop — hallottam folyton az ablakomon, Mj a csuda lehet az, töprengtem. Ember nem tréfálhat velem, Íriszen a második emeleten lakom; valami modern Szilágyi Erzsébet hollója sem kopogtathat. Izgatott a dolog. Utána járok — határoztam végül. Le­mentem az udvarra, s az egyik szöglet mögé húzódva ki­tartóan figyeltem. Tekintetem az ablakom alatti erkélyre téved. A falon kalitka függött, benne idegesen ugráló, sopán­kodva íütyörésző kanári pár. Valami koppant a falon — a madarak ugrottak. Amikor nem ugrottak, az én ablakom koppant. Már-már reményvesztetten kerestem az összefüggést. Am hirtelen megjelent egy borzas gyerekfej a szemközti pince ablakában. Odaugrottam és fülön csíptem. _ Te vagy az, fékomadta! — ripakodtam a megszeppent l urkóra. — Te csúzlizol a madarakra és az ablakomra! Mu­tasd, mivel lődözöl! A gyerek kinyitotta maszatos tenyerét, amelyben apró, U-alakban meghajlított villanydrót-darabkák voltak. Ismerős nekem az effajta huncutság, valaha magam _ is műveltem, ha nem is éppen ilyen modem technikai eszközökkel. — Abbahagyod vagy elveszem a csúzlit!. — adtam a szigorút. A srác rám nézett, majd dacos duzzogással így szólt: _ Már ez is baj?! Mit szólna a bácsi, ha kaviccsal l övöldöznék, mint a Berki Jóska!..! , Csala László ML .V. _V_ ' >. .V- .V. .V. -V. At. -V- AB. AB. Várható időjárás ma estig; foly­tatódik: az időnként felhős, _ paras, de csapadékmentes és az évszak­hoz képest napközben enyhe idő. A szél néhány helyen eléri a mér­sékelt fokozatot. A nappalt felme­legedés ma is déri a 19—23 fokot. A Miskolci Rádió műsora: (A 188 méteres hullámhosszon 18—19 Aráig) Megyénk életéből. Színes népi muzsika. . A Hazafias Népfront aktivistái községeink fejlesztéséért. Nevelési kérdések: Az önnevelés szükségességéről. Könnyűzene. Csütörtök, 1962. október ti i Wt JIV _ 1 "JM* IMOZIUZEMI 4/ALLAt i fffflŰSBRtfP EEKE. 11—17: Lopott boldogság. Széles! K: naponta 4, 6, 8, 1* vasárnap du. f. 3 órakor is! f. 10 és t. 12: Ludas Matyi. í»« Közöljük a. kedves mozilátrf közönséggel, hogy a-£ októberi sorkalauzban a Miskolc Béke : színház műsorában sajnálatos védés történt. A kétszer hird* Aki szelet vet.. . című rikai film eredeti beosztása ber 18—24-ig. Október 25—30-1 Candide, avagy a XX. század J mizrnusa című francia filmet j»! szűk. KO SS U TH filmszínház délelőtti műsora: 11—12: A forrongó váró®. szláv. Széles! 13 és 15: Lopott dogság. Magyar. Széles! 16—171 asszony emlékezik:. Színes $ K: vasárnap kivételével nap1 de. U-kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora: 11—14; A forrongó város. ^ szláv. Széles! 15—16: Egy aes$ emlékezik. Színes kínál. 17! nagy. start előtt. Magyarul tx szovjet. K: naponta f 4 hn. 3. M. 14. 10 és f. 12: Szent F* esernyője. FÁKLYA ­11—13: Ördögesapda. CseftJ: vák. 14—17: Nevessünk! Ámen* K: naponta 6. 8. vasárnap 4-K<* M. 14. io és hn. 12: Bambi MISKOLC PETŐFI. 11—13: Kétszoba összkomfort, gyárul beszélő szovjet. 14—16! dögcsapda. Csehszlovák. K: fő, csütörtök, vasárnap 5, 7, péntek^ szombat csak 7-koí* 14. 10-kor: Hüvelyk Matyi. SAGVARI. , 11—12: Elcserélt randevú. SZ<^- 13—14: Túl fiatal a szerelemre, gyárul beszélő angol. 15—16: dilák. Olasz. K: naponta 5, 7i sárnap 3-kor is. SZIKRA. 11—12: Amikor a fák még nsfj voltak. Magyarul beszélő sz0'' 13—14: Utazás a léggömbön. S# francia. Széles! 15—16: Egy b* ság története. Román. K: # csütörtök, péntek, szombat, v** nap 5, 7. hétfőn csak 7-kor. 10-kor: Folytassa admirális, les! MISKOLC-TAPOLCA: 11—12: A lelkiismeret lázadó^ rész. Magyarul beszélő NDK. 14: Amikor a fák még na#| voltak. Magyarul beszélő 35—16: Aki átmegy a falon. 1"! gatnémet. K; kedd, csütörtök) sárnap 5, 7, hétfő, péntek, ^ bat 6. M. 14. 10-kor: Góllövő nesz DIADAL: 13—14: Ferrara hosszú éjssa# Magyarul beszélő olasz 1?. Amikor a fák még nagyok- ver Magyarul beszélő szovjet K: K, vasárnap f. 5, f. 7. szerda szofl1 csak í. 7-kor. M. 14 £ u-kor: ti ma. ERKEL: 11: Pesti háztetők- Magyaf. fyz írnok és az írógép. olasz. K: csütörtökön és vaß'<$\ 7-kor. M. 14. 10-kor: Ceruza és dir. K » ’ icsí kis öregasszony, nagyon nagy szatyorral csoszog az utcán. Csak az utcán csoszog, otthon még nagyon is peckesen j ár-kel, eürög-forog, de tudja, mi az illem: az ilyesfajta öregasszonyok viselked­jenek korukhoz valóan, úgy, ahogy elvárják és elképzelik ezt a fiatalok. A kicsi kis öregasszonyon hatalmas kendő, csak vékony orra kandikál ki belőle, meg a szeme, amelyért tán’ félévszázaddal ezelőtt bicskára men­tek a legények. Ma egyszerűen apró ablakok, amelyek beengedik a lényt, megmutatják, hol kell lelépni a jár­dáról, hol a só, meg persze azt is, hogyan változik a maroknyi világ, amelyet végigcsoszogott már kj tudja hányszor. Hideg van. Lehet, hogy annyira nem mar az idő foga, amennyire érzi, de két kendő sem pótolja már a vért, amely egyre sápadtabban, fáradtabban csobog végig a testben, nem éppen becsületesen teljesítve feladatát. De hát sok mindent meg­szokik az ember, megszokja az öreg­séget is, annak is megvan a maga jósága, szépsége azért, még ha lassan is mássza meg a lépcsőket — még szerencse, hogy ritkán van erre szükség. Nagyon jó dolog élni, menni, enni. aprókat kaccantani kis semmi­ségeken .. . Barátnői mind magukra húzták már az örök takarót, a tüzes, csikóslegénvek is ott rántanak már bicskát, ahol az Ür rögtön rájuk szól: — Ejnye... ejnye fiaim, hát már a mennyekben vaertok. nem a Föl­dön... Itt nem illik ám az ilyes­mi... Ä kis öregasszony különben a ” niacon volt. Vett kőt kiló fcrumpljt. nem mintha nem volna otthon, de legven is. az ember sohase tudhatja mi jön, mi lesz, s akkor legyen á kamrában mihez mmini. tgv tanulta még a nawanvjától. íev tanította lányát is, fiát is... Viszi Á buksza és a pörkölt­hát a két kilő krumplit, meg egy kicsi húst, mellette a hatalmas buk­sza, azazhogy nem is mellette, ha­nem pontosan mindennek a tetején, bele is pislog időnként a szatyorba, ott van-e még? — sok a rossz ember, vigyázni kell rá. Tehette volna a szatyor aljára is, de akkor meg nem látja a kopott hasú bukszát és azt látni kell mindig. Pörköltet csinál... Vereslő szaf­ton, mint apró hóbuckák, meg hótól kapott rögök, úgy váltogatják majd egymást a krumpli és húsdarabkák. Aprókat cuppogott és a nagy terve­zésben szépen bele is botlott a járda szélébe. Nem esett el, csak négvkéz- lábra fordította a suta lendület, a szatyor el a kezéből, a szatyorból, mint iskolából szabadult leeénvkék. lánvkák, futottak szanaszét rettenetes serém'en a krumnliszemek, csak a hús ült meg magabiztos lm-y oly Ság­gal pontosan a járda mellett. Hárman-négyen fel támogatták, ki­csit inkább szeretetből. meg is szid­ták. miért nem néz az orra elé. meg miért nem vigyáz.' ilven korban na­gyobb baj lehet egv botlásból is ... A szatyrot karjára akasztották, bele­rakták a krumnlit mind, még az út­test másik oldaláról is visszahozták a legrakonrátlanabHat aztán egv ba­juszos. má- emberféle ember, meg­tapogatta hátát: — No. mehet mamuska, de tartsa a szemét az orra előtt, mert ki eszi meg a jó husikét? ... — Nem vagvok én gverek — doho­gott magában a kis öregasszony, kü­lönösen az a ..husika” fáit neki. ő szokta volt ezt mondogatni unokájá­nak, s most neki mondják. — Jaj, istenem, jaj én édes jó iste­nem! — sikoltott fel benne az ijedt­ség. A buksza... A buksza sehol. Nincs a szatyorban. Beletúrt a krumpli közé, ott ke találta. Ellop­ták, egész biztos ellopták azok az átkozottak, lehet, hogy éppen az a bajuszos, egészen biztos, hogy az vitte el. Ó, a szégyentelen, hogy nem sül ki a szeme, meglopni a szegény öregasszonyt... Micsoda világ ez, milyen cafkák az emberek ... Oda a buksza, most már oda ... Jól megtermett rendőr sétálgat az úttest közepén. Mintha semmi dolga nem volna az ég egyvilágon. csak­hogy így sétálgasson, hintáztassa ke­zében azt a gumibotot. Csizmája sarka egyenletesen kopog a kocka­köveken, az egész ember maga a biz­tonság a nyugalom és a védelem . .. — Rendőr elvtárs .. . jaj kedves rendőr úr — sinítozjk oda a kicsi öregasszony a járda szelőről, mert dehogyis lépne le oda. ahol úgy szá­guldoznak azok a megveszett autó­sok. motorosok, mint a megvadult ördögök. A rendőr, úgv látszik, töp­reng valamin, mert nem figyel fel a halk siránkozásra. — Rendőr úr... kedves, rendőr bácsi — mondja most már hango­sabban és a rendőr meg js fordul, oda is lépeget, három lépéssel a járda széléhez. Ö lenn. az öreg­asszony fent. még így is le kell néz­nie. derékba hajolva . .. — Mi baj, nénikém ... maga szólt? Iái, én ... de nagvon is megvert * engem az isten .. . Ellopták a bukszámat, benne a kis pénzem­mel. az átkozottak . . . Mert látja, ilyen ez a világ, amikor csak úgy meg lehet lopni a magamfajta sze­gény öregasszonyt — s ömlik a sző. mesélve, hosszasan, még a pörköltről is szót ejtve, hogyan is lopták el az ö drága bukszáját. — Hát az bizony nagy baj — fel- hőzteti homlokát a rendőr, közben szégyenkezik is egy kicsit, mert ahe­lyett, hogy együttérezne ezzel a kicsi öregasszonnyal, minden képpen ne­vetni kéne. — Hát aztán, nénikém, a szatyorba nézte már? — Hogyne néztem volna, kedves­kém, néztem bizony — ingatja fejét a kis öregasszony és bizonyságkép­pen, ott, a rendőr előtt is beletúr a krumpli közé. Meg is hőköl rögtön, mert az a hamis buksza, lám, ott lapul a legsarokban, mintha még kuncogna is. — Ez az előbb nem volt itt! — bi­zonygatja. most már szégyenkezve. .A rendőrből kitör az eddig elfoj­tott nevetés és úgy harsogja, teleha- hogva az utcát, mintha egy jó viccet hallott volna: — Látja, rosszul nézte meg. édes- anvám ... — aztán egv kicsit hiva­talosra vált a hangja, cqak a v»mj. ben bnilrtj tovább a kuncogás. — N<mn kell mindiárt az embereket szidni rendes nőnek élnek ma már 1 errefelé is ... Tudja-e? Az öregasszony mint valámi ijedt madárka, felnislog a hatalmas rend­őrre, Iwev hát mit is mondjon erre az emberfia aztán csak ennvit mo­tyog . .. — Jól van nő de naivra van . . . A jó nao is ho-tti* tanul — s már szedi iq lábát, az ot+boni fn-ee-érreo), siet haza. kicqit bajdoean kjcqjt szá- eveukezve. mert megtalálta a buk­szát. meg az emberek se olvan rosz- szpb... R rendőr nézi még egv,darabon, c’ amint a kis fekete folt tinea, tinea bele a'' ufea végtelenjébe, aztán sétál tovább. Éppen úgv, mintha semmi dolga nem volna az ég egy­világon. Gyurkó Géza művelődés haza: Október 11—13-án- Elveszett radicsom. Magyar film. Október 14—16-án: Elcserélt devu. Szovjet film Kezdés: oralcoir. Matiné vasárnap délelőtt IC kor: Hulot úr nyaral. KPVDSZ ADY filmszínház, Miskolc, Széchenyi u 26 Október 14-én délután 4 és 6 ikor; Alba Regia. Magyar fiiul «éven alul nem ajánlott. SZÍNHÁZ 2 NEMZETI/SZÍNHÁZ © Október ii-én: Az aranyé05' r, (7)- Erkel-bérlet. © Október 12-én: Az aranyi ® (7). Schiller-bérlet. . ® Október 13-án: Bál a S&vof ® (7). Bérletszünet. 0 Október 14-én: Az arany®115 ©(7) Déryné-b érlet. © Október 14-én? Bál a Savof © (3). Bérletszünet. t KAMARA SZÍNHÁZ . ® Október ll-én: Lyuk az életfa ? Október 13-én: Lyuk az életei' © (7)- .< © Október 13-án; Lyuk az élet?*3' ® C7). .j, @ Október 14-én: Lyuk az éíetf*’’ © (3). .. ® Október 14-én: Lyuk az életté Zen­Tílt»$rc f©«rnr off © © G ‘ Meeyef tanácstagok: © Október 12 én: Sallai István ©zőcsát. tsz-iroda. B órától; ' ©János, Borsodszentgyörgy, ts1* ©háza, 13 órától © © Városi • Október J Költő u. © tanácstag: 12-én$ Bumbera && 6. ez., 15 órától. I. kér tanácstag: q Október 12-6n: Kéry Sándófy ©sáresamoki iroda, Béke tér, 1 © óráig. © fi kér tanácstag: , ® Október 12-én: Lukács öl JVI. u. 17/1. sz., 17—18 óráig. © III. kér tanácstag: ) ® Október 12-én: Nagy GyuW* Jmokbánya. 16—18 óráig. • ÍV. ker tanácstagok: ,| ^ Október 12-én: Varkonyi ©né. tapolcai tanácskirendeltö®*'! ©órától; Halász László, Májúé hí ©lep 36. sz., 16 órától; Varga ® né, Szeretet u. 5. sz., 18 oí ® Zsarnay András» Orion-üdü^' ® —19 óráig. Jártamban — keltemben j --4Ä^^'»^i»»wnMi.tiaiiitaHiiiiiiiii|iiiiit||iHi[|1||i!niniHn!llilllIllIIi[nilII[||II||IIII||Il||!|immiBni|||l||[I|UIl' ; Az egyik községben helyi nótacsokrot akartam magne- ; tofonszalagra rögzíteni. Sorra jártam a javasolt és számí- : fásba jövő embereket, akikkel megegyeztem, hogy déli egy ; órakor találkozunk a művelődési házban. Vártam délután ! ötig — senki nem jött. Mit tegyek? — tanakodtam. Végül is ; egy szükségmegoldásnál kötöttem ki. Betértem az Italboltba : s pultnál iddogáló embereket igyekeztem megnyerni az ügy- : nek. Nem álltak kötélnek. Az egyik azzal hárította el a : kérést, hogy nincs hallása; a másik rekedt volt; a harmadik ; úgy nyilatkozott, hogy kiszaladok a helyiségből, ha ő éne­kelni kezd. Egyszóval mindenkinek volt valami kifogása. Betörten, kedvemszeget.tcn ballagtam az úton. Es ekkor az egyik alvégi utcácskából szüret előtti hangulatban, öt-bat legény összefonódva, egymást túlharsogva fordult ki a házak mögül. Énekeltek. I2s mit! Csak úgy zengett az utca az „I love you baby” kezdetű „népdal” vad ritmusától. Minden­esetre megörültem, felcsillant bennem a remény. Megállí­tottam őket. Kérdeztem, tudnak-e valami itt közismert, jó magyar nótát, összenéztek. — Hogyne! — válaszoltak kész­séggel és rázendítettek, hogy aszón gya: — Reszket a ho-old a to-ó vizé-én ... ■*

Next

/
Oldalképek
Tartalom