Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-22 / 170. szám
6 ESZ&KSIAG-YAROIíSZAíJ Vasárnap, 1962. július 22. s? $> o V« & 0 © © * Ma Byilik meg Meszfess&an az flflkofőiiai vüáglMgresszus Vasárnap délután a Kreml kongresszusi palotájában ünnepélyes keretek között megnyílik a VHI. Onkológiai Világkongresszus. Jövő héten a világ csaknem hetven országának rákkutatói sokoldalúan megvitatják a rosszindulatú daganatok keletkezésének, gyógyításának és megelőzésének problémáit. A magyar onkológusok a legtevékenyebben részt vesznek majd a kongresz- szus munkájában. Nagy figyelmet szentel a kongresszus annak a kérdésnek, hogy a dohányzás mennyiben okoz rákos megbetegedést, vagy mennyiben segíti elő' annak kifejlődését. A pár nappal ezelőtt sajtóértekezletet tartott onkológus orvosok közül a dohányosok — csaknem tüntetőén — pipáztak, illusztrálva, hogy nem annyira a dohány, mint inkább a cigarettapapír okozza a veszélyt. Kétszázezer Oltárra! csökkentik az Importot az idén Borsodnáifasdon Az élelmiszer-, a híradás- technikai-, az orvosi műszer-, a vegyiparnak, továbbá számos iparágnak egyre több sav- és hőálló lemezre van szüksége. E drága alapanyagok nagy részét jelenleg még külföldről szerezzük be. A sav- és hőálló lemezek hazai előállításának megalapozására a Borsodnádasdi Lemezgyár műszaki dolgozói már tavaly kidolgozták a megfelelő gyártástechnológiát, s elkészítették a távlati fejlesztési terveket is. A kidolgozott különleges technológia alapján — egyelőre átmeneti megoldással, kísérletileg — tíz tonna lemezt már az elmúlt évben elkészítettek. Az idén — új pácoló berendezés beiktatásával — továbbfejlesztették a saves hőálló lemezek gyártását. Az idén már több mint 30 tonna lemezt adtak a feldolgozó- iparnak, s az év végéig még mintegy 100 tonnát készítenek belőle. Ezzel a mennyiséggel 200 ezer dollár értékű importtól mentesítik a népgazdaságod Halló — itt a Mezőcsáti Gépállomási A Mezőcsáti Gépállomás központja állandó rádióösszeköttetésben van az emődi és a hejöpapi üzemegységgel. A munka közben előforduló esetleges hibákat így gyorsan orvosolhatják. Perlaki Albin üzemgazdász rövidhullámú rádió adó-vevő készüléken beszéli meg a másnapi feladatokat. Foto: Szabados György MA MAR ÜGYSZÓLVAN minden háziasszony szívesen mos mosógéppel, végzi a nagy- takarítást p adlókéi élővel, porszívóval. Aránylag olcsó napi, heti, vagy harvi bérért a Belke- resfcedeflmí Kölcsönző Vállalat temérdek háztartási gépet s egyéb használati eszközt bocsát a lakosság rendelkezésére. Az ailíiig három éve működő Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat Széchenyi utcai boltja eddig is óriási „karóért” futott be. Az előző — Arany János utcai — kis bol/thelyiséget a városi tanács hathatós'támogatásával, főutcai bolttal cserélték fél. Hogy mennyire kedveltek a kölcsönzött tárgyak, arra talán a statisztikák idézése helyett, egy mindennapos képet kefll rögzítenünk. Kora reggel és délután az üzlet zárása előtt a bolt tömve van, esetenkint még a bolt előtt is találunk sorbanéllást. Évekkel ezelőtt felvetődött már a kérdés, de most újra megismételjük: elegendö-e egy kölcsönző bolt Miskolcon? Sajnos, ■nem. A bolt kölcsönzési naplóját végigvizsgálva, a kölcsönzők nevei mellett a lakcímben feisőzsolcai, szirmai, belsőbő- csi, sőt szikszói és hemádné- metä lakosaikat is találunk. A gépék és háztartási felszereléseik utaztatása pedig nem túlságosan előnyös sem a vállalat, sem. a kölcsönzők számára. A szállítás közben meghibásodnak a gépek, bosszankodnak a kölcsönzők, de anyagi megterhelést jélent a vállalatnak is. Mert mint tudvalévő, á hibák kijavítása — az erőszakos rongálások kivételével — a belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatot terheli. De maradjunk Miskolcon. A belvárosra, Diósgyőrre, Üjdiós- győrre, a Vasgyárra, Hejőcsa- bára, Görömbölyre, Tapolcára, Szirmára, egyetlenegy kölcsönző bolt jut. A diósgyőri háziasszonyok joggal kérdezik: miért nem lehet Diós-győr anyaközségben, vagy az űj Kilián- déli lakótelepen egy új bélkereskedelmi kölcsönző boltot létesíteni? Ha Diósgyőrbe alkarnak egy mosógépet szállítani, a villamosról és autóbuszról letiltják őket. Két lehetőség van a voM gyarmatosítók teherautón, luxuskocsin, hosszú sorokban hagyják eJ egykori elnyomottjaiknak földjét. Máté Iván csupán: vagy vegiggyaiogo^as az 5—8 kilométeres útszakaszt, vagy tehertaxit fogadnak. Egyik sem kényelmes megoldási Ugyanez a helyzet Hejő- csabával, Miskolc-Tapolcával és Szirmával. A Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat vezetői már régebben felajánlották, hogy hajlandók egy újabb boltegységet létesíteni Miskolc bármely területén. Sajnos, helyiség hiányában az ajánlatot nem fogadhatta el a Miskolc városi Tanács. De azóta felépült a Kilián- északi és déli lakótelep. Impozáns üzleteket terveztek és építették. Sajnos, a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatnak itt sem jutott helyiség'. Az egyre sűrűbben jelentkező kölcsönzési gondokat mégis hogyan próbálja leküzdeni a vállalat? A nőtanácsok — már megbízást adtak több lakótömb egy- egy lakójának, vagy házfelügyelőjének, hogy háztartási gépek kölcsönzésével foglalkozzék. Még eddig egyetlen olyan panasz nem érkezett, hoigy a kölcsönzéssel foglalkozó személyek ráfizettek volna. Helyes lenne talán ezt a gyakorlatot tö&b lakóháztömibben megvalósítani. Bizonyára helyesléssel fogadnák a környező községek lakói, ha a termelőszövetkezetek, vagy a községi tanácsok a dolgozók jobb ellátása érdekében egy-két háztartási gépet kölcsön vennének — és kölcsön adnának. DE NE ELÉGEDJÜNK meg az alkalomszerű megbízatásokkal. A Miskolc városi. Tanács végrehajtó bizottsága bizonyára megtalálja a kellő módot és alkalmat arra, hogy a perem- kerületekben helyiséget biztosítson a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat számára. Több kölcsönzőből* megkönnyítené a háziasszonyok, s a gyakran három műszakiban, dolgozó nők, munkáját. Pászfcory Alajos Több mint hét esztendős küzdelem után a felszabadult Algériába teherautókon és gyalog, ki ahogy tudott, siettek vissza azoic, akik a gyarmatosítók kínzásai elől három, vagy esetleg már hét esztendeje a szomszédos Tunéziába menekültek. Nehéz volt a várakozás, de aztán mégis elérkezett a nap, a várva-várt nap, amikor elindulhattak szülőhazájukba. Ez a szerencsétlen öregember, aki gyalog, nehezen vonszolva magát érkezett vissza a régen nélkülözött szülőföldre, az izgalomtól összeesett a határon. Érthető. Az FLM katonái emelték föl és vitték át a már drótakadá- Ivoktól ineertisztított szabad haza földiére. Első korty víz a hazai földön. Ez a kisgyerek az emigrációban született és most látta meg először hazáját. Most iszik először vizet a fárasztó, poros út végcéljához érve, abban az országban, ahonnan szülei még az ő születése előtt menekültek el. Amikor Algéria asszonyai először álinak az urnák elé, hogy szavazzanak és szavazatukkal erősítsék meg az eh- mxrt szabadságot^. Ezer díszhala van egy diósgyőri kohász akvaristának A diósgyőrvasgyári dolgozók közül többen töltik szabadidejüket díszhalak tenyésztésével. Néhányuk akváriumaiban több száz példányt is nevel a sokszínű, különleges formájú, szemgyönyörködtelő halfajtákból. A leggazdagabb gyűjteménnyel Hamar József, a Lenin Kohászati Művek műszaki dolgozója rendelkezik. A fiatal kohász néhány év alatt — türelmes és sok gondosságot igénylő munkával — á különböző díszhalfajtákból több mint ezer példányt tenyésztett ki és nevel tizenöt nagyobb méretű üvegmedencében. Gyűjteményében megtalálható a barna ékfoltos rasbora, a brazíliai, illetve kínai vizekben honos tüskeuszonyú, valamint a piros, szürke, barnacsíkos taniktisz, az alig két fillér nagyságú átlátszó üveghal. Továbbá a vörös, fehér, kék és zöld színben csillogó betta splendens, amely ikráit a víz színére eresztett buborékokba, habfészkekbe rakja. S ezenkívül még sok másféle. A diósgyőri akvarista nagyobbrészt „önbeszerzés” útján gondoskodik az amatőrök körében országos viszonylatban is gazdag díszhalállomány élelmezéséről. A bükki Nyirjes-tetői tóból, valamint a Felső-Szinvából halássza, ki miniatűr hálójával a moszatszerű planktonokat, vízi-bolhákat, a parányi, gilisztaszerű tubif-exeket és más halcsemegéket.-iiiimnmiinniniiiiiiMmiiiMmnminmmiiimimniHiiiiiniHnmimmuiiitmnirmiimmirra- -■ GamdolaíoEvasók — avagy! a kibernetika csodája i j I Nehéz volna kiszámítanom, | I hány százszor vagy ezerszer j I hallottam már a Kossuth I | Rádió 22 órás híradásai után 1 | a nyájas intelmet: ! „Kedves hallgatóink, gon- f 1 doljanak azokra, akik már § I pihenni tértek és halkítsák j I le rádiójukat.” A mindennapi megszokott § i szöveg egyik este mégis sző- | I get ütött a fejembe. Mond- ! iám is a feleségemnek, ez az í! inlelem, amellett, hogy tó- l nusa amolyan ulusitásszerű, I nem is olyan szabatos és [ egyértelmű, mint gondol- I nőnk. Hiszen ebben a fogai- i I mazásban úgy is lehet értei- j | mezni, hogy miközben a már | | pihenőre tértekre gondolunk, j l halkítsúk te — m:i (!) — áz ö 'j ; rádiójukat. Sőt, ha szőrszál- { I hasogató akarnék lenni, azt j { is kérdezhetném, hogyan f j gondoljak „azokra, akik már j 1 pihenni tértek”, amikor nem § I tudhatom, kik tértek már j 1 pihenőre és kik vannak még i í ébren. Ez a felhívás tehát j megoldhatatlan probléma elé j állítja a rádióhallgatót, a,ki § egyébként az elhibázott fo- ; galmazásból is ért és lehal- j kítja — a saját rádióját. Megállapítottuk, hogy a f helyes szövegnek így kellene f hangzania: gondoljanak arra, l hogy sokan már pihenni tér- ! tek. (Itt az „és” helyett pon- | I tot tennék, majd, marosak § ; az udvariasabb hang kedvé- j f ért is, így folytatnám): Kér- I I jük, halkítsák le rádiójukat. 1 Ez a beszélgetésünk július 1 | 16-án, hétfőn történt. Szerdán este megintcsak a j j 22 órás adást hallgattuk. 1 Amikor a bemondó a szokott j intelmet intézte hozzánk, I : összenéztünk. Alig akartunk í I hinni a fülünknek, mert a ! j régi szöveg helyeit a követ- l i kezöt hallottuk: „Kedves hallgatóink! Gon- | doljanak arra, hogy sokan \ ■ már pihenni tértek. Kérjük, j halkítsák le rádiójukat.” A megváltozott szöveg so- j Raknak bizonyára fel sem I tűnt. Mi azonban szinte dob- s benettel hallgattuk. — Figyelted a szöveget? — kérdeztem feleségemtől. — Figyeltem. Te! Ezek gondolatolvasók! Pontosan kiolvasták múltkori gondola- f tóidat. — Mégpedig elég nagy tó- f volságból. Most azon töprengek, va- f jón ebben a távgondolatolva- j sásban nem, játszott-e közre I valami új kibernetikai csoda- | műszer, amely lehetővé teszi, j hogy necsak mi halljuk a be- j mondó szavát, hanem, ö is ki- f hallgathassa, miről beszélget- f tünk mi a készülékünk mel- I lett.. Azt szokták mondogatni: [ minden csoda három napig 1 tart. Ez a csoda azonban csak j egy napig tartott, mert csü- 1 törtökön este menlepődve | hallgattuk, hogy a bemondó f megint a régi szöveget ci- I tália: „Gondoljanak azokra, | akik...” Hajdii Béla j mmitnmnwmnMiimiiminnmimmmmtminuuiumimimaMtmimumamHaBíKEsvS Miért kevés egy kölcsönzi bolt Miskolcon? Egy nemzet születése
