Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-14 / 137. szám
Csütörtök, 1963. június 14. ESZAKMAGYARORSZAG 3 Csökken a selejt „A Lenin Kohászati Művek martinacélmüvében az első negyedévi 4,14 százalékról április- i ban 2,9, májusban 2,62 száza- j lékra csökkent a selejt.” Az adatok, így önmagukban is igen sokat mondanak. Sokat, i mert ebben az óriási gyárban egyetlen százalékos termelés- növekedés milliókat hoz, s a solejt egyetlen százalékos növekedése sok milliós kárt okoz, rengeteg emberi munka, energia pocsékolódik el. A gyárban hosszú évek óta eredményesen növelik a termelést, csökkentik a selejtet. A selejt 1956-ban volt a legmagasabb. Akkor a martinban elérte a 4,62 százalékot. Több éves munkával — némi ingadozással — 1962-re sikerült a selejtet 2,64 százalékra leszorítani. Hogyan érték ezt el? Hozzájárult a fizikai és műszaki dolgozók politikai nevelése, a szakmai tudás növekedése, sok-sok intézkedés, elképzelés, új módszerek megvalósítása. Az ország kohászati üzemei között itt sikerült — a vaskohászati igazgatóság értékelése szerint — mintaszerűen kialakítani a különféle szak- irodalom és a tapasztalatok alapján az egységes technológiát. A jó eredmények után meghökkenést okozott, hogy ez év első negyedében fokozatosan kezdett növekedni a selejt. Legnagyobb volt márciusban, amikor a martinban elérte a 4,78 százalékot. Hasonló volt a helyzet az elektroacélműben, ahol a tavalyi 6,37-ről az év első három hónapjában 7,17-re ugrott a selejt. A gyárban sokféleképpen magyarázták a selejtnöveke- dést. Volt, aki azt mondotta: ez elkerülhetetlen, hiszen az acélmű egyre több ötvözött acélt gyárt, ez munkaigénye sebb termék. Ebben van igazság, hiszen ez év első negyedében annyi ötvözött anyagot gyártott a martin, mint tavaly egy félév alatt. Volt, aki arra hivatkozott: a magas selejt az oka, hogy az öntöcsarnok nem bírja kiszolgálni a martint. A kokillák a szabad ég alatt állnak, esős idő esetén faluk nedvessé lesz. A nedvesség következtében öntéskor gázhólyagok keletkeznek, s ez sokszor csak a készárun mutatkozik meg, mint repedés. Ezek az okok kétségtelenül fennállnak, de még az is, hogy sokan csak a termelési százalékokat figyelik, s időnként megfeledkeznek arról, hogy a termelés növelése és a selejt nagyon is összefüggő tényezők. A selejtnövekedés meggát- lása érdekében a gyár főmetal- lurgus szervezete, az acélmű gyárrészleg kollektívája mindenekelőtt megkezdte az okok mélyreható elemzését. -Megállapították, hogy a termelés nagyarányú növekedése, a több ötvözött acél gyártása, az öntőcsarnok szűk kapacitása végett objektíve nő a selejt, azonban korántsem úgy, ahogy erre hivatkoznak. Vannak a selejtnövekedésnek szubjektív Épül a TVK A Tiszai Vegyikombinát építésénél nagyrészt előregyártott elemekből készülnek az üzemcsarnokok. Képünkön a mozgódaruk egy 110 mázsás tartót emelnek a tetőszerkezetbe. Foto: Paulo vita okai is, például többször azért lett selejt, mert nem tartották be a technológiai előírásokat. Ez amiatt is bekövetkezhetett, mert egyes dolgozók nem ismerik kellően az előírásokat. Az okok feltárása már félmegoldás volt. Tudták, hol, kinek mit kell csinálnia. A tennivalókat először a gyárrészleg pártszervezete és műszaki vezetői vitatták meg. Utána a termelési tanácskozáson beszéltek a feladatokról. Az intézkedések sorozatához tartozik, hogy megkezdték a kokil- lacsamok befedését. Az elek- troacélmű kokilláinak kezelését gépesítéssel könnyítették meg, s ugyanilyen gépieket alkalmaznak majd a martinacélműben is. A selejtalakulást jelentősen befolyásolja, hogy az elektroacélműben — két szovjet elv- társ segítségévéi — újfajta acélgyártási kísérleteket kezdtek. Az acélgyártás lényegében három fázisból áll: beolvasztás, frissítés, kikészítés. A termelés növekedése érdekében — a régebbi gyakorlat szerint — a kikészítési időt igyekeztek csökkenteni. Az acélgyártás analízise azt mutatta, hogy éppen fordítva kell a munkát végezni: a beolvasztás és a frissítés idejét kell rövidíteni, s nem a kikészítési időt. A kísérlet remekül bevált, javult az acél minősége. A szakmai, műszaki intézkedések a nevelőmunkával párosultak. A politikai nevelés mellett jobban bevonták a dolgozókat szakmai előadásokba, rendszeresen ismertették, ismertetik a technológiai elSadásokat Az elektróacélműben például a tanfolyam hallgatóit vizsgáztatják, hogy meggyőződjenek, mennyire eredményes a tanítás. A széleskörű, sokrétű munka jó eredményt hozott. Az acélműben májusban a selejt már 1,44 százalékkal volt kisebb az első negyedévitől, az elektro- acélművié p>edig 2,24 százalékkal. Mindkét acélműben a se- lejl a tavalyi átlag alatt van. A selejt alakulása természetesen kihatással van az egész gyár munkájára. Nyilván, ha az acélmű kevesebb selejtet gyárt, kevesebb lesz a henger- lési selejt is. A gyári összselejt csökkentésére anyagirányitási technológiát dolgoztak ki. Minden jel azt mutatja, ha a kollektíva tagjai továbbra is megfelelően foglalkoznak a selejtkutatás vizsgálatával, megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozzák növekedését, a selejtalakulás nem okoz váratlanul ilyen nagy gondot és a gyár dolgozói milliókat mentenek meg. (CsB) Ili, hasznosítható ásvány Tokaj-Hegyalján: a zeolit Tokaj-Hegyalja világhírt bortermő vidéke egyre ismertebbé lesz ásványi kincseiről is. Kutatófúrások nyomán új eddig itt ismeretlen nyersanyagra, zeolitra akadtak. Laboratóriumi kutatásokkal megállapították, hogy ez az ásvány kiválóan alkalmas a papírgyártásnál eddig használt kaolin helyettesítésére. A kutatások és a laboratóriumi vizsgálatok alapján Mád község melletti Subaoldalban új bánya kialakítását kezdték meg A több mint tíz méter vastagságú zeolit-telep- ben mélyített aknából az első szállítmányokat már el is küld ték a Fűzfői Papírgyárba. A Tiszai Pályaudvar dolgozói a kongresszusi verseny sikeréért A miskolci Tiszai Pályaudvar dolgozói az MSZMP Vili. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny során má jusban újabb kimagasló ered ményeket értek el. A tehervonatok menetrendszerinti indítását a tervhez viszonyítva 16,9 százalékkal, a kocsitartózko- dási tervet pedig 8 és fél száza lékkai túlteljesítették. A kongresszusi versenyben kimagasló eredményt értek el az utazószolgálatnál a teher- íordás szocialista brigádok, az állomási dolgozóknál p>edig a Gagarin-brigád. Tíz magyar víztisztító berendezés Iraknak Az elmúlt hetekben Bagdadban nagy sikerrel mutatta be a NIKEX Nehézipari Külkereskedelmi Vállalat a*magyar gyártmányú víztisztító berendezést, amelyet a Tigris folyó- nál és a belőle elágazó csatornáknál gyakorlatilag is kipróbáltak. A magyar berendezés óránként 12 köbméter folyóvizet tisztított meg és tett élvezhetővé, kitűnő minőségű ivóvizet szolgáltatott. Mint ismeretes, Irakban nagy az ivóvízhiány, de a kormány igvekszik enyhíteni, s éppen ezért a közelmúltban kereskedelmi pályázatot hirdetett több víztisztító berendezés vásárlására. A versenytárgyalásra a NIKEX is elküldte ajánlatát, s a pályázatot angol, belga, nyugatnémet cégeket megelőzve, a magyar vállalat nyerte meg A NIKEX e héten kapott értesítést Bagdadból, amelyben közölték, hogy a pályázat alapján az Írató város- és községfejlesztési minisztérium tíz víztisztító berendezést rendelt, ezeket a Tigris és az Eufratesz folyóknál, illetve csatornáinál helyezik majd üzembe. Erdészeti kiállítás Lillafüreden A Borsod és Heves mejryc IVTEHOSZ szervezet« erdészeti kiállítást rendezett. Lillafüreden. A kiállításon bemutatják az lí)48. óta a kelet- és nyugatbükki, a zemplénhcgységi és mátrai erdőgazdaságokban bevezetett valamennyi jelentősebb újítást. Ezenkívül foglalkozik a mag. és csemetegazdálkod.ós, erdőművelés, fahasználat és vadászat fejlesztésével is. A kiállítás egy hétig lesz nyitva. Naponta bemutatókon ismertetik a közönséggel a kiállított műszaki újítások lényegét. Balassa Gyula földművelésügyi miniszterhelyettes (a Kép balszélén) megtekinti a kiállítást. A közönség megtekinti a kiállított műszaki újításokat. 743 gép gyorsítja a lakásépítést A Borsod megyei Építőipari Vállalat dolgozói az idén Mis- kolcon, Ózdon és Sajószentpé- teren 1428 lakást adnak át. .4 nagyobbrészt egyösszegű utalványozással dolgozó brigádok Nekünk kell igazságot szolgáltatni! IL Már belefáradtunk Sajnos ennek az áldatlan állapotnak még most sem tudtak pontot tenni a végére. Tavaly télutón megalakult a tsz, s az adó változatlanul a manipuláció során megállapított aranykorona érték szerint történik. A földek átlagosan ma is 14 aranykorona értékűek. Az 1000 kh-nak (szántó, rét, legelő együttvéve) mintegy 355 mázsa kenyérgabona az évi adója. Ez sok. Ezt érzik és tudják az istvánmajoriak is. Fordultak már kéréssel többször a megyéhez, a Földmérési Hivatalhoz, a Statisztikai Hivatalhoz, a járáshoz, de mind hiába. A felsorolt helyeken tudnak a problémáról, ezt megemlítik az istvánmajoriak is, de a szavakból végül is az tűnik ki, hogy az ügy „kényes, rázós”, s talán még baj is támadhat abból, ha valaki hozzányúlna. A járási szervek elismerik, hogy ez a probléma már régen megérett a rendezésre. Sajnos az elismerésnél meg kell állmok. Nyilvánvaló, hogy ez így nem tartható sokáig. Nem egy alaptalan kérés teljesítéséről van szó. Nem könnyebbséget keresnek az istvánmajoriak, csupán az igazságot, amelyet nekünk kell kimondani, s az abból támadt bajokat, sebeket begyógyítani. At aranykorona érték rendezése természetesen fcomoly ügy. De végső soron is mindezt emberek csinálták, s emberek változtathatják meg is. A mi életünk már sokszor szolgáltatott igazságot, s így joggal várják ezek az emberek, hogy az 6 óhajuk is végérvényesen rendeződjön. A kérés jogosságát az is híven példázza, hogy az istvánmajoriak földje mellett hasonló minőségű földeket lehet találni, s ezeknek az aranykorona értéke 5—6 között mozog. De milyen is az istvánmajoriak földje? 400 kh szántó szikes, 200 hold legelő szikes, 100 holdnak a minősége elfogadható, a többi homok, s ennek is 10 százaléka futóhomok. A felsorolás szembetűnő és sok mindent megmagyaráz. Az a feladat, hogy hozzáértő szakemberek, illetékes hatósági szervek a helyszínen tanulmányozzák ezt a kérdést. Nem jogtalan követelésnek kell engedni, hanem jogos kérést kell igazságosan eldönteni. A tükörbe is bele kell nézni Az adóügyet Istvánmajorban úgyszólván mindenki szóba hozza. Meg kell azonban mondani, hogy ez csak részben oka annak, hogy a tsz-nek rosszul áll a szénája, tanácstalanság uralkodik, kicsiny a felelősség- érzet a közös ügye iránt. Mindezért gyakran hangzik el bírálat. Most már a járási szervek mellett a becsületesen dolgozó tagok is szóvá teszik ezt. Néha ingerült, vagy nem eléggé „olajozott” a kritika, amely a hibákat, a mulasztásokat ostorozza. A szándék azonban Jó, s ez nem juttathatja a vezetőséget arra az álláspontra, hogy mivel a fogalmazás nem mindig stílusos, arra már nem is kell felfigyelni. Nincs alapja az ilyen érzékenykedésnek, ez félre visz. A vezetőség tagjai között igen gyakori a vita, s a szavakba intrikus elemek keverednek. Ez aztán arra is utal, hogy nincs meg a cselekvési egység, nem a közösség iránti odaadás vezet mindenkit, s aki ért a szavakhoz, az észre veszi, hogy olykor az egyéni törekvés, az „enyém”, vagy valamilyen szűkebb csoport érdeke diktál. De hogyan lehet egységes cselekvésről beszélni, amíg a tsz a közös és a magántulajdoni érdekek harcában, ellentétében leledzik? Elég megemlíteni; a 28 lóból csak két pár van a közös istállóban, a háztáji földek június 8-ig még nem voltak kiosztva, ki-tó a maga szakállára dolgozik, nincs mezőőr, sokan háborítatlanul garázdálkodhatnak a közös tulajdonában. De haladjunk sorjában. Az elnök engedékenysége visszaüt Stefán László, a tsz elnöke. Olyan csendes, halkszavú ember, akit azonban erőteljes külseje után úgy ítél meg az ember: no, ez sem ijed meg a maga árnyékától. Bár mint mondja, neki még világéletében nem támadt incidense. Nem is ismeri talán azt a szót, hogy: nem. Jóllehet, a választáskor éppen ezért tisztelték meg őt a bizalommal, de még korábban a vajszívéről ismerték, és ezért szerették — ma már azonban mindinkább ezt írják rovására. Szabados József, aki tavaly — elmondása szerint — 350 munkaegységet teljesített, most is már 150-nél tart, így nyilatkozik. — Az elnök nem erélyes, ezért megy nálunk jóformán mindenki a maga feje után. — S valóban így van, szabad folyása van itt a dolgoknak. Azon a reggelen is, amikor éppen itt tartózkodtam, csakúgy mint mások, 6 óra után az elnök elsétált az iroda felé. Jöttek még néhányan, ment a te- refere. Szó volt arról, hogy mi történt az előző nap, de, hogy kinek hová kellene mennie, arról nem esett szó. Majd az elnök eltávozott, mivel Mező- csátra volt hivatalos. Közben fogat kellett volna a dinnye palántázáshoz. Ki kerítsen, ki törődjön vele? Erre már az elnök nem gondolt, a vezetőség többi tagja pedig a maga ügyével volt elfoglalva. Végül az agronómusra várt az intézkedés. Ez ugyan ha kiragadott eset is, híven tükrözi a jelenlegi munkaszervezési, intézkedési állapotokat. Nincsenek kialakítva a munkaszervezési formák, nincsen felelőse egy területnek, csak úgy szükség szerint, alkalomkínálta módon intézkednek. Becsületére legyen mondva az elnöknek, az ő két lova már a közösben van. De miért nem lehet ott a többi is? Népszerűtlennek tartja, hogy megkövetelje ezt mástól is. Igeo, ezért sokan ráncolják a homlokukat, elhangzana csípős megjegyzés is. de hiába, ezt a népszerűtlenséget vállalni kell. Ezek miatt az okok miatt mondják ma már többen Szabados Józseffel együtt, hogy árt az elnök engedékenysége. Kusztván Péter, az ellenőrző bizottság elnöke is tart egy pár fogatot. (!) önként adódik, hogy érdeklődöm tőle: — Honnan kapja az abrakot a ló? — Nem sokat tétovázik a válasszal, fanyar mosollyal mondja. — A ködöséből..' I — És nem érzi, hogy ez így nincs rendjén? — Tudom én. S ezeket a kérdéseket más vezetőségi tagoknak is fel lehetne tenni. S mivel ez így van a vezetőknél, a tagoktól sem lehet mást várni. Nem lehet számonkérni tőlük a feketefuvart, a fuvarok díját, sőt odáig jutott a dolog, hogy a magáncélra használt szekereket a tsz kovácsa javítja. S hogyan abrakolnak a lovak? Éjjel kicsapják őket a legelőre, s ezt jóformán senki sem kéri számon. Hajnalban, 3 óra után, amikor kint jártam a major környékén, akkor is látni lehetett egy csapat lovat, amint az éjszakai abrakolás után hajtották hazafelé. Aztán, ha a jószágok a tilosba tévednek, a gabonába, a lucernásba, ezt senki sem kéri számon. Mindezért jóllehet nem szabad az elnököt felelőssé tenni, de hogy az állapotok idáig jutottak. abban kétségtelenül nagy a felelőssége. Garami Ernő (Folytai jukj a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy egy-egy lakóházat az elmúlt évinél jóval gyorsabban, kereken tiz hónap alatt építenek fel. A felajánlás maradéktalan teljesítéséi számos új technológiai eljárás bevezetésén kívül, nagyobbfoku gépesítéssel is segítik a műszakiak. Javaslatukra az idén már 60 új gépet vásároltak, s így az építkezéseken jelenleg 743 gépi berendezés könnyíti meg a dolgozók munkáját. Az új torony- és autódaruk, vibrátorok, valamint vakolókocsik üzemeltetése mellett nagy gondot fordítottak a szerelő- és szakipar gépesítésére is. Az épületszerelőket például korszerű elektromos menetvágó és csőhajlító kisgépekkel látták el. Ezekkel a berendezésekkel az egyes szerelési munkák elkészítési idejét az elmúlt évihez viszonyítva átlag 12 százalékkal csökkentették. A nagyobb fokú gépesítés lehetővé tette, hogy bevezessék a szerelvények elöregyártását. Az idén — többek között — kilenc kazánházi dobogót, 123 négyzet- méter csőfűtőtestet és 950 darab kádszifont már a műhelyben gyártottak le és az építkezéseken csak a beszerelésüket végezték. A szakiparosok munkáját is számos új géppel gyorsították meg. A Walkyd elnevezésű, hazai alapanyagból készült, mosható müanyagfesté- ket például géppel szórják fel a homlokzatokra és a belső helyiségek falára. Ugyanakkor öt kompresszoros festékfúvó gép és 20 festékszóró pisztoly segítségével jelentősen javították a mázolómunkák minőségét is. Ezeken kívül a burkolók lapvágó és csiszoló berendezést, a villanyszerelők PVC huzalrög- zitöt, az épületszerelők pedig szögbelövő pisztolyt kaptak. A jobb gépesítés máris érezteti hatását. Az építők eddig csaknem 200 lakást adtak át és ezeknek az új lakóházaknak a felépítése átlag 10,5 hónapig tartott.