Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-06 / 208. szám
Csütörtök, 1962. szeptember 6. ESZAKMAGYARORSZAG I5g-$'7IE egresi©... Szavak még nem hangzanak, a művezetői iroda máris megtelik feszültséggel. Kívülről erőteljesen szűrődik be az üveggyár ezer zaja, a gépek zúgása, az automaták ütemes kattogása. És ez a külső zaj, mintha egyre jobban elcsitulna. V. L. úgy érzi, a csend egyre nehezebben fekszik, feszül a mellének, s a szív egyre nyugtalanabbul dobog. Mi lesz most vele? Elkövette la hibát. Ha azt mondja a brigád: nem dolgozik vele, igaza Van. Dehát ő mégis szereti a munkáját, ezeket az embereket, akik már sokat tettek érte. Milyen jó lenne visszapergetni az időt, s másképpen csinálni valamit. A csendbe szinte beledobban az első szó. Aztán ... A szavak ütnek és simogatnak egyszerre, fagyasztanak s melengetnek. A szavak végigborzolják az elmúlt hónapok, évek eseményeit ... Aleva Mihályék két éve elhatározták: szocialista brigádot alakítanak. Már akkor vita folyt arról, V. L.-t felvegyék-e ■vagy sem. — Ö lerontja majd a brigád szellemét — vélte az egyik. — ,jA mi feladatunk pontosan az — mondta a másik, hogy szocialista embereket neveljünk. öntudatos emberekből könnyű. Az ilyen embereket kell elsősorban átformálni. V. L.-t maguk közé fogadták. A brigádtagok felelősséget vállaltak érte, segítik, megváltozzon, más ember legyen. Régebben, fizetéskor a pohár fenekére nézegetett, ki-kimaradt a munkából. V. L. a brigád hatására megváltozott, s két éven keresztül nem volt semmi baj. És pár hete megint... A gyárvezetés úgy vélte, amennyiben a brigácitagok is úgy döntenek, nem tartanak igényt a munkájára. V. L. a vitában — amikor záporoztak a szemrehányások — meg volt róla győződve, ki kell válnia a kollektívából. Am a brigád a végén nagyon is határozottan állástfoglalt: nemhogy kizárnák a brigádból, ellenkezőleg, még többet törődnek vele. De hogy érezze: hibát követett el — és ez legyen okulás a jövőre vonatkozóan is — osszák egy időre váltóműszakra. * Egy szocialista brigád munkáját, életét tulajdonképpen nem is a brigádtagok, nem is kívülállók, hanem a velük együltélő, dolgozó „semleges” munkatárs tudja lemérni. A lakatosüzemi Rózsa-brigádba — és ez kicsit elismerés is — néhány napja egy világotjárt ember kérte a felvételét. Az említett fiatalember — mint sokezer annyi megtévesztett — külföldre disszidált. Álmokban, vágyakban csalatkozva, összetörtén került 3—4 éve haza. Állást vállalt a Sajó- szentpéteri Üveggyárban, lelkiismeretesen dolgozott, de mindentől félrevonult, magábazár- kózott. És ez a magábazárkózó ember egyre éledezőbb reménnyel figyelte Szabó Sándor brigádvezető és a többiek munkáját, tevékenységét. A brigád fejlődése nem volt töretlen. Tavaly alakult, s négy hónap után összeroppant. Az összeroppanásnak érdekes oka van. Van a brigádban két dolgozó. akikre különösképpen számítottak. Ügy vélték, politikailag képzettebbek, nagyobb szókinccsel rendelkeznek, hát majd tanítják a többit. És velük volt a legtöbb baj. A többiek szemrehányóan mondták: Két miskolci üzem barátsága Miskolc szélén, künn a „határban" épült fel a város legfiatalabb üzeme, a hűtőház. A közelben már mindenfelé szántóföldek, konyhakertek terülnek el, távolabb a Nagymisko-.- ci Állami Gazdaság hatalmas kertészete, amely az egyes üzemegységekben összesen 520 holdnyi területet foglal magában. A két miskolci üzem jellegénél fogva is közel áll egymáshoz. így aztán szoros barátságot. tartanak fenn, de nem csupán a szomszédság alapján, hanem azért is, mert az érdekeik is kölcsönösen így kívánják. Az állami gazdaság öntözéses kertészeiében a szárazság ellenére is gyönyörű a termés, s ennek túlnyomó része a földekről egyenesen — szinte harmatosán — a miskolci hűtő- házba kerül tartósításra. Különösen nagy forgalmai bonyolítottak le egymás között ezen a nyáron zöldborsóban, úgyannyira, hogy maga a hűtőház vásárolt két, egészen modern borsófejtő gépet a Né- met Demokratikus Köztársaságból, s ezeket egyenesen az állami gazdaság szirmai és kis- tokaji üzemegységében szereltette fel, hogy a zöldborsó fejtését frissen, a termelés színhelyén elvégezhessék. Mindvégig nagy figyelemmel kísérték a Pompás gépek működését a hütöház és az állami gazdaság Pesetái, szakemberei: Rusz János igazgató, Demcl Nándor központi kertész, Pataki László föagronómus és természetesen a borsótermelés közvetlen irányítói: Horváth Lajos és Koncz Kálmán. A gazdaság szerződéses alapon 170 holdon termelt borsót a hütöház számára mirelitárunak. A gondos talajmunka és oz időben elvégzett növény- ápolás folytán régen tapasztalt, kitűnő termést takarítottak be, minek következtében a tervezett 16 vagonnal szemben 26 nagon zöldborsót, éspedig 20 Pagon szemeset, hat vagon hií- Pelyeset adtak át a hűtőháznak mélyhűtés céljaira, s ezért összesen 1 millió 300 ezer fo- rint a gazdaság bevétele. A kiváló gépek teljesítménye minden várakozást felülmúlt: naponta 150—200 mázsa szemes borsót fejtettek ki, így nem egészen, három hét alatt ládába kerülhetett az utolsó zöldborsó is. A szárát, hüvelyét egyidejűleg besilóz- jáfc, s ebből mintegy hatvan j'ogon értékes, fehérjedús takarmányt kapott a gazdaság. A ®orsó betakarítása után felszabadult táblákba silókukoricát vetettek, kései káposztát, kelkáposztát palántáitok. így aztán kétszeres hasznot húznak a földekből a Nagymiskolci Állami Gazdaság kiváló kertészei. Közben megállás nélkül folyik, tavasztól késő őszig a konyhakerti növények szedése, szállítása. Paprikát 83, paradicsomot 72, uborkát 60, főzőtököt 20, káposztát 65, dinnyét 10, hagymát 10, karalábét 5, vegyes zöldséget 25 holdról szüretelnek, s ezek vagy része is a „szomszédos” üzembe kerül tartósításra. Egymás „kezére dolgozik” hát a két miskolci üzem. amelynek dolgozóit a. kölcsönös érdekeket szem előtt tartó, szorgalmas munka tette egymás igaz barátaivá. (h. j.) — Hátha ők így viselkednek, akkor kitől várjunk példamutatást? Három hétig tartó vita zajlott le a műhelyben. A végén beleavatkozott a pártszervezet, a szakszervezet is. Igyekeztek meggyőzni az embereket: azért, mert valaki szemináriumra jár, nem jelenti máris, hogy szocialista ember. Annak is vannak, lehetnek dinberi hibái. A kollektíva feladata, hogy segítse őket hibáik lenyesegetésében. A dolog rendbejött. Az említett dolgozók belátták hibájukat. Másképpen viselkednek. Sok új dolgot valósítottak meg, így például Szabóék kezdemé- nyezésére alkalmazzák a gyárban az önkifizetést. Brigád- kasszát hoztak létre s az ebbe elhelyezett pénzén ajándékokat vesznek, segítik az éppen meg- szorulót. A hazatért fiatalember aztán ezek láttán szólt a brigád egyik tagjának — Lengyel Józsefnek —, aki egyébként is igyekezett a kollektívához hozni a félrehúzódó fiatalembert — hogvhát ez olyan életforma, amelv még az 5 csalódottságát is fel tudja oldani. Az Aleva- és a Szabó-brigád életéből kiragadott mozzanat mutatja, hogy a Sajószentpé- teri Üveggyárban is egyre jobban betölti feladatát a szocialista brigádmozgalom. És nagyon érdekes, ahány brigád, annyiféle sajátosság fejlődik ki. Az említett brigádok a szocialista emberré nevelésben érnek el nagyobb eredményt, Penkala Gyuláék viszont szakmai vonatkozásban nevezetesebbek. A brigád tagjai üvegesek voltak. Automaták mellé kerültek, az üveges szakmához kitanulták a gépkezelőséget, s most a harmadik szakmát, a lakatosságot akarják elsajátítani. A brigádok hatnak egymásra. Ahogy a Szabóék kezdeményezésére más üzemrészben is alkalmazzák az önkifizetést, Penkaláék példáján más brigádok is törekednek több szakma elsajátítására. A mozgalomban persze vannak nehézségek. Van, amikor a kezdet kevés eredménnyel kecsegtet. A Kovács kőműves brigádban például még nem sikerült eredményt elérni V. L.- nél, aki ha teheti, az egyéni érdekét a közösségé elé helyezi. Dehát az emberek nem alakulnak át máról holnapra szocialistákká, hosszú hónapok, évek nevelése kell ehhez. És hát mégiscsak nagy dolog, hogy a gyár dolgozóinak egynegyede akar szocialista módon dolgozni, élni, tanulni. Csorba Barna 50 méter magas víztorony A Tiszai Vegyikombinát és a Tiszapalkonyai Hőerőmű dolgozói részére új város épül Tiszaszederkény határában. Eddig hat utca és több mint 600 lakás készült el. Az új házakban korszerű üzletek nyíl. lak és az elmúlt hónapban megkezdték a város modern vonalú víztornyának építését. A bordázott falú — felfelé szélesedő — kehelyalakú torony 50 méter magas lesz és abban 800 köbméter vizet tá- rolnak majd. A vasbeton- í torony építésével az I. számú * Mélyépítő Vállalat dolgozóit jjl bízták meg, akik már készítet- jr tek egy hasonló vonalú és ? nagyságú víztornyot Dunaúj- * városban. A hatalmas torony í vasbetonvázának építését a x legkorszerűbb technológiai el- jjj járással, csúszózsaluzással í gyorsítják meg. Az építők a * csúszózsaluzással — két műszakban — 24 óra alatt másfél métert mennek felfelé, jelenleg a 28 méteres magasságnál tartanak, s úgy számolják, hogy a kongresszus tiszteletére, a vállalt határidő előtt 4 nappal, szeptember 26-ra befejezik a torony betonozását, Megszépültén Hivalkodó tornyocskáltól megfosztotian, újszerű tetőhomlokzati kiképzéssel, a nagy tatarozás után ólénk színekben pompázva igyekszik beilleszkedni a megszépült Széchenyi utca 19-es ház, a kialakuló helyes utcaképbe. A búzatermesztés agic technikája ii. A tarlóhántás a gyomirtás fontos eszköze, mivel a kikelt gyomokat elpusztítja, az elper- gett magvakat — nedvesebb helyre juttatással — csírázásra készteti, amelyek a későbbi talajmunkákkal szintén elpusztulnak. Az évelő gyomok irtása pedig csak akkor eredményes, ha a hántás felszínének kizöldülésekor azonnal gyom- talanitunk. A kártevők elleni védekezésben a tarlóhántásnak kettős szerepe van. Előszöris a tarló- maradványokkal együtt a petéket, álcákat és rovarokat leforgatja, így azok -elpusztulnak. Másrészt a gyom számos kártevőnek szolgál táplálékul és ad védelmet peték lerakásához — úgynevezett gazdanövényeknek. A tarlóhántással a gyomok elpusztulnak, ezzel a kártevőknek az egyik életfeltétele nincs biztosítva, és azok többségükben elpusztulnak. Habár az előbb említett módon a talajművelések nagymértékben gyérítik a kártevők számát, a búza monokultúrájával a gabonafélék kártevői év- ről-évre nagymértékben elszaporodhatnak. Ezért igen fontos a talaj megvizsgálása kártevőkkel való fertőzöttsége meg. állapítására, és a fertőzés mértékétől függően holdanként 40 kg. körüli HCH-tartalmú vegyszerrel a talajfertőtlenítést elvégezni. Csak így tudjuk elérni, hogy a kikelt vetésállományban ne tegyenek tetemes kárt az állati kártevők. A következő feladat az őszi búza tápanyagellátásának biztosítása, tehát a trágyázás. Az a régi nézet, hogy a búza alá ne adjunk közvetlen istállótrágyát, kezd megdőlni, és helytelen. A külföldi nagy termőképességű búzafajták táp- anyagcllátása szempontjából igen fontos a jól érett 100—120 q/kh. mennyiségű istállótrágya kiszórása a nagyobb termés biztosítása érdekében. A nagyadagú műtrágyák közül — különösen, ha kalászos után vetjük a búzát és a tarlóra nem szórtunk kellő mennyiségű nitrogén műtrágyát — a gyorsan felvehető nitrogén műtrágyának van nagy jelentősé, ge, mivel a csírázó növénynek azonnal rendelkezésére áll, így a búza az ősz folyamán kellően megerősödik, a tél viszontagságait. jobban kiheveri. A tervezett vetési idő előtt legalább 4 héttel el kell végezni a szántást, amely ha a talaj és egyéb körülmények megen— Ha az adósságot leadjuk* nálunk is megváltozik a helyzet — ezzel fogad Kiss Antal, a tsz Borsodivánkáról idekerült elnöke. Nehéz hivatalt választott. A tsz vezetése különben sem gyermekjáték, sokat kell talpalni a határban, intézni a tagok ügyes-bajos dolgát, emellett a munkát is irányítani kell. Fónyban talán még nehezebb a tsz-elnok dolga, mint máshol, hiszen korábban itt egymás kezébe adták a kormánypálcát a vezetők. Nagyrészt ennek tudható be az is, ami találkozásunkkor az első percekben kiderült szavaiból — mármint az adósság. Több mint 400 ezer forint terheli a tsz számláját, amelyet ki kell gazdálkodni A tagok érdekeltek Még most is adódnak gondok, bajok. Kiss elvtárs már föltette magának néhányszor a kérdést. — Minek vagyok itten? ..: De aztán mindig úgy jött, hogy elpárolgott belőle a lemondás. Mostanában gyakran állítják meg, s ez különösen jól esik neki. — Elnök elvtárs, ennyi búzám még sohasem volt! S ha valamit előre tudtak jutni Fónyban, akkor ez nagyrészt annak tudható be, hogy mind többen látják be, érdemes dolgozni. A munkának megvan a haszna. Akik csépeltek, 3 kiló búzát és egy fél kiló árpát kaptak prémiumként, egy munkaegységre. Olyanokat lehetett ta őket, azzal magyarázkodtak, hogy szemetes árpát visznek. Mikor azonban kibomlott a zsák szája, csakhamar kisült a turpisság. Szóval még ilyen is van. Alaposan körül kell még nézni a tsz-ben ahhoz, hogy mindenki megszokja a közösség törvényeit. S vannak még olyan fiatalemberek is. mint ifj. Bobcsák János, vagy Nagy Ernő, akik ugyancsak többet tehetnének a tsz-ért, illetve önmagukért. A banktól többet várnak Több új létesítménnyel gyarapodott a gazdaság. Uj állati férőhelyek emelkedtek ki a földből. Létesült egy új istálló. A legmodernebb elvek szerint, önitatóval, s a padláson ott van a víztartály. Az új létesítményeknek azonban van egy kis kellemetlen árnyéka is. A majorban nincsen víz. Lajttal kell hordani, s így az önitató akár volna, akár nem, sőt most már rongálódik is. 20 ezer forintra lenne szüksége a tsz-nek, s akkor — mint fogadkoznak — maguk is meg tudnák építeni a kutat. Aztán intézkedni kellene a tsz-beruházóknak is. Rossz helyre tűzték ki a sertésfiaz- tatónak a helyét. így nagyon sok földmunkát kell elvégezni, s ez további terhet jelent a tsz- nek. Nagy a szintkülönbség, s van olyan hely, ahol csaknem két méternyi töltést kell emelni. A jövö évet megalapozták Jót ígér a határ, bar már a kalászosokat régen levágták. Az aratás után hamar hozzákezdtek a nyári mélyszántáshoz. Többszáz holdon végezték el. Már műtrágyát is szórtak ki. összesen majd két cs fél mázsát juttatnak a földnek holdanként. Nagy változás ez az elmúlt évhez viszonyítva Amikor Kiss Antal közel eg> éve a tsz élére került, a raktárban ott állt vagy négyszáz mázsányi szuperfoszfát. Csak terhelte a tsz-t, hasznot nem hajtott. Most már ezt is megmozgatták, nem lesz holt tőke Azt mondják a fónyiak az elnökkel együtt, hogy ha ki- gazdálkodják az adósságot, fellélegeznek. S ha főbben is elmaradnak a munkából, azér mind több azoknak a száma akik a holnapra is gondolnak. Az összefogásra van továbbra is szükség. Az idén már jo példái is mutatkoznak ennek Az elnök is azért hessentette el a távozás gondolata', mer azt látja, hogy mind bb emberre lehet számi*.irr A jövő évi termést már . ít megalapozzák. Gondolnak a talajerő utánpótlására, a jó talajművelésre. Jövőre már nagyobb te rületen vetnek kapásokat is hogy minél több pénzhez jus son a tagság. A cséplés meg mutatta, hogy érdemes ipar kodni __ ( garami) gedik, lehetőleg mélyszántás legyen. A szántás felületét azonnal el kell munkálni simítóval, boronával, vágj' ha nagyon rögös, akkor gyűrúshengerrel. A szántást a vetésig gyommentesen kell tartani. Ha kapások után vetünk Az elővetemények második csoportjába tartoznak a későn lekerülő elővetemények: 3 kukorica, répa, burgonya, napraforgó, amelyeknek a betakarítási ideje szeptember és október hó. E növén.yek letakarítá- sa után a talaj kultúrállapotá- tól függően eltérő a talajművelés. Ha az elővetemény előző évben mélyszántást kapott és nincs nagy tarlómaradvány, nem túlságosan gyomos, akkor elegendő a talaj sekélj’ rétegű elmunkálása, amelynek legáltalánosabb eszköze a diszktil- ler, tárcsa. Ha viszont előző évben nem volt mélyszántás, vagy túl sok a növényi maradvány, akkor szántást kell alkalmazni. Mivel a későn lekerülő növények után azonnal kell vetni, a talajt mechanikai módszerrel aprómorzsássá kell dolgozni — ha kell, többszörösen megjáratni diszk* tiHcrrel, tárcsával, gyűrűs-hengerrel —, bőgj’ kellően tömődött és a mag befogadására alkalmas legyen a talaj. Talajelőkészítés szempontjából az elővetemények harmadik csoportja az évelő takar- mánynövénj’ek: lucerna, vöröshere, baltacím stb. Ezek feltörését a vetés előtt legalább két hónappal el kell végezni. A feltörést lehetőleg minden esetben előhántós ekével végezzük. Az előhántó ugyanis leszeli a felső, gyökerekkel borított talajréteget, azt az előző barázda fenekére fordítja, majd a főekefej ezt beszórja porhanyó talajjal. Ilyen módon a szervesanyag legkedvezőtlenebb viszonyok közé kerül és lassú, a talaj szerkezetére kedvező átalakuláson megy át. A töréssel egyidejűleg le kell zárni a szántást a felszín elegyen- getése és a talaj tömörítése végett. A íörés felszínét vetésig gyommentesen kell tartani, amely különös figyelmet igényel, mert a helytelenül megválasztott talajművelő eszköz a leforgatott és még el nem bomlott növénj’csomókat felhozza. A törések legjobb gyomirtó eszköze a tárcsa, amelyet ugyanazon menetben a simító kövessen, hogy a tárcsázáskor keletkezett ormok és barázdák eltűnjenek. Búza alá a lucernát és vörösherét a második kaszálás után törjük fel, magfogás után pedig lehetőleg ne vessünk .búzát. Cseprcgi István a Mezönagymihályi ÁG. agronómusa. (Folytatjuk.) Főnyi helyzetkép és lehet ma is látni a cséplőgépnél, akik — mint Abonyi Gáborné, Técsi Dczsőné, Molnár Istvánné, Laczó Imréné — korábban nem igen jártak a közösbe, s inkább csak kívülről szemlélték az eseményeket. Most azonban ők is belátták, s velük együtt még többen is, ha iparkodással dolgoznak, a tsz- ben meg lehet találni a megélhetést. Az asszonyokat már azért is jó szó illeti, mert nagyrészük még a legnehezebb munkát is vállalja a cséplőgépnél Akik még nem értették meg... Meg kell azonban azt is mondani, hogy a 180 tagból még nem gondolkozik mindenki egyformán. Sokan vannak olyanok, akik mehetnének a t.sz-be dolgozni, de inkább csak a férjeik keresetére számítanak, akik az erdőgazdaságban, vagy máshol, ipari üzemben dolgoznak. Egyik másik asz- szony még azt iK elfelejti, hogy a közös mindenkié, s azzal kü- lön-külön senki sem rendelkezhet. P. S-né ügye azért került a rendőrségre, mert levágta az árpa kalászát. T. N. L.-nének és K. Anlalnénak azért kell felelnie közgyűlés, illetve fegyelmi bizottság előtt, mert árpát akartak ,,mellékúton” hazavinni. Mikor az elnök megállítot-
