Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-22 / 222. szám

Szombat, 1962. szeptember 22. Eszakmagyarorszag 3 Awj oktatási reform legyében... Beszélgetés Kordoss József egyetemi tanárral 7? 1­;y >i­s­d­o­r­2tj ?y m a­a­;z­da ált is­e­>ÍS is, éS. li- átj , a ätt IO­Cél | ék h­•k, át­ok je- sz- ; a in- ss- cé- n-a ett K zaRi| erő­A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem gépgyártástech- nológiai tanszékén kerestük fel Kordoss József tanszékve­zető egyetemi tanárt. Megkér­deztük, milyen változást hoz munkájukban az új tanév. — Nálunk minden tanév hoz Valami újat — kezdte nyilatko­zatát. — Ez tanszékünk jelle­géből is adódik, hiszen a gép­gyártástechnológia világszerte rohamos léptekkel halad előre. Ez a tanév mégis jelentősebb, mert két elvi jelentőségű ese­mény előzte meg; az oktatási reform és a kongresszusi irány­elvek. Ezeknek szellemében kezdtük már munkánkat, s ez határozza meg egész évi tevé­kenységünket. Fontos felada- tunknak tekintettük az iskola és az élet kapcsolatának szo­rosabbá tételét, a tanulás és a munka egységét. — Milyen terveik vannak e gondolatok érvényesítésére? — Már hozzá is kezdtünk terveink megvalósításához. Egy teljes évfolyamot helyez­tünk ki az üzemekbe hathóna­pos gyakorló munkára. A ne­gyedévesek 33 üzemben dol­goznak már. Ez még csak kí­sérlet. Az első félévet használ­juk fel erre, hogy a második félévi tananyag már a gyakor­lati tapasztalatokhoz kapcso­lódhassák. Sokat várunk et­től az újítástól, s ha beválik, jelentősen megváltozik majd oktató munkánk. — Kihat ez majd a tananyag megváltoztatására is? , — Föltétlenül. Minőségi vál­tozást eredményez majd. Ed­dig a jegyzetek nagy terjede­lemben foglalkoztak egy-egy gép pontos leírásával, műkö­désével. Ezekre a bő fejezetek­re nem lesz szükség, hiszen a hallgatók saját tapasztalatuk alapján jobban megismerik majd. A jegyzeteket ennek megfelelően fogjuk átdolgozni, így több hely jut majd az újabb eljárások ismertetésére. De ezen túlmenően még egy je­lentős előrehaladást várunk ettől a módszertől, amely szintén az oktatási reform ál­tal kitűzött feladatokhoz kap­csolódik. A szocialista műsza­ki ember nevelésre gondolok. Mi olyan mérnököket akarunk kibocsátani az egyetemről, akik minden vonatkozásban vezetői lehetnek az üzemnek. — Van-e szervezeti változás a tanszéken? — Igen, nagy változást ké­szítünk elő, amely föltétlenül szükséges ahhoz, hogy az okta­tási reformot megvalósíthas­suk. Az egyetem vezetőségétől és á pártszervezettől jelentős támogatást kaptunk. Betöltöt­tünk egy új tanári állást, kine­veztek két docenst, továbbá három gyakornokot kaptunk. Most huszonheten dolgozunk, s az egyetem legmagasabb lét­számmal működő tanszéke lettünk. Ebből adódik az a ter­vünk, hogy a további még jobb munka végett megosszuk a tanszéket; szerszámgépek és gépgyártáslechnológiai tan­székre. Eddig gépgyártó mér­nököket képeztünk, a reform jegyében tovább szakosítjuk ezt a szakot. — A szemléltető oktatásban várható-e fejlődés? Eddig is igénybe vettünk minden lehetőséget, ami ren­delkezésünkre állt. Filmet, ké­peket vetítettünk. Nagyobb változást hoz majd, ha végre birtokunkba jut az új, korsze­rű laboratórium, amely most épül. Szeretnénk majd magunk készíteni filmeket egyes gépek­ről, összeállításukról, működé­sükről, a mi szempontjaink szerint. Távolabbi elképzelés a televízió felhasználása, ezt már más egyetemeken sikeresen al­kalmazzák az oktató munká­ban. — Végeznek-c a hallgatók tudományos kutató munkát? — Nagyobb eredményekről még nem beszélhetünk, mert itt is a készülő laboratóriumra kell utalnom, amely fontos feltétele a kutató munkának. Nagyon jó, hogy most már csak egy évi gyakorlati mun­ka után vesszük fel a fiatalo­kat. A jövőben nem alapvető, elemi dolgokkal kell kezdeni az oktatást, s így hamarabb jutunk el oda. hogy a tanulók kutatással is kísérletezzenek. Oktató munkánk során olyan korszerű eljárásokat akarunk bemutatni, amelyeket még az üzemekben sem alkalmaznak. Az egyetemi képzés jelenleg arra szorítkozik, hogy hallga­tóinkkal a technika fejlettségé­nek mai helyzetét ismertessük meg. Szeretnénk azonban mi­előbb eljutni oda, hogy ne csak a múltat és a jelent, ha­nem a jövőt is taníthassuk, le­gyen rá időnk. Kordoss József tanszékveze­tő egyetemi tanár a következő gondolattal fejezte be a beszél­getést: — Legfőbb célunk, hogy jól képzett, szocialista értelmisé­get adjunk az országnak. Azt akarjuk, hogy az egyetemün­kön eltöltött évek életre szóló, mélyreható élményt is nyújtsa­nak az ifjúságnak. Az oktatási reform mindezt lehetővé teszi. Adamovics Ilona A kongresszusi verseny sikeréért A Fiatal Műszakiak Tanácsa védnökséget vállalt a DIMÁVAG-lmn az ifjúsági munkabrigádok fölött A DIMÁVAG KlSZ-bizott- sága mellett működő, több mint harminc mérnökből, tech­nikusból álló Fiatal Műszakiak Tanácsa széleskörű és hasznos munkát fejt ki mind a gyár termelési feladatainak, mind a műszaki színvonal emelésének megoldásában, ök foglalkoz­nak többek között a Szakma ifjú mestere mozgalom szerve­zésével, irányításával, részt vesznek a fiatalok szakmai ok­tatásában, védnökségükkel tá­mogatják a gyári exporttervek teljesítését. Ezenkívül a ta­nács valamennyi tagja vállal­ta valamilyen üzemi-műszaki feladat megoldását, kidolgozá­sát. Tevékenységi körüket né­hány hónapja tovább szélesí­tették. A kongresszusi verseny sikere, a gyár mintegy hétmil­lió forint értéket kitevő fel­ajánlásának teljesítése végett védnökséget vállaltak a gyár­ban jelenleg működő 44 ifjú­sági munkabrigád fölött. Véd­nökségük sokoldalú és sokirá­nyú. Az üzemi, termelési kér­déseken kívül kiterjed szemé­lyi dolgokra, problémákra is. A brigádokkal rendszeres kap­csolatot tartanak fenn, szak­mai tanácsokat adnak, újítási ügyekben közreműködnek, to­vábbá a szükséges tervrajzok elkészítésében, a brigádnaplók vezetésében, a jelentések meg­szerkesztésében támogatják őket. A technikumokban, vagy más iskolákban tovább tanuló ifjúmunkásoknak segítenek az órákra való felkészülésben, szóval az idősebb, tapasztal­tabb testvér módján törődnek gondjaik, problémáik megol­dásával. A fiatal műszakiak patroná­ló munkájának mór jelentős része van abban, hogy az ifjú­sági brigádok — az utóbbi időkben alakult hat kivételé­vel — száz százalék fölött tel­jesítik normájukat. Ma nyílik a Borsod megyei képzőművészek grafikai kiállítása Ma, szombaton déli 12 óra­kor a Szőnyi István teremben ünnepélyesen megnyitják a Borsod megyei képzőművészek grafikai kiállítását. Megnyitó beszédet Szebeni Győző, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője mond. A kiállításon mintegy hat­van müvet mutatnak be. — A múlt évben is virágzott, most is virágzani fog egy filo- dendron a putnoki hadirokkant otthonban. Érdekessége még a növénynek, hogy’ jelenleg két bimbót és egy levelet hajtott egyszerre.------o-----­A lottó nyerőszámai !, 46, 55, 66, 70 Gépesítik a malomkő készítését a több mint 400 éves sárospataki üzemben A Hegyaljai Ásványbánya és Őrlőmű Vállalat legrégibb üze­me a sárospataki Meleghegy oldalában lévő malomkő-bá­nya. A különlegesen kemény kvarcitkőből. okleveles adatok tanúsága szerint, már több mint négyszáz éve bányásznak itt malomkövet Az ősi bánya­Hpteszázbász rendezvény — negyvenszer látogató a diósgyőri SziivavBEgyi USveifidósi Ottbnbaa Ä második éve működő di­ósgyőri Szinvavölgyi Művelő­dési Otthon beváltotta a hozzá­fűzött reményeket, valóban otthonná vált a DIMÁVAG, a Könnyűgépgyár, valamint a Nehézszerszámgépgyár műve­lődni, szórakozni vágyó dolgo­zóinak. Az év nyolc hónapjá­ban 820 különböző rendez­vényt tartottak az otthonban, s azokat negyvenezren látogat­ták. A művelődési otthon veze­tősége, a dolgozók bevonásá­val, gazdag, változatos progra­mot állított össze az őszi-téli időszakra is. ősztől újból meg­kezdik a hetenkénti i meret- terjesztő filmvetítéseket, két- havonként pedig ifjúsági szel­lemi fejtörőket rendeznek. Folytatják a közkedvelt tanul­mányi kirándulásokat. Ezen­kívül múzeum-, valamint tár­latlátogatásokat is szerveznek. Az otthonban működő 13 szak­kör több kiállítást rendez. A nagy sikerrel bemutatott iro­dalmi színpad az üzemi, illet­ve helybeli előadásokon kívül bemutatja műsorát a diósgyőri gyárak által patronált termelő- szövetkezetekben is. Nem fe­ledkeztek meg az idősek szóra­koztatásáról sem. A három gyár nyugdíjasai részére mű­soros találkozókat rendeznek. A fiatalok, a zenekedvelők kü­lönböző táncos összejövetele­ken. a miskolci, valamint a fő­városi színházait művészeinek részvételével rendezendő hang­versenyeken szórakozhatnak színvonalasa n. üzemben jelenleg is fejtenek őrlőkövekhez szükséges anya­got. Az űjatb követelmények­nek megfelelően azonban, a köveket már nem egy darabból faragják ki, hanem cikkekből állítják össze, s a darabokat cementhabarccsal kötik össze. Az idén már több mint 250 garnitúra őrlőkövet készítettek. Ezek nagyobb részét a terme­lőszövetkezetek darálóiban, va­lamint a Szeged és Kalocsa környéki paprikamalmokban, s a különböző porfestékgyárak­ban használják. A Hegyaljai Ásványbánya és örlőmű Vállalat tervbe vette a malomkőüzem korszerűsítését. Sűrített levegővel működő lég­fúrókat és kalapácsokat sze­reznek be és a kézi faragás he­lyett gépi erővel termelik ki a követ a bányából. Ugyancsak gépesítik a kövek megmunká­lását is. A gépesítéssel a ma­lomkövek készítésének költsé­gét mintegy 60 százalékkal tudják majd csökkenteni. A tervek szerint az új berendezé­seket jövőre állítják üzembe. ucscDsetteoositoHgsoceiKosiMtKMMMM Fokozottabb műemlékvédelmet Edelényben látható megyénk egyik legszebb épülete: Couburg „herceg” kastélya. A XVIII. században épült kastély ma egy ügyvédi munkaközösséget, napközi otthont, óvodát és más, egyébként hasznos intézményt lát vendégül falai között. Fejlődő idegenforgalmunk egyenesen megköveteli, hogy ezt és a hozzá hasonló műkincseket megvédjük a pusztu­lástól. A községi tanács, melynek kezelésében áll, feltehetően nem rendelkezik megfelelő összeggel a kastély helyreállítá­sához, a felsőbb szervek hatékony segítsége lenne hát szük­séges. A látogatót a bejáratnál gyönyörű kovácsolt-vas kapu és kerítés fogadja. t » lévő| oké. tok, iye- de 2g, s lkai A létéi ősz- azó­— Mi az cica annak, hogy napjainkig Csupán 95 százalékra teljesítette terme­lési tervét a Borsodi Szénbányászati ÍTröszt t— kérdezem Latorcai Jánostól, a bányaművelési osztály vezetőjétől. Füzetet vesz elő, s már sorolja is az üzemek, aknák munkáját jelző statisz- ho!| tikai adatokat. Aztán kissé bosszúsan dar- i tó' a isi najd tenii trett a'í t le- köz­ösért gaz'l sehí- neiy| tér- ilok- ghá lyeo| Imé moK| kér- isukil 5 is| szol- i hó­kéit musj ineki-ŐZÖS a vi ynek rál-rtl 17 el arfí Gyürkőznek a sereghajtók! hozzáteszi: rob'^sa®c e2y k*cs'* többet termelni! kö- — Higgye el, semmi gondunk nem gyaf Volna, ha a Bükkaljai és a Szuhavölgyi Bányaüzem csak egy kicsit többet ter­helne. De ők valahogy olyan sereghaj­tók lettek. Igaz, a szuhavölgyiek csak host „üllek le”, a harmadik negyedév­ben. Féléves szinten elég jól dolgoztak, Üe Bükkalján ez évben még nem telje­sítettek tervet... Tavaly se nagyon, heg az előtt sem. Az egész tröszt baj­ban volna, de a mákvölgyiek, az ormo­sak és az edelényiek helyettük is dol- Eoznak. Feljegyzem ezt a rövid, de egyértelmű Indoklást, aztán tovább beszélgetünk. Mert kisebb-nagyobb fogyatékosságok hásutt is előfordulnak. Ezek viszont bem veszélyeztetik az egész tröszt terv­teljesítését Előfordul, hogy valamelyik üzemnél geológiai zavarok, vagy szerve­zési hibák miatt néhány napig nem hegy úgy a munka, mint általában. Van 'íven. De ezeken a helyeken mindig fel­számolják az adósságot. „Nekiugranak” a Hó végén, egy Ids „hajrázás” és 31-én teo-on felül vannak. De Bükkalján és Szuhavölgyében... Gazdasági felelősség Másnap kimentem Sajószcntpélerre. N'os, nézzük, hogyan vélekedik Jani Gyula, a Bükkaljai Bányaüzem igazga­tó*. — Egész évben operatív terv alapján dolgozunk. Az év elején is hiába mond­tuk, hogy irreális a tervünk. Volt olyan vezető a trösztben, aki azt mondta: „Ezzel a tervvel élüzem lesz a Bükk- alja”. Aztán két hónap múlva 50 va­gonnal levettek a tervünkből. Persze^ nemcsak ez a baj... Nézem a termelési statisztikát. Hát bizony, a csökkentett tervet sem telje­sítik. Igaz, júliusban mindössze 4 va­gonnal, augusztusban pedig 18 vagonnal maradtak ■ adósok a bükkaljqiak. Egy kicsit jobban igyekszenek, akkor... Szeptemberben aztán megint rosszul sikerült az indulás, s ez most is vissza­húz. A hónap közepén már minden akna teljesítette tervét, de a berenteiek 93 százaléka sokat rontott. így is 14-én 108 százalékra teljesítette napi tervét az üzem. Ezen a napon a havi „göngyölí­tett” tervük 88 százalék volt, 18-án pedig 91. Akikkel beszélgettem, restellték, hogy ilyen rosszul megy a munka, éppen most, a kongresszusi verseny hajrájá­ban. Hiszen ezekben a napokban kohók­nál, építkezéseken, erőművekben és a földeken egyaránt azon fáradoznak az emberek, hogy többet és jobbat pro­dukáljanak munkáshétköznapjaikban, mint máskor. Vannak üzemek és aknák, ahol éppen a kongresszusi versenyre tett ígéretek nyomán példás eredmények fémjelzik a nagyszerű munkasikereket. Mindig kellemetlen érzés „sereghaj­tónak” lenni, de ilyenkor különösen rossz a sor végén kullogni. Nem lehet valami felemelő érzés arra gondolni, hogy másoknak kell kitermelni azt a szenet, amivel Bükkalján és Szuha- völgyben adósok maradnak a bányászok. Év végére nem lesz adósságunk Erről is beszélgettünk Sajószentpéte- ren és Kurityánban. Mindkét helyen Ki az emberek közé! nagyon fogad koztak. Jáni Gyula igaz­gató azt mondta: Harmincadikára nem­csak a havi tervet akarjuk teljesíteni, hanem júliusi és augusztusi adósságun­kat is felszámoljuk. Szuhavölgyben Ko­vács József igazgató véleménye: Éves szinten mi is teljesítjük témáinkét. Gyürkőznek a „sereghajók”. Szeretné­nek kikerülni abból a hullámvölgyből, ahol elég sokáig „stagnáltak”. Azt sze­retnék, ha a VIII. kongresszus tisztele­tére az ő arcuknak sem kellene pirulnia azért, hogy kerékkötői lettek a Borsodi Szénbányászati Tröszt eredményes munkájának. Régi, jóhírükhöz méltóan akarnak dolgozni e napokban. Mert nemcsak a feszített tervvel van baj Bükkalján, hanem egy kicsit a szeme­zett seggel, a munkahelyek előkészítésé­vel és az emberek hozzáállásával is. Ezek pedig nem „objektív” akadályok, hanem szigorúan szubjektív jellegű hi­bák, amelyeknek felszámolása nem tűr halasztást! Segítse e fáradozásában az üzemveze­tőséget, az eddigiektől sokkal jobban a pártszervezet. Éljenek jobban és többet a vezetők az emberek között. Adjanak választ azokra a kérdésekre, amelyek rontják a bányászok munkakedvét, han­gulatát. A középkáderek egyrészénél számolják fel azt a nézetet, „úgy sem lehet a tervet teljesíteni, mindegy, hogy 95, vagy 97 százalék lesz”. Ilyen szem­lélet eleve helytelen és káros — az egész üzemre. Próbáljanak egy kicsit jobban bízni egymásban és több segítsé­get adni egymásnak. Ezek alapvető feltételei annak, hogy a „sereghajtók” kongresszusi „gyürkő- zése” eredménnyel járjon! Hiszen a hi­bákat először a „saját asztalunknál” kell rendbetenni... Paulovi.ts Ágoston A kastély deli oldala. Foto: Szabados Gyhrgf Az udvar mir kevéssé Impozáns. Az itt-ott látható pocsolyákban kacsák úszkálnak, baromfiak szedik a szertcszórt ételmaradéko­kat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom