Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-24 / 171. szám

Keda, 1962. Július 24. ESZAKMAGYARORSZAG 3 As itI mű ii| dolgozói A gyár hallgatag, hiszen itt-ott még építe­nek, gépeket szerelnek. Körül­belül félév múlva azonban l'el- dübörögnek a gépek. A láto­gató kíváncsi, vajon hogyan is termel majd a Berentei Vegyi­művek, s talán még inkább arra, kik irányítják a mű me­chanizmusát, kik, honnan jön­nek, milyen vágyakkal, tervek­kel, s milyen életet igyekeznek teremteni a gyárkapun belül. Az üzem építésével párhu­zamosan szervezik a mű fizikai és műszaki gárdáját. Ma is, holnap is jön egy-egy — vagy több — ember, előbb kicsit kí­váncsian, tétován ténfereg, az­tán hamar megtalálja helyét, s szinte szenvedéllyel veti bele magát a munkába. Itt van például Keresztes János. A nyúlánk 34 év körüli gépész­mérnök még 1960-ban — lakás­cserével — került ide. Ö lesz a vegyiművek főmechanikusa. Most a gépészeti osztályt ve­zeti. Van tennivalója bőven, íróasztalán sűrűn cseng a tele­fon, külföldi és magyar szere­lők kérdeznek, vagy kémek valamit. Irodájában tárgyalás tárgyalást ér. — A Műanyagkutató Intézet­ből jöttem ide — mondja két megbeszélés között. — Szere­tem munkámat, amely sok fá­radságot kíván ugyan, de az embert örömmel tölti el, hogy részt vehet egy új üzem kiala­kításában. Szeretem a vidéket. Dunántúli vagyok. Olyan ez, Különleges vérnyoiuá^inérő inűsaer A vérnyomás pontos megha­tározására Bulgáriában külön­leges műszert készített D. Ku- lev mérnök és D. Orahovác akadémikus. Az artéria falán keletkező finom hangokat érzé­keny mikrofonnal fogják fel, majd az áramingadozásokat fényjelekké átalakítva kép­ernyőre vetítik és lefényképe­zik. A berendezést apró villa- mosrhotor működteti, amely a hangrögzítés és a vérnyomás- mérő ananométer működése között pontos szinkront bizto­sít. Az új készülék a fiziológiai kutatások számos területén hasznosítható. súlyosabban felelősségre vonjuk a hibák elkövetőit. De vannak még olyan lelkiis­meretlen emberek, akik felelőt­lenül foglalkoznak beruházá­sainkkal, nem végeznek mély­reható és mindenre kiterjedő, szakszerű ellenőrzést, amely pedig alapja a hibák megelőzé­sének. Megyénkben, ahol a második ötéves tervben hihe­tetlenül nagy és jelentős beru­házásokat hajtunk végre, szük­ség van az eddigieknél jobb és szigorúbb ellenőrzésre. S az el­lenőrzést ott sikerült jól meg­valósítani, ahol a műszaki gár­da őszinte, baráti kapcsolat­ban dolgozik a munkásokkal, ahol nyíltan beszélnek a hi­bákról, és természetesen szív­ügyüknek is érzik a nagy beru­házási célkitűzések megvalósí­tását. Jobban, még jobban, éssze­rűbben, még ésszerűbben kell dolgoznunk. A külföldi példák, a baráti országok példái is arra in­tenek, hogy gyorsabban, jobban, olcsóbban kell ter­melnünk, nagyobb beru­házási fegyelmet kell meg­teremtenünk. Saját erőnkből kell felépíte­nünk nagy gyárakat, új városo­kat és városrészeket,, meg kell állnunk saját lábunkon. Ez pe­dig nem lehetséges másképpen, csak úgy, ha minden ember el­végzi kötelességét. Az is igaz, hogy egyes minisztériumokban is fellelhető még a lassúság, az ügyek halogatása, a régi és megszokott hivatali munkastí­lus, amely semmiképp sem vi­heti előre a munka meggyorsí­tását, Pedig gyorsabban kell építenünk, s ez azt követeli, hogy gyorsabban is intézkedje­nek azok. akik azért kerültek tnagas beosztásba, hogy teljes tudásukkal segítsék az ország építését, teljes Ujd-Vd;' i szol­gálják a népet, a szocializmus építésének magasztos ügyét. mint a mi vidékünk ... Hogy mi a kedvenc szórakozásom? Erre egyelőre nincs időm. Sok erőt, időt leköt a beosztásom, társadalmi munkám, s már a családra is kevés időm jut. Az események mindig tolják, so­dorják az embert... Majd ha a gyár üzemel __ A z új műben jelentős szerep vár Bozsér Gézára. Ö lesz a PVC-iizemcsoport vezetője. A 30 év körüli, magas, vállas fiatalember feleségével jött ide. (A fiatalasszony a hőerőműben helyezkedett el. mint vegyész- mémök.i Bozsér itt akar „gyö­keret” ereszteni. Nagy ambí­cióval igyekszik dolgozni, meg­ismerni az új üzemet, s az em­bereket, akikkel majd dolgozik. És nemcsak a ma, hanem a holnap tennivalóit is igyekszik megismerni. Látogatásunkkor Seres Jánossal, a monomer üzem vezetőjével egy tervraj­zot tanulmányozott. — Oh, ez nem az épülő üzem terve. Ez a „másiké”, azaz a második ütem gépeire vonat­kozó tervezet. Igen — mondja magyarázatképpen — a művet nemcsak felépítjük, hanem bő­vítjük is. Bozsér — Kereszteshez ha­sonlóan — két évvel ezelőtt jött ide. Bánja-e, hogy nem vá­rosra helyezték? — Pécsi vagyok. Nem szere­tem a várost. Engem idegesít a tolongás. Itt más ... Az emberek útja sokfélekép­pen vezet a Berentei Vegyimű­vekhez. Sokan véletlenül, vala­melyik építő-, szerelővállalat dolgozóiként kerültek ide. Va­lahogy szívükhöz nőtt az új üzem, mely kezük munkája nyomán formálódik ki. A Ve­gyiműveket Szerelő Vállalat dolgozói közül több mint 100- an kötöttek, illetve akarnak kötni szerződést a vegyiművek­kel, hogy a mű dolgozóiként itt maradnak továbbra is. így döntött a sok ember között Se­bes János lakatos brigádvezető is. A jólmegtermett lakatos egyébként neves ember. Sebes, ifi-brigádjával a vegyipari bri­gádok között ez év első negye­dében az első helyen végzett. És hogy miért marad itt? — Nagyon tetszik nekem ez az üzem — mormogja a kék­szemű óriás —; a család itt la­kik Kazincbarcikán, no meg aztán — teszi hozzá — nem nagyon szeretem én váltogatni munkahelyemet. Aláírtam a szerződést, itt is akarok ma­radni a nyugdíjazásig. A Berentei Vegyiműveknek vannak távoli „jegyesei” is. Arra is van példa, hogy egyet­len betonoszlop lebontása ügyében hónapokig folyt a vi­ta, míg végre megszületett a felső döntés. A levelezésre szükség van, de az aktacsomók szükségte­len gyarapítóit felelősségre kell vonni, mert az ilyen ember nem se­gít, hanem akadályoz. Nem azért építünk új gyára­kat, üzemeket, intézményeket, hogy dicsekedhessünk a világ előtt: ime, nekünk is van. Azért építünk, mert új társadalmi rendszert hozunk létre, emelni akarjuk egész népünk életszín­vonalát, hogy békés jólétet te­remtsünk hazánkban is. Ez pedig nagy, történelemformáló munka, amelyet lelkiismeret nélkül, pontosság és akarat nél­kül, a célok és tervek ismerete nélkül nem végezhetünk tar­lós eredménnyel. Ne csak az egyszerű beosztottól, a fizikai dolgozóktól várjuk a kimagas­ló munkát, a példamutatást, hanem a műszaki értelmiség, a tervezők és kivitelező műszaki­ak — akik már eddig is szám­talanszor bebizonyították, hogy minden tudásukkal segítik a szocializmus építését — is dol­gozzanak még ésszerűbben és célszerűbben. A beosztott kis műszaki rajzolótól kezdve, egészen a minisztériumokig javí­tani kell a munkát, ez a je­len parancsa. Egy fillér nem sok, de annyinak sem szabad kárba veszni. Mert a mostani fillérekből lesz­nek a későbbi milliók. A mos­tani forintokkal alapozzuk meg a második ötéves terv és a to­vábbi tervek millióit, milliárd- jait népünk számára. Erről pe­dig beszélnünk kell, mert a hi­bák elhallgatása, eltitkolása éppoly bűn, mint a nép pénzé­nek elherdálása. Szegedi László Alig kezdték meg a mű építé­sét, a megyei pártbizottság ta­nácskozásra hívta össze a me­gye nagy üzemeinek vezetőit: jó szakemberekkel segítsék a vegyiműveket. így került kap­csolatba a művel — többek kö­zött — három ózdi villany- szerelő: Kiss G. Gyula, Uchlár Ernő s Jakubik László. — 10 éve ismerjük egymást — mondja Kiss G. Gyula —, együtt tanultuk a szakmát, együtt dolgozunk, s most együtt akarunk menni az új üzembe is. fi a vár vezetői nem enge­H &/“ dik őket valami nagyon szívesen — jó szak­munkások, ott is nagy szükség van rájuk — de hát megértik; az erősebb testvérnek segíteni kell a gyengébbet, hogy maga­biztosabban tehesse meg az első lépéseket. Azok. akik eleve úgy érkeztek ide. hogv a-7 új mű dolgozói lesznek, s azok is, akik később határozták erre magukat, nagy-nagv szeretettel beszélnek üzemükről. Ü*rv be­szélnek róla s az itteni életről, mint egy végállomásról. Csorba Barna A magyar borok jó eséllyel indulnak a nemzetközi versenyen A Vajdahunyad-vár Román­termében augusztus közepén kezdődő nemzetközi borver­senyre országszerte készülnek az állami gazdasági és termelő­szövetkezeti pincészetek, vala­mint az állami pincegazdasá­gok, amelyek az országos ver­senyen kitűnően szerepelt 113 borukkal jutottak be a nemzet­közi döntőbe. Az eddigi verse­nyek tapasztalatai szerint kü­lönösen az 1961. éri termésű, fiatal, szénsavban, íz- és za­matanyagokban gazdag fehér, valamint az átlagosnál jobban sikerült vörösboraink indulnak jó esélyekkel a harmadik nem­zetközi borversenyen. A pince- gazd-ágok benevezett borai l-x_ zül 31 az alföldi, 41 a hegy­vidéki, 26 a badacsonyi, 15 pe­dig a tokai-hegyaljai borvidék­ről származik. Mindenütt hoz- záforiak ezeknek a boroknak a megfelelő előkészítéséhez. Bo­rászok legfontosabb feladata most. hoCTv rögzítsék, állandó­sítsák a borok természetes ál­lapotát, jellegbeli tulajdonsá­gait. * * ❖ ♦ «2» * 4* •> •> Nyékládháza határában Re!Mid® alatt végezték el a üorsodi Vegyakomblnát nagyiavétását A Kazincbarcikán működő Borsodi Vegyikombinátban jú­lius elsején állították le az üze­meket a szokásos évi nagyjaví­tásra. A műszaki vezetők előre elkészített ütemterv alapján, az egyes üzemek pedig előre­gyártóit tartalékalkatrészekkel fogtak hozzá a nagy munká­hoz. A nagyjavítást végző TMK-szerelőkre és üzemi dol­gozókra az idén a korábbi éveknél nagyobb feladat há­rult. mert a termelőüzemek gépi berendezésének kijavítá­sán kívül el kellett végezniük a 200 százalékos bővítéssel kap­csolatos, új berendezések egy részének bekötését is, amit szintén erre az időszakra üte­meztek. A jól szervezett, óramű pon­tosságú munka és a dolgozók lelkesedése meghozta a mű­szaki vezetők által sem várt eredményt: a nagyobb felada­tokkal határidő előtt 7 nappal elkészültek, a nitrogén mű­trágya alapanyagául szolgáló ammónia üzem után hétfőn megkezdték a savtermelést is. Mindkettőből megfelelő tarta­lékot gyártanak, s utána kez­dik meg a műtrágya előállí­tását. A nagyjavításból megtakarí­tott 7 nap alatt mintegy 2 ezer tonna műtrágyát termelhetnek terven felül. Jól halad a Budapest—Miskolc vasútvonal villamosítása. Az épí- töbrigád tagjai a villamosvczeték tartóoszlopait helyezik a földbe. Nagy-Kassa éléstára Üzem a zöldövezetben — A vitaminok drága vándorlásáról — A gyártmányokról, amelyeket még nem ismerünk V •> <• (Kassai tudósítónktól.) A Bárca melletti „élelmiszer­fejedelemségben” nőknek te­remtenek munkaalkalmat, egy­ben meg is szüntetik munkáju­kat. Kissé furcsán hangzik, de így igaz. Az üzemek, amelye­ket kassához közel építenek, munkaalkalmat nyújtanak az asszonyoknak, a gyártmányok azonban, amelyeket ezekben az üzemekben készítenek — a nagymennyiségű konzerv és félkészáru — megtakarítják az asszonyok otthoni munkáját. A kombinát egyik részlege a zöld­ség feldolgozó, a készételek és konyha felkészáruk üzeme lesz. Miért éppen Kassa mellett? A Széplak, Opátszka, Alsó- és Felső-Hutka, Kassaújfalu, Olsany, Sebatovce, Enyicke és Kenyhec községek tsz-földjein évente több mint 100 vagon fejeskáposztát és több mint 50 vagon zöldséget fognak ter­melni. Ilyen teljesítménye lesz a Kassa környéki mezőgazda­ságnak. Nem említettük meg a kassai járás déli, termő terüle­teit és nincs szándékunkban a zöldvitaminok tonnányi meny- nyiségét kiszámítani, amelye­ket a gazdag éléstár, a Kelet- Szlovákiai Alföld termel, ahol a vízszabályozó és öntöző mun­kálatok éppen befejeződtek. Meg kell még említeni az ugyancsak közeli, friss zöldség egyik területét, amely a To- rysza völgyében terül el. Az új, kelet-szlovákiai konzervgyárak tehát a zöldövezet központjá­ban létesülnek. De egyéb kö­rülmények is közrejátszottak, hogy az üzem itt épül meg. Kelet-Szlovákiában nincs a zöld készítményeknek és kész­ételeknek olyan gyára, amely a jelenlegi fogyasztást fedezni tudná. A kisebb üzemek Abo­son, Stara Vodán és Eperjesen, a jelenleg kitermelt zöldség 20 százalékát dolgozzák fel de ezt is nehéz körülmények között. A zöldséget köztársaságunk nvugati részeibe kell feldolgo­zásra szállítani és ennek a zöldségnek 80 százaléka mint késztermék vándorol vissza Kel et-Szl ovákiába. így sok a szállítási költség, egyben csökken a friss zöldség minősége. Nem egyszer mérgelődünk a tartósított ecetes uborka és más zöldségkonzerv, valamint félkésztermékek hiánya miatt. A statisztikai adatok szerint e készítmények iránti igény évente 8—12 százalékkal nő és ha nem kezdődne meg az új üzemek létesítése, évről évre elégedetlenebbek lennénk. A Kelet-Szlovákiai Vasmű építői­nek száma állandóan nő. Nö­vekszik az emberek száma, nö­vekszik az igény. Ezekre a je­lenségekre pedig figyelnünk kell. Stefan Kosa Egész vonatszerelvény szállítja a szükséges alkatrészeket, felsze­reléseket. A szerelvény egyik végén fölrakják a homokot, a másik végén szakadatlanul ömlik a beton a kívánt helyre. ♦J» «JmJ* «JmJ» *J* £♦«$*»** ♦ ♦;« ♦;»*;♦ «;*«; «;• «;♦♦> •><* * *> »;• »X*« Szovjet veteránkilötlség érkezett hazánkba A Magyar Partizán Szövetség meghívására hétfőn Budapestre érkezett a szovjet háborús ve­teránok bizottságának küldött­sége. A delegáció a Szovjet­unióban járt magyar veteránok látogatását viszonozza. A kül­döttség vezetője J. V. Tyulje- nev hadseregtábornok, tagjai: S. J. Urtyemenko, a Szovjet­unió kétszeres hőse, D. V. Jemljutyin, a Szovjetunió hőse és A. F. Lebegyev újságíró. Régiből új — Bábonyban — IGYUNK MEG egy pohár sört! — Hasznos javaslat..: Meccs volt Sajóbábonyban: a drukk és a meleg a sörcsap felé irányította tekintetünket. Elindultunk hát az italbolt fe­lé, ahol azonban két meglepe­tés ért bennünket. Az egyik: a bejárati ajtónak csak befa­lazott, hült helyét, s a másik: az elavult, füstös kocsma he­lyén egy modern kisvendéglőt találtunk, amely méltán viseli homlokzatán az Otthon nevet. Őszintén szólva nem gondol­tuk, hogy Sajóbábony-lakóte- lepen, akár a miskolci főutcára is beillő, korszerű vendéglátó kombinátot alakítanak ki. Más vidéki városokban is tapasztal­ható, hogy a Borsodi Vendóg- látóipari Vállalat — igen cél­szerűen — a kulturált egységek kialakítására törekszik. Példa­ként szolgál a tiszaszederkényi étterem, a kazincbarcikai Bé­ke és a sátoraljaújhelyi Kini­zsi vendéglő. Most bővíti a sort a sajóbábonyi Otthon kisven­déglő, ahol nagynak ugyan nem mondható, de ízlésesen ki­alakított sörkert várja az ér­kezőt. Úgy tudjuk, társadalmi munka segítségével készült. A bábonyiak szívesen segítettek, hiszen a kisvendéglő végső so­ron nemcsak kényelmüket szolgálja, hanem a lakótelep külső arculatát is díszíti. Terített asztalok. Árnyas fák. Fehérkötényes, udvarias fel­szolgálónők. Hűtött sör. Meg­mérve ... Mondhatja erre az olvasó: „No és mi ebben a cso­da?” Aki azonban most körül­néz. egyetért velünk. Hiszen egy évvel ezelőtt még egészen más körülmények között ittuk itt sörünket. A vendéglő alkal­mazottai megmérték a sört ak­kor is, de a süllyedő padozat, a kultúrálatlan környezet, az áporodott italszag egy kissé a rosszemlékű „késdobálók” benyomását keltette. Szomjunkat eloltottuk, kí­váncsiságunk viszont felébredt. Kovács Sándor üzemegység­vezető társaságában körülnéz­tünk odabent is. A falakról még árad a friss festékszag, az átalakítás az utolsó stádium­ban van. Közben az üzem egy percig *sem szünetelt, „menet közben” végezték az átalakí­tást. Az eredmény: két új te­rem, modern, szárazáru-raktár, iroda, személyzeti öltöző, fehér csempével borított konyha, hi­deg-melegvizes mosogató, higi­énikus mellékhelyiségek, sze­mélyzeti zuhanyozó, tiszta ital­raktár és modern söntés. Mind­ez az eredeti, adott területén, csupán ésszerűbb elrendezés­sel. Továbbá: kevesebb lesz a személyzet dolga, javul a ki­szolgálás. jobban érzi magát a vendég is. Jól tette a vendéglá­tó, hogy rendezte ezt az egysé­get, hiszen a sajóbábonyiak megérdemlik, hogy kellemes, kulturált környezetben szóra­kozhassanak. Elismerés illeti a Vegyiműveket is. amely mun­ka- és anyaghozzájárulásával jelentékenyen segítette a mun-, kát. És lassan kirajzolódik az egység belső összképe: barnás falak, barna műanyaglábazat, bordó drapériák, eerü függö­nyök. világos bútorok, fénycső világítás, meghitt környezet; művészi rézkarcok és szőnyeg. Az ember otthon érzi magát benne. Az új egységben lehetőség nyílik, hogy szélesítsék az elő­fizetéses rendszert, megköny- nyítsék a sajóbábonyi asszo­nyok második műszakját, de a különféle rendezvények, csalá­di összejövetelek lebonyolítá­sára is alkalmas a helyiség. JÖL ÉREZTÜK MAGÚN* KÁT Sajóbábonyban, de hadd jegyezzünk ide egy másik gon­dolatot is: Miért nem ily =n minden vendéglő a megyébe:»2 <o. at)

Next

/
Oldalképek
Tartalom