Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-17 / 192. szám

4 BSZAKMAGYAROBSZÄG Péntek, 1992. Mgumtw Ti­Ficrtal írók Országos Találkozója Lillafüreden Miskolc város Tanácsa és a Magyar írók Országos Szövet­sége augusztus 25-én és 26-án rendezi meg Lillafüreden és Miskolcon a Fiatal írók Orszá­gos Találkozóját. A találkozót Lillafüreden, a iPalota Szállóban Fekete László, el városi tanács vb. elnöke nyitja meg 25-én, szombaton délelőtt féltízkor, majd Kerék­gyártó István, a Magvető Könyvkiadó lektora tart vita­indító előadást „A szocialista emberábrázolás problémái a fiatal prózaírók műveiben" címmel. Az előadást vita kö­veti, amely ebéd után, félhá­romkor folytatódik. Az első nap estéjén több nagyüzemben író—olvasó találkozó lesz este hét órai kezdettel. A Lenin Kohászati Müvek Bar­tók Béla Művelődési Házába Illés Lajos vezeti az írókat, kísérőjük Gyárfás Imre, részt vesz a találkozón Bartha Gá­bor, Bor Ambrus, Farkas László, Galgóczi Erzsébet, Nagy Tibor és Tabák András. A diósgyőri, gépgyárak dolgozói a Szinvavölgyi Művelődési Ott­honban találkoznak az írókkal. Filmjegyzet Túl fiatal a szerelemre Angol film. Néhány hete pergett a bemu­tató mozikban egy másik an­gol film: Ne fogadj el édessé­get idegentől. Lehetetlen nem gondolni erre a filmre, miköz­ben a most bemutatott Túl fia­tal a szerelemre című, magya­rul beszélő, szélesvásznú an­gol filmet nézzük. Míg az előb­biben a fiatal lánygyermekek­re vadászó szatír állt a történet tengelyében és az alkotók úgy vázolták fel háttérként a kép­zeletbeli város társadalmi vi­szonyait, a mostani filmben egy tizenötéves középiskolás kislány tragédiája pereg előt­tünk egy gyermekbírósági tár­gyalás keretében és ugyancsak éles, kritikai vonásokkal fel­vázolt társadalom-rajz képezi a hátteret. Azonos és érdekes vonása a két filmnek, hogy az angol alkotók a történések színhelyeit saját határaikon kívülre tették: az előbbiben Kanadában, az utóbbiban az BSA-ban játszódik a cselek­mény. A történet maga rövid és (egyszerűnek látszik: a bájos Elizabeth a bíróság előtt áll, mert a szomszédasszony felje­lentésére a rendőr tettenérte lakásukon egy idős férfival. A tárgyaláson rajzolódik ki az út; miként jutott a fiatal lány a vádlottak padjáig. Felvonul a más városban munkát ke­reső apa, az állandóan este, il­letve éjszaka dolgozó anya, akik nem tudtak eleget foglal­kozni serdülő lányuk nevelésé­vel. Előkerülnek a cinikus ba­rátok, a férfiakra vadászó idő­sebb iskolatársnő, a fiatal lá­nyokra éhes, idősebb, jómódú úriember, a házibulik lovagjai, a fiát féltő és bosszúra szom­jazó szomszédasszony, a rend­őr, aki látja, hogy az idős úri­ember bemegy a kislányhoz, de csak egy negyedóra múlva lép közbe, hogy akkorra meg­történjék, ami miatt intézked­het, és a kislányt a vádlottak padjára hurcolhassa. Bár a film nem mondja ki kereken, a tárgyalást vezető bíró is, aki egyben a társadalom lelkiisme­retét képviseli a filmben, csak célozgat rá, a vádlottak pad­ján nem a kislány ül valójá­ban, még ha őt ítélik is el, ha­nem az a társadalmi rendszer, amely megkönnyítette Eliza­beth útját az iskolapadtól a vádlottak padjáig. Bár nálunk az egész társada­lom törődik a fiatalokkal, gon­doskodik róluk, mégsem érdek­telen számunkra ez az elsősor­ban a szülőkhöz szóló alkotás. A fontos mondanivalót az al­kotók igen művészien, nagyon emberien hozzák a néző elé. Kár, hogy a film pergése, a cselekmény sodrása helyenként túl lassú, a kép alig-alig moz­dul ki a tárgyalóteremből és az alkotók a képi ábrázolás rová­sára túlsokszor folyamodtak az elbeszéltetéshez, ami — kü­lönösen a szinkron nem egy­szer felbukkanó gyengesége folytán — itt-ott fárasztóvá tette a jószándékú és egyebek­ben értékes filmet. (bm) Ezt a csoportot Jovanovics Miklós vezeti, tagjai Borzák Lajos, Bata Imre, Csák Gyula, Gyurkó László, Kovács Sándor Iván és Solymár József, kísé­rőjük Kabdebo Lóránd. A Diósgyőri Papírgyárat Mocsár Gábor vezetésével Békés Jó­zsef, Borsos József. Gál István, Niklai Adám és Tüskés Tibor keresi fel, Borsodi Gyula kísé­retében. A Pamutfonóba Erdős László vezeti az írókat: And- rássy Lajost, Papp Lajost, Sipkay Barnát, Tóth Bélát, Tóth Jánost, Túli Józsefet, Szekrényes! Lajos kíséretében. Végül a Borsodi Szénbányá­szati Tröszt Művelődési Klub­jába Szabó Ede vezetésével és Gulyás Mihály kíséretében Bárdos Pál. Fábián Zoltán. Jávor Ottó, Sobor Antal, Szabó István és Tóth Sándor láto­gat el. Az író—olvasó találkozókkal egyidőben, szombaton este 7 órakor szerzői est lesz a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának Művelő­dési Otthonában, amelyen Ba- ráth Lajos, Bihari Sándor, Fe- nákel Judit, Fülöp János, Mol­dova György, Örsi Ferenc, Simon István és Szakonyi Ká­roly vesz részt. Az estet Kor- dós László vezeti be. Zeneszá­mokkal közreműködik Hegy- megi Ernő és Rőczey Ferenc. A Fiatal írók Országos Ta­lálkozója másnapi, a Bartók Béla Zeneművészeti Szak­iskolád programja: folytatják és lezárják az előző napon kezdett vitát. Délután négy órakor a városi tanács vb. el­nöke fogadást ad az írók részére. Az író-vendégek a megbe­szélések szüneteiben Miskolc- cal, Tapolcával és Lillafüred­del ismerkednek. Társadalmi munhában elkészítették a D1MAVAG dolgosói as új tniskolci csillagvizsgáló kupoláját A TIT Borsod megyei szer­vezete csillagászati szakosz­tálya 10 éves működése alatt több mint 3000 előadást tartott a megye különböző községei­ben. A csillagászati élet külö­nösen élénk Miskolcon, ahol a több mint 50 főből álló szakkör tagjai eddig a Kilián Gimná­zium udvarán társadalmi mun­kával létesített „házi” csillag- vizsgálóban tartották rendsze­resen összejöveteleiket. A TIT felkérésére és a csil­lagászati kutatások kiszélesíté­sére a Kilián Gimnázium mel­lett épülő új lakótelepen lévő 9 emeletes toronyház tetején ál­lítják fel az új csillagvizsgálót. Az 5.2 méter átmérőjű és 3.3 méter magas kupolát a DI- MÁVAG dolgozói társadalmi munkában készítették el. A kupola elkészítéséhez a diós­győri Lenin Kohászati Művek is mintegy 30 ezer forint ér­tékű segítséget nyújtott. A DIMÁVAG karbantartó gyárrészlegében 10 dolgozóból alakult brigád csütörtökön be­fejezte a csillagvizsgáló kupola szerelését, s azt a közeli na­pokban a toronyházhoz szál­lítják. A tervek szerint az ősz­szel kezdődő csillagászati szak­előadásokat már a 9 emeletes toronyház tetején felszerelt új csillagvizsgálóban tartják. Az idén már minden második dolgozó tanúi a Borsod megyei Építőipari Vállalatnál A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az idén több üzemi épületet, szociális és kulturális létesítményt, vala­mint 1464 lakást építenek. A megnövekedett feladatok sike­res elvégzésére számos kor­szerű gépet állítottak munkába és a lakásépítések meggyorsí­tására új technológiai eljárá­sokat vezettek be. Így például a lakásoknak csaknem felét már habosított kohósalakból készült középblokkokból sze­relik össze. Az új technológiák széleskörű alkalmazása és a fokozottabb gépesítés azonban nagyobb szakmai felkészülést követel. Ezért a vállalat ve­zetői az idén az eddiginél is több gondot fordítanak az ok­tatás megszervezésére. Az új oktatási év programja már el­készült. Az' üzemi akadémián belül 24 szakmai továbbképző — így többek között villany- szerelő, gépkezelő és művezető — tanfolyamra több mint ezer- négyszázan iratkoztak be. A vállalat három legényszállásán — Diósgyőrben, Úzdon és a miskolci Selyemréten — a TIT-tel közösen munkásakadé­miákat rendeznek, amelyeken csaknem 400 dolgozó bővíti majd általános és szakmai is­mereteit. A dolgozók közül 130-an járnak technikumba és gimnáziumba. A részvevők száma az idén tovább növek­szik. Eddig ugyanis nyolcvanan jelentkeztek középiskolába, 70 dolgozó pedig az általános is­kola VIII. osztályába iratko­zott be. Ezenkívül vállalati ösztöndíjjal tízen tanulnak egyetemen. így a Borsod megyei Építő­ipari Vállalatnál az új oktatási évben minden második dol­gozó szervezett tanulásban vesz részt. Barit kiválasztómövel építenek Rudabányán Az év elején üzembehelye­zett Rudabányai Vasércdúsító­műben, ahol a pátérc vastar­talmát 21 százalékról 42 száza­lékra dúsítják, e művelet köz­ben évente 70 000 tonna meddő keletkezik és majdnem 30 000 tonna por száll el a levegőbe. A meddőben és a porban azon­ban jelentős mennyiségű barit található, amelyet a festék- gyártásnál és a mélyfúrásnál fontos segédanyagként hasz­nálnak. Jelenleg külföldről ho­zunk be elég nagymennyiségű baritot erre a célra. A rudabányai pátérc med­dője — miután a dúsítóműben átpörkölik — 32 százalék, a por pedig 27 százalék baritot tartalmaz. Ezért elhatározták, hogy a vasércdúsító mellett barit kiválasztómüvet építe­nek^ Evés közben jön meg az étvágy Igriciből a minap egy kis életképet hoztam magammal. Feljegyeztem, mert azon túl, hogy derűt keltő, mély ér Lóimé, sokatmondó tartalma van. Tovább is adom, azon melegiben. Négy-öt ember ácsorgott a tsz-iroda udvarán. Valami járműfélére vártak, amellyel a határba indulhatnak. A pa­rasztember nem „nyolcórázik”: dolgozik most látástól vaku- lásig. Kakasszóra ébred, gyorsan ellátja még a házkörüli tennivalókat: megeteti, megitatja a jószágot, rendberakja az udvart, kanyarint egy darab kenyeret, szalonnát és futás közben bekapja. Sajnálja azt a pár percet, amelyet a kom6- tos evéssel eltöltene ... így lépett be az udvarra szalonnázva, kezében egy ka­réi y „arató” kenyérrel, bicskával, zöldpaprikával, paradi­csommal (nem is tudom, hogy fért el benne) János bácsi is. Más ember, különösen az ilyen magamfajta kákabélű városi magyar, ilyenkor még alig ébredezik, nemhogy ekkora sza­lonnával verekedne. Mondták is, akik már régóta ismerik: — Váljék egészségére, de jó étvágya van! Mire János bácsi: — De csak mióta a tsz-ben vagyok! Addig az isten szent anyjának se bírtam volna enni. Voltam én orvosnál, mia- denütt, nem fogott rajtam semmi. Alig ettem valamit Most meg? Leerjném a házról a tetőt! S bizonyságképpen eltüntetett egy jókora „katonásT^ * Az orvosok úgy szokták ezt mondani, az étvágyat sx ember közérzete: gondja, baja is befolyásolja. Az idegrendszer kérdése is. Igriciben szép, aranyos nyári reggel volt, S bár nem esett az eső, az emberek bizakodva indultak munkába.’ O. M. Hogyan tovább? Reánk váró talajvédelmi feladatok II; Hamarosan vége a nyárnak. Ma még aratásban feszítjük meg erőinket, de a cséplés és a szérű feltakarítása után ceruza kerül a szakemberek kezébe; következik a jövő évi termelési terv előkészítése. Tervezzünk, de ez a tervezés is hozzon va­lami újat! Hozza azt, hogy a lejtős területek közös gazdasá­gai a területi adottságaiknak megfelelő vetésszerkezetet ter­veznek! Lejtéseink meredeksége és az egyes meredekség! kategóri­ákba eső lejtők területe köve­telőleg írja elő, hogy megfelelő arányban tervezzük a talajt védő, talajt megőrző növénye­ket és gondoskodjunk sírról, hogy lejtőink legalább hosszan elnyúló sávokban (szakaszok­ban) fedettségükkel egész év­ben védjék, óvják a drága termőtalajt! A növénytermesztés szerke­zetének kialakításánál a lejtők meredekségén kívül a rendel­kezésre álló gépi és kézi mun­kaerő, talaj adottságaink, a ta­laj égtáji fekvése és még sok minden határozza meg tervün­ket! Meg kell oldani a kenyérgabona szükséglet biztosítását, a szálas- és abraktakarmány bázis kérdését, a jövedelmet hozó ipari növények beiktatá­sát és az aprómag-termelést isi Egy talajvédelmi, növényter­mesztési terv elkészítése nagy felkészültséget, alapos elmé­lyedést és részletes helyisme­retet követel. Erre már most készülnünk kell! A már felsoroltakkal azon­ban még koránt sincs kimerít­ve tennivalónk. Hiszen a talaj­védelem nem egy-két szabály betartásából, nem egy-két in­tézkedésből állj A talajvéde­lem az egész gazdaságra ki­terjedő, minden üzemágban következetesen végrehajtandó céltudatos feladatok egymás­ból fakadó sorozata. Ezt más> szóval úgy mondjuk; „komp­lex” talajvédelemi így tehát minden olyan munka, melynek célja: a) a termőtalaj védelme! vagy b) a már elpusztult talaj fokozatos megjavítása — talajvédelmi munkának számít) Hosszú-hosszú évtizedek, sőt évszázadok óta pusztul a lej­tők termőtalaja. Hóié, esővíz sodorta és mosta le a leg­gazdagabb, legértékesebb ter­mőföldet a dombok oldalairól! Ne csodálkozzunk tehát, hogy az a talaj, amelyet ma domb­jaink oldalain találunk, hu­Alkonyat a kém alatt "A kis fészerben gyalulatlan kecskelábú asztal, körülötte nyolc ember ül. A kilencedik nem számít — az én vagyok. Ez a faházikó az épülő Kelet- Szlovákiai Vasmű egyik ha­talmas gyárhajójának tő- szomszédságában lapul és oly piciny, mint az elefánthoz vi­szonyított szúnyog. De hiszen minden, ami itt körülöttünk a 700 hektárnyi széles terü­leten, melyen Csehszlovákia leghatalmasabb kohókombi­nátja épül, ilyen apróságok­ból, piciny magvakból szüle­tett, mint ez a fabarakk, me­lyet nemsokára elsöpör az építkezés hatalmas üteme. Együtt tanulnak, kicserélik tapasztalataikat A kollektíva vezetője Ho- renszky István, ő az asztalfőn foglal helyet. A műszakot már befejezték, de nem széledtek szét otthonaikba, mert ma van az „ő napjuk”. Így nevezik azokat a napokat, amikor a műszak után baráti körben összejönnek a házikóban. Az ácsszakmában dolgoznák mind a nyolcán. Ebben a szakmában ezen a munkahelyen még két ácskollektíva verseng a szocia­lista munkabrigád cím elnye­réséért. De ez a Horenszkyé mégis valahogy elüt a másik kettőtől. Ennek a brigádnak megvannak a sajátosságai. El­sősorban mindjárt a tagok szé­les korhatára: a pirosarcú, kék­szemű Szőke Pista még csak 23 éves, míg Csorosz Józsi bá­csi ősz fürtjeivel esténkint hat unoka játszadozik odahaza. Szétszórtan élnek ezek az embe­rek Kassa környékén, csak Cso­rosz Józsi bácsi kassai, abból a régi, harcos ácsfajtából való, amelynek tagjai már a Mün­chen előtti Köztársaság első éveiben is szervezett munká­soknak vallották magukat és prímet vittek harcos május el­sejéken. És még egy sajátos­ság: Horenszky ácsai a „fősza­kin” és Józsi bácsin kívül, mind ,csak most, a brigád kere­tében, az üzem esti tanfolya­main sajátították, vagy sajátít­ják el széleskörűbb szakmai tudásukat. Szőke Pista, Dániel Janó, Vitéz Gyuri, Forgács Já­nos már el is érték a magasabb fizetési osztályt és rendületle­nül tovább tanulnak. Mert nem csupán a magasabb fizetési ka­tegória vonzza őket, hanem el­sősorban a szakmai tudás. Ha elérkezik az „ő napjuk”, akkor a rendes iskolai oktatá­son kívül, itt e házikóban „túl­óráznak”, kicserélik tapaszta­lataikat. Ma például tervolva­sás van műsoron. Maga Ho­renszky terjeszti eléjük a terv­rajzokat, a brigád tagjainak feladata megfejteni azok pon­tos tartalmát. Fenkölt komoly­sággal történik ám mindez, mintha nem is egy ütött-kopott fabarakkban, hanem a munkás akadémia tantermében len­nénk. Az arcvonásokat mégin- kább kihangsúlyozza az össz­pontosított figyelem. Ma vala­hogy sokkal hamarább szürkül, mint máskor, de ez nem érde­kel senkit. Az oktatás zökke­nőmentesen, szlovák nyelven folyik. A társaságban csak Csorosz Józsi bácsinak vannak nyelvi nehézségei, de nem tesz semmit. Józsi bácsi mindent megért szlovák nyelven, ma­gyar válaszait pedig megértik a többiek. Az olykor előforduló kisebb akadály esetén Szőke Pityu a nyelvhidász. A Pista „gyerek” nyugtalan, izgatott De ma mintha valami baj volna a Pista „gyerekkel”. Va­lami nyugtalanság, szórako­zottság észlelhető viselkedésén, pedig egyébként ez nem szo­kása. Ma ki-kitekint az abla­kon, mintha közelgő vihartól félne, olykor társait szemléli fürkésző tekintettel, vagy egy­szerűen a fészer faajtajára bá­mul, mintha várna valakit. A többi megértő pillantásokkal csitítja a fiatalembert. De nini, Pista nem várt hiába: egyszer csak nyílik a faajtó és egy kormos arcú fiú kiált be­— Szőke elvtárs, telefonhoz hívják! A megszólított eltűnik, mint a kámfor. A többi az ajtóra pis- lant, az arcokon mosoly suhan át. Azután zavartalanul foly­tatják a tanulást. A tervajz-is- meretet befejezték. A brigád­vezető az Építő című prágai szaklapból cikket olvas fel a hidraulikus állványozás móct- szereiről és előnyeiről. Mikor befejezi, vitába kezdenek. Egyesek úgy vélik, hogy ez a módszer csak sorozatban érvé­nyesülhet, az ő munkájuknál, mely főképpen a földalatti be­tongépház labirintusának dú­colásából áll, nehezen lehetne bevezetni. Csorosz Józsi bácsi szerint ez a módszer főleg la­kásegységek építésénél hasz­nálható. Indokait példákkal tá­masztja alá, többen helyeslik véleményét. A vitát azonban nem fejezhetik be, mert kicsa­pódik a faajtó és a Szőke „gyerek” beront, mint a szél­vész. Pirospozsgás arcán bol­dog mosoly, kék szemei talán még átlátszóbbak, mint más­kor. Kérdőn, kíváncsian tekin­tenek rá. Pista kivárja a szük­séges időt, aztán győzedelme­sen kiáltja: — Fiú.,.! A brigád tagjai felugrálnak, Pista „gyerek” kezeit szoron­gatják, hiszen az első gyerek — méghozzá fiúgyerek! — kétség­telenül szép teljesítmény egy ilyen tejfelesszájú ácstól... Horenszky mester órájára pil­lant. Az autóbuszok indulásáig még van egy fél órácskájuk. Néhány pohárral az újszülött és a mama egészségére! Napjuk, ez az ő külön, meg­hitt napjuk^ tóiát ismét véget • muszban, ért. Azaz dehogy! Várjunk« csak! Az ifjú apának, aki; tápanyagokban nagyon egyébként szende, igénytelen • szepénv legény, ma kérése van: csak 2 S'-"/ pár percre, egy pohár csapolt «Ezt a talajt nemcsak meg kell pilsenire a kantinba! Az új Jvédeni, hanem javítani és táp- ácsfióka egészségére, no. Meg «anyagokban gazdagítani ií a mamájáéra. Hát ilyesmire • kell — és ez is talajvédelem, hogyne volna idő! 2Okszerű istállótrágya-kezelés . . «és felhasználás, zöldtrágyázás; Es a kantinban, a terített Jrnűtrágyázás, talajmeszezés stb. asztalnál még néhány percig «mind talajvédelmi feladat és meghitten, családiasán elbe-2ennek ismeretében kell ezeket szélgetnek, a korosabbja réve-«3 munkákat az 1963. évi tér- . .... , . . , «melesi tervbe beiktatni es tegen, ábrándosán tekint aj nemcsak beírni, hanem meg ií habzó nedű aranyába. Aztán «valósítani!! Dombvidéki gazda, felállnak és elindulnak. Heten2ságaink évről évre takarmá- a vidéki autóbuszokra száll-«ny°zási gondokkal küzdenek. , ^ ...... , «Itt is talaj védelmi feladatról nak, Csorosz Jozs! bácsi a ^-%heszélünkt mikor eiőírjuk a saira. »meredek lejtőkre évelő pillán­— Do videnia! — búcsúznak?Sósok, gyepkaszálók telepi té­az öregtől. 2 3 meglévő legelők, rétó 2állandó javítadat, gondozását, — Viszontlátásra, fiúk! “«trágyázását, hogy ezzel sűní integet feléjük Józsi bácsi. «növényállományt létesítve, biz­A jól végzett napi munka*ásítsuk a talajok teljes talaj­úién, nyolc derék munkásem- * vódő fedettségét, s hogy az íffl bér tér családi otthonába. A?ke-zelt, gondozott _ területeké kilencedik nem számít — az én «több, jobb takarmányt kaszál- vagyok. És a tizedik? Oh, az2íunk & legeltethessünk! most a kassai szülészeti klinika J van a korszerű talajvédelmi habfehér ágacskájában nya-.munkánknak kertéCTefci, gyű’ fog es a jo istennek se hajlan-« .... dó tudomást szerezni arról a Jmolcstelepítesi, erdészeti, fasi' pirosarcú, kékszemű bácsiról, étási feladata is! aki ágyacskája fölé hajol. Nem érti még a piciny ember, hogy fiatal szülőapja egyik építője annak a jelenkori csodának, amit Kelet-Szlovákiai Vasmű­nek nevezünk és amelyen ő va­laha egyáltalán nem csodálko­zik majd. Wladimir KalUczuk, Kassa« Az öntözés, a vízrendezés, i fű magtelepek létesítési tervei is mind a talajvédelem szem' szögéből bírálandók domb vidé­ki gazdaságainkban! Benárd Géza mezőgazdasági mérnök (Eolytai$s£)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom