Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-06 / 156. szám
Péntek, 1362. július 6. ESZAKMAGTARORSZAG s I Jt +1 Rá há 195! zdó ;ba< ér ide i iné I lyol .ozá : el kor kél ásol szíá •lek lázi osol bás lyoi szel gná atal tori í! icző 'ára HOl szol , ve , áü- lyel k>s c is síor ly, 1 csők Ú Sí idek ulaí* asút izötl róna •li VO» : te< öji i u I iast 1 U Mrí mid yi r íziüD ik I rtozi m V y Je* . Jo> j te* ijlói ilml had hot ildái ipült íoi/é ■nye n ad 12 tíl y Bf eddi st «•' a lit i el ITVrf ■t 0 is st ;rik akid \árvt rí: ' rba «■ en, löszt ládvl hol! rt i0 íyitP alatf új ól izatx is p i. £. Kisipari szövetkezetek a lakosságért Ktsz-ek és földművesszövetkezetek együttműködése — Boy—szolgálat Miskolcon — Négyszer több kislakás Az utóbbi időben egészséges folyamat, mélyreható változások zajlanak le a Borsod megyei kisipari szövetkezetek életében. A ktsz-ek régebben nagy előszeretettel foglalkoztak közületi, munkával. Ez érthető is. A közületi munkák szervezése egyszerűbb, hosszabb időre biztosította a munkalehetőségeket, s nagyobb hasznot jelentett a szövetkezeteknek. Ma már a szövetkezetek kevesebbet foglalkoznak árutermeléssel, közületi munkákkal, s egyre jobban, eredményesebben igyekeznék kielégíteni a lakosság közvetlen igényeit. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a ktsz-ek felismerték a javítási, a méretes, a kis- lakásépítési munkák szükségességét, másrészt erre ösztönöznék a mozgalom bérpolitikai elvei is-. — A kisipari szövetkezetek életére, fejlődésére — mondotta. Koltai Zoltán elvtárs, a KISZÖV elnöke — nagy kihatással van az, hogy a tanács- szervekkel közösen iparpolitikai terveket készítettünk. Ezekben a tervekben — a lakosság igényeinek felmérése alapján — hosszabb időre megszabtuk a ktsz-ek tennivalóit. A KISZÖV, az OKISZ határozatai, az iparpolitikai tervek négy fölei adatot jelöltek meg. — Mi a négy jőfeladat? — Az első és legfontosabb a javítás, a szolgáltatás fokozása. Ezzel tavaly kezdtünk intenzívebben foglalkozni. Voltaképpen a megye minden helységére ki akarjuk terjeszteni működésünket. Ebben az jelentette az első lépést, hogy Putno- kon megszerveztük — a volt járás községeire kiterjedően .— a „hozom-viszem” szolgáltatást. Hasonlóképpen szervezte meg munkáját a Sárospataki Cipész Ktsz, valamint a Miskolci Ruházati Ktsz is. A Me- zőcsáti Vegyesipari Ktsz — ez új módszer — a földműves- szövetkezetekkel működik együtt. A földmüvesszövetke- zetek összegyűjtik a javítani való cipőt, azt postán eljuttatják a járás székhelyére, onnan — kijavítva — ugyancsak postán, a földművesszövelkezetek segítségével juttatják vissza a lakossághoz. Villamossági felszereléseknél pedig — ha több javítanivaló összejön — a szerelő a helyszínre utazik. Ü.i dolog: a Miskolci Asztalos Ktsz a Szeles utcán új részleget hozott létre, amelynek dolgozói kizárólag javítással, bútorfényezéssel foglalkoznak. — Hallottunk egy újfajta ktsz szervezéséről. — Az új szövetkezet olyan munkákkal foglalkozik, arnely- lyol eddig senki sem törődött. Ez egy boy-szolgálat-íéle lesz. Kívánságra színház- és mozijegyet váltanak, virágot visznek, mamát helyettesítenek, szenet pakolnak és még egy sor dolgot művelnek. Jövőre Sátoraljaújhelyen egy javítószalont szervezünk. A vendég köpenyt kap, s míg kiolvassa az újságot, megissza feketéjét — kívánságára azt is hoznak — megjavítják, kivasalják alsó, felső ruháját. — Még nem beszéltünk a rádió-televízió javításról. — A tervek szerint az idén háromszor, az ötéves terv végére tízszer annyi rádió és televízió javítást végzünk el, mint 1960-ban. A háztartási- és villamoskészülékek javítását ez évben négyszeresére, az ötéves terv végére tizenkétszeresére növeljük. És arra törekszünk — természetesen ehhez gépkocsik szükségesek —, hogy a megye valamennyi helységére kiterjedően megszervezzük a javító szolgáltatást. 1— Milyen terveik vannak ruhák, cipők készítésére? — A textil- és a bőrruházati iparban mindjobban csökkentjük az árutermelést s növeljük az úgynevezett méretes munkát. Ebben az évben az ipar- politikai terv szerint. 7, 1965-re pedig 27 százalékkal több ruhát, cipőt készítünk. Több új szalont nyitunk. E hónap végén nyitjuk meg például Miskolcon, a színház melletti épületben modern női szalonunkat, Sátoraljaújhelyen pedig a cipőszalont. Szerencsen női méretes fiókot nyitunk, 1965- re pedig 20 új fiókkal bővítjük textil- és bőrruházati szövetkezeteinket. — Hogyan haladnak a kislakásépítéssel? — A kislakásépítés különösen tavaly fejlődött, sokat. Tizenkétszer több kislakást építettünk, javítottunk, mint az előző évben. Ez évben pedig 6 millióval több értékű lakást építünk, mint tavaly. Különösen jó eredménnyel dolgozik a bódvaszilasi, a putnoki és a miskolci lakásépítő szövetkezet. Az iparpolitikai tervek szerint évről évre növeljük az? építést. 1965-re négyszer több? lakást építünk, mint 1960-ban.**] — Ha jól tudjuk, a negyedik? föfeladat: az export termelés f növelése. t — Igen. 1960-ban közvetlent exportra még nem termeltünk.? Tavaly már mintegy 7 millió? forint értékű árut küldtünk? külföldre. 1962. első negyedé-? ben huszonhétszer több ex-í- portárut termeltünk, mint az* elmúlt év hasonló időszakában. *5; Ez évben összesen 13 és félmii-<- Hó értékben készítünk külföld-.-. Az időjárás nem nagyon kedvez a kalászok érésének, de már semmi sem akadályozhatja a gabonafélék egyre erősödő szűkülését. Itt az ideje az aratásnak, július van — s az aratás megkezdődött. A Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban ez évben már még a sarkalást is géppel végzik, sőt már az aratógépeket is kivonták a forgalomból. A termés egy részét rendrevágóval aratják, majd a renden megszáradt gabonát rendfelszedővel ellátott kombájnok csépelik el. Kedvező időjárás esetén sok előnyre lesznek így szert, nem kell majd fáradságos, sok gondot okozó munkával szárítani a kombájncsépelte terményt. E hét keddjén indultak meg a rendrevágók a gazdaság őszi árpáiban, s már nem kísérleti kaszálást végeznek. A gépkezelők teljes lendülettel ..eresztik*’ masinájukat, hogy minél nagyobb teljesítményt érjenek el a kiváló gépekkel. re ruházati, vasipari, faipari,!:* kerámia terméket. Üj dolog: £ Mezőkövesden hagyományost papucsokat akarnak külföld- nek készíteni. ? «$• Az iparpolitikai tervek nagyi- célokat tűznek a szövetkezetek* elé. Ez szükségessé tesz egy? sor újforma módszert, és a* rugalmasabb szervezés megva-? lósítását, az erők esetenkénti? átszervezését, új fiókok, rész-* legek alakítását, fokozottabb? korszerűsítést, gépesítést, mo-* dernizálást. A szövetkezetek? eddigi sikerei arra engednekv következtetni, hogy a szövet-?, kezeli mozgalom több mint 7 ❖ ezer dolgozója eredményesen^! valósítja meg a nagyobb fel-? ada tollat is. ? (CsB) Utazás a Szovjetunióba wv 5» «J» •;* »j* «J A Magyar—Szovjet Baráti Társaság nyári rejtvényversenye ? ❖ Működés közben a rendrcvágó aratógép. A Magyar—Szovjet. Baráti Társaság, az Északmagyaror- szág, és a Miskolci Rádió rendezésében, július és augusztus hónapban kerül sor a versenyre, három szakaszban. A cím, mellyel hat alkalommal az újságban és négy alkalommal a rádióban találkozik a pályázó, egyben kifejezi a verseny témáját cs első díját is: utazás a Szovjetunióba. A rejtvényverseny menetrendje a következő: július 8-án első alkalommal és ezt követően még 5 alkalommal, július 25-el bezárólag 5—5 kérdésre kell választ adni. Ezenkívül minden sorozatban egy-egy fényképet is bemutatunk az olvasónak, jeleneteket egy-egy szovjet filmből. A kérdésekre adandó válaszokat, a fényképpel kapcsolatos feladatokat a közlés napjától számított egy héten belül kell eljuttatni az Eszakmagyai-ország szerkesztőségéhez. Ugyanebben az időben a Miskolci Rádió négy alkalommal — július 8-án, 15-én, 18-án és 22-én — sugároz rejtvényműsort, hasonló feltételek mellett. A rejtvénnyel kapcsolatos részletesebb tudnivalókat minden rejtvény közlése alkalmából ismertetjük. A második szakaszban az újságban és a rádióban lebonyolított rejtvény verseny győztesei számára nyilvános műsorokat rendezünk négy területi központban. Az itt legjobban szerepeltek jutnak azután a Népkerti Szabadtéri Színpadon augusztus végén megrendezendő megyei döntőbe. A döntőbe jutottak versenyeznek a fő díjért és a sok érdekes, értékes tárgyjutalomért. A tervek szerint a nyilvános vetélkedők nemcsak a versenyzők számára jelentenek majd jó szórakozást, hanem a közönség is élvezetes műsort kap, hiszen a rendezvényeken neves miskolci és fővárosi művészek működnek közre. A sarkaló kombájn csépelte árpa még erősen nedves. A gazdaság dolgozói állandóan kevergetik, bogy gyorsabban száradjon. Vasutasnap előtt Nyékládházán Ha valaki Miskolcról Pestre akar feljutni, elrendezi úticso- toagjait, megváltja menetjegyét, majd helyet foglal a szemelvényben és a fővárosig más dolga sincs, mint élvezni az utazást, a robogó vonat ablakából gyönyörködni az elmaradozó táj változatos, tarka színeiben. Útközben elfoglalt az ember, tokióié gondolat jár a fejében ds talán eszébe sem jut, hogy azzal törődjék, vajon hány ember munkája, precíz összműkö- dése teszi lehetővé, hogy a vonat menetidőre, késés nélküli eljusson végcéljához. Pedig ott látja a. vasutasokat mindenütt: a. pálya mellett, a váltóknál, a jelző berendezéseknél, az őrházak előtt tisztelegve: látja őket a vonaton és találkozik velük 32 állomásokon. Mindegyik ■valamilyen poszton áll, mindegyik valamilyen feladatot teljesít, s ha csak egyikük is megfeledkezne kötelességéről, azonnal zavar keletkezne az utazásban, esetleg szerencsétlenség is történhetne. Valamennyi vasutas éberségén, lelkiismeretes munkáján múlik tehát, hogy a Miskolcról elindított vonat befusson Budapestre. Meggyőződhet erről az em- .r többek között Nyékládhá- ■'•an is, ahol — mint a Magyar Államvasutak minden állomá- munkahelyén — lelkesen készülnek a XII; Vasutasnapra. Reggeli ellenőrzés A korareggeli órákban látogattunk el az állomásra. Orbán József állomásfönök éppen ellenőrzésre indult. Elkísértük útjára : hallgattuk, amint fogadja a különböző posztokra állított: vasutasok jelentését, magunk is belekukkantottunk az éjszaka folyamán írt: naplókba, feljegyzésekbe; részesei voltunk egy szűkre szabott délelőttön annak a nehéz és felelősségteljes munkának, amely sokszor szinte másodpercekre kiszámított pontosságot és nagy-nagy figyelmet Igényel ahhoz, hogy a napi 160—180 szerelvény az állomáson zavartalanul átfusson. Napi szézhatvan rovtai Az ember megdöbben: első hallásra az a gondolata támad, honnan jön, hová megjr ez a rengeteg szerelvény? Később magyarázatot kapunk: irányvonatok, gyors-, személy-, teller- és expresszvonatok robognak át az állomáson, olyanok is, amelyek meg sem állnak, de szabad pályát, zöld utat kell nekik adni. Kilenc vonatfogadó és két rakodó vágány van az állomáson, de a megnövekedett forgalomnak ez már kevés. Amikor irányvonatok jönnek — mint ezen a reggelen is — valamennyi vasutas a vágányok mellett áll, intézkedik, dolgozik, hogy mire a szerelvény a bejárati jelzőhöz ér,, szabad legyen a pálya. Elnéztem a váltóőröket, Magyart Andrást, Tompa Andrást, Farkas Józsefet, s közben órámat is figyeltem: nem egészen nyolc perc alatt négyszer állítottak váltót egy tolató, rendező mozdonynak. Bele is izzadtak, pedig hűvös volt ez a júliusi reggel. Magam .is megpróbáltam: csak nagy üggyel- bajjal ' fordult át a váltó. Mondták is nevetve: — Szalonna kell ehhez! Nagy darab... * A !l-es őrhelyen Török László vonatmenesztő térfelvigyázó kalyibájának ablakából már látható a vonat, ha elhagyja Emödöt. Előbb csak egy kicsike fekete pont, amely azonban egyre nagyobbodik, s fehér füstfelhőt pipál. A lérfelvigyázó a telefonhoz lép, a lírai őrhelyet csörgeti és utasítást ad: a negyedik vágányra menesszék. Ez tehervonat lesz, megáll az állomáson. Mintegy negyedórát töltöttünk ezen az őrhelyen: a legnagyobb sürgést-forgást itt tapasztaltam. Ügy mondhatnám, azoknak a vasutasoknak, akik itt teljesítenek szolgálatot, jóformán rágyújtani sincs idejük. Ma pedig különösen elfoglaltak voltak. Lassan már Nyékládházánál tart a Budapest—Miskolc vasútvonal villamosítása, azaz: az állomás új, korszerű világítását éppen most: szerelik. Ä sínek mellett: új oszlopokat állítanak fel, ezekre szerelik a kandelábereket. Az anyagszállitó kocsinak is kellett egy szabad pálya. Ezenkívül két vágánygépkocsi vesztegelt, amely Ernőd felé szeretett; volna tovább jutni. Befutott Kisterenye felől a „talbó”, amely Tiszapalkonyá- ra viszi a szenet, minden vágány foglalt volt, de már jelezték a Lillafüred expresszi, amely nemhogy megállna, hanem százkilométeres sebességgel robog át az állomáson. Most már bevallom, én akkor egy kissé, bizony féltem. Órámat néztem: csak fél percek voltak hátra, de a váltók és a vágányok az én szememmel nézve, rendetlen ösz- szevisszaságban álltak. Közeledett a vonat innen is, onnan is... félre húzódtam, a bokrok közé, sandán hol ide, hol oda pislogtam: mi lesz ebből?... Török László nyugalma azonban csakhamar átragadt rám is: mire a vonatok befutottak, minden pálya szabad volt; elrobogott előttünk az expressz, mint a szélvész, Török László mosolyogva integetett utána. Vajon tudták a vonat utasai, hogy itt négy vasutas működött közre? Irányvonatok Debrecenbe, Békéscsabára Mintegy két kilométerre az állomástól, az ÉM Nyékládházai Kavicsbányájában egy nagy teljesítményű úszó kotrót helyeztek a tóra. Nyolcszáz köbméter kavicsot termel ki 9 méteres vízből egy műszak alatt. A „termést” irányvonalok szállítják Debrecenbe, Békéscsabára, Szegedre, az egész Tiszántúlra. Valamennyi irányvonat Nyékről indul, így hát önmagában a kavicsbánya kiszolgálása is nagy feladat. Ezenkívül iparvágányuk van még a Mályi Téglagyárhoz, kezelik a HM iparvágányát, az Áruraktározási Hivatal iparvágányát, a villamos alállomás, a Hejökeresztúri Homok- és Kavics Ktsz iparvágányát. S amíg a talpfák között a tóhoz lépkedtünk, Orbán József elmondotta, hogy állomásiönö- ki tisztsége mellett még sok, más megbízatása van. Tagja a községi tanácsnak, a Hazafias Népfrontnak, MHS-elnök, tagja a csúcspártszervezet vezetőségének és ott van minden megmozduláson. Kérdeztem, hogyan győzi ? Az ellenőrzést általában délelőtt ejti meg, ebed után az állomáson tartózkodik, az adminisztratív és a társadalmi munka pedig az estéket veszi el. Sokat dolgozik. És sokat; gyalogol. Bizony nagyon elkelne már az a robogó, amit az osztály nemrég megígért... Egy másik kívánság... A lírai őrhely, amelyre az imént Török László az Ernőd felől érkező tehervonat ügyében telefonált, egy téglából rakott, vakolatlan kis' vityilló. Régebben a szabadban álló oszlopra szereltek egy telefont, itt ácsorogtak a vasutasok hóban, fagyban ,és augusztusi hőségben. Az állomás főnöke saját pénzen vásárolt téglát, néhány szál deszkát és társadalmi munkában „összeütötték” ezt a kis helyiséget, hogy a váltókezelők behúzódhassanak az eső elől. Ilyen állapotban az egyre korszerűsödő állomáshoz már nem „illik” ez a „bodega”. Be kellene vakoltatni, rendes ajtót, ablakot szerelni rá. Csak pár forintba kerülne az egész, hátha az osztály ezen is tud segíteni! Mint ahogy rendezni kellene magát az állomás épületét is. Kerekes-szivattyús kút van ugyan az állomás mellett, de a nagy utasforgalomhoz és a korszerű igényekhez viszonyítva mennyivel célszerűbb lenne, ha vízcsapot szerelnének fel és például az emeleten lakóknak egy vödör vízért- nem kellene napjában többször.körbejárniuk az utat. Amiről a versenytábla beszél A peronon versenytábla mutatja a nyékládházi vasutasok eredményei 1. Kocsi k ihasználási tervüket: május hónapban 102, a kocsitartózkodási időt pedig 100 százalékra teljesítették. A Szocialista brigád címért küzdő csapatok közül a Kassai-brigád 105,8, az Ágos- ton-brigád 105.4, a Gombosbrigád pedig 103,3 százalékra teljesítette tervét. Ugyanilyen derekasan készülnek a XII. Vasutasnapra is, az állomásnak mind a 117 dolgozójával együtt. Kívánságuk nem sok. Megérdemlik, hogy teljesüljön. Ouoüvári Miklós Megkezdődött az aratás
