Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-19 / 167. szám
Csütörtök, 1862. július 19. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Szövetkezetek, kisiparosok, kontárok Az ipari állandó bizottság ülése Mezöcsáton Hétfőn közös értekezletet tartott Mezöcsáton a megyei és a járási ipari állandó bizottság. A két tanácsszerv — Tóth Bertalannak, a járási ipari és műszaki csoport vezetőjének beszámolója alapján — azt elemezte. hogy a kisipari szövetkezetek és magánkisiparosok, hogyan elégítik ki a lakosság igényeit, s mennyire tevékenykednek a járásban a kontárok. A mintegy 40 ezer lakosú járásban két önálló ktsz működik. Négy községben az Egri Háziipari Szövetkezet egy-egy részlege dolgozik. Tiszaszeder- kényben pedig fiókot, illetve fiókokat létesített a Miskolci Ruházati, valamint a Fodrász Ktsz. A járásban mintesv 200 k’siparos dolgozik. Az állandó bizottságok megállapítása szerint így a lakosság igényeinek kielégítése — néhány helység kivételével — biztosítottnak látszik. .Szükség lenne még fodrászra, cipészre, női szabóra. A járási iparpolitikai terv készítésekor számoltak ezekkel a gondokkal. A terv szerint a Mezőesáti Vegyesipari Ktsz áttér a szervizre, Mezöcsáton a Miskolci Fodrász Kfsz. hoz létre fiókot, Ernődön a Miskolci Villamosipari Ktsz., illetve a mezőkövesdi ktsz. szervez részlegeket, több községben pedig kisipari jogosítványt adnak ki. A megyei és a járási állandó bizottság behatóan értékelte a Mezőesáti Vegyesipari, valamint a Hejőkeresztúri Homok- Kavicskitermelő Vegyesipari Ktsz munkáját. A Mezőesáti Vegyesipari Ktsz 1951 végén alakult 17 taggal. Kezdetben sok nehézséggel küzdött. Az alakulási nehézségeken kívül hátráltatta a fejlődést az elnökök gyakori váltogatása. A ktsz-ben ma már egységes a vezetés, jó az irányítás. A 76 tagra fejlődött szövetkezet 12 szakmában igyekszik kielégíteni a lakosság igényeit. Tavaly például 112 százalékra teljesítették évi tervüket és 401 ezer forint nyereséget értek el. Vásároltak raktár- és irodaépületet. s egy másik helyiséget is, ahol a cipészrészleget helyezték el, s klubot hoztak létre. A szövetkezet ez évben gyengébben dolgozik. Félévi tervét 73 százalékra tudta csak teljesíteni. Ez év első felében 5 új lakást építettek és 3 épületet újítottak fel. A lakosság elégedett a szövetkezet munkájával. A szövetkezet keresi az új formát, a módszert az igények jobb kielégítésére. Terve, célja, minél több községben dolgozzék. Éppen ezért, a földművesszövetkezetekkel történt megegyezés álapján a szövetkezetek felveszik a rendelést, a javításra szoruló cipőt postán küldik be és kijavítás után vissza, különféle gépek, műszerek, villamossági cikkek javítása esetében pedig a helyszínre utaznak ki. Az ülés hibaként állapította meg. hogy a ktsz-nél — esetenként — húzódoznak a kisebb munkától, s inkább a nagyobb hasznot hozó, közületi munkák iránt érdeklődnek. A Hejőkeresztúri Ktsz 1957-ben alakult, 8 taggal. Az elmúlt évben 46 dolgozója 57 ezer 510 köbméter homokot és kavicsot termelt ki. A szövetkezet a környéken jóformán egyedül termel homokot és kaiegértatek az asztmatikus betegek a iósvafös Béke-tsarlangka A Béke-barlang felfedezésekor a kutatók érdekes jelenséget figyeltek meg. Noha derékig jéghideg vízben dolgoztak, nem náthásodtak meg, sőt, aki influenzában szenvedett, az is meggyógyult. A barlang gyógyító hatásának kipróbálására öt éve kezdték meg a kísérleteket asztmatikus betegekkel. Az első sikeres kísérlet óta, öt év alatt mintegy 400 asztmatikus megbetegedésben szenvedő bányászt kezeltek itt orvosi felügyelet mellett, s legtöbbjüknél tartós javulást értek el. Az idén újra megérkeztek az asztmatikus betegek a jósvafői Béke-barlangba. Jelenleg az Özdvidéki Szénbányászati Tröszt 12 dolgozója keres gyógyulást a barlangban. A betegeket a bejárót melietti barlangkutató állomás épületében helyezik el, s mellette állították fel a kórház- és raktársátrat, valamint a szakkénzett ápolónő részére szolgáló lakósátrat is. Az idén még a Borsodi és a Nógrádi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak egy-egy csoportja is felkeresi a barlangot, s most először a SZOT is beutal ide 12 beteget. A betegek 250 lépcsőfokon jutnak le a barlangba, ahol pokrócokkal betakarózva, nyugáeyakban pihenve töltenek el több órát. A betegek érdekében most új. vízszintes tárót vágnak a barlanghoz. A dr. Jakucs László tervei szerint készülő, mintegy 100 méteres hosszúságú bejárattal elkerülik, hogy a betegeknek a lépcsőfokokon kelljen lejutni a barlanghoz. Az új bejárat kiVállalták — teljesítették Nemrégiben hírt adtunk róla, hogy Edelény- ben járási rendelőintézetet adtak át, . Imri Károly járási főorvos arról tájékoztatott bennünket, hogy több szakrendelés orvosi lakás hiánya miatt nem tudja megkezdeni munkáját. Június 29-én 8 ofvosi lakás átadásával ez a probléma is megoldódott. A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói július 31. helyett július 15-re vállalták a lakások felépítését. Azonban még a maguk vállalta határidőnél is hamarabb adták át a lakásokat. Az átvételkor Kendi Pál építésvezető ezeket Mondotta: — A lakásokat egy hónappal a kitűzött határidő előtt adtuk át. Ezt a kongresszusi verseny eredményeként siker-ült elérnünk. Dolgozóink nem egyszer bebizonyították már, hogy amit vállalnak, teljesítik is. így volt ez most is. Nem tudom kiemelni egyik dolgozónkat’sem, mert mindnyájan egyforma lelkesedéssel végezték munkájukat Jelentős feladat hárult Tóth István technikusra. Jó szervezéssel, a műszaki feltételek biztosításával járult hozzá felajánlásaink teljesítéséhez. Az építők jó munkáját bizonyítja az is, hogy az illetékes átvevő, a Borsod megyei Tanács II. tervosztálya műszaki szempontból nem emelt semmiféle kifogást és dicséretben részesítette az építő vállalat dolgozóit. . Hargitai József Edelény tűzését megkezdték, kihajtásához még az idén hozzáfognak. Az elkövetkező években az új bejárat szomszédságában mint- egy 3 millió forintos költséggel '80 férőhelyes bányászgyógyszállót is építenek; vicsot, s termékét elszállítják Ilajdu-Bíhar és Szabolcs megyébe is. Az elmúlt években sok baj volta munkafegyelemmel, az utóbbi időben azonban nagy javulás tapasztalható. Az elmúlt hónapban e szövetkezet, valamint az Ónodi Vegyesipari Ktsz fuzionált. A tanács ipar- politikai tervei alapján az egyesített szövetkezet elégíti ki a járás északi részén lakók javítási igényeit. Létrehoznak egy betonáru, valamint fodrász, asztalos és cipész részleget. A járásban sok gondot okoznak a kontárok Tavaly 35 esetben tartottak'ellenőrzést. 47 esetben tettek feljelentést kontárok ellen. Vannak, akik minden iparigazolvány nélkül, sorozatosan vállalnak munkát, vannak kisiparosok — például Zarándí János —, akik a szabálytalanságok sorozatát követik el. Sok baj van a termelőszövetkezetekbe lépett egyes kisiparosokkal, akik saját zsebükre külön munkákat vállalnak. A tsz- építőbrigádok például Sajó- szöged, Sajóörös környékén mór önálló épületek elkészítését is vállalták. Az ülés arra hívta fel a figyelmet, hogy a járásban még jobban támogassák a szövetkezeteket és a munkájukat becsületesen végző kisiparosokat, jobban ellenőrizzék a kontárok tevékenységét, s következetesebben járjanak el velük szemben.---------ooo--------— TÖBB KÜLFÖLDI régész látogatott és látogat a nyáron a miskolci Herman Ottó Múzeumba. Néhány nappal ezelőtt a brnói Akadémiai Régészeti Intézettől, előtte pedig Stuttgartból jöttek ide szakemberek. A közeli napokban egy hamburgi régész — aki Magyarországon jár tanulmányúton — kíván megismerkedni múzeumunk anyagával. Aránylag kevés munkával nagy jövedelem ipa &»*V**ií ; ;v ' >V s-S > * #■ ■ - jsr*' •W * y% * ' ^Iéé > V. • : ipi ■ V ■ .. " . * ^ • . * ~-4$ "*í » . o if' ».*-* • K-. W . V*-*, < ■ \ • ’’ -äs* V \ - n í **?'« i . . ! ■ viss»'? iá. V", í* ....!■■■■ < • v * 0 1 Sül Nagy a forgalom a Szeles utcai iskolában. A körzeti selycmgubó- bcváltó állomáson egymást érik a kosarakkal megrakott tenyésztők. Megyénkben sokan foglalkoznak selyemhernyó tenyésztéssel. mert befektetés nélkül, aránylag kevés munkával, nagy jövedelmet biztosít. A tenyésztő a hernyókat ingyen kapja a Her- báriától. Kellő gondozás mellett egy család 30—35 kilogramm gubát ad. A nagyobb arányú tenyésztéshez epresek létesítése szükséges, mert az igénytelen hernyó egyetlen tápláléka az eperlevél. l>;/ eink jelentős 'mellékjövedelemre tehetnének szert selyemgubó tenyésztéssel. Kiss Erzsi, a Herman Ottó Gimnázium IX. osztályos növendéke átveszi Ujpál Istvántól a gubákat. Ujpál István egyébként ötödik éve foglalkozik a selyemhernyókkal, évenként átlag 80—100 kilogramm elsőrendű gubót ad be, amiért 3—4000 forint üti markát. Foto; Szabados Csak éréit gatsónál arassunk! Nemcsak a mezőgazdaságban jártas szakember, de minden dolgozó paraszt tudja, hogy a gabonát csak be- érés esetén érdemes aratni. Régi törvény ez. Ahol nem kezdenek időben az aratáshoz, túlérik a kalász, nagy a szemveszteség, csökken a bevétel, kevésbé eredményes a munka. Most a mezőkövesdi járásban éppen ellentétes jelenségek mutatkoznak. Egyes termelőszövetkezetek vezetőit az elmúlt heti jégverés arra az alaptalan meggondolásra juttatta, hogy ha nagyobb is a gabona nedvességtartalma, mint ami normális körülmények között kívánatos lenne: arassunk. A bogácsi Űj Élet Tsz-ben is hozzáfogtak az őszi árpa aratásához, pedig a szem 26—28 százalékos nedvességet tartalmazott. A borsodívánkai Petőfi Tsz-ben a járási tanács mezőgazdasági osztályának kellett leállítani az őszi búza aratását, mert itt is jóval nagyobb volt a szem nedvességtartalma a kívánatosnál, a kombájn nehezen tudta különválasztani a pelyvát a szemtől, s emiatt jelentős veszteséggel kellett számolniuk. Hasonló jelenség észlelhető a mezőkövesdi Matyóföld Tsz-nél. Itt is korábban szeretnék az aratást megkezdeni. Ilyen esetben előre nem látható veszteséggel kell számolnia a termelőszövetkezet tagságának. A levágott nedves gabona munkaigényes utókezelést kíván. Sokat kell a gabona forgatásával, szárításával foglalkozni, nehezebb a tárolás. Ezek a pótmunkák előre nem tervezett munkaegységeket emésztenek fel* következésképp munkaegység hígulást okoznak. Idejében fel kell figyelni erre a jelenségre, hiszen van rá példa, hogy’ olykor a rosz- szat is hajlamosak követni. Az aratási idő előrehozása* vagyis ez a kapkodás jelentős kárt okozhat: elvonja a munkaerőt más fontos tennivalóktól, gondokat okoz a tárolásban, s végső soron a termelőszövetkezeti tagság, a népgazdaság látja kárát. Alaptalan és elhibázott arra hivatkozni, hogy egy esetleges újabb jégverés további károkat okozhat. Az érvelést egyáltalán nem igazolják törvényszerűségek, sem a közelmúltból, sem a korábbi évekből. A mezőkövesdi járási tanács hcly’esen cselekszik, amikor felfigyel ezekre a hibákra, s ha kell, le is állítja aa elsietett aratási munkálatokat. A gazdák régóta tudják* hogy’ csak úgy’ eredményes az aratás, ha a nedvességtartalom nem haladja meg a 20— 22 százalékot. Ez már régi tapasztalat. Ehhez kell alkalmazkodni, mert különben felesleges terheket rakunk a tsz-tagság vállára. — garami — •«••••••••••••••••••a — A miskolci TÜZÉP a lakosság jobb ellátása érdekében új, központosított megrendelő iroda létesítését tervezi. Az új irodában lehetővé válna, hogy a szén, a tűzifa és fuvarvállalás egy hely’en történjék. Halálos baleset Miskolcon, a Szentpéteri-k pu 1. sz. honvédségi tiszti bé ház előtt Dorkó László gépk esi vezető a GA 47—18 forgalt rendszámú autóbusszal Saj szentpéter felé haladva elüti te Mészáros Sándor 29 év hajdúböszörményi lakost. M száros motorkerékpórjóv ugyancsak Sa.iószentpéter fe haladt és pótutasként Táv soczki Ilona sátoralj aújhel lakost, szállította. Mészáros csúszós úton mintegy 6 m-es t volságon az aütóbusz elé k nyarodott, majd erősen fék zett. s mindketten felborult, az úttest jobboldali részén, i autóbusz vezetője nyomban f kezeit, a szabálytalanság azoi ban féktávolságon belül tö tént és a gépkocsi maga s sodorta a motorkerékpárve^ A ' '< kórházba szállí t, után meghalt. növeli még a lerakodásra fordítandó idó, mely ,a szérű berendezésétől függ. Ha billenő- platós a pótkocsi, úgy 2—3 perc, ha kézi erővel .kell le- iapálolni, úgy a beosztott munkaerő számától függően 5—10 perc. Az említett példát folytatva égy’ forduló megtételéhez 40—50 percre van szükség, az ürítési idő viszont 35—48 perc, tehát egy erőgép egy pótkocsival nem tud kiszolgálni egy kombájnt, feltétlenül kettőre van szükség. így viszont a szállító- erőgép fog várakozni. A munkát úgy szervezzük meg, hogy inkább a szállító-erőgép várakozzék, soha se a kombájn! A B—62 jelű magyar kombájn teljesítménye a kisebb vágó- és dobszélesség miatt alacsonyabb. Egy műszakban sík területen 9—12 q/kh-s átlagtermés esetén 10,4 hold az előírt teljesítménye. Tartályának befogadóképessége kb. 10—• 11 q. Szalmagyűjtő kocsija van, sarokvágóról gondoskodni kell. Az AC és ACD jelű magyar kombájnok az elcsépelt terményt zsákokba ürítik, így ezeknél a zsákolt termény elszállításáról kell gondoskodni. Ezekhez a típusokhoz nem szükséges tehát percny’i pontossággal kiszámítani a szállítóigényt. A kombájnmunka szorosan vett kiegészítője: a kombájnszérű. Sajnos, tsz-eink nem rendelkeznek minden nagy- üzemi igényt kielégítő kombájnszérűvel, ezért annak egy’- szerű, de használható megoldását ismertetem. Lehetőleg a táblához közel, magtár- vagy tanyaudvaron, magasabb fekvésű helyen jelöljük ki helyét, úgy, hogy’ a csapadék ne folyjon rá. A szérű talaját lapáttál, kapával tisztítsuk fel, lőrékkel leszórva, majd lelocsolva döngöljük le, vagy’ gumikerekes vontatóval tömörítsük. Ezután vesszőseprővel tisztítsuk meg. fi cTÓríí nagyságát az egy. h szerű i(j5ken dolgozó kombájnok száma, illetve a várható termésátlag határozza meg. Egy kombájnra közepes termés esetén körülbelül 150 négy’zetméternyi terület szükséges. A szérű körül, az esetleges csapadék elvezetésére, 8— 10 cm mély árkot vonjunk. Gondoskodjunk ponyváról, mellyel csapadék esetén a terményt le tudjuk takarni. A kombájntól beérkezett szemet először tisztítsuk meg egy erre a célra beállított cséplőgéppel. A tisztítás során kiválasztódnak a még zöld, nedves magvak, valamint a gyomok mag- vai, s csak tisztítás után öntsük szét a szérűn. A komájn- szérűre legalább 2 dolgozót kell beállítani, akik állandó lapátolással szárítják a termést. Zsákba szedni, illetve magtárba hordani csak 14—15 százalékos nedvességtartalom esetén lehet. A magtárba szállító- szalaggal, vagy zsákolva hordjuk a terményt. Ha padlásra, vagy’ emeletre kell zsákolni, egyszerű csigaszerkezettel könnyítsük meg dolgozóink munkáját. Jó szervezéssel a felsége rendkívül megkönnyíti a munkát, a rossz szervezés azonban nagyon leronthatja annak sikerét. Molnár József j mg. mérnök '• A mezőgazdaság ez utóbbi 10—12 év. alatt többet'fejlődött, mirit'a megelőző emberöltő alatt. Ezen belül a kalászosok gépesítése érte el a legnagyobb fejlődést, s ma már arról beszélhetünk, hogy vetéstől a magtárig minden munkát gépesíteni tudunk. A kalászosok termelésében kétségtelenül a legnehezebb mezőgazdasági munka: az aratás gépesítése a legfontosabb. Ennek egyik legjelentősebb eszköze a kombájn. Ahhoz viszont, hogy a kombájnok munkája sikeres legyen, olyan szervezettséget kell biztosítani, mely már hasonlít az ipari üzemek munkaszervezett- ségéhez. A kombájnmunka megszervezésének első lépése: kijelölni azokat a táblákat, melyekről kombájnnal kívánjuk betakarítani a terményt. A mostani aratás során erre küjönös gondot kell fordítani. Kalászos terményeink egy részének szára, főként az intenzív fajtáké rövid, így azok betakarítása különös gondosságot igényel. Mivel legtöbb kombájnunk vágószerkezete talajvezérléses, így alkalmas — a tábla eldolgozá- sálól függően — rövid tarló vágására, tehát az alacsony’ szárú termények betakarítására. Terményeink zöme nem rogyott meg, nincs összekuszálva, tehát a legtöbb tábla alkalmas kombájnolásra. • ti öt komb.ájntí- Jeienleg pussal találkozunk megyénkben: az SZK—3, az SZK—4 típusjelzésű szovjet, a B—62, az AC és az ACD jelű magyar kombájnokkal. A munkák megszervezése végett jó, ha ismerjük a típusok legalapvetőbb tulajdonságait. Az SZK—3 és az SZK—4 típusú kombájnok teljesítménye a legnagyobb. Ez a vágószélességből és a haladási sebességből adódik. Dobszélessége 1200 mm, tehát az egy műszak alatti 15 holdas, illetve az e feletti teljesítmény műszaki előfeltételei adottak. Az elcsépelt szem tárolására 12—13 mázsa befogadóképességű tartály van a gépen. A gép teljesítményéből és a várható termésátlagból kiszámítható, hogy a tartály’ •megtöltéséhez mennyi időre van szükség. A kombájn a szalmát összegyűjtve egy csomóba rakja le a tarlóra, szalmagyűjtő kocsi nélkül, tehát mozgása fürge, gyorsan fordul, tolatni tud, így sarokvágóról nem kell gondoskodni. Az elcsépelt szem elszállításának megszervezése döntő a teljesítménynövelés szempontjából. Ha a szállításban nincs fennakadás, a 15 holdas teljesítmény 18—20 kh-ig fokozható. A szállítás megszervezésénél az alábbi körülményeket kell figyelembe venni: a) szállító erőgép típusa; b) szállítás távolsága; c) útviszonyok; d) lerakodás megszervezése. Az cícsépeit g“n- tatású pótkocsikkal, vagy tehergépkocsival szállítjuk el. A pótkocsit legcélszerűbb könnyű universal (T—28, Zetor K—25, Zetor 3011, Lanz-Bulldog, GS— 35) erőgéppel megvontatni. Ezeknél nagyobb teljesítményű erőgép alkalmazása nerti gazdaságos, mivel egy 20—25 q hasznos terhelésű pótkocsi vontatásával az erőgép nincs kihasználva. A könnyű universal vontatók utazási sebessége földúton 10— '20 km. 15 km/óra sebességet feltételezve 3 km átlagos szállítási távolság megtételéhez 20 perc szükséges. (2 km megtételéhez 13 perc.) Oda-vissza utazáshoz tehát a fenti sebesség és távolság. figyelembe vételével 35—40 percre van szükség. Ezt A kombájnmunka sikeréért
