Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-06 / 130. szám

» ESZAKMAGYAKORSZAG Szerda,, 1982. Juntos 8. Válságos helyzetben az OAS # Újabb fejlemények Algériában Párizs (MTI) A július 1-í pépszavazás kö­zeledtével gyorsabb ütemben követik egymást az események Algériában, Az OAS az öt­napos algíri „tűzszünet” után hétfőn este kalózrádiójában bejelentette, hogy újrakezdi merényleteit. Ugyanakkor az európai lakosság egy része nem adta fel a reményt, hogy tárgyalások útján találjon ki­utat a zsákutcából. Mások a kivándorlást választják. Franciaországba naponta 6®00—7000 algériai áttele­pülő érkezik. A franciaországi „fronton” hétfőn csatát vesztett, az OAS. Jouhaud perújrafelvételi ké­relmét elvetette a semmítő szék, a halálraítélt tábornok sorsa ismét De Gaulle kezében van. A parlamentben az ultra- képviselők új^jrb támadásra készülnek: a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági in­dítvány ürügyén igyekeznek szószéket teremteni az OAS számára. Az FLN legfelsőbb szerve, az Algériai Forradalmi Nem­zeti Tanács közben Tripoliban ülésezik; A tizedik napja tartó tanácskozás középpontjában a népszavazás előkészítése és a független Algéria megszerve­zése áll. Az FLN kitart eddigi követ­kezetes álláspontja mellett. Határozottan visszautasítja az OAS-najc az eviani egyezmé­nyek megváltoztatására irá­nyuló kísérleteit és nem haj­landó tárgyalásba bocsátkozni az összeesküvőkkel. Az FLN az összeesküvők fegyveres bandáinak gyors felszámolását követeli. Sajtóirodájának közleményé­ben rámutat: az ÖAS vezetői a hét végén háromnapos hadi­tanácsot tartottak, hogy meg­vitassák az európai telepesek tömeges kivándorlása követ­keztében előállt helyzetet.. A bűnszérvezet azonban nem gondol arra, hogy abbahagyja kilátástalan harcát. Az algériai ultrák táborában megindult bomlás válságos helyzetbe juttatta az OAS-t. A felső vezetésben fontos nézet- eltérések mutatkoznak. A Franciaországból érke­zett ezredesek, az összees­küvés katonai vezetői a végsőkig folytatni akarják a fegyveres harcot. A Francia-Algéria rögesz­méjéről ugyan már lemondtak, de arra számítanak, hogy ha helyzetűik Algériában tartha­tatlanná válik, Franciaország­ba teszik át működésük szín­helyét- A vezetőség másik része, az úgynevezett algériai­ak viszont a tárgyalás felé hajlanak. Erre szorítják őket azok az európai telepesek, akik Algériában akarnak ma­radni és akiknek támogatása nélkül a fegyveres bandák csak ideig-óraig tarthatják magukat. Egyelőre a francia hadsereg kíméli őket, július 1 után azonban már az új algé­riai állammal találják magu­kat szemben. Az algériai ideiglenes vég­rehajtó szerv és az európai ki sebbség különböző szervezetei­nek képviselői között az el­múlt napokban folytatott tár­gyalásokra az OAS „algériai szárnya” vezetőjének hozzájá­rulásával került sor. A tár­gyalások egyelőre nem vezet­tek eredményre, mert ac ultrák képviselői az évi« anj egyezményben leszöge­zett teljes egyenjogúságon túlmenő előjogokat köve­telnek. A végrehajtó szerv és az FLN arról igyekszik meggyőzni az európai kisebbséget, hogy az eviani megállapodások teljes mértékben biztosítják érvé­nyesülésüket az új Algériában. A tárgyalások folynak és az OAS támogatói között növek­szik azoft száma, akik a fegy­veres harc kilátástalanságának láttán a reális helyzethez igye­keznek alkalmazkodn5 Szovjet KöZép-Azsia legnagyobb mesterséges fn- lyójának, a Kara-Kum csatornának első szakaszát i9€2. május 12-én Ashaba.iban, Türkmenisztán fő­városában ünnepélyes keretek között megnyitották. Az As hab a<l és Kizil Ajak település között megépí­tett uj öntözőcsatorna 800 km hosszú, két hatalmas, főbb száz millió köbméter térfogatú víztárolóval. A Kara-Kum csatornát'a Hindukus hegységben eredő s átlagosan 200 köbméter mp vízliozamú, tehát bővizű Amu-Darja folyó táplálja. Az új csatorna lehetővé teszi a mintegy 300 ezer négyzetkilométer nagyságú, száraz, forró és csapadékszegény Kara- Kum (magyarul: fekete homok) sivatagnak hatal­mas területein az öntözéses gazdálkodás — főleg gyapot és rizstermesztés — megindítását. A tervek szerint a csatorna építését a Kaszpl-tenger irányá­ban tovább folytatják. A Kara-Kum (csatorna teljes kiépítésével összesen 20 millió hektárnyi — tehát Magyarországnál kereken kétszerte nagyobb — ma még terméketlen területet, azaz a Kara-Kum sivatag kétharmadát vonják mezőgazdasági művelés alá. A Kara-Kum csatorna segítségével szovjet Kőzép-Azsla egyik legszárazabb éghajlatú köztársaságában, Türk­menisztánban 10 millió hektárnyi termőföldet és 10 millió hektárnyi legelőt hódítanak el a sivatagtól. J A palkonyai Robinson A z egyik táblán tíz trak- tor húzza nyargalva az ekét. Akinek egy kis paraszt­vér sétál ereiben, azt először is megnémítja a látvány. Szé­pen borulnak egymásra a han­tok, olyan egyenesek a baráz­dák, mintha egy lathatatlan erő kötélen húzná a gépet, s az ekét. S amikor a szemlélő felocsúdik a csodálatból, vala­mi efféle mondás hagyja el ajkát; — Ez igen! Ezt meg kell ma­gázni! S egy másik kép: a trakto­roktól odébb, a tiszaszederké- nyi Szőke Tisza táblái mellett egy sovány deres, meg egy sár­ga cammog a fahengerrel. A fogat, meg a hajtója után egy háromhetes csikó szedegeti karcsú lábait. Fáradt az isten­adta. de viszi az össtöne, nem tágít az anyjától. De engem nem is a ló érdekel, hanem a gazdája. Odaköszönök neki, ahogy visszaér a hosszúkás parcellán a kifogott szekér közelébe. Megbiccenti kalapját, megálljt kiált a lovaknak, mert észreveszi rajtam a be­szélgető szándékot. Nem lehet túlságosan Ínyére a szó, mert le sem lép a trepniről, csak épp a kantáron, meg izmain la­zít. Az elébb jöttek hozzá a gépállomásiak. Biztatták, néz­ze meg a szántást. Azt rrfcnd- ta: szép. De amikor látta, hogy a traktor a szikháton beássa magát a vizes ártéri talajba, magát nyugtatóan odavetette: — Az enyém azért ott sem akad el!... — bökött ujjával a deres felé. De ez csak úgy hatott, mint amikor fűszállal csiklandozzák az ember hátát. Volt egy kis nevetés. Valami kíváncsiság húzott a hatvan felé járó Nagy Miklós­hoz, az ötholdas palkonyai pa­rasztemberhez, akj felesbe vállalt fel egy kis kukorica-, meg egy kis répaföldet, az egyetlen kívülálló szederkényi gazdától, a hetven éven felüli Papp Gyulától. A z én emberem azonban fösvény mérője a beszéd­nek, csak félmondattal, meg igennel válaszol, s ahogy egy pillanatra rajta felejtettem te­kintetemet, s láttam arcán a kéthetes borostás szakállt, már tudtam, mibe kapaszkodjam, hogy megnyíljon a szófukar ember. S a helyzet is közreját­szott, mert odajött a feketeru­hás, sovány parasztasszony a kifogott szekér mellől — a fe­leség. — Látom, kend is haragszik a borbélyra. Az asszonynak tetszik a té­ma. — Perelek vele eleget miatta, mer olyan, mint a szőrkutya. Lustaság az egész. Nem megy sehová, még a falu közepére is alig jut el, csupán ide a ha­tárba, meg otthon. Nem firtatom tovább a dol­got. mert az asszony éles nyelve majd még tovább per­geti a szavakat, aztán közénk bújik valamilyen ellenszenv. De nem haragszik, megszokta már az élcelődést, oda se he­derít az ilyesmire. Szakáll, meg lustaság!... Nem. Nem lusta ő. VUágéletében sokat dolgozott. Kocsis volt Pesten, nagy muraközi lovakat hajtott. Szenet rakott, a jó ég tudja, mennyit. Itthon, a faluban is csak a munkába, temetkezett, Csendes egyhangúságban tel­tek napjai nyugalmasan, mint a tó vize, amely nem talál le­folyást. mert nincsen csatorná­ja. Két éve támadt benne egy kis izgalom, amikor a szerve­zés volt. Mentek hozzá is. De ő nem akart. — Beteg is voltam, meg jobb így — mondja. y avar egy kicsit hallgatása, nem igen enged utat egy témának sem. Csupa véletlen- ségből kérdezem meg: ‘ — Mikor volt moziban? Kutatóan néz a távolba, mintha a, Tisza-partj nyárfák tudnák helyette. — Van már vagy hét éve, amikor gyűlésre mentem a moziba és akkor láttam a fil­met is,., Közben félre-félre néz, mint akinek más valami sür­gős. El is köszönnék, azaz, hogy Nagy Miklóstól búcsú­zom, de a feleség az ráér, ma­rasztal is. — Ilyen 6. Pedig tényleg be­teg ember. Még legénykorában hasfali sérvet kapott, aztán, ha nehezet dolgozik, se éjjele, se nappala. — És miért nem operáltatja meg magát? — Sokba kerül ám az.. t — Nem futja rá? Mi van ott­hon a gazdaságban? — Azt vá­rom. hogy ő is beburkolózik, mondván, mit kíváncsiskodik ez a sohalátott ember, de az­tán mégis győz a paraszti büszkeség. — Éppenséggel itt van ez a két ló, csikó, van egy tehe­nünk, egy hároméves előhasú üszőnk, aprólék, szóval, ami kell. — Gyerekek? — Két lány otthon van, az egyik negyedikes, a másik most járja a nyolcadikat A fiúnk meg már nős. — Ö nem segít? A kérdés természetesnek látszik, épp ezért nem értem a gazda szemén átfutó árnyé­kot, meg azt. hogy miért kö­ményed: k meg az arca. Nein is faggatózom, ám az asszony beszédes. — Mi azt akartuk, hogy a faluból nősüljön. Nincs Palko- nyán olyan lány, aki meg ne nézte volna az én fiamat. De 6 tiszapolgári lányt vett el. Hát néni beszélünk. De nem is1 adnám oda lányaimat még ha száz lenne se, más falubelibe»! Észre sem veszem, hogy amíg diskurálunk, odajön hoz­zánk egy Idősebb asszony, a hatvankilenc éves Tímár Jó­zsef né. Már hallhatta a beszél­getést, mert rögtön így véle­kedik: — Nincs igazad, Nagyné... Látod ott azt a vén embert? A férjemet (mutat egy távol­ban kapáló idősebb Nember felé). Látod; 6 sajószögedi, az­tán mégis hogy megértettük egymást. Meg te se beszélj, te ; is polgári lány vagy! Mi bajod \ azzal, hogy a fiad odanősült? KI agy né azonban kötődik, 1 N hogy így, meg úgy, nem jó az egy családnak. Hogy miért, azt nem tudom. De ek­kor már elbúcsúztunk, vissza­felé indulok, a traktorok felé s az jut eszembe, hogy a tez mezőőrét tavaly ingyen operál­ták, hogy 47 forintot fizetett a szederkényi fez, magnetofont! vásárolnak a fiataloknak, meg hogy milyen szépen dolgosnak a traktorok. Milyen jő is, hogy ilyen nagyot haladt a világ.,: Garami Eraö Még mindig nem tudják, mi okozta a párizsi repiiiögépszerencsétlenséget Munkásvédelem a Lenin Kohászati Művekben naplók, de a munkavédelmi őr sok esetben hiába jegyezte be észrevételeit, nem volt, aki in­tézkedett volna. A munkavédelmi kájának megjavítására a gyár főmérnökének rendelkezése alapján a műszakiakból üze­menként, műszakonként „pa­rancsnokokat” jelölnek ki. Ezek a műszakiak irányítják a munkavédelmi őrök munkáját, gondoskodnak a munkavédelmi intézkedések végrehajtásáról. A munkavédelmi őrség ered­ményesen dolgozik az acélmű­ben, a nagykovácsműhelyben. A csavargyárban külön bizott­ság működik, amely gondosko­dik a munkavédelmi intézke­dések végrehajtásáról és ellen­őrzéséről. A bányagyárrészleg- ben tömegmozgalommá sike­rült fejleszteni az egészség- és balesetvédelmet, amelynek eredményeképpen eddig egyet­len baleset sem történt. A hen­germű gyárrészlegnél, a nemes- acélkovácsműhelynél, a ke­menceépítő gyárrészlegnél van ugyan javulás, de még mindig nem foglalkoznak úgy a mun­kavédelemmel, ahogyan kel­lene. Az idén eddig elért munká­éi egészségvédelmi eredmé­nyek igen biztatóak. Simkó Ró­bert, a munkavédelmi osztály vezetője úgy nyilatkozik, hogy voltaképpen két év munkája kezd most lassan beérni, gyü­mölcsözni. Jönnek a meleg napok, a forró ayár, s ebben a Párizs (MTI) A francia főváros mellett lé­vő Orly repülőtéren vasárnap történt borzalmas repülősze­rencsétlenség körülményeit még mindig nem sikerült tisz­nagy kohászati üzemben ez mindig újabb baleseti forrás. A hőség eltikkasztja az embe­reket, csökken a figyelem, s ilyenkor könnyebben előfor­dulhatnak balesetek. Gondol­tak erre is és külön nyári in­tézkedési tervet készítettek. E terv szerint több elszívóven- tülátort kell beállítani, működ­tetni, gondoskodni kell védő­italokról, az anyagokat úgy kell elhelyezni, tárolni, hogy a sugárzó hő minél kisebb le­gyen. Gondot okoz a vízellá­tás. Nyáron sokszor előfordul, hogy a harmadik emeleti öl­tözők fürdőiben nincs víz és ez sok ezer embernek okoz gondot. Víztáptartólyokat léte­sítenek. ebben éjjel tárolják a vizet, hogy elegendő fürdővíz álljon műszakváltáskor a dol­gozók rendelkezésére. Ez per­sze csak szükségmegoldás. A gond végleges megoldását a várostól várják. i > • illetve 2 nyári HZ évi, munkavédelmi in­tézkedési terv hangsúlyozza a nevelőmunka fontosságát, a hi­bás, káros szemlélet, a nemtö­rődömség szellemének megvál­toztatását. Az eddigi fejlődés is szép, azonban még sok szónak kell elhangzania, sok érvre, meggyőző tettekre van szük­ség, hogy munkások és műsza­kiak jobban törődjenek, töb­bet tegyenek maguk, és ember- \ társaik élet- és egészségvédel­méért. ! <c*m : tázni. A szerencsétlenségnek—- mint ismeretes — 130 halátó l áldozata volt. Mint AP-jelen i tés közli, Pierre Loiseau, a re­pülőtér irányító tornyának va­sárnapi ügyeletes forgalmi tisztje elmondta, hogy a gél* elindulását szemmel tartotta j de semmi különöset nem ta­pasztalt A Boeing—707 felte­vése szerint mintegy 300 kilo­méteres sebességgel próbált] emelkednt Ezután tűnt tel neki, hogy a gép eikk-eakk irányt vett és hol az egyik, hol a másik szárnyára dőlt, mint­ha a pilóta ilymódon is fékez­ni próbálta volna a gépet | Az AP a továbbiakban rá­mutat, hogy meg nem erősített hírek szerint a gép egyáltalán nem emelkedett a levegőbe* amiből egyes szakértők árrá következtetnek, hogy a törzs­ben a teheretóntáa nem veik szabályos, * Az amerikai MrC gyn ökségeifl közük, hogy megtalálták azt az elektronikai készüléket* amellyel az utóbbi időben min­den nagyobb repülőgépet fel­szerelnek, hogy a esetleges szerencsétlenségek körülmé­nyeit tisztázhassák. A készü­lék ugyanis önműködően éé folyamatosan rögzít minden' fontosabb adatot a motorok* valamint a kormány és egyéb berendezések működéséről, aj gép magassági helyzetéről, aá utastér hőmérsékletéről stb. Á készülék rogzí tőberendezésé­nek adatait még nem közöltél* a nyilvánossá gSiL intézkedések végrehajtása csak akkor hoz teljes sikert, ha a baleset- és az egészségvédelem nem néhány ember, hanem az egész gyár közösségének ügye lesz. Általános vélemény, hogy ma már a műszakiak nagy része jobban törődik a munka- és az egészségvédelemmel. Gácsi Miklós elvtárs, a gyár főmér­nöke például sokat és rendsze­resen foglalkozik e gondok megoldásával, minden alkal­mat megragad arra, hogy fel­hívja e problémákra a műszaki vezetők figyelmét. A felvilágo­sító munka természetesen ad­minisztratív intézkedésekkel párosul, például prémiumelvo­násokkal stb. A gyárban rend­szeresen megtartják a havi munkavédelmi szemléket. 1960- ban a megjelölt munkavédelmi feladatok 12, tavaly 4,5 száza­lékát nem hajtották végre, míg ez év első negyedében mind­össze 0,8 százalékban maradtak el az intézkedések végrehajtá­sában; A Lenin Kohászati Művek­ben is — mint sok üzemben — létrehozták a munkavédelmi őrséget. Noha ez sokat segített, nem töltötte be egészen fel­adatát. Ennek oka egyrészt az volt, hogy egyes munkavédelmi őrök voltaképpen azt se tud­ták. mi a feladatuk, vagy leg­alább;* csak részben ismerték. Voltak ügyön munkavédelmi Ehhez persze hozzájárultak az esetenként érthetetlen admi­nisztratív intézkedések is. Több esetben előfordult, hogy egyik vagy másik műszaki vezetőtől — mivel felelős volt a baleset­ért — elvonták a prémiumot, de ugyanakkor más címen ka­pott például Kiváló dolgozó jutalmat és kitüntetést. A Lenin Kohászati Műveket sok bírálat érte a balesetek miatt. Elhangzott ilyen bírálat a Vas és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének megyei kül­döttértekezletén is, ahol élesen elítélték a gyár egyes vezetői­nek szemléletét. Azóta — ha nem is a kívánt mértékben, de — jelentős vál­tozás mutatkozik. Ez év első negyedében, az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyítva, 22 százalékkal csökkent az ezer főre eső balesetek száma, s ed­dig egyetlen halálos baleset sem fordult elő, a balesetekből származó betegnapok száma mintegy 2 és félezer nappal csökkent. Az eredmények h^zér^t záj árult, hogy ebben az évben először munkavédelmi intézke­dési tervet készítettek. Rögzí­tették, mit kell tenniük a bal­esetek elhárításáért, mit kell tenniük a szemlélet megváltoz­tatásáért. A gyár gazdasági és szakszervezeti vezetői nagvon helyesen látják; a különféle . , . egy mentő­A gyárkapun autó íor. dúl be nagy szirénázással. Az emberek riadt pillantással kí­sérik a kocsi útját, vajon hova megy, kiért, ki az, akit ma ftiába vár otthon családja. A mentőautó valahol megáll. Va­lakit kitámogatnak, vágj' in­kább hoznak.- A sziréna újra felzúg. Az emberek egy ideig megdöbbenve bámulnak a ko­csi után... A Lenin Kohászati Művek­ben az elmúlt évben sokszor megjelent a mentőautó. A me­gye valamennyi vasi és ener­giaipari üzeme között itt for- : dúlt elő a legtöbb baleset. Hogy ennek mi volt az oka? A gyárban, gyakran hivatkoznak arra: kohászati üzemről van szó, ahol sajátosak a körülmé­nyek, továbbá a nagy zsúfolt­ság következtében is sok á bal­eseti veszély. Ez igaz. S ehhez sajnos hozzájárult az is, hogy egyes emberek, dolgozók és ve­zetők édeskeveset törődtek má­sok és a maguk életével. Akad­nak dolgozók, akik . fatalista módon, vakon hittek abban, hogy őket nem érheti baleset. Egves vezetők fura nézeteket vallottak, vagy inkább furcsa szemlélet alapján dolgoztak. A szemléletet így lehetne megfo­galmazni: engem a tervek tel­jesítése érdekel, ezért kapom g prémiumot, hogy valakit bal­eset ér* a® nem rám tartozik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom