Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-22 / 170. szám
ESZAKMAGYARORSZA« ^asáraap, X9S2. július 22. Hogy jobban dobog jon az a 99 r 99 szív isim Felhívás visszaemlékezésre, gyűjtésre a munkásmozgalom megyei eseményeiről 1944-től 1948-ig Kérünk mindenkit, aki 1944—48 között Miskolcon és Borsod megyében részt vett a párt harcaiban, a szakszervezeti és a tömegszervezeti mozgalmakban, hogy az alábbi témajegyzék és személyes élményei alapján írja meg e harcos időszakról visszaemlékezéseit. 1. A felszabadulás időpontja, eseményei. A párt kilépése az illegalitásból, kezdeti tevékenysége (kerületi, körzeti, üzemi, falusi pártszervezetek létrejötte, összetétele, tévé-' kenysége). 2. A földreform előkészítése, végrehajtása. 3. Népi szervek, nemzeti, földosztó, igazoló, üzemi bizottságok megalakulása, tevékenysége. 4. Az újjáépítés. A párt szerepe az élet megindulásában, az ipar, a közlekedés helyre- állításában, a mezőgazdasági termelés megindításában. 5. A párt harca az előremerészkedő reakció ellen az 1945. évi választások után. 6. A párt ellentámadása 1946 tavaszán. Mozgalom a földosztás vívmányainak megvédéséért, az államapparátus megtisztításáért a reakciótól: a népitélctek. 7. Az 1946. március 7-i nagy tüntetés Budapesten. 8. A bányák államosítása. A széncsata. 9. A stabilizáció. A pártszervezetek harca a stabilizáció feltételeinek megteremtéséért. a termelés emeléséért. Karc a stabilizádé védelmében a drágaság ellen. 10. A falujárás. 11. A hároméves terv megindulása, a tőke elleni harc kibontakozása 1947 tavaszán és nyarán. 12. A pártszervezetek harca a munkásegység megszilárdításáért, a jobboldali szociáldemokrácia ellen. A két párt akció- egysége és egyesülése. 13. Az üzemek államosítása. 14. A párt vezetőszerepének érvényesülése a szakszervezetekben. 15. A párt és a tömegszervezetek (MNDSZ, MADÍSZ, Nemzeti Segély). * 16. Az üzemi bizottsági választások és újra- vá'ászt ások. (1945—46.) 17. A Baloldali Blokk Bizottságok megszervezése és tevékenysége. (1946). 18. Az SZDP. NPP, KGP újjászerveződése és tevékenysége. 19. Az értelmiségiek szerepe az új élsí megindulásában. (1945—46.) Kérjük, hogy a visszaemlékezéseket lehetőleg géppel írva. három példányban, aláírással hitelesítve 1962. szeptember 30-ig a megye! pártbizottság agitációs és propaganda osztályára juttassák cl. Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága Jói halad a munka az ifjúsági építőtáborokban Az ifjúsági önkéntes építőtáborok fiataljai várakozáson felül, jól haladnak a munkával. A táborokban emellett, vidám az élet, gazdag kulturális és sportprogramokat dolgoztak ki. A zalkodi építőtábornak két hétig különösen kedves vendégei voltak, öt kínai és húsz kubai fiatal érkezett Budapestről, hogy résztvegyenek a tábor munkájában. A kubai fiúk voltak a tábor kedvencei. Igaz, kissé hűvösnek tartották az időjárást, s a hideg éjszakákra meg is szavaztak nekik még egy takarót, de kedélyüket sem ez, sem a kissé szokatlanul erős munkatempó nem zavarta. Esténként ők voltak a derű és a vidám szórakozás legbuzgóbb hívei, így aztán a tábor minden lakója a szívébe zárta őket, a kínai fiúkkal együtt. A zalkodi termelőszövetkezet KISZ-szervezete egy alkalommal baráti találkozót rendezett, amelyen a sátoraljaUiságárusitó automaták Moszkvában Érdekes automaták tűntek fel Moszkva utcáin. A Marx sugárút aluljáróiban felállított első hat, újságárusító automatából a Pravda, a Szovjetszka- ja Rosszija, a Krasznaja Zvezda stb. legfrissebb számait kaphatják kézhez a vásárlók. Rövidesen hasonló automatákat fognak felállítani a Metróállomásokon, a főváros pályaudvarain és számos üzemben. újhelyi járás falusi KlSZ-titká- rai és a külföldi fiatalok is részt vettek. A baráti találkozó nagyszerűen sikerült. Július 16-án aztán elhagyták a táborokat az első turnus fiataljai és újak jöttek helyettük. Berentére 200 borsodi és 98 Nógrád megyei középiskolás utazott. Zalkodon 340 budapesti, 60 Hajdú megyei és 40 Nógrád megyei egyetemista, illetve középiskolás fiatal dolgozik ezekben a napokban. Nagykőrösre Borsod megyéből 220 középiskolás lány jelentkezett és valamennyien meg is kezdték a munkát. A táboroknak kitűnő a kapcsolata a környező falvak kiűzéseivel. A sok közös program között érdemes például megemlíteni, hogy a zalkodi építőtábor futballcsapata rendszeresen vív barátságos mérkőzést a közelben lévő községek fiataljainak csapataival. Gyeptéglarágfő szerkezet A töltésrézsűk, bevágások stb. biztosítására szolgáló gyeptéglákat általában kézi erővel vágják. A kurszki népgazdasági körzetben készüléket szerkesztettek erre a célra, amely a szovjet D—265 tipusú útgya- lura felszerelhető. A készülék a gyeptégla alávágósát végző késből, továbbá négy, függőleges síkú, állítható vágótárcsából áll, amelyek a lemezek gyepszőnyegeit tetszőleges szélességű sávokra vágják. Az eketárcsákkal és acéllemezzel merevített alavágókés vágószöge beállítható. A készülékkel a gyeptégla állapotától és a talaj keménységétől függően, óránként 900—2000 négyzetméter gyeptéglát lehet kitermelni. . A gyeptéglavágó készülék 40 perc alatt felszerelhető. Az új szerkezettel 40—60 százalékos megtakarítás érhető el ilyen jellegű munkánál. A kísérletezés éve fi kassai gépiparban már a televízió tanít — fi néma adás nem teleit meg (Kassai tudósítónk írja): A nemrégen befejezett iskolaév kezdetén a kassai gépes viliaimosi pari középiskola az elhasznált ipar kísérleti intézetétől Pöstyénben, vásárolt egy ki nem használt ipari televízió készletet. Az ipari iskola laboratóriumi gyűjteményébe került a felvétói kamera, az áramforrás szekrénye és a monitor, amely az Athos készülék részére készült. Az iskola igazgatósága külön vásárolt vezetékkeUékeket és azután megkezdődött a fáradságos szerelés és állítás. Balog; Divis, Strauss, Csintaia, Caizel nevű diákolt nem ijedtek meg a kábelrengetegtöl, a vezetékektől, elektronoktól és egyéb más alkatrészektől. Néhány hét múlva megkezdték a „kísérleti” adást sugározni a laboratóriumból az osztályokba, még pedig a laboratóriumi munkák gyakorlati bemutatóját. Megszerkesztették a különleges hangcsatornát, azután pedig a kép mellett a hangot, is átvitték. Lichardus tanár vezetésével elkészítették a műhelyben a teodolit részére a különleges állványt, amely lehetővé teszi a kamera vertikális és horizontális forgását. Az említett szerelések után megkezdték az 'iskolai nézők részére az adást, | főleg a bemutató jellegű adást az alsóbb osztályú tanulók részére. A legsikerültebb adás a !szülői összejövetelről, a kulturális rendezvényekről, a Fucssk jelvény kiosztáséról, az Ifjúsági Szövetség ünnepélyes üléséről és egyéb érdekességekről, 'készült. A tanulók, akik a televízióval legtöbbet foglalkoztak,- olyan jártasságot szereztek, hogy a gépeket nemcsak üzemeltetni tudják, hanem az I ipari adásnál keletkezett zavarokat menet közben meg is | tudják javítani. Biztosan úttö. íróik lesznek a különféle kisérS tett eljárások beindításás®» ÍNem hiába küzködött velil$! 1 Hlozska mérnök. Bizonyára 'megtalálják helyüket a gyakori latiban is. Ugyanis ők az egye» ^düliek Szloveuszkon a jóízű elektrotechnikai szerkesztői szakán. Sok i Íven szakemberre* lesz szükség a KefetsztováSoai Vasgyárban is. ahol hasonló összeállítású gépeket fogteSK* szeretni. Stefan áiosér A műszaki fejlesztés A korszerű gyártási folyama- o tok meghonosításának tehát el-? engedhetetlen feltétele a mű-« szaki fejlesztés. Éppen ezért® meg kell találni azt az utat,£ amely érdekeltté teszi a mun-« A közelmúlt napokban olyat tettem, amit még életemben soha eddig: peronjegyet vettem. Igen: szép, szabályos, kis cédulácskát, amelyet egy forint ellenében egy vasúti portás erőszakolt rám. Sokadmagammal jártam a pályaudvaron. Váltás volt a balatoni gyermeküdülőben, miskolci úttörők százai utaztak és szülők százai kísérteit ki őket a pályaudvarra. Éjszakai órákban indult a vonat, más utas nagyon kevés volt, nosza a portás bácsi maga mellé vett egy segítséget és annál az ajtónál, ahol a sok kisdiák a szülőktől kísérve a peronra és a vágányok közé özönlött, megkezdte a peronjegy forgalmazását, mert — mint az a’ vasúti szabályzatokban foglaltatik — „a vasút elzárt területére érvényes menetjegy, vagy pályaudvari belépő nélkül belépni szigorúan tilos”. A kísérők váltsanak peronjegyet — hangoztatta két vasutas, de nagyon kevesen fogadták meg ezt az okos tanácsot. Kísérőnek éreztem magam, meg sajnáltam is a két vasutas bácsit a hiábavaló kínálgatásért, végül pedig szabályzat-tisztelő egyéniség is vagyok, egy forint ellenében megváltottam a jogom a pályaudvari korom szabad mell- reszívására. Jogosan mászkálgattam hát a peronon és nem „feketén”, hanem egy forintért megváltott jogommal élve másztam át néhány vonaton, mfg a keresett szerelvényt elérhettem, csak a kezem és ruhám lett fekete a kocsik kapaszkodójától — teljesen legálisan ijedeztem a tolató diesel-mozdonyok hátborzongató koncertjétől, mert annak az élvezete is benne foglaltatik a peronjegy egyforintos árában. Fickándoztam, ide-oda járkáltam, próbáltam kiélvezni a pálya; udvari belépő forintját az utolsó fillérig" Aztán, amikor elment a vonat, hazaindultam. Már a vágányok között előre elgondoltam, micsoda élvezettel fogom átnyújtani a portás bácsinak a peronJ---------------------------------------------------k. A peronjegy ^_________________r Jegyet, amikor elhagyom a „vasút zárt területét". Senki nem kérte a jegyemet és akkor jutott eszembe, hogy néhány hete már megszüntették azt a nevetséges szokást, hogy elkérik az elhasznált jegyeket így a jegy birtokomban maradt, módom nyílt otthon alaposan áttanulmányozni. Legelőször azt olvastam rajta, hogy a bélyegzés napját és óráját ellenőrizzem. Megtettem és akkor döbbentem rá, hogy bár a portás bácsi igen akkurátusán nyomta rá a stemplit a forintos cédulkára, azon csak a nap volt olvasható, az óra nem, mert az már hiányzik a MÁV bélyegzőiről. Meg hiba az is, hogy én éjfélkor is az állomáson voltam, hát a bélyegzett nap körül is van valami hiba, hiszen., amikor kijöttem, már másnap volt. Azt is megtudtam a jegy szövegéből, hogy húsz forint bírságtól menekültem meg az egy forint ellenében, mert ennyivel büntetendő elméletben az a halandó, aki peronjegy nélkül, ingyen sürgölődik a vágányok között. Elgondolkoztam azon, miként tudják meg, hogy kinek van peronjegye és kinek nincsen. Ugyanis az italméréssel is felszerelt egyik váróterembe szabad a bejárás utazási szándék nélkül, onnan a peronra lehet jutni egy olyan ajtón, amelyet nem őriz senki és ki lehet jutni a másik várótermen keresztül is. Ki is lebtet jönni az állomásról minden ellenőrzés nélkül, hát akkor miként tudják meg: kit kell húsz forinttal bírságolni? Tabi László már egy alkalommal fejtegette, hogy a vasút nem ad semmit a peronjegy ellenében, miért is szedi az árát. Én büszkén vallom, hogy pénzért koptattam a peron keramitkockáit, pénzért szívtam a tüdőmre a kőszénfüstöt, ami mégis más a vágányok között, mint a drótkerítésen kívül és általában csoda szabályosan jártam el — még azt is kiválasztottam, hogy a gyermekem olyan pályaudvarról induljon a Balatonra, ahol egyáltalán eszébe jut valakinek a peron jegy árusítása, ami a gyakorlatban kizárólag a nagyobb állomásokon fordul elő, pedig a falusi állomáson is lehet koptatni a síneket és fogyasztani az oxigént utazási szándék nélkül. Végül bevallom: egy kicsit azzal a szándékkal is vásároltam a peronjegyet, hogy eltegyem emlékül. — Hátha a használt jegyek visszakérésének megszüntetése után ezt a másik elavult rendelkezést is megszüntetik és — akkor itt állok életem delén túl, egy szál peronjegy nélküL (benedek) Alapos, jól átgondolt, mindenre kiterjedő, időrendileg is ütemezett tervet kell készíteni, amely meghatározza a vállalat fejlődésének az irányát, rendezi a gyártási profilokat. Ajánlatos a kor követelménye megszabta technikai fejlődésnek megfelelően felfrissíteni a gépparkot, esetleg a külkereskedelmi tevékenységet is lehetne módosítani. Ezzel egyidőben ajánlatos volna gépesíteni az öntödét, az öntvénytisztítást, a kemencék anyagellátását és a durvalemezek zörejmentes egyengetését is. A hozzászólások A kibővített pártbizottsági ülésen felszólalt néhány gyáregységvezető és műszaki dolgozó is. Valamennyien arról beszéltek, hogyan lehetne a jövőben eredményesen munkálkodni azért, hogy a pártnak a gépiparra vonatkozó határozatából a DIMÁVAG is méltóképpen részt vállaljon. Fontos ez, hiszen a gyár most újabb gépegységek megmunkálását, illetve előkészítését végzi. Az agg- regát és célgépgyártás nem könnyű feladat. Újszerűségénél, bonyolultságánál fogva munkást és vezetőt egyaránt próbára tesz. Számolni kell a kezdeti lépések nehézségeivel. Hiszen az új mindig fokozottabb igénybevételt kíván addig, amíg maga alá gyűri a régit, az elavultat. És hadd fejezzem be ezt az írást Dojcsák János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának szavaival: Nem keveset dolgozott a gépipar, hanem a munkának a hatékonysága nem realizálódott kellőképpen, az elmaradás oka elsősorban a műszaki fejlesztés előfeltételeinek a biztosításában kereshető. Nincs elég gyártásfejlesztési kezdeményezés — sok a reprodukció. Éppen ezért igyekezzünk az adott körülmények között a legszínvonalasabb munkát végezni — s használjuk ki az anyagi ösztönzés adta lehetőségeket E néhány mondat szinte magába foglalja mindazt, ami a párthatározatban áll. Magába foglalja azt a sok felszólalást, amely elhangzott a diósgyőri gépgyár kibővített pártbizottsági ülésén. Jó volna ezt gyümölcsöztetni már a közeljövőben. Hiszen számos olyan dolog is elhangzott, melyek felszámolása nem tűr halasztást. Lássunk hát munkához, s fáradozásaink nyomán hadd emelkedjék egyetemes gépiparunk termelékenysége, korszerűsége — a világpiacokon való versenyképessége. Hogy jobban dobogjon az a bizonyos „szív”. Fauloviis Ágoston kában mind a vállalatot, mind az egyént. A műszaki fejlesztéshez persze anyagi eszközök, elsősorban beruházások kellenek. Azonban éppen a beruházások leghatékonyabb, a népgazdaság fejlődését leginkább előmozdító kihasználása az, ami esetenként közgazdasági probléma. Gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor drága pénzen vásárolt gépek kihasználatlanul hevernek, vagy nem a rendeltetésüknek megfelelően üzemeltetik. Á DIMÁVAG-ban a műszaki fejlesztés lényegében két fő irányban hat. Az egyik a gyártmány, a másik a gyártásfejlesztés. Mit tettek az üzemekben azért, hogv e kettős feladatnál előbbre léojenek? Megerősítették a műszaki fejlesztési osztályt, ennek keretében létrehozták a műszaki tájékoztató irodát, amelynek egyik fő feladata a külföldi szakcikkek alkalmazhatóságának a félkutatása, ezek ismertetése a konstruktőrökkel és a technológusokkal. A jövőben tovább szeretnék javítani a kutatók, fejlesztők és technológusok munkáját, és növelni akarják a műszaki szakemberek képzettség szerinti csoportosítását, tökéletesíteni a műszaki tudományos kutató és fejlesztő intézetekkel való kapcsolatot. Szorosan hozzátartozik a műszaki fejlesztési tevékenységhez az újítási munka is. Megint a gyakorlat bizonyítja, hogy hány esetben százezreket, milliókat jelentő javaslatok kerültek napirendre, s azok alkalmazása az egész vállalatnál kedvezően éreztette hatását. Az előkészítés és a gyártás Érdemes elgondolkodni Havasi Béla főmérnök szavain is. Azt mondta: Ne csak beszéljünk, hanem tegyünk is azért, hogy vállalatunknál nagypontosságú új gépekkel, automatasorokkal és aggregát-egységek- kel termeljünk. Ezt követeli a fejlődés. Ehhez persze olyan programozás szükséges, amely gépi úton történő feldolgozással biztosíthatná a létszám- és gépterhelés egyenletes keresztmetszetét. A műszaki vezetőknek tehát felül kell vizsgálni — ki- nek-kinek a saját munkaterületén —, hogy mit tettek és mit tesznek a jövőben a műszaki előkészítés és a gyártási szervezettség tökéletesítésére, valamint a műszaki technikai színvonal növeléséért. E nélkül aligha képzelhető el, hogy a DIMÁVAG 20 esztendő alatt kétszeresére növelje termelését. Ezen a távlati programon már most kell munkálkodni. A marxizmus—leninizmus azt vallja: a szocializmus felépítése elképzelhetetlen a nehézipar, de ezen belül is a gépipar fejlesztése nélkül. Ügy szoktuk ezt mondani hétköznapi nyelven: az Ipar szíve a gépipar. A mindennapi élet produkálta számos jelenségeivel lehetne bizonyítani a gépipar fejlesztésének fontosságát, elsőbbrendűségét. Hiszen a termelékenység fokozása, az automatizálás, a gazdaságos termelés, sőt sokszor a minőségi változás is a fejlett gépipart igényli. Nem véletlen tehát, hogy pártunk Központi Bizottságának június 29-i határozata sokoldalúan fejtegeti a gépipar helyzetét, a további feladatokat és a fellelhető fogyatékosságok megszüntetésének a módjait. E határozat sokak előtt ismeretes. A rádió és a különféle sajtótermékek napokon keresztül ismertették azt a három fő kérdést, mely gépiparunk homlokterébe került. Ennek egyik legdöntőbb része, hogy a gépipar az utóbbi években ugyan jelentékenyen fejlődött, de nem használta ki teljesen az adott lehetőségeket. Nem járult hozzá kívánatos mértékben a nemzeti jövedelem növeléséhez, a népgazdaság tervszerű és állandó fejlesztéséhez. Ezeknek a határozatoknak .. tanulmányozását követően sok helyen a pártszervek kezdeményezésére kibővített pártbizottsági ülésen vitatkoztak arról, hogy mit kíván egy-egy üzemtől az új helyzet, mit tehetnek a párthatározatból fakadó tennivalókért, — mit tehetnek azért, hogy jobban dobogjon az a bizonyos „szív”. Egyszóval, látszott az emberek tenniakarása, alkotnivágyása, minden olyan fórumon, ahol szóba került a magyar gépipar fejlesztése. Felelősséggel, hivatásérzetből sarjadó szakértelemmel nyúltak e kérdésekhez üzemeink kollektívái, s igye- ■fjikeztek a saját „asztaluknál” .. .előbbre lépni. v -r- r A szellemi munka „exportálása“ Á DIMÁVAG-ban is népes tanácskozás hallgatta Pálmai Józsefnek, a gyár igazgatójának beszámolóját. A kibővített pártbizottsági ülésen a vállalat vezetőjének referátuma lehetőséget adott, a határozat nyomán, az üzem sajátosságaiból adódó feladatok megvitatására. A gyár jó munkájához aligha fér kétség, hiszen tizenhét- szer ültek élüzem-ünnepséget, háromszor elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vándor- zászlaját és hozzájuk került a pártunk VII. kongresszusára indított munkaversenyek zászlaja is. Évről évre növekedett a termelési érték és a távoli országokba szállított exportok mennyisége. 1960-ban 274 millió forint értékű árut szállított a DIMÁVAG külföldre. S az 5^ éves terv végére ez a szám 383 é millióra emelkedik. Ez azt je-« lenti, hogy amíg a gyár terme-® lési volumenje mintegy 30 szú-« zalékkal, addig az exportter-,® melés 40 százalékkal emelke-« dik majd. Jj Az ilyen arányú felfutás tér-» mészetesen korszerű üzemszer-J vezést, modern gépparkot, ma-® gasfokú elméleti és gyakorlati* szaktudással rendelkező embe-» reket igényel. Különösen döntő® ez akkor, ha figyelembe vesz-« szűk a hazai gyártású munka-® igényes, termelékeny és nagy-i pontosságú gépek és berende-® zések világpiaci versenyképes-* ségének fontosságát. Ezt pedig o csak korszerű technikával, gaz-® daságos termeléssel, az anyag-» igényesség maximális csökken-® lésével, más szóval a szellemi” munka exportálásával lehet® biztosítani. * Ez csak úgy képzelhető el,J ha a tervezők a lehetséges mű-® ■ szaki megoldások közül gazda-J sági és technikai megfontolá-» sok alapján kiválasztják a leg-° kedvezőbbet és biztosítják azok« dokumentációs gyártási folya-* ma tát. . ®