Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

2 eszakmagyarorszag Szombat, 1963. szeptember 23, A partéiét hírei AZ ÓZDI JÁRÁS valameny- pyi pártalapszervezetében sok­sok tanulsággal zajlottak le a küldöttválasztó taggyűlések. A tapasztalatokat a pártbizottsá­gok értékelik és hasznosítják. Borsodnádasdon szeptember 16-án megtartották a nagy­üzemi pártértekezletet is. Az Ózdi Kohászati Üzemek ás Ózd város közös értekezlete után kerül sor a járási párt­értekezletre, amelyen a járás kommunistáit 200 küldött kép­viseli majd. A megválasztott küldöttek a pártértekezlet idő­pontjáig még számos párton- kívüli dolgozóval is beszélget­nek a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről, az elmúlt két-három esztendő tapasztalatairól, s a dolgozók jelenlegi problémáiról. A TISZAPALKONYAI É. M. 31. sz. Építőipari Vállalat kom­munistái taggyűlésen vitatták meg a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit és a Központi Bizottság határozatát a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen indított törvénysértő pe­rék lezárásáról. A pártszerve­zet vezetőségi tagjai és a párt­csoport bizalmiak, együttesen Vitatták meg a Pártélet 9. szá­mában megjelent módosított szervezeti szabályzat-terveze­tet. E fontos pártdokumentu­mok jelentőségét pártesoport értekezleten és szabad párt­napon is ismertették. BORSODNÄDASDON a nagyüzemi pártbizottság szep­tember 18-án elméleti konfe­renciát szervezett a lemezgyári pártmunkások és műszaki ve­zetők részére, amelyen a Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveit, s ezzel kapcsolat­ban a pártszervezetek és a mű­szaki vezetők feladatait vitat­ták meg. A vittainditó elő­adást Vass Géza elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára tartotta. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Rózsa Miklós elvtárs, az ózdi járási párt- bizottság megbízott titkára is. A TISZASZEDERKÉNYX vá­rosi pártbizottság átfogó tervet készített a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek fel­dolgozására, amelyet rendelke­zésére bocsátott valamennyi tiszaszederkényi pártalapszer- vezetnek. A tervezet instruk­ciókat, tanácsokat ad az irány­elvek széleskörű ismertetésére. Az alapszervezetek ennek alap­ján tűzték a taggyűlés napi­rendjére az irányelvek és a módosított szervezeti szabály­zat-tervezet . ismertetését. Az alapszervezetek vezetőségi tagjai és a pártcsoport bizal­miak együttes megbeszélést tartottak. Több alapszervezet szabad pártnapon is ismertette a kongresszusi irányelvek lé­nyegét és jelentőségét. Ezekre a pártnapokra meghívták a pártonkívüli dolgozókat is. Qondolato'k áss irányelvek olvasása hősben Forgács Gyula, a kesznyéteni Szabadság Termelőszövetkezet elnöke közvetlenül á megjele­nés után elolvasta a kongresz- szusi irányelveket. Amikor azonban felkerestük, újból be­lelapozott, hogy kifejtse a gon­dolatát egy-két kérdéssel kap­csolatban. — Nem -elérhetetlen az a cél, amit a párt feladatul állít elénk. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy megfeszített munkát kíván valamennyi ve­zetőtől, dolgozótól. Több kér­dés mellett az ragadta meg el­sősorban a figyelmemet, amit az irányelvek így szögeznek le: ..Szövetkezeteinkben az adott viszonyoknak megfelelő veze­tési; szervezési, díjazási mód­szereket alkalmazzanak és a feltételek megérlelésével lépje­nek fokozatosabban előbbre a fejlettebb szocialista mezőgaz­dáságra • jellemző nagyüzemi munkaszervezés, a haladottabb elosztási formák széleskörű al­kalmazása útján.'” ! Az irányelv ezzel kimondja, hogy helytelen ragaszkodni égy-egy sablonhoz, vagy meg­csontosodott elképzeléshez. Egyetlen példával is tudom ezt a mi tapasztalataink alap­ján bizonyítani. Tavaly vala­mivel kedvezőbb volt az idő, mégsem lett annyi kukori-' cánk, mint amennyire pillanat­nyilag kilátásunk van. Ez az esztendő, is száraz, több .csapa­dék kellene, mégis, min tégy 22. —23 mázsás csöves kukorica-' termésre számítunk. Miért? Azért, mert jobbam érdekélté tettük a tagságot. Az egy mázsányi- termésre fordí­tott munkát- munkaegység-dí­jazással fizetjük, s a megter­melt mennyiség 15 százalékát adjuk prémiumként. így most; .háromszor kapálták a kukori­cát, nem találni benne gyo-; .niot, -s ha mégis jobb termésre! 'Számíthatunk, mint az elmúlt esztendőben (akkor több volt a! talajnedvesség), az az érdekelt-- ségnek tulajdonítható. Az a vé-! leményem, hogy a jövedelem- elosztásnál mindig figyelembei kell venni a helyi gyakorlatot,! s az alsóbb irányító szerveknek is figyelemmel kell ezt kísérni.' ' Az irányelvek szólnak arról! is, hogy mily sok lehetőség rej­lik a te)-melőszövetkezeti moz-1 galom új hajtásában, a tsz-kö-! zi vállalkozásokban. A kész- nyéienieknek nem távoli ez a; téma sem, hiszen már koráb­ban megtették az első lépése-' két a körömi határban lévő! melegvízforrás kihasználására.- Kesznyéten mellett Sajóhidvég,! Köröm, Girincs is érdekelt a- melegvíz kihasználásában. 11-; kőve egy nagyobb teljesítmé-! hyű előhsjtotó megépítésében.' A szöbanforgó termelőszövet-] kezetek már ennél is távolabb tekintenek. Tervezik azt is, hogy kialakítanak egy 3 ezer holdas öntözéses területet. Itt használnák fel az együttesen előállított előhajtatott palán­tát. Ezeket. mondta Forgács elvtárs az irányelvek olvasása után. Bizonyára hosszas töp­rengés, számos tapasztalat ér­lelte meg benne a gondolatokat. Természetesen a tsz-közi vál­lalkozás kialakítása, mint ami­ről ő beszélt, nem történhet máról holnapra, alapos felmé­rést, megfelelő közgazdasági számításokat igényel. Mindaz azonban, amiről beszélt, figyel­met érdemel, mind a - járási, mind.a megyei mezőgazdaság irányítóinak részérők G E. /# Vaslogika Most aztán napvilágot lá­tott a megfelelő magyarázat. StiUker, NATO-főtitkár ugyan­is Oslóban több nemzetközi problémával foglalkozott egy sajtókonferencián cs. rátért Kennedy legutóbbi intézkedé­sére, a 150 ezer tartalékos be­hívására is. Stikker ezzel kap­csolatban leszögezte: az elnök helyesen járt el. Mert igaz, bogy válságnak nyoma sincs, cs különösképpen helytelen lenne ezt az akciót Kuba elle­ni fenyegetésnek felfogni, de — és most jól figyeljünk — bármikor kitörhet a válság, éleződhet a nemzetközi hely­zet, a kongresszus pedig — ennek a törvényhozó szervnek a jóváhagyása kell a tartaléko­sok behívásához — időközben szabadságra mehet és akkor az Egyesült Államok a legnagyobb problémával találja magát szemben: itt a válság, de nem működik a jóváhagyó szerv-. Hát ez ugyebár világos? Kenr.edyt és a különböző kard- esörtető generálisokat a leg­békésebb szándékok vezetik. Nem akarnak ők semmit Ku­bától, amit egyébként az el­múlt két esztendő krónikája is igazolt. A tartalékosok be­hívása csak a, kongresszusi ta­gok ravasz terveinek a meg­hiúsítását szolgálja. Most már hiába mernek szabadságra, hiába hagyják magára a védte­len amerikai hadügyminiszté­riumot. Stikker úr hírmagyarázata kétségkívül „vaslogikáról” tesz tanúságot. Ezen az alapon továbbhaladva már szinte lát­juk a következő hivatalos kommünikét: Kennedy, az amerikai haderők legfőbb pa­rancsnoka szabadságra készül. Floridában már berendezték az elnök nyaralóját, az al- clnök átvette a hivatalos ügyek intézését, és hát persze behív­tak néhány százezer tartalé­kost. TJfővégre a felelős politi­kus kellemes üdülését vala­hogy elő kell készíteni. Vietnami j egysek az ENSZ-közgyűIés ekekéhez Hanoi (TASZSZ) Vo Nguyen Ziap tábornok, a vietnami néphadsereg főpa­rancsnoka üzenetet intézett a nemzetközi megfigyelő és el­lenőrző bizottsághoz. Az üze­net erélyesen tiltakozik az el­len, hogy az Egyesült Államok kiterjeszti dél-vietnami agresz- szióját. Az üzenet elmondja, hogy szeptember 17-re virradó éjjel Saigonban egy amerikai hadihajóról harci helikoptereket rak­tak ki. Ugyanabban az időpontban amerikai tisztek és katonák is érkeztek az országba. Korábban, augusztus 8-án az Egyesült Államok több, eddig Thaiföldön tartózkodó katonai helikoptert vezényelt át Dél- Vietnamba. Ezenkívül ide­helyezték át Thaiföldről a 27. gyalogos hadosztály alegysége­it, hogy közvetlenül részt ve­gyenek a hadműveletekben. Mindez — állapítja meg az üzenet —r azt mutatja, hogy az Egyesült Államok kormánya, semmibe véve a világközvéle­mény ítéletét, ki akarja ter­jeszteni fegyveres beavatkozá­sát Dél-Vietnamra, s ilymódon a há.borús tűzfészek kibő­vülésének veszélyét idézi elő. A vietnami néphadsereg pa­rancsnoksága ezért javasolja, hogy a nemzetközi megfigyelő és ellenőrző bizottság vizsgál­ja ki a fönt említett tényeket és hozzon intézkedéseket an­nak érdekében, hogy az Egye­sült Államok kormánya és Dél-Vietnam hatóságai távolít­sák el az amerikai katonákat, fegyverzetet és hadianyagot Dél-Vietnamból, szüntessék meg az itteni amerikai pa­rancsnokság működését. Ung Van Khiem, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­ügyminisztere, szeptember lil­én jegyzéket intézett az ENSZ- közgyűlés 17, ülésszakának el­nökéhez. A jegyzék a nemzet­közi béke és biztonság érdeké­ben azzal a felhívással fordul az ENSZ valamennyi tagálla­mához és a közgyűlésen részt­vevő küldöttekhez. szenteljenek különös fi­gyelmet a Dói-Victnamban kialakult rendkívül veszé­lyes helyzetnek. Az amerikai kormány Dél- Vietnamban létrehozta a fe­szültség veszélyes gócát, amely kiterjedhet, s így veszélyt je­lent Indo-Kína és az egész Dél- kelet-Ázsia népeinek biztonsá­gára és békéjére. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya e jegy­zékben felhívja a közgyűlés el­nökét és küldötteit, tekinté­lyükkel kényszerítsék az Egye­sült Államok kormányát arra, hogy teljesítse a Vietnamra vo­natkozó genfj egyezményekkel összhangban reá háruló nem-j zetközi kötelezettségeit. A demokratikus Vietnam kormánya végül javasolja a 174 ENSZ-közgyűlés elnökének, hogy jelen jegyzék másolatát mint ENSZ-dokumentumot ad-] ja át a küldötteknek. Kéri] sz; no fel ze de mi ezenkívül annak a könyvnek aj szétosztását is, amelyet a VÜK) külügyminisztériuma adott ki „Az Egyesült Államok inteti vcnciós és agresszív politikája Dél-Vietnamban” címmel. Kétféle miniszter Kubának száüst? Nem kap segélyt !j Az amerikai képviselőházban szavazásra bocsátották Ken­nedy elnök külföldi segélyprog­ramját. A kongresszus Ken­nedy reményei ellenére alapo­san megnyirbálta az elnök programját. A képviselők 249 szavazattal. 144 ellenében jóvá­hagyták azt a javaslatot, amely az elnök által indíványozott 7300 millió dolláros összeget 5900 millióra csökkenti.----Katagigában lelőttek egy ENSZ-repiilőgépet Elisabethvffle (MTI) Csütörtökön Kamunza köze­lében lezuhant az ENSZ egyik megfigyelő repülőgépe, amely felderítő tevékenységet végzett Észak-Katánga felett A gép keresésére indult helikopterek rádión jelentették, hogy a ki­égett gépet Kamunza közeiéi­ben megtalálták. A gép tíz fő­nyi svéd személyzetéből egy életét vesztette, egy súlyos gyo­morsérüléseket szenvedett, négy könnyebben megsérült, s négy sértetlen maradt. Amikor a kereső helikopte­rek a gép. roncsai mellett le­szálltak, a gép körül a kongói központi kormány katonáit ta­lálták, akik a szerencsétlenül jártakat elsősegélyben részesí- tették.*A szerencsétlenség oká­nak megállapítására a vizsgá­lat folyik, azonban a jelek arra mutatnak, hogy a gépet lelőt­ték; A képviselőházban a vita so­rán senki sem tette magáévá Kennedy elnöknek azt az állí­tását, hogy a csökkentés ..ve­szélyezteti az Egyesült Álla­mok és szövetségesei biztonsá­gát”. A képviselőház csütörtökön megszavazta a segélyprogram­hoz csatolt három módosítást is, amely megtorló intézkedő- > seket sürget a Kubával keres- j kedő országok ellen. Az egyik) módosító javaslat azt követeli,} meg kell vonni a segélyt azok- ( tói a nemzetektől, amelyek - hajói fegyvereket, vagy straté- < giai anyagokat szállítanak Ku-Í bába. A módosító javaslat ebbe! a kategóriába sorolja Nagy-} Britanniát, Nyugat-Németor-< szágot, Görögországot és Olasz- < országot. Az amerikai szenátus csütör- j tökön jóváhagyta azt a határo- í zati javaslatot, amely fclhatal- < mázzá Kennedy elnököt, hogy szükség esetén „katonai erő- j vei avatkozzék a kubai hely­zetbe”. í A szenátus által megszava-S zott határozati javaslatot jóvá- ( hagyás végett hamarosan a i képviselőház elé terjesztik. > Megy, vagy nem megy? Már tudniillik Strauss. Pil­lanatnyilag úgy van, hogy marad, pedig Nyugat-Német- országban is sokan drukkol­va várták; otthag'yja-e a tes­tes politikus a veszélyes had- ügyminiszterséget és elfo­gadja-e a csendes Bajoror­szág miniszterelnöki tisztét* vagy sem? Ha elfogadná, úgy utóda a hadügyminisztérium élén Paul Lücke, eddigi la­kásépítési miniszter lenne. Furcsa kettősíogat. A „la- káslebombázási miniszter” helyét a lakásépítési minisz­ter foglalta volna el, vagy ha úgy tetszik, Paul Lücke vált volna a nyugatnémet ranglis­ta szabályai szerint „lakásle­bombázó”, vagy legalábbis arra készülő miniszterré. Nyilván nem szándékos; mégis jelképes ez a jelölés. Jellemzi a nyugatnémet poli­tikát. annak folyamatát, múltját és irányzatát. Volt a lerombolt és elszegényedett Nyugat-Németország a hábo­rú után, utána egy másfél ívtized alatt fellendítették az ipart, emelték az életszín­vonalat, lakásokat építettek, „gazdasági csodát” produkál­ták, — hogy alapot és e ' „ ■ gyűjtsenek, hogy szavazato­kat és híveket szerezzenek a revans-, az a tompon ú is az új nagyhatalmi álmok megvalósításához. De hát Strauss mégsem je­lölteti magát a bajor minisz­terelnöki posztra, — tehát a hasonlat sem jó? Hogyne len­ne jó. Franz Joseph Strauss- szunk tökéletesen fel tud ké­szülni a lakásbombázásokra anélkül is, hogy előzőleg —- lakásépítési miniszter lett volna. r. L Va za gé gy; rol Ez (nt mt ref eh ke ha ke tűi és ro: mi 80! tér Eg tÜ! PO gy go: séi jul fél lat lót töl jel ok tm to: di{ ler gé] dé re ha alr m. me lg; Új; Az elmúlt hét sem volt sze­gény eseményekben: a Kuba körül támadt feszültség, az U—2 amerikai .kémrepülőgé­pek felbukkanása után ezek­ben a napokban zajlottak Lon­donban' a Brit. Nemzetközösség miniszterelnökeinek vitái Ang­lia belépéséről a közös piac or­szágai közé, megjelent egy szovjet nyilatkozat Berlin ügyében,. Algériában megtar­tották a választásokat, Argen­tínában ismét kirobbant egy katonai lázadás és megnyílt New Yorkban — nem éppen szelid viták közt — az Egye­sült Nemzetek közgyűlésének 17. ülésszaka. Mindamellett a nemzetközi politika tajtékos vizei nagyobb viharra valla­nak. mint amekkora szél fű valójában, s azt is jó észben tartanunk, hogy nem a tajték­zó habok, hanem a mélyben sodró, nagy, erős. történelmi áramlatok térítik helyes irány­ba az emberiség hajóját. Kü­lönbséget kell tenni a hirtelen széltől felvert tajték és a nem­zetközi osztályharc „mélyten­geri áramlatainak” felszínre törő jelzései, hullámai között. Ami feltartóztathatatlanul tör előre Ilyen jelzés volt az elmúlt héten a szovjet távirati irodá­ból szétsugárzott nyilatkozat a berlini szovjet helyőrségi pa­rancsnokság megszüntetéséről. A nyilatkozatban látszólag nem sok új vari: kimondja, hogy Berlin már régóta nem áll négyhatalmi ellenőrzés alatt, s a három nyugati hata­lom közös parancsnokságának már semmi köze sincs ahhoz a Heti külpolitika! összefoglalónk koalícióhoz, amelyben a nagy háború idején még a Szovjet­unió is részt vett és a Hitler- fasiszfák elleni, közös harc cél­jára kovácsolódott. Ez a mai nyugati koalíció valójában azért tart össze, hogy meg­akadályozza a szocializmus, a nemzeti felszabadító mozga­lom, a népek szabadság- és b'c- kemozgalmának terjedését, az imperialista befolyás. csökke­nését a világ bármely részé­ben. Berlin azért olyan ke­mény dió, mert nemcsak az egész Európa sorsát befolyáso­ló német sors alakulásának ré­sze, barométere annak is, hogy. a „status quo”, a kapitalizmus és a szocializmus közti határ, a- két rendszer pozícióinak ará-. nya merre tolódik el, kié erő-, södik és kié gyöngül? Amikor az imperialisták nem akarják, elismerni, a Német Demokra­tikus Köztársaság létét, ez azért van, mert itt még re­ménykednek, hogy visszasze­rezhetnek egy elvesztett földet és népet a szocializmustól az imperializmusnak. Berlinért pedig különösen éles a vita, mert ott, a nyugati részen NA- TO-támaszpont van, azt az im­perialisták a magukénak tud­ják, s ha semleges, nyílt vá­ros lesz, akkor már vesztettek, mert nem maradt az övék, ak­kor sem, ha nem is csatlako­zik a szocialista táborhoz. Az NDK elismertetésének. Beríin szabad várossá tételének döntő aktusa: a német békeszerződés. De amíg megkötik, addig is lépésről-lépésre megvalósul sok minden abból, amiért meg kell kötni a német békét, s aminek megvalósulása a gyakorlatban még a béke aláírása után is sok részben harci kérdés ma­radhat, s újra, meg újra meg kell — diplomáciaiig, gazda­ságilag, kulturálisan és erköl­csileg is — verekedni érte. Megszűnt a nyugat-berlini szovjet helyőrség, de nem az NDK berlini hatóságai, hanem az NDK-beli szovjet hadsereg- főparancsnokság intézi, ideigle­nesen, a Nyugat-Berlinnel kap­csolatos ügyeket. Amint a nyi­latkozat mondotta; egy lépés volt ez afelé, „aminek meg kell történnie, és ami meg is fog történni”. Nem olyan nagy ritkaság egy-egy hírügynöksé­gi nyilatkozat, de ezúttal ép­pen olyan „mélytengeri áram­lat” felszínre torlódó hulláma­it láthatjuk benne, amely fel­tartóztathatatlanul tör előre. Argentína Az argentin válságról elég annyit mondani, hogy Dél- Amerikában napról napra szemléltetik a világ előtt, mit jelent az, amikor egy uralkodó osztály már nem tud a régi módon kormányozni, kizsák­mányolni, élni. Akár a láza­dók kerülnek felül, akár a kormány, az csak annyi, hogy erre, vagy arra fröccsen a hul­lám taréjáról a tajték, de a nagy történelmi áramlat attól halad tovább a maga útján, a dél-amerikai népek szabadsá­ga felé. ENSZ-problémák Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének megnyitása után is — mindjárt bemutatkozásul — erről üzent. Az első napi vitán be akarták Csempészni az ügyrend megállapításához az alapszabályok szerint oda meg nem hívott Portugáliát. S mi­vel a napirenden szereplő 91 kérdés közül nem is egy a por­tugál gyarmatok gyalázatos el­nyomása elleni tiltakozás, sőt, még a rabszolgaság, rabszolga­kereskedelem és ehhez hasonló cselekmények eltiltásáról szóló napirendi pont is kínosan érin­ti a legkatolikusabb diktátor, Salazar országát, hát Portugá­lia odafurakodott az ügyrendi vitára. De a szovjet, afro-ázsiai, s más, el nem kötelezett orszá­gok küldötteinek tiltakozására végül is el kellett onnan kul­lognia. Maga az elnök, a pa­kisztáni Ajub khán. áld meg­hívta, se mert az ottmaradása mellett kiállnir tartózkodott a szavazástól. Ez csak epizód, de mutatja, hogy a gyarmati sor­ból szabadult népek, összefog­va a szocialista országokkal, sok rosszat megakadályozhat­nak, sok jót elérhetnek ezen a közgyűlésen. Az ENSZ napirendjének leg­fontosabb kérdése a leszerelés lesz, továbbá egy — a Szovjet­unió javasolta — világgazdasá­gi és kereskedelmi értekezlet összehívása, s nemcsak a por­tugál, hanem általában a gyar­mati, vagy frissen függetlenné vált országok problémái. Az is jellemző, hogy a következe­tesen haladó országok javasla­tával szemben (akik ceyloni elnököt akartak) a SEATO-tag Pakisztán küldöttét választot­ták meg, imperialista és a ne­ki hűségesen szekundáló dél­amerikai és egyéb, hasonszőrű kormányok alatt élő országok küldötteinek szavazatával. Az ENSZ, amely akkor alakult, amikor még erőfölényben volt a világon a kapitalizmus, s amelynek költségvetését 32 százalékban az Amerikai Egye­sült Államok fedezi, még ma fs,: tanikor 104 tagállama vaa inkább a kormányok közti erő­viszonyok hőmérője, mint * világban ténylegesen meglévő és uralkodó erőviszonyoké, Bár a mélyben ható áramlatok; a tényleges történelmi ténye­zők lassan dolgoznak, de óriási erőket mozgatnak meg, S ezek éreztetik majd hatásukat az ENSZ közgyűlésén is. A cinkosság, erőszak, vesztegetés és félrevezetés csavaraival ősz- szefogott imperialista szavazó­gépezet még működni fog, hol eredményesebben, hol kudar­cot aratva. Az imperialista ki­kiáltók megpróbálnak majd £ nagy ricsajt csapni látszatprob­lémák, vagy hamis vádak kö­rül, mint amilyen a „magyaí kérdés” napirendi pontja is, aminthogy megpróbálják majd agyonhallgatni, elködösiteni; elgáncsolni a megoldásra éreti nagy kérdéseket, mint az atomkísérletek betiltása, a le­szerelés, vagy a Kínai Népköz- társaság felvétele. Különösen nagy harcra készülnek a gaz­dasági világértekezlet összehí­vásának terve ellen, amely megzavarná a Közös Piac ter­jeszkedését, a gazdasági blok­kok. a kereskedelmi hideghá­ború politikáját. De bármilyen lesz is a szavazások eredmé­nye, ezenközben az államok csoportosulása, az egyes kér­désekben való állásfoglalásuk; az eredménnyel legalább i9 egyenrangú tanulságul szol- gál. Tanulságul arra, hogy ho- gyan, milyen irányban kell tovább küzdeni a szocializmust a haladás és a béke erőineki hogy olyan szilárdan, közös frontba sorakoztassák fel a vi­lág egészséges erőit, amelynek roppant nyomása elől hátrálni lesz kénytelen az emberiség el­lensége, az agresszív imperii-, tízmus. OSi dé: fű; ott Ke Ne 'lőc ZÓ! ba Vé s í tál tő: 5« ( esi léi Tr a ] üa tik ho Vo hú ih< tói *h< be Úe Sít *h< ba Sic Eo hu bli tti: he te] hz *é; tti, ilj $Z h<

Next

/
Oldalképek
Tartalom