Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-28 / 227. szám
Pdntcfc, 1962. szeptember 28. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Kongresszusi munkaverseny a Miskolci Pamut A kongresszus jegyében indított munkaverseny országszerte egyre szélesedik. Nemj denek a jobb termelési eredményekért. Nézzük meg, milyen a verfM'-' " Váraljai Kirolync, n Béke szocialista munUabrigátl vezetője, a gyíirílsíonö gépei előtt. A t erste 1] esi lést) eil és a minőségi munkában egyaránt élen jár. Foto: Szabados György csak az üzemekben, hanem a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban is küz,, Műanyagból készült hajót ^próbáltak ki a Szovjetunióban Sikerrel kipróbálták a Szovjetunióban az első, 65 utas befogadására alkalmas műanyaghajót. A hajó testét hegesztés és szegecselés nélkül, öntéscs módszerrel készítették. Burkolata négyszer olyan könnyű és sokkal tartósabb, mint a szokásos fémburkolat, amellett nem rozsdásodik, nem szorul évenkénti festésre, jól ellenáll az édes- és sós víznek, olajnak, benzinnek egyaránt. Százötven lóerős motorja 21 kilométeres óránkénti sebességre képes, a parancsnoki hídról egyetlen ember irányítja a félautomata kormányberendezést. A hajótest teljes terhelés mellett is mindössze íélméter mélyre süllyed a vízben, tehát kiválóan alkalmas a sekély folyókban való közlekedésre; senyszellem a Miskolci Pamutfonodában, mit vállaltak, s milyen eredményt értek el eddig? A pamutfonó dolgozóinak vállalása sokrétű. Tervbe vették, ’• "így éves tervüket 30 tonna fonallal túlteljesítik. Augusztus végéig már 28.6 tonna fonallal termeltek többet. S ilyen munkalendület mellett bizonyára még túl is teljesítik eredeti felajánlásukat. (Feltétlenül meg kell azt Is jegyeznünk: ezt az eredményt úgy érték el, hogy felhasználták azt az anyagot is, ami különben a szemétbe került volna.) Ezenkívül nagy gondot fordítanak a minőség javítására is. Fél százalékkal javítják a gépi termelékenységet, a munka termelékenységét pedig másfél százalékkal. A több és jobb termelésen kívül szélesítik a dolgozók szakmai és politikai továbbképzését. A művezetők nagy része elvégezte, vagy jelenleg végzi a textilipari technikumot, kisebb részük műszaki és szakmai továbbképzésen vesz részt. A vezetők számára most kezdődik a szakszervezeti és politikai továbbképző tanfolyam. A pamutfonö dolgozói nemcsak a gépek mellett, a műszakban állják meg helyüket, hanem a műszak utáni társadalmi munkában is szinte kivétel nélkül mindenki részt vesz. Áprilistól 10 ezer óra társadalmi munkát végeztek. így építették fel a sporttelepet, a fonoda előtti buszmegálló várakozóját, így parkosították környékét, állítottak fel padokat A megállótól a fonodáig vezető járda is az ő munkájukat bizonyítja — a vállalat területének parkosításával együtt. Az üzem munkásai — akik majdnem mind nők — nagy lelkesedéssel dolgoznak. A pamutfonóban 48 brigád harcol a „szocialista” cím elnyeréséért. S hamarosan kezdődik a pamutfonoda brigádjai között a küzdelem a Szocialista műszak címért is. Forgó Edit Ki az illetékes? Miskolc IV. kerületében a Moziüzemi Vállalat egy elavult, rossz épületből 700 ezer forintos költséggel új filmszínházat létesített. A filmszínház mellett, az utcai fronton a tanács előírása szerint vállalatunknak betonjárdát is készíttetnie kellett. Egy régi útjelző tábla állt azon a területen, amely így a járda közepére került. Kértük a IV. kerületi tanácsot, távolittassa el. Azt a választ kaptuk, hogy a rendőrségre tartozik. Oda is fordultunk, ott azt mondották, hogy az a tanács dolga. Ez szóban többször megismétlődött, most végül nem tudjuk, kinek kell a közlekedést jelző táblát eltávolitania? Vállalatunk nem nyúlhat hozzá. Egyébként meg kell jegyeznünk, hogy a tábla a jelenlegi helyén életveszélyes, mert a filmszínház vészkijáratával szemben van, a járda közepén, s általában is gátolja a normális közlekedést Benyák Béla, igazgató Teljesítenék vállalásaikat a DlMRVfiG üzentegvségei Pártunk VIII. kongresszusának tiszteletére tett felajánlásaikat a DIMÁVAG gyáregységeiben teljesítik, illetőleg túlteljesítik, sőt újabb vállalások tételével akarják köszönteni az ünnepi eseményt. A rúgóüzem dolgozói elhatározták, hogy a mezőgazdaság gépesítésének támogatására szeptember 30-ig terven felül 200 ezer forint értékű kombájn-öntvényt hőkezelnek le. Vállalásuknak szeptember 25- re 229 ezer forint értékű öntvény hőkezelési munkáinak elvégzésével eleget tettek. Az üzem dolgozói most arra vállalkoztak, hogy december 31-ig további 150 ezer forint értékű hőkezelési munkát végeznek el. IJjabb felajánlásukban a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat részére traktor hev- nyólánctagoknalc, mint tartalékalkatrészeknek hőkezelését vállalták. A szerszám- és készüléküzem dolgozói több mint 200 ezer forint értékű anyag és szerszám megtakarítását vállalták és a pártkongresszus tiszteletére eddig már 123 ezer forint értékben tettek eleget. Az üzem dolgozóinak teljesítése azért is értékes, mivel a tervek és felajánlások határidő előtti teljesítéséhez ők biztosítják a szükséges szerszámokat és készülékeket a többi gyáregységek részére. A gyár dolgozói egyember- ként indultak harcba a kongresszusi felajánlások teljesítéséért, hogy aktív résztvevői lehessenek a kongresszusi zászló megszerzéséért indított munkaversenynek. * V V V . i társadalmi gondok megoldásának óhaja. Tudják nagyon jól, hogy mit vállalnak. Le kell mondaniuk a meleg üzemről, a megszokott környezetről, a megszokott életmódról. S mégis vállalják a feladatot, mert tudják, hogy ma már egy a falu és a város gondja, közösek törekvéseik. Köszöntjük azokat, akik a DIMAVAG-bóI, a kohászatból, a Mezőgazdasági Gépjavítótól. a Könnyűgépgyár- tól, a Kertészeti Vállalattól önként jelentkeztek traktoros munkára. Köszöntjük őket azért, mert elhatározásukkal ismét igazolják, hogy a munkásosztály egy pillanatra sem feledkezik meg a másik nagy- dolgozó osztályról, a termelőszövetkezeti parasztságról. A segítségnek ezernyi példáját cs jelét tapasztalhatták már a falusi emberek. Áz ipari munkások önzetlenek voltak akkor is, amikor a közelmúltban a falut járták, hogy terjesszék a meggyőző szót. amikor a dolgozó parasztság a nagyüzemet választotta. Önzetlenek akkor, ariiikor időnként megjelennek egy- cgy gazdaságban, hogy segítsenek a legszükségesebb munkákban. Az egész társadalom figyelme és tisztelete övezi azokat, akik megértették a hívó szót, s vállalják a megszokottól eltérő körülményeket, azt, hogy rövidebb, hosz- sznhb ideig távol lesznek családjaiktól. Köszöntjük őket, s kívánjuk, hogy» siker koronázza fáradozásukat. — garami — A szeszélyesen kanyargó Sajó partján, a Miskolci Pamutfonó tőszomszédságában néhány év- zel ezelőtt kubikosok, vasbetonszerelők jelentek meg. Az újság rövid híradásban jelezte, hogy megkezdték a 36-os Autó- közlekedési Vállalat, köznyelven szólva a MÁVAUT új telephelyének építését. 1961-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Minisztertanács — igen bölcsen — úgy határozott, hogy a megyében működő közlekedési vállalatokat egységes irányítás alá vonják Lássa el egy vállalat a személyszállítás, teherautó fuvarozás és a vidéki társvállalatok irányítását. A MAVAUT. a TEFU és az Ózdi Közlekedési Vállalat ösz- szevonása 1962-ben megtörtént. Néhány szakember kétkedéssel fogadta, hogy életképes lesz-e az újonnan létesített vállalat, maradék nélkül megoldja-e a legfontosabb személy és teheráru szállítási gondokat. Az elmúlt néhány hónap tapasztalatai azt bizonyítják, hogy bőségesen, kamatostól megtérülnek azok a költségkihatások, amelyek az összevonással jártak. A három vállalat gépkocsi karbantartását az elmúlt években nem oldották meg. Az új vállalat vezetői úgy tervezték, hogy a karbantartási költségek csökkentésével 1962-ben mintegy hét millió forintos megtakarítást hajtanak végre a népgazdaság javára. A félévi mérlegbeszámoló több mint hat millió forintos önköltségcsökkentést mutatott ki a gépjárművek karbantartásánál! A hihetetlen nagymértékű karbantartási költségcsökkenés elsősorban annak köszönhető. hogy a 36. számú Autóközlekedési Vállalat új telephelyén az eddigiektől szervezettebben folyik a munka, a műszaki vezetők és a dolgozók olyan feltételeket teremtettek a javítási munkálatokhoz, amelyek mindenkor biztosítják az egyenletes anyag, pótalkatrész és munkaerő ellátást. Hosszú esztendőkön keresztül az autóközlekedési vállalatok vezetői hiába törték fejüket az importanyagok helyi anyaggal való helyettesítésével. 1962 januárjában például az összes felhasznált alkatrészeknek csak 9,6 százalékát pótolták felújított anyaggsl, illetve alkatrésszel. Augusztusban már 19,4 százalékos volt a felújított alkatrészfelhasználás. A legfényesebb példája a takarékoskodásnak a gépkocsiknál használatos adagolók cseréje. Egy hathengeres motorhoz azelőtt 6200 forint értékű külföldi adagolóberendezést használtak fel. A felújítások megszervezése után egy adagolóberendezés csak 600, legfeljebb 800 forintos költségterhet jelentett a vállalat pénzgazdálkodásában. A vállalati összevonások előtt szinte visszatérő probléma volt, .hogy negyedévről negyedévre ~:i szállítási feladatoktól fugs''göen új gépkocsikat igényeltek* la különböző közlekedési vállalatok. I | Nem lehetett másképp [ cselekedni, . ■ mert a meglévő gépkocsik karbantartása, illetve javítása is Itúlságosan hosszú időt vett ‘igénybe. A vállalati összevonás lután az új telephelyen a nagyjavításra beküldött gépkocsik [fő darabjait előre elkészítik, így ■ csak a régi kiszerelése és az [új alkatrész beszerelése jelent ■ sürgős munkát. [ Sokan azt hihetnék, hogy a ■nagyszerű termelési eredmények a vállalat új telephelyének tudhatók be. Igaz, kényelmesebb és szervezettebb körül- Imények között folyhat a mun- •ka, azonban néhány nagyon in- Idokolt; megjegyzés azt bizony ifi a, hogy éppen a kongresz- [szusi verseny, a párt VIII. •kongresszusára való készülődés, [a kommunisták és pártonkívü- t.liek akcióegysége teremthette |[meg az új eredmények előfel- | tételeit. É A kongresszusi verseny egyik fllendítő ereje a 36. számú Autö* közlekedési Vállalatnál az is, ahogy a vállalat irányító szervei f máris ígéretet tettek eev nasv- Íteliesítménvü gumi javító mü- ihelv létesítésére, valamint több < más műszaki és szociális csarnokrész megéoítésér». * Fásztory Alajos V — Hogyne ismerném. Isme-it rem az embereket, ismerem az’ eredményeket. Balázs Miklós-; nak alaptermészete: minden' után érdeklődik, mindent meg akar ismerni, tanulni. Elsők' között volt, aki megismerte az új kemencék műszereit, elsők között van a tanulásban. És nemcsak ő, a brigád minden tagja tanul. A brigádtagok pél-' dául olyan anyagot tanulnak,- ami csak az olvasztár számára kötelező. És ha a segéd is olvasztár színvonalú tudással dolgozik ... azt hiszem ez sokat megmagyaráz. De hadd hívjam segítségül a statiszti-, kát: a második negyedévben ez a brigád érte el a legjobb ered-! ményt. Óránként közel fél ton-- nával termeltek többet, a várt.-, nál, s 2,19 kilóval csökkentették (egy tonna acélra számítva), a ferromangán felhasználását. TULAJDONKÉPPEN ez e'ég egy riporthoz. Dehát a kíván-' csiság vonz, vajon mit mond Balázs F. Miklós? Neki is elmondom a sokszor ismételt | kérdést. A jól megtermett, szé-j lesvállú. izmos olvasztár mély! meggyőződéssel mondja: .j — Véleményem szerint a mű-] szak legjobb brigádja a Szed-3 Iák Jánosé. Itt van a „szom-3 szédban”. a VIIT-as kernen-1 cénél. ] Nem is váltam volna másí választ tőle. >! Csorba Barna * — Igen jó a szellem — véli Petró István olvasztár. — Miklós mindig tudja mit kell csinálni, s azt is, hogy kell az embereket irányítani. — A Balázs-brigád tagjai — mondja Bakos József — úgy dolgoznak, élnek, mintha testvérek lennének. Nem iszákosak, a családi élet is rendezett ... nem, még csak hibát se tudnék mondani róluk. — Hogy egyénileg miért a Balázs-brigádot tartom a legjobbnak? — ismétli a kérdést Sánta Dezső acélgyártómester. — A brigád „szocialista” akar lenni. Nagyon értékes vállalásokat tett. És eddig többet tett, mint amit ígért. Van egy nagyon érdekes vállalásuk: minden héten feltárnak egy hibaforrást. Eddig 34 nagyon hasznos észrevételt, javaslatot tettek a kemencénél mutatkozó hibák megszüntetésére, De talán jó lenne, ha Kurta elvtársat is... IGEN, tehát szükséges a „hivatalos” vélemény is. Vajon hogy vélekedik az üzemvezető? — Huszonhárom ember véleményét jegyeztem fel. Mit gondol üzemvezető elvtárs, a dolgozók zöme kit ismer el „legjobbnak”? — robbanok be nagy lendülettel Kurta László üzemvezető irodájába. — Balázs F. Miklósét, — Látom, ismeri az emberek véleményét. lamennyi tagja „belevaló”. Ott van például az olvasztár, Miklós, ö mindenhol ott van. Tanácsot ad, segít. Tapasztalt, jólképzett olvasztár. És a többiek? A csapoló Kónya Józsi. Azt hiszem, sőt állítom, hogy a csapolást ő végzi a legjobban az egész kemencesoron. Az első segéd Domány István. Ügy nevezzük magunk között: „örökmozgó”. Nem nyugszik addig, míg minden munkát el nem végez és nem tűri el, hogy maga, vagy bárki tessék- lássék módon végezzen el valamit. A második segéd Varga B. István még „fiatal” a szakmában, de igen helytálló gyerek. — Az'én véleményem szerint is Balázsék dolgoznak a legjobban — véli Ivádi Barna, a VI-os kemence olvasztáré. — Szomszédok vagyunk, s így alaposan megismerhettem őket. Igen jól megértik egymást. Ügy dolgoznak össze, mint a fogaskerekek. Nagyon jó a szomszédi viszony. Ha segítségre szorulunk, hívás nélkül is jönnek. Máskor, ha nekik kell segítség, mi viszonozzuk. És mi a másik szomszéd véleménye? A keverőkemencénél dolgozók is Balázsékra „szavaznak”. — Nem vagyok soviniszta — mondta Burcsik János, az I-es kemence olvasztára —, de jónak tartom a saját brigádomat is. — És azonkívül? — Jól dolgoznak a VlI-nél is, de én mégis inkább a IV-es kemencénél Bicskei Béláékat javaslom. Szorgalmas emberek. A brigádvezeiő, a csapoló, a segédek „belevaló” gyerekek. A III-as kemence előtt négy ember beszélget. Egyöntetű vélemény: a VII. és VIII-as kemencénél dolgoznak a legjobban. — És a kettő közül? — A VXI-esnél, Balázs F. Miklósék — mondja Szojka Sándor csapoló. , — Miért? — Nagyon összetartó brigád. — Ennek mi a magyarázata? — Amilyen az irányítás, olyan a végrehajtás — fogalmazza meg egy mondatban Czudar András, az I-es kemence csapoló.ia. A másik kettő rábólint, hogy így van. Még egy-két eltérő vélemény s a „szavazatokat” a VII-esek kapják, Bicskei Béla. a IV-es kemence olvasztóra precíz értékelést ad. — A VII-es kemence brigádját tartom a legjobbnak. Va— Jó SZERENCSÉT! — Jószerencsét! — köszön vissza igen barátságosan Demeter Pál darukormányos, s kíváncsian néz rám, mit akarhatok tőle. — Tanácsot szeretnék kérni •— kezdem. — Cikket akarok írni az acélmű legjobb olvasztár-brigádjáról. Mit gondol, melyik kemencéhez menjek? A darukormányos zavarba |6n. — Nézze — keresgéli az el- Htasitáshoz a legudvariasabb szavakat —, én nem vagyok arra hivatott. Jobb lenne, ha a hivatalos szervek... — Én most az egyéni véleményekre vagyok kíváncsi. Megenyhül. — Az egyéni véleményemre? Az imás! Á VI-os kemencénél Ivádi Arpádékat javaslom. Nagyon rendes, dolgos emberek. De kérdezzen meg másokat is... Nem nagyon kellett a biztatás. Pontosan 25 ember véleményét jegyeztem fel. Egy ember kivételével segédek, olvasztárok. acélgyártók — Demeterhez hasonlóan —. amíg úgy tudták „hivatalosan" kell nyilatkozni, „begombolkoztak”, de szívesen adtak „egyénileg” tanácsot. A LEGJOBB... KSzvélenénykutatAs az ózdi acélműben * Kcvcs a képzett traktoros a [ gépállomásokon, s a falu a :• városra, az üzemi munkások- ■[ ra tekint. Hetekkel ezelőtt ;. sok gép még azért állt, mert > nem volt kit volánja mellé •! ültetni. A falu embereinek :• óhaját közvetítették a gép- :[ állomások vezetői, amikor :• segítséget kértek megyénk :[ nagyobb ipari üzemeitől. S j. a kérő szó visszhangra talál!. •[ Most egymás után jelentkez- :[ nek a traktorhoz értő ipari ;■ munkások, hogy segítsenek az őszi szántásban, a betaka> rítusban, a soron következő munkálatokban. .. Lapunkban is írtunk róla, :• hogy milyen nagy szükség :[ volna az önként jelentkező :• traktorosokra. Nagy Béla, a •[ Lenin Kohászati Müvek egy •I dolgozója így ír: •* — Olvastam, hogy a mezö•! gazdaságban nagy szükség ■:• van a szakemberekre. Én -a [:[ kohászatnál vagyok cszfergá- ■j I.VOS, mindenfajta forgácsoló [:[ gépen dolgozom: ’esztergán, [;[ horizonton, marógépen, véső- ■;• és gyalugépen, köszörűn. [:[ Szívesen elmennék vidékre, valamelyik (sz-bc, gépállo* másra, vagy állami gazdaságii! ha dolgozni kisegítésképpen, * vágj’ esetleg végleg is. Kc- [:[ rém, értesítsenek, hol van szükség rám?” — [j[ Nagy Béla saját clhaíáro<• zásából ragadott tollat, ami* kor levelét megírta. Az ön- ’[■ kéntes elhatározás késztette [:[ erre a lépésre. De vajon mi áll a sorok mögött, és mi [:[ fűti a több mint 100 ipari [:[ munkást, akik megértették a kérő szót és bekopogtattak a [:[ gépállomásokra. Az egyre izmosodó szocialista öntudat, A Megértették a hívó szót Hétmillió forint költségmegtakarítás a VHÍ. kongresszus tiszteletére
