Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-28 / 227. szám

4 ESZAKMAGTARORSZAQ Péntek, 1962. szeptember 28. goethe találó mondása szerint az igazságokat ismételni ” kell, mert a tévedések is ismétlődnek. Az iskola­reform alapvető tételének — közelebb az élethez — kérdé­sével azonban nemcsak a tévedések ismétlődésének lehető­sége miatt foglalkozunk évek óta immár*— ha szabad ezt a kifejezést használni —, társadalmi szinten, hanem azért, mert a tétel igazságát győzelemre is akarjuk vinni, és min­den nap tennünk kell érte valamit. Sok szép eredményről tudnánk most is beszámolni. Nemcsak az 5 plusz 1-es, a 4 plusz 2-es osztályok szervezésében, a gyakorlati foglalko­zások . térhódításában elért eredményekről, hanem arról is, amiért mindezt megteremtettük: a következményekről, a gyakorlati foglalkozásokon, az üzemek munkazajtól telített légkörében szerzett tapasztalatokról, az itt kapott élmények emberformáió, egészséges életszemléletre nevelő hatásáról is. Igen, amit diákjaink. a gépek mellett, vagy a földeken tanulnak, látnak, tapasztalnak, az óriási hatással lehet — van is — életszemléletük egészére, gondolkodásmódjukra. Hiszen az éló munka, a ml társadalmi rendünk alapja tárul eLibük eleven, forrongó lüktetésében, sok gondjával, fárad­ságával, győzelmes eredményével együtt. Ez pedig formál, átgyúr mindenkit a maga képére es hasonlatosságára. A gé­pek mellett, vagy a földeken dolgozó munkás iiat a diákokra. Ez az elsődleges, a lényeg. Bizonyos esetekben azonban for­dítva is érvényes ez a megállapítás. Volt már arra is példa, hogy az üzem fiatal munkása éppen a mellette ügyeskedő gimnazista hatására iratkozó L be a középiskolába. Nem álta­lános jelenség, de van ilyen, és ez is a gyakorlati foglalkozás helyes volta mellett bizonyít. A középiskolák szakirányú oktatásában azonban szinte nap-nap után új problémák kerülnek felszínre, sokminden vár türelmes magyarázásra, megértetésre. Érdekes például a „szakik” és a gyerekek viszonya, melyben két végletet lehet megkülönböztetni. Az egyik szerint az idősebb szakmunká­sok nem várnak semmit a gyerekektől, szerintük úgysem képesek azok semmire, de ha már a nyakukba sózták őket, hát el kell viselniük. Inkább csak a munkában hátráltató lábatlankodóltat látják bennük és eszerint is bánnak velük. Az igazság kedvéért hadd tegyük hozzá rögtön: nem sok ezeknek a száma, és minél jobban megismerik a fiatalokat, annál inkább megváltozik róluk a véleményük is. A másik véglet szerint a munkások szinte dédelgetik a tanulókat és nemcsak megmutatják, hanem el is végzik helyettük a kü­lönböző. munkafolyamatokat. Az egyik tanár, a politechnikai órák jó ismerője egy alkalommal így jellemezte találóan ezeket a munkásokat: ha a diák a kezébe tudja venni a reszelőt, akkor már őszintén, szívből gratulálnak neki. Tex- mészetes, hogy a két véglet között van a helyes módszei-, amelynek a megtalálásában, pontosabban: minél szélesebb körű ismertetésében, elterjesztésében kétségkívül sokat se­gíthetnének a pedagógiai előadások. A politechnikai oktatás életbeléptetése óta eltelt néhány év alatt hellyel-közzel egy igen káros szokás is kialakult. A szakemberek „repi'ezentálásnak” nevezik ezt a szokást, mely abból áll, hogy ha szakfelügyelő, vagy más, ellenőr­zésre jogosult személy érkezik a gyakorlati foglalkozásokra, akkor ott minden a legnagyobb rendben, szinte már gyanú­san nagy rendben várja. Mi ebben a káros szokás? A „várja”. Pontosabban: csak akkor várja a nagy rend a láto­gatót, amikor tudnak érkezéséről. Akkor minden diák a munkapadok mellett reszel, fúr, farag és a szakmunkások majdhogynem az ő beosztottjaikként sürgölődnek körülöt­tük. Előfordul viszont olyan eset is — természetesen, ami­kor nincs látogató —, hogy a diákokkal más, a szakirányú oktatáshoz egyáltalában nem tartozó munkát végeztetnek. Ennek a megakadályozásáx-a — részben — helyes lenne, ha minden szakfelügyelő állandó belépőt kapna az üze­mekbe, hogy előzetes telefonálás, engedélykérés és bejelen­tés nélkül is meglátogathassa az osztályokat. Részben segít­hetne a bajon. Másrészi; — és legfőképpen — pedig az segí­tene, ha minden ember megértené, hogy a politechnika nem pusztán az iskolák ügye, hanem mindahányunké, és mind­egyikünknek a legjobb lelkiismerete szerint kell tenni érte. Ne csapjuk be saját magunkat a „reprezentálásokkal”, mert ebből semmi jó sem származik. Nem általános jelenség, de kicsiben is káros. A Vili. pártkongresszus irányelveiben foglalkozik a középiskolák szakirányú oktatásával is, és a tovább­fejlesztés szükségességéről beszél. A sikerért mindannyian felelősek vagyunk. Priska Tibor s Egyre többen vannak, akik “szabadidejüket a fényképezés­ének szentelik. A fényképezés Krendkívül sok örömet szerez- t hét, mai-adandó emléket bizto- sít egy szépen sikerült kirán- r dulásról, utazásról. A ludomá- b nyos munkának is nélkülözhe- tétlen segédeszköze. A fényké- r pezés technikája azonban bo- nyolult, sok ismeretre van X szükség, hogy felvételeink vá­jt lóban értékesek, művészi szin­tvonalnak legyenek. Ehhc-z ni nyújt segítséget a TIT szabad- űr egyetemének foto-tagozala, ■" ahol hat hónapon keresztül [■ kéthetenként kétórás előadás- “ban foglalkoznak a fényképe­id zés mesterfogásaival. j~ Az 1962—63-as szemeszter- ’ ben a következő témákról tar- irtunk előadást: “ 1. A fényképezés optikai : alapjai. 2. A fényképészet ké­miai alapjai. 3. Fényképészeti anyagismeret. 4. A fényképező­gépek típusai, tartozékai, a fejlődés útja. 5. A felvételké­szítés technikája. 6. A korsze­rű pozitívtechnika. 7. Korszerű negatívtechnika. 8. A képszer­kesztés alapelvei. 9. A fényké­pezés műfajai és módszerei. 10. A színes fényképezés alap­ismeretei. 11. Alkalmazott fo­tográfia (műszaki-tudományos fényképezés). 12. A fényképe­zés rövid története. A szabadegyetem íotótagoza- tára a TIT megyei szervezeté­nél (Miskolc I., Széchenyi u. 16. sz.) lehet jelentkezni októ­ber elsejéig, naponta 8 órától 17 ói'áig. Minden érdeklődőt szeretettel vár a Szabadegyetem vezetősége Tamiljaink nyelveket Az útleírásokat mind a vá­rosi, mind a falusi könyvtá­rakban a legkeresettebb mű­vek között említik. Egy-egy ország népének élete, szokásai, munkája, környezete iránt na­gyon sok ember érdeklődik. Pontosabb lenne, ha azt mon­danánk, hogy egyre több ér­deklődik, hiszen egyre növek­szik azok száma, akik körül akarnak nézni a világban. Vagy könyvekből, vagy szemé­lyes tapasztalatok alapján, uta­zással. Mindezzel egyenes arányban növekszik a nyelvek Ismereté­nek Igénye is. Arról az óriási előnyről beszélni, amelyet az adott ország nyelvének, vagy az úgynevezett világnyelvek egyikének ismerete biztosít, szinte fölösleges. Megismerni csak úgy lehet egy népet, ha meg tudjuk értetni magunkat. Bizony sokat kell fáradozni,, sok szabad időről kell lemén- i Megéri dani addig, amíg ezt a „meg-1 értetést” meg tudjuk szerezni. Mégis, minden évben újra és újra sokan vállalják. Az el. múlt évben csupán Miskolcon csaknem ötszázan iratkoztak be a különböző nyelvtanfolya­mokra. Az új népművelési év­adban már Sátoraljaújhelyen is szerveznek nyelvtanfolya­mokat. A TIT keretén belül most is lehetőség nyílik az idegen nyelvek tanulására. Kiváló szakemberek, hozzáértő taná­rok oktatják a hallgatókat. So­kan iratkoztak már most is fel a listára, de még nem elegen. Valószínű azonban, hogy a jelentkezések határidejéig — október 8-ig — most is több sziiz felnőtt jelenti majd be tanulási igényét. Jó lenne, ha majd az évzárón is ilyen nagy számokat emlegethetnénk. A lehetőség adott, éljünk vele. a fáradságot. (Pt) |A fajéleszíő alkalmazása a helyes horkezelés alapja E A hazai és külföldi szak- Sjirodalom, valamint a gyakorlat ^’egybehangzó megállapítása : szerint a borok minősége, fej- jjjjlődése és kezelhetősége nagy­íj mértékben a helyes erjesztési É körülményektől függ. Az erje- Sdés zavartalan lefolyását faj- élesztők alkalmazásával biz- “tosíthatjuk. A fajélesztő egyfajtájú, jó “tulajdonságú, tiszta tenyészető £ borélesztőt jelent. Használatú­inak előnye az, hogy elnyomja É’a mustbun élő vadélesztőket és E zavartalan, teljes kierjedést Fíbiztosít. A fajélesztővel, tehát -az irányítottan erjesztett must jjj’gyorsabban tisztul és hama- Srább lesz palackéretté. Az Ilyen Ejbor a bőrbetegségekkel szem­ében is ellenállóbb. A bor mi- Enősége javul, «* Kénezett és nyálkázott ^mustot csakis kénessavtűrő -fajélesztővel lehet kierjeszteni, jjj Szüret előtt körülbelül 2 “héttel célszerű megrendelni, 5 hogy elegendő idő álljon ren- —delkezésre az anyaélesztő hely- •jjjjszinen történő el szaporításá­val)!] magyar filmek | vetítési jogát vásárollak meg s A közelmúltban xíjabb két “ország filmátvételi küldöttsége -tartózkodott Budapesten. A lá- j~ togatás eredményeként Cseh- = Szlovákia megvásárolta a Hun- jE garofilmnél a Legenda a vona- Eton, a Lopott boldogság, az El- E veszett paradicsom, az Utolsó Evacsora és az Esős vasárnap jjjjcímű új magyar filmek vetíté- = si jogát. A Német Demokrati­kus Köztársaságban a Lopott boldogság és az Esős vasárnap kerül bemutatásra. hoz. A küldemény mellé az intézet pontos használati uta­sítást is mellékel. A fajélesztő beszerezhető: Szőlészeti Kutató Intézet, Bu­dapest, II., Herman Ottó u. 15. sz. alatt. A megrendelt faj­élesztőt utánvéttel (előzetes befizetés tehát nem szükséges) postán küldik. Egy adag faj- élesztő ára 15 forint, mely fo­kozatosan elszaporítva 1—200 hl must kierjesztésére is ele­gendő. A fajéleszto használatának előnyei A must erjedése gyorsabban indul meg, a kái'os mikro­organizmusok nem tudnak ki­fejlődni. A must tökéletesen erjed ki és mivel a használat­ban lévő fajélesztők mind jól ülepedő fajták, a bor hama­rább tisztul, érik. Törkölyön való erjesztéskor (vörösbor-készítés) a bor nagy felületen érintkezik a levegő­vel, a fertőzés nagyméi-vű le­het, az ecetesedés gyakori. Élesztő alkalmazásával ez a veszély is sokkal kisebb. Elő­nye még a fajélesztőnek, hogy a bor jelleget nem változtatja meg, ellenben, mivel a must tökéletesebb és egyenletesebb erjedésen ment keresztül, a bor jellegzetes zamatanyagai­nak kifejlődése is tökéletesebb lesz.­A fajélesztővel erjesztett bor a betegségekkel szemben is ellenállóbb. Minthogy a must erjedése gyorsan indul meg, ezért a betegségeket okozó baktériumok nem szaporodnak el túlságosan. Az erjedési fo­lyamat alatt a baktériumok szaporodása lassú, a kierjedt borban aránylag kevés beteg­séget okozó baktérium van. A bor, alkoholtartalma miatt már nem olyan alkalmas táp­anyag a baktéx-iumok további szaporodáséra, mint a must. Fejtéskor a bor megszabadul a seprőben lévő baktériumok­tól és a további szakszerű borkezelés kirekeszti a bőr­betegségeket. A következő esetekben csak fajélesztő alkalmazásával biz­tosíthatjuk a must zavartalan kierjedését: 1. A szőlőtermés egészben vagy részben rothadt (pené­szes), Ebben az esetben a ter­mést előzetesen válogatni és a mustot nyálkázni is kell. 2. A must cukortartalma a 22 mustfokot eléri, vagy meg­haladja. 3. A mustot sűrített musttal javították. 4. A must erjedése átérjesz- téskor, újraprjesztéskor meg­akadt. 5. A must kénessav tartalma magas. 6. Az erjedés körülményei nem megfelelőek. 7. Speciális erjesztés! és borkezelési eljárások esetében (hideg és hűtött ei'jesztés, tankerjesztés, aherryzálás, stb.). A fajélesztővel végzett er­jesztés, a helyes borkezelés alapja, szervesen kapcsolódik a további borkezeiési művele­tekhez és együttesen eredmé. nyezik a borok minőségének javulását, IBÖJARAS Várható időjárás ma estig: fel­hős idő, az északi megyékben való­színűleg eső nélkül. Délen néhány helyen további esővel. Mérsékelt, időnként megélénkülő délkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet északon 15—18, délen 13—16 fok között. SZÍNHÁZ NEMZETI SZÍNHÁZ Szeptember 28-än: A néma leven­te (7). Bérletszünet. Szeptember 25-én: Az aranyeoa- ber (7). Madách-bérlet. Szeptember 30-án: A néma laven- te (3) Bérletszünet. Szeptember 30-án: Az aranyem- ber (7) Shakespeare-bérlet. Október 1-én: Nincs előadás. Október 2-án; Az arany ember (7). Moliere-bórlet. Október 3-án: Az aranyember (7). Odry-bérlet. Október 8-én: Nyilvános főpróba (7). Jegyek nem válthatók. Október 5-én: Báj a Savoyba« CT). Bemutató előadás. Október 6-án: Báj a SavoybaU (7). Gorkij-bérlet, Október 7-ún: A néma levente (3). Bérletszünet. Október 7-én í Bál a Savoyban (7). Bérlelszünet. kamaraszinhAz Szeptember 28-án» Az ellopott város (7). Szeptember 20-én: Lyuk az élet­rajzon (7), Szeptember 30-án: Az ellopott város (3). Október 1, 2. 3; Nines előadás. Október 4-én: Lyuk az életrajzon (7). — — Október 5-én: Lyuk az életrajzon (7). Október í-án: Lyuk az életrajzon (7). Október 7-én: Az ellopott város (3). Október 7-én: Lyuk az életrajzon (7). ——o-----­A tudományos ismeretterjesztés hírei Du. 1 órakor Ormosbányán, a VI. ez. aknánál: A világűr ostro­ma, Előadó: Elek Árpád. 5 órakor az Erkel Ferenc Műve-« lőctési Otthonban (Zója tér); Ran­devú a világűrben. Előadó; Apostol Ince, 5 órakor Albertiéiepen. a Hunya­di János Művelődési Otthonban: A szovjet űrkutatás eredményei. 7 órakor a Lenin Kohászati Mű­vek sajóparti vízmüvében: Tisza- táj (Szeded). Előadó: Benedek Im­re, ■-------O— * Tanácstag! fogadóórák: : Megye! tanácstagok: í Szeptember 29-én: György Ká- ]roly, Cigónd, Petőfi Tsz, 10 órától. ] Szeptember 29-ón beszámoló: J Eiben Endre, Tisza csermely, ta* cnácsháza, 19 órától; Sallnt István* tMezőoaát, tsz-iroda, 18 órától, ; Városi tanácstagok. *. Szeptember 29-én; Cs. Szabó Bé- Ua, szirmai tanácskirendeltség. 19, * órától; Radvrtnt-rzky István, Fürst *S. pártszervezet, 15 órától; Obolá- Jnyi László, Sánc u. 15., Allatfor- jgulmi Vállalat, 10 órától; Szabó ]Bélánó. Oprendek S. párlszorvezetj ; 17 órától; Szárnyáéi Gyula, «zir- !m«i tanácskirendeltsétí, lí) órától# j ' 1. fter. tanácstagok: í Szeptember 29-én: Fenyves Bán- <dor, Debreczenyi u. 10. ez., H—1(5 * óráig; Petrozüényi Sándor,' városi ‘tanács munkaerőgazdálkodáai kivá­ltál, Tandcaház tér 8. sz., III„ ud- Jvar, 17—18 óráig. O kér. tanácstag: ; Szeptember 29-én: Kurunczí Im­ire, Oprendek S. pártszervezet, 1 '2 f —18 óráig. : III. kér tanácstagok: ] ^ Szeptember 29-én: Bóta isbfÓMj ; Hegyes u. n. »z., M—1G óráig;wftr- Ikas József, Somlyó Zoltán.U, 3. tíz.« * 17—18 óráig; Garami Ferencnél Losonczi u. 5fl. sz., Iß—1« óráig; ; JVlifilóczki Mátyás. Vörös u, 33. sz-f {14—>18 óráig; Papp László, CstlM !u. 25. ez., 17—19 óráig; Tóth Lstváfíj; I Bartók Béla u. 77. sz., 18—20 órá­iig; Vass András, Majláth u. 14. sz.j 117—18 óráig; zombori István, TcH- ;kaji Ferenc u. 48. t>z,, 18—20 órá­iig; Tömöri Bertalan. Üllő u. 24. sz.! «17—18 óráig. s IV. kér. tanácstagok: ■ Szeptember 29-én: Zsoldos Gyulát jMalinovsRkU u. 103. sz.. 18 órától3 \ Ad ám Lajos, Vöröshadsereg útja •1. sz. 17 órától; Kocsis János, La4 ;volta*u. 20. sz., 18 órától; Ki.ss Érj : zsébet, Csaba vezér u. 121. sz,. J8 tórától; Okváth BáJintné, Vörö^j •badöereg útja 5. ez.j 16 órától. Kungsgatan, Stockholm X stockholmi Ritz moziban aznap a West Side Story-t láttam. A híres zenés-táncos filmet, amely a Romeo és Julia tragédiáját most egy fehér és egy Puerto-Rico-i huligáncsa­pattal ismételteti meg. Amikor elsötétült a vászon, s a néző­téren újra kigyúltak a fények, különös érzés volt a hűvös stockholmi estébe lépve szem­betalálkozni a svéd főváros huligánutcájával. A Ritz mozi kijárata történe­tesen a Kungsgatanra, a Ki­rály utcára nyílik, ahol Szil­veszter esténként már nyolc óra tájban felvonul a lovas- rendőrség, csibész-szelidítő ,,díszszemlére”. A New York-i West Side, amelyről a Story a címét kapta: sikátor-negyed, s az alkotók a látványos, ám egy­szersmind tanulságos és jó­szándékú filmmel arra akax'- tak figyelmeztetni, hogy a nyomor és a fajgyűlölet milyen szomorú tragédiákra vezethet. A stockholmi Kungsgatan elő­kelőbb környék, a svéd fővá­ros egyik legimpozánsabb fő­útvonala, fényes kirakatokkal, méregdrága áruházakkal, disz­krét és kevésbé diszkrét éjsza­kai mulatókkal. A helybeli hu­ligánok, akiket az idevalósiak raggaroknak neveznek, több­nyire jólfésült, jólöltözött lá- . nyok és fiúk. Mintha csak ab­ból a szociológiai tárgyú cikk­ből léptek volna lei, amelyet nem sokkal kungsgatani sé­tám előtt egy amerikai szerző tollából olvastam, s amelyben egyebek között ott állt ez a hivatalos adat is: Svédország­ban a fiatalkorú bűnözők har­mada — jó családból való. Autós huligánok Nekem nem volt olyan kínos élményem, mint stockholmi is­merősömnek, aki a látogatá­som előtti héten, hazafelé me­net. a finom Kungsgatanon be­lekeveredett két „galeri” cse­tepatéjába. amelynek a rend­őrség olyan éréi lyel vetett vé­get, hogy ismerősöm csak hosszas magyarázgatás után tudta igazolni; békés járókelő, semmi köze az egészhez. Tö­megverekedést én szerencsére nem láttam a főutcán; de lát­tam helyette mást. Este volt, az úttesten rajzol­tak az autók. A legtöbbjükben kamaszok ültek, kettesével, hármasával. Némelyik kocsi őrült iramban száguldott: az ifjú úrvezető versenyzett a „haverokkal”. Mások igyekez­tek- a járdaszegély mellé ke­rülni, a fiúk leengedték az ab­lakot: partnernőre vadásztak. A megszólított lányok — nem prostituáltak! — olyan termé­szetességgel ültek a láthatólag idegen autósok mellé, mint ott­hon az ebédlőasztalhoz. Ké­sőbb egy már nem fiatal stock­holmi asszony, az erkölcsökre panaszkodva, felháborodva mesélte: — Képzelje, megyek a fér­jemmel, karonfogva az utcán, ezek a csiti'ik meg leszólítják, sőt a másik oldali-ól még belé is csimpaszkodnak. Hát nem hallatlan pimaszság, mondja?... Késcs-tőrös leszámolás a víz alatt A raggarok szórakozása vál­tozatos. Van, hogy egész autó- falkálc köröznek szinte tébo- lyultan egyetlen háztömb kö­rül, s ha valakinek eszébe jut­na megkérdezni őket, miért csi­nálják, azt válaszolnák: „Csak”. A kungsgatani leány­vadászat is ilyen „ckak”, és a szakadékverseny is. Ki áll meg a kocsijával kijjebb, a sza­kadék szélén: ebben versenyez­nek; aki lezuhan — mert ez is megtörtént már —, annak „pechje van”. Miért csinálják? „Csak”. Ezt mondták azok a suhancok is, akik a trellebor- gi strandon hosszú perceken át rettegésben tartották a für- dőzőket képtelen produkció­jukkal: a víz alatt rendeztek két huligánbanda „válogatott­ja” közölt késes-tőrös leszá­molást. Ha svédekkel beszél az em­ber ezekről az esetekről, rend­szerint legyintenek. Ugyan ké- rem, rendőri ügy. Hogy a huli­ganizmus társadalmi baj len­ne, erre nemigen gondolnak. Még altkor sem, ha — mint legutóbb — egy konkrét eset kapcsán, nagyon is nyilvánvaló Vész jeleket kapnak. Az történt ugyanis, hogy egy 14 éves fiú szabályosan kivé­gezte hasonló korú barátját, majd a rendőrségen bevallotta, hogy az ötletet és a kivitelezés technikáját a svéd televízió egyik legnépszerűbb filmsoro­zatából, a Cartwrighl-család- ból tanulta. Ez a sajátos ame­rikai export-Szabó-család hét­ről hétre újabb igazságlevéssel lepte meg a nézőket, aminek egyetlen szépséghibája az volt, hogy az igazságtevés — régi vadnyugati recept szerint — kizárólag ököllel, késsel, revol­verrel történt. A gyilkosság! história után a sorozatot be­tiltották, de ma már újra rendszeresen visszatérő szen­zációja a Cartwrlght-dinaszíia a svéd televíziónak. S nem egyedüli szenzációja. Magam is több bárgyú és különös-mó­don minden esetben amerikai eredetű kalandoi-históriát lát­tam stockholmi házigazdám készülékének képernyőjén ... Egy pavilon és portékája Persze, igazságtalan dolog lenne a tv-t okolni. Ott a mo­zi is, és ott vannak az utcai könyvárusok is. Stockholmi fényképfelvételeim között őr­zök egy jellegzetes filmkoc­kát: a Kungsgatan és a Malm- skillnadsgalan sarkán van egy afféle • „IBUSZ-pavilon”, ahol lapokat és olcsó könyve­ket árulnak. Az üveg mögött, a fényes címlapokon női keb­lek, lábak, fojtogatásra szorí­tott férfikezek« gyilkolásra ! Fényképezzünk többet) Foto-tagozat a TIT szabadegyetemén Életközelségben A A VI if VV A V» A A A A A A A A A A A yv «V Tv A ■ emelt kések, s a kis ablaknál! — ifjú mama vásárol ebből a; szemé tilalomból, miközben! kocsiban ülő és kézenfogva ve-: zetetl két api-ósága tágranyílt: szemmel lesi az üveg mögül kí­nálkozó különös csodákat (amelyekből szerencsére még; semmit sem ért)... • Csak rendőri ügy a raggar-i kérdés? Nem, nem az, még ak-i kor sem, ha svéd ismerőseim; rendszerint azzal is érveltek,! hogy; „hadd tombolják ki ma­gukat, amíg fiatalok” és „Néz-I ze meg ugyanezeket a tacskó-: kai, 25—30 éves korukban”. A; szociológusok manapság sokat! beszélnek Nyugaton a háború; utáni gyengébb idegzetű, ét-zé-! kenyebb nemzedékről, de kö-- züliik csak kevesen utalnak ar-l ra, hogy egyfajta nyugati poli-! tika járul hozzá napról napra; ahhoz, hogy ennek a nemze-i délének — és az idősebbeknek; is — egyre gyengébb legyen az! idegzete. Sokat beszélnek a; nagyváros csábításáról is, de; csak kevesen utalnak arra,! hogy ezeket a csábításokat nar; gyón is jólismert üzleti érdé-! kék termelik ki moziban, tele-; vízióban, könyvpiacon és egye-! bütt. Az, hogy New Yorkban a; szegényebb West Side-on,; Stockholmban pedig az úri; Kungsgatanon tanyáznak a hu-; ligánok, jellemző tünet. Arra! vall, hogy a kórokozó nemcsak; a nyomornegyedek levegőjét! fertőzi, hanem jelen van min-; denütt, ahoi az üzleti érdek; kondicionálja egy társadalom; erkölcsi életének atmoszféra-; jáL s S. & ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom