Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-14 / 137. szám

északim ag*arorsz,ag Csütörtök, 1962. június 14. A francia nemzetgyűlés többsége elutasította De Gaulle .európai politikáját“ és kivonult az ülésteremből A francia nemzetgyűlés többsége szerdán szavazás nél­kül elvetette a kormány kül­politikai programját. A szokat­lan eseményre a nemzetgyűlés külpolitikai vitájának kezde­tén került sor. A vita megnyi­tása előtt Couve de Murville külügyminiszter a kormány külpolitikai programját kör­vonalazó nyilatkozatot olvasott fel. A külügyminiszter beszéde után Simonnet, a külügyi bi­zottság elnöke, a MRP tagja követelte, hogy a kormány a vita után bocsássa szavazásra külpolitikai programját. Pom­pidou miniszterelnök már Elő­zőleg elutasította a külügyi bi­zottságnak ezt a kérését és ez­úttal sem merte megkockáz­tatni a szavazást. A De Gaulle-i alkotmány szerint a kormány állapítja meg a nemzetgyűlés Az eriani egyezmény a jövő kapuja Ax algériai kormány nyilathoxata Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya szerdán felhívta Algéria népét, igennel szavazzon Algéria függetlensé­gére a július elsejei népszava­záskor. A kormány korábban már elzett és most közzétett nyi- Ukozata világosan és ünnepé- 'esen újból kijelenti, hogy az viani egyezményeket tartja a jövő kapujának. Hangsúlyozza, hogy az FLN az egyezménye­ket lelkiismeretes pontossággal tiszteletben fogja tartani, de kizárja az egyezmények felül­vizsgálatának lehetőségét. Le­szögezi, hogy az algériai nép kezet nyújt az európai kisebb­ségnek. Az algériai lakosságnak szóló részben a nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy előbb el kell tün­tetni a romokat, be kell gyó­gyítani a sebeket, meg kell indítani az életet a háború dúlta országban. E döntő lépés után a nyilatkozat két célt je­Megszüntették az abaéjszántói és a szikszéi járást Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta a tankötelezettségről szóló tör­vényerejű rendeletet, amely szabályozza az oktatási reform­ról szóló 1961. évi 3. törvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket. Az Elnöki Tanács új törvényerejű rendeletben szabályozta az alsófokú oktatá­si intézmények megalakításá­val és működtetésével kapcso­latos legfontosabb kérdéseket is. Az Elnöki Tanács elfogadta és határozattá emelte a Borsod megyei abaújszántói és szikszói járások megszüntetésére tett javaslatot. Az abaújszántói já­rás községeit — Abaújszántó, Baskó és Sima községek kivé­telével — az encsi járáshoz csatolják. Az említett községek az átszervezés után a szerencsi járáshoz tartoznak. A szikszói járás községeit — kettő kivé­telével — az encsi járáshoz, Onga községet a miskolci já­ráshoz, Tömör községet pedig az edelényi járáshoz csatolják. A határozat alapján az abaúj­szántói és a szikszói járási ta­nács és szervei működésüket 1962. július 1-én megszüntetik. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi 3. törvény a tanköte­lezettség szabályozását új ala­pokra fektette. A most elfoga­dott törvényerejű rendelet ki­mondja, hogy a gyermek a 6. életév betöltését követő tíz tanéven át tanköteles. Ameny- nyiben a 8 osztályos általános iskolát 14 éves koráig nem vé­gezte el, a következő években is folytatnia kell általános is­kolai tanulmányait. Amennyi­ben a tanköteles 16. életéve előtt elvégzi az általános isko­la 8 osztályát, de középfokú oktatási intézményben nem ta­nul tovább és nem áll napi négy órát meghaladó munka- viszonyban, tankötelezettségé­nek hátralévő idejében továob- képző iskolába köteles járni. Az alsófokú oktatási intéz­mények szervezetének és mű­ködésének szabályozásáról szó­ló törvényerejű repdelet össze­foglalja az általános iskolák, a gyógypedagógiai intézmények és a továbbképző iskolák szer­vezetére és működésére vonat­kozó alapvető szabályokat. A rendelet kimondja, hogy az alsófokú oktatási intézmé­nyek gyakorlati oktató-nevelő munkáját a tanácsok közremű­ködésével létrejött pártfogói szerződés alapján az ipari és mezőgazdasági vagy egyéb üze­mek, valamint termelőszövet­kezetek különösen azzal támo­gatják, hogy gyakorló területet .bocsátanak rendelkezésükre, tanácsokkal és szakemberekkel látják el az intézményeket, üzemi termelésre már nem használható anyagokat és szer­számokat adnak át, közös üzemlátogatásokat szerveznek. löl meg: az igazi szociális for­radalom végrehajtását és a tényleges agrárreformot, amely a szegény parasztok és a föld­munkások javát szolgálja, nem pedig a kiváltságos osztályok hasznát. Ez az agrárreform le­hetővé válik az eviani egyez­mények értelmében és az algé­riaiak joga, hogy annak mó­dozatait megszabják. A kivívott politikai függet­lenség lehetővé fogja tenni, hogy létrejöjjön és kifejlődjék az ipar minden formája, foko­zódjék a termelés, gyarapodjon az ország gazdasága és bizto­sítsák a nemzeti jövedelem' igazságosabb elosztását. programját Es így csak formá­lis bizalmatlansági javaslat esetén kénytelen szavazást el­rendelni. A miniszterelnök elutasító válasza után Simonnet képvi­selő nyilatkozatot olvasott fel, amelyben 280 képviselő De Gaulle „európai politikája” el­len foglalt állást. A nyilat­kozat aláírói ezután elhagy­ták az üléstermet. A francia nemzetgyűlésnek összesen 545 tagja van. Az ülésteremben gyakorlatilag csak az UNR-nek, De Gaulle pártjának képvise­lői maradtak. A Francia Kom­munista Párt képviselői kez­dettől fogva távol maradtak az ülésről. Francia politikai körökben érdeklődéssel várják, miként válaszol De Gaulle a képvise­lők „engedetlenségére”. Kife­jezett bizalmatlansági indít­vány hiányában a kormánynak nem kell lemondania, a páriá­mét többségének nyílt szem­benállása azonban világosan mutatja, hogy De Gaulle már az eddig mögötte állott polgá­rt rétegek jelentős hányadára sem támaszkodhat. Négyszáz hengerész adott vért a Lenin Kohászatban Amikor beléptem, éppen „üres” volt az irodahelyiségből ideiglenesen átalakított labor. A rajzoló- és íróasztalok tete­jén üvegcsék s injekcióstű-tar- tályok varázsoltak kórházi han­gulatot a gyár közepén. A vér­adóállomás laboránsai most pi­henhettek a reggeli „roham” után. Mert hajnali negyed öt­től 9-ig megállás se igen volt. Közel ötvenen jelentkeztek a hengerészek közül az önkéntes és térítésmentes véradásra. És ez csak az első hullám volt. A megyei véradóállomás dol­gozói immár harmadízben lá­togattak el a Lenin Kohászati Művek hengerde gyárrészlegé­be. A gyár vöröskereszt szer­vezete készítette elő a látoga­tást. Hetekkel korábban beszél­gettek az emberekkel: — önkéntes és térítésmentes véradást szervezünk. Aki úgy érzi, hogy megértette ennek a jelentőségét, jelentkezzen. Plakátok hirdették: Életet ment, aki vért ad! S a hengeré­szek nem tanakodtak sokat. A balesetekre gondoltak, ame­lyek szinte minden pillanatban előadódhatnak az ő munká­jukban. Hátha éppen neki, vagy legjobb barátjának, mun­katársának lesz szüksége rá. Hátha éppen valamelyik hen­gerész, vagy segédmunkás, vágy mérnök életét menthetik meg saját vérükkel. Sokan vé­lekedtek úgy, mint Kovács Jó­zsef hengerész:. — Kérnek, van, — hát csak természetes, hogy adok! >Vagy mint Russzó Gézáné szocialista brigádvezefő, a dur- vahengerde csiszolójából: — Akiknek kérik, nagyobb szükségük van arra a néhány deci vérre, mint nekünk, egész­ségeseknek. Nekünk ez meg sem kottyan. Azoknak az életét mentjük meg vele. S ezért szervezett be tíztagú brigádjából nyolc dolgozót is az önkéntes véradásra. S a sok­sok fiatal a finomhengerdéből. S a‘régi ismerősök, a váradóál­lomás állandóan nyilvántartott ..donorai”, Jaskó József, vagy Császári Ferdinand, aki fiát is magával hozta és Brilla Jenő maguk is aktív szervezői, pro­pagandistái a véradó mozga­lomnak. ­A három alkalommal több mint négyszáz hengerész aján­lotta fel vérét a kórházaknak. 120 liter vért adtak az életmen­téshez. Ha „csak” tíz ember életét adják vissza ezzel, — már sokat, nagyon sokat tettek. S tették ezt kötelességérzctböl, embertársi szeretetből... <r. é.1 Ormosbányán még nincs vége a tanévnek O rmosbánya legimpozán­sabb épülete, amely friss csillogásával is magára hívja a figyelmet, az új álta­lános iskola. Szombaton, jú­nius 9-én az egész országban befejeződött a tanítás az álta­lános és középiskolákban, mégis az ormosbányai iskolá­ban június 11-én az országos­tól elütő kép fogadott. Nem összefoglalók, nem vizsgák voltak a tantermekben, ha­nem rendes tanítás. Itt még nincs vége a tanévnek. Az új iskolaépületet ugyanis a télen adták át és az építési munkák miatt rendkívüli szünetet kel­lett tartani — ezt a szünetet pedig be kell pótolni a tanu­lóknak. Csak szombaton, jú­nius 16-án kezdik meg az összefoglalókat. Igen szép ez az új iskola. Volt iskolaépület korábban is Ormosbányán, de kicsi, kor­szerűtlen. Hajdan a Magyar Általános Kőszénbánya Rész­vénytársaság építtette, mint számos más bányatelepen. Ezt az egykori kis iskolát most 3 millió forintos költséggel bő­vítették és tették igen korsze­rűvé. Nehéz volt az épités, mert a terület sokszorosan alá van bányászva, ezért tí­pustervet nem használhattak, egyedi tervezést kellett alkal­mazni. Ez viszont sokat segí­tett. így az iskolával egy épü­letkomplexumba került az óvoda is, lett az iskolának tornaterme, politechnikai ter­me, vetítő terme és sok egyéb, ami a korszerű oktató­nevelő munkához szükséges. A teljesen korszerű épületben szeptembertől megkezdik a politechnikai oktatást, amire eddig éppen a korábbi épület hiányosságai miatt nem volt mód. A politechnikai oktatás személyi feltételei is bizto­sítva vannak már. A szép is­kolának a környékét kellene még rendbehozni. A megyei tanács művelődésügyi osztá­lyától póthitelt kértek erre a célra, a helyi tanácsnak is van tennivalója ebben, meg a MÁV-nak is, amelynek a te­rülete szomszédos az iskola­udvarral; a lelkes, segítő tár­sadalmi munkában meg nin­csen hiány: a kiszesek és a tűzoltók már eddig is igen je­lentős segítséget adtak. Az iskola belső életéről is ** érdeklődtünk Nyerges István igazgatótól. A most zá­ruló tanévben 15 tanulócso­portban 511 fiatal tanul. Huszonhárom nevelő van rendszeresítve, azonban csak 20 státusz van betöltve, 3 to­vábbi .nevelő feltétlenül szük­séges lenne. Szeptemberben egyébként a tanulócsoportok száma is emelkedik. A neve­lők között most is van három képesitésnélküli. Közülük az egyik, Fogarassy Mária nem régen tanít, februárban jött az iskolához, illetve akkor cserélte fel az 1200 forintos kazincbarcikai állását a 860 forintos kezdő tanítói fizetés­sel, mert pedagógus akar lenni Ehhez a pályához érez hajlamot, élethivatást. Már jelentkezett is az Egri Peda­gógiai Főiskolára. Hajdú Pi­roska képesítésnélküli nevelő Sárospatakon tanul tovább. A harmadik nevelő, akinek még nincs meg a képesítése, Bitt­ner Mária. Mindenképpen kellene tehát erősíteni a tan­testületet, be kellene tölteni a hiányzó státuszokat, hogy az igazán tetszetős új iskola tar­talmi munkáját ne befolyá­solja esetleg károsan a ne­velőhiány. Félévkor 3,4 volt az iskola tanulmányi átlaga, az év vé­gére 0,1 százalékos javulás várható. Mindez az iskola ne­héz körülményei között, az átépítés okozta tárgyi nehéz­ségek és az előbb vázolt lét- számnroblémák között jónak mondható. Sok munkát vé­geznek a pedagógusok iskolán kívül is. A bányatelep műve­lődési életében döntő a sze­repük. Cseh Olga. Szolyák Zoltánná és Vay Ildikó a jó­hírű Ormosbányai Bányász Irodalmi Színpadnak vezetői és igen lelkes munkatársai. A többiek is igen sok társa­dalmi munkát végeznek a legkülönbözőbb területeken. Élénk a tanuló ifjúság moz­galmi élete is. Havonta 700 példányban járnak ifjúsági folyóiratok, tehát jóval több, mint a tanulók létszáma. Igen figyelemreméltók az iskola sporteredményei, a járási ta­nulmányi versenyben pedig az iskolának 5 tanulója ért el első és második helyezést. Jók az eredményeik a takaré­kossági mozgalomban, vala­mint a hulladékgyűjtésben. Éppen látogatásunkkor adtak át 14 mázsa vasat az átvevő­helyen a miskolci Vidámpark építéséhez. A hulladékgyűj­tésül befolvó összegeket a jövőben kollektive használ­ják fel, félreteszik nyári tá­borozásra és egyéb közös cé­lokra. Igaz. ezen a nváron nem mennek táborozni, hi­szen 72 tanulót üdültet a bá­nyász szakszervezet. De les : több tapolcai kirándulás és eg-»b kedves nvári élmény. A z ormosbányai iskola '* eredményei eddig is szépek Voltak. Az úi. vonzó', korszerű iskolaépület segít maid abban, hogv az ormos- bányai bányászok gyermekei­nek nevelése még eredmé nyesebb legyen. fhenedek) Közösségi neveléssel a szocialista pedagógiai elvek megvalósításáért Közel tíz éve annak, hogy megyénk néhány peda­gógusa lerázta magáról azt a kábulatot, amelybe a felsza­badulás évei után, a hirtelen keletkezett új pedagógiai vi­szonyok, nevelési nehézségek iorán került és egyre bátrab- ijan hirdette, hogy a pálcától jóval hatalmasabb eszköz van mezünkben: a közösségi neve- ’és, mely egyben közvetlen cél­ja is mai nevelőmunkánknak. Kezdetben ezt a vívódást, ítkeresést többnyire közöny kísérte és nagyfokú magáraha- Tyatettság jellemezte. Azon­ban az erőfeszítések nem vol­tak hiábavalóek, mert bebizo­nyították, hogy nincs okunk pedagógiai pesszimizmusra. De megmutatták azt is, hogy ez a munka a pedagógustól nagyobb türelmet, a gyermek iránti mélységes bizalmat, szeretetet, nem kevés áldozatvállalást és sók-sok tanulást követel meg. A közösségi nevelés erőtel­jesebb kibontakozására első­sorban az ellenforradalom után került sor megyénkben és vá­rosunkban. Kezdetben csak egy-két, később egyre több is­kola hozzákezdett a szocialista pedagógiai elvek gyakorlati megvalósítás;!hoz- Nagyban elő­segítették ezt a megyei, városi igazgatói, osztályfőnöki, nap­közi otthoni munkaközösségek, valamint a tanévvégi nyán tanfolyamok is* melyed köz­ponti feladatuknak tekintették a közösségi neveléssel való in­tenzivebb foglalkozást. Legnagyobb lendületet a tan- éveleji minisztériumi utasítás és az Úttörők Országos Elnök­ségével egyetértésben hozott határozat eredményezett, mely tisztázta az úttörőcsapat szere­pét a közösségi nevelésben. Ezek alapján ma már általá­nosan elfogadott elv és gya­korlat, hogy szükség van ta­nulói önkormányzatra, a ta­nulói aktívák minél szélesebb bevonására, a közvélemény tervszerű formálására, kibon­takoztatására. Az úttörőszerve­zet segíti, hogy a gyermek szo­cialista jellemtulajdonságai­nak nevelése szisztematikusan, a mindennapi iskolai élet gya­korlatában folyjon. így érke­zett el az az időpont, amikor a gyermeknek nagyobb lehetősé­ge van teljes mértékben és mindig úttörőnek éreznie ma­gát: az iskola mindennapi te­vékenységében éppen úgy, mint az úttörő foglalkozások alatt. Valamennyi tantestület két továbbképzési jellegű nevelési értekezleten vitatta meg a közösségi nevelés és tanulói aktivitás iskolai helyzetét, így ezek az értekezletek határo­zottan előbbre vitték a közös­ségi nevelés ügyét. Ma már alig van olyan iskola megyénk­ben és városunkban, ahol a közösségi nevelés gyakorlatá­nak valamilyen fokával ne ta­lálkoznánk. A pedagógiai gyakorlat több problémát vet fel a közösségi nevelés vonatkozásában is. Ilyen például forma és a tar­talom kapcsolatának a helyze­te. Ahol megértették a tarta­lom elsődlegességének jelentőr ségét, azokban az iskolákban a célokból, feladatokból indultak ki, de világosan látják azt is, hogy a gyermek jeliemének formálódásához élettevékeny­ségét kell megszervezni, mert mindenkit legjobban a saját élete és tevékenysége alakít.. A tevékenységet azonban nem önmagáért, nem is az Iskola nagyobb rendjéért, nem a ta­nári munka feltételeinek biz­tosításáért kell helyesen meg­szervezni, hanem azért, hogy abban közösségivé fejlődjön a gyermek; Tulajdonképpen ez adja meg a közösségi nevelés tartalmát. A legtöbb nevelőtestület eb­ből a célkitűzésből indul ki, valamennyi munka terv, beszá­moló ezt. hangoztatja, mégis előfordul, hogy egyes helyeken csak 8 szervezettségig, a fele­lős-hálózat kiépítéséig jutnak el. Ennek oka abban keresendő, hogy e nevelőtestületek még nem fogadták «I teljes mér­tékben, hogy a közösségi neve­lésben nem a keret, hanem a tanulók egymásra hatásának, ön tevékenységének kibontakoz­tatása. a helyes közvélemény kialakítása a lényeg. Majdcsak mindén iskolában van valamilyen szervezettség. A gyakorlat e téren szinte is- kolánkint más, aszerint, hogy a körülmények és a nevelőtes­tületek mit tartottak jónak, megfelelőnek; Általában gyer­meki ügyeletesek irányítják a ki-bevonulást, tartják rendben, illetve ügyelnek fel a tanter­mek. folyosók, udvar, WC-k rendjére, tisztaságára. Legtöbb helyen megértették azt is, hogy nem egyeseknek, hanem cso­portoknak kell megbízatásokat adni. Az őrsön belüli munká­ért, feladatokért az őrsveze­tők felelnek, a részfeladatok elvégzésére öntevékenyen szer­vezik az őrs tagjait. Az is ál­talános eljárás már, hogy e megbízatások, feladatok nem csupán alkalomszerűek, hanem meghatározott időre szólnak. Ezek időtartama rendszerint egy-két hét, elvétve egy hónap. A tanulók életében előforduló problémák megvitatását alka­lomszerűen — más helyeken rendszeresen, az erre kijelölt napokon, esetleg naponkint — végzik; Vannak olyan iskolák, ahol nemcsak kijelölt, hanem önként vállalt feladatokat is végeznek a tanulók, illetve őr­sök. E munkák mind a köz szolgálatában állanak és kiter­jednek az iskolán kívül a köz­ség, a társadalom sok-sok terü­letére. Ebben az őrsök rend­kívül sok ötletességet mutat­nak és minden esetben erősí­tik a közösség iránti felelőssé­get. a közösségi munkához va­ló helye« viszony kialakítását Van már olyan iskolánk is, ahol a tanulók, különösen az őrsvezetők, igen elemzően ér­tékelik egymás munkáját, ma­gatartását. Különösen fontos számukra a közösségért végzett munka értéke. Megkapó, aho­gyan e vezetők társaikat a munka és a felelősség vonatko­zásában jellemzik. A felelős­ség tartalmát ezekben az is­kolákban, osztályokban a kö­zösségi munkáért és a másik­ért érzett felelősség adja meg; E felelősségnek ez a kiemelé­se azért nagyjelentőségű, mert elsősorban ezen fordul meg, hogy szocialista és közösségi ember-e valaki, vagy sem. E tulajdonságok a következetes pedagógiai munka hatására alakulnak ki a gyermekben, ezért igen fontos, hogy a tanu­lóközösségek irányítása mesteri legyen: ne hagyja magára a gyermeket, de ne is nyomja el. Akad még olyan Iskola, ahol önmaguktól vajmi keveset te­hetnek a gyermekek, minden csak a nevelő közvetlen Irá­nyítására történhet az osztály­ban. Ha tanulnak, dolgoznak és segítik is egymást a gyerme­kek, azt nem a társadalom, a közösség irántj kötelességből, tiszteletből teszik, hanem első­sorban a pedagógus személyes kívánságára, esetleg hiúságból, a megszégyenítés elkerülésé­ből, vagy éppen önös érdekből. Ez az eljárás kizárja a közös­ség formáló hatását. Nem azért tartanak rendet a gyermekek, mert ez így helyes, hanem ki­fejezetten csak a tanár kíván­ságára, csakhogy kedvében járjanak. Keil néhány szót mSM n következő problémáról te: fiai az iskolai, illetve az osztály­közösségek kialakítása és meg­erősítése volt a feladatunk; mégis elsősorban csak az őrsi közösségek megerősödéséig ju­tottunk el ebben az esztendő­ben. Legtöbb helyen ezeknek szántak nagyobb szerepet, ezektől, mint kisebb egységek­től vártak a feladatok eredmé­nyesebb teljesítését. Számta­lan jel mutat arra, hogy az őr­sök jó egységgé kovácsolod tak. Az őrsvezetők megfelelő tekin­télyt tudtak kiérdemelni, tár­saik bizalmát élvezik, az isko­lai életrend kialakításában, fenntartásában eredményesen' tevékenykednek; Az a helyes azonban, ha M)l őrs. hanem raj koncepcióban gondolkozunk és egyre azon fáradozunk, hogy a rajban alakuljon ki minél előbb a leg­teljesebb egység.- Emellett tö­rekednünk kell arra is, hogv iskoláink erős. befolyásos js. kolaküzüsséggé alakuljanak. Az osztályok ne magukban él­jenek, hanem áülandó kölcsön, hatásban álljanak egymással; Az iskolára az a feladat há­rul, hogy olyan életrendet, olyan egységes pedagógiai eljá­rást alakítson ki, mely bizto­sítja a gyermekek haladószel- lemű nevelését és elősegíti, hogy jelleme évről évre foko­zatos fejlődést mutasson, Az utóbbi évek azt mutatja, hogy a közösségi nevelés gyakorlatának helyeit útját járják az iskolák és a további kibontakozásra min­den remény mégvan, GaaH GyvlW peflaC5£t«á feiatreW (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom