Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

^ asar nap, 1962. június 10. ESZAKMAGYARORSZAG Kállai Gyula elvtárs Borsod megye felsőoktatási intézményeiben Az iskolareform már tör­vénnyé lett. Az első esztendő tapasztalatai rendkívül fonto­sak kormányzatunknak, mert a reform végrehajtási rendele­téit nem az íróasztal mellett akarják elkészíteni, hanem a gyakorlati élet tapasztalatai alapján. Az oktatási törvény Valójában keret-törvény. A vészletes szabályozási terveze­teken, amelyek a gyakorlati siet tapasztalatain alapulnak, Host dolgoznak. Ezért igen je­lentősek az eddigi tapasztala­tok, hogy a törvényben lefek­tetett elvek a végrehajtási Vendeletekben megfelelően re­alizálódhassanak. Ezekben a gondolatokban foglaltam össze Kállai Gyula Slvtárs, az MSZMP Politikai nak kell ebben segíteniük. Ez pedagógiai probléma, amely­nek megoldása a nevelőkön múlik. Igen sok érdekes, az egye­tem életét érintő kérdés került szóba beszélgetés közben, ame­lyek hasznosak lesznek az egyetem további munkájában és bizonyos vonatkozásokban az oktatási törvény végrehajtá­si rendeletéinek kiadásában. A gazdag, tartalmas beszélgetést az Egyetemváros megtekintése, valamint az egyetem tovább­építésének ismertetése követte. Kazincbarcikán, a jövő vegyészeinél A kazincbarcikai Felsőfokú Vegyipari Műszer?*??* «’: Tiszamenti üzemek építői ba kell történnie. Sok fontos gazdasági feladatot megoldot­tunk már, — hangsúlyozta Kállai elvtárs — most a kul­turális forradalom újabb je­lentős szakasza következik; az oktatási reform végrehajtása, népünk képzettségének mind magasabb fokra emelése. Kállai elvtárs meglátogatta a felsőfokú technikum növen­dékeit a laboratóriumban. Be­szélgetett a hallgatókkal, ér­deklődött tanulmányaik, szoci­ális viszonyaik felől, a KISZ- életről, és az ifjúságot érintő más kérdésekről, majd megte­kintette a tanintézet számos helyiségét. Az új város épülő lakónegyedeinek megtekintésé- vei fejeződött be a kazincbar- j :'vai látogatás. Sárospatakon . sárospataki Felsőfokú Ta-j jképző Intézetben dr. Ko-. iromy Béla igazgató tájékoz-1 itta Kállai elvtársat az in lé- ; tt munkájáról. Igen baráti angú beszélgetés közben, * melyet Kállai elvtárs az inté-i :st vezető tanáraival folyta-: tott, széleskörű kép bontako-' zott ki a felsőfokú tanítókép-i zés helyzetéről, de előkerültek j Sárospatak problémái is. Meg-, említették a pataki nevelők. ] hogy Sárospataknak nagy ( múltja van és szeretnék, ha je-- lene és jövője is lenne. — Raj-; tünk múlik, hogy legyen, —( válaszolta Kállai elvtárs. —j Nem szabad veszendőbe hagy-, ni a hagyományokat. Kossuth,] Móricz Zsigmond és nagyjaink \ közül még sokan mások voltak itt diákok, s ennek meg kell] fognia a mostani növendékeket! is. Nem jelent az semmit, mon-: dotta a továbbiakban Kállai, élvtárs, hogy Sárospatak „ki-1 esit az ország szélén van”. j Csak földrajzilag! Érdemes, ______ _ _ ...............I V égzős tanító jelöltek között Automatizálása Technikumban is a szakemberképzés állt a be­szélgetés középpontjában. Lini István technikumi igazgató igen hasznos észrevételeket, ja­vaslatokat tett a felsőfokú vegyipari technikumok fejlesz­tésére vonatkozóan, ismertette a kazincbarcikai technikum problémáit, a vegyipari káder­Makó Bertalan valamivel közelebbről, Tiszapolgárról jött ide. — 1951 őszén jöttem ide. Ak­kor még egy tégla se volt az erőmű helyén. Az én brigádom kezdte meg az első csákány­vágásokat. Résztvettünk az előregyártott elemek készítésé­nél, mi fedtük be az erőmű nagy csarnokának a tetejét. Ott végeztünk, hát ide jöttünk át. Most itt betonozunk a fő­épületen. Makó Bertalan végtelenül igazságszerető ember. Maga is becsületesen dolgozik, él és ezt várja munkatársaitól is. Tagja a társadalmi bíróság­iak. ítélkezik, a hibát elkövető munkatársai fölött. — Nagyon szeretem az em- ereket s nagyon be!eszoktam z építésbe, — mondja. — Kő­éi lakom, mindennap haza­árok autóbusszal. Ha hazame­gyek, még nem ér véget a ten­nivaló, akkor nekifekszem a * anulásnak. 1953 ősze óta dolgozik itt. ö a vasbetonszerelőrészleg mű­vezetője. Ügy vélekednek róla, jó szakember, csöndes, szerény s mégis nágyon határozott. Az emberek szeretik, megköveteli a munkát, de ki is áll az em­berek érdekéért — Tessék elhinni, bármilyen fáradt is vagyok, ha megyek hazafelé, de ha rápillantok az erőmű nagycsarnokára, vissza­nézek, hogy itt milyen nagy épületek születnek munkánk­ból, megnyugtató jóérzés fog el. Erős János művezető hosszú utat tett meg. amíg feleségével együtt ide jött dolgozni. Dol­gozott a Ganz Hajógyárnál, az ajkai, a pétfürdői építkezésnél. — Mondja csak — kérdez­zük —, nem tudná egyetlen adattal kifejezni, hogy mit is csinálnak voltaképpen? Erős rövid ideig gondolkozik és ezt mondja: — 1960 óta körülbelül SS ezer mázsa vasat dolgoztunk be a vegyikombinát épületeibe. — És hányán építették be ezt a töménytelen vasanyagot? — Átlagosan negyvenhárom embert lehet számítani. Ezek között volt 17 tanuló. Most már csökken a munkánk. A ■ asbetonszerelést lassan befe­jezzük. Még körülbelül három­ezer mázsa vas van hátra. — És aztán? — Kezdjük a munkát egy másik komplexumon. Mi min­dig kezdünk és végzünk, de soha nem állunk meg. Sokat lehetne írni még Csorna József kőművesről, Lo­vas János kubikosról, Nagy Miklós kitűzőről és sokszáz más kubikosról, kőművesről, szerelőről, építésvezetőről. Az ő kézük munkája nyomán nő­nek magasra a falak, teremnek új üzemek a síkságon. Csorba Barna Fotó; Kovács Károly Mennyi kenyérgabonái ad a falu - iesz-e elegendő raktár - lesz-e több takarmánykeverék? Kállai elvtárs A tiszaszederkényi építkezés sokszáz kubikos, ács, kőműves, szerelő, építész munkája. Van­nak itt emberek, akiknek mun­káját az egész ország ismeri, de jóval több az olyanok szá­ma, akik hóban, fagyban, sár­ban, forróságban szerényen, névtelenül, ismeretlenül dol­goznak hosszú évek óta az Al­föld-széli ipartelep építésén. * Ilyen névtelen, ismeretlen ember dolgozik sokadmagával a carbonid üzem pillérének be­tonozásán. Kovács Sándornak hívják. Az 52 éves ember a hajdúságból jött. Hogyan lett építő? — Hajdúböszörményi va­gyok. Voltam kérem én régeb­ben minden, napszámos, ré­szesarató, summás. Nem mesz- sze hozzánk kezdtek egy épít­kezést, hát jelentkeztem fel­vételre. Utána Berentére ke­rültem és 1953 óta itt dolgo­zom. Örökre eljegyeztem én már magam az építőiparral! — teszi hozzá jelentősen. Nagy- családos ember. Kilenc gyer­meke van. Ebből három szin­tén építőiparban dolgozik. — Nagy dolog, amit maguk csinálnak. Egyetértőén bólint. — Egy év alatt annyit épí­tünk, hogyha végignézek az épületeken, magam is elcso­dálkozom, szinte hihetetlen, amilyen nagy dolgokat csiná­lunk. Egy év alatt cirka 3—4 ezer köbméter betont építet­tünk be. Bizottságának tagja, a Minisz- értan ács elnökhelyettese Iá to­latásának célját, amikor az 6hnúlt napokban felkereste Borsod megye felsőoktatási in­tézményeit. A Nehézipari Műszaki Egyetemen Kállai elvtárs a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem ta­nácstermében találkozott az ígyetem rektorával, hetyette- évcl, a dékánokkal, valamint 1 rektori tanács más tagjaival. Jt Zaaribó János rektor elő­tör az ©let és az egyetem kap­hatóról, az üzemi gyakorta-' SJt tapasztalatairól tájékoztat­ni Kállai elvtársat. Majd sző­tt került a tananyag korszerű- ítése is, mondván, hogy nem­hsak a tananyagot, hanem a anulás módját is ikorszerűsíte- U kell; értelemszerűen kell az “nyagot átvenni és nem olyan tdathalmazt bclanultatni a dákokkal, amelyek a szak­in y vekben bármikor fellelhe- ők. Az üzemi gyakorlatok ta- 'asztalatairól számoltak be az ngyes karok dékánjai is és sző­tt került sok egyéb, a felső­tatást érintő kérdés. A beszélgetés közben Kállai ;lvtárs elmondotta, hogy nép- gazdasági és kulturális íejlődé- ’ánkben a legdöntőbb tényező Pz iskola. Ezen múlik a szak- Frtberképzés, azok képesítése, fekre az élet minden terüle- Mn nagy szükség van. Kállai plvtárs elmondotta, hogy az Nyelesnek feladata a kommu­nista szakemberek képzése. A pzakemberképzés megfelelő, Nontoan a kommunista neve­lésről nem lehet ennyire egy­értelműén nyilatkozni. Pedig N»ben a kérdésben nem lehet helye halogatásnak. A szak- prnbereket a kommunista tár­sadalom számára neveljük és képzés kérdéseit* a fejlesztés feladatait. Kállai elvtárs a technikum tanáraival folytatott beszélge­tés közben elmondotta, hogy a r*Ia szilárd világnézetű embe- kellenek. A túlterhelés is szóba került. Kállai élvtárs elmondotta, |á°gy ezt nem lehet a minisz- jjéritimból megoldani. Itt hely­ven, az egyetem professzorai ­párt és a kormányzat igen nagy súlyt helyez a felsőfokú techni­kumokra. Olyan iskolatípus ez, amelynek még igen hosszú ideig nagyon fontos feladata lesz. Az igazi technikusképzés­nek a felsőfokú technifcumok­fenntartarri es fejleszteni Sá­rospatak diákváros jellegét Kállai elvtárs megjegyezte hogy a legelső és legfontosabb művelődési intézménynek min- deniütt az iskolának kell len­nie. Meglátogatta Kállai elvtárí a tanítóképző gyakorlóiskolája is, beszélgetett a kis tanulók­kal, megnézegette füzeteiket majd a Lórántffy Zsuzsanna Leánykollégiumban felkeresi« a kollokviumokra készülő ta­nítónő jelölteket. Hosszas, de­rűs beszélgetésben elevenített« fel diákkort élményeit a taní­tójelölteknek. Meglátogatta £ híres kollégiumi könyvtárat is amelynek vendégkönyvébe ezl jegyezte: „A nagy múlfcho; szép és dicső jövőt kíván Kál­lai Gyula”. Megtekintette £ híres iskolamúzeumot, a várat illetve á várban berendezel Rákóczi Múzeumot és a hegy­aljai képzőművészek kiállítá­sát. * A három felsőoktatási intéz, ményen kívül Kállai elvtárí felkereste Kelemér községet is Az ott tett látogatásáról kedd számunkban számolunk be. Benedek Miklós C Három fontos ügyben bér­ltünk felvilágosítást, három, I mindannyiunk számára lénye- jges kérdésre kértünk választ ja napokban Zoltán József J elvtárstól, a Malomipari és I Terményforgalmi Vállalat igaz- jgatójától. Senkinek nem kö- j zömbös, hogy mennyi kenyér­igabonát termelnek és értékesí- jtenek az idén a termelőszövet- I kezetek, milyen lesz a termény j tárolása és kapnak-e elegendő Jtakarmán.vkeveréket a hizlalás­ához, az állatneveléshez, a ba- j romf ineveléshez megyénk ter- i melőszövetkezetei. J Szerződés 3500 vagon | kenyérgabonára I — Ez évben tovább javult az jértékesítési kapcsolat a terme- Slőszövetkezetekkel, — mondja »Zoltán élvtárs. — Igaz, mi is I segítjük a közösségeket. Gon- jdoskodtunk megfelelő mennyi- jségű vetőmagról, műtrágyáról }és tanácsokkal, sőt szállítási jeszközökkel is támogatjuk a stsz-ek munkáját. Ez a kapcso- jlat is hozzájárul ahhoz, hogy a Jtsz-vezetők, a tagság egyre in- jkább megérti: tőle függ az or- jszág élelmiszerellátása. I Erre az évre 3500 vagon ke- jnyérgabona szabad felvásárlá­sát tervezte — előre megkötött Iszerződések útján — a vállalat. JA kalászosok állapota, az elve- Itett több mint 140 000 hold- rnyi kenyérgabonaterület még »az eddigi rendkívüli időjárás Jmellett is biztató, a becslések | szerint több mint 9 mázsás ? holdanként! termést ígér. »Így nem volt különösebb i probléma a szerződések meg­akötésével. A 3500 vaponos terv­iből már alig hiányzik valami, Js több is lehet, ha a még gon- Idolkodó és helytelenül gondol­Í *kodó három-négy termelőszö­vetkezet vezetői változtatnak § állásnontlukon. Tartó-dsodott a ' fölösleges termény állami ér­tékesítésétől többek között a tiszabábolnai Rákóczi és a sá­rospataki Kossuth Termelőszö­vetkezet vezetősége. Pedig ke­nyérellátásunk akkor lesz za­vartalan, ha a fejadagon és a vetőmagon kívüli fölösleg nem a kamarákban hever, hanem az ország ellátását szolgálja. — Természetesen számítunk arra, hogy a tsz-tagság is érté­kesíti majd a fejadagon felüli mennyiséget, — fűzte hozzá. Még 500 vagon raktártér szükséges A raktározással kapcsolato­san ez évben nem mutatkozik különösebb probléma. A válla­lat raktárait, a malmok raktá­rozásra alkalmas épületeit nagyrészben már előkészítet­ték a kenyér- és takarmányga­bona tárolására. Még mintegy 500 vagonnyi termény számára kell helyet biztosítani, azon bap már ez ügyben is megtette a vállalat a szükséges intézkedé­seket. — Persze növeli a munkán­kat, hogy segítenünk kell a ter­melőszövetkezetek gondjain is. De — amennyiben ez lehetsé­ges — szívesen segítünk. Ügy határoztunk, hogy egyenesen a cséplőgéptől fogadjuk a közös gazdaságok vetőmagcserére szánt terményféleségeit és a magot csak a vetés időszaká­ban kell elszállítania a tsz-nek. Ugyancsak vállaljuk azt a körülbelül 400 vagonnyi ter­mény tárolását is, amelynek ellenében a közös gazdaságok takarmánykeveréket igényel­nek tőlünk, — tájékoztattak bennünket a vállalatnál. A vállalat vezetői és dolgo­zói emellett szívesen segítenek abban is, hogy a termelőszö­vetkezetek rendbehozzák, idő­ben előkészítsék, fertőtlenítsék raktáraikat. S a közösségek él­nek is az igénnyel, illetve le­hetőséggel. Újabb két keverőüzem épül A termelőszövetkezetek meg­szerették és egyre inkább igénylik a magas tápértékkel rendelkező különféle takar­mánykeveréket a baromfi- és növendéknevelés, a sertés- és sőrehizlalás növeléséhez, illetve meggyorsításához. Azonban a jelenleg működő három keve­rőüzem már csak igen nehezen tudja kielégíteni a követelmé­nyeket. Zavaró az is, hogy egyes termelőszövetkezetek nem kötik meg idejében a szer­ződést, nem beszélik meg a vállalattal, mikor szükséges a takarmány. Így előfordul, hogy egy-egy tsz kocsijának üresen kell visszafordulnia a keverő­üzemből. — Ez nem a mi hibánk, — jegyzi meg a vállalat igazgató­ja. — Kérünk minden közös gazdaságot: időben kösse meg a szerződést, hiszen mi az igé­nyek alapján szerezzük be a keverékhez szükséges anyagot. Különben a közeljövőben újabb két keverőüzemet helyezünk munkába. Az encsi keverőüzem már e hónap végén munkába kezd­hetne. ha a Villamossági Sze­relő Vállalat nem késlekedne. Helyes lenne, ha a huzavona helyett elvégeznék a szerelést, hiszen fontos dologról van szó. A mezőcsáti takarmánykeverő üzem építése, szerelése körül­belül augusztusra fejeződik be. így néhány hét múlva több ér­tékes keverékhez juthatnak majd a közösségek. És ez azt jelenti: több lösz a hizottsertés, több lesz a baromfi, azaz to­vább javul a megye, az ország élelmiszerellátása. Hiszen a ta­karmánykeverék jelentősen le­rövidíti a nevelési és hizlalást időt Barcsa Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom