Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-06 / 156. szám

Péntek, 1362. július 6. ESZAKMAGTARORSZAG s I Jt +1 Rá há 195! zdó ;ba< ér ide i iné I lyol .ozá : el kor kél ásol szíá •lek lázi osol bás lyoi szel gná atal to­ri í! icző 'ára HOl szol , ve , áü- lyel k>s c is síor ly, 1 csők Ú Sí idek ulaí* asút izötl róna •li VO» : te< öji i u I iast 1 U Mrí mid yi r íziüD ik I rtozi m V y Je* . Jo> j te* ijlói ilml had hot ildái ipült íoi/é ■nye n ad 12 tíl y Bf eddi st «•' a lit i el ITVrf ■t 0 is st ;rik akid \árvt rí: ' rba «■ en, löszt ládvl hol! rt i0 íyitP alatf új ól izatx is p i. £. Kisipari szövetkezetek a lakosságért Ktsz-ek és földművesszövetkezetek együttműködése — Boy—szolgálat Miskolcon — Négyszer több kislakás Az utóbbi időben egészséges folyamat, mélyreható változá­sok zajlanak le a Borsod me­gyei kisipari szövetkezetek életében. A ktsz-ek régebben nagy előszeretettel foglalkoztak közületi, munkával. Ez érthető is. A közületi munkák szerve­zése egyszerűbb, hosszabb idő­re biztosította a munkalehető­ségeket, s nagyobb hasznot je­lentett a szövetkezeteknek. Ma már a szövetkezetek keveseb­bet foglalkoznak árutermelés­sel, közületi munkákkal, s egyre jobban, eredményeseb­ben igyekeznék kielégíteni a lakosság közvetlen igényeit. Ennek magyarázata egyrészt az, hogy a ktsz-ek felismerték a javítási, a méretes, a kis- lakásépítési munkák szüksé­gességét, másrészt erre ösztö­nöznék a mozgalom bérpoliti­kai elvei is-. — A kisipari szövetkezetek életére, fejlődésére — mondot­ta. Koltai Zoltán elvtárs, a KISZÖV elnöke — nagy kiha­tással van az, hogy a tanács- szervekkel közösen iparpoliti­kai terveket készítettünk. Ezekben a tervekben — a la­kosság igényeinek felmérése alapján — hosszabb időre megszabtuk a ktsz-ek tenniva­lóit. A KISZÖV, az OKISZ határozatai, az iparpolitikai tervek négy fölei adatot jelöl­tek meg. — Mi a négy jőfeladat? — Az első és legfontosabb a javítás, a szolgáltatás fokozása. Ezzel tavaly kezdtünk intenzí­vebben foglalkozni. Voltakép­pen a megye minden helységé­re ki akarjuk terjeszteni mű­ködésünket. Ebben az jelentet­te az első lépést, hogy Putno- kon megszerveztük — a volt járás községeire kiterjedően .— a „hozom-viszem” szolgálta­tást. Hasonlóképpen szervezte meg munkáját a Sárospataki Cipész Ktsz, valamint a Mis­kolci Ruházati Ktsz is. A Me- zőcsáti Vegyesipari Ktsz — ez új módszer — a földműves- szövetkezetekkel működik együtt. A földmüvesszövetke- zetek összegyűjtik a javítani való cipőt, azt postán eljuttat­ják a járás székhelyére, onnan — kijavítva — ugyancsak pos­tán, a földművesszövelkezetek segítségével juttatják vissza a lakossághoz. Villamossági fel­szereléseknél pedig — ha több javítanivaló összejön — a sze­relő a helyszínre utazik. Ü.i dolog: a Miskolci Asztalos Ktsz a Szeles utcán új részleget ho­zott létre, amelynek dolgozói kizárólag javítással, bútorfé­nyezéssel foglalkoznak. — Hallottunk egy újfajta ktsz szervezéséről. — Az új szövetkezet olyan munkákkal foglalkozik, arnely- lyol eddig senki sem törődött. Ez egy boy-szolgálat-íéle lesz. Kívánságra színház- és mozi­jegyet váltanak, virágot visz­nek, mamát helyettesítenek, szenet pakolnak és még egy sor dolgot művelnek. Jövőre Sátoraljaújhelyen egy javító­szalont szervezünk. A vendég köpenyt kap, s míg kiolvassa az újságot, megissza feketéjét — kívánságára azt is hoznak — megjavítják, kivasalják alsó, felső ruháját. — Még nem beszéltünk a rádió-televízió javításról. — A tervek szerint az idén háromszor, az ötéves terv vé­gére tízszer annyi rádió és te­levízió javítást végzünk el, mint 1960-ban. A háztartási- és villamoskészülékek javítá­sát ez évben négyszeresére, az ötéves terv végére tizenkétsze­resére növeljük. És arra törek­szünk — természetesen ehhez gépkocsik szükségesek —, hogy a megye valamennyi helységé­re kiterjedően megszervezzük a javító szolgáltatást. 1— Milyen terveik vannak ruhák, cipők készítésére? — A textil- és a bőrruházati iparban mindjobban csökkent­jük az árutermelést s növeljük az úgynevezett méretes mun­kát. Ebben az évben az ipar- politikai terv szerint. 7, 1965-re pedig 27 százalékkal több ru­hát, cipőt készítünk. Több új szalont nyitunk. E hónap vé­gén nyitjuk meg például Mis­kolcon, a színház melletti épü­letben modern női szalonun­kat, Sátoraljaújhelyen pedig a cipőszalont. Szerencsen női méretes fiókot nyitunk, 1965- re pedig 20 új fiókkal bővítjük textil- és bőrruházati szövetke­zeteinket. — Hogyan haladnak a kisla­kásépítéssel? — A kislakásépítés különö­sen tavaly fejlődött, sokat. Ti­zenkétszer több kislakást épí­tettünk, javítottunk, mint az előző évben. Ez évben pedig 6 millióval több értékű lakást építünk, mint tavaly. Különö­sen jó eredménnyel dolgozik a bódvaszilasi, a putnoki és a miskolci lakásépítő szövetke­zet. Az iparpolitikai tervek szerint évről évre növeljük az? építést. 1965-re négyszer több? lakást építünk, mint 1960-ban.**] — Ha jól tudjuk, a negyedik? föfeladat: az export termelés f növelése. t — Igen. 1960-ban közvetlent exportra még nem termeltünk.? Tavaly már mintegy 7 millió? forint értékű árut küldtünk? külföldre. 1962. első negyedé-? ben huszonhétszer több ex-í- portárut termeltünk, mint az* elmúlt év hasonló időszakában. *5; Ez évben összesen 13 és félmii-<- Hó értékben készítünk külföld-.-. Az időjárás nem nagyon kedvez a kalászok érésének, de már semmi sem akadályozhatja a gabonafélék egyre erősödő szűkülését. Itt az ideje az aratásnak, július van — s az aratás megkezdődött. A Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban ez évben már még a sarkalást is géppel vég­zik, sőt már az aratógépeket is kivonták a for­galomból. A termés egy részét rendrevágóval aratják, majd a renden megszáradt gabonát rendfelszedővel ellátott kombájnok csépelik el. Kedvező időjárás esetén sok előnyre lesznek így szert, nem kell majd fáradságos, sok gon­dot okozó munkával szárítani a kombájn­csépelte terményt. E hét keddjén indultak meg a rendrevágók a gazdaság őszi árpáiban, s már nem kísér­leti kaszálást végeznek. A gépkezelők teljes lendülettel ..eresztik*’ masinájukat, hogy mi­nél nagyobb teljesítményt érjenek el a kiváló gépekkel. re ruházati, vasipari, faipari,!:* kerámia terméket. Üj dolog: £ Mezőkövesden hagyományost papucsokat akarnak külföld- nek készíteni. ? «$• Az iparpolitikai tervek nagyi- célokat tűznek a szövetkezetek* elé. Ez szükségessé tesz egy? sor újforma módszert, és a* rugalmasabb szervezés megva-? lósítását, az erők esetenkénti? átszervezését, új fiókok, rész-* legek alakítását, fokozottabb? korszerűsítést, gépesítést, mo-* dernizálást. A szövetkezetek? eddigi sikerei arra engednekv következtetni, hogy a szövet-?, kezeli mozgalom több mint 7 ❖ ezer dolgozója eredményesen^! valósítja meg a nagyobb fel-? ada tollat is. ? (CsB) Utazás a Szovjetunióba wv 5» «J» •;* »j* «J A Magyar—Szovjet Baráti Társaság nyári rejtvényversenye ? ❖ Működés közben a rendrcvágó aratógép. A Magyar—Szovjet. Baráti Társaság, az Északmagyaror- szág, és a Miskolci Rádió rendezésében, július és augusztus hónapban kerül sor a versenyre, három szakaszban. A cím, mellyel hat alkalommal az újságban és négy alkalommal a rádióban találkozik a pályázó, egyben kifejezi a verseny té­máját cs első díját is: utazás a Szovjetunióba. A rejtvényverseny menetrendje a következő: július 8-án első alkalommal és ezt követően még 5 alkalommal, július 25-el bezárólag 5—5 kérdésre kell választ adni. Ezenkívül minden sorozatban egy-egy fényképet is bemutatunk az olva­sónak, jeleneteket egy-egy szovjet filmből. A kérdésekre adandó válaszokat, a fényképpel kapcsolatos feladatokat a közlés napjától számított egy héten belül kell eljuttatni az Eszakmagyai-ország szerkesztőségéhez. Ugyanebben az időben a Miskolci Rádió négy alkalommal — július 8-án, 15-én, 18-án és 22-én — sugároz rejtvényműsort, hasonló feltételek mellett. A rejtvénnyel kapcsolatos részlete­sebb tudnivalókat minden rejtvény közlése alkalmából ismer­tetjük. A második szakaszban az újságban és a rádióban lebo­nyolított rejtvény verseny győztesei számára nyilvános műso­rokat rendezünk négy területi központban. Az itt legjobban szerepeltek jutnak azután a Népkerti Szabadtéri Színpadon augusztus végén megrendezendő megyei döntőbe. A döntőbe jutottak versenyeznek a fő díjért és a sok érdekes, értékes tárgyjutalomért. A tervek szerint a nyilvános vetélkedők nemcsak a versenyzők számára jelentenek majd jó szórako­zást, hanem a közönség is élvezetes műsort kap, hiszen a ren­dezvényeken neves miskolci és fővárosi művészek működnek közre. A sarkaló kombájn csépelte árpa még erősen nedves. A gazdaság dolgozói állandóan kevergetik, bogy gyorsabban száradjon. Vasutasnap előtt Nyékládházán Ha valaki Miskolcról Pestre akar feljutni, elrendezi úticso- toagjait, megváltja menetje­gyét, majd helyet foglal a sze­melvényben és a fővárosig más dolga sincs, mint élvezni az utazást, a robogó vonat abla­kából gyönyörködni az elmara­dozó táj változatos, tarka szí­neiben. Útközben elfoglalt az ember, tokióié gondolat jár a fejében ds talán eszébe sem jut, hogy azzal törődjék, vajon hány em­ber munkája, precíz összműkö- dése teszi lehetővé, hogy a vo­nat menetidőre, késés nélküli eljusson végcéljához. Pedig ott látja a. vasutasokat mindenütt: a. pálya mellett, a váltóknál, a jelző berendezéseknél, az őrhá­zak előtt tisztelegve: látja őket a vonaton és találkozik velük 32 állomásokon. Mindegyik ■valamilyen poszton áll, mind­egyik valamilyen feladatot tel­jesít, s ha csak egyikük is meg­feledkezne kötelességéről, azonnal zavar keletkezne az utazásban, esetleg szerencsét­lenség is történhetne. Vala­mennyi vasutas éberségén, lel­kiismeretes munkáján múlik tehát, hogy a Miskolcról elin­dított vonat befusson Buda­pestre. Meggyőződhet erről az em- .r többek között Nyékládhá- ■'•an is, ahol — mint a Magyar Államvasutak minden állomá- munkahelyén — lelke­sen készülnek a XII; Vasutas­napra. Reggeli ellenőrzés A korareggeli órákban láto­gattunk el az állomásra. Orbán József állomásfönök éppen el­lenőrzésre indult. Elkísértük út­jára : hallgattuk, amint fogadja a különböző posztokra állított: vasutasok jelentését, magunk is belekukkantottunk az éjsza­ka folyamán írt: naplókba, fel­jegyzésekbe; részesei voltunk egy szűkre szabott délelőttön annak a nehéz és felelősségtel­jes munkának, amely sokszor szinte másodpercekre kiszámí­tott pontosságot és nagy-nagy figyelmet Igényel ahhoz, hogy a napi 160—180 szerelvény az állomáson zavartalanul átfus­son. Napi szézhatvan rovtai Az ember megdöbben: első hallásra az a gondolata támad, honnan jön, hová megjr ez a rengeteg szerelvény? Később magyarázatot kapunk: irány­vonatok, gyors-, személy-, te­ller- és expresszvonatok robog­nak át az állomáson, olyanok is, amelyek meg sem állnak, de szabad pályát, zöld utat kell nekik adni. Kilenc vonatfogadó és két rakodó vágány van az állomáson, de a megnövekedett forgalomnak ez már kevés. Amikor irányvonatok jönnek — mint ezen a reggelen is — valamennyi vasutas a vágá­nyok mellett áll, intézkedik, dolgozik, hogy mire a szerel­vény a bejárati jelzőhöz ér,, szabad legyen a pálya. Elnéztem a váltóőröket, Ma­gyart Andrást, Tompa Andrást, Farkas Józsefet, s közben órá­mat is figyeltem: nem egészen nyolc perc alatt négyszer állí­tottak váltót egy tolató, ren­dező mozdonynak. Bele is iz­zadtak, pedig hűvös volt ez a júliusi reggel. Magam .is meg­próbáltam: csak nagy üggyel- bajjal ' fordult át a váltó. Mondták is nevetve: — Szalonna kell ehhez! Nagy darab... * A !l-es őrhelyen Török László vonatmenesztő térfelvigyázó kalyibájának ab­lakából már látható a vonat, ha elhagyja Emödöt. Előbb csak egy kicsike fekete pont, amely azonban egyre nagyob­bodik, s fehér füstfelhőt pipál. A lérfelvigyázó a telefonhoz lép, a lírai őrhelyet csörgeti és utasítást ad: a negyedik vá­gányra menesszék. Ez teher­vonat lesz, megáll az állomá­son. Mintegy negyedórát töltöt­tünk ezen az őrhelyen: a leg­nagyobb sürgést-forgást itt ta­pasztaltam. Ügy mondhatnám, azoknak a vasutasoknak, akik itt teljesítenek szolgálatot, jó­formán rágyújtani sincs ide­jük. Ma pedig különösen el­foglaltak voltak. Lassan már Nyékládházánál tart a Buda­pest—Miskolc vasútvonal vil­lamosítása, azaz: az állomás új, korszerű világítását éppen most: szerelik. Ä sínek mellett: új oszlopokat állítanak fel, ezekre szerelik a kandelábe­reket. Az anyagszállitó kocsi­nak is kellett egy szabad pálya. Ezenkívül két vágánygépkocsi vesztegelt, amely Ernőd felé szeretett; volna tovább jutni. Befutott Kisterenye felől a „talbó”, amely Tiszapalkonyá- ra viszi a szenet, minden vágány foglalt volt, de már jelezték a Lillafüred expresszi, amely nemhogy megállna, hanem százkilomé­teres sebességgel robog át az állomáson. Most már bevallom, én akkor egy kissé, bizony fél­tem. Órámat néztem: csak fél percek voltak hátra, de a vál­tók és a vágányok az én sze­memmel nézve, rendetlen ösz- szevisszaságban álltak. Közele­dett a vonat innen is, onnan is... félre húzódtam, a bok­rok közé, sandán hol ide, hol oda pislogtam: mi lesz eb­ből?... Török László nyugal­ma azonban csakhamar átra­gadt rám is: mire a vonatok befutottak, minden pálya sza­bad volt; elrobogott előttünk az expressz, mint a szélvész, Török László mosolyogva inte­getett utána. Vajon tudták a vonat utasai, hogy itt négy vasutas műkö­dött közre? Irányvonatok Debrecenbe, Békéscsabára Mintegy két kilométerre az állomástól, az ÉM Nyékládhá­zai Kavicsbányájában egy nagy teljesítményű úszó kotrót helyeztek a tóra. Nyolcszáz köbméter kavicsot termel ki 9 méteres vízből egy műszak alatt. A „termést” irányvona­lok szállítják Debrecenbe, Bé­késcsabára, Szegedre, az egész Tiszántúlra. Valamennyi irány­vonat Nyékről indul, így hát önmagában a kavicsbánya ki­szolgálása is nagy feladat. Ezenkívül iparvágányuk van még a Mályi Téglagyárhoz, ke­zelik a HM iparvágányát, az Áruraktározási Hivatal ipar­vágányát, a villamos alállomás, a Hejökeresztúri Homok- és Kavics Ktsz iparvágányát. S amíg a talpfák között a tó­hoz lépkedtünk, Orbán József elmondotta, hogy állomásiönö- ki tisztsége mellett még sok, más megbízatása van. Tagja a községi tanácsnak, a Hazafias Népfrontnak, MHS-elnök, tagja a csúcspártszervezet vezetősé­gének és ott van minden meg­mozduláson. Kérdeztem, ho­gyan győzi ? Az ellenőrzést általában dél­előtt ejti meg, ebed után az ál­lomáson tartózkodik, az admi­nisztratív és a társadalmi munka pedig az estéket veszi el. Sokat dolgozik. És sokat; gyalogol. Bizony nagyon elkel­ne már az a robogó, amit az osztály nemrég megígért... Egy másik kívánság... A lírai őrhely, amelyre az imént Török László az Ernőd felől érkező tehervonat ügyé­ben telefonált, egy téglából ra­kott, vakolatlan kis' vityilló. Régebben a szabadban álló oszlopra szereltek egy telefont, itt ácsorogtak a vasutasok hó­ban, fagyban ,és augusztusi hő­ségben. Az állomás főnöke sa­ját pénzen vásárolt téglát, né­hány szál deszkát és társadal­mi munkában „összeütötték” ezt a kis helyiséget, hogy a váltókezelők behúzódhassanak az eső elől. Ilyen állapotban az egyre korszerűsödő állomáshoz már nem „illik” ez a „bodega”. Be kellene vakoltatni, rendes ajtót, ablakot szerelni rá. Csak pár forintba kerülne az egész, hátha az osztály ezen is tud segíteni! Mint ahogy ren­dezni kellene magát az állomás épületét is. Kerekes-szivattyús kút van ugyan az állomás mel­lett, de a nagy utasforgalom­hoz és a korszerű igényekhez viszonyítva mennyivel célsze­rűbb lenne, ha vízcsapot sze­relnének fel és például az emeleten lakóknak egy vödör vízért- nem kellene napjában többször.körbejárniuk az utat. Amiről a versenytábla beszél A peronon versenytábla mu­tatja a nyékládházi vasutasok eredményei 1. Kocsi k ihaszná­lási tervüket: május hónapban 102, a kocsitartózkodási időt pedig 100 százalékra teljesítet­ték. A Szocialista brigád cím­ért küzdő csapatok közül a Kassai-brigád 105,8, az Ágos- ton-brigád 105.4, a Gombos­brigád pedig 103,3 százalékra teljesítette tervét. Ugyanilyen derekasan készülnek a XII. Vas­utasnapra is, az állomásnak mind a 117 dolgozójával együtt. Kívánságuk nem sok. Megér­demlik, hogy teljesüljön. Ouoüvári Miklós Megkezdődött az aratás

Next

/
Oldalképek
Tartalom