Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-09 / 211. szám

ESZAKMAGYARORSZAG

9

Vasárnap, 1962. szeptember 9,

Új kormányhatározat a termelőszövetkezetek 1953. évi állami támogatásának rendszeréről

(Folytatás az 1. oldalról.) grti a termelőszövetkezetek szakember ellátását is. 1963-ban állami támogatással mintegy 600 újabb szakembert lebet a gazdaságilag még meg nem erősödött termelőszövetkezetekbe átirányítani, akik 3—5 évig részesülhetnek állami támogatásból jövedelemkiegészítésben.

A most hozott, határozat, valamint a korábbiak alapján

átirányított szakemberek 1963. január 1-től egységesen a korábbi fizetésüknek 80 százalékát kapják állami támogatásként. é A termelőszövetkezeti közgyűlések kérelmére meghosszabbítják a korábbi határozatok szerint átirányított szakemberek állami támogatását.

Ezt a kedvezményt a közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek további 2 évre, a gazdaságilag meg

NyugfaSanság

(Folytatás az 1. oldalról.) képpen egy közös francia— nyugatnémet atomhaderő létrehozása.

De Gaulle e beszédében mindenekelőtt a nyugatnémet és a francia hadsereg „szerves együttműködésének” szüksé- ' gességét hangoztatta és „a katonák, között, mindig meglévő szolidaritásra” hivatkozó tt, majd kertelés nélkül elismerte, hogy

a párizsi kormány nyugatnémet segítséggel akarja megvalósítani atomfegyverkezési tervei!. .

— Ütőképes fegyverzet létrehozása ma olyan tudományos, technikai, ipari és pénzügyi eszközök és képességek igény bevételét követeli meg, amelyeknek határai napról napra messzebbre tolódnak — mon. dotta. — Franciaország és Németország hamarább megszerezheti ezt a hatalmi eszközt, ha egyesíti lehetőségeit.

Bár De Gaulle óvatosan elkerülte, hogy „nevén nevezze a gyereket”, bonni diplomáciai megfigyelők szerint szavait csak úgy lehet értelmezni, hogy

az elnök felszólítást intézett N y ugat-N émeío Jószághoz: gazdasági és technikai eszközökkel járuljon hozzá egy közös atomhaderő kiépítéséhez, így értelmezi De Gaulle-nak ezt a beszédét a nyugatnémet sajtó egy része is. A Neue Rhein-Zeitung például a lap első oldalán ezzel a vastagbetűs címmel közli a hamburgi beszédet: .„De Gaulle síkra száll a Bonn—Párizs-atomten- gely mellett”.

Míg a nyugatnémet kormánysajtó természetesen lelkendező cikkekben számol be De Gaulle körútjáról, néhány lap kritikai megjegyzéseket is hangoztat. így a Frankfurter Rundschau szombati vezércikns*

kében azt hangsúlyozza, hogy a Bonn—Párizs tengely egymagában sohasem lesz képes létrehozni a nyugat-európai egységét. Ellenkezőleg: csak elmélyíti az ellentéteket.

A francia'közvélemény egyre növekvő nyugtalansággal figyeli De Gaullé nyugat-németországi útját:. A köztársasági elnök egymást követő beszédei mindinkább íellebbentik „a francia—német kibékülés” propaganda-függönyét és nem hagynak kétséget afelől, hogy De Gaulle olyan reakciós szövetség szálait szövögeti a nyugatnémet militaristákkal, amely homlokegyenest ellenkezik a francia nép érdekeivel és súlyos veszélybe sodorhatja a világot.

— Hívei vagyunk a francia— német kibékülésnek — írja Pierre Paraf a Combat hasábjain —, Franciaország érdeke és méltósága azonban azt követeli, hogy /

e kibékülés olyan országgal jöjjön létre, ahol a hitleristákat eltávolították a parancsnoki posztokról. Készek vagyunk kibékülni egy békés Németországgal, de nem egy újrafelfegyverzett Németországgal, amely ugyanazokat a „revizionista” követeléseket hangoztatja, mint 1939-ben és visszatér ahhoz a militarizmus- hoz, amelytől három nemzedéken át annyit szenvedtünk. Helyes, ha kibékülünk volt ellenségünkkel, de •

nem azon az áron, hogy eltávolodunk volt szövetségesünktől.

Ha kezünket nyújtjuk Németországnak, nem felejthetjük el sem Verdunt, sem a haláltá- borokat és különösen nem felejthetjük el a vörös hadseregbeli testvéreinket, azokat a katonákat, akik az utat egyengették Franciaország felszabadulásához.

meg nem erősödött termelőszövetkezetek pedig 5 évre kérhetik.

Azok a szakemberek, akik a gazdaságilag meg nem" erősödött termelőszövetkezetekben jelentős mértékben javítják a gazdasági eredményeket, külön jutalomban is részesülhetnek.

A rendelet számos intézkedést ír elő a termelőszövetkezetekbe irányított szakemberek letelepedésének, ellátottságának sokoldalú biztosítására.

A szakemberek letelepedésének elősegítésére a gazdaságilag még meg nem erősödött termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hiteiből készenléti lakásokat építhetnek.

Új vonása a 'határozatnak, hogy a termelőszövetkezetekbe küldött szakemberek munkáját a zárszámadások elkészítése után, a járási tanácsok kötelesek felülvizsgálni.

A határozat számos pontja foglalkozik a gazdaságilag még mog nem erősödött termelő- szövetkezetek állami támogatásával, s részükre fokozott kedvezményeket nyújt, Az átlagosnál nagyobb termelési költségek csökkentésére, valamint a gépi munka fokozott alkalmazására azoknak a gazdaságilag még meg nem erősödött termelőszövetkezetek! nek, amelyek kedvezőtlen természeti és üzemi viszonyok között gazdálkodnak, az állam a gépi munkadíj 20 százalékára, hegyvidéken, homok- és szik- területeken pedig további 20 százalékára, összesen 40 százalékára vissza nem térítendő állami támogatást nyújt.

Ezek a szövetkezetek a növényvédőszerek és gyomirtószerek 3j) százalékos vásárlási kedvezményén felül további 20 százalékos kedvezményt kapnak. A gépi talajjavítás, valamint a talajvédelem gépi munkáinál

az említett szövetkezetek a költségek 80 százalékára vissza nem téritendő állami támogatásban részesülnek.

Ugyancsak ezek a szövetkezetek a rétek és legelők feltörése, újratelepítése és ápolása során végzett gépi munka költségének 50 százalékára vissza nem térítendő állami támogatást kapnak.

A 3004/5-ös kormányhatározat 1963. január 1-én lép hatályba.

ismét 0—2 ...

Bidault-t elfogták ij s rögtön kitoloncolták Olaszországból

Pénteken este sojtójelentéseki érkeztek arról, hogy =

Bidault-t egy rendőrségi | akció során, Ancona köze- ; lében, * az Adriai-tenger- : partnál őrizetbe vették. ■ Bidault e hírek szerint a fran-: cia terroristák egy megbeszé-: lésén vett részt. 1

Az olasz belügyminisztérium: egyik szóvivője szombaton kö-; zölte, hogy" ■

az olasz rendőrség pénteken kitoloncolta az országból Bidault-t,

az OAS örökébe lépett fran-: cia terrorszervezet, a nemzeti: ellenállási tanács vezetőjét; •

Egy iHORdatta...

Távol-Kelet Monte-Carloja.

Újságíró;-!; adott!

A NEMZETKÖZI Szövetség nyilatkozatot, ki az alkalomból, hogy vi-* lágsze-rle szeptember Brim'* ünnepük az újságírók nem-* zetközi i szolidaritásának nap-V ját. A nyilatkozat felhívja az* újságírókat, hogy tiltakozzanak^ a haladó újságírók" bebörtön-* zése ellen és követeljék szaba-* donbácsátásukat. *

A GHÁNÁI parlament psn-* leken este egyhangúan elfogad-* la W. A. Amoro,képviselő arra* vovjatkozó javaslatát, hogy élet-'* hossziglan terjesszék ki Nkru-';,: mah elnök államfői megbízd-* sát. A javaslat mellett szólalt! fel Oforí-Atta igazságügy,ni-* niszter és Kofí Baako honve-.-, delmi miniszter. *

QUÁDROS, volt brazil el-* nők, aki- a reakciós erők nyo-j: mására tavaly mondott le tiszt-* ségéről, visszatért a politikai^ színpadra és indulni szándéké-* zik Sao Paulo államban a jövő* hónapban sorrakérülő kor-.* m.ányzó-választáson. jj;

A KUBAI forradalmi fegy-% veres erők minisztériuma pén-* teken bejelentette, hogy csütör-* tökön reggel hét lökhajtásos* amerikai katonai repülőgép há-* rom ízben behatolt a Kubai* Köztársaság légiterébe.

NEHRU indiai, miniszterelnök szombaton. Londonba érkezett, hogy résztvegyen a nemzetközösség mi niszterelnökei- nek hétfőn kezdődő' értekezletén. Nehru kijelentette: „Ha a közös piac a NATO-szövetség egyik formájává válik, akkor ez hozzájárul a nemzetközi helyzet elmérgesítéséhez”. Az amerikai- sajtó lelkendezve számol be Washington gyámolítottja, a dél-koreai rendszer egyik „nagyszabású vállalkozásáról.”

ötmillió dolláros költséggel — hangzanak az ezzel kapcsolatos hírek — káprázatos kaszinókombinát épül Szöulban, a fővárosban. A Távol-Keletnek, ez a Monte- Carloja hatalmas, négyemeletes palota lesz, körülötte öt luxusszállodával és 26 motel jellegű épülettel. Mindehhez két uszoda, egy golfpálya, egy törökös gőzfürdő és egy 500 személyt befogadó, természetesen sztriptíz műsorokban is bővelkedő éjszakai klub járul még.

Ezekután valóban senkinek nem lehet kétsége azirántt hogy az amerikaiak még az eddiginél is jobban ■ fogják érezni magukat Dél-Kore- ában.„j

Különös „sajtószabadság“ . „«

A bonni kormány szívesen tesz dörgő nyilatkozatokat a szólás- és sajtószabadságról.

Adenauer és kormánya azonnal ezzel a fennkölt fogalommal riposztozik, ha — és ez nem egyszer előfordul — Keletről vagy Nyugatról vád éri fasiszta irományok megjelentetése és reklámozása miatt. Közismert, hogy az NSZK könyvesboltjaiban bárki megvásárolhatja mondjuk Rommel vagy Kesselring emlékiratait, az újság-standokon ott van a Soldaten- , eitungtól kezdve a rcvansista szervezetek lapjainak légiójáig azon sajtótermékek tö- ;vi möge,, amelyek nyíltan határrevízióra, Európa térképének erőszakos módosítására buj- togatnak.

Egy most érkezett hír ismét bebizonyította, hogy ez a csodálatos „szabadság” nagyon is véges: a Német Bé- kcunió hesseni székházában a rendőrség 150 „veszélyes irományt” kobzott ei. Hogy mi minősült veszélyesnek abban az országban, ahol Kesselring memoárjai sem minősülnek annak?

A 150 elkobzott füzet Hruscsovnak a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszuson elmondott beszédét tartalmazta...

German Tyitov Jugoszláviába látogat

Moszkva (TASZSZ)

A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságkormányának meghívására German Tyitov szovjet űrhajós szeptember 11-től 20-ig feleségével együtt Jugoszláviába látogat.

Sürgősen cselekedni kell!

Mi lesz az ózdi új gyárkémények sorsa?

AZ ÓZDI ACÉLMŰ rekonstrukciója során a nyolc, korszerű Márz-kemencéhez és a la- poskeverőhöz hetven méter magas vaslemezkéményt építettek. Az új kemencékben minőségi acélt termelnek, az építkezésre fordított több mint 1 milliárd forint rövid időn belül megtérül. A kéményekkel azonban baj van, nagyon drága tandíjat kell fizetnünk, mert valaki nem fett meg mindent, hogy a kilenc karcsú kémény hosszú évtizedeken át véglegesen elfoglalja helyét Űzd egyre változó városképében,

S ha már hiba történt, gyorsan kellene intézkedni, e helyett azonban tárgyalás tárgyalást ér, szakbizottság szakbizottságot követ, és a kémények állapota veszélyes, egyre romlik, sőt, mint azt egy hivatalos szakértői vélemény megállapította: katasztrofálissá vált. A kéményeken lévő repedést először ez év március 9-én fedezték fel, azóta valamennyi kémény összerepedezett, üzemeltetése veszélyes, és még ma is hiányzik a gyors és felelősség- teljes intézkedés. Az egyik szakértői kivonatban ez áll: „A kémények meghibásodását olyan korróziós folyamat okozta, amelyet a pakura tüzelésből származó nitrát tartalmú füstgáz és a hegesztések zsugorodási feszültségei indítottak meg. Lehetővé tette ezt a korróziós folyamatot a kémények lemezköpenyének nem normalizált állapota.” Egy másik kivonatban ez áll: „A _ bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az ózdi kémények meghibásodása több szerencsétlen körülmény (anyagminőség, hegesztés, pakurafűtés) következménye.” Ugyanebben a jelentésben néhány sorral lejjebb ezt olvashatjuk: „A kémények meghibásodásával előállott kárt sem a tervező, sem az anyaggyártó, sem az építő vállalatokra áthárítani nem lehet.” Magyarán szólva, tehát, senkit sem lehet felelősségre vonni, hiába tudjuk, hogy hol készült a kéménylemez, s hiába ismeretes, hogy az anyagot nem hőkezelték

A MÁRCIUS ÓTA vajúdó ügyben halomra gyűlnek az akták. Május közepén előzetes szakvélemény született. Két hónappal később a végleges szakvélemény már rögzítette a kémények repedéseinek okait, és jelezte a kémények lebontásának szükségességét is. Az üggyel olyan szaktekintélyek foglalkoztak és foglalkoznak, mint dr. Verő József akadémikus, egyetemi tanár, a Vasipari Kutató Intézet igazgatója, Zor- kóczy Béla egyetemi tanár, dr. Csonka Pál műegyetemi tanár, Massányi Károly főmérnök, a Ganz-MÁVAG daru- és híd- gyárrószlegének vezetője, és mások, statikusok, kéményszakértők, mérnökök, akik már nem egy esetben kifejtették véleményüket. A Vaskohászati Igazgatóság, látva a veszélyt, július 27-én utasítást adott ki az Ózdi Kohászati Üzemeknek a legjobban megrepedezett kémények lebontására, illetve átépítésére, ejekto- rok alkalmazásával;

Azóta múlnak a hetek, a hónapok, és a kémények állapota egyre rosszabb Kmotrik István főmérnök egyik jelentésében ez áll: „A szakértői bizottság jelentése óta a kémények állapota tovább romlott, most már az eddig sértetlennek hitt IL. III. és I. sz. kéményeken és kisebb mértékben a VIII. sz. kéményen is repedések jelentkeztek. Ez a körülmény a viharos, hideg őszi és tél; időjárás során a kóméhyek állékonyságát illetően, megítélésünk szerint, sorsdöntő lehet.” Ebben a jelentésben, — amely valamennyi jelentés közül a legalaposabb és legőszintébb —, ezt is olvashatjuk: „A kémények jelenlegi állapotát életbiztonság és üzemeltetés szempontjából katasztrófádnak tartjuk.” (Lehetséges, hogy ez a vélemény egy kissé sötétebben látja a helyzetet, mégis meggondolásra késztet.)

így született meg az a döntés. hogy a laposkeverő kéményének kivételével az új kéményeket lebontásra javasolják, úgy, hogy a bontási munka október végéig befejeződjék. Az egyik kivonatban ilyen megállapítást és sürgetést is olvashatunk: „A fennálló és egyre fokozódó élet- és üzemi veszély azonnali cselekvést kíván, még annak árán Is, hogy a veszély elhárítására választott megoldás, esetleg a költségek szempontjából nem a legkedvezőbb.”

A KÉMÉNYEKEN keletkezett' repedések, a korrózió következtében egyre nagyobbak, a kémények Ingadoznak a szélben, és ott van közelükben az egyik iskola, továbbá hivatalok és lakóházak, forgalmas főutca, és a kémények közvetlen szomszédságában a termelő üzemek; Miért késik hát az

intézkedés? A napokban felkerestük a gyár főmérnökét, Te- messzentandrási Guidót, akinek véleményét is összegezhetjük:

— A kémények anyagát vagy a Dunai Vasműben, vagy a Lenin Kohászati Művekben gyártották. A kéményeket a Vaskohászati Kemenceépitő Vállalat ózdi kollektívája készítette, a Lőrinci Hengerműből szállított anyagból. A szakértők véleményének figyelembe vételével két javaslat született. A KGMTI azt javasolja, hogy a kéményeket le kell bontani és újakat kell építeni. Ennek költsége körülbelül 30 millió forint, szerintünk körülbelül 54 milliói Ezzel szemben két mérnök, Marossi István és Maier Pál, az IPARTERV tervezői azt javasolják: a kémények lebontása nem szükséges, a probléma egy újítással is megoldható, vagyis a kéményeket vegyék körül egy betongyűrűvel és azon belül per- lit-szigeteléssel. Ez a költség „csupán” 10—15 millióba kerülne. A két tervező javaslatát a szakbizottság is megvizsgálta, végleges döntés azpnban még nem született. Vannak, akik azt mondják: a betonkönenyes megoldás valóban olcsóbb, de még nem oldja meg a kérdést véglegesen, hiszen a korrózió tovább bomlasztja a kémények belső részét, a vaskönenyt. Ugyanakkor a betonköpeny építés során kétszeresére rfő a kémények térfogata.

RÖVIDEN erről van sző. Valahol súlyos mulasztás történt, így fordulhatott elő. hogy az ózdi gyár új kéményeit alig 6— 8 hónapos üzemeltetés után le kell bontani. A kéménvlemez anyagát hőkezelni kellett volna, de a szakirodalom ezt nem íria elő. Viszont, mint azt az OKU főmérnöke mondotta: egy önálló, tapasztalt tervezőnek,

vagy tervező kollektívának tudnia kellett volna, hogy az ilyen kémények anyagát hőkezelni kell. A német Smidt-cég egyik kazánszakértő mérnöke azt mondotta ezzel kapcsolatban: a korrózió várható volt, egy tapasztalt tervezőnek ezt figyelembe kellett volna vennie. Ugyanis, ha a füstgáz érintkezik a lemezköpennyel, akkor megtámadja a vas-, illetve az acéllemezt, ez természetes. Állítólag a műszaki irodalom ezzel foglalkozó részé- ' n,ek fordítója is hibát követett el, amikor ezt fordította magyarra: a belső falazatot cementlappal kell bevonni, holott ezt kellett volna fordítania: a belső falazatot cementlakkal kell bevonni... Igaz, a Dunai Vasmű vaskéményeinek építésénél sem alkalmazták a cementlakkot, mégis jók azok. Hol van tehát a hiba? A vélemények megoszlanak. Külföldi szakemberek szerint nem lett volna szabad ilyen merészívelésű, karcsúsított kéményeket építeni, s hiba, hogy a kémények belsejében csak kis területen halad végig a kűpos-rész. A kéményeket — mások szerint — vastagabb és hőkezelt anyagból kellett volna felépíteni, és nem is szükségesek a 70 méter magas kémények, elég. ha csak 60—65 métereseket építenek. Akkor kévesebb a kilengés, a hibalehetőség is.

A VASKOHÁSZATI Kemenceépítő Vállalat egyik kohó- mérnöke ezt mondja: Nem hőkezelték az anyagot, ez a legnagyobb hiba. Nagv hibát követett el, aki lakk helyet lapot fordított a szakirodalomból. Ezenkívül szerintem az anyagban is hiba van, amit még tüzetesebben kellene megvizsgálni. Mert a hegesztés kifogástalan. A tervezésnek nagyobb körültekintéssel, gondossággal kellett volna dolgoznia, ismerve, hogy a kémények a Mürz-rendszerű kemencékhez épülnek.

A kérdés természetesen bonyolult, de nem annyira, hogy ne találnánk meg azokat, akik felelősek a történtekért. Nem arról van szó, hogy most elsősorban is a felelősöket kutassuk, az hosszadalmas dolog, de arról van szó, hogy azonnal cselekedni kell. Azonnali intézkedésre van szükség, mert egy nagyobb szélvihar előre nem sejtett károkat okozhat mind az emberele életében, mind pedig a gyár termelő munkájában. S akármelyik javaslatot is fogadják el a budapesti döntés során, arra van szükség, hogy a kémények lebontását, vagy megerősítését termelés közben kell elvégezni. Ez pedig növeli a felelősséget. Március óta már dönteni kellett volna, hiszen már itt az ősz, a hőmérsékleti ingadozások is kedvezőtlenül hatnak a kémények állapotára. Most nincs szükség további fényképfelvételekre, nincs idő siránkozásra, a veszély gyors elhárítása az elsődleges, s az a javaslat jobb, amelynek megvalósításával a veszély hamarabb megszüntethető.

AZ EGÉSZ ÜGY igen nagy tanulságot jelent. Azt, hogy nem szabad ilyen felelőtlenül bánni a milliókkal. Ebből pedig az következik, hogy meg kell keresni azokat, akik felelősek a történtekért. Mert igaz ugyan, hogy ez nehéz, de végre itt lenne az ideje. Mert akárhogyan is nézzük a történteket, furcsa, hogy a modern technika és tudomány, a rakéták építése és az űrkutatás korszakában Özdon nyolc kéményt ne tudjanak felépíteni megbízhatóan és felelősségteljesen. Európaszerte sok vaskéményt építettek, miért épesa Ozdon nem sikerült?

Szegedi László

Néhány nappal ezelőtt az Angliában állomásozó amerikai csapatok főparancsnoksága rövid közleményben jelentette be: állandó tartózkodásra U—2 mintájú amerikai repülőgépek érkeztek a szigetországba.

A szűkszavú hír nyomán a felháborodás hulláma zúdult végig a brit szigetországon. A : lapok szinte egyhangúan arról ;írtak: az a tény, hogy a gyászos : emlékű U—2 kémrepülőgépek ■— a velük kapcsolatos Viszony- Tag hosszú és érthető csend iután először Nagy-Britanniá- ;ban tűnnek fel — sértik az Angol emberek békeszeretetét :és nemzeti öntudatát.

: Amikor az amerikai parancs- rnokság a sajtóhangok hatására : megismételte a Povvers-repülés

során hangoztatott és valótlannak bizonyult „bizonyítványmagyarázatát”, az U—2 gépek „meteorológiai” rendeltetéséről, a haragon kívül maró gúny öntötte el a szigetország lapjait.

Most pedig egy ilyen „meteorológiai” gép ismét megjelent a Szovjetunió felett. Felesleges elemezni, milyen veszélyt jelent ilyen kémrepülés az egész nemzetközi helyzetre — ezt már egy meghiúsult csúcsértekezlet bebizonyította. De Ken- nedynek legalább most, a kongresszusi választások küszöbén nem ártana emlékeznie arra, hogy a republikánusoktól hány millió döntő szavazatot vett el a Powers-féle U—2 ügy.,i