Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-24 / 171. szám

2 BSZAKMAGYAROKSZAG Kérlel, 1962. Július SL Ä szovjet kormány nyilatkozata az atomkisérletekről Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány vasárnap az alábbi nyilatkozatot hozta nyilvánosságra: A Szovjetunió évek óta szor­galmazza, hogy örökre szüntes­sék be az atomkísérleteket. Az Egyesült Államok és NATO' szövetségesei azonban e kér­désben megakadályozzák a megállapodás megkötését. Ezt újból láthatta a világ, amikor az Egyesült Államok és Anglia a 18 hatalmi leszerelési bizott­ságban lényegében nem volt hajlandó megtenni ugyanazt, amire a Szovjetunió késznek mutatkozott, vagyis tárgyalási alapnak elfogadni India, az EAK, Brazília és a tizen­nyolchatalmi bizottság más semleges államainak azt a javaslatát, hogy az aton- kísérletek megszüntetésére vo­natkozó megállapodást ■ az atomrobbantások észlelésére szolgáló nemzeti eszközökkel ellenőrizzék. A nyugati hatal­mak, csupán egyre törekszenek: a Szovjetunió területén nem­zetközi ellenőrző állomások há­lózatát akarják megteremteni és oiyan vizsgálatokat akarnak végezni, amelyek nem szüksé­gesek a szerződés teljesítésének ellenőrzéséhez, de annál kívá­natosabbak u békészerető álla­mok ellen agresszív háborús terveket kidolgozó NATO-kém- szervezetek és vezérkarok szá­mára. Az Egyesült Államok az utóbbi hónapokban a Csendes­óceánon és Észak-Amerikában •— Nevada államban — egy­másután atomfegyverkísérlete­ket végez. Ez a kísérletsorozat messze túlszárnyal minden ed­digit: az Egyesült Államok nemrégiben a nagyarányú til­takozás, közte tudósok ellenve­tései dacára, többszáz kilomé­teres magasságban nagyerejű atomszerkezetet robbantott fel, s ezáltal a népek számára oly gyűlöletes fegyverkezési haj-1 KÁt kiterjesztette a világűrre. I Az Egyesült Államok kormá­nya még mielőtt hozzáfogott volna a jelenlegi atomkísénet- sorozat végrehajtásához, jól tudta, hogy ha robbanni kez­denek az amerikai atombom­bák, úgy a Szovjetunió az elé a szükségszerűség elé kerül, hogy atomfegyverkísérleteket végezzen. Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke erre nyíltan figyelmez­tette 1962. március 3-i üzene­tében Kennedy elnököt, vagyis az Egyesült Államok kormánya világosan tudta, hogy minek néz elébe, csakis az amerikai kormányon múlott tehát annak a kérdésnek eldöntése, hogy az a kísérletsorozat, amelyre a Szovjetunió 1961 őszén kény­szerült, utolsó volt-e, avagy bolygónkat megreszketteti az atomkísérletek újabb hulláma. Az Egyesült Államok kor­mánya választott. A Karácsony­sziget fölött és a Johnston-szi- getek térségében robbanó ame­rikai atombombák visszhangot keltettek: elkerülhetetlenné tették a szovjet atombombák válaszképpen sorra kerülő rob­banásait. Az Egyesült Államok kor­mánya nem titkolja, azért kezdte az új atomfegyverkísér­let sorozatot, és különösen a magaslégköri kísérleteket, hogy katonai fölényre tegyen szert a Szovjetunióval szem­ben. A szovjet kormány nem volna méltó a szovjet nép bi zalmára, nem gondoskodna megfelelően a szovjet állam jövőjéről, ha nem vonná le a megfelelő következtetéseket. A Szovjetunió azonban nem sze­rez ilyen örömöt azoknak, akik agresszív terveket táplálnak hazánk ellen, akik megelőző háborúval fenyegetnek ben­nünket és szövetségeseinket. A szovjet emberek nem fe­lejtették el és sohasem fogják elfelejteni a hitlerista Német­országnak hazánk ellen elkö­vetett hitszegő támadását. Az Gromíko és Rusk ajafck megbeszélései (Folytatás az t. oldalról,) k (-.szerződést a NDK-val. Határidőről nem volt szó. Genf ben egyébként vasárnap élénk diplomáciai tevékenység folyt. Gromíko szovjet külügy­miniszter és Rusk amerikai külügyminiszter vasárnapi megbeszélése majd négyórás volt. Mostani genfi tartózkodá­suk során ez volt a két külügy­miniszter második tanácskozá­sa. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint Grpmiko a tár­gyalásról távozva, újságírókkal közölte, hogy a Szovjetuniót és az Egye­sült Államokat érintő kér­désekről tárgyaltak és a német kérdés is szobáké­ról t. A szovjet külügyminiszter el­mondta. hogy nem állapodtak meg újabb találkozóban, Gen­fi politikai körökben azonban valószínűnek tartják, hogy a két külügyminiszter még ösz- szeül. mielőtt elutazna Géniből. Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter vasárnap Couve de Murville francia külügymi­niszterrel ismertette a,nyugat­német nézeteket Angliának egy esetleges európai politikai unióhoz történő csatlakozásá­ról. A nyugatnémet külügy­miniszter találkozott Home angol külügyminiszterrel is, akivel a nyugat-berlini- és a né­met kérdésről, valamint Ang­liának a közös piachoz való csatlakozásáról tárgyaltak. Gromíko szovjet é$ Hord Home angol külügymi­niszter hétfőn megbeszélést folytatott Genfben — első ízben azóta, hogy mindketten » városban tartóz­kodnak. A Gromiko-Lord Ho­me találkozó legfőbb témája —- a Reuter tudósítója szerint — a nyugat-berlini kérdés volt. Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter hétfőn genfi ta­nácskozásainak befejeztével sajtóértekezletet tartott, A nyugat-berlini helyzetet illető­en, Schröder szerint, Gromíko és Rusk legutóbbi puhatolózó megbeszélései „nem hoztak je- lentős változást”. Megelégedés­sel nyilatkozott arról, hogy —- mint mondotta —, a három nyugati nagyhatalom külügy­minisztere „a Német Szövetsé­gi Köztársasággal teljes egyet­értésben fejtette ki álláspontját Genfben Gromíko szovjet kül- ligy miniszternek'^ A bonni külügyminiszter he­lyeselte, hogy valamilyen formában foly­tassák a diplomáciai érint­kezést a Szovjetunióval, Berlin kérdéséről és azt állította, hogy „genfi útja teljes mértékben elérte a kitűzött célokat”; 1941-ben szerzett tapasztala­tokból tudják, milyen létfon-' tosságú. hogy az ország honvé­delme a tudomány és a hadi- technika legújabb eredményei­nek színvonalán legyen, s hogy minden pillanatban készen áll­janak és teljes fegyverzetben fogadják az agresszort, A szovjet kormány válasz­képpen az amerikai atomfegy- verkísérlet-sorozatra elrendel­te, hogy végezzenek kísérlete­ket a szovjet atomfegyver leg­újabb típusaival. A Szovjetunió rákényszerült erre a lépésre.' E kísérletek elvégzésénél min­den szükséges intézkedést meg­tesznek a célból, hogy a radio­aktiv csapadék minél minlmá- lisabb legyen. Á Szovjetunió­ban e téren jelentős eredmé­nyeket értek el. Általánosan elismerik, hogy a tavaly őszi szovjet kísérletek nem jártak együtt az atmoszféra, a föld­felszín, vagy az óceán rádióak- tivitásának jelentősebb növe­kedésével. Minden Igazságszerető és elő- itéletmentes embernek látnia kell, hogy ha egyszer az Egye­sült Államok elsőnek kezdte az atomfegyverkísérleteket és szövetségeseivel együtt sokkal több atomkísérjetet végzett; mint a Szovjetunió, úgy a má­sik félnek — a Szovjetuniónak, amely eddig csak válaszképpen hajtott végre atomkísé-rleteket — joga van arra, hogy utolsó­ként ő fejezze be az atomkísér­leteket A szovjet kormány felhívja az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak kormányait, hogy hallgassanak a népek kö­veteléseire, hárítsák el a mes­terséges akadályokat, az atofn- fegyverkísérletek megszünte­tésére vonatkozó olyan megál­lapodás írtjából, amely a tudo­mányos adatokon alapszik és így a megállapodás maradék­talan betartása nemzeti észle­lési eszközök segítségével el­lenőrizhető. A szovjet kormány csatlako­zik ahhoz a felhíváshoz, ame­lyet a leszerelési és béke-vi­lágkongresszus intézett a vi­lág népeihez: erősítsék a bé­két, harcoljanak a leszerelés­ért, az emberiségnek az atom­veszedelemtől való megszaba­dításáért. Ebben a felhívásban megtestesül a népek akarata, s ez az akarat a történelem el­sőrendű parancsa. A harc az atomkísérletek megszüntetésé­ért. a leszerelésért, a békéért tovább folyik, és a béke ügyé­nek győzelmével kell befeje­ződnie; Régi adósság Felvételi pmlym&mí ats MSZMP Borsod megyei Bizottsága Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének szakosított tanfolyamára Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága felvételi pályázatot hirdet az 1962/ő3-as tanévben kezdődő szakosító továbbképző tanfolyamának fakultásaira. Jelentkezni lehet a követke­ző fakultásokra: filozófia, po­litikai gazdaságtan, üzem- gazdaságtan. A tanulmányi idő 2 év. A hallgatók félévenként osz­tályozó vizsgát tesznek. Sike­res vizsgák esetén 2 év után államvizsgát tehetnek a párt­főiskola szakosított tanfolya­mán kialakult gyakorlat sze­rint. A kötelező foglalkozások rendje: hetenként egyszer 3 órás foglalkozást tartunk, me­lyen a részvétel kötelező. A kötelező foglalkozásokon kí­vül meghatározott mennyiségű klasszikus irodalmat is fel kell dolgozni. A hallgatók évi 170 forint tandíjat fizetnek. Vizs­gák előtti tanulmányi szabad­ság az egyetemek és főiskolák esti tagozatainak hallgatóira vonatkozó rendelkezések sze­rint vehető igénybe, ezenkívül az államvizsgára külön tanul­mányi szabadság jár. A szakosító tanfolyamra fel­vételét kérheti: aki az Esti Egyetemet eredményesen el­végezte, a megpályázott szak­ból legalább „közepes” rendű, vagy 1 éves pártiskolát vég­zett, illetve képzettsége ennek megfelelő színvonalon áll. Nem kérheti felvételét az, aki más egyetem, iskola hall­gatója, vagy ezekre felvételét kérte. Az üzemgazdaságtani fakultásnál érettségi is szüksé­ges; A jelentkezők felvételi vizs­gát tesznek. A felvételi vizsga anyaga: „A marxizmus—leni­nizmus alapjai” c; tankönyv­nek (Kossuth, 1960.) megfelelő fejezetei (filozófia: 17—257; oldalig, pol. gazd. és üzem­gazdaságtan: 257—357: és 611—■ 830. old.). Ezenkívül mindhá­rom szakon az SZKP XXIX; kongresszusának programja. Azok, akik tanulmányaikat az Esti Egyetemen 1962-ben fejez­ték be „közepes” vagy ennél jobb eredménnyel, felvételi vizsgát nem tesznek.- A fel­vételi vizsgákat augusztus 27— 31-e között tartjuk.­A pályázathoz szükséges kér­dőív beszerezhető az Esti Egye­temen (Miskolc, Tizeshonvéd u. 21.) Jelentkezési határidő: július 31. A pályázatot az Esti Egye­tem címére kell beküldeni augusztus 4-ig. A pályázathoz mellékelni kell: 1. részletes önéletrajzot; 2. a területileg illetékes vá­rosi, vagy járási pártbizottság javaslatát, 3. a vállalat, intézmény Ja­vaslatát és igazolását a jelen­legi munkaköréről; Borsod megyei Bizottsága MSZMP 1 leszerelési értekezlet keddi ülése Adenauers Aztán egyszer az Elnök úrék is cUátogatliatnának Berlinbe!,, De Gaulle! Már igazán többüzör megpróbáltuk, de eddig vala­hogy nem sikerült!! (Gcrő Sándor rajza) Genf (MTI) Zorín szovjet külügyminisz­terhelyettes és Arthur Dean, az amerikai küldöttség vezetője — a genfi leszerelési értekezlet társelnöke — hétfőn délután folytatta eszmecseréjét az ér­tekezlet munkamódszereiről. Az AFP értesülései szerint a két társelnök „nagyon közel áll a megállapodáshoz és lehetsé­ges, hogy ezt a keddi plenáris ülésen már be is jelentik.” A leszerelési értekezlet ked­di plenáris ülése egyébként rendkívüli érdeklődésre tart­hat számot, mert felszólal az ülésen Gromiko szovjet, Rusk amerikai és lord Home angol külügyminiszter. Tito beszédet mondott a jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának plénumán Belgrad (TASZSZ) A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága negyedik plénumának hétfői ülésén beszédet mondott Joszip Broz Tito, a JKSZ Központi Bizottságának főtitkára. Beszé­dében a kommunisták szövetsé­gének helyzetével és szerepé­vel, valamint az ország gaz­dasági fejlődésének néhány problémájával -foglalkozott. Még nincs minden rendben ... Ésszerűbben, célszerűbben kell dolgoznunk beruházásainkon Korszerű ipar, a tudomány és a technika új sikereinek szé­leskörű alkalmazása nélkül nem fejlődhet az ország, nem erősödhet a népgazdaság, nem emelkedhet az életszínvonal. A világszerte megindult hatalmas technikai fejlődéssel nekünk is lépést kell tartanunk. Az el­múlt évek során — a megala­pozott lehetőségek reális ki­használáséval — hazánkban is. nagy előrehaladás történt. Ter­vezőink, mérnökeink ma bát­rabban terveznek, munkásaink nagy hozzáértéssel valósítják meg a terveket. Nagy beruházásainkon is tapasztalható az előrelépés, a jobb munka. Uj acélművet építettünk Óz- dón, új, nagy teljesítményű ve­gyigyárat létesítünk Tiszapal- konyán, PVC-üzemet hozunk létre Berentén. Egy sor új üzem- és gyáróriás mutatja: a magyar munkásosztály a mű­szaki értelmiséggel karöltve megvalósítja a párt és a kor­mány gazdaságpolitikáját, ha­zánk korszerű iparral, vasko­hászati és vegyipari gyáróri­ásokkal rendelkező országgá válik. A korábbi évek hibáiból okulva, körültekintően dol­goztuk ki a második ötéves terv célkitűzéseit, amelyeknek elérése anyagi­technikai bázist teremt a szo­cializmus további építéséhez. Az utóbbi évek mérlege igen kedvező: az új gyárak bevál­tották a hozzájuk fűzött remé­nyeket, a beruházásokon ja­vult a minőség, valamivel gaz­daságosabban építünk, mint 5 —6 esztendővel ezelőtt. A pél­dás és igen jó. beruházások közé sorolhatjuk a zsolcai épü­letelemgyér építését, a Tiszai Vegyikombinát európai vi­szonylatban is nagyméretűnek mondható építését, a Borsodi Vegyikombinát kétszáz száza­lékos bővítését, az ózdi vasgyár eddigi rekonstrukciós munkáit, főleg a martlnacélmű, az új Márz-kemencék üzembe helye­zését, és még számos olyan nagy jelentőségű beruházást, amelynek nem kis szerepe van a népgazdaság életében, a szo­cialista fejlődés további sza­kaszaiban. A felsorolt -építke­zések a közgazdasági számítá­sok szerint, és minden tekintet­ben gazdaságosak, gyorsan fej­lődnek, a minőség is megfele. lő, Ezeken a beruházásokon — főleg a Tiszai Vegyíkombinát építésénél ~~ sikerült elérnünk a nagy célkitűzést: a gyors, gazdaságos és minőségi mun­kát, a korszerű építkezést. A műszakiak és fizikai dolgozók igen nagy hozzáértéssel és lel­kiismerettel tevékenykednek, ezeken a helyeken jók a tervek, reálisak a lehetőségek, jó az anyagellátás, egyszóval: a szo­cialista építés nem ütközik ne­héz akadályokba. D,e ha megyénk összes beru­házásait vizsgáljuk, a költségek és a gazdaságosság tükrében, azt látjuk; az eredmények ellenére igen sok ipég a hiba, sok a tennivaló, előfordul még ésszerűtlen és célszerűtlen beruházás, nem egy területen fellelhető ■még a bürokrácia fanatikus harca az új, a jobb ellen, nem egy beruházáson tapasztalható még a Huzavona, a lassúság, a tervszerűtlenaég; a visszahúzó erő, s nem utolsó sorban a. mil­liók ésszerűtlen felhasználása, Előfordul még napjainkban is, hogy nem jól sáfárkodunk az állom vagyonával, ez pedig mindenképpen bűn, hiszen a munkások, egész dolgozó né­pünk elől vesszük el a pénzt. Hiba lenne, ha nem beszélnénk őszintén ezekről a kérdésekről. Hiszen szemünk előtt zajlanak le a nagy építkezések, a mun­kások ismerik azokat a prob­lémákat, amelyek számukra is bosszúságot okoznak. Különös­képpen akkor, amikor azt ta­pasztalják, hogy nem vonják felelősségre azokat, akik rosz- szul gazdálkodnak az ország pénzével. Szocializmust építő hazánk csakis úgy érhet el további ki­emelkedő gazdasági eredmé­nyeket, ha az eddigieknél job­ban gazdálkodunk, tovább ja­vítjuk iparunk szerkezetét, na­gyobb ütemben végezzük az építőmunkát, javítjuk a minő­séget, gazdaságosan termelünk a műszaki színvonal és a ter­melékenység növelésének ál­landó szem előtt tartásával. Az iparban arra kell törekednünk, hogy a termelés növekedésének legalább 70 százalékát a munka termelékenysége adja. Ez pedig nem kis feladat, nem valósítható meg szigorú beru­házási fegyelem nélkül. Sokat fejlődtünk, vannak dicséretre méltó gazdasági eredményeink, de kis ország vagyunk, nem szórhatjuk ki feleslegesen a milliókat. Borsod területén, a második ötéves terv időszaká­ban 20 milliárd forintot köl­tünk különféle beruházásokra, az ipar és mezőgazdaság fej­lesztésére. Húsz milliárd forint nagy pénz, mégis minden fillért gazdaságosan kell felhasznál­nunk. Különösen építkezésein­ken kell szigorúan ellenőrizni a gazdaságosságot. Sajnos, a gazdaságosságnál vannak még súlyos hibák, ame­lyek keletkezését mindenkép­pen a tervezés kezdetére kell visszavezetnünk. A beruházások elhatározá­sát nem eló'zi meg minden esetben sokoldalú felmérés, nem vizsgáljuk meg pon­tosan, hogy mi az ország igénye, így aztán menet közben jelentkeznek a hi­bák, vagy csak akkor, amikor az új létesítmény már megkezdte működését. Egy-két példa arra, hogyan nem szabad dolgoz­nunk. Felépítettük a bodrogke- resztúri falazóblokkgyárat, 33 millió forintot költöttünk épí­tésére. A gyár nem éri el a ter­vezett minőséget, a tervezett kapacitást, amely ezideig mind­össze csak ötven százalékos. A termelés színvonala alacsony, s ha azt is figyelembe vesszük, hogy építkezéseinken megfele­lő téglamennyiséggel, vagy azt is mondhatni, téglabőséggel rendelkezünk, akkor megkér­dezhetjük: szükség volt erre a beruházásra? De ha már elké­szült a gyár, akkor dolgoznia is kell, A szakemberek, a ter­vezők most azzal a gondolat­tal foglalkoznak, hogy esetleg más terméket, vagy a meglé­vőn kívül más terméket is ké­szítenek majd ebben a gyár­ban. Ehhez persze új beruhá­zás szükséges! Mit mutat ez a példa? Azt, amiről az előbb már szó esett: nem mértük fel a szükségletet, az egész építő­ipar helyzetét, jelenét és min­denekelőtt jövőjét. Építjük a Sátoraljaújhelyi Fémlemezipa- ri Üzemet, de már eddig 15,6 millió forinttal túlléptük a költséget, ugyanakkor — mint egy OT-jelentésben olvasható; amelyet Csergő János elvtárs kohó- és gépipari miniszternek küldtek — megállapítható:: hogy mindez a „Gondatlan műszaki előké­szítés, szűklátókörű mű­szaki tervezés és hanyag kivitelezés eredménye.” Az építkezésen sok a minőségi probléma, baj van a nagycsar­nok betonaljzatával, a külső falazat sem úgy készült, aho­gyan azt a terv előírta. S meg­történt a felelősségre vonás? Csupán annyi történt, hogy az Építésügyi Minisztériumból fe­gyelmit rendeltek el az építés- vezető ellen. Ha már elkövettük a hibá­kat, akkor az a legfontosabb; hogy leszűrjük a tanulságot: a jövőben hogyan kell dolgoz­nunk. Az sem árt, ha szigorúan felelősségre vonjuk a hibák el­követőit, sőt: ezt követelik a törvények is, csak éppen nem mindig alkalmazzuk ezeket. Egy másik példa, amely szin-' tén figyelmeztet: a Hollóházi Porcelángyárban egy massza­őrlőmalmot építettek. Mint ki­derült, az üzem nem működhet; nem termelhet, mert nem épí­tették fel az .üzemeltetéshez szükséges, szállítóberendezéssel ellátott alagutat. Az új üzem­rész, amelynek építése 2 millió 160 ezer forintba került, hosszúi ideig állt, míg végre megszüle­tett a döntés, szállítóberende­zést terveztek és megkezdték építését. így derült ki, hogy a* alagút építéséhez még 98 ezer és a gépi berendezésre még 400 ezer forintra van szükség. A2 új üzem tehát fél éve áll, nem segíti a nagyhírű porcelángyár termelő munkáját. S mi tör­tént? Ez esetben már tízezer forint bírságot róttak ki bünte­tésként azokra, akik a súlyos hibát elkövették. A fenti példa, illetve a bír­ság kiszabása is felhívja vala­mire a figyelmet. Előbbre lép­tünk, vau már példa arra is. hogy •

Next

/
Oldalképek
Tartalom