Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-03 / 153. szám

Kedd, 1962. július 3.

ESZAKMAGYARORSZAG

3

Büszkeség:

Mi tagadás, joÉSSÜ

ba fizetéskor vastagabb a boríték, vagy zárszámadáskor nagyobb egy munkaegységérték. Jólesik prémiumot kapni egy becsülettel végigdolgozott tervidőszak végén, vagy lakáshoz jutni annak, aki régóta várt rá. Jó dolog átvenni egy beutalót a Balaton mellé, még jobb részese lenni egy külföldi nyaralásnak. Sokan ismerik nálunk az életnek eme természetes örömeit: a többre, jobbra vágyás és törekvés, az anyagi érdekeltség óriási ösztönző erő a munkában. Senkinek se mindegy, hogy fizetéséből, átlagos jövedelméből milyen életkörülményeket tud biztosítani a maga és családja számára.

A szorgalmat, a tehetséget, a jó munkát nálunk, nemcsak anyagilag, hanem — erkölcsileg is díjazzák. Az erkölcsi-társadalmi elismerés sok ember számára még az anyagi ösztönzőknél is értékesebb. Egyetlen elismerő, dicsérő szó, egy meleg kézszorítás kíséretében átnyújtott könyv, vagy tárgyjutalom a termelési tanácskozásokon, a tsz-közgyűlésen, a hivatali munkaértekezleteken, taggyűlésen, vagy más nyilvános fórumon néha többet ér száz forintnál is. Nem is szólva az oklevelekről, s a különböző kormánykitüntetésekről. Van aki erre, mások amarra „érzékenyebbek”. A jól dolgozó, példamutató emberek egyaránt megérdemlik az anyagi és az erkölcsi elismerést. A szorgalmas, példamutató emberektől, az újítóktól és általában azoktól, akik szabad idejüket is a közösség javára fordítják, nem szabad sajnálni semmit. Sem a több fizetést, sem a prémiumot, sem a kitüntetéseket.

Mi legyen a lemaradókkal?

A szocializmus

szerint mindenkinek képességei szerint kell dolgoznia, és munkája szerint részesednie a javakból. Magától értetődik, hogy ebben semmiféle kispolgári egyenlősdi- ről nincs szó. Mindez, amit a jók anyagi és erkölcsi díjazásáról mondunk, megfelel a szocializmus elosztási elvének. A lemaradóknak pedig arra célszerű törekedniök, hogy minél előbb felzárkózhassanak az élenjárókhoz.

Hiba, hogy a szocializmus alapelvét még nem mindenütt értik és valósítják meg következetesen. Például nem értilt, hogy a szocializmus alapelve kötelesség és jog egysége, hogy nemcsak a javak elosztására, hanem a munka végzése is irányadó. Néhol az anyagi és erkölcsi ösztönzők arányaival van baj, másutt a kispolgári egyenlősdiség szemlélete érvényesül, de szűklátókörűséggel, önzéssel, a közösség érdekeinek háttérbe szorításával is találkozunk.

Vegyük sorra ezeket a fogyatékosságokat.

Akadnak embereit, akiit mint fogyasztók már a kommunizmusban képzelik magukat. Igényeiket a szükségleteik szerint szeretnék kielégíteni, mitsem törődve mások szükségleteivel; Mind termelők, mind dolgozók viszont még a szocializmus követelményeihez sem nőitek fel. Ha dolgozni, tanulni és tenni' kell a közösségért, félrehúzódnak, vagy csak immel- ammal végzik dolgukat, amikor pedig a javak elosztásáéin mai gyerek Firtkó János bácsi, a perei Bé- *ke Tsz elnöke, még három év £és hat X jelöli évei számát. •[•Ebben a korban már nemigen £van kedve az embernek a hi- .••valkodáshoz, s nem is abból a áfából faragták, hogy egyköny- ,-Ínyen elragadtassa magát a di- C* esek véssél. Pedig van mivel ^dicsekednie.

Itt is megejtették a féléves £ gazdasági vizsgálatot — s aztán •[•kezet is ráztak vele a járásiak:

— Jól megy a „szekér”, Já- *nos bácsi.

j. Az elnök zavar-tan mosolyogott a dicsérő szóra, s valami ^olyasfélét mondott, hogy hát fnem az ö érdeme, a tagságé, £ meg a vezetőségé. A föld az •[.hálás jószág, nem kívánja el £az ember keze munkáját kö- jszönömért, megfizet a szorga- •• lomért.

£ De hát a küldöttek nem merhettek oda minden taghoz kézfogásra, meg nem is nagyon :• találták volna meg őket. Szét- £ rajzanak azok napkeltekor és •-csak a sötétedés veri haza őket Oa határból.

— Látták a cukorrépánkat rótt a Hernád-hídnál? — kérde- ;.zi.

:• Bólintunk, láttuk, hogyne páttuk volna. Először a határt :• néztük meg, utána kopogtatnunk az iroda ajtaján. Másutt [•is van szép cukorrépa, ilyen is •'akad, de bizony nem sok.

[[ — Nálunk nincs gond a •.munkával. Mindenki tudja kötelességét, azt is, hogy helyette [.senki sem kapálja meg a gond- íjaira bízott répát, kukoricát, pneg a többit, és megy, töri [•magát, nehogy lemaradjon, [[mert az szégyen volna. Ennek [•köszönhetjük, hogy a mi ültet- ►*

> .

____________

v

ényünk már a harmadik kapát kapja. Szép is minden, bogy jó órában mondjam, nagyon szép, s ha még eső is segítene, akkor aztán nagyon meg lennénk elégedve.

V isszakanyarodik a beszél- ” getés a félévi mérlegre, hogyan is áll a szénájuk?

— Jól — mondja természetességgel az elnök, s hogy megértsük, hogy valóban jól, visszalapoz emlékezetében a perei Béke Termelőszövetkezet kétesztendős múltjába.

— Induláskor, 1960-ban tönkretett minket az eső. de azért 24 forintot tudtunk osztani. Tavaly az aszály tört ránk. Azt hittük, mindent kiaszal a földből — a végén aztán kiderült, hogy még emelkedtünk is, nem sokkal, az igaz, csak három forinttal, de hát abban a nagy szárazságban ez is valami. A mi 27 forintunkkal a másodikok lettünk az abaújszántói járásban, csak a göncruszkai Szabadság előzött meg minket, de hát azok már tizenkét esztendeje csinálják. Erre az évre 37 forintot terveztünk, s a mérleg szerint:,;

János bácsival hatástkeltő szünetet tartat a büszkeség.

— Hát szóval jól áll a szénánk — nevet szerényen. — A járásiak — pedig nagyon körülnéztek — többletet mutattak ki. Most is van vagy százezer forintunk a bankban, abból osztunk majd előleget.

J

ános bácsi büszke az elért eredményekre — és a tagokra. akik megdolgoztak ezért a büszkeségért;

G. M.

Az idén is a szezvagonos eredmény elérését tűzték ki célul a legjobb kemkájnosok

A kombájnosok versenyének szép hagyományai vannak. Az új gépet egyre jobban megismerő szakemberek évről évre fokozzák teljesítményüket, s öl éven át mindinkább megközelítették a száz vagonos teljesítményt. Az 1960. évi aratásnál Méhes Jánosnak, az Ebesi Állami Gazdaság dolgozójának sikerült egy idényben száz vagon gabonát kicsépelnie, s tavaly már tizenheten érték el, illetve szárnyalták túl ezt a kiváló eredményt. Az állami gazdaságokban időközben áttértek a komplex-brigádok szervezésére és a jobb szakirányítás, üzemanyagellátás, a gépjavítási lehetőségek egyszerűsítése végett általában 3—5 kombájnt üzemeltetnek együtt a nagy táblákon. Ez a módszer nem csökkentette a legjobbak teljesítményét, sőt Berettyóújfaluban, Ebesen, Pápán, Veszprémben, a Lajta-Hanságban több kombájnos érte el együttes erővel a százvagonos teljesítményt

Az idén a terméseredmények különbözősége miatt a versenyt nem a hagyományos módon szervezik meg. A kombáj- nosok elsősorban saját terveiket igyekeznek túlteljesíteni, de a több mint másfélezer állami gazdasági kombájnos közül a legjobbak az idén is el akarják érni a százvagonos teljesítményt.

Öntött ház

■> Több éve kísérleteznek már ^Budapesten új építési módszer- *rel, a házak „öntésével”. Az [:[új eljárás alapján kohóhabsa- ólak könnyűbetonből öntik ki £az épületek falát.

.> A több éves kísérletsorozat 4 most érkezett a legjelentősebb £állomásához, mert az Árpádhíd pesti hídfőjénél mái- tető alá került az ország első két, 9 emeletes öntött-lakóháza.

A korszerű építési módszer alapján Lágymányoson is megkezdték két ugyanilyen öntöttház építését. Jövőre az Ár- pád-hídnál ismét három toronyházat „öntenek”.

Gondosén felkészüli a nyári Idényre a íaíusi vendéglátóipar

Hétfőn délelőtt megtartotta első ülését az Országos Földművesszövetkezeti Tanács vendéglátóipari szakbizottsága. Lipták Sándor, a Vendéglátóipari Országos Szövetkezeti Központ igazgatója ismertette, hogyan készültek fel a nagy nyári munkák időszakára a falusi vendéglők, cukrászdák.

A íöldművesszövetkezeti vendéglátóipari üzemek az idén 8,2 százalékkal több sört és 3,7 százalékkal több bort hoznak forgalomba, mint az elmúlt év hasonló időszakában, a növekvő igényeket azonban még -így sem tudják teljes mértékben kielégíteni. Falun is egyre nő a hűsítőit al-fogyasztás. Hűsítőitalokból több mint 11 millió üveggel hoznak forgalomba. A nagy mezőgazdasági munkák idején az ellátást nemcsak a falvakban, hanem a munkahelyen, a határban is biztosítani kívánják. A múlt évihez képest mintegy 30 százalékkal növekszik a földművesszövetkezeti mozgóárusok száma.

A falvakban működő 595 szövetkezeti cukrászda egy részében megkezdték a cukrászati félkésztermékek árusítását.

200 és 400 megawatt kapacitású tm’Iiógcit er át or

A V. I. Leninről elnevezett pilzeni üzemben befejezéshez közelednek a 200 megawatt kapacitású, első csehszlovák turbógenerátor elkészítésének munkálatai. Az üzem konstruktőrei ugyanakkor már a 400 megawatt kapacitású turbógenerátor dokumentációs

munkálataiban is jelentős előrehaladást értek el. Az üzem ezenkívül hozzálátott új troli- busz-motorok gyártásához is, amelyek kapacitása 10 kilowattal meghaladja a régi motorok kapacitását, súlyuk pedig több, mint 200 kilogrammal lesz alacsonyabb.

Az új közönhöz

A Diósgyőri Papírgyár fejlesztésére az utóbbi esztendőkben sok millió forintot költötték, képünkön: a nemrég átadott, modern kazánbáz.

Az új létesítmény szinte „gombnyomásra” működik. A legtöbb fizikai munkát a gépek végzik.

Foto: Paulovits

Halkan csobban a parthoz a

•[•víz. Messziről jött, más tájakéról hozott híreket, mesél a kö- Ij.veknek. Zavaros víz. A hegyek •[•között zivatar volt: tépett £zöldgallyakat, üres bádog- .[•dobozt sodor magával az ár. [:[A híd lábánál azonban megszelídül. Szétterül a kiszélese- ❖dő ártérben és szinte mozdulatlannak tűnik: nézegethetik •j-benne magukat a partmenti ífüzfák;

I •

J Nem messze tőle lapos- ♦tetejű, hatalmas épület áll. Falai között gépek hosszú sora zúg, finom gyapotszál úszik a levegőben;

Hopp, most elszakadt egy

s2ál!

Baboskendős, kartonruhás, törékeny lány hajol a zümmögő masina fölé. Fürge ujjai láthatatlanná válnak, egy másodpercre leáll a hatalmas apparát, aztán újra sebesen peregnek az orsók, tovább te- keredik a megszakadt fonál.

Bal kezével hátrasimítja szemébe hulló haját, aztán dúdolva megint a gép fölé hajol: Csillagok csillagok, de magasan ragyogtok..«

*

— Bámulatra méltó! — ley kiáltott fel nemrég egy ide- haza járt amerikás magyar,

járkáló baboskendős lányokat, amint beidegzödőtt mozdulattal, másodpercek alatt csomózzák össze a megszakadt fonalat; figyelik a munka egészséges ritmusát.

— Hol vettek egyszerre eny- nyi hozzáértő szakembert? —. kérdezte egy francia vendég.

S nagyot csodálkozott, amikor meghallotta, hogy ezek a lányok maltert is hordtak. Van közöttük sok olyan, aki előbb az üzem felépítésén dolgozott, együtt örült a kőművesekkel a növekvő, magasodó falaknak, simogatta a mérnökökkel a ládákból kicsomagolt első gépsort, aztán tanfolyamra ment, hogy majd másokat is taníthasson;

Nem értette, mert nem látta meg, amit az amerikás magyar azonnal észrevett: hogy az emberek tudják, mit, miért csinálnak,

*

A fénykép csak jelkép. Egy mozzanat a hatalmas üzemből. A gépsor, a munkája fölé hajoló dolgozó nő — mind- annyiukat jelképezi: a fiatal üzem lelkes, fiatal munkásait, akiket immár az egész világon ismernek.

Róluk mesélnek a tovasikló íoíyónak a partmenti fűzfák is;

Únodvári Miklós

FONODÁBAN

amerikai, francia vendégek bejegyzései sorakoznak egymás után. A világ majd minden

nemzetségétől ellátogattak már a Sajó-parti füzesek tövében épült üzembe. „Elsőrendű!”, „Kiváló!”, — írják a szakemberek és nem szakemberek egyaránt. S figyelik, fényképezik a gépek mellett

akft a Miskolci Pamutfonóba kísértem. — San Franciscóban jártam legutóbb egy modern fonodában, de ez azt is felülmúlja. A szervezettség, a rend, s a tisztaság: minden elsőrendű itt!

Fonodabeli kísérőink meg- mutogatták a gépeket, amelyek szinte a „megszólalásig” mindent tudnak, a klimatizáló berendezést, s a terveket. A vendég mindent megfigyelt, mindent feljegyzett. Aztán — már a kapuban, a bűcsúzás- nál — azt mondta:

.— De azért tudják, mi tetszett itt a legjobban? Az emberek! Milyen fiatalok, egészségesek, jókedvűek, s milyen szépek;;: Nálunk, Amerikában mindenki rohan. Az utcán, a gyárban. Rohannak még akkor is, ha sétálnak. Magyar- országon már máshol is megfigyeltem az egészséges munkatempót: az emberek arcára rá van írva, hogy tudják, mit, miért csinálnak. Ez az, amit irigylek, ez az, ami negyven év után is hazahúz ,; s ♦

A fonoda vendégkönyvében angol* nyugatnémet^ olasz,

ról van szó, megjön a hangjuk és legszívesebben kétszer tartanák a markukat. Az ilyen emberek figyelmét fel kell hívni, hogy a szocializmus alapelve jog, — de kötelesség is.

Az arsvaoi érdekeltség HZ anyagi elvét már

sok üzemben és tsz-ben helyesen alkalmazzák. A jók több órabért, nagyobb fizetést, prémiumot és más kedvezményt kapnak. A munkában, a termelésben, a tervek teljesítésében hatnak is a helyesen biztosított anyagi ösztönzők ... Általában a terven felüli kiemelkedő munkát, s a különböző gazdaságossági mutatók kedvező alakulását premizálják, valóban érdekeltté teszik a dolgozót az elkövetkező időkben is hasonló, vagy még jobb teljesítmények elérésére. De kezd lábra kapni olyan szemlélet is, miszerint: „prémiumot minden áron” — „anyagi érdekeltség: prémium”. Ahol ilyen szemlélet uralkodik el, óit nem is csoda, ha csak látszatsikerek születnek. Az „alálervezést” például nem nehéz „túlteljesíteni”, s az ilyen „sikerek” után felvett prémium közönséges csalás — a népgazdaság, a nagyközönség megkárosítása. Vannak, akik úgy képzelik: anyagilag csak akkor érdekeltek a termelésben, ha minden áron prémiumot osztanak. Sokan elfelejtik, hogy az anyagi érdekeltség első számú mutatója a rendszeres havi, kéthetenkénti fizetés, vagy a munkaegység-érték alakulása — ezek árufedezete! Sok helyütt viszont az erkölcsi ösztönzőket, s ezzel kapcsolatban az ideológiai, politikai nevelést becsülik le. Jó munka esetén is fukarkodnak az elismerő szóvá], a dicsérettel, vagy a kitüntetéssel. Olyan emberrel is találkozhatunk, aki, mikor kitüntetést kapott, megjegyezte: inkább adtak volna 200 forintot. Mondani se kell, hogy az ilyen vélemény nem nagy öntudatra és politikai képzettségre vall. Ilyen embereknél valóban célravezetőbb a pénz-, vagy tárgyjutalom —, ha erre munkájával egyébként rászolgált

Talán leggyakoribb jelenség még az egyenlősdiség semmire sem ösztönző, sőt visszahúzó szemlélete. Üzemekben, tsz-ekben, hivatalokban egyaránt találkozunk még ilyen nézetekkel: kapjon mindenki egyformán — mondják rendszerint a hátul kullogok. S azok, akik osztanak, a könnyebbik ellenállást választják, — osztanak egyformán élenjáróknak, kullogóknak, fegyelmezetteknek és fegyelmezetleneknek, szorgalmasoknak és lustáknak egyaránt. Közben maguk sem veszik észre, hogy ezzel a szocializmus elosztási elvének önkényes figyelmen kívül hagyásával nemcsak hogy megsértik, de meg is károsítják a kollektíva többségét, a szorgalmas,- rendes embereket.

Elemezhetnénk

vonatkozásokban is, hogy ' mennyire káros követkéz- ! ményekkel jár a szocializmus ■ alapelvének mindenfajta ! megsértése. Ä helyes elvek « csorbíthatatlan alkalmazása [ viszont megfelel minden be- • esthetes ember igazságérzeté- [ nek és ösztönzően hat a szó- • cializmus építésére is.

Csak be kell tartani és megóvni a torzításoktól.

Csépányi Lajos

** A A A A A A .* *. .•. * A A A A A A A

Száz új utca az egykori rimái MnyásztcScpcken

L. • i P^vidéki Szénbányászati Tröszthöz tartozó egykori i ;?1 bányatelepen, Putnokon, Királdoii, Somsályon, Far- Tikban és Borsodnádasdon az utóbbi öt esztendő alatt 100 utcának megfelelő új ház épült.

.... bányászlakás építkezési akció során többek

i.-niMi- J ,u'aldon, Farkaslyukon egész új bányász lakótelepek :. ieuveztek korszerű, egészséges, kétszobás, nagyobbrészt Írásokból. Putnokon elsősorban saját erőből * • ”‘;arno8utással építkeztek a bányászok, s ma már 12 uj utcában laknak az üzem dolgozói.

.. . . lvOZsegi tanácsok a községfejlesztési alap felhasználasaval, valamint a lakosság társadalmi munkájával igyekez- meSoldani a közművesítést. A bányatelepeken az új ut- közvf]árítástm*n<^en^^ megépítették a járdákat, bevezették a

Win Uépítési engedélyek alapján az idén még csaknem TOO uj banyaszház építését kezdik meg.

A szocializmus eloszlási elve szerint