Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-06 / 208. szám

ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1962. szeptember fl. A szovjet közvéleményt nem nyugtatta meg az amerikai válaszjegyzék Moszkva (MTI) — A washingtoni sajtóért* kezleten elhangzott bejelentés, amely szerint a Szahalin tér­ségében történt határsértés a véletlen műve, sem bizalmat, sem meg­nyugvást nem keltett a. szovjet közvéleményben. Az amerikai válasz jegyzék, amely erős szélre, és nehéz na­vigációs viszonyokra hivatko­zott, csak fokozta a szovjet em­berek felháborodását. AZ IZVESZTYIJA szerdai száma kommentárt kö­zöl M. Mihajlov tollából a Szovjetunió ellen végrehajtott, újabb provokációs kémrepü­lésről. A cikk szerzője megálla­pítja; az amerikai kormány hiva­talos képviselői, ahelyett, > hogy elítélnék ezt a pro­vokációt, ,,ügyetlen kísérle­tet tesznek önmaguk tisz­tázására, • kísérleteket, amelyek nem méltóak ve­zető politikájukhoz”. Az említett kísérletek — folytatódik Mihajlov cikke — összeegyeztethetetlenek Azok­kal a nyilatkozatokkal, amelye­ket Kennedy a Powers által 1960-ban végrehajtott kémre­pülés után tett. . .LONDON Az angol sajtó részletes és, feltűnő beállításban ismerteti az Egyesült Államok kormá­nyához intézett szovjet jegyzé­ket, amely tiltakozik a Szov­jetunió légi terének egy ameri­kai kémrepülögép által történt megsértése ellen. A lapokegy- szersmind ismertetik az ame­rikai válaszjegyzéket, hangoz- tatva, hogy ez új gyorsasági világcsúcs a diplomácia törté­nelmében, ami Kennedy sze­mélyes utasításának, eredmé­nye, miután az elnök kerülni akarja a korábbi kémrepülő­gép incidens megismétlődését. Egyes lapok emlékeztetnek arra., hogy Kennedy elnökvá­lasztási beszédében kijelentet­te, illő dolog lett volna, hogy oz amerikai kormány kifejezze sajnálkozását az 1960-i kém- repüiőgép-incidensért. Az angol lapok tartózkodása érthető, mert Anglia nagyon kényes- helyzetben van, hiszen hivatalos beismerések szerint legalább három amerikai U—2 repülőgép állomásozik angol támaszpontokon. ROMA ;' ’ „Komoly amerikai provoká­ció” címmel ismerteti az Unila . az Egyesült. Államok kormá­nyához intézett szovjet jegyzé­ket. A Milánóban megjelenő Giomo megjegyzi: Az ameri­kai repülőgép által elkövetett határsértés erősen hasonlít az 1960 tavaszán történt Powers_£éle incidenshez. Az Avanti az U—2 újabb incidensével foglalkozó vezér­cikkében „veszélyes játéknak” névért az amerikai militaris­ták akcióját. AZ INDIAI KÖZVÉLEMÉNY képviselői hangot adnak annak az aggodalmuknak, hogy az ilyen bűnös akciók lehetetlen­né tehetik a leszerelési tárgya­lások folytatását, holott ezek­hez a tárgyalásokhoz a világ népei nagy reményeket fűznek. WASHINGTON Az UPI közlése szerint ame­rikai kormánytisztviselők szerdán bejelentették, az U—2 repülőgépek to­vábbra is folytatják tevé­kenységüket a Szovjetunió határai mentén. Az amerikai kormány vezető tagjai és a hírszerző szolgálat képviselői tanácskozást tartot­tak a szenátus katonai és kül­ügyi bizottságával, megvitat­ták a Szovjetunió területe fe­lett végzett legutóbbi, légi kémkedést. De Gaulle és Bdeuauer (Folytatás az 1. oldalról.) megnyilatkozásokból a követ­kező kép bontakozik ki: Bonn és Párizs szövetsége minden vonatkozásban — különösen katonai téren — a jövőben még szorosabbá válik. Ezt a « tényt Bonn igyekszik majd kihasználni eddigi hideg- háborús politikájának alátá­masztására. Ugyanakkor vi­szont a NATO-n belül a fran­cia—nyugatnémet külön szö­vetkezés tovább élezi majd az ellentéteket egyrészt a Bonn— Párizs tengely, másrészt pedig az angolszász hatalmak és a nyugateurópai kis államok kö­zött. A visszhang elég bizalmatlan Az angol közvélemény hű­vös, fanyar hangulatban fo­gadja De Gaulle nyugat-német­országi látogatását. Lapjelenté­sek gúnyosan hangsúlyozzák a biztonsági intézkedések em­beremlékezetet meghaladó mé­reteit. London leplezetlen, aggoda­lommal figyeli a De Gaulle és Adenauer közötti bizalmas megbeszéléseket, átlói tartva, hogy céljuk Anglia kizárása az Európai Politikai Unióból. A Daily Express politikai tu­dósítója ••• szerint De Gaulle minden erejét megfeszítve szo­ros politikai egységbe igyek­szik forrasztani Franciaorszá­got és Németországot, A meg­beszélés fő tárgya a politikai unió megteremtése, vagy leg­alább is a barátság kiépítése a két ország között. * A francia közvélemény ag­gódva 'kíséri figyelemmel De Gaulle nyugat-németországi" útját. A haladó demokratikus sajtó felháborodással kom­mentálja a Bonnban elhang­zott beszédeket, amelyeknek hidegháborús jellegét csak alá­húzza a De Gaulle fogadására egybegyűlt nyugatnémet átte­lepültek. revansista tüntetése. Az Humanité vezércikkében rámutat: a,francia államfő be­szédében „a szovjetek uralmi törekvéseit” emlegetve igyeke­zett igazolni a német militaris­tákkal kötött szövetségét. Az Aurore amiatt aggódik, hogy De Gaulle a németek ke­zére játssza Európát, Az az Európa — írja a lap —, amelyről De Gaulle álmo­dozik, elveszni az angolszász világ reális támogatását. Enél- kül pedig Nyugat-Európa öt­veri éven belül egyszerűen né­met lesz. Fennáll az a veszély, hogy magáévá teszi a német területi követeléseket. Vajon a. mi ifjúságunk fogjon majd fegyvert azért, hogy Németor­szág visszakapja önhibájából elvesztett területeit? Ilyen kockázatot nem vállalhatunk. Elé! retain! iiésipsrii a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről ■ Lapunk folyamatosan közli a Központi Bizottság kongresszu­si irányelveivel kapcsolatos vé­leményeket. észrevételeket, ja­vaslatokat, Kérjük azokat az elvtársakat és pártonkívüli dolgozókat, akik az irányelvek­kel kapcsolatos véleményük, észrevételeik, vagy javaslataik publikálására, közlésére igényt tartanak, azt az alábbi címre küldjék be; Északmagyaror- szág Szerkesztősége. Pártrovat. Miskolc, Tanácsház tér 2, GRUBICS JÓZSEF, az LKM acélműi alapszervezet párttitkára: — 1956. előtt is alapszerveze­ti párttitkár voltam, s jelenleg is az vagyok. Tapasztalatból mondhatom, hogy ma egészen más egy párttitkár helyzete és fllsódobszai lakosnak kedvezel! a szerencse Az OTP gépkocsi-nyere- mény betétkönyvek legutóbbi sorsolásán megyénkből egy al- sódobszai lakosnak kedvezett a szerencse. Simon József, a Szerencsi Felvásárlási kiren­deltség dolgozója Skoda Octá- via Super gépkocsit nyert. Simon József az elmúlt év áprilisában tízezer forintot he­lyezett gépkocsi-nyeremény- betétkönyvbe és nem is remél­te, hogy ilyen rövid idő alatt ez az összeg egy gépkocsit „ka­matozik". Az Országos Takarékpénz­tár legközelebb novemberben tart hasonló sorsolást. Akik pedig október 31-ig váltanak gépkocsi-nyereménybetétköny- vet., azok már a februári sor­solás autónyertesei lehetnek. innmmiiiiimutmin!l Egy mondatban».. A japán katonái hatóságok szerdán erős rendőri fedezet­tel nagysietve átszállították Jokohama kikötőjéből a kato_ nai támaszpontokra azokat az irányítható lövedékeket, ame­lyek a napokban titokban ér­keztek az Egyesült Államokból. Az Egyesült Államok pasa­dénál kísérleti telepéről ked­den , elektronikus parancsot küldtek a 2 300 000 kilométer távolságban lévő Mariner—2 Vénuszűrhajónak, ami által az elektronikus , jelek hatására működésbe lépett az űrhajó. kisméretű rakétája, amely csökkentette a sebességet és megváltoztatta az űrhajó pá­lyáját. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának hatá­rozata szerint 1962. november 5-re összehívták a párt VIII. kongresszusát* A Dán—Szovjet Együttmű­ködési Társaság meghívására szerdán Koppenhágába érke­zett Jurij Gagarin alezredes, a világ első űrhajóspilótája és felesége. a munkája is, mint ötvenhat előtt. Akkor gyakran önmagá­val is szembe került az ember. Egy beszámoló, vagy egy jelen­tés például rendszerint csak akkor volt „jó”, ha az minden szépet és jót tartalmazott, a mi életünkről — a gondokat, a problémákat viszont figyelmen kívül hagyta. — Vagyis, ha egy. kicsit „lakkozva” tüntette fel az életet. Gondjainkról, prob­lémáinkról őszintén véleményt nyilvánítani, vagy vitázni nem mindig volt ajánlatos. Maradt tehát a hallgatás, a beletörő­dés, a fásultság. — A következ­mények ismeretesek.:; Ma természetes, hogy olyan­nak vegyük az életet, mint amilyen, torzítások nélkül. Ter­mészetes, hogy örülünk annak, aminek valóban örülni lehet, bosszankodunk, vitázunk, és bí­rálunk is, ha valahol hibát lá­tunk. Vagyis, az elmúlt évek során kialakult nálunk az őszinteség légköre, s ez nagyon jó dolog. Mindenki tapasztal­hatja, hogy pártunk a Közpon­ti Bizottság kongresszusi irány­elveit is kellő időben-és nagyon őszintén az egész nép elé tár­ta. Idő, lehetőség, és megfelelő légkör van az őszinte véle­mény-nyilvánításra. Mondjuk is el a véleményünket őszinte szóv.al és tettekkel is. Szerintem a kongresszusi irányelvek vitái során a tettek a szavaknál is többet monda­nak. — A kongresszusi ver­senyben tett vállalásaink telje­sítését például aligha lehetne másként értékelni, mint pár­tunk jó politikájának helyes­ségé^ MAKAI JÁNOS főtechnológus, Kqpnyűgépgyár: — Vállalatunk műszaki kol­lektívája is tanulmányozta már a kongresszusi irányelve­ket, különösen annak „A gaz­dasági építő munkánk felada­tai” című fejezetét. E fejezet» bői világosan kitűnik, hogy az elkövetkezendő időben gazda­sági tevékenységünk fő vonala; a gazdaságosság fokozása, a termelékenység emelése, az ön­költség csökkentése. Gyártmányainkat magas mű­szaki színvonalra kell emelni és csak olyan gyártmányok gyártásával szabad foglalkozni, amelyek a világszínvonal szintjéhez köze] állnak. Isme­retes. hogy az ipari termelés növekedésének évenként 8—9 százalékot kell elérnie. A gép­iparban általában olyan gyárt­mányokat kell gyártani, ame­lyek viszonylag kis anyagigény mellett magas szakképzettsé­get igénylő munkával állítha­tók elő. Rögzíti az irányelv azt hogy acélgyártásunk meg­a te er ü\ zű fc m na eg sz ny a gá va m; ke M: az Va lévő kapacitásait fokozottabban a minőségi gyártmányok előál­lítására kell felhasználni. Ah­hoz, hogy a fenti célokat elér­jük, meg kell gyorsítani a mű­szaki fejlesztési feladatok tel­jesítését. A kongresszusi irány­elvek éppen ezért rögzítik, hogy az üzemi, valamint a gép­ipari kutató gyártmányfejlesz­tő intézetek az eddiginél több anyagi támogatást kapjanak* Ugyanakkor e tervekben dol­gozó kutatóknak és fejlesztők­nek fő feladatul tűzi ki, hogy a gyártmányaink konstrukcióit és a termelés műszaki színvo­nalát az élenjáró országok szín­vonalára kell emelni* Az irányelvek tanulmányo­zása után a vállalat legfonto­sabb gyártmányainak világ- szín vonalra történő emelése érdekében a konstrukció és a technológiai osztály dolgozói tanulmányi tervet készítettek; Ez a terv tartalmazza azokat a legfontosabb feladatokat, ame­lyek szükségesek ahhoz, hogy vállalatunk exportgyártmányai árban és minőségben verseny­képesek legyenek a világpia­com tes) az üt: fai SZ; mi ny ha alí föl va sz< az szc jüi kö ke A lal zoi be re mi sái ke És így dolgozik az oszlári termelőszövetkezet Oszlár, Borsod megye leg­kisebb településeinek egyike. Nem statisztikai felsorolás­ként, csak hogy körülbelül ké­pet nyerjünk róla; lakóinak száma alig van fölül 500-on, vetésterülete pedig 927 hold. — A faluban négy család ki­vételével mindenki a tsz-ben dolgozik. Az oszlári tsz fő terménye a kukorica, de ter­mészetesen vetettek gabona­A potsdami kastélytól a rSteimsi székesegyházig tdi fia kö, tój ne c i ke üz ho ba né ho Qo pá ha ke Óál zéi ell s < de nn há í>o a ; áp ki\ ttii 2ei Ka Ka Ke na os rii ni ne Iái SS hi íá be t félét is. Az aratásnál es csep. lésnél volt némi fennakadás — kevés volt a gép. Később segített a hejőbábai tsz, s így augusztus 28-ra befejezték az aratási és cséplési munkálato­kat. A nyári mélyszántással végeztek. A vetéshez még nem kezdtek hozzá. Kíváncsi voltam, hogy mű­ködik a termelőszövetkezet, s ezt bizonyos szempontból meg­állapíthatjuk félig-meddig, ha választ kapunk arra az általá­nos kérdésre, mennyit fizetnek- munkaegységenként. ! — Tavaly 30 forint 96 fillért fizettünk, de ez az összeg pre- [ mizálással 46 forintra is fel- -ment — tájékoztat Faragó Jó- [zsef tanácselnök. Kérdezgetek ', erröl-arról, s a feleletek alap­ján megtudom, mit termel a [tsz, hogy gazdálkodnak. ■ Csalt úgy dióhéjban; 20 hold [dohányt, 30 hold cukorrépát !és ugyanennyi burgonyát ve­ttettek. Van baromfitenyésztő [telepük — 4000 baromfival. Eb- ■ből 20 mázsát leszerződtek. [Szívesen szerződnének többet ',is, de nem tudják az állatokat [hol elhelyezni. Ezenkívül van [93 hízósertésük is. [ S hogy a legújabb tervekkel • sem maradjunk adósak; épít­kezni fognák. Az ősszel ú] ! lóistálló és juh-hodály építését ■kezdik meg. [ Búcsúzóul még ennyit mond ■ a tanácselnök: [ — Szeretnénk, ha jól dol_ ! gozna a szövetkezetünk, s ez .reméljük, hogy sikerülni is [fo& I [ Tanácstagi fogadóórák: Megyei tanácstag; . Szeptember 7-én: ülés Gyulánőj Kovácsvágás, tanácsháza, 16 órától. . Városi tanácstagok: ‘ Szeptember 7-én: Pásti Lajos* 'Bartók B. Művelődést Ház, 17 órá- [tól; Tóth Márat, Kommün u. 2.* ,fszt. 6., io órától, [ I. kér. tanácstag; . Szeptember 7-én: Palugyay Pál, • Zsarnal-telep, sajópartt vízművek ■kultúrterme, 10—20 óráig. . a. kér. tanácstagok: ’ Szeptember 7-én; Boda Lászlói 'Bartók Béla Művelődési Otthon, [17—10 óráig; Király Lenke. Bartók [Béla Művelődési Ház, 17—19 óráigi .Szabó István, Patyolat Vállalati • Györi-kaptt. 17—18 órutái A vagyonalapító, August Thyssen 1910-ben már 55 millió aranymárkát kitevő magánva­gyon birtokában szólította fel Vilmos császárt többször Nor­mandia, a Baltikum, Finn­ország, sőt Ukrajna megszállá­sára. A császár — mint tudjuk •— hallgatott rá. Németország­nak sok vérébe került ez a ta­nács, amíg az első világhábo­rút végülis elvesztette és Vil­mostól megszabadult. Ám Thyssenéktöl nem! 1023-ban Fritz Thyssen, az utód már 100 000 márkával segítette Hit­ler kezdődő mozgalmát. Ké­sőbb Hitler, uralomrajutása után, összekülönbözött Thyssen- nel ugyan, ez azonban nem ár­tott a nagyiparosnak. Sőt! El­hagyta Németországot és a há­ború után, mint „a nácik áldo­zata” komplett „demokrata­ként” tért vissza. Közben oda­kint, Nyugaton szoros kapcso­latba került azzal a Forestall lal, aki akkor, mint a Dillon Read amerikai bankház kép­viselője több mént 77 millió dollárt fektetett az egykor Hit­lert finanszírozó Thyssen vál­lalatába. Alig ért véget a há­ború, Forestal az USA hadügy­minisztere lett. Természetesen volt rá gondja, hogy volt üzlet­társának vagyonát addig tartsa zárlat alatt, amíg a Hitlert tá­mogató tevékenysége miatt minden későbbi emigrációja ellenére elítélt Thyssen szabad­lábra nem került. Akkor aztán visszaadta az egészet egykori kollégájának. Hjtler elveszt­hette a háborút!, de Thyssen nem! És vállalata ma ismét uralja a nyugatnémet gazda­sági életet. / Máté Iván (Folytatjuk^ a hitleri időkben kompromit­tált elemek visszaözönlése a politikai életbe. Hiszen ezek az emberek szoros kapcsolatban álltak Hitler idejében azzal a német nagytőkével, amelyet éppen az új pénzreform, az utána meginduló amerikai se­gítséggel támogatott tőkés-kon­junktúra tett újra nagyhata­lommá. Mi sem természete­sebb, minthogy az egykor Vil­mos császárt, majd Hitlert tá­mogató urak visszatérése las­san visszahozta a bonni állam­ba Hitler katonáit és politiku­sait is. „Azok az emberek, akik a hitleri rendszer összeomlásá­nak pillanatában eltűntek, újra megjelentek. Ezeket a vészt- jóslóelemeket nem néptömegek hívták. A nyugati demokrácia képviselői voltak most azok, akik az akkoriban többnyire pacifista beállítottságú nyugat­német tömegek megbotránko­zására visszahelyezték a nye­regbe a tegnapi halálos ellen­ségeket — a német militariz- must abban a tévhitben, hogy az kiváló szövetséges lehetne a holnapi ellenséggel szem­ben.” Thomas Mann írta le eze­ket a sorokat és az események mindenben igazolták. A Thyssenek története Nézzünk egy példát a sok közül. Sok képeslapban jelent meg az a kép, amikor a nyugat­német' Adenauer kancellár ki­tüntetést nyújtott át a híres német nagyiparos, Fritz Thys­sen özvegyének. Az agg kancel­lár karján ott mosolygott a né­met nehézipar egyik vezéré­nek özvegye. Milyen csillád is ez? ból a Nyugat előretolt hideg- háborús bástyája lett, amely­nek feladata a Szovjetuniót fenyegetni” — állapítja meg Abosch találóan —, majd hoz­záteszi, hogy miután „a Nyugat berlini jelenléte a négyhatalmi egyezményen, a Szövetséges El­lenőrző Bizottságon és a négy szövetséges távolról sem közös elvein nyugszik, attól a pilla­nattól kezdve, hogy ez a kö­zösség összeomlott — a nyugati csapatok állomásozása elvesz­tette jogi támaszát”. Nem mi mondjuk, nyugat­német szerző állapítja ezt meg, de aláírhatjuk minden sorát, mert a restaurált kapitalista Nyugat-Berlin valóban a tőkés terjeszkedés szimbóluma volt már megalakulásakor a valódi demokratizálásra törekvő ke­leti zónán belül. A nácik visszatérnek Ide jutottunk a Nagy Frigyes egykori potsdami kastélyában megkötött egyezménytől három esztendő alatt és ez nyomta rá azután a bélyegét mindarra, ami következett. Mert amikor az. 1949. május 24-én elfogadott bonni alkot­mány szellemében létrehozott nyugatnémet állam a restau­rált kapitalizmus szellemében megszületett és a pénzreform segítségével a tőkések érdeké­ben számolták fel a háborút, akkor egyidejűleg megkezdő­dött egy másik folyamat isi ¥ szaállítása felé haladt. Ennek legdöntőbb eseménye a nyugati zónákban végrehajtott pér\z- reform volt. „Ez a Nyugat és ■Kelet közötti gazdasági szaka­dást jelentette, amely megelőz­te a politikai szakadást” — ál­lapítja meg Tillenussah együtt igen helyesen Abosch —, de to­vább is megy és leszögezi, hogy az 1948. június 18-án hozott in­tézkedés eredményeképpen „a készpénz-készletek kisajátítása által megszilárdították a tőke, gyár-, bank- és földtulajdono­sok helyzetét és erejét. A re­form a háború utáni szociális mozgalom lélekharangja volt. A háborút tehát a tőkések ja­vára számolták fel”. Az USA befolyása így nem­csak azt jelentette, hogy meg­teremtették az egyesített zó­nákból a jövendő nyugatnémet állam politikai alapját, hanem egyben meghatározták annak szigorúan kapitalista gazdasági felépítését is. A Szovjetunió egy nappal előbb közös pénz­reformra tett javaslatot, ezt azonban a nyugatiak elutasítot­ták és rendelkezésük kénysze­rítette a..^zovjet megszálló ha­tóságot, ° ,Vjv a maga zónájá­ban mos ' *- ő is pénzrefor­mot léptesse.*! életbe. A nyugati rendelkezés azon­ban érintette a szovjet csapa­tok által megszállt területen fekvő Berlinnek nyugati szek­torát is, amely ettől kezdve „a nyugati szövetségesek kölcsö­nös barátságának szimbólumá­II. A nyugati politikának ez az 1946—47 folyamán átalakuló - vonalvezetése nem hagyhatta érintetlenül Németország nyu- . gáti iriegszálló övezetbe eső ré­szét sem. A nácizmus összeom­lása űrt hagyott maga után és az űrt eleinte nem töltötte be más, mint a félelem a bizony­talan jövőtől, az éhezés meg kilátástalanság. A keleti részen a szovjet megszállás következ- . tében a demokratizálás került napirendre, nyugaton azonban „az űrt az Egyesült Államok töltötte be. Ezrével hozta a dollárokat, az amerikai életmó­dot” — mutat rá a nyugati zó­nában beállt változásra Abosch kitűnő tanulmányában, amely­re többször fogok még hivat­kozni. A háborút a tőkések javára számolják fel Az Egyesült Államok hatása azonban másban is megnyilvá­nult Mégpedig miben? Nos abban, hogy ha a keleti zónában a szovjet csapatok je­lenléte a demokratikus átala-' kulásnak szocializmust építő jelleget adott, az angol—ame­rikai és francia zónák, amelyek előbb kettős, majd hármas egyesülést hajtottak végre (Bi- zonid; később Trizonia), de­mokratikus átalakulása termé- Jttesen a kapitalizmus, vagyis « nagypolgári demokrácia visz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom