Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

2 ESZAKMAGYARORSZÄG Csütörtök, 1962. augusztus £. A negyedik nap Helsinkiben (Fdly tatás az 1. oldalról.) amelyen nyolcszáz külföldi de­legátus vett részt A rendkívül tartalmas vita során az előadók és a. felszólalók a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésével, ezen belül az ifjúság.prob­lémáival, a fiatal nemze­déknek a leszerelésért foly­tatott faarcával, a népek függetlenségével, a kéke megőrzésével, valamint a különböző országok ifjúsá­gát összekötő fesztiválok, kongresszusok, szemináriu­mok, látogatáscserék meg­szervezésének kérdésével foglalkoztak. Egész sor vitafórumot te­remtettek a V1T rendezői, hogy a világ ifjúságának küldöttei elmondhassák véleményüket az ifjúságot érdeklő kérdésekről. „Az oktatás demokratizálása és annak alkalmazása korunk szükségleteihez” című kétnapos szemináriumon például az iskolarendszer kérdései­ről volt szó. Az ifjúsági vezetők értekezle­tén harminc felszólalás, köz­tük a magyar küldöttség elő­terjesztése hangzott el. A lezajlott viták, amelyeket nemcsak a VIT hivatalos rész­vevői, hanem megfigyelők és más érdeklődők is látogathat­tak és kifejthették vélemé­nyüket. igen mozgalmasnak és tartalmasnak bizonyultak. Kiosztották már a VIT al­kalmából rendezett fénykép­kiállítás díjait. Az ifjú fotó­művészek magas színvonalú al­kotásai közül az első díjat a lengyel Ja- cek Tworek képe nyerte el. „A népek békéje” — ez volt a témája a VIT alkalmából rendezett gyermekrajz kiállí­tásnak. A legjobb rajzokat a zsűri jutalomban részesítette. A művészeti versenyeken szerdán eljutottak a döntőig. A magyar delegáció művésztagjai közül néhányan ezen a napon Tamperébe látogattak el. ahol Ráthonyi Róberttól az élen ad­tak műsort. Az egyik helsinki filmszín­ház színpadán a KISZ szimfó- nikus együttese rendezett hang­versenyt, a Magyar Állami Né­pi Együttes pedig a finn fővá­rostól nyolcvan kilométer tá­volságban lévő Riihimüki-ben lépett fel nagy sikerrel. A magyar diákvezetők közül többen vettek részt a diák- mozgalom közérdekű társada­lompolitikai problémáiknak konferenciáján. A Helsinkiben tartózkodó fi­atal művészeink és íróink szer­dán külföldi kollégáikkal ta­lálkoztak. Szerdán két alkalommal is sor került a VIII. VIT-en részt­vevő szovjet és amerikái fia­talok találkozására. Az egyik találkozó a Grúzia hajón, a szovjet fiatalok szállá­A genfi leszerelési értekezlet ülése Szerdán délelőtt tartotta Géniben .04. . plenáris ülését a tizenhéthatalmi leszerelési ér­tekezlet. Az ülésen folytatták a vitát a leszerelés első szaka­szában- végrehajtandó intézke­désekről, nevezetesen az atom- íegy verhordozók teljes meg­semmisítéséről és előállításuk megszüntetéséről. Zorin küHígyminiszterhelyet­tes, a szovjet küldöttség veze­tője rámutatott, a leszerelés első szakaszában megvalósí­tandó intézkedések mégvitasá- nál abból kell kiindulni, hogy haladéktalanul véget kell vetni a tömegpusztító fegy­verekkel megindítandó tá­madás veszélyének. Mivel a , nyugati hatalmak az egyik lehetőséget — a nukleáris fegyverek megsemmisítését és betiltását — elutasították, ezért a Szovjetunió javasolja az atomfegyverhordozók meg­semmisítését, a külföldi katonai támaszpontok egy­idejű megszüntetésével és á'külföldön állomásozó ka­tonai egységek hazarende­lésével együtt. A szovjet küldött ezután ar­ról beszélt, senki számára sem titok, hogy a Szovjetunió a leg­tökéletesebb és legnagyobb hatóerejű globális és interkon­tinentális rakétákkal rendel­kezik, amelyek több mega­tonna robbanóerőnek meg­felelő atomtól leteket képesek a Föld bármely pontjára eljut­tatni. A Szovjetunió ennek el­lenére kész a leszerelés meg­gyorsítására és a béke megszi­lárdítása érdekében lemondani erről az előnyről. Myrdal asszony, a svéd kül­döttség vezetője felszólította az atómhatalmakat, hogy azonnal kössenek olyan korlátozott szerződést, amely első lépésként ki­mondaná a légköri és koz­mikus térségben végzett nukleáris .fegyverkísérletek betiltását. Zorin újabb felszólalásában hangsúlyozta, hogy a legna­gyobb érdeklődéssel és figye­lemmel hallgatta a svpd kül­dött ' szavait, s azokat kor­mánya, tudomására hozza. Stelle amerikai delegátus, aki a. Washingtonban tárgyaló Arthur Deant helyettesíti, „konstruktívnak” nevezte a svéd javaslatokat és megígérte, hogy továbbítja azokat kormá­nyához. Felszólalása további részé­ben Stelle,azt próbálta bizony­gatni, hogy az atomfégyverhor- dozőkat nem lehet mesrkülön- böztetnj más, fegyverektől. Ma­kacsul ragaszkodott ahhoz az amerikai állásnonthoz. amely szerint az általános és, teljes leszerelés megvalósítását az összes fegyverfajták egyidejű esökentésével kell elkezdeni, s ismét állást foglalt az atomfegy­verhordozók teljes meg­semmisítése ellen az első szakaszban. Amerikai kollégájához ha­sonlóan Godber brit külügyi államminiszter is ellenezte az atomfegyverhordozók megsem­misítésére vonatkozó szovjet javaslatot. • Rövidesen megoldódhat az algériai válság Szerdán délelőtt végre sor került Khider és Budiaf nagy- fontosságú megbeszélésére Al­gírban. A 24 órás fogvatartás után kiszabadult Budiaf haj­nalban érkezett Algírba. A tanácskozás után Khider rendkívül derűlátóan nyilatko­zott, — Holnap reggel még egy­szer összeülünk — mondot­ta — és utána a válság végleges megoldását jelent­hetjük be az algériai nép- nelc. Budiaf szűkszavú nyilatko­zata is a kibontakozás lehető­ségét erősítette. Az Oranban elhangzott be­jelentések szerint csütörtökre tervezik Ben Bellával az élen a politi­kai iroda valamennyi tag­jának Algírba utazását és a szerv valóságos működésé­nek megkezdését. A csütörtök reggeli'megbeszé­lések adnak majd választ ar­ra, hogy ez megtörténik-e és milyen összetételben kezdi meg működését az irodáé Előzetes megállapodás Hyugat-lrián kérdésében New York (MTI) ■ Nyugati hírügynökségek ko­rábbi jelentései arról számol­tak be, hogy a Nyugat-Irián kérdéséről. folyó indonéz—hol­land tárgyalásokon „minden lényeges pontban” megállapodás jött létre. Ezeket a híreket erősítette meg az ENSZ egyik szóvivőjé­nek kedden este felolvasott nyi­latkozata, amelyben U Thant ügyvezető főtitkár megelégedé­sét fejezi ki afölött, hogy „a nyugat-iriám kérdésben előzetes megállapodás szü­letett. A mostani előzetes kompro­misszumos egyezménynek az a lényege, hogy Indonézia Nyu- gat-Iriánt jelképesen augusztus 17-én, végérvényesen pedig 1963. május 1-én venné át az ENSZ-től; sán zajlott le. A találkozó al­kalmából Resetov, a szovjet if­júsági szervezetek bizottságá­nak elnöke hangsúlyozta, hogy a szovjet és az amerikai fiatalság napjaink legfon­tosabb problémáit sok te­kintetben hasonlóan látja. Mi — mondotta Resetov — többször megpróbáltuk az amerikai fiatalokkal fenn­tartott kapcsolatok kibőví­tését, de eddig nem jár­tunk sikerrel. Valami min­dig zavarta ezt amerikai részről. Nem a fiatalokon múlik. Éppen ezért, ve­gyük mi fiatalok saját­magunk kézbe ezt a dolgot, rendezzük meg a szovjet és az amerikai ifjúság fesztiválját, találkozzunk gyakrabban a különböző értekezleteken és szeminá­riumokon. Resetov után Baro Ross, az amerikai küldöttség képviselő­je beszélt. Kijelentette, hogy minden amerikai fiatalnak és minden fiatal szovjet állam­polgárnak komolyan kell tör­nie a fejét, hogyan és miképpen lehet­ne megvalósítani a két népnek ma még . csak vágy és elismert szükség- szerűség formájában léte­ző barátságát. A szovjet és amerikai fiata­lok másik találkozójára az amerikai fiatalok szálláshe­lyén, Helsinki új kerültének egyiK iskolájában került sor. Gyilkolt sül „Softosaon66 A Helsinkiben megrendezés­re került Finn—-Szovjet Barát­sági Nap záróeseményén, a szovjet és finn ifjúsági kül­döttség vacsoráján ezt a nyilat­kozatot olvasták fel. A Finn—Szovjet Ifjúsági Barátsági Nap előkészítő bi­zottsága és a Szovjet Ifjúsági Szervezetek Bizottsága meg­elégedéssel állapítja meg, hogy a barátsági nap folyamán a Szovjetunió és Finnország if­júságának együttműködése hasznosan tovább fejlődött — hangzik a nyilatkozatban. Szá­mos program, nagyon sok ün­nepi esemény, kölcsönös talál­kozó erősítette meg és mélyí­tette el országaink ifjúságának barátságát. A barátsági nap előkészítő bizottsága és a Szovjet Ifjúsági Szervezetek Bizottsága meg van győződve arról, hogy or­szágaink fiatalsága helyesen véli: a barátság és a másik meggyőződésének kölcsönös tiszteletben tartása szellemé­ben lezajlott nyílt vélemény- csere szilárd alapot teremt a népek békés alkotó munkájá­hoz. A kis belgiumi városká­ban, Kocourt-ban elérkezett Susanne Vandeput asszony életének legszebb pillanata. Megszületett első gyermeke. — Kislány — mondta az orvos, de amikor az anya kérte, hogy végre megláthas­sa az újszülöttet, zavartan mosolygott. — Várnunk kell egy kicsit. A gyermek olyan érzékeny, gyenge, hogy egy darabig még üvegbúrában kell ma­radnia .,. Susanne Vandeput egy ide­ig nem gyanakodott. Telt­múlt az idő, s egyre idege­sebben követelte gyermekét. Végül az orvosok már nem tudták megtagadni a kéré­sét. Elvezették az asszonyt egy hatalmas terembe, ahol sok-sok apró ágyacskában, síró, kiabáló apróságok fe­küdtek. Valahol középen ott volt az övé is. Némán, csendben feküdt. Közelebb léptek és feltáruit a tragikus látvány. A kisgyermeknek hiányzott mindkét karja. Csak apró csonkok nőttek a vál! környékén. Az anya el­ájult. Visszavitték a szobá­jába, s ezután következett a tragédia folytatása... Vandeput asszony először tanácskozott az orvosokkal. Sajnos a vélemény egyértel­mű volt: a kislány még mű­karokat sem kaphat, inert a vállcsonkok túl rövidek. Az asszony ekkor úgy tett, mintha belenyugodott volna a megváltoztathatatlanba. De titokban már eldöntötte: inkább megöli a gyermeket, minthogy nyomorékon éljen. Hazatért a kórházból, és a tervbe beavatta háziorvosát, dr. Jacues Casterst, aki haj­landónak mutatkozott, hogy a megfelelő altatószert be­szerezze. Ezt mézzel kever­ték össze. A kislány néhány perc múlva meghalt. Hamarosan kiderült min­den. Az orvosi vizsgálat so­rán megtalálták a gyermek testében a mérget és a rend­őrség letartóztatta Susanne Vandeputot és Casters dok­tort is. Házkutatást tartottak a lakásban és a fürdőszobá­ban rábukkantak a „Softe- non” elnevezésű „idegcsilla/- pítóra”. Ez pedig csak nevé­ben különbözik a nyugat- németországi „Contergan”- tóí, amely eddig már több mint háromezer áldozatot szedett. Néhány évvel ez­előtt jelent meg a piacon és az „élelmes” cég úgy hir­dette, hogy könnyíti a ter­hességet, különösen azoknak ajánlják, akik első gyerme­küket várják. Nyugat­németországban neves, elis­mert orvosok állapították meg, hogy amióta ez a szer forgalomban van, ugrás­szerűen megnőtt a torz- szülöttek száma. A Contergan-t kivonták a forgalomból. Nyilván ezután döntöttek úgy a gyógyszer- gyár pénzügyi irányítói, hogy egyszerűen átteszik székhelyüket máshová és új nevet adnak a gyilkos készít­ménynek. Az első áldozat a Vandeput-csaiád volt. Egy kisgyermek meghalt, az anya ölt, börtönben ül és letartóz­tattak egy orvost is. Az iga­zi bűnösök felelősségrevoná- sáról azonban nem szól a krónika. (S. E.) Megjelent „Az Agitátor Kézikönyve64 negyedik kötete Az agitátor kézikönyve soro­zat most megjelent negyedik kötete a népgazdaság fejlesz­tésének második ötéves tervé­vel foglalkozik. A könyv mindenekelőtt azzal nyújt segítséget a propagan­distáknak, az agitátoroknak és a népgazdaság kérdései iránt érdeklődő olvasónak, hogy vi­lágos, könnyen érthető csopor­tosításban közli az ötéves terv legfontosabb számait, adatait. A -gazdasági összefüggések megvilágítását segíti, hogy kü­lön fejezet foglalkozik az öt­éves terv indulását megelőző évek — a hároméves terv — gazdaságpolitikájával,1 eredmé­nyeivel. A könyv — e két nép- gazdasági tervidőszak átfogó elemzése mellett — külön fv­Újabb vendégek érkeztek a NUSZ kongresszusára A Nemzetközi Újságíró Szer­vezet kongresszusára szerdán hazánkba érkezett a kínai de­legáció Gsin Csuhg-hua-nak, a NUSZ elnökhelyettesének ve­zetésével, M. Hofman, a NUSZ alelnöke, továbbá T. Rojek, a Lengyel Újságíró Szövetség fő­titkára. A szerencsi Lenin Termelő- szövetkezetben hallottuk elő­ször, néhány nappal ezelőtt a következő megállapítást: — Talán jobban jártunk volna, ha ez évben nem inten­zív búzafajtát, nem Bezosztája 1-et, hanem bánkútit vetünk. A Bezosztája nem fizetett úgy, ahogy terveztük.' — S azóta több közösségben emlegették — aratás plőtt, aratás közben —, hogy: talán nem is olyan kifizetődő intenzív, nagyho­zamú búzát vetni nálunk, fi­gyelembe véve éghajlati- és talajviszonyainkat. Más közösségekben viszont határozottan jelentik ki- szak­emberek és tsz-tagok egyaránt: — Az intenzív búzáfajta töb­bet terem. Magasabb a termésr átlag még ez esztendőben is, pedig a kései fagyok, a kevés csapadék feltétlenül ártott a Bezosztájának s valamennyi nagyhozamú búzafajtának. — A tarcali Tárcái Vezér Terr melőszövetkezetben is lényege­sen nagyobb volt az intenzív búza hozama, mint a bán­kútié. Az ellentétes eredmé­nyek, ellentétes vélemények feltétlenül megkövetelik, hogy hozzávetőleg pontos számítá­sok alapján tisztázzuk: miért szükséges nálunk a nagyho­zamú, intenzív búzafajták, el­sősorban a szovjet Bezosztája 1, Bezosztája 4, vagy éppen az olasz Autonóm és a Sampas- tore fajták termelése. Az ellentétes vélemények oka A különböző vélemények tisztázása végett felkerestük a legilletékesebbet, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályát, ahol Ráskl László elvtárssal, a mezőgazdasági osztály helyet­Több intenzív búzát gyelrhet fordít a gazdasági kulcskérdések ismertetésére és elemzésére. Jól hasznosítható a könyv azért is, mert a tények, adatok összegezésén túl, rávilágít a tanulságokra, problémákra, ilyen értelemben tehát nem-, csak összefoglaló kézikönyv4 hanem egész sor népgazdasági tapasztalatot feldolgozó tanul­mány. A kötet gazdag illusztrációs anyagot tartalmaz. (Kossuth Könyvkiadó kiadása.) • „Hűséggel a nép egészségéért" 1962. augusztus 1-én délután' fél három órakor a miskolci tbc-kórház klubtermében ün­nepséget rendeztek. A pár éve alakult, új intézmény 15 dolgozójának adták át a törzsgárda jelvényt. Ezt a kitüntetést, csak olyan dolgozók kaphatták meg, akik legalább 10 éve dolgoznak? ugyanannál az intézménynél. Mivel a kórház még nem áll fenn 10 éve, így figyelembe vették azt is, ha valaki más egészségügyi intézménynél volt alkalmazásban; Az ünnepséget Papp Istvánt né, a szakszervezeti bizottság tagja nyitotta meg, majd dr. Ftomhányi Györgyi, Antalffi István: Fáradt vagyok című költeményét szavalta el; ' Ün­nepi beszédet dr. Kardos Kál­mán, a tbc-kórház igazgatója mondott: — Mi, egészségügyi dolgozók is azt akarjuk munkánkkal el­inni és a legmesszebbmenőkig elősegíteni, hogy ne legyen háború, ami pusztulást, betegséget, nyo­mort hoz magával. Egészsé­ges embereket, egészséges gyerekeket akarunk látni magunk körül.;, — Ezután került sor a kitün- etések átadására. A kis do- nozban lévő, ízléses kivitele­sésű jelvényen kívül egy-egy izépirodalmi könyvet is kaptak i dolgozók; A kitüntetettek nevében Kól­ái Lászlóné párttitkár mondott köszönetét az elismerésért: — ígérem, hogy továbbra id necsülettel dolgozunk majd; níven a jelvény jelszavához) .Hűséggel a nép egészségéért!’’ c 1 t t c s s r s I I t I s é é ti a k k C; s: v rr jf B ■éi k. u d v< rr és b; ei b: b, te sz el ci v< el a ke ne az K fe ge ke eg m he ze ki A: ilj ju lit ta év zü ly, gé a ne m • « ro ér Ki vé vá hl; he ka kij Te or M. ba ég su hő gá SZ; tei D; ( tebb —■ aratás előtt úgy gon-! dőltük, hogy a Bezosztája nem« hoz nagyobb termést 15 mázsá-J nál. S cséplés után kiderült:« 19.5 mázsa termett, jóval több, J mint a Bánkúdból. A cséplés,« a pontos mérlegelés után bízó- ] nyára hasonló lesz a helyzet ez < évben is, J A szakemberek tapasztala-« tokból „leszűrt” véleménye te- J hát az, hogy; kenyérellátásunk« biztosítása, a több kenyérgabo- ‘ na termelésének egyik alapve-« tő feltétele: minél több, minél J nagyobb területen termeljünk ( intenzív búzafajtákat különösen * a mi éghajlatunknak leginkább J megfelelő Bezosztáját és Szko-6 roszpelkát. Ez intenzív fajtákj ugyanig megfelelő talajfeltéte-J lek, optimális időjárás mellett« 25—30 mázsa holdanként! ter-J méshozamra képesek. • Megyénk területén az elmúlt« esztendőben általában 4—5 má-J zsával volt magasabb az inten- a ziv búzafajták holdankénti ho-« zama, mint a magyar Bánkú- J tíé. Ezért vetettünk ez évben« mintegy 27 009 holdnyi Bezosz-® táját, Szkoroszpelkát a tavalyi a 5—6000 hold helyett, J A holnapot illetően pártunk,« államunk, a szakemberek ál- J lásfoglalása, a tapasztalatok« értelmében növelnünk kell az® intenzív búzafajták termeié-« sét az extenzlv fajták rovásá-J ra. így a vetésterület növelése« nélkül, esetleg csökkentésével« egyre több és olcsóbb kenyér-® gabonához jut az ország. Merte az agrotechnikai követeimé-® nyéknek eleget téve — s csak-e is így — évről évre jelentősen J növelhetjük az egy holdra ju-o tó termésátlagot. Ez pedig| mindannyiunk számára fontos,• elengedhetetlen követelmény. • Barcsa Sándor • Több termelőszövetkezetben érdeklődtünk az elmúlt napok­ban: hogyan, milyen talajba, milyen mennyiséget vetettek. Kiderült, hogy számos közös gazdaságban „spóroltak” a ve­tőmaggal. Hozzáértő emberek előtt ismeretes, hogy az inten­zív búzafajta nem bokrosodik, tehát a megfelelő főszám biz­tosításához több vetőmagra van szükség, holdanként 140— 150 kilogrammra. Egyes közös­ségekben azonban jószándékú, de rosszul' értelniezett takaré­kosságból 40—50 kilogrammal kevesebb magot vetettek el, mondván: — Úgyis nagyobb a hozam, több lesz hát a termés, miért ne takaríthatnánk meg néhány mázsa vetőmagot. — S a „spó­rolás” bizony 20—25 százalék­kal csökkentette a várható ho­zamot .:. S mindehhez hozzá­járult még. hogy a vetőmag nem mindenütt megfelelően előkészített, megfelelő szerves- anyagtartalékkal rendelkező ta­lajba került Ahol viszont min­den feltételt biztosítottak, ott ez évben is több termést hozott a Bezosztája 1 is <5s a Bezosz­tája 4 is; Kisebb területen nagyobb hozamot ■—1 Hiba van persze a vár­ható hozam saccolásában is — véleményezte Fábián István elvtárs, a varbói — tavaly a ti- szaluci — termelőszövetkezet mezőgazdásza. — Mi az elmúlt évben, — mert az intenzív faj­ták alacsonyabb szárúak, e a kalász is rövidebb. de tömőt* tes vezetőjével és egyik ter­melőszövetkezetünk gyakorlott, tapasztalt szakemberével be­szélgettünk; miért szükséges, miért elsőrendű fontosságú kérdés nálunk növelni az in­tenzív búzafajták vetésterüle­tét. S miért nyilatkoznak nap­jainkban negatívan néhány termelőszövetkezetünkben, ha a nagyhozamú búzafajták ter­meléséről esik szó. — Feltétlenül igaz, hogy ez évben az időjárás nem kedve­zett a kenyérgabonának — je­lentették ki mintegy bevezetőül a megkérdezett szakemberek. — A tavasz elején például ki­fogástalan képet nyújtottak az intenzív búzák, azonban a .hű­vös tavaszutó és nyárelő, a gyakori talajmenti fagyok nem maradhattak utóhatás nélkül, s egyaránt sújtották a még nem klimatizálódott intenzív fajtákat, s a magyar Bán­kútit is. A hűvös időhöz sajnos erős csapadékszegénység is „csatla­kozott”, s csapadék nélkül ter­mészetesen nem fejthetett ki kellő serkentő hatást még a megfelelő mennyiségben ki­szórt műtrágya sem, hiszen nem oldódhatott fel, a benne rejlő tápérték nem jutott le a növény gvökérzetéhez. Az in­tenzív fajták magas termés­hozamának egyik alapvető fel­tétele — s ez így van minden faltánál — a megfelelő táp­lálék. a táoértékben dús talaj. Ennek hiányában természete­sen számolni lehetett, számolni kellett azzal, hogy ez, évben nem érhetünk el a tavalyihoz, tavalyelőttihez hasonló termés­átlagot ... Ez azonban a nega­tív vélemények esupán egyik alapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom